Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2013/2014 Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei 1

2 1. szemeszter OGA-AN1 Analitikai kémia 1. 3 OGA-AT1 Általános és szervetlen kémia 1. 8 OGA-BM1 Biomatematika OGA-FI1 Fizika-biofizika OGG-GPR Gyógyszerészi propedeutika 17 OGO-GB1 Gyógyszerészi biológia I. 19 OGR-ESE Elsősegélynyújtás 22 OGR-LAT Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia szemeszter OGA-AN2 Analitikai kémia OGA-AZ2 Általános és szervetlen kémia OGA-BM2 Biomatematika OGA-FI2 Fizika-biofizika OGA-FZ1 Fizikai kémia OGO-A1G Anatómia, szövettan és fejlődéstan OGO-GB2 Gyógyszerészi biológia II szemeszter OGA-FZ2 Fizikai kémia OGA-GA1 Gyógyszerészi biokémia OGA-KD1 Kolloidika OGA-SV1 Szerves kémia OGO-AF2 Anatómia, szövettan és fejlődéstan OGO-EN1 Élettan OGO-GN1 Farmakobotanika szemeszter OGA-GA2 Gyógyszerészi biokémia OGA-MAN Műszeres analitika 69 OGA-SK2 Szerves kémia OGG-GI1 Gyógyszerügyi ismeretek OGO-EN2 Élettan OGO-FA2 Farmakobotanika OGR-AZV-I Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - írásbeli 90 OGR-AZV-S Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - szóbeli 91 OGR-SG1 Szakmai gyakorlat OGR-TE1-4 Testnevelés

3 OGA-AN1 ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 50 fő Előfeltételek: nincs DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányzások a fentiek szerint fogadhatóak el, de nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 2008) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, (Ez a példatárunk.) P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative Analysis and Analytical Chemical Separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Előadások 1 Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). 2 3 Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, ph számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. 4 5 A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. 6 7 A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. 8 3

4 9 A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (ph 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(i)- és higany(ii)-, réz-, bizmut-ionok reakciói A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(iii)-, ón(ii)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a cianokomplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból A kobalt-, nikkel-, vas(ii)-, vas(iii)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorition reakciói. Dr. Matus Zoltán 20 Dr. Matus Zoltán 21 Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. Dr. Márk László 22 Dr. Márk László 23 Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során Összefoglalás. Írásbeli vizsga. 28 4

5 Gyakorlatok 1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 4 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 5 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 6 Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 7 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 8 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 9 A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 10 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)- ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 11 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)- ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 12 A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)- ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 13 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 14 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 15 Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 16 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 17 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 18 A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 5

6 19 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 20 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 21 Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 22 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 23 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 24 Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 25 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 26 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 27 Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 28 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 29 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 30 Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogénperoxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 31 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 32 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 33 Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 34 Összetett ismeretlenek. 35 Összetett ismeretlenek. 36 Összetett ismeretlenek. 37 Összetett ismeretlenek. 38 Összetett ismeretlenek. 39 Összetett ismeretlenek. 6

7 40 Asztalátadás. 41 Asztalátadás. 42 Asztalátadás. Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, ph meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a ph hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise). Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE) 7

8 OGA-AT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 70 fő Előfeltételek: nincs DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia. Studium Alapítvány Kiadó. Marosvásárhely, Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp Szakács Z. (szerk.): Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp Előadások 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 9 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 10 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 8

9 11 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 12 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 13 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 14 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 15 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 16 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 17 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 18 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 19 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 20 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 21 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 22 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 23 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 24 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 25 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 26 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 27 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál 28 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál Gyakorlatok 1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. 4 Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 7 Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás Timsó tisztítása átkristályosítással I. 10 Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció., Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása. 13 Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. 16 A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása. 19 Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I. 9

10 22 Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I. 25 Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(iii)-ammóniumszulfát (vastimsó)). 28 Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok ph-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát). 31 Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése. 34 Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. 37 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. 40 A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal. Szemináriumok Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE) 10

11 OGA-BM1 BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő nincs Előfeltételek: nincs DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25% hiányzás megengedett Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika, PTE-DTE, Pécs, Előadások 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta 11

12 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta 21 A differenciálegyenletek, differenciál-egyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta 22 A differenciálegyenletek, differenciál-egyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta Gyakorlatok 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 12

13 Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből Közreműködők Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE) 13

14 OGA-FI1 FIZIKA-BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő nincs Előfeltételek: nincs DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 14

15 16 A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 19 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 20 Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd 21 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd 22 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 23 A lézer Dr. Lukács András Szilárd 24 Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 25 Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 27 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 28 Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium 15

16 Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE) 16

17 OGG-GPR Tantárgyfelelős: GYÓGYSZERÉSZI PROPEDEUTIKA 1 kredit félévközi jegy Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 50 fő Előfeltételek: nincs DR. DÉVAY ATTILA, egyetemi docens Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Tematika A gyógyszerészhallgatók részére ez a tárgy a bevezetés a gyógyszerészetbe (propedeutika). Megismertetjük a gyógyszerészet mai szakterületeit, a gyógyszerészek helyét az egészségügyi ellátásban. A tárgy bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe és alapfogalmakba, az egészségügyben dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszerébe. A kurzus során ízelítőt adunk a gyógyszerek készítéséből, gyógyszerformák alkalmazhatóságából. A félév elfogadásának feltételei A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A TVSZ szerinti jelenlét az előadásokon. Eredményes, 50%-ot meghaladó két beszámoló, eredménytelenség esetén egyszer ismételhető. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Orvosi igazolással lehet, a hiányzó témakörökből (kb. 1 oldalas, 12-es betűméret) kisbeszámoló készítése. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, Előadások 1 A gyógyszerész helye az egészségügyi ellátásban Dr. Dévay Attila 2 A gyógyszerészet eredete, jelene és jövője Dr. Dévay Attila 3 A gyógyszerész-képzés sajátságai, ismeretanyagok, diszciplínák, a gyógyszerészképzés felépítése Dr. Dévay Attila 4 Gyógyszerészi végzettséggel betölthet feladatok, életpálya lehetőségek Dr. Dévay Attila 5 A gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény Dr. Dévay Attila 6 A gyógyszeripar és nagykereskedelem szerepe a gyógyszerellátásban, gyógyszerellenőrzés Dr. Dévay Attila 7 Az egészségügyi dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszere, betegkapcsolatok Dr. Dévay Attila 8 Beszámoló - írásban Dr. Mayer Klára 9 A gyógyszerkészítés eszközei, a gyógyszertár felszereltsége Dr. Dévay Attila 10 A mérés eszközei, módszerei, a gyógyszerészi pontosság fogalma a patikában és laikuskörben, Gyakorlat I: Mérési gyakorlat Dr. Dévay Attila 11 A gyógyszer készítése és gyártása, gyógyszerformák alkalmazhatósága Dr. Dévay Attila 12 A gyógyszerészi szakirodalom, gyógyszerkönyvek, FoNo Dr. Dévay Attila 13 Gyakorlat II.: Gyógyszerkészítéstani alapismeretek Dr. Dévay Attila 14 Félévi beszámoló Dr. Dévay Attila 17

18 Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Gyógyszertechnológai és Biofarmáciai Intézet honlapja Közreműködők dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE), Dr. Dévay Attila (DEAHABO.PTE), Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE) 18

19 OGO-GB1 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA I. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő nincs Előfeltételek: nincs DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó. A félév elfogadásának feltételei Kollokvium Távolmaradás pótlásának lehetőségei Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik. Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition) Thompson & Thompson: Genetics in Medicine Craig NL: Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010) Young ID: Medical Genetics Előadások 1 A sejt felépítése, fő jellegzetességei. 2 Energetikai alapelvek 3 A sejt építőkövei, az élővilág kezdete. 4 Prokarióta és eukarióta sejtek. Poór Viktor Soma 5 Őssejtek. Poór Viktor Soma 6 A sejtek differenciálódása. Poór Viktor Soma 7 Vírusok. Dr. Pandur Edina 8 Sejtmembrán, sejtmag. Dr. Pandur Edina 9 DNS szerkezet, felépítés, kromoszóma, kromatin, genom. Dr. Pandur Edina 10 Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS. 11 Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi. 12 Replikáció. 13 Repair mechanizmusok. Poór Viktor Soma 19

20 14 Rekombináció. Poór Viktor Soma 15 Prokarióta transzkripció. Poór Viktor Soma 16 Eukarióta RNS polimerázok. 17 Transzkripció szabályozása. 18 Ribozimek. 19 Transzkripciós faktorok. Dr. Pandur Edina 20 Messenger RNS: stabilitás, érés; DNS kötő fehérjék. 21 A genetikai kód. Poór Viktor Soma 22 A riboszómák felépítése és működése. 23 A transzláció fázisai, trns-ek. Dr. Pandur Edina 24 A transzláció szabályozása. 25 Fehérjék típusai. 26 A folding alapjai, fehérjeszerkezet. Poór Viktor Soma 27 Génreguláció: prokarióták. Poór Viktor Soma 28 Génreguláció: eukarióták. Dr. Pandur Edina 29 Fehérjék stabilitása. Poór Viktor Soma 30 Poszttranszlációs módosulások I. 31 Poszttranszlációs módosulások II. 32 Targeting. 33 Fehérjék sejten belüli vándorlása: sejtmag. Dr. Pandur Edina 34 Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER. Poór Viktor Soma 35 Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák. Poór Viktor Soma 36 Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés. Dr. Pandur Edina 37 Sejten belüli szignál molekulák. Dr. Pandur Edina 38 Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok. Dr. Pandur Edina 39 Kálcium és cgmp mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina 40 Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina 41 Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, JAK-STAT Dr. Pandur Edina 20

21 42 Konzultáció. Gyakorlatok Szemináriumok 1 A sejtet felépítő makromolekulák. 2 Szeparációs módszerek. 3 Fehérjeanalízis módszerei. 4 Híres kísérletek: DNS, RNS. 5 Sejtalkotók: összefoglalás. 6 Replikáció: összefoglalás. 7 Szekvenálási módszerek. 8 Human Genome Project. 9 Transzkripció: összefoglalás. 10 Microarray. 11 Transzláció: összefoglalás. 12 Módszerek a gyógyszerkutatásban. 13 Targeting: összefoglalás. 14 Felkészülés vizsgára. Vizsgakérdések Nincsenek kiadott vizsgakérdések. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak. Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), (SIKMAAO.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE) 21

22 OGR-ESE Tantárgyfelelős: ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 0 kredit aláírás Kritérium követelmény modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 6 óra gyakorlat + 8 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 100 fő Előfeltételek: nincs DR. TERNÁK GÁBOR, egyetemi tanár Műveleti Medicina Tanszék Tematika Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai A halál fogalma, halálmegállapítás BLS: betegvizsgálat BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk Csont és ízületi sérülések Égés, fagyás Kötözések Életveszéllyel járó állapotok: akut koszorúér szindróma, cukorbetegség Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia Gyakoribb mérgezések Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) A félév elfogadásának feltételei Aláírás Távolmaradás pótlásának lehetőségei Előre egyeztetett időpontban pótolható A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásokon íródott jegyzet Előadások Gyakorlatok 1 Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai 2 BLS: betegvizsgálat 3 BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest 4 BLS: Mellkaskompresszió ( AED) 5 Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk 6 Kötözések Szemináriumok 1 Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén 2 A halál fogalma, halálmegállapítás 3 Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) 4 Csont és ízületi sérülések 5 Égés, fagyás 6 Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindróma, cukorbetegség 7 Életveszéllyel járó állapotok, görcsállapotok, allergia, anaphylaxia 8 Gyakoribb mérgezések Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Sárdi Ferenc (SAFFAAO.PTE) 22

23 OGR-LAT Tantárgyfelelős: LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA 0 kredit aláírás Kritérium követelmény modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 3 fő max. 55 fő Előfeltételek: nincs TAKÁTS ZSUZSANNA, nyelvtanár Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet Tematika A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyószerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklatúrája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidítések aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli (2) Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott, illetve a gyakorlatok több, mint 25%-án nem vett részt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lingua Latina medicinális (szerk.: Belák Erzsébet, SOTE,) Orvosi terminológia (Medicina 1995) Brencsán János: Orvosi szótár Formulae Normales Előadások Gyakorlatok 1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 2 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 3 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 4 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 5 Egyszerű gyógyszerformák 6 Egyszerű gyógyszerformák 7 A receptek felépítése, A III. declinatio 8 A receptek felépítése, A III. declinatio 9 Gyógyszerrendelési formulák 10 Gyógyszerrendelési formulák 11 I. Zárthelyi dolgozat 12 I. Zárthelyi dolgozat 13 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 14 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 15 Receptolvasás, receptírás 16 Receptolvasás, receptírás 17 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 18 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 19 Gyógynövények. 20 Gyógynövények. 21 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 22 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 23 II. Zárthelyi dolgozat 24 II. Zárthelyi dolgozat 25 Görög praefixumok és suffixumok. 23

24 26 Görög praefixumok és suffixumok. 27 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása 28 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása Szemináriumok Vizsgakérdések Egyszerű gyógyszerformák Kenőcsök, olajok A receptek felépítése Gyógyszerrendelési formulák Tőszámnevek, a gramma szó ragozása Folyékony és lágy gyógyszerformák Receptírás Gyógynövények A gyógyszerészet görög-latin elemei Közreműködők Takáts Zsuzsanna (TAZHABE.PTE) 24

25 OGA-AN2 ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A Mennyiségi kémiai analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2009) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart Előadások 1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. 2 3 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). 4 5 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. 6 7 A neutralizációs analízis: az oldószer, ph számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. 8 25