Az 1-2. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2017/2018 Az 1-2. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium követelményei 1

2 1. szemeszter OGA-AM1 Általános és szervetlen kémia 1. 3 OGA-AN1 Analitikai kémia 1. 6 OGA-AT1 Általános és szervetlen kémia OGA-B1E Biomatematika 1. - elmélet 13 OGA-B1G Biomatematika 1. - gyakorlat 15 OGA-BM1 Biomatematika OGA-FI1 Fizika-biofizika OGA-L1E Analitikai kémia 1. - elmélet 23 OGA-L1G Analitikai kémia 1. - gyakorlat 26 OGG-GPR Gyógyszerészi propedeutika 29 OGO-GL1 Gyógyszerészi biológia OGO-Z1E Fizika-biofizika 1. - elmélet 34 OGO-Z1G Fizika-biofizika 1. - gyakorlat 36 OGR-ESE Elsősegélynyújtás 38 OGR-LAT Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia 40 OTT1 Testnevelés szemeszter OGA-AM2 Általános és szervetlen kémia OGA-B2E Biomatematika 2. - elmélet 47 OGA-B2G Biomatematika 2. - gyakorlat 49 OGA-BM2 Biomatematika OGA-FI2 Fizika-biofizika OGA-FZ1 Fizikai kémia OGA-L2E Analitikai kémia 2. - elmélet 61 OGA-L2G Analitikai kémia 2. - gyakorlat 64 OGA-M2E Általános és szervetlen kémia 2. - elmélet 66 OGA-M2G Általános és szervetlen kémia 2. - gyakorlat 69 OGO-AI1 Anatómia, szövettan és fejlődéstan OGO-G2B Gyógyszerészi Biológia OGO-Z2E Fizika-biofizika 2. - elmélet 77 OGO-Z2G Fizika-biofizika 2. - gyakorlat 79 OTT2 Testnevelés OTT Testnevelés kurzusok 82 2

3 OGA-AM1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra min. 5 fő max. 70 fő nincs DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és szemináriumi foglalkozásról való hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus elfogadásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése. A félévközi dolgozatok javítására egy alkalommal van lehetőség. Félévközi ellenőrzések A kurzus elfogadásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése. A félévközi dolgozatok javítására egy alkalommal van lehetőség. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott előadások és szemináriumi foglakozások pótlására nincs lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp Saját oktatási anyag Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár, elektronikus tananyag, PTE, Jegyzet Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp Ajánlott irodalom Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005 Előadások 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. 3

4 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük 9 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. 10 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. 11 Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 12 Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 13 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. Dr. Lóránd Tamás 14 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. Dr. Lóránd Tamás 15 Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. Dr. Lóránd Tamás 16 Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. Dr. Lóránd Tamás 17 Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. 18 Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. 19 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. 20 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. 21 Termokémiai. A termodinamika alapjai. 22 Termokémiai. A termodinamika alapjai. 23 Elektrokémia I. 24 Elektrokémia I. 25 Elektrokémia II. 26 Elektrokémia II. 27 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 28 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Gyakorlatok 4

5 Szemináriumok 1 Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok. 2 A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. 3 Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia. 4 Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése. 5 Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. 6 A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. 7 Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. 8 Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) 9 Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete. 10 Vizes oldatok ph-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. 11 Vizes oldatok ph-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. 12 Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. 13 A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. 14 Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció. Vizsgakérdések A félévet az előadások és a szemináriumi foglakozások anyagát magába foglaló írásbeli kollokvium zárja.az írásbeli kollokviumi dolgozatot 60% alatt teljesítő hallgatók elégtelen érdemjegyet kapnak. A legalább 60%-ot teljesítő hallgatók számára a félévközi dolgozatok és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján állapít meg érdemjegyet az Intézet. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 25,a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók az Intézet honlapján részletes tájékoztatást kapnak. Az első vizsgán való részvétel kötelező. Közreműködők Gulyás Gergely (GUGSAAP.PTE), Kulcsár Győző (KUGDAA.T.JPTE) 5

6 OGA-AN1 ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra min. 5 fő max. 65 fő nincs DR. HUBER IMRE, egyetemi docens Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika Jelen tantárgy egyik legfőbb feladata szerint analitikai gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket. Ez a fajta gondolkodási mód elengedhetetlen a gyógyszeranalízis, a gyógyszertechnológia és a gyógyszerészi kémia későbbi elsajátításához. A feladatok és célok megvalósítása érdekében hallgatóink megtanulják a kvalitatív kémiai analízis keretein belül a különböző kémiai reakciók elméleti alkalmazását, rendezését, a velük kapcsolatos számítási módszereket és lehetőségeket. Mindezekhez az elméleti képzést az előadásokon kapják meg. Az elméleti tudásanyag birtokában végzik el (az előadásokat követő) gyakorlati munkájukat. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon megszerzett együttes tudáson keresztül képessé válnak bármely tanulmányozott szervetlen minta ismeretlenként történő identifikálására, valamint minőségi elemzésére is! A kationok és anionok körében elsajátított ismereteik segítségével megtanulják az analitikus gondolkodásmód szabályait és elveit. Ismereteikről félév végén írásbeli kollokviumon számolnak be. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések Két vagy három írásbeli beszámoló, melyet a hallgatók maximum egyszer ismételhetnek meg. Sikertelen írásbeli dolgozat esetén lehetőség van (esetleg kötelezően) szóbeli beszámolásra is. Sikeres beszámoló: legalább 60%-os eredmény elérése! Távolmaradás pótlásának lehetőségei Távolmaradás a PTE TVSZ szerint! A pótlást minden hallgató önállóan, saját belátása szerint végzi, amit a félévközi írásbeli dolgozatok során ellenőrzünk. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Barcza-Buvári: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina, Saját oktatási anyag Az előadások diapozitívjeit (ábráit) a hallgatók megkapják az előadótól. Ehhez a Neptun megfelelő felületeit használjuk. - Jegyzet Martinek: Kvalitatív kémiai analízis, Jatepress, Ajánlott irodalom Häfner: Arbeitsbuch qualitative anorganische Analyse, Govi-Verlag, Werner: Qualitative anorganische Analyse, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbh Stuttgart, Előadások 1 Az analitikai kémia definíciói, fogalma, módszerei. 2 A szervetlen kémiai analízis tárgya, módszerei. 3 A tárgykörben használatos fontosabb reakciók (egyensúlyi, sztöchiometrikus, nem sztöchiometrikus). 4 Sav-bázis elméletek, ph. 5 Komplexképződés. 6 Redoxi folyamatok. 6

7 7 Csapadékos reakciók, oldhatóság, számítások. 8 Érzékenység, határhígítás, határkoncentráció. 9 Szelektivitás, analitikai előkészítő műveletek. 10 Kationok osztályozása. 11 Sósavcsoport ionjai. 12 Az I/B csoport jellemzése. 13 A II. kationosztály jellemzése. 14 A két első osztály elválasztása. 15 A III. kationosztály jellemzése. 16 A III. kationosztály jellemzése, Az I., II., III. és IV. osztály elválasztása. 18 Az V. kationosztály jellemzése. 19 A kationok egyszerű és összetett analízisének összefoglalása. 20 Az anionok osztályozása. 21 Az I. anionosztály jellemzése. 22 A II. anionosztály jellemzése. 23 A III. anionosztály jellemzése. 24 A IV. anionosztály jellemzése 25 Anionok az egyszerű és összetett analízisben. 26 Összefoglalás. 27 Vizsga írásban. 28 Vizsga írásban. Gyakorlatok 1 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 2 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 3 Munkahely és munkaeszközök megismerése, átvétele. 4 Az I. kationosztály reakciói: Ag(I), Pb(II). 5 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 6 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 7 Az I. kationosztály reakciói: Cu(II), Bi(III). 8 Egyszerű ismeretlenek. 9 Egyszerű ismeretlenek. 10 A II. kationosztály reakciói: As(III), As(V). 11 A II. kationosztály reakciói: Sb(III), Sb(V). 7

8 12 A II. kationosztály reakciói: Sn(II), Sn(IV). 13 A III. kationosztály reakciói: Ni(II), Co(II). 14 A III. kationosztály reakciói: Fe(II), Fe(III). 15 Egyszerű ismeretlenek. Felmérő teszt I. 16 A III. kationosztály reakciói: Mn(II), Cr(III). 17 A III. kationosztály reakciói: Zn(II), Al(III). 18 Egyszerű ismeretlenek. 19 A IV. kationosztály reakciói: Ca(II), Sr(II). 20 A IV. kationosztály reakciói: Ba(II). 21 Egyszerű ismeretlenek. 22 Az V. kationosztály reakciói: Na(I), K(I). 23 Az V. kationosztály reakciói: Li(I), Mg(II), NH Egyszerű ismeretlenek. 25 Az I. anionosztály reakciói. 26 Az I. anionosztály reakciói. 27 Az I. anionosztály reakciói. 28 A II. anionosztály reakciói. 29 A II. anionosztály reakciói. 30 A II. anionosztály reakciói. 31 A III. anionosztály reakciói. 32 A III. anionosztály reakciói. 33 A III. anionosztály reakciói. 34 A IV. anionosztály reakciói. 35 A IV. anionosztály reakciói. 36 A IV. anionosztály reakciói. 37 Összetett analízis. 38 Összetett analízis. 39 Összetett analízis. 40 Leltár. 41 Asztalátadás. 42 Asztalátadás. Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések köre az oktatott tananyag kisebb fejezeteiből áll össze: 1. A kémiai analízis tárgya. Előkészítő műveletek. Kísérleti eredmények értékelése. 2. A kémiai reakciók osztályozása: csapadékképződési (csapadékok jellemzése: szín, állag, oldhatóság, stb), sav-bázis (a ph gyakorlati alkalmazása, ennek meghatározó szerepe a különféle reakciótípusokban, stb), redox (félegyenletek felismerése, oxidációs számok biztos alkalmazásának képessége, elektronátmenetek interpretálása, stb) és komplexképződési reakciók (Lewis-féle sav-bázis elmélet, datív kovalens kötés képződése, neutrális és anionos ligandumok kémaia tulajdonságai, stb) elmélete és gyakorlata. Komplexek jellemzése színük alapján. 3. A reakciók érzékenysége, szelektivitása, specificitása. Csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat. Oldódás - precipitálódás. 4. A kationok és anionok osztályozása Fresenius szerint. Az egyes osztályok (öt kationosztály és négy anion) egyenkénti jellemzése, egyszerű és összetett elválasztásuk. Az osztályreakciók alkalmazhatóságának kémiai alapjai. Az egyes osztályokon belüli kationok vagy anionok egyenkénti jellemzése reakcióik által. A reakciókról tudnia kell minden hallgatónak: milyen típusú reakció, mi keletkezik a kiindulási anyagokból, a reakciótermékek kémiai és fizikai tulajdonságaik alapján hogyan jellemezhetők. 5. Az egyes ionok jellemző és érzékeny reakcióinak alkalmazása azonosításukban, valamint egymástól való elkülönítésükben. 6. Az osztályreagensek jellemzése, alkalmazhatóságuk kémiai alapjai. 7. Ismeretlen anyagminták analízisének elvi és gyakorlati menete: önálló ismertetésben. Ezek a témakörök szolgáltatják a következő félévi szóbeli szigorlat alapját is! 8

9 Közreműködők (HUIRAAO.PTE), Dr. Rozmer Zsuzsanna (ROZQAAP.PTE), Gulyás Gergely (GUGSAAP.PTE), Kulcsár Győző (KUGDAA.T.JPTE) 9

10 OGA-AT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra min. 5 fő max. 70 fő nincs DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus elfogadásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60 %-os teljesítése. A félévközi dolgozatok javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. Elégtelentől különböző gyakorlati jegy a félév elfogadásának feltétele. Félévközi ellenőrzések A félévközi dolgozatok javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp Saját oktatási anyag Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár, elektronikus tananyag, PTE, Jegyzet - Ajánlott irodalom Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapitvany Kiadó, Marosvásárhely, Előadások 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. 10

11 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 9 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. 10 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. 11 Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 12 Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a ph. Dr. Lóránd Tamás 13 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. Dr. Lóránd Tamás 14 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. Dr. Lóránd Tamás 15 Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. Dr. Lóránd Tamás 16 Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. Dr. Lóránd Tamás 17 Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. 18 Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. 19 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. 20 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. 21 Termokémiai. A termodinamika alapjai. 22 Termokémiai. A termodinamika alapjai. 23 Elektrokémia I. 24 Elektrokémia I. 25 Elektrokémia II. 26 Elektrokémia II. 27 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 28 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 11

12 Gyakorlatok 1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. 4 Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 7 Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 10 Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása. 13 Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. 16 A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása. 19 Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I. 22 Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I. 25 Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(iii)-ammónium-szulfát (vastimsó)). 28 Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok ph-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát). 31 Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése. 34 Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. 37 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. 40 A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal. Szemináriumok Vizsgakérdések A félévet az előadások és a gyakorlatok anyagát magába foglaló írásbeli kollokvium zárja.az írásbeli kollokviumi dolgozatot 60% alatt teljesítő hallgatók elégtelen érdemjegyet kapnak. A legalább 60%-ot teljesítő hallgatók számára a félévközi dolgozatok és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján állapít meg érdemjegyet az Intézet. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 25,a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók az Intézet honlapján részletes tájékoztatást kapnak. Az első vizsgán való részvétel kötelező. Közreműködők Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE), Gulyás Gergely (GUGSAAP.PTE), Kulcsár Győző (KUGDAA.T.JPTE) 12

13 OGA-B1E Tantárgyfelelős: BIOMATEMATIKA 1. - ELMÉLET 2 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra min. 1 fő max. 200 fő OGA-B1G egyidejű felvétel DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi docens Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet Belágyi József, Mátyus László, Nyitrai Miklós: Matematika - egyetemi jegyzet Hajdu Péter, Grama László: Válogatott feladatok matematikából - egyetemi példatár - Ajánlott irodalom Előadások 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Pirisi Katalin Erzsébet 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Pirisi Katalin Erzsébet 13

14 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Pirisi Katalin Erzsébet 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Pirisi Katalin Erzsébet 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Pirisi Katalin Erzsébet 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Pirisi Katalin Erzsébet 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy). Közreműködők 14

15 OGA-B1G Tantárgyfelelős: BIOMATEMATIKA 1. - GYAKORLAT 2 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra min. 1 fő max. 200 fő nincs DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi docens Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet Belágyi József, Mátyus László, Nyitrai Miklós: Matematika - egyetemi jegyzet Hajdu Péter, Grama László: Válogatott feladatok matematikából - egyetemi példatár - Ajánlott irodalom Előadások Gyakorlatok 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 15

16 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Pirisi Katalin Erzsébet (PIKPACT.PTE) 16

17 OGA-BM1 BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra min. 1 fő max. 200 fő nincs DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi docens Biofizikai Intézet Tematika A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom - Saját oktatási anyag - Jegyzet Belágyi József, Mátyus László, Nyitrai Miklós: Matematika - egyetemi jegyzet Hajdu Péter, Grama László: Válogatott feladatok matematikából - egyetemi példatár - Ajánlott irodalom Előadások 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 17

18 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Gyakorlatok 1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18

19 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Pirisi Katalin Erzsébet (PIKPACT.PTE) 19

20 OGA-FI1 FIZIKA-BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra min. 5 fő max. 200 fő nincs DR. LUKÁCS ANDRÁS SZILÁRD, egyetemi docens Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Félévközi ellenőrzések A félév során két számonkérésre kerül sor, előreláthatólag a 6. és a 13. héten. A számonkérés során 4-es vagy 5-ös jegyet szerző hallgatók megajánlott jegyet kapnak a tárgyból. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Saját oktatási anyag Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: - Jegyzet Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs - Ajánlott irodalom P. W. Atkins: Fizikai-kémia Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió 3 Ozmózis 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 20

21 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer 12 Motorfehérjék, sejtmozgás 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 16 A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 19 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 20 Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd 21 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd 22 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 23 A lézer Dr. Lukács András Szilárd 24 Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 25 Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 27 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 28 Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 21

22 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( Közreműködők Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Leipoldne Víg Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE) 22

23 OGA-L1E Tantárgyfelelős: ANALITIKAI KÉMIA 1. - ELMÉLET 2 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra min. 5 fő max. 65 fő OGA-L1G egyidejű felvétel DR. HUBER IMRE, egyetemi docens Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika Jelen tantárgy egyik legfőbb feladata szerint analitikai gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket. Ez a fajta gondolkodási mód elengedhetetlen a gyógyszeranalízis, a gyógyszertechnológia és a gyógyszerészi kémia későbbi elsajátításához. A feladatok és célok megvalósítása érdekében hallgatóink megtanulják a kvalitatív kémiai analízis keretein belül a különböző kémiai reakciók elméleti alkalmazását, rendezését, a velük kapcsolatos számítási módszereket és lehetőségeket. Mindezekhez az elméleti képzést az előadásokon kapják meg. Az elméleti tudásanyag birtokában végzik el (az előadásokat követő) gyakorlati munkájukat. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon megszerzett együttes tudáson keresztül képessé válnak bármely tanulmányozott szervetlen minta ismeretlenként történő identifikálására, valamint minőségi elemzésére is! A kationok és anionok körében elsajátított ismereteik segítségével megtanulják az analitikus gondolkodásmód szabályait és elveit. Ismereteikről félév végén írásbeli kollokviumon számolnak be. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy). Két vagy három írásbeli beszámoló, melyet a hallgatók maximum egyszer ismételhetnek meg. Sikertelen írásbeli dolgozat esetén lehetőség van (esetleg kötelezően) szóbeli beszámolásra is. Sikeres beszámoló: legalább 60%-os eredmény elérése! Távolmaradás pótlásának lehetőségei Távolmaradás a PTE TVSZ szerint! A pótlást minden hallgató önállóan, saját belátása szerint végzi, amit a félévközi írásbeli dolgozatok során ellenőrzünk. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Barcza-Buvári: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina, Saját oktatási anyag Az előadások diapozitívjeit (ábráit), valamint a tantárgy saját készítésű jegyzetét a hallgatók megkapják a tantárgyfelelőstől. Ehhez a Neptun megfelelő felületeit használjuk. - Jegyzet Martinek: Kvalitatív kémiai analízis, Jatepress, Ajánlott irodalom Häfner: Arbeitsbuch qualitative anorganische Analyse, Govi-Verlag, Werner: Qualitative anorganische Analyse, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbh Stuttgart, Előadások 1 Az analitikai kémia definíciói, fogalma, módszerei. 2 A szervetlen kémiai analízis tárgya, módszerei. 3 A tárgykörben használatos fontosabb reakciók (egyensúlyi, sztöchiometrikus, nem-sztöchiometrikus). 4 Sav-bázis elméletek, ph. 5 Komplexképződés, nevezéktan. 23

24 6 Redoxi folyamatok. 7 Csapadékos reakciók, oldhatóság, számítások, 8 Érzékenység, határhígítás, határkoncentráció. 9 Szelektivitás, analitikai előkészítő műveletek. 10 Kationok osztályozása, osztályreakciók. 11 Sósavcsoport ionjai, reakciói. 12 Az I/B kationcsoport jellemzése. 13 A II. kationcsoport jellemzése. 14 A két első csoport elválasztása. 15 A III. kationcsoport jellemzése. 16 A III. kationcsoport jellemzése, A IV. kationcsoport jellemzése. 18 Az I., II., III. és IV. csoportok elválasztása. 19 Az V. kationcsoport jellemzése. 20 A kationok egyszerű és összetett analízisének összefoglalása. 21 Az anionok osztályozása. 22 Az I. anionosztály jellemzése. 23 A II. anionosztály jellemzése. 24 A III. anionosztály jellemzése. 25 A IV. anionosztály jellemzése. 26 Az anionok egyszerű és összetett analízisben. 27 Összefoglalás. 28 Vizsga írásban. Gyakorlatok Szemináriumok 24

25 Vizsgakérdések A vizsgakérdések köre az oktatott tananyag kisebb fejezeteiből áll össze: 1. A kémiai analízis tárgya. Előkészítő műveletek. Kísérleti eredmények értékelése. 2. A kémiai reakciók osztályozása: csapadékképződési (csapadékok jellemzése: szín, állag, oldhatóság, stb), sav-bázis (a ph gyakorlati alkalmazása, ennek meghatározó szerepe a különféle reakciótípusokban, stb), redox (félegyenletek felismerése, oxidációs számok biztos alkalmazásának képessége, elektronátmenetek interpretálása, stb) és komplexképződési reakciók (Lewis-féle sav-bázis elmélet, datív kovalens kötés képződése, neutrális és anionos ligandumok kémaia tulajdonságai, stb) elmélete és gyakorlata. Komplexek jellemzése színük alapján. 3. A reakciók érzékenysége, szelektivitása, specificitása. Csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat. Oldódás - precipitálódás. 4. A kationok és anionok osztályozása Fresenius szerint. Az egyes osztályok (öt kationosztály és négy anion) egyenkénti jellemzése, egyszerű és összetett elválasztásuk. Az osztályreakciók alkalmazhatóságának kémiai alapjai. Az egyes osztályokon belüli kationok vagy anionok egyenkénti jellemzése reakcióik által. A reakciókról tudnia kell minden hallgatónak: milyen típusú reakció, mi keletkezik a kiindulási anyagokból, a reakciótermékek kémiai és fizikai tulajdonságaik alapján hogyan jellemezhetők. 5. Az egyes ionok jellemző és érzékeny reakcióinak alkalmazása azonosításukban, valamint egymástól való elkülönítésükben. 6. Az osztályreagensek jellemzése, alkalmazhatóságuk kémiai alapjai. 7. Ismeretlen anyagminták analízisének elvi és gyakorlati menete: önálló ismertetésben. Ezek a témakörök szolgáltatják a következő félévi szóbeli szigorlat alapját is! Közreműködők 25

26 OGA-L1G Tantárgyfelelős: ANALITIKAI KÉMIA 1. - GYAKORLAT 3 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: Kurzus létszámkorlát: Előfeltételek: 0 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra min. 5 fő max. 65 fő nincs DR. HUBER IMRE, egyetemi docens Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika Jelen tantárgy egyik legfőbb feladata szerint analitikai gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket. Ez a fajta gondolkodási mód elengedhetetlen a gyógyszeranalízis, a gyógyszertechnológia és a gyógyszerészi kémia későbbi elsajátításához. A feladatok és célok megvalósítása érdekében hallgatóink megtanulják a kvalitatív kémiai analízis keretein belül a különböző kémiai reakciók alkalmazását, kivitelezésük feltételeinek felmérését, a velük kapcsolatos számítási módszereket és lehetőségeket. Mindezekhez nem csak elméleti, hanem igen fontos gyakorlati tevékenységet is végeznek, amin keresztül képessé válnak bármely tanulmányozott szervetlen minta ismeretlenként történő identifikálására, valamint ismert minták minőségi összehasonlítására is! A kationok és anionok körében elsajátított ismereteik segítségével megtanulják az analitikus gondolkodásmód szabályait és elveit. Ismereteikről félév közben írásban számolnak be. A gyakorlatokat gyakorlatvezetők instruálják. A gyakorlatvezetők összhangban történő munkavégzéséről, a gyakorlatok tematikus összhangjáról a tantárgyfelelős tartozik gondoskodni. A félév elfogadásának feltételei Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett Félévközi ellenőrzések A tantárgyból hallgatóink gyakorlati jegyet kapnak, amely buktató hatályú. A gyakorlati jegyet a hallgatók írásbeli beszámolói és gyakorlati eredményessége alapján állapítjuk meg. Eredményes gyakorlati jegy nélkül a hallgató nem bocsátható vizsgára. A gyakorlatvezetők ellenőrizhetik a hallgatók felkészültségét: előre elkészített jegyzőkönyvek megléte vagy hiánya, a biztonságos laboratórium- és reagenshasználat, a biztonsági előírások betartása vagy negligálása, stb. Szükség esetén a hallgatók elméleti felkészültségét röpdolgozattal mérik fel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Hiányzások esetén, mivel a gyakorlatok egymásra épülnek, az elvégzendő feladatok a hiányzott hallgatót megvárják: a következő gyakorlaton el kell végeznie feladatait. Túl sok hiányzás ellehetetleníti az eredményes félévzárást. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok - Kötelező irodalom Barcza-Buvári: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina, Saját oktatási anyag A gyakorlati képzés során a gyakorlatvezetők az elméleti órák anyagához szorosan csatlakozó szemináriumi anyagot alkalmaznak a gyakorlati eligazításhoz, a veszélyforrásokra történő figyelemfelkeltéshez. - Jegyzet - Ajánlott irodalom Häfner: Arbeitsbuch qualitative anorganische Analyse, Govi-Verlag, Werner: Qualitative anorganische Analyse, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbh Stuttgart, Előadások Gyakorlatok 1 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 2 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 3 Munkahely és munkaeszközök megismerése, átvétele. 4 Az I. kationosztály reakciói: Ag(I), Pb(II). 5 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 6 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 7 Az I. kationosztály reakciói: Cu(II), Bi(III). 8 Egyszerű ismeretlenek. 9 Egyszerű ismeretlenek. 26

27 10 A II. kationosztály reakciói: As(III), As(V). 11 A II. kationosztály reakciói: Sb(III), Sb(V). 12 A II. kationosztály reakciói: Sb(III), Sb(V). 13 A III. kationosztály reakciói: Ni(II), Co(II). 14 A III. kationosztály reakciói: Fe(II), Fe(III). 15 Egyszerű ismeretlenek. Felmérő teszt I. 16 A III. kationosztály reakciói: Mn(II), Cr(III). 17 A III. kationosztály reakciói: Zn(II), Al(III). 18 Egyszerű ismeretlenek. 19 A IV. kationosztály reakciói: Ca(II), Sr(II). 20 A IV. kationosztály reakciói: Ba(II). 21 Egyszerű ismeretlenek. 22 Az V. kationosztály reakciói: Na(I), K(I). 23 Az V. kationosztály reakciói: Li(I), Mg(II), NH Egyszerű ismeretlenek. 25 Az I. anionosztály reakciói. 26 Az I. anionosztály reakciói. 27 Az I. anionosztály reakciói. 28 A II. anionosztály reakciói. 29 A II. anionosztály reakciói. 30 A II. anionosztály reakciói. 31 A III. anionosztály reakciói. 32 A III. anionosztály reakciói. 33 A III. anionosztály reakciói. 34 A IV. anionosztály reakciói. 35 A IV. anionosztály reakciói. 36 A IV. anionosztály reakciói. 37 Összetett analízis. 38 Összetett analízis. 39 Összetett analízis. 40 Pótlás. 41 Pótlás. 42 Leltár. Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések köre az oktatott tananyag kisebb fejezeteiből áll össze: 1. A kémiai analízis tárgya. Előkészítő műveletek. Kísérleti eredmények értékelése. 2. A kémiai reakciók osztályozása: csapadékképződési (csapadékok jellemzése: szín, állag, oldhatóság, stb), sav-bázis (a ph gyakorlati alkalmazása, ennek meghatározó szerepe a különféle reakciótípusokban, stb), redox (félegyenletek felismerése, oxidációs számok biztos alkalmazásának képessége, elektronátmenetek interpretálása, stb) és komplexképződési reakciók (Lewis-féle sav-bázis elmélet, datív kovalens kötés képződése, neutrális és anionos ligandumok kémaia tulajdonságai, stb) elmélete és gyakorlata. Komplexek jellemzése színük alapján. 3. A reakciók érzékenysége, szelektivitása, specificitása. Csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat. Oldódás - precipitálódás. 4. A kationok és anionok osztályozása Fresenius szerint. Az egyes osztályok (öt kationosztály és négy anion) egyenkénti jellemzése, egyszerű és összetett elválasztásuk. Az osztályreakciók alkalmazhatóságának kémiai alapjai. Az egyes osztályokon belüli kationok vagy anionok egyenkénti jellemzése reakcióik által. A reakciókról tudnia kell minden hallgatónak: milyen típusú reakció, mi keletkezik a kiindulási anyagokból, a reakciótermékek kémiai és fizikai tulajdonságaik alapján hogyan jellemezhetők. 5. Az egyes ionok jellemző és érzékeny reakcióinak alkalmazása azonosításukban, valamint egymástól való elkülönítésükben. 6. Az osztályreagensek jellemzése, alkalmazhatóságuk kémiai alapjai. 7. Ismeretlen anyagminták analízisének elvi és gyakorlati menete: önálló ismertetésben. Ezek a témakörök szolgáltatják a következő félévi szóbeli szigorlat alapját is! 27