Kutatási Zárójelentés

Átírás

1 Leonardo da Vinci Innováció Transzfer Digitális taneszközök, e-learning módszerek a pedagógusok gyakorlatában Kutatási Zárójelentés Szerkesztette: hartyányi Mária Prompt Oktatóközpont Gödöllő, 2011 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A kutatás célja, célcsoportja, területe MUNKAHIPOTÉZISEK A KUTATÁS MÓDSZEREI, MÉRŐESZKÖZÖK ÜTEMTERV Kutatási eredmények A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE KÍSÉRLETI KÉPZÉS TARTALOMELEMZÉS AZ ONLINE EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOCIOMETRIAI ELEMZÉSE - KOLLABORATÍV TUDÁSÉPÍTÉS A PILOT KÉPZÉSBEN Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek SZABADSZAVAS ÉS A FÉLIG ZÁRT KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK CSATOLT MELLÉKLETEK Copyright Tenegen Konzorcium 2/76

3 Bevezetés A kutatás az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás Leonardo Da Vinci program keretén belül támogatást nyert, kétéves innováció transzfer pályázathoz kapcsolódik, amely között, 11 partnerintézmény (öt ország) részvételével valósul meg, a Prompt Oktatóközpont koordinálásával. A konzorciumban részt vevő intézmények: Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Magyarország Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Oktatásinformatika Intézete, Olaszország Információs Társadalom Oktató és Kutató Intézet, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Magyarország CAPDM Ltd., Anglia DEKRA Akademie GmbH, Németország Balýkesir Egyetem, Törökország Öveges József Szakképző Iskola Gimnázium és Kollégium, Magyarország Jáky József Műszaki Szakközépiskola, Magyarország Bottyán János Műszaki Szakközépiskola, Magyarország Apáczai Csere János Általános és Középiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, Magyarország Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Magyarország A projekt célja egy újszerű, az IKT eszközök iskolai beépülését elősegítő, a hálózati tanulás módszereit a hagyományos továbbképzési módszerekkel ötvöző e-learning módszertani pedagógus-továbbképzési program kidolgozása volt. A tervezett program az innováció transzfer révén két korábbi európai uniós projekt 1 e-learning módszertani eredményeit is adaptálja hazai környezetben. A projektjavaslat benyújtását a konzorciumi partnerek több hónapos együttműködése előzte meg: a rendelkezésre álló nemzetközi tanulmányok, kutatási eredmények, illetve a szakterület szempontjából releváns statisztikák áttekintése, amely már jelen kutatás előkészítő szakaszának (szekunder kutatásnak) tekinthető. A kutatás célja, célcsoportja, területe Kritizálhatjuk az új eszközök negatív hatásait, a lazább helyesírást, a csökkenő könyvhasználati hajlandóságot, kifogásolhatjuk az internet-függőséget, panaszkodhatunk a tömegoktatás részvevőinek csökkenő tudásszintjére - csak egyet nem tehetünk: azt, hogy az oktatás szervezésében figyelmen kívül hagyjuk net-generáció új mindennapi kultúráját. (Dr. Bessenyei István: A net-generáció új tudása, kézirat, december) A kutatás célja helyzetkép feltárása az IKT iskolai beágyazódásának mértékéről a kutatásba bevont pedagógusok intézményei körében, a kapott adatok összevetése a korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok eredményeivel. A kutatás közvetett célja, szükségletelemzés egy a közoktatásban dolgozó pedagógusok haladó szintű digitális kompetenciát fejlesztő, a korszerű infokommunikációs eszközök alkalmazását segítő módszertani pedagógus-továbbképzési program kidolgozása. 1 SLOOP Sharing Learning Objects in an Open Perspective (Tananyagelemek nyílt megosztása), koordinátor az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács, NETIS (Network for Teaching Information Society), koordinátor a Nyugat-Magyarországi Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézete. Copyright Tenegen Konzorcium 3/76

4 A kutatás célcsoportjához a jelenleg a hazai közoktatásban (általános iskolában, szakiskolákban, szakközépiskolákban és gimnáziumokban) aktívan dolgozó pedagógusok tartoznak. A kutatás részterületei: a IKT eszközök alkalmazásához rendelkezésre álló infrastruktúra színvonala; a pedagógusok alapvető IKT eszközhasználati felkészültsége; a pedagógusok internet-használati készségeinek, gyakorlatának, tapasztalatainak feltárása; a digitális bevándorlók és digitális bennszülöttek közötti szakadék azonosítása, a pedagógusok tudása a netgeneráció internetezéshez szokásairól, az ebben rejlő pedagógiai potenciál felismerésének mértéke; a rendelkezésre álló technikai eszközök pedagógiai célú alkalmazásának mértéke, IKT eszközhasználati hiányterületek feltárása; a digitális taneszközök alkalmazásának, pedagógiai célokhoz való kapcsolásának mértéke, intenzitása, módszertani hiányterületek feltárása; A pedagógusok ismeretei/tapasztalatai a konstruktív pedagógián alapuló tanulási-tanítási módszerek alkalmazását támogatni képes keretrendszerekről, interneten elérhető, ingyenes (web 2.0-ás) IKT eszközökről. A pedagógusok attitűdjének vizsgálata az IKT eszközök hatékonysága, az iskolai beágyazódás akadályai tekintetében. Munkahipotézisek 1. IKT infrastruktúra, eszközellátottság, internet hozzáférés a) Nem problémamentes az intézmények hardver- és szoftverellátottsága. Az iskolákban elsősorban az informatikai órák megtartására van elegendő számítógép. A pedagógusok motivációját (ebből következőleg az IKT eszközök iskolai beépülésének mértékét) a technikai támogatottság, az eszközök biztonságos működésének színvonala jelentősen befolyásolja. 2. A pedagógusok felkészültsége, képzési szükséglet a) Szakirodalmi alátámasztást nyer az állítás, hogy a korszerű infokommunikációs eszközök adaptációja nélkül az oktatás nem képes megfelelni a tudástársadalom elvárásainak, és az előrelépésben a pedagógusok kulcsszereplők. b) A digitális taneszközök alkalmazására a pedagógusok jelentős többsége nincs felkészülve. Nehezen találnak megfelelő digitális taneszközt saját szakterületükhöz, vagy ha igen, többségüknek nincs a beválásra vonatkozóan egyértelműen pozitív tapasztalata. c) A pedagógusok többsége nincs tisztában a digitális korszakban felnövekvő generáció (a netgeneráció) internetezési, digitális eszközhasználati szokásaival, éppen ezért nincs felkészülve arra, hogy a tanulók ilyen irányú, igen erős motivációját a tanulás eredményessége érdekében hasznosítani tudja. Copyright Tenegen Konzorcium 4/76

5 d) Ahhoz, hogy a korszerű IKT eszközök beépüljenek a pedagógusok napi munkájába, a hagyományos, tantermi formában zajló pedagógus-továbbképzési programok nem elegendőek. Olyan képzésekre van szükség, amelyek az eszközhasználati kompetenciákon kívül a pedagógusok internetes együttműködési készségét is fejleszti. A diákok kétségtelenül nagyon sok időt töltenek el napi szinten az internethez kapcsolódva. Az erre fordított energia csak akkor válhat a tanulás hasznára, ha a pedagógusok felismerik, saját maguk fedezik fel a hálózati együttműködésben, a web 2.0 eszközökben rejlő pedagógiai lehetőségeket. 3. Digitális taneszközök A jelenleg elérhető digitális taneszközök jelentős hányada szövegalapú. A tankönyvek a tananyagot egyszeri kerek egészként kezelik, digitális reprezentációik pedig nem hordoznak pedagógiai többletértékét. Alacsony azoknak a pedagógusoknak a száma, akik a jelenleg elérhető digitális taneszközöket napi szinten, meghatározott pedagógiai céllal alkalmazni tudja az órai munkában. A fejlesztési módszerek újragondolására, alaposabb megtervezésére van szükség. 4. Pedagógiai szempontok Az IKT eszközök iskolai beépítésének szándékát az elmúlt években elsősorban piaci szempontok uralták, a pedagógiai szempontok gyakran elsikkadtak. A technológia legfőbb előnye az, hogy a tananyagot térbeli és időbeli korlátok nélkül elérhetővé teszi, de miközben ezeket a fejlesztések ezeket az adottságokat próbálják kiaknázni, a súlypont gyakran a pedagógiáról a technológiára (időnként pedig a piaci érdekekre) tolódik. 5. Szervezeti kérdések Ahhoz, hogy a hazai iskolák napi pedagógiai munkájába az IKT eszközök alkalmazása napi szinten beépülhessen, alapvetően fontos a vezetői szintű támogatás és motiváció. A kutatás módszerei, mérőeszközök Mivel a kutatás Európai Uniós pilot projekthez kapcsolódik, a kutatás is pilot módszert alkalmaz. A kutatás kis mintán alapul, bevonva a Tenegen projektben konzorciumi partnerként résztvevő iskolák pedagógusait. A felmérésekben és kísérleti képzésben nagyobb létszámmal dolgoztunk, a felmérésbe összesen 123 pedagógus kapcsolódott be (túlnyomó részt a partner iskolákból), a kísérleti képzést 76-an kezdték meg, és 60-an fejezték be sikeresen. A pilotban létrejött kutatási tapasztalatok és eredmények hasznosításaként 2011-ben három e-learning módszertani képzés akkreditációjára került sor a hazai pedagógustovábbképzési rendszerben. A kutatásban az alábbi módszereket alkalmaztuk: másodelemzés (a hazai és nemzetközi tanulmányok, kutatási eredmények, és a releváns statisztikai adatok áttekintése); a célcsoport empirikus vizsgálata (online kérdőíves felmérés): a konzorciumi partnerség a hasonló nemzetközi felmérések tapasztalatai alapján részletes, 40- Copyright Tenegen Konzorcium 5/76

6 50 kérdésből álló kérdőívet dolgozott ki (munkanyelv angol) amely lehetővé teszi a felsorolt problémák beazonosítását; kísérleti képzés, az interneten zajló távoktatás keretén belül a pedagógusok által készített tanulási naplók, blogok, feladatokhoz kapcsolódó esszék, fórumok problémaorientált elemzése; az online együttműködés szociometriai elemzése. Másodelemzés (szekunder kutatás) A szakirodalmi áttekintés kiterjedt elmúlt évtizedben megjelent, az e-learning módszerek hatékonyságát, az IKT eszközök, digitális tananyagok iskolai alkalmazását vizsgáló hazai és nemzetközi forrásokra, releváns statisztikákra, elsősorban a közoktatásra (általános és középiskolákra) vonatkozóan. Az szakirodalmi áttekintés következtetései megalapozták és alátámasztották a hipotéziseinket. A kérdőíves felmérés mérőeszközének kidolgozása egyfelől a szerkunder kutatás eredményeire, másfelől az olasz és angol partenereinktő átvett e-learning tervezési és módszertani ajánlásokra épült. A célcsoport empirikus vizsgálata (online kérdőíves felmérés) A felméréshez a szakirodalmi áttekintés alapján megfogalmazott hipotézisek igazolására alkalmas kérdőívet dolgoztunk ki, és azt az interneten tettük közzé. A kérdőívben kerüljük a szabadszavas, nyílt kérdéseket, illetve numerikus és deskriptív értékelési skálát alkalmaztunk. Az online felületen a kérdőív kitöltését egy egyszerű regisztrációhoz kötöttük. A mintavételi eljárásban a koncentrált kiválasztás módszerét alkalmaztuk, a hazai közoktatási intézményeknek (szakközépiskoláknak, gimnáziumoknak és általános iskoláknak) szétküldött felhívásban külön kiemeltük, hogy a kérdőívet NE az informatika szakos kollegák töltsék ki (ami ui. jelentősen torzítaná a felméréssel kapott eredményeket). Ennek keretében kérdeztünk meg 123 magyar középiskolai tanárt, ennek eredményeit foglaljuk itt össze és látjuk el kommentárral. A kérdőíves felmérés területei 1. Személyes adatok (életkor, nem, oktatási tapasztalat, szakterület, végzettség, oktatott tantárgyak, IKT készségek, esetleges informatikai végzettség) 2. Munkakörnyezet (lakóhely mérete, munkahely, iskolatípus, az intézmény mérete, típusa) 3. IKT infrastruktúra (Internet hozzáférés, számítógépekkel, egyéb IKT eszközökkel való ellátottság, technikai támogatottság az intézményben) 4. A pedagógus internet-használati szokásai, intenzitás, tapasztalatok az Interneten Mekkora a szakadék a digitális bevándorlók és digitális bennszülöttek között? Milyen mértékben épülnek be a korszerű infokommunikációs eszközök a pedagógusok mindennapi életébe, szakmai munkájába? 5. Tájékozottsága a diákok netes aktivitásáról - attitűdvizsgálat Milyen feltételezései vannak a pedagógusoknak a tanulók internetezési szokásairól? Mire használják diákjai az internetet, mennyi időt töltenek a neten, stb., találkozott-e a "Digitális bennszülött" vagy "netgeneráció" fogalmával? Felmerül-e az a gondolat Copyright Tenegen Konzorcium 6/76

7 bennük, hogy hogyan lehetne a tanulók internetezésre fordított energiáit pedagógiai céllal hasznosítani? 6. Digitális tananyagok alkalmazása, keresése, értékelése, tervezése, készítése Mennyire ismerik, használják a pedagógusok az interneten elérhető tananyagadatbázisokat? Ismerik-e a digitális tananyagok értékelésének szempontjait? Vannak-e ismereteik a digitális tananyagok tervezésének, készítésének lépéseiről? 7. Informatikai eszközök konkrét, a pedagógiai célú alkalmazása Milyen mértékben tudja használni az IKT eszközöket a következő pedagógiai célok eléréséhez? új információ közvetítésére egy jelenség bemutatására elvont fogalmak tisztázására figyelemfelkeltésre és motivációra diákok gondolkodásmódjának befolyásolására önálló tanulási képességek fejlesztésére a diákok teljesítményének értékelésére diákok tudásának és képességeinek felmérésére statisztikák készítésére web-alapú kreatív tevékenységek fejlesztésére netes együttműködés kialakítására a diákok, tanárok között web-alapú kreatív csoportmunka (projekt munka) elősegítésére 8. Internetes tanulási környezet A pedagógusok ismeretei/tapasztalatai a konstruktív pedagógián alapuló tanulásitanítási módszerek alkalmazását támogatni képes keretrendszerekről, online (web 2.0- ás) IKT eszközökről. 9. Hatékonyság, korlátok, akadályok a pedagógusok szemével A rendelkezésre álló/kipróbált digitális taneszközök értékelése pedagógiai hatékonyság szempontjából. Hogyan ítélik meg ezt a pedagógusok? Melyek az IKT iskolai beépülésének külső (a tanár személyétől független) és belső (a tanár által befolyásolható) akadályai? Hogyan látják a pedagógusok? Mérőeszköz csatolva: Tenegen_mérőeszköz_1.pdf A kísérleti képzés A kísérleti képzés tutori irányítással, Moodle tanulási környezetben szerveztük meg, a hálózati tanulási módszereket a hagyományos tanulási formákkal ötvözve. A résztvevő pedagógusok minden modulban több interaktív feladatokat kapnak, amelyek megoldása online aktivitásra (például internetes tanulási napló vezetésére), folyamatos együttműködésre ösztönöz. A kutatás részét képezi a fórumon kialakuló kommunikáció szociometriai sajátosságainak elemzése, a résztvevők által a feladatok kapcsán elkészült esszék tartalmi elemzése. A kutatás ezen szakaszának célja a kérdőíves felmérés és az adott kérdéskörben írt esszék tartalmának összevetése, illetve a kollaboratív és kooperatív tudásépítés (mint a hálózati tanulási módszer elvárt eredménye) megjelenésének, intenzitásának vizsgálata matematikai statisztikai módszerekkel. Copyright Tenegen Konzorcium 7/76

8 Mérőeszközök 1. A pedagógusok által a fórumon elindított vitaindító problémafelvetésre adott válaszok. 2. Online együttműködésre ösztönző, esszé típusú egyéni és csoportos feladatok TC01A02 TC01A03 E-G TC01A04 TC05A05 Mérőeszközök csatolva: Tenegen_mérőeszköz_2.pdf E-learning tapasztalatok Netgenerációs felmérés Pedagógiai célú web 2.0-ás eszközök Hazai és nemzetközi tananyag-adatbázisok Ütemterv Időtartam Tevékenység Módszer február Szakirodalmi áttekintés, hazai és Desktop kutatás október nemzetközi tanulmányok, kutatási október február április 2009 július augusztus október december április április október október július eredmények elemzésével A kérdőíves felmérés mérőeszközének (mérőeszköz 1.) megtervezése és kidolgozása a nemzetközi konzorciumi partnerek együttműködésében Online kérdőíves felmérés A kérdőíves felmérés eredményeinek feldolgozása, következtetések megfogalmazása A Tenegen kurzus öt moduljának kidolgozása magyar, angol és török nyelven. A tartalmi elemzéshez szükséges mérőeszközök, interaktív feladatok (mérőeszköz 2.) kidolgozása. Pilot képzés az interneten, 60 pedagógus részvételével A kutatási eredményeinek értékelése, zárójelentés kidolgozása Célcsoport meghatározása, hipotézisek felállítása, változók azonosítása, releváns módszertan kiválasztása Az online kérdőív feltöltése, a felmérés megszervezése és lebonyolítása Az adathalmaz statisztikai elemzése, következtetések megfogalmazása Kompetencia térkép kidolgozása, tartalomfejlesztés, elektronikus tananyagok kidolgozása, lektorálása, a tartalmak feltöltése online keretrendszerbe, az online kurzus módszereinek megtervezése, tutorok felkészítése. A kísérleti képzések lebonyolítása, verifikálás, validálás Az benyújtott interaktív egyéni és csoportos feladatok, fórumtartalmak elemzése. Az Copyright Tenegen Konzorcium 8/76

9 Időtartam Tevékenység Módszer online együttműködés (UGS: user generated content 2 ) forrásainak elemzése. Kapcsolódó publikációk közzététele, előadások megtartása konferenciákon, publikáció szaklapokban szeptember A hazai pedagógusok haladó szintű e-learning módszertani kompetenciáinak fejlesztését szolgáló pedagógus-továbbképzési programok akkreditációja. A képzések előkészítése akkreditációra, programok benyújtása benyújtása. A kutatás vezetője Hartyányi Mária, a bevont szakemberek pedig a Tenegen projektben résztvevő konzorciumi partnerek munkatársai. Vezető szakértők: Dr. Bessenyei István (NYME), Giovanni Fulantelli (CNR), Ken Currie (CAPDM). A nemzetközi együttműködésben kidolgozott online kérdőív előzetes értékelését és tesztelését a konzorciumi partnerként bevont hazai középiskolák tanárai végezték. Név Intézmény Hartyányi Mária e-learning szakértő, kutatásvezető Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Magyarország Farkas Róbert tanár Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Magyarország Rétsághy Zsolt, oktatási igazgató Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Magyarország Kőváriné Kovács Andrea igazgató Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs, Magyarország Giovanni Fulantelli PhD, National Research Council (CNR) - Institute for kutató Dr. Bessenyei István egyetemi docens Tóth Zsolt egyetemi tanársegéd Ken Currie elearning szakértő Ed Mahood oktatási igazgató Selyn Yaliniz, egyetemi oktató Bánhidi Árpád tanár Tóth Lajos Péter ig. helyettes Gergely László Fodorné, Tóth Krisztina Educational Technology Nyugat-Magyarországi Egyetem, Információs Társadalom Oktató és Kutató Intézet, Magyarország Nyugat-Magyarországi Egyetem, Gazdaságtudományi Kar CAPDM Ltd, Anglia DEKRA Akademie GmbH, Németország Balýkesir University, Törökország Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Bottyán János Műszaki Szakközépiskola Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési Intézet 2 USG: az interneten keresztüli együttműködésben a résztvevők által publikált, egymással megosztott, digitális szakmai tartalom. Copyright Tenegen Konzorcium 9/76

10 Kutatási eredmények A kérdőíves felmérés eredménye A szakirodalmi elemzést követően került sor a munkahipotézisek megfogalmazására és a mérőeszköz kidolgozására, a konzorciumi partnerek több hónapos együttműködésének eredményeként. A mérőeszköz tesztelését a konzorciumi partnerként bevont iskolák pedagógusai végezték, és így számos, a felmérés hatékonyságát veszélyeztető hibát sikerült kiszűrni. A felmérés megszervezését a konzorcium tagjaként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet végezte, szétküldve az online kérdőív kitöltésére invitáló levelet 1989 alap-, illetve középfokú közoktatási intézménynek. A kérdőívek kitöltése az online felületen ( ) április 21-én kezdődött és július 30-án zárult. A kitöltés névtelen volt, de spam-ek elkerülhetősége érdekében egy nagyon egyszerű regisztrációt kértünk. Az időpont nem volt túlságosan kedvező, hiszen a középiskolákban ez az időszak az érettségire való intenzív felkészülés ideje, a konzorciumba bevont négy hazai középiskola munkájának köszönhetően két hónap alatt 123 pedagógus töltötte ki a kérdőívet, és a kitöltők több mint 60%-ka jelezte, hogy az online kísérleti képzésben szeretne részt venni. Mivel a hazai alap- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok alkotják a vizsgált populációt, a minta nem reprezentatív, amit az elemzésnél maximálisan figyelembe kell venni. I. kérdéscsoport: személyi adatok (1-től 9-ig számozott kérdések) A minta elemszáma 123, az életkori megoszlás szerint a mintában a éves korosztály domináns (25%), a nemek szerinti megoszlásban pedig a nők aránya 61%, ami 11%-kal alacsonyabb az országos adatnál. (a Közoktatási Statisztika 2008/2009 szerint 81%). Oktatási tapasztalat tekintetében a 4-10 év gyakorlat domináns (33%), a legmagasabb iskolai végzettség az egyetem (60%), a főiskolai végzettségűek aránya 35%, és PhD fokozattal rendelkezik a kitöltők 5%-ka Életkor 30+ Oktatási tapasztalat (év) Gyakornok Hallgató 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% A vizsgálat szempontjából fontos a képzettségi terület szerinti megoszlás: a mintában nincsenek túlsúlyban az informatikai, műszaki végzettségű pedagógusok, a bölcsészettudományi végzettségű pedagógusok aránya a legmagasabb. Copyright Tenegen Konzorcium 10/76

11 Bölcsészet, pedagógia, nyelvek Természettudomány Társadalomtudomány, jog és politika Műszaki Közgazdaságtan, ügyvitel, igazgatás Informatika Képzettség Művészetek Testnevelés Tanító Élelmiszeripar, agrár Egészségügy 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% ECDL bizonyítvánnyal rendelkezik a kitöltők több, mint fele (56%), egy negyedük (25%) azt állítja, hogy haladó szinten van, és közel egy ötödük (19%) vallja, hogy nem rendelkezik számítógép-használati ismeretekkel. Az informatikai kompetencia esetében úgy tűnik, hogy el kell választanunk a technikai értelemben vett kompetenciát (például az ECDL alapjait) és az internet didaktikai felhasználásának kompetenciáit. Míg ugyanis a többség rendelkezik alapfokú technikai ismeretekkel, addig a későbbi adatok azt mutatják, hogy sokan megragadnak ezen a szinten és az új, interaktív eszközök kezelésében már sokkal kevésbé jártasak. Ha a magukat haladóknak besorolókat azok közé számítjuk, akik a web 2.0-ás eszközöket is ismerik, akkor a maradék mintának csak mintegy 30%-a nyilatkozott úgy, hogy ezekkel barátságban van. Fontosnak tartottuk rákérdezni arra is, hogy hányan rendelkeznek informatikai végzettséggel. A mintában mindössze 10 (8%) pedagógusnak van szakirányú (informatikai, mérnök-tanári) diplomája, és Mindössze 20% azok aránya, akik valamilyen speciális informatikai jellegű szakképesítéssel (OKJ bizonyítvánnyal) rendelkeznek. II. kérdéscsoport: munkakörnyezet (10-től 15-ig számozott kérdések) Lakóhely népessége Tanulók száma / év > < % 5% 10% 15% 20% 25% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% A kitöltők 23%-a budapesti, 12%-uk nagyvárosokban él, 27% kisvárosban, és 38% a 30 ezernél kisebb lélekszámú településeken. Az iskola méretét tekintve a 250 tanulói létszámot meghaladó iskolák pedagógusainak száma (94%) dominál a mintában. Copyright Tenegen Konzorcium 11/76

12 Az iskola típusánál megadott listából (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, felsőoktatás, felnőttképzés) a kitöltők egyidejűleg több opciót bejelölhettek. A mintában minden oktatási szektor képviselteti magát, az alapfokú oktatásban tanítók aránya 15%, a szakközépiskolák és gimnáziumok aránya igen magas (68%), ezt követi a szakiskolák aránya (37%), a felsőoktatás mindössze 7%-kal, a felnőttképzés 15%-kal képviselteti magát. Általános iskola Iskolatípus Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Felsőoktatás Felnőttképzés 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% III. kérdéscsoport: Internethez való hozzáférés számítógéppel való ellátottság és (16-től 21-ig számozott kérdések) A II. és III. kérdéscsoportnak semmiképpen nem lehet az a célja, hogy hazai viszonylatban is megfelelő képet kapjuk, hiszen a minta nem reprezentatív. A cél az, hogy a szűk célcsoport IKT-val való ellátottságáról kapjunk képet, hogy annak tükrében legyenek vizsgálhatóak az IKT használatának mértékére és pedagógiai értékére utaló adatok. Minden tanteremben Tantermek többségében Számítástechnika termekben Könyvtárban Internet hozzáférés 16. Internet hozzáférés Mindössze 16 (15%) pedagógus tanít olyan iskolában, ahol minden tanteremben van internet hozzáférés. Az internet osztálytermi felhasználhatóságának előfeltétele az, hogy széles sávú elérhetőség legyen minden tanteremben, vetítővel kiegészítve. Ez a technológia elsősorban demonstrációkra alkalmas és arra csábít, hogy a hagyományos oktatási módszerek technikai meghosszabbítása legyen. Természetesen ezt a lehetőséget sem szabad lebecsülni. De ha a tanulókat is be akarjuk vonni a tudásalkotásba, akkor arra is szükség van, hogy rendszeresen jelen legyenek a jól ellátott laborokban, ahol csoportmunkával tudnak keresni, szortírozni, archiválni, bemutatni, kommunikálni. Ez a statisztika azt mutatja, hogy az osztálytermi ellátottság szegényes. Bár számítástechnikai szakteremmel majdnem minden iskola rendelkezik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyrészt az osztályok mozgatása kevés számú terem esetében nehézkes lehet, másrészt, ha bejutnak is, az esetek többségében technikai tréningről van sokkal inkább szó, mint az internetre alapozott konstruktivista, önszervező tanulás gyakorlásáról. Erre a heti néhányszor ismétlődő alkalom kevésnek bizonyulhat. Tanári irodában Titkárságon/igazgatói irodában 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Copyright Tenegen Konzorcium 12/76

13 17. Egyéb internet szolgáltatás az iskolában Iskolai weboldal 105 szolgáltatás 80 E-learning keretrendszer (Ilias, Moodle, WebCT) 9 Iskolai internetszolgáltatások Iskolai weboldal szolgáltatás E-learning keretrendszer (Ilias, Moodle, WebCT) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Örvendetes, hogy a pedagógusok 95% olyan iskolában tanít, amelynek van honlapja, és ahol van iskolai szolgáltatás. Fontos információt hordoz azonban a kutatás szempontjából az adat, hogy a válaszadók mindössze 8% jelzi, hogy az iskolában valamilyen keretrendszert használnak. Az adatok a számítógéppel való ellátottság tekintetében sem egyértelműen pozitívak: a pedagógusok mindössze 21%-a tanít olyan iskolában, ahol az egy számítógépre jutó diákok száma kevesebb mint 5, és 11 pedagógus iskolájában több mint 50 tanuló osztozik 1 számítógépen. A minta alapján a nagy többség (67%) iskolájában 6 és 25 között mozog az egy számítógépre jutó tanulók száma. A minta alapján a súlyozott átlag 15,2, ami a 2006-os európai szintű felmérésben (Forrás: Korte, W. B., 2006) megadott 10,41 magyar átlaghoz képest (az EU statisztika szerint Magyarországon 100 tanulóra 9,6 számítógép jutott, ebből az egy számítógépre jutó tanulók száma 100/9,6) válaszadók intézményeiben javulást mutat % % % % 51-11% Hány tanuló osztozik egy sz.g.-en Hány tanár osztozik egy sz.g.-en % 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Copyright Tenegen Konzorcium 13/76

14 A pedagógusok 44%-a 2-5, 23%-a 6-10, 20%-a kollegájával osztozik egy munkahelyi számítógépen, és mindössze 7%-uk van abban a szerencsés helyzetben, hogy a felkészüléshez a munkahelyén önállóan használhat egy számítógépet. 20. Interaktív táblák száma A minta nem mutat egyértelműen jó képet az interaktív táblával való ellátottság tekintetében sem. A válaszadó pedagógusok egy negyedének iskolájában nincs interaktív tábla, és 27% azok aránya, ahol mindössze 1 darab interaktív táblán osztozik a tantestület, 430-as átlagos tanulói létszám mellett. 21. Technikai támogatottság az iskolában A válaszadó pedagógusok jelentős része (38%) olyan iskolában dolgozik, ahol nincs független rendszergazda. Nehezen Független rendszergazda (nem tanár) Alapszabályok, IKT-használati útmutató (kézikönyv) elképzelhető, hogy ezek a pedagógusok az IKT eszközök napi használatához (a nem informatika tantárgyhoz) biztosítva van a megfelelő technikai támogatottság. IKT-koordinátor/rendszer adminisztrátor (tanár) IV. kérdéscsoport: a pedagógus tevékenysége az Interneten (22 28-ig számozott kérdések) 22. Milyen gyakran használja Ön az Internetet? Meglepően magas azoknak a válaszadók között azok aránya (9%), akik soha nem használják az internetet (sem otthonról, sem az iskolában), és különösen rossz az arány, ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik ritkán, vagy néha használják (26%). Technikai támogatottság az iskolában otthonról munkahelyről Van Nincs Nem tudom 0% 20% 40% 60% 80% 100% Milyen gyakran használja az Internetet soha ritkán néha hetente többször minden nap 0% 20% 40% 60% 80% 100% 23. Ön mire használja a webet? Tevékenység hetente minden soha ritkán néha többször nap hírek böngészésére oktatási tartalmak keresésére szakterületével kapcsolatos kutatásokra nyelvtanulásra utazás megszervezésére menetrend böngészésére színház/moziműsor keresésére Copyright Tenegen Konzorcium 14/76

15 Tevékenység hetente minden soha ritkán néha többször nap online vásárlásra hivatalos ügyek intézésére (pl. bank, adózás) virtuális közösségekben való részvétel (pl. Iwiw) blogok olvasására hozzászólás blogokhoz szoftver letöltésére zene/film letöltésére internetes játékok használatára Első látásra feltűnő, hogy a tanárok internetes tevékenységei között a kereső-befogadó (hírek böngészése, oktatási tartalmak keresése, szakterületi kutatások) aktivitás jelenik meg túlsúlyban, míg az interaktív tevékenységek (szociális hálókban való bekapcsolódás, blog írás) a lista végén, a ritkán használtak között foglalnak helyet. Az nem meglepő, hogy a pedagógusok a nem játszanak a neten, de az igen, hogy a válaszadók 79%-a sohasem szól hozzá internetes naplóhoz. hírek böngészésére oktatási tartalmak keresésére szakterületével kapcsolatos kutatásokra nyelvtanulásra utazás megszervezésére menetrend böngészésére színház/moziműsor keresésére online vásárlásra hivatalos ügyek intézésére (pl.bank, adózás) virtuális közösségekben való részvétel (pl.iwiw) blogok olvasására hozzászólás blogokhoz szoftver letöltésére Mire használja a webet soha ritkán néha hetente többször minden nap zene/film letöltésére internetes játékok használatára 0% 20% 40% 60% 80% 100% 24. Kommunikáció az Interneten keresztül hetente minden soha ritkán néha többször nap Levelezés a diákokkal Levelezés a diákok szüleivel Copyright Tenegen Konzorcium 15/76

16 hetente minden soha ritkán néha többször nap Levelezés barátokkal Csevegés a diákokkal Csevegés a diákok szüleivel Csevegés a barátokkal Videokonferencián való részvétel (webszeminárium) Részvétel hobbival kapcsolatos vitafórumokon Részvétel munkával kapcsolatos vitafórumokon Kommunikáció üzenőfalon (pl. Iwiw) Kommunikáció az Interneten keresztül soha ritkán néha hetente többször minden nap Levelezés a diákokkal Levelezés a diákok szüleivel Levelezés barátokkal Csevegés a diákokkal Csevegés a diákok szüleivel Csevegés a barátokkal Videokonferencián való részvétel(webszeminárium) Részvétel hobbival kapcsolatos vitafórumokon Részvétel munkával kapcsolatos vitafórumokon Kommunikáció üzenőfalon (pl.iwiw) 0% 20% 40% 60% 80% 100% A grafikon azt mutatja, hogy az interneten keresztüli aktív kommunikáció nem része a válaszadó pedagógusok mindennapi életének, 90%-uk soha, vagy csak ritkán kapcsolódik be online vitafórumokba, az elektronikus levelezést is leginkább barátokkal folytatnak, nem jellemző a diákokkal vagy szülőkkel való kapcsolat. Ha figyelembe vesszük, hogy hány ingyenes videókonferenciát szerveznek naponta világszerte (és egyre gyakrabban itthon is) különböző szakmai szervezetek, akkor nem érdektelen az itt kapott adat: a válaszadók 86%-a sohasem vett részt ilyen eseményen. Copyright Tenegen Konzorcium 16/76

17 25. Ismeri-e a következő eszközöket? A válaszadók 10%-a nem ismeri az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat, és bár sokat ismerik, de nem használják a Skype-ot (54%), Messenger-t (47%) Az ingyenes levelezők viszonylag népszerűek, itt is magas (31%), a nem használók aránya. Internetetes eszközök Nem ismerem Ismerem, de nem használom Használom Skype Messenger Webes levelező (pl. hotmail, yahoo) 26. Saját publikáció a neten 0% 20% 40% 60% 80% 100% Van az Interneten saját Blogja Weboldala Egyik sem 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Kevés tanárnak van ideje, anyagi fedezete, kedve, kompetenciája arra, hogy internetes naplót (blogot) írjon, saját weboldalt működtessen. Ezt az adatot ismét nem lehet csak önmagában szemlélni. Ha figyelembe vesszük, hogy a felmérések szerint a éves fiatalok 36 százaléka olvas és 17 százaléka ír is blogot (Ságvári B., 2008), akkor különösen a 23. kérdésre adott válasz alapján (a válaszadók 79%-a soha sem szól hozzá blogokhoz) szembetűnő a két generáció közötti különbség. 27. Ismeri a következő fogalmakat? A kutatás szempontjából néhány fontos dologra hívja fel a figyelmet ez a grafikon: a közösségi tudásmegosztó alkalmazásokra vonatkozó fogalmak (például a közösségi könyvjelző, tudástérkép) nagyon alacsony szinten ismert és használt. Ugyanez a helyzet a hálózati tanulásban kiemelkedő fontosságú e-portfolióval is. Intenzív használat csak a enciklopédia (wikipédia) és a közösségi hálózat (iwiw) esetében mutatkozik. Sokatmondó az online tartalmak nyílt megosztására létrehozott licence, a Creative Commons ismertségének és használatának kiugróan alacsony értéke, a pedagógusok 88%-a nem ismeri a fogalmat, és mindössze 4% azok aránya, akik használják. Az adat arra utal, hogy a válaszadó pedagógusok jelentős többsége inkább csak passzív fogyasztóként fordul az internetes forrásokhoz, ő maga nem aktív részese a hálózatban zajló tartalommegosztásnak. Copyright Tenegen Konzorcium 17/76

18 Fogalmak Nem ismerem Ismerem, de nem használom Használom Web 2.0 Hálózati tanulás Közösségi hálózatok (pl. IWIW) Tartalomkezelő rendszer(cms) Oktatási keretrendszer (LMS) Tudástérkép e-portfolio Dokumentum megosztás Közösségi könyvjelző (Social Bookmarking) Szabad enciklopédia (pl. Wikipedia) Creative Commons Nyílt forráskódú szoftver Szabad felhasználású szoftver 0% 20% 40% 60% 80% 100% 28. Ismeri a következő webes eszközöket? Az adatok világosan mutatják, hogy milyen alacsony fokon áll a konkrét web 2.0-ás eszközök használata. Különösen feltűnő, hogy az oktatásban világszerte elterjedt Moodle keretrendszert milyen kevesen ismerik. De itt látszik még világosabban, hogy az e-portfólió készítésére alkalmas program, vagy a közösségi könyvjelző-tartalommegosztó, a tudástérkép-szerkesztő, vagy a Twitter nevű világhírcsatorna alkalmazása milyen távol áll a tanároktól. Pedig épp ezek azok az alkalmazások, amelyek a tanár kezében a konstruktív pedagógia hatékony eszközévé válhatnának. MindMaker Hot potatoes Moodle Mahara WordPress FaceBook Del.icio.us Picasa Twitter Scribd YouTube SlideShare Google Image Wikipedia GoogleDocs YahooGroup Diigo Webes eszközök Nem ismerem Ismerem, de nem használom Használom 0% 20% 40% 60% 80% 100% Copyright Tenegen Konzorcium 18/76

19 V. kérdéscsoport: a pedagógus vélekedése a tanulók internetezési szokásairól 29. Becslése szerint diákjai hány százalékának van otthoni internet hozzáférése? Kevesebb, mint 20% % % % 26 több mint 80% 40 A válaszadó pedagógusok jelentős többségük feltételezi, hogy a tanulóinak van otthoni internetezési lehetősége. Mindössze 7 tanár becsüli 20%-nál kevesebbre az internettel rendelkező tanulók számát. 30. Véleménye szerint mire használják diákjai az Internetet? Mit csinálnak a neten? nem soha ritkán néha gyakran javarészt tudja játszanak híreket olvasnak osztálytársaikkal csevegnek vitafórumokon vesznek részt tananyagokat keresnek szórakozásra használják (film, zene) szoftvereket töltenek le fájlcserében vesznek részt virtuális közösségekben vesznek részt feltöltenek képeket, videókat, stb adnak-vesznek az Interneten játszanak híreket olvasnak osztálytársaikkal csevegnek vitafórumokon vesznek részt tananyagokat keresnek szórakozásra használják (film, zene) szoftvereket töltenek le fájlcserében vesznek részt virtuális közösségekben vesznek részt feltöltenek képeket, videókat, stb. adnak-vesznek az interneten több mint 80% 60-80% 40-60% 20-40% kevesebb mint 20% Diákok internethasználata soha ritkán néha gyakran javarészt 0% 20% 40% 60% 80% 100% Diákok otthoni internethozzáférése 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% A válaszadó pedagógusok többsége úgy vélekedik, hogy a diákok a gyakran/javarészt játszanak (50%/44%), illetve gyakran/javarészt csevegnek (51/41%), és gyakran szórakoznak (54%) internetezés közben. A tanuláshoz kapcsolódó aktivitás szerintük alacsony, ez ritka (43%), vagy elő sem fordul (30%). Copyright Tenegen Konzorcium 19/76

20 31. A diákjai naponta milyen mértékben használnak Internetet? Azok közül, akik felvállalták a becslést, a legtöbben (66%) úgy gondolják, hogy csak néhány olyan tanítványuk van, aki egyáltalán nem használja az Internetet. A legmagasabb értékeket a 2-4 órát sorban találjuk: a válaszadók 83%-a feltételezi, hogy a gyerekek fele, illetve legtöbbjük ennyi időt töltenek a neten. senki néhányan kb. 50% a legtöbbjük Nem használja óránál kevesebbet órát Több mint 4 órát Nem tudom megbecsülni 38 nem használja 2 óránál kevesebbet Diákok internethasználatának napi mértéke 2-4 órát több, mint 4 órát senki néhányan kb. 50% a legtöbbjük 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kiugróan magas (38 a 123-ból) azoknak a pedagógusoknak a száma, akik azt válaszolták, hogy nem tudom megbecsülni, ami arra enged következtetni, hogy nem igazán foglalkoznak ezzel e kérdéssel. A Fanta Trendriport (Ságvári B., 2008) is mérte a éves magyar fiatalok internethasználati szokásait. Eszerint: A éves korosztály kétharmada (67 százaléka) naponta, míg további 21 százaléka hetente többször használja az internetet. Az NRC 2007-es VMR kutatása szerint a tinédzserek hétköznaponként legalább 1-2 órát töltenek a számítógép előtt, közel harmaduk 3-4 órát, hatoduk pedig több mint 5 órát! Természetesen a hétvégére még intenzívebb használat jellemző: ilyenkor több mint harmaduk legalább napi 5 órát netezik. Bár az adatok nehezen összevethetők, azt mégis mutatják, hogy a tanárok eléggé tudatában vannak annak, hogy tanítványaik zöme intenzív internet-használó. 32. Véleménye szerint a tanulók internetes tevékenysége A válaszok megoszlása nem akadályozz befolyásolj elősegíti a a alapvetően meghatározz a a tanulási folyamatot kreativitásukat önértékelésüket társas kapcsolatukat Copyright Tenegen Konzorcium 20/76

21 Diákok internethasználatának hatása akadályozza nem befolyásolja elősegíti alapvetően meghatározza a tanulási folyamatot kreativitásukat önértékelésüket társas kapcsolatukat 0% 20% 40% 60% 80% 100% Figyelemre méltó, hogy a tanulási folyamatra kapott válaszok szerint az internethasználat majdnem a tanárok 50%-a szerint akadályozza illetve nem befolyásolja a tanulási tevékenységet. A szakirodalom szerint ezzel szemben egy sor olyan metaképesség van, amit a számítógépes játékok használata fejleszt: Motivál arra, hogy új dolgokat tanuljunk. Segíti a koncentrációt és a figyelmet. Segíti a csoportmunkát és a tudásmegosztást. Rábír a történések pontos megfogalmazására. Támogatja mások figyelmes meghallgatását. Segíti a tényállásokat tisztázó, jól strukturált vitákat. Segít a hibák és akadályok pontos megfogalmazásában. Segít a számszaki kalkulációban. Támogatja a kockázatmenedzselési képességeket. Tanít arra, hogyan szűrjünk le tanulságot hibás lépésekből. Innovatív lépésekre sarkall. Elősegíti mások megértését. Fejleszti a finom-motorikus képességeket. Fejleszti a komplex látásmódot. Segít abban, hogy mások ötleteit figyelembe vegyük. (Tegyük most zárójelbe a számítógépes játékok különböző fajtáját és használatuk esetleges negatív hatásait.) Feltételezésünk szerint arról lehet szó, hogy a tanárok e része a hagyományos, lineáris tanulás eredményeként kialakuló kognitív, definíciós tudás megszerzését tartja elsősorban tanulásnak, és a számítógépes játékok által fejlesztett képességek zöme tanulásfogalmukon kívül esik. Másrészt biztosan hat rájuk az, hogy a 18 éven felülieknek szánt agresszív játékokról inkább számol be a média, mint a számtalan egyéb, kreatív játékról. A Tenegen-projekt éppen ezért fontos feladatának tartja, hogy ezt a témát is felvegye tanfolyamába. (A Tenegen Számítógépes játékok c. moduljának bevezetőjéből: A számítógépes játékok világa a középiskolai tanárok számára jórészt ismeretlen világ. Annál jobban kiismerik magukat ebben a világban a diákjaik. A játékokról sok előítélet kering: agresszióra motivál, elmossa a virtuális és a valóságos világ észlelése közötti határokat, szenvedéllyé válik. A többség persze úgy ítélkezik a számítógépes játékoktól, hogy legfeljebb futtában, messziről látott ilyeneket, vagy a sajtóból olvasott erről szóló beszámolókat. Bármi is legyen az ítéletünk a játékokról, az biztos, hogy a diákok számottevő része idejének sokszor jelentős részét tölti valamilyen számítógépes játék mellett. Lehet ellenszenvet érezni e tevékenység iránt, de nem lehet nem figyelembe venni azt a pedagógiai tényt, hogy eközben a játékosok sokféle tudást és képességet elsajátítanak. A számítógépes játékok világa nagyon gazdag világ. A sakktól az ügyességi játékokig, a szerepjátéktól a virtuális világokig, a stratégiai játékoktól a háborúzásig nagyon sok műfajt, tevékenységet felölel. Ha a számítógépes játékok tanulási potenciálját meg akarjuk ismerni, és fel akarjuk a tanításban használni, akkor először is meg kell azokat ismernünk. Mit kell egy tanárnak a játékokról tudni? Milyen témák esetében képzelhető el a játék motiváló hatása? Milyen képességeket fejleszt? Mik a felhasználás didaktikai trükkjei? Miben lehet a diákok segítségét kérni a játékok felhasználása céljából? A kurzus ezen egységében ezekre a kérdésekre keresünk közösen választ., Bessenyei I. 2010) Copyright Tenegen Konzorcium 21/76

22 33. Segít-e a diákjainak abban, hogy tananyagokat találjanak a neten? soha 4 ritkán 17 alkalmanként 62 havonta 8 nagyon gyakran 32 nagyon gyakran havonta alkalmanként Segít a diákoknak tananyagokat találni a neten ritkán soha 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Viszonylag alacsony a mintában azoknak a pedagógusoknak az aránya (17%), akik sohasem, vagy csak ritkán ösztönzik tanulóikat arra, hogy az interneten tanulási céllal keressenek, jelentős többségük érzékeli, hogy egyre fontosabb az internet nyújtotta lehetőségek oktatási célú alkalmazása. Az alábbiakban a szabadszöveges indoklásból emeltünk ki néhány negatív válaszokat, aszerint csoportosítva, hogy mire hivatkozik a pedagógus. Nincs megfelelő digitális tananyag A tankönyv(ek) kielégítő feldolgozására is kevés az idő. Okatott tantárgy tananyaga nem található meg az interneten Nem tudok mindig minden témakörhöz megfelelő tartalmat találni, ezért csak alkalmanként szoktam jelezni egy-egy helyet. Nem minden tananyagegységhez található NYILVÁNOS és SZABADON HOZZÁFÉRHETŐ anyag a neten. Vásárolható információkat meg nem követelhetek meg tőlük. Ami az adott tantárgyhoz szükséges tananyag, azt órán vesszük, füzetbe leírjuk. Egy-egy témából kérek prezentációt vagy beadandó anyagokat. Ritkán tudok a szakmához kapcsolódó feladatot adni a netről Időhiány és nem megfelelő infrastruktúra A tankönyv(ek) kielégítő feldolgozására is kevés az idő. A tankönyv(ek) kielégítő feldolgozására is kevés az idő. A saját tantermemben nincs internet hozzáférés, illetve csak tanári számítógép van és emiatt nehéz az informatika teremmel az időpont egyeztetés. informatika terem foglalt, termemben nincs gép! Nincs idő rá Negatív tanári attitűd Alapvetően nem szeretném, ha internethez még inkább kötődjenek. Fontosabbnak tartom a szociális kapcsolatok erősítését. A tanulás nem nagyon érdekli a tanulókat, még ha neten is van a tananyag akkor sem kattannak rá:( Előnyben részesítem a hagyományos tananyagot, ill. a terembeosztás is közrejátszik (a nyelvi teremben pl. nincs internet). nem érték a tanulás A diákok érdeklődése csekély. Az összes válasz a mellékletben olvasható. Copyright Tenegen Konzorcium 22/76

23 34. Előfordult már, hogy egy informatikai újdonságot valamelyik diákjától tanult meg? soha 18 alkalmanként 90 gyakran 15 Informatikai újdonságot valamelyik diákjától tanult gyakran 12% soha 15% A jelenkori pedagógia egyik kulcskérdése az, hogy meddig maradhat a tanár a tudás egyedüli és kizárólagos birtokosa, forrása. A válaszadók 85%-a nem zárkózik el attól, hogy a digitális bennszülött diákjaitól újat tanuljon, a felmérésben résztvevő pedagógusok túlnyomó többsége érzékeli, hogy az információs korszakban a hagyományos tanári szerepkörnek változnia kell. 35. Mit ért a "Digitális bennszülött" vagy "netgeneráció" fogalmán? Arra voltunk kíváncsiak, hogy odafigyelnek-e a pedagógusok a hazai és nemzetközi pedagógiai kutatásokban több évtizede középpontba került netgenerációs kérdéskörre. A kérdésre adott szabadszöveges válaszokból az derül ki, hogy a felmérésben résztvevők egyharmada (!) egyáltalán nem találkozott még a fogalmakkal, gyakori a sommás ma élő fiatalok válasz. Az összes válasz a 1.sz mellékletben olvasható. VI. kérdéscsoport: digitális tananyagok keresése, értékelése, tervezése, készítése 36. Digitális források a webről? soh a ritká n alkalmanként gyakran Használ-e hazai tananyag-adatbázisokat? Használ-e nemzetközi tananyag-adatbázisokat? Használ-e internetes forrásokat az oktatásban? Részt vesz-e online adatbázisok építésében? Használ-e hazai tananyag-adatbázisokat? Használ-e nemzetközi tananyag-adatbázisokat? Használ-e internetes forrásokat az oktatásban? Részt vesz-e online adatbázisok építésében? Digitális források a webről soha ritkán alkalmanként gyakran 0% 20% 40% 60% 80% 100% alkalmanként 73% Nagyon magas (37%) a mintában azok aránya, akik sosem, vagy csak ritkán keresnek óráikhoz a hazai adatbázisokban digitális forrásokat, és ahogyan az feltételezhető volt, még rosszabb a helyzet (62%) a nemzetközi adatbázisokra vonatkozóan. Copyright Tenegen Konzorcium 23/76

24 Az internetes források használatában jobb az arány, a jelentős többség (83%) az alkalmanként illetve gyakran lehetőséget választotta, és ezen belül a gyakran választás aránya 54%. Szignifikánsan magas a nemleges válaszok aránya (soha: 65%, ritkán: 28%) arra a kérdésre, hogy bekapcsolódik-e digitális tananyag-adatbázisok építésébe; a pilotba bevont pedagógusokra egyáltalán nem jellemző az ilyen irányú aktivitás. 37. Internetes adatbázisok, amit ismer/használ A kérdésre a felmérésben résztvevők 41%-a adott érdemi választ, ami az előző kérdésre adott válaszok alapján érthető. A válaszokban többször előforduló elemek: Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) 29 Wikipédia 11 Google 3 MEK 3 minisztériumi honlapok 3 NSZFI 3 online szótárak 3 Celebrate 2 magyarorszag.hu 2 Realika 2 Hiba volt, hogy nem különítettük el az ismer illetve használ választási lehetőséget, hiszen így nem tudjuk megítélni, hogy a válaszadók mindössze 23%-a, aki az SDT-ét adja meg, vajon csak hallott róla, vagy használja is. A táblázat fontos kutatási kérdést vet fel: a nagy költséggel megalkotott Sulinet-program tudásbázisa nem eléggé jól használható, vagy a tanárok nem készültek fel az egyébként didaktikailag jó anyagok használatára. Az összes válasz a 4. mellékletben olvasható. 38. Az alábbi eszközök közül melyiket használja tananyag készítésére? A válaszok megoszlása Word 117 PowerPoint 102 Excel 98 Paint 42 Photoshop 41 Flash 17 Windows Movie Maker 16 Delphy7, Turbopascal, FrontPage 9 Adobe Premiere 9 Gimp 7 Dreamweaver 6 Toolbook 3 exelearning 3 Audacity 3 docs.google.com Egyiket sem 3 Egyéb 11 Corel Draw 1 Photofiltre, Adobe Illustrator 1 PhotoFiltre, Hot-potatoes, Jegyzettömb, Studio9, PDFcreator, lapoda logo 1 Corel x3 1 EWB 1 Moodle 1 Smart Tábla program 2 Windows Media Encoder, Comenius logo Copyright Tenegen Konzorcium 24/76

25 Word PowerPoint Excel Paint Photoshop Flash Tananyag készítésére használt eszközök Ahogyan azt feltételezhettük, a válaszok az irodai szoftverek dominanciáját mutatják. Ezeken kívül csak a képszerkesztő szoftver (Photoshop) népszerűsége (33%) figyelemreméltó. Windows Movie Maker 0% 20% 40% 60% 80% 100% 39. Tanulta valamilyen formában (főiskolán, egyetemen, továbbképzésben, önállóan), hogy Igen Nem melyek a digitális tananyag készítésének főbb lépései melyek a digitális tananyagok értékelésének főbb szempontjai milyen kompetenciákra van szükség az oktatási célú multimédia fejlesztéséhez Tanulta valamilyen formában Igen Nem melyek a digitális tananyag készítésének főbb lépései melyek a digitális tananyagok értékelésének főbb szempontjai milyen kompteneciákra van szükség az oktatási célú multimédia fejlesztéséhez 0% 20% 40% 60% 80% 100% A felmérésben résztvevő pedagógusok jelentős többsége nem tanult a digitális tananyag-tartalmak tervezésének/értékelésének módszereiről. Természetesen nem a pedagógus feladata a nagyléptékű digitális tartalomfejlesztés. Fontos lenne azonban, hogy a pedagógus ne csak a benyomásaira hagyatkozzon, amikor digitális taneszközt keres/választ. Másfelől ahhoz, hogy pedagógiai, szaktárgyi szakértőként a digitális taneszközök fejlesztésében más szakemberekkel együtt tudjon működni, a tervezés és fejlesztés alapvető lépéseivel tisztában kellene lennie. Copyright Tenegen Konzorcium 25/76

26 40. Ismeri az alábbi fogalmakat/eszközöket? Nem Ismerem, de ismerem nem használom Használom Tananyag elem Metaadat Creative Commons Fájlcserélés Hypertext Hypermedia Interaktív média AVI, PNG, JPG, HTML (legalább 2) SCORM szabvány Forgatókönyv multimédiás oktatóanyagok tervezéséhez Szinopszis multimédiás oktatóanyagok tervezéséhez Néhány kivételtől eltekintve (mint a fáljcserélés, az interaktív média és a digitális tartalmak szabványos formátumai), az adatok a digitális tananyagokra vonatkozó ismeretek hiányára utalnak. A kérdésre adott válaszokból a Tenegen pedagógustovábbképzés kompetencia-térképéhez gyűjthetünk információt. A képzés egyik moduljában a pedagógusok egyszerű oktatási segédanyagok készítenek, amit az órán ki is kell próbálniuk a diákokkal. A válaszok alapján a felmérésbe bevont pedagógus jelentős többsége nincs tisztában a digitális tananyagra vonatkozó legalapvetőbb fogalmakkal. Talán a legmeglepőbb ezek között az, hogy több mint 50%-uk nem ismeri a hypertext fogalmát. Fogalmak Nem ismerem Ismerem, de nem használom Használom Tananyag elem Metaadat Creative Commons Fájlcserélés Hypertext Hypermedia Interaktív média AVI, PNG, JPG, HTML (legalább 2) SCORM szabvány Forgatókönyv multimédiás oktatóanyagok tervezéséhez Szinopszis multimédiás oktatóanyagok tervezéséhez 0% 20% 40% 60% 80% 100% Copyright Tenegen Konzorcium 26/76