Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2012/2013 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 OGAAN1 ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 50 fő Előfeltételek: - DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányzások a fentiek szerint fogadhatóak el, de nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 2008) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, (Ez a példatárunk.) P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative analysis and analytical chemical separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) Előadások 1. Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). 2. Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, ph számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. 3. A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. 4. A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. 5. A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (ph 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(i)- és higany(ii)-, réz-, bizmut-ionok reakciói. 6. A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(iii)-, ón(ii)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása. 7. A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a cianokomplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. 2

3 8. A kobalt-, nikkel-, vas(ii)-, vas(iii)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása. 9. A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból. 10. Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorit-ion reakciói. Dr. Matus Zoltán 11. Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. Dr. Márk László 12. Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói. 13. Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során. 14. Összefoglalás. Írásbeli vizsga. Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 3. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 4. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 5. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 6. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 7. A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 8. A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 9. A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 10. A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetilglioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 3

4 11. A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetilglioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 12. A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetilglioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 13. Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 14. Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 15. Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 16. A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 17. A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 18. A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 19. Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 20. Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 21. Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 22. Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 26. Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 27. Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 4

5 28. Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 29. Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 30. Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 31. Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO Összetett ismeretlenek. 35. Összetett ismeretlenek. 36. Összetett ismeretlenek. 37. Összetett ismeretlenek. 38. Összetett ismeretlenek. 39. Összetett ismeretlenek. 40. Asztalátadás. 41. Asztalátadás. 42. Asztalátadás. Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, ph meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a ph hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 5

6 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise). Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE) 6

7 OGAAN2 ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: OGAAN1 teljesített + OGAAT1 teljesített DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.:A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2009) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart Előadások 1. A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. 2. A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). 3. A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. 4. A neutralizációs analízis: az oldószer, ph számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. 5. A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. 6. Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. 7. Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások. 8. Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. 7

8 9. Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.:Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. 10. Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás ph függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint. 11. Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. 12. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. 13. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. 14. Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 3. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 4. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 5. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 6. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 7. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 8. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 9. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 10. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása ( ) 11. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása ( ) 12. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása ( ) 13. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 14. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 15. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 16. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 17. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 18. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 19. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 20. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 21. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 22. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása ( ); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása ( ) (egyéni ism.); 23. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása ( ); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása ( ) (egyéni ism.); 24. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása ( ); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása ( ) (egyéni ism.); 25. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása ( ). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 26. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása ( ). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 27. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása ( ). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 28. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban ( ) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). 29. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban ( ) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). 8

9 30. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban ( ) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). 31. Amidazofén cerimetriás meghatározása ( ) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása ( ) 32. Amidazofén cerimetriás meghatározása ( ) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása ( ) 33. Amidazofén cerimetriás meghatározása ( ) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása ( ) 34. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 35. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 36. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 37. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 38. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 39. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 40. Asztalátadás 41. Asztalátadás 42. Asztalátadás Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése). 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,). 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás ph függése, redukáló anyagok mérése (aldehidbiszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások). 12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése). 13. Tömeg szerinti analízis II.Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása). 14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tr, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet). 15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés). 16. Termikus analízis Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE) 9

10 OGAAT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 70 fő Előfeltételek: - DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 2. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 3. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 4. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 5. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 9. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. 10. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. 11. A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. 12. A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. 10

11 13. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 14. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 15. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 16. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 17. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 18. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 19. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 20. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 21. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. 22. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. 23. Elektrokémia I. 24. Elektrokémia I. 25. Elektrokémia II. 26. Elektrokémia II. 27. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 28. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Gyakorlatok 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. 2. Eszközismertetés. 3. Egyéni felszerelés átvétele. 4. Tömegmérés. 5. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 6. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás 7. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 8. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció., Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása. 9. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. 10. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. 11. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása. 12. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I. 13. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I. 14. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(iii)- ammónium-szulfát (vastimsó)). 15. Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok ph-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátriumkarbonát). 11

12 16. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése. 17. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. 18. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok 19. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. 20. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. 21. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal. Szemináriumok Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE) 12

13 OGAAZ2 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 50 fő Előfeltételek: OGAAT1 teljesített DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp Előadások 1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. 2. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 4. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 6. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 8. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 10. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 12. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. Dr. Huber Imre 14. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat I. Dr. Huber Imre 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. 16. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. 13

14 17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. 18. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. 20. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. 22. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. 24. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. 25. Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. 26. Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat II. 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. 28. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Gyakorlatok Szemináriumok 1. Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok 2. A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. 3. Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia 4. Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 5. Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. 6. A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. 7. Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. 8. Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) 9. Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete 10. Vizes oldatok ph-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. 11. Vizes oldatok ph-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. 12. Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. 13. A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. 14. Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres Minimum-Vizsga (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a Minimum Vizsgán 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A B és C vizsgákat is MV előzi meg. A B vizsga következményei az A vizsgáéval azonosak. A C ; vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. Közreműködők Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE), Dr. Maász Gábor (MAGNAAO.PTE) 14

15 OGABM1 BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: - DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok. A félév elfogadásának feltételei Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, Izsák, I., Juhász-Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika,PTE, DTE, Pécs, 2010, jegyzet Előadások 1. Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok Dr. Grama László 2. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk Dr. Grama László 3. A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke Dr. Grama László 4. Elemi függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 5. A differencia- és differenciálhányados fogalma, interpretációi (fizikai, geometriai) Dr. Grama László 6. Alapdifferenciálok Dr. Grama László 7. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 8. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 9. A differenciálhányados alkalmazásai Dr. Grama László 10. Függvénydiszkusszió. L Hospital szabály Dr. Grama László 11. Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok Dr. Grama László 12. Függvények hatványsorba fejtése Dr. Grama László 13. Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése Dr. Grama László 14. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével Dr. Grama László 15. A határozatlan integrál. Alapintegrálok Dr. Bugyi Beáta 15

16 16. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás Dr. Bugyi Beáta 17. Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület Dr. Bugyi Beáta 18. A határozott integrál becslése Dr. Bugyi Beáta 19. Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok Dr. Bugyi Beáta 20. Test mozgása. Vonal ívhossza Dr. Bugyi Beáta 21. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 22. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 23. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 24. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 25. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek Dr. Bugyi Beáta 26. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek Dr. Bugyi Beáta 27. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta 28. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta Gyakorlatok 1. Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése 2. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 3. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 5. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6. Feladatmegoldás 7. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 8. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 9. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 11. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 12. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 13. Feladatmegoldás 14. Feladatmegoldás a félév anyagából. Szemináriumok Vizsgakérdések Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből Közreműködők Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE) 16