A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK

Átírás

1 A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŲWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN, SRÉTERNÉ LANCZ ZSUZSANNA, SZENTGYÖRGYI MÁRIA, STEINERNÉ BERTALAN GABRIELLA, ZOLTAI ANNA MGSZHK ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG július 1-5. III. Erdélyi Hallgatói Tábor, Zetelaka

2

3 A sertéstenyésztés jelentősége A rideg tartástól (makkoltatás) fejlődött a mai korszerű tartástechnológiai megoldásokig Szemes terményekre alapozott takarmányozás ezért a nagy súlyra történő hizlalás, a szalonna- és zsírelőállítás volt az elsődleges (mangalica) A táplálkozási szokások megváltozása ( egészséges életmód ), a húsfogyasztás növekedése, igényesebb termékek kereslete más követelmények elé állította a sertéságazatot

4 A sertéstenyésztés jelentősége (folytatás) Napjainkban a termelési cél a lehető leggazdaságosabban, minimális takarmányozási költségekkel történő sertés előállítás A termelési költségek %-át a takarmányozási költségek teszik ki A sertés takarmánykeverékeket ezért úgy kell összeállítani, hogy kielégítse az állatok igényeit, ugyanakkor a környezetet is minimális mértékben terhelje

5 Sertéstakarmányozás

6 A takarmányok táplálóértéke A takarmányt az állat létfenntartásra (állandó testhőmérséklet, anyagcsere, mozgás, stb.), illetve termelésre (tömeggyarapodás, vehemépítés, hús-, tejtermelés, stb.) használja fel A takarmánykeveréket akkor tudjuk a leggazdaságosabban összeállítani és felhasználni, ha ismerjük az állat táplálóanyag-szükségletét, illetve a takarmány táplálóértékét

7 A takarmányok táplálóértéke (folytatás) A táplálóanyagok közül a legfontosabbak a takarmánykeverékek energia-, fehérje- és aminosavtartalma A takarmányok energia- és fehérjeértékét több tényező is befolyásolja az értékelési módszerek alkalmazásakor ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni

8 A takarmányok táplálóértéke (folytatás) A takarmány táplálóértékének kifejezésére szolgál a takarmányegység, mint mértékegység különböző takarmányegységeket dolgoztak ki a kutatók A velük szemben támasztott alapvető követelmények, hogy pontosan kifejezzék a különböző összetételű takarmányok energiaértékét, ne legyenek bonyolultak, megállapításukhoz ne legyen szükség bonyolult kémiai vizsgálatokra

9 A takarmányok energiaértékének mérése Naturális takarmányegységek: egységnyi takarmányból mennyi terméket állít elő az állat szénaérték, abrakegység Energiatartalom alapján mért takarmányegységek: a takarmány kémiai összetételét alapul véve, képletek segítségével számolják TDN, GN, DE, ME, keményítőérték

10 A takarmányenergia átalakulása a szervezetben Bruttó energia - bélsár energia Emészthető energia - gázok, vizelet energia - felületi (bőrveszteség) Metabolizál-ható energia Nettó energia - összes hőtermelés (HE) hőszaporulat emésztési, felszívódási hő fermentációs hő termék képzése ürülék alakítás, kiválasztás Alapanyagcsere! 1. hasznos termék: testszövet, tejtermelés, tojás, magzat, gyapjú, toll 2. létfenntartás: hőszabályozás, önkéntes mozgás, alapanyagcsere

11 A takarmányfehérjék átalakulása a szervezetben A takarmány N-tartalmú anyagait nyersfehérjének nevezik; Kjeldahl módszere szerint állapítják meg A takarmány valódi fehérje tartalma a nyersfehérje azon része, ami kémiailag is fehérje a kettő különbségét az amid-, más néven NPN-anyagok (Non Protein Nitrogen) adják NPN-anyagok: az állat részben fel tudja használni fehérjeszükségletének kielégítésére (szabad aminosavak, peptidek, peptonok), más részét azonban csak a kérődzők képesek hasznosítani bendőflórájuk és -faunájuk révén (karbamid, kolin, betain, stb.)

12 Az aminosavak emészthetősége A takarmánnyal felvett aminosavaknak csak egy része szívódik fel a vékonybélből, a többit a vastagbélben élő baktériumok használják fel saját fehérjeszintézisükhöz ez a baktériumfehérje azonban kiürül, így az állat számára hasznosíthatatlan Kidolgozott módszerekkel lehetőség nyílt az aminosavak látszólagos, majd valódi aminosav-emészthetőségének megállapítására (ileumba ültetett kanül)

13 Az aminosavak emészthetősége (folytatás) A látszólagos emészthetőség azonban figyelmen kívül hagyja az endogén eredetű aminosavakat (enzimfehérjék, bélhámsejtek, stb.) Kísérleti úton megállapították az endogén aminosavveszteséget A standardizált (valódi) ileális emészthető aminosavtartalom a vékonybél utolsó szakaszáig megemésztett aminosavak, és az endogén eredetű aminosavak mennyiségének különbsége

14 Az ideális fehérje elmélet Az esszenciális aminosavak közül az elsődlegesen limitáló a lizin egyrészt az izom- és egyéb szövetekben a lizin koncentrációja magas (kb. 7 %), másrészt a sertéstakarmányozásban fontos alapanyagok (kukorica, búza, árpa) alacsony lizintartalommal rendelkeznek Az ideális fehérje elmélet ezért a lizint veszi 100 %-nak a takarmányban, és a lizinhez viszonyítva adja meg a többi aminosav arányát az elmélet segítségével érhető el a maximális fehérje- és a minimális zsírbeépülés További limitáló aminosavak: metionin, treonin, triptofán

15 A helyes lizin:energia arány A növekedési teljesítményt, a maximális színhús előállítás, és a minimális zsírbeépülés mértékét jelentősen befolyásolja a takarmány lizin:energia aránya is A takarmánykeverékek összeállítása során törekedni kell a korcsoportoknak megfelelő legkedvezőbb lizin:energia arány kialakítására Növendék sertések (25-60 kg) esetén ez az arány 0,63 g ileálisan emészthető lizin/mj emészthető energia, hízósertéseknél ( kg) az arány 0,5-re csökken

16 Malacok takarmányozása A malacnevelés a sertéstartás egyik legfontosabb szakasza, mivel eredményessége meghatározza a sertéstelep gazdaságosságát (kocánkénti leadott hízók száma) Az ellés után az újszülött malacoknak a lehető leghamarabb hozzá kell jutnia a kolosztrumhoz ez azért fontos, mert a placentán nem jutnak át az immunglobulinok, továbbá a malacok jelentős energiadeficittel születnek A kolosztrum összetétele nemcsak abban tér el a normál kocatejtől, hogy a malacok számára létfontosságú immunanyagokat tartalmaz, hanem abban is, hogy több benne az A-, D-, E-, B-, C-vitamin, illetve a vas, a réz, a cink, a kobalt és a jód

17 Malacok takarmányozása (folytatás) A föcstej azonban kevesebb tejzsírt és tejcukrot tartalmaz, mint a normál kocatej, ám összetétele óráról órára változik Az immunanyagok csak néhány óráig szívódnak fel megfelelő hatékonysággal A fialást követő órában már csak minimális mennyiségű ellenanyag jut át a bélfalon Ezért fontos a malacok föcstej-felvétele, mert saját immunanyag-termelésük csak 7-8 hetes korra éri el azt az értéket, ami már megfelelően védi az állatokat

18 Malacok takarmányozása (folytatás) A kolosztrum és a normál kocatej összetétele Elléskor Az ellés után (órák) Normál kocatej Zsír (%) 7,2 7,3 7,8 7,2 8,7 9,4 Fehérje (%) 18,9 17,5 15,2 9,2 7,3 5,6 Laktóz (%) 2,5 2,7 2,9 3,4 3,9 5,0 Forrás: Kirchgessner, 1982

19 Malacok takarmányozása (folytatás) A szopós malacok szakszerű vasellátása azért fontos, mert a malacok nagyon szűkös vastartalékkal születnek (kb. 1 mg), szükségletük azonban 8 mg vas/nap A kocatej átlagos vastartalma 1-2 mg/l, így a kocatejjel sem lehet fedezni igényüket (a malacok napi tejfelvétele kb. 0,8-0,9 l tej) A malacok vasellátását szájon át vagy injekció formájában kell megoldani

20 Malacok takarmányozása (folytatás) Előnyei Hátrányai Parenterialis kezelés (injekció) rövid idő alatt nagy állomány vasellátása megoldható biztos, hogy a kívánt vasmennyiség bejutott az állat szervezetébe a bevitel megkerüli a felszívódás természetes módját a vaskoncentráció a vérben túlságosan megnőhet, ezáltal csökkenhet a malacok ellenállóképessége az injekció beadásának helyén a szövetek roncsolódnak (húsminőség romlik) csökken a vas természetes módjának hatékonysága Szájon át történő kezelés természetes úton annyi vas szívódik fel, amennyire az állatnak valójában szüksége van a felszívódás mechanizmusának hatékonysága nem csökken felesleges vassal nem terheljük az állat szervezetét nőhet az állatok étvágya, és javulhat az átlagos napi testtömeg-gyarapodás munkaigényesebb, mint az injekció formájában történő vasellátás a beadott vas mennyisége változhat (munkafegyelem)

21 Malacok takarmányozása (folytatás) Aromaanyagok alkalmazása Segítik a malacok átállását a szilárd takarmányok fogyasztására Növelhetik a választott malacok takarmányfelvételét Újabban szoptató kocák takarmányaiban is szerepeltetik ezeket az anyagokat (a malac felismeri az ízt és az illatot, ezért szívesebben fogyasztja a szilárd takarmányt) Általában vanilin- és gyümölcs alapú készítményeket alkalmaznak Szerves savakkal komplexeket képezhetnek az aromaanyagok, ami negatívan hathat a malacok takarmányfelvételére

22 Malacok takarmányozása (folytatás) Szerves savak alkalmazása Csökkentik a takarmány ph-ját Segítik a pepszinogén átalakulását pepszinné Növelik a hidrogén-karbonát szekrécióját Kedvező feltételeket teremtenek a tripszin és kimotripszin működéséhez (ph-optimum!) Javítják a zsírok emésztését Javul a makroelemek emészthetősége

23 Kocatakarmányozás A kocatakarmányozás stratégiája Termékenyítés előtti flushing pozitív hatásai Visszafogott takarmányozás a beágyazódás alatt, illetve a vemhesség 2/3-áig Vehemépítésre csak a vemhesség utolsó harmadában kell többlet táplálóanyagot biztosítani Ellés után, illetve szoptatás alatt a lehető legjobb minőségű takarmányokkal etessük a kocákat A választásig ne korlátozzuk a kocák takarmányadagját, csak az étvágy szerinti csökkenés megengedett Választás után vissza kell fogni a kocatakarmányok energia- és fehérjetartalmát

24 Kocatakarmányozás (folytatás) A vemhes kocák táplálóanyag szükséglete Táplálóanyagot kell biztosítani: A létfenntartásra A fogamzási termékek, a magzatok és a tejmirigy fejlődésére Az anyai szervezet fejlődésére és növekedésére

25 Kocatakarmányozás (folytatás) A vemhesség alatti hiányos táplálóanyag ellátás következményei A kocák nehezebbek lesznek megnő a létfenntartó táplálóanyag-szükséglet is Nagyobb arányú embrió-atrófia Kisebb alomszám Csökken a takarmányfelvétel a szoptatás alatt csökken a tejtermelés

26 Kocatakarmányozás (folytatás) A koca energiaszükséglete A vemhes koca a legtöbb energiát létfenntartásra fordítja (70-95 %) Tömeggyarapodára 0-26 % A magzatok fejlődéséhez az összes energiaszükségletnek mindössze 5 %-a szükséges

27 Kocatakarmányozás (folytatás) A koca energiaszükségletét befolyásoló tényezők Hőmérséklet, légmozgás, szellőztetés, relatív páratartalom A vemhesség alatti táplálóanyag igény az önkéntes takarmányfelvételnél kisebb takarmány mennyiséggel is kielégíthető Az alacsony takarmányfelvétel befolyásolja az állatok közérzetét és viselkedését Nagy ballaszt-tartalmú takarmányok

28 Kocatakarmányozás (folytatás) A szoptató kocák takarmányozásának jellegzetességei Energiaszükségletük 80 %-át a tejtermelés energiaszükséglete adja A megtermelt tej mennyisége a malacok szopási ingerétől és a szopások számától is függ Minél nagyobb az alomszám, annál nagyobb lesz a koca tejtermelése és táplálóanyag-szükséglete is A táplálóanyag-szükséglet kiszámításakor a koca élőtömegét és a létfenntartás táplálóanyag-szükségletét is figyelembe kell venni A kocatej összetétele a takarmány összetételével befolyásolható

29 Kocatakarmányozás (folytatás) A szoptató kocák takarmányozásának jellegzetességei A laktációsorán a szopás intenzitásának növekedésével nő a tejtermelés, így a táplálóanyag-szükséglet is A laktáció elején ne etessük túl a kocákat, mert akkor csökken az önkéntes takarmányfelvételük a laktáció végén A takarmányadagot fokozatosan kell növelni (kb. 0,5 kg/nap); a naptól lehet ad libitum takarmányozni a kocákat A takarmányadag fokozatos növelése kisebb kondícióromlást tesz lehetővé (esetleg meg is tarthatja a koca a kondícióját), ezáltal csökken a választás és ivarzás közti időtartam, azaz jobb az újravemhesülés aránya

30 Kocatakarmányozás (folytatás) A kocák aminosav-szükséglete a termelt tej mennyiségétől és aminosav-összetételétől függően változik Hiányos energia-ellátás esetén a koca jelentős tartalékokat képes mobilizálni A mobilizáció mértékétől függően a választás és termékenyítés között eltelt idő nő

31 Tendenciák a sertéstakarmányozásban A fejlődő országok állati eredetű élelmiszerek iránti igénye gyorsan nő, ezért többlet takarmány előállítása szükséges Az állattenyésztés és a takarmányipar új konkurense az alternatív energiahordozókat előállító szektor A takarmányipar rákényszerül arra, hogy az ipari melléktermékeket (CGF, DDGS, hidegen sajtolt repcedara, stb.) használja fel az állatok takarmányozásában

32 Tendenciák a sertéstakarmányozásban (folytatás) Az ipari melléktermékek takarmányként történő hasznosítása problémákat okoz a melléktermékek hőtermelésre gyakorolt hatása jóval nagyobb, mint a hagyományos takarmány alapanyagok hatása A búza emésztésekor a hőveszteség a búza energiatartalmának kb. 5 %-át teszi ki, ugyanakkor az ipari melléktermékek esetében ez az arány akár 50 % is lehet!

33 Sertésfajták és hibridek

34 Régi hazai sertésfajták Bakonyi sertés: mérsékelt szaporaság, lassú fejlődés jellemezte. Fő takarmánya a tölgy- és bükkerdők makktermése volt. Kitartó élelemkereső, szilárd, ellenálló szervezetű fajta volt. Szalontai sertés: főleg víz járta tájakon tenyésztették, mérsékelt szaporaságú, lassú növekedésű fajta volt.

35 Régi hazai sertésfajták (folytatás) Az 1850-es évektől a gazdaság fejlődése során a város- és vasútépítés, a bányászat nehéz fizikai munkát követelt; a munkások energiaigényüket főleg sertészsírral (szalonna) és sertéshússal fedezték. Hűtőszekrény híján a húsokat is zsírban tárolták. Ezen okok miatt került sor az előző fajtáknál kedvezőbb zsírtermelésű mangalica fajta előállítására

36 Régi hazai sertésfajták (folytatás) A kg-os végsúlyban vágott mangalica kis vágási veszteséggel, %-os fehéráru aránnyal (zsír) nagy mennyiségű zsírt szolgáltatott Négy színváltozata ismert: szőke, fecskehasú, rőt/vörös, fekete A test rövid, ovális keresztmetszetű, törzse mély A fej ék alakú, a nyak rövid, telt, a mar rövid

37 Régi hazai sertésfajták (folytatás) A hát, az ágyék, a far rövid, a has terjedelmes A lábak finom csontozatúak, szikár felépítésűek; gyakori a helytelen tartás- és takarmányozástechnológia, ezért rossz a lábszerkezet Tenyésztése az 1970-es évek elején szorult vissza, amikor a sovány sertéshús iránti kereslet megnövekedett Ma mint őshonos fajta a nemzeti kulturális örökség része (génbank) Keresztezési kísérletekben ma is felhasználják (serrano sonka, pármai sonka)

38 Korszerű hazai sertésfajták A sertéshúsfogyasztás rohamos növekedését csak intenzív hústermelő képességű fajták létrehozásával lehetett kielégíteni A mai korszerű fajtákat négy fajtacsoportra lehet osztani hizlalási, vágási teljesítményük, szaporaságuk, malacnevelő képességük, vagy hústermelő képességük alapján

39 I. fajtacsoport Ebbe a fajtacsoportba a kiegyensúlyozott reprodukciós teljesítményeket elérő, anyai partnert képező állományok tartoznak Jellemző rájuk a szilárd szervezet és a kedvező hizlalási, vágási teljesítmény

40 Magyar nagy fehér hússertés Jellemzően halvány rózsaszín bőr, pigmentmentes szőr A fej arányos, a törzs hosszú, a mellkas mély, a hát feszes, a far hosszú, jól izmolt, a lapockák, combok terjedelmesek, az ivari jellegek ifejezettek Későn érő fejlődési típusba tartozik ún. bacontípus Szapora, jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő, szilárd szervezetű fajta Jó a hústermelő képessége és a húsminősége, nem stresszérzékeny A keresztezési programokban általában anyai partnerként szerepel

41 II. fajtacsoport Azok a fajták tartoznak ebbe a csoportba, amelyek jó szaporaságúak és jó a malacnevelő képességük Jellemző a csoportra a kedvező vágási mutató Genetikai adottsága a csoportnak, hogy kedvező a kombinálódó képessége

42 Magyar lapály Jellemzően halvány rózsaszín bőr, pigmentmentes szőr A fej, a törzs és a végtagok arányosak, a törzs hosszú, a mellkas mély, a hát és a far hosszú (gyakori hiba ezért a hajlott hát), a combok terjedelmesek, mélyek, a lábszerkezet jó hordképességű Későn érő fejlődési típusú fajta bacontípus Kiváló reprodukciós teljesítményű, jól örökíti a vékony szalonnát a vágási paraméterek közül, azonban a húsminőség javításra szorul Stresszérzékeny fajta, ezért a tenyésztési célok között szerepel a stresszérzékenység csökkentése, és a szilárd szervezet kialakítása Keresztezési programokban anyai partnerként használják július 1-5. III. Erdélyi Hallgatói Tábor, Zetelaka

43 III. fajtacsoport A tenyésztési programokban általában apai partnerként szerepeltetik az ebbe a csoportba tartozó fajtákat Jellemző a nagy növekedési erély, a jó takarmányértékesítő képesség, a kiváló húsminőség, valamint a stressztűrő képesség a fajtacsoportra

44 Duroc sertés Barnásvörös szőr, pigmentált bőr Erőteljes koponya (burkolt, goromba fej), középhosszú törzs, feszes, izmolt hát, széles, mély comb, csapott far, erőteljes lábak jellemzik a fajtát A kocák tejtermelése nem kielégítő, ezért rossz a malacnevelő teljesítményük Növekedési erélyük, takarmányértékesítő képességük közepes A stressztényezőkkel szemben ellenálló, kiváló a húsminőség, viszonylag magas az intramuszkuláris zsírtartalom Középkorai érési típusú fajta Általában terminál (végtermékelőállító) kanok előállításában alkalmazzák a fajtát

45 Hampshire sertés Jellemzően szabályos tarka kültakaró (a maron, lapockán, mellső lábakon jellegzetes fehér öv, a törzs többi része fekete) A fej megnyúlt, a törzs hengeres, a hát jól izmolt, a combok középhosszúak, a lábak erőteljes csontozatúak robosztus testalkat jellemzi Mérsékelt zsírosodási hajlamú, kiváló húsminőségi jellemzőkkel rendelkezik Mérsékelt szaporaságú, malacnevelő képessége jobb, mint a duroc fajtáé Középkorai érési fejlődési típusú Kiválóan keresztezhető belga lapály és pietrain sertésekkel az F 1 kanok kiváló terminál apák

46 IV. fajtacsoport Különlegesen nagy hústermelő képességű fajták tartoznak ebbe a csoportba Jellemző a feltűnően izmolt test, a csekély zsírbeépítő képesség Nagyfokú stresszérzékenység

47 Pietrain sertés Szabálytalan tarka bőr és szőr A nyak jól izmolt, a mar, a hát, az ágyék és a far széles, a fejlett izomzatot a barázdált hát is mutatja, a hát feszes, egyenes, a törzs hosszú, a lábak finom csontozatúak A mozgás a túlizmoltság miatt kötött, nehézkes A fajta szaporasága, malacnevelő képessége alacsony Nem hajlamos az elzsírosodásra, vágóértéke kiváló Tenyésztési programokban apai partner, terminál kan Nagyarányú stresszérzékenység, nem kielégítő növekedési erély jellemzi a fajtát

48 Belga lapály sertés Fehér bőr és szőr, könnyű fej, jól izmolt nyak, izmolt mar és hát jellemzi A barázdáltság megmutatkozik az ágyékon és a faron is, a lapockák és a combok erősen izmoltak A zsírosodási hajlamra utaló toka, a rövid törzs, az izomszegénység súlyos hiba Kis szaporaságú, kevésbé jó malacnevelő fajta Általában keresztezésekben használják fel hampshire és duroc partnerekkel keresztezett F 1 terminál kanok előállításakor

49 Sertéshibridek Magyarország az első olyan országok között volt a világon, ahol a sertéshibridek céltudatos tenyésztése elkezdődött A hibridek már az 1967-ben beindított nagyüzemi sertéshústermelés-fejlesztési programtól kezdve meghatározó szerephez jutottak az árutermelésben A jelenleg forgalmazott államilag elismert sertéshibridek diszkontinuensek (Hungahyb, Seghers, Dalland), a KA-HYB kontinuens (folytatható hibridizáción alapuló módszerrel szaporítható hibrid sertés) Hazai tenyésztésű hibridek a KA-HYB és a Hungahib, külföldi hibridek a Seghers és a Dalland

50 A KA-HYB hibrid sertés Nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán ben már államilag elismert fajta volt a KA-HYB 32. Eredetileg diszkontinuens, négyvonalas hibrid volt: Holland lapály X Angol nagy fehér Svéd nagy fehér X Angol lapály F 1 X F 1 R 1

51 A KA-HYB hibrid sertés (folytatás) A folytatható hibridizáción alapuló hibrid-előállítás kísérleti kipróbálása 1968-ban kezdődött ra a KA-HYB hibrid sertés rotációs keresztezéssel előállítható, államilag elismert fajta felváltotta a KA-HYB 32 hibridet A hibrid egy olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

52 A KA-HYB hibrid sertés (folytatás) A kontinuens hibridizációs program lényege, hogy klasszikus rotációs változatokat és rotaterm változatokat is elő lehet állítani, így könnyebb az adott üzem igényeihez, vagy a változó piac igényeihez alkalmazkodni A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú tenyészutánpótlást maguk állítsák elő,így nagy szelekciós bázisból tudnak válogatni A KA-HYB hibrid előállítása öt apai vonalba sorolt, genetikailag gymással nem rokon populációval történik.

53 A KA-HYB hibrid sertés (folytatás) A vonalcsoport: nagy fehér jellegű; jellemző a nagy ráma, a stressztűrés és a szervezeti szilárdság, a kiemelkedő növekedési erély, a jó takarmányértékesítés és húsminőség B vonalcsoport: bacontípusú stressztűrő lapály apai vonal; kifejezetten nagy rámájúak, erősen izmoltak, növekedési erélyük kiemelkedő C vonalcsoport: négysonkás típusú, közepes rámájú, kiválóan izmolt lapályvonal, jellemzően stressztűrőek D vonalcsoport: sokoldalú hasznosításra ( all round ) alkalmas lapály jellegű vonal, jól izmoltak E vonalcsoport: robusztus, nagy szervezeti szilárdságú hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak; jellemzően jól izmoltak, erős csontozatúak

54 A Hungahib hibrid sertés Nemesítése 1968-ban kezdődött dr. Csire Lajos vezetésével az Állattenyésztési Kutatóintézetben, illetve a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban A program indításától kezdve három, illetve négyvonalas hibrid sertés előállítása volt a cél A Hungahib-50 hibrid 1981-ben államilag elismert hibrid lett akkor négyvonalas hibrid volt: Belga lapály X Hampshire Fehér hússertés X Holland lapály F 1 X F 1 R 1

55 A Hungahib hibrid sertés (folytatás) Jelenleg a Hungahib hibrid sertés előállításában öt vonal vesz részt Anyai vonal: nagy fehér jellegű, jó szaporaság és húsminőség jellemzi, stressztűrő B vonal: lapály jellegű populáció, jó konstitúció, nagy ráma, jó vágóérték és nagy szaporaság jellemzi

56 A Hungahib hibrid sertés (folytatás) C vonal: apai jellegű, rámásabb pietrain állomány, kiemelkedő vágóértékű D vonal: hampshire vonal, nagy ráma, nagy növekedési erély, kiemelkedő szervezeti szilárdság jellemzi E vonal: különlegesen jól izmolt, közepes rámájú, hosszú törzsű, szintetikus vonal

57 SEGHERS sertéshibrid Az 1970-es évek elején kezdték forgalmazni; Magyarországon 1990 óta tenyésztik Három anyai és három apai vonal keresztezésével nyerik az árutermelő anyai hibrid kocapopuláció és a befejező, terminál kanok is hármas keresztezésűek Az anyai vonalak szaporák, jó növekedési erélyűek, stressztűrőek, az apai vonalak erősen izmoltak, nagy növekedési erélyűek, a vágott testre a magas színhústartalom és a jó húsminőség jellemző

58 Dalland sertéshibrid A hibrid előállításában öt vonalat használnak Az A és B vonal apai jellegű vonal, keresztezésük révén állítják elő a terminál szülőpár kanokat jellemző a kiemelkedő vágóérték és a nagy növekedési erély A C és D, valamint az E vonal anyai jellegű vonalak - jó szaporaság és stressztűrés jellemzi Az alapvonalak fenntartása és nemesítése Hollandiában folyik, Magyarországon csak szaporítótelepek működnek

59 Takarmányozás húsminőség élelmiszerbiztonság

60 Az élelmiszerbiztonság Magyar Élelmiszertörvény 1. (1) bekezdés: annak biztosítása a termelés és a forgalmazás teljes folyamatában, hogy az adott élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja

61 A húsminőség Általánosan (Hoffmann, 1993): a hús minősége a hús azon tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, melyek fontosak a táplálóérték, a fogyasztói megítélés, az emberi egészség és a feldolgozhatóság szempontjából Táplálkozás-élettani szempontból: a zsírszegény húsokat részesítik előnyben, de fontos követelmény az is, hogy az eladásra szánt hús toxinoktól, mesterségesen adagolt hormon készítményektől és egyéb, az emberi szervezetre káros anyagoktól mentes legyen

62 A húsminőség (folytatás) Higiénés húsminőség: a hús mikrobiológiai állapotát jellemzi Technológiai minőség: a hús további ipari feldolgozásra való alkalmasságára utal Étkezési minőség: a hús fizikai állapotát, ízét és nedvtartó képességét fejezi ki Táplálóértékkel kapcsolatos minőség: a hús humán táplálkozásra való alkalmasságára utal

63 A húsminőség (folytatás) A termelést befolyásoló faktorok közül ha a genotípus és a technológia azonos akkor döntő a takarmány összetétele, illetve a takarmány- és táplálóanyag-felvétel.

64 A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései Jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer csak úgy állítható elő, ha a termelési lánc (növényipartakarmányipar-állattartó telep-vágóhíd/húsipar-boltok) tervezetten egymásra épül, és valamennyi szereplő szakterületének legkorszerűbb ismereteit használja fel a termék előállítása során Minőségi kritériumokat kell meghatározni azért, hogy a lánc valamennyi eleme hivatalos és teljes körű ellenőrzés alatt legyen A takarmány-adalékanyagok kockázatot hordozhatnak magukban körültekintően kell velük bánni

65 A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései (folytatás) A sertések teljesítményét befolyásolja a napi energia- és lizinfelvétel, illetve egymáshoz viszonyított arányuk A megfelelő lizin:energia arány megállapítása után a többi aminosav mennyiségét az ideális fehérje elmélet alapján kell meghatározni A fehérjeforrások helyettesítésekor a fehérjehordozók ileálisan emészthető aminosav tartalma és az ideális fehérje elmélet alapján végezzük el a helyettesítést Ha az állati eredetű fehérjehordozókat növényiekkel helyettesítjük, az abrakkeverék foszfor-kiegészítéséről sem szabad elfeledkezni

66 A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései (folytatás) A takarmányozással befolyásolható a hús minősége (takarmányozás módja, intenzitása, a takarmány összetétele, a táplálóanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya, a takarmány minősége, zsírforrása, a felhasznált ízanyagok, gyógyszerek, egyéb kémiai anyagok, stb.) A húsminőség javításának egyik lehetősége az okszerű takarmányozás, de ez annak nem egyedüli és kizárólagos feltétele A húsminőség javításában döntő szerepet játszik a gazdaságosság

67 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések A takarmányban a raktározás ideje alatt többirányú folyamatok zajlanak le A kémiai változások mértéke és sebessége a környezeti tényezők víz, hőmérséklet, fény, baktériumok, penészgombák jelenléte, stb. függvénye A változások lehetnek kedvezőek (pl. fenolos vegyületek bomlása, gátló faktorok csökkenése, ízletesség növekedése) illetve kedvezőtlenek (pl. vitaminok, zsírok oxidációja, táplálóanyagok oxidációja, biogén aminok keletkezése)

68 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás) Az avasodás A takarmányban lévő zsírok oxidációját, monolitikus elbomlását, illetve a másodlagos oxidációs folyamatokat jelenti Káros hatása abban nyilvánul meg, hogy a telített zsírsavak kettős kötései felhasadnak, és hidrogén-peroxid, majd szabad gyökök keletkeznek, amelyek közvetlenül károsíthatják a szövetekben az oxido-redukciós folyamatokat, a sejtmembránokat, stb. Rendszerint hibás betakarítás, takarmánykészítés és -tárolás következményeként létrejött folyamat Malacokban szív- és vázizomelfajulást, az ízületek beszűrődését okozza, csökken a tömeggyarapodás és a takarmányértékesítés, stb.

69 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás) A biogén aminok Sok takarmány természetes alkotórészei aminosavak dexarboxileződése, aldehidek és ketonok aminálódásával, nitrogént tartalmazó kötések hidrolízisével keletkeznek Lehetnek heterociklikusak, aromásak vagy alifásak Kóros hatásai: enzimműködés zavarai, májelfajulás, csökkent tömeggyarapodás és takarmányértékesítés, elhullás, stb. A takarmány rothadásának gátlásával, a hullák, vágóhídi hulladékok azonnali feldolgozásával csökkenteni lehet a biogén aminok keletkezését

70 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás) A takarmány gombás fertőzöttsége A takarmányt a mindenütt jelen lévő (szántóföld, raktár) penészgombák állandóan szennyezik A penészgombák a takarmány tápanyagtartalmát elbontják, csökkentik a táplálóértéket, íz- és szaghibát okoznak, egyes anyagforgalmi termékeik az állatokban károsítják az enzimrendszert, létfontosságú szervek működését, a bélcsatorna mikroflóráját Jelentős azoknak a penészgombáknak a száma is, amelyek mérgező mikotoxinokat termelnek

71 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás) Néhány mikotoxin kártétele Aflatoxin: májkárosodás, gyomor- és bélgyulladás, étvágytalanság F-2 toxin: ödémaképződés, szaporodásbiológiai zavarok T-2 toxin: gyomor- és bélgyulladás, lábszétcsúszás Patulin: váz- és szívizomelfajulás, vérkeringési zavarok Ochratoxin: máj- és vesekárosodás

72 Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás) Egyéb, takarmány eredetű megbetegedéseket előidéző ágensek Káros, nemkívánatos anyagok, pl. növényvédőszer maradékanyagok, nehézfémek, mérgező gyommagok Tiltott anyagok: állati eredetű fehérje, favédőszer maradékanyagok

73 Köszönöm a figyelmet!