PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK. I. ÉVFOLYAM 1-2. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK I. ÉVFOLYAM 1-2. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

2 Tartalomjegyzék Bevezető...2 A kreditrendszer néhány alapelve...4 A 2006/2007. tanév időbeosztása...5 Az 1-2. szemeszter ajánlott tanterve...6 Órarendek szemeszter Általános és szervetlen kémia 1. (GM06AAS1 / OGAAS1)...10 Biomatematika és számítástechnika 1. (GM06ABS1 / OGABS1)...12 Fizika - Biofizika 1. (GM06AFB1 / OGAFB1)...14 Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia (GM06ALAT / OGALAT)...16 Molekuláris sejtbiológia 1. (GM06AMB1 / OGAMB1) szemeszter Általános és szervetlen kémia 2. (GM06AAS2 / OGAAS2)...23 Analitikai kémia 1. (GM06AAK1 / OGAAK1)...25 Anatómia 1. (GM06AHA1 / OGAHA1)...29 Biomatematika és számítástechnika 2. (GM06ABS2 / OGABS2)...31 Fizika - Biofizika 2. (GM06AFB2 / OGAFB2)...34 Fizikai kémia 1. (GM06AFK1 / OGAFK1)...37 Molekuláris sejtbiológia 2. (GM06AMB2 / OGAMB2)...39 Testnevelés (GM06RTE1-2 / OGRTE1-2)...44

3 AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE: Én, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az Orvostudományi Kar rendjét betartom. Oktatóimnak és az egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet megadom. Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok. Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem. Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben tartom, bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel. Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a gyógyszerésztudomány legújabb eredményeivel megismerkedve művelt, jó szakember legyek. 1

4 Kedves elsőéves Kolléga! Szeretettel üdvözlöm a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanulmányainak megkezdése alkalmából. Nagy lehetőség előtt, a jövendő élethivatását meghatározó egyetemi évek előtt áll. Ezzel a lehetőséggel akkor tud élni, ha megfelelő információk birtokában van. Ebben szeretnék segíteni rövid köszöntőmmel. Az orvosbiológiai tudományok elsajátításának fontos alapköve az adatok megismerése, de ezen kívül egyéb követelményeknek is meg kell felelnie. Az orvoslás ugyanis részben alkalmazott biológia, de ezen túlmenően leginkább a művészetek műveléséhez hasonlítható. Ennek elsajátítása sokkal nehezebb, mint az adatok memorizálása, ehhez végig kell járni az egyetemet, részt kell venni a gyakorlatokon, meg kell hallgatni a gondolatébresztő előadásokat és sok-sok beteget kell megvizsgálni. Az orvosképzés célja tehát olyan szakemberek képzése, akik a tudomány alkalmazásához értenek, a beteg emberrel, annak hozzátartozóival jól tudnak kommunikálni, kellő intuicióval és empathiával rendelkeznek. Sajnos az orvosbiológiai tudásanyag nagyon gyorsan elavul, ezért célunk az, hogy Önt arra is megtanítsuk, hogyan lehet önképzés révén, az élethosszig tartó tanulás folyamán, állandóan korszerű tudásra szert tenni. Az első két év során az alapozó modul keretein belül az alaptudományok tantárgyaival ismerkedik meg. A harmad év a preklinikai modul, amely a klinikai tantárgyak előkészítését szolgálja. A negyed és ötöd év során a klinikummal kapcsolatos tudásra tesz szert. A hatod év, vagy szigorló év az elsajátított klinikai ismeretek gyakorlati felhasználásának módját mutatja meg. Ez a hat év a graduális képzés időszaka. A posztgraduális képzés az egyetemi képzés utáni tanulást jelenti. A jelenlegi rendszer szerint a rezidens- vagy Ph.D.-képzés keretein belül megtanulja a beteg emberrel kapcsolatos gyakorlati teendőket vagy a tudományos kutatás művelésével ismerkedik meg. Néhány általános tudnivaló egyetemünkről. A Pécsi Tudományegyetem kilenc kara közül az Általános Orvostudományi Karon található három szak: az Általános Orvostudományi, a Fogorvosi és a Gyógyszerészeti Szak. Karunk az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum része, amelynek tagja az Egészségtudományi Kar is. Egyetemünk központja a Rektori Hivatallal együtt a Szántó Kovács János utcában található. A hallgatói problémákkal a karunk központjában, a Szigeti út 12. sz. alatti Központi Épületben található hivatalokban, elsősorban a Tanulmányi Osztályon foglalkoznak. 2

5 Karunk életében fontos szerepet játszik a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), amely a hallgatók érdekképviseletét szolgálja. Kérem, hogy kéréseivel, problémáival keresse meg a Hallgatói Önkormányzatot is. Már most felhívom figyelmét a Tudományos Diákkörre is, amely egyetemi éveik alatt lehetőséget ad egy-egy szűkebb tudományterület elmélyültebb megismerésére, a problémamegoldő gondolkodás fejlesztésére és a kutatómódszerek tanulására. Hazánk Európai Uniós csatlakozásából fakadó felsőoktatási reformfolyamatunk lehetővé teszi a hallgatói mobilitást, a más karokon történő áthallgatást, tanulást. Ez jelenti egyetemünkön belül a karok közötti, hazánkon belül az egyetemek közötti és az Európai Unión belül az országok közötti mobilitást is. A más karokon teljesített tanulmányokra ún. kreditet kapnak a hallgatók, amelynek beszámítása lehetővé teszi az elvégzett munka elismerését. Másrészt lehetősége van az érdeklődésének megfelelő kötelezően választható és szabadon választható kurzusok elvégzésére, és az ezekért kapott kreditek beleszámítanak a curriculumba. Arra kérem a kedves Kollégát, hogy rendszeresen látogassa a gyakorlatokat és a szemináriumokat, azokon aktívan vegyen részt és azt se felejtse el, hogy az előadások hallgatása jelentős mértékben elősegíti a tananyag megértését. Kérem, hogy ne higgyen azoknak, akik szerint az évközi tanulás kevésbé fontos, mint a vizsgaidőszaki rohamtanulás. Ez utóbbi hosszú távú haszna igen csekély. Jó tanulást, eredményes vizsgaidőszakot és sok sikert kívánok. Pécs, augusztus 14. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 3

6 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Gyógyszerész szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek, a szaktudományi ismeretek és a Szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAHA1 = gyógyszerész (OG) szakon alapozó (A) modulban (kötelező) Anatómia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. GM06AHA1 = gyógyszerész szakon (G) magyar nyelven (M) a tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint az Anatómia 1 (HA1). 4

7 A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Gyógyszerész szak Szorgalmi időszak: I. félév I-IV. évfolyam szeptember szeptember 08. (iratkozási hét) szeptember december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév I IV. évfolyam december február 02. (7 hét) II. félév I-III. évfolyam május június 29. és augusztus augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: GYSZ I-III. évf júl júl. 27. ill júl aug. 24. Tavaszi szünet: április (Húsvét előtti hét) 1. félév szeptember iratkozási hét 1. hét szept hét szept hét szept hét okt hét okt hét okt hét okt hét okt. 30. nov hét nov hét nov hét nov hét nov. 27. dec hét dec hét dec félév április tavaszi szünet 1. hét febr hét febr hét febr hét febr. 26. márc hét márc hét márc hét márc hét márc hét ápr hét ápr hét ápr hét ápr. 30. máj hét máj hét máj

8 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 1. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 GM06AAS1 OGAAS1 GM06ABS1 OGABS1 GM06AFB1 OGAFB1 GM06ALAT OGALAT GM06AMB1 OGAMB1 GM06RTE1 OGRTE1 Általános és szervetlen kémia 1. Biomatematika és számítástechnika 1. Fizika-Biofizika 1. Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia Molekuláris sejtbiológia 1. Dr. Kollár László TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék ALAPOZÓ MODUL félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit nincs koll 8 Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet nincs koll 5 Dr. Nyitrai Miklós Takáts Zsuzsanna Dr. Sétáló György Biofizikai Intézet nincs koll 5 Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet Orvosi Biológiai Intézet KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK nincs fgyj 2 nincs koll 6 Testnevelés 1. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet nincs aláírás

9 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 2. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 GM06AAS2 OGAAS2 GM06AAK1 OGAAK1 GM06AHA1 OGAHA1 GM06ABS2 OGABS2 GM06AFB2 OGAFB2 GM06AFK1 OGAFK1 GM06AMB2 OGAMB2 GM06RTE2 OGRTE2 Általános és szervetlen kémia 2. Analitikai kémia 1. Anatómia 1. Biomatematika és számítástechnika 2. Dr. Kollár László Dr. Ohmacht Róbert TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Dr. Rékási Zoltán Anatómiai Intézet Dr. Kilár Ferenc Bioanalitikai Intézet Fizika - Biofizika 2. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet Fizikai kémia 1. Molekuláris sejtbiológia 2. Dr. Nagy Géza Dr. Sétáló György TTK Általános és Fizikai Kémiai Tanszék Orvosi Biológiai Intézet Testnevelés 2. Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet ALAPOZÓ MODUL GM06AAS1 / OGAAS1 GM06AAS1 / OGAAS1 GM06ALAT / OGALAT GM06ABS1 / OGABS1 GM06AFB1 / OGAFB1 GM06AAS1 / OGAAS1 GM06AMB1 / OGAMB1 KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK GM06RTE1 / OGRTE1 GM06AMB1 / OGAMB1 GM06ABS1 / OGABS1 félévi órazám vizsga kredit ea gyak szem Σ szig koll fgyj szig szig koll szig aláírás

10 8

11 9

12 Általános és szervetlen kémia 1. TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék - Dr. Kollár László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a kurzus elején tárgyaljuk a (továbbiak megértéséhez szükséges mértékben) az atom-szerkezeti alapokat, a kvantummechanikai modellt, kapcsolatát a periódusos rendszerrel. Ennek alapján vizsgáljuk a kötéstípusokat (különböző elsődleges és másodlagos kémiai kötések). A reakciótípusokat és termodinamikai alapfogalmakat az általános kémia megértéséhez szükséges szinten tárgyaljuk (a fizikai kémia tárgy keretében részletes elemzésre kerül sor) A halmazok szerkezetének vizsgálata során külön hangsúlyt kap az oldatok (híg oldatok) szerkezete, az oldatokban megfigyelhető egyensúlyi reakciók és ezekkel kapcsolatos számítások (elektrolitos disszociáció, disszociációfok, gyenge savak, gyenge bázisok és sók oldatai, sajátion-hatás, pufferek, stb). A kolloidkémiai alapfogalmak mellett néhány konkrét kolloid leírásával is foglalkozik a tematika. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az általános kémiai alapismeretek megszerzése, az ezt követő tárgyak megértéséhez megfelelő alapok biztosítása ( alapozó tárgy ). Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 4 modul: alapozó félévi 56 ECTS kredit: 8 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 112 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06AAS1 / OGAAS1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely Pál, Erdődi Ferenc, Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia, Semmelweis Kiadó, 1992 Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia, Gondolat Kiadó, 1980 Lásztity Alexandra, Barcza Lajos: Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, 1995 Foglalkozások témája és oktatója: előadás: dr. Kollár László egyetemi tanár, gyakorlat: dr. Petőcz György egyetemi docens 14*4 óra előadás 1. hét Bevezetés, a kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atom szerkezete; elektronszerkezet és periodicitás, a periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok, elektronegativitás; az elemek általános fizikai tulajdonságai, előfordulásuk. 2. hét Kémiai kötések: VSPER elmélet, vegyértékkötés elmélet, molekulapálya elmélet, másodlagos kémiai kötések. Halmazállapotok. A gázhalmazállapot, gáztörvények, a légkör 3. hét A szilárd halmazállapot: kristályos és nemkristályos állapot, kristályrácsok, a kristályszerkezet meghatározása. A folyékony halmazállapot: a folyadékok tulajdonságai, felületi fesz. és viszkozitás, intermolekuláris erők. Halmazállapot változások, fázisdiagrammok 4. hét Oldatok, híg oldatok törvényei, kolligatív tulajdonságok 5. hét Kolloidkémiai alapfogalmak, kolloidok tulajdonságai. Kolloidok előállítása és felosztása. Hidrofil, hidrofób kolloidok 6. hét A kémiai reakciók, reakciósebesség, reakciómechanizmus; kémiai egyensúlyok, gázfázisú reakciók, Le Chatelier-Braun féle elv 7. hét A víz és a vizes oldatok, természetes vizek, vízszennyezés, szennyvizek; reakciók vizes oldatokban, reakciók gáz, vagy csapadékképződéssel 10

13 8. hét Redoxi-reakciók (oxidációs szám, redoxi egyenletek írásmódja, egyenérték és normalitás). Galvánelemek, elektród, elektródpotenciál 9. hét Elektrolitok és csoportosításuk, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, elektrolitok vezetőképessége. Nernst egyenlet. Elektrolízis. Akkumulátorok 10. hét Sav-bázis elméletek, gyenge savak, gyenge bázisok és sók oldatai 11. hét Gyenge savak, gyenge bázisok oldatai más oldott anyagok jelenlétében (sajátion hatás, pufferek), savbázis egyensúlyok az élő szervezetben 12. hét Reakciókinetika. Reakciósebesség és katalízis 13. hét Oldhatóság; komplexképződés, komplexkémiai alapfogalmak, komplex egyensúlyok 14. hét Komplex vegyületek elnevezése, izomériája. Kristálytér-elmélet, ligandumtér-elmélet 14*4 óra gyakorlat 1. hét Követelményrendszer. Munka-, tűz-, érintésvédelemi oktatás. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Kísérlet: az ozmózis megfigyelése 2. hét Tömegmérés, térfogatmérés 3. hét Sűrűségmérés 4. hét Oldatkészítés, koncentráció fotometriás meghatározása 5. hét Mg, MgO keverék összetételének meghatározása. Olvadáspont, forráspont meghatározás 6. hét Desztilláció. Mangán előállítása 7. hét Timsó átkristályosítása. Jód szublimációja 8. hét Timsó szűrése. Redoxi-reakciók 9. hét CaHPO 4 előállítás. Potenciálsor vizsgálata 10. hét Rézgálic előállítás. Víztisztítás 11. hét Hidrolízis. Réz előállítás. 12. hét Réz(I)-oxid előállítás. Oszcilláló reakciók. Oldhatóság 13. hét [Cu(NH 3 ) 4 ]SO 4 előállítása. Co[Hg(SCN) 4 ] előállítása 14. hét Félévi munka értékelése, pótlás A félév elfogadásának kritériumai: a laboratóriumi gyakorlat teljesítése, két zárthelyi eredményes megírása. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlabor és pótzárthelyi biztosítása. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 11

14 Biomatematika és számítástechnika 1. Bioanalitikai Intézet - Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár A tematika rövid leírása: függvények definíciója, típusai, diszkussziója: a differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematika ismeretek alapfokú és az általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Főbb jellemzők típus: alapozó előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: szóbeli félévi 14 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06ABS1 / OGABS1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Jegyzet: Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet, Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996 Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999 Jeges Sára: Biometria, Gyakorlati segédanyag, Pécs, 2004 Ajánlott irodalom (könyvek): Izsák, I., Juhász-Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982 Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére, egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980 Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft - Váci ÁFÉSZ, 1995 Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 Altman, D.G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, London, 1995 Rees, W.G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, előadó oktató: Jeges Sára, Kilár Ferenc 1. Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk 2. A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke. Elemi függvények határértéke, folytonosság 3. A differencia- és differenciálhányados fogalma, interpretációi (fizikai, geometriai). Alapdifferenciálok. 4. Differenciálási szabályok 12

15 5. A differenciálhányados alkalmazásai. Függvénydiszkusszió. L 'Hospital szabály 6. Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok. Függvények hatványsorba fejtése 7. Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével 8. A határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás 9. Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület. A határozott integrál becslése 10. Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok. Test mozgása. Vonal ívhossza 11. A differenciálegyenletekről általában, a differenciálegyenletek típusai. Szétválasztható változójú differenciálegyenletek 12. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása 13. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek 14. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek 14*2 óra gyakorlat, gyakorlatvezető: Jeges Sára 1. Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése 2-6. Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása 7. Ellenőrző dolgozat Az előadások témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása 14*1 óra szeminárium, szemináriumvezető: Jeges Sára, Kilár Ferenc Az előadások anyagának szemináriumi formában történő elmélyítése A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzásokra a TVSZ mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. Távolmaradás pótlása egyéni konzultációval Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. Függvények megadási módjai, osztályozásuk, ábrázolásuk. Alapfüggvények, elemi függvények 2. Racionális egész és racionális tört függvény 3. Az exponenciális függvények és inverzeik 4. Trigonometrikus függvények és inverzeik 5. A határérték fogalma, függvény határértéke, függvények folytonossága 6. Határérték az értelmezési tartomány végpontjaiban 7. Összetett függvények határértékére vonatkozó tételek 8. Számsorozatok és végtelen sorok 9. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése 10. A differenciálás szabályai, elemi függvények differenciálása 11. Összetett függvény differenciálása 12. Inverz és implicit függvény differenciálása 13. Magasabbrendű és parciális differenciálhányadosok 14. Az első differenciálhányados alkalmazása: közelítő számítások 15. A második differenciálhányados alkalmazása: szélsőérték 16. Taylor sor, függvények közelítő értéke 17. Görbevonalú trapéz területe, a határozott integrál fogalma 18. Az integrál elemi tulajdonságai, geometriai jelentése 19. Középérték tétel, a számtani közép 20. Az integrál felsőhatár szerinti differenciálhányadosa, Newton-Leibnitz formula 21. Egyszerű integrálási szabályok 22. Parciális integrálás 23. Integrálás helyettesítéssel 24. Racionális törtfüggvény integrálása 25. Bomlás, növekedés, szaporodás differenciálegyenlete. A radioaktív bomlás 26. Kémiai reakciók, megfordítható kémiai reakció differenciálegyenlete 27. A kompartment modell, gyógyszertani alkalmazás lehetőségei 28. Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 29. Másodrendű lineáris differenciálegyenlet megoldása 13

16 Fizika - Biofizika 1. Biofizikai Intézet - Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az elektronhéj felépítéséhez kapcsolódóan tárgyaljuk a spektroszkópiai módszereket, az atommag fizikája kapcsán pedig a radioaktivitást, valamint a sugárzások anyagi (főként biológiai) rendszerekkel történő kölcsönhatását. A rendszerek dinamikai leírásához kapcsolódóan termodinamikai fogalmakról, majd transzportfolyamatokról esik szó. A szemináriumok során részben a témakörök megértése szempontjából fontos fizikai-biofizikai alapokat mutatjuk be, részben az előadások anyagához kapcsolódó új témákat tárgyalunk meg. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kurzus célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: szóbeli félévi 14 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06AFB1 / OGAFB1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter, Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezető előadás 2. Az atom szerkezete 3. A kvantumfizika alapjai 4. A kvantummechanikai atommodell 5. Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum 6. Az atommag szerkezete 7. Radioaktivitás 8. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások biológiai hatása 9. Termodinamikai alapfogalmak 10. A termodinamika főtételei 11. Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál 12. Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája 13. Diffúzió, termodiffúzió 14. A diffúzió biológiai szerepe 14

17 15. Ozmózis 16. Folyadékáramlás 17. Vérkeringés 18. A szív munkája 19. A víz biológiai szerepe 20. Makromolekulák szerkezete 21. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 22. Membránszerkezet, nyugalmi potenciál 23. Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál 24. A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok. Színlátás 25. A fül szerkezete és működése. Halláselméletek 26. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás 27. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 28. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 14*2 óra gyakorlat 1. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása 2. Váltóáramú mérések 3. Vezetőképesség mérése. Refraktometria 4. Színképvizsgálat 5. Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés 6. Folyadékok viszkozitásának mérése 7. Felületi feszültség 8. Fajlagos felület, duzzadás 9. Centrifugálás 10. Elektroforézis 14*1 óra szeminárium 1. Bevezetés. Az atom szerkezete 2. A kvantumfizika alapjai. A kvantummechanikai atommodell 3. Radioaktivitás. Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum 4. Az atommag szerkezete. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások biológiai hatása 5. Termodinamikai alapfogalmak. A termodinamika főtételei 6. Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál. Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája 7. Diffúzió, termodiffúzió. A diffúzió biológiai szerepe 8. Ozmózis. Folyadékáramlás 9. Vérkeringés. A szív munkája 10. A víz biológiai szerepe. Makromolekulák szerkezete 11. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés. Membránszerkezet, nyugalmi potenciál 12. Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál. A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok. Színlátás 13. A fül szerkezete és működése. Halláselméletek. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás 14. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai A félév elfogadásának kritériumai: a félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, a megengedettnél nem több hiányzás. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a kollokvium írásbeli belépő tesztből, gyakorlati és elméleti részből áll. Az elméleti vizsga során a hivatalos jegyzet anyagán túl az előadásokon elhangzott anyag ismeretét is elvárjuk. 15

18 A vizsga három részből áll: 1) belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát), 2) szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét. 3) szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számonkérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. A vizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga. 16

19 Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet - Takáts Zsuzsanna nyelvtanár A tematika rövid leírása: a latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és -olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a gyógyszerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenclaturája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rividítések aktív kezelése. A hallgató nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 0 modul: alapozó félévi 0 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli félévi 28 javítóvizsga: nincs félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06ALAT / OGALAT 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Belák Erzsébet: Lingua Latina medicinaiis, Semmelweis Egyetem Brencsán János: Orvosi szótár Formula normales (Ed. VII.) Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra szeminárium 1. A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben A latin főnevek csoportosítása 2. A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév egyeztetés 3. Egyszerű gyógyszerformák A II. declinatio Kenőcsök, olajok 4. A receptek felépítése. A III. declinatio 5. Gyógyszerrendelési formulák Tőszámnevek, a gramma szó ragozása 6. I. Zárthelyi dolgozat 7. Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák A IV. declinatio. 8. Receptolvasás, receptírás Teakeverékek, az V. declinatio 9. A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás 10. Segédanyagok, töltőanyagok stb. Gyógynövények 11. A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 12. II. Zárthelyi dolgozat 17

20 13. Görög praefixumok és suffixumok 14. Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása A félév elfogadásának kritériumai: nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok több, mint 30%-án nem vett részt. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 18

21 Molekuláris sejtbiológia 1. Orvosi Biológiai Intézet - Dr. Sétáló György egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: alapozó félévi 42 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 0,86 félévi 12 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 2,14 félévközi: írásbeli félévi 30 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 84 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06AMB1 / OGAMB1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komár omy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G.: Sejtbiológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 6*2 óra gyakorlat, 30 óra szeminárium (előadások = E, szemináriumok = Sz, gyakorlatok = Gy) 1. hét E: 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. Sz: (1 óra) A csoportszintű oktatás rendszere Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése Sz: (2 óra) Biológiai makromolekulák. Fénymikroszkópia 19

22 2. hét E: 4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. Sz: (1 óra) Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Gy: Fénymikroszkópia 3. hét E: 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. Sz: (1 óra) Szeparációs módszerek Sz: (2 óra) Molekuláris biológiai módszerek 4. hét E: 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele Dolgozat: Biológiai makromolekulák Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek. Szeparációs módszerek Gy: Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 5. hét E: 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. Sz: (1 óra) Molekuláris biológiai módszerek Sz: (2 óra) A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin 6. hét E: 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban Sz: (1 óra) A sejtciklus. Replikáció Sz: (2 óra) Elektronmikroszkópia (demonstráció). Autoradiográfia. Sejtmag 7. hét E: 19. rrns-szintézis eukariotákban 20. hnrns-szintézis eukariotákban 21. hnrns-érés Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin Sejtciklus. Replikáció Gy: Szeparációs módszerek (elektroforézis) 8. hét E: 22. A sejtmag pathológiája 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok Sz: (1 óra) Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése Gy: DNS-RNS izolálás 9. hét E: 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. Sz: (1 óra) Transzkripció Sz: (2 óra) RNS-érés. A kóros sejtmag. 10. hét E: 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag. Gy: Plazmid-izolálás 20

23 11. hét E: 31. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és szortírozás. 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa. Sz: (1 óra) Transzláció Sz: (2 óra) Génreguláció 12. hét E: 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II.(szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. Sz: (1 óra) GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport. Gy: Restrikciós térképezés 13. hét E: 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 39. Citoszkeleton II. Sz: (1 óra) Sejtvédekezés Sz: (2 óra) Mitokondrium 14. hét E: 40. Sejtmembrán 41. Passzív transzport folyamatok 42. Záró előadás Félévzáró dolgozat A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cdns-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 21

24 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 22

25 Általános és szervetlen kémia 2. TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék - Dr. Kollár László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a főcsoportbeli elemek és vegyületeinek periódusos rendszer szerinti tárgyalása során kitérünk a vegyületek legfontosabb fizikai és kémia jellemzőire, gyakorlati fontosságukra. A főcsoportbeli elemek (elsősorban alkálifémek és alkáliföldfémek) és átmenetifémek (elsősorban vas és réz) bioszervetlen kémiája, ezek biológiai jelentőségének tárgyalása külön hangsúlyt kap a kurzus során. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a szervetlen kémia alapvegyületeinek, ezek tulajdonságainak és legfontosabb reakciónak megismerése. Különleges hangsúlyt kapnak a képzésben a bioszervetlen kémiai vonatkozások. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06AAS2 / OGAAS2 2. szemeszter csak tavaszi félévben GM06AAS1 / OGAAS1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely Pál, Erdődi Ferenc, Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia, Semmelweis Kiadó, 1992 Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia, Gondolat Kiadó, 1980 Szabó Klára: Szervetlen kémia. A fémek, PTE, 2001 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét A szervetlen kémia tárgya; az elemek felosztása a periódusos rendszer alapján A hidrogén. Nemesgázok 2. hét Alkálifémek és vegyületeik 3. hét Az alkáliföldfémek és vegyületeik 4. hét A III. főcsoport elemei és azok vegyületei (bór és alumínium részletesebb tárgyalása) 5. hét A IV. főcsoport elemei és vegyületei 6. hét Az V. főcsoport elemei és vegyületei (nitrogén, foszfor és arzén részletesebb tárgyalása) 7. hét A VI. főcsoport elemei és vegyületei (oxigén, kén és szelén részletesebb tárgyalása) 8. hét A VII. főcsoport elemei és vegyületei (fluor, klór, bróm, jód részletesebb tárgyalása) 9. hét Átmenetifémek és ritkaföldfémek 10. hét Bioszervetlen kémia: elsődleges és másodlagos biogén elemek. Komplex vegyületek (utalás az első félévi előzményekre). A bioelemek evolúciója. Elemek felvétele és szekréciója 11. hét Az átmenetifémek bioszervetlen kémiája (Fe- és Cu-tartalmú fehérjék részletesebb tárgyalása) 12. hét Alkáli és alkáliföldfémek biológiai jelentőségű komplexei (mesterséges és természetes makrociklusok mint ligandumok). Az alkáli- és alkáliföldfém-ionok szerepe a biológiai rendszerekben (K + -Na + pumpa részletesebb tárgyalása) 13. hét A IV. és V. főcsoport elemeinek bioszervetlen kémiája (szilícium, nitrogén, foszfor részletesebb tárgyalása) 14. hét A VI. és VII. főcsoport elemeinek bioszervetlen kémiája (szelén és a halogének részletesebb tárgyalása) 23

26 A félév elfogadásának kritériumai: két zárthelyi eredményes megírása. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pót-zárthelyi biztosítása. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 24

27 Analitikai kémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Ohmacht Róbert egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy feladata a gyógyszertudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 84 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ GM06AAK1 / OGAAK1 2. szemeszter csak tavaszi félévben GM06AAS1 / OGAAS1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv: Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Hivatalos jegyzet: Kvantitatív analitikai kémia, kiegészítő jegyzet, Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatáskutató és Dokumentációs Központ, 2003 Ajánlott könyvek: P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative Analysis and Analytical Chemical Separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók) 2. hét Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekin-tése: sav-bázis elméletek, ph számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál 3. hét Akémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk, redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat 4. hét A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás 25

28 5. hét A kationok osztályba-sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (ph 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4) 2 S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom-, higany(i)- és higany(ii)-, réz-, kadmium-, bizmut-ionok reakciói 6. hét A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(iii)-, antimon(v)-, ón(ii)- és ón(iv)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása 7-8. hét A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a ciano-komplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. A kobalt-, nikkel-, vas(ii)-, vas(iii)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása 9. hét A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból 10. hét Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorit-ion reakciói 11. hét Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói 12. hét Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid-, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói 13. hét Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során 14. hét Összefoglalás. Írásbeli vizsga 14*4 óra gyakorlat 1-2. hét Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Az I. osztály kationjai. Kimutatások gyakorlása. Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a.(nh 4 ) 2 S, b. HCl, c. NH 3, 5. KI, 6. KCN, 10. Redukció Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a.(nh 4 ) 2 S, b. HNO 3, 5. HCl, a. HNO 3, b. NH 3, d. Na 2 S 2 O 3, e. KCN, 7. KI, a. NH 3, b. Na 2 S 2 O 3, c. KCN, 10. Redukció Kadmiumion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a.(nh 4 ) 2 S, b. CH 3 COOH, c. 0,5M HNO 3, 6. KCN, 10. Redukció (Fe, Zn) Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. (H 2 S), a. 30% HNO 3, b. (NH 4 ) 2 S, 5. HCl Higany(II)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH 3, 4. (H 2 S), a. 30% HNO 3, c. (NH 4 ) 2 S, 5. KI, 8. Redukció Ólomion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a. 30% HNO 3, b. (NH 4 ) 2 S, 5. HCl, a. NaOH, 6. KI, 8. H 2 SO 4 Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch 3 COONa, 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a. HNO 3, b. (NH 4 ) 2 S, c. 30% HNO 3, 5. KI 3. hét A II. kationosztály reakciói. Kimutatások gyakorlása. Arzenition: 3. H 2 S, a. 20% HCl, b. (NH 4 ) 2 S, c. NaOH, 4. (NH 4 ) 2 S, 5. AgNO 3, 6. BaCl 2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit Arzenátion: 1. Kémhatás, 2. H 2 S, 3. (NH 4 ) 2 S, 4. AgNO 3, 5. BaCl 2, 6. Mg mixtura, 7. KI Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH 3, 5. H 2 S, a. 20% HCl, b. (NH 4 ) 2 S, c. NaOH, 8. Gutzeit Antimon(V)-ion: 3.KOH, 5. H 2 S, a. 20% HCl, b. (NH 4 ) 2 S, c. KOH, 7. KI 8. Redukció Ón(II)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, a. HCl, b. (NH 4 ) 2 S, c. NaOH, 5. Zn (lumineszkálás), 6. Redukció a. KMnO 4, c. HgCl hét Zárthelyi. A III. kationosztály reakciói. Kimutatások gyakorlása. Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. (NH 4 ) 2 S, a. (NH 4 ) 2 S, b. HNO 3, c. 30% HNO 3, 6. Dimetil-glioxim Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H 2 O 2, c. O 2 3. NH 3, 4. (NH 4 ) 2 S, a. HNO 3, 5. KCN, 7. NaNO 2, 9. NH 4 SCN Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. (NH 4 ) 2 S, a. HNO 3, c. H 2 O 2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, 5. (NH 4 ) 2 S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K 4 [Fe(CN) 6 ], 9. NH 4 SCN, a. éter, c. KF Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H 2 O 2, 3. NH 3, b. komplex, 4. (NH 4 ) 2 S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K 2 S 2 O 8 26

29 Króm(III)-ion: 2. NaOH, a. forralás, b. NH 4 Cl forralás d. H 2 O 2, 3. NH 3, b. komplex, 4. (NH 4 ) 2 S, 5. K 2 S 2 O 8, 6. Oxidatív ömlesztés Zinkion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. H 2 S, 5. (NH 4 ) 2 S, a. CH 3 COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH 3 Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH 3, 4. (NH 4 ) 2 S, 5. NaF 6-7. hét A IV. és V. kationosztály reakciói. Kimutatások gyakorlása. Zárthelyi dolgozat. Kalciumion: 2. NaOH, 5. H 2 SO 4, 8. Na 2 HPO 4, 9. (NH 4 ) 2 CO 3, 10. (NH 4 ) 2 (COO) 2, 11. Lángfestés Stronciumion: 3. H 2 SO 4, 6. Na 2 HPO 4, 7. (NH 4 ) 2 CO 3, 9. Lángfestés Báriumion: 3. H 2 SO 4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K 2 CrO 4, 7. Na 2 HPO 4, 8. (NH 4 ) 2 CO 3, 10. Lángfestés Nátriumion: 2. K[Sb(OH) 6 ], 4. Lángfestés Káliumion: 2. HClO 4, 3. Borkősav, 4. Na 3 [Co(NO 2 ) 6 ], 6. Lángfestés Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na 3 [Co(NO 2 ) 6 ], 5. Nessler Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH 3, 5. Na 2 CO 3, 6. Na 2 HPO 4 8. hét Zárthelyi dolgozat. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO 4, Cu(NO 3 ) 2, CdSO 4, Hg(NO 3 ) 2, HgCl 2, Hg 2 (NO 3 ) 2, Pb(NO 3 ) 2, AgNO 3, Bi(NO 3 ) 3, As 2 O 3, Na 2 HAsO 4, SbCl 3, SbCl 5, SnCl 2, NiSO 4, Co(NO 3 ) 2, (NH 4 ) 2 Fe(SO 4 ) 2, FeCl 3, MnSO 4, KCr(SO 4 ) 2, Zn SO 4, KAl(SO 4 ) 2, CaCl 2, Sr(NO 3 ) 2, BaCl 2, NaCl, KCl, NH 4 Cl, MgCl hét Az anionok I. II. és III osztálya. Kimutatások gyakorlása. Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 3. AgNO 3 Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO 3, 6. KMnO 4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása Szulfition: 2. HCl, 3. BaCl 2, 4. AgNO 3, 7. KMnO 4 Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO 3, 9. KMnO 4 Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO 3, 6. KI, 8. KIO 3, 12. Roncsoló hatás Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl 2, 4. AgNO 3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav Szulfátion: 2. BaCl 2, 4. Pb(CH 3 COO) 2 Fluoridion: 2. BaCl 2, 3. CaCl 2 Jodátion: 2. BaCl 2, 3. AgNO 3, 5. KI, 6. H 2 S Kromátion: 2. HCrO - 4 / Cr 2 O 2-7, 5. AgNO 3, 6. BaCl 2, 9. Etil-alkohol Kloridion: 2. AgNO 3, 5. K 2 CrO 4 Bromidion: 2. AgNO 3, 4. cc.h 2 SO 4, 6. Klóros víz Jodidion: 2. AgNO 3, 4. cc.h 2 SO 4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO 3, 8. CuS, 10. Berlini kék 10. hét Az anionok IV. osztálya. Kimutatások gyakorlása. Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO 4, 11. Griess-Ilosvay Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés) 6. FeSO 4) Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h 2 SO 4, 7. Na 2 SO 3, 8. Zn Permanganátion: 3. KI, 5. H 2 S, 7. H 2 O 2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn 2+ (v.ö c.), 9. KMnO 4, 10. K 2 CrO 4 Ismeretlenek: Na 2 CO 3, CaCO 3, (NH 4 ) 2 CO 3, Na 2 SO 3,Na 2 S 2 O 3, NaClO, Na 2 HPO 4, K 2 SO 4, NH 4 F, KIO 3, K 2 CrO 4, KCl, KBr, KI, KCN, KNO 2, KNO 3, KClO 3, KMnO hét Zárthelyi. Összetett ismeretlenek. 12. hét Összetett ismeretlenek. 13. hét Összetett ismeretlenek. 14.hét Asztalátadás. A félév elfogadásának kritériumai: az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: 27