Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért

Átírás

1 Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, november 13. Máriabesnyő Semmi sem győzhet csak az igazság, Semmi sem boldogíthat, csak a szeretet. (Szent Ágoston)

2 Kiindulópontjaink A család a szeretet civilizációjának központja és szíve, élő evangélium, valódi családegyház. (XVI. Benedek) A család szentség, mert olyan szövetség, amelynek modellje a szentháromságos szeretet, mert az emberi szabadság legmagasabb fokának gyakorlását teszi lehetővé, és annak keresésére késztet, ami a szeretett személy java és az élet nagylelkű továbbadásának forrása a házastársak egyesülése révén. (Rino-Fisichella) A csúcspont, amely magába foglalja az Istennel és a felebaráttal való közösség minden szálát: a vasárnapi szentmise, amikor a család az egész egyházzal asztalhoz ül az Úrral. Ő adja önmagát mindanyiunknak, akik a történelemben zarándokolunk a végső találkozás felé, amikor Krisztus lesz minden mindenben [Kol 3,11] (Püspöki szinódus Záró üzenet részlet)

3 Mai helyzetünk Antropológiai válság (erkölcsi relativizmus, liberális szubjektivizmus, egocentrizmus, utilitarizmus, individualizmus) Család leértékelődése a társadalomban (egyneműek párkapcsolata, gender-ideológia, Most érezd jól magad, az emberi test tárggyá silányul, individuális önzés.

4 Házasság fontossága vallás, hit miatt fontos 7,3 rossz családi minta (válás) 8,1 idejétmúlt dolog a házasság 12,2 jogilag fontos, egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé 14,3 az esküvő sokba kerül 16,5 hagyományok, jó családi minta folytatása 25,5 szövetség, egymás melletti elköteleződés 28,8 biztonságot nyújt a házasság 31,3 szorosabb köteléket jelent a házasság 38,6 nem a papíron múlik, nem fontos a papír 40,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 Miért fontos, illetve miért nem fontos a mai fiataloknak a házasság? Spontán válaszok százalékos említési aránya a teljes mintában (N=653) Forrás: Susánszky Éva Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 204. oldal

5 A sikeres párkapcsolat titka Forrás: Susánszky Éva Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 206. oldal

6 A sikeres együttélés meghatározói nemek szerint hűség kölcsönös tisztelet harmonikus szexuális élet közös problémamegoldás jövedelem munkahely lakás érdeklődési kör hasonló életritmus férfi nő A sikeres együttélés főbb meghatározói férfiak és nők körében (az egyes válaszokat választók százalékos aránya a férfiak/nők almintájában) Forrás: Susánszky Éva Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 207. oldal

7 A gyermekvállalás megítélése 5 4,5 4 3,5 3,33 3,38 3,42 3,47 3,52 3,57 3,98 4,16 4,24 4,37 4,41 4,45 3 2,5 2,34 2,44 2 1,5 1 0,5 0 Forrás: Susánszky Éva Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 219. oldal

8 A családpolitika lehetőségei

9 Az új családpolitikai felfogás Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét Harmonikusan működő családok kiegyensúlyozott társadalom Individualista felfogás helyett perszonalizmus és közösségi gondolkodás Hosszú távú szemlélet népesedési problémák szemelőtt tartása

10 Az új családpolitika sarokkövei Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk Családtámogatás és segélyezés különválasztása Választás lehetőségek biztosítása rugalmas családpolitika

11 Az új családpolitika alapelvei, céljai: Gazdaságilag aktív családok támogatása A munka és a család összeegyeztetésének segítése Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával A további gyermekvállalás ösztönzése A generációk közötti együttműködés erősítése Családbarát társadalom és közbeszéd segítése Családi életre nevelés az iskolában Családbarát közszolgálati médiumok Abortusz csökkentése meddőség gondjai - örökbefogadás

12 Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Védje függetlenségüket és autonómiájukat, Növelje társadalmi megbecsülésüket, Ösztönözze a gyermekvállalást, Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

13 A keresztény tanítás válaszai

14 A család: a társadalom életadó alapsejtje. Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója Gazdasági egység Státusz egység (identitást ad) Védelmi gondoskodási egység Szabadidiő egység Nevelési egység Reprodukciós egység Vallási egység

15 A család: a társadalom életadó alapsejtje II. Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! A keresztény család 4 feladata: 1. Személyek közössége 2. Az élet szolgálata 3. Részesedés a társadalom fejlődésében 4. Részt kap az Egyház küldetéséből Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

16 Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

17 Erkölcsre és családi életre nevelés

18 Erkölcsre és családi életre nevelés Alaphelyzet A család nem tudja ellátni gondozó-nevelő feladatát Szükség van az iskola segítségére A család és az iskola is túlterheltek Az állam részmegoldásai (iskolapszichológus, drogkoordinátor, nevelési tanácsadó, családsegítő, stb.) Megoldás: a család és az iskola együttműködése

19 A következő tantárgyak esetén a leghangsúlyosabb a családi életre nevelés, amely az alábbi tematikai egységekben jelenik meg:

20 A tartalmi szabályozás rendszere Kerettantervek NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

21 Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek nevelési célok a Nemzeti alaptantervben FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

22 Családi életre nevelés és társas kapcsolati kultúra főbb témakörei Önismeret és érzelmi intelligencia Jellem és értékrend Kommunikáció, konfliktuskezelés A család működése, különböző szintjei Családi gazdálkodás Szexualitás Változások kezelése Veszélyek, devianciák

23 A családi életre nevelés legfontosabb céljai és alapelvei a házasság és a család védelme, erősítése Az egész oktató-nevelő munkát hassa át a családi életre nevelés (pedagógusok, iskolai szakemberek képzése) a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozza meg A köznevelés szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat az ember élete elválaszthatatlan a családtól (boldog életre nevelés-családi életre nevelés)

24 A történelmi egyházak jegyesoktatás keretében igyekeztek érvényesíteni az egyházi élet sajátos szempontjait a házasságra való felkészítésben. Szervezett, intézményes formában Magyarországon az 1990-es években indult el családi életre nevelés: 1. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete (SACSI) 1990-től. Jelenleg a Főiskolán Családteológiai stúdiumok folynak. A CSÉN-programokat Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnes vezetésével Kecskeméten oktatják. 2. Timóteus Társaság (Fiatalok az Élet Küszöbén FÉK 1994.) 3. Ketten Együtt Házassági (Prepare/Enrich 2007.) Felkészítő és Tanácsadó Műhely 4. Magyar Családi Életre Nevelő Munkacsoport megszervezése Adventista Teológiai Főiskola Családi Életre Nevelés szakirányú továbbképzése Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Népesedési Kerekasztal (Utóbbi kettőt az azóta sajnálatosan elhunyt Dr. Kopp Mária professzor asszony indított útjára)

25 További gyakorlati teendők a párkapcsolati kultúra és a családi életre felkészítés terén Ösztönözze az EMMI a tanítóképző, tanárképző és bölcsészkarokon a stúdium elindítását. A 40 órás akkreditált képzés átvehető. (Jelenleg a KRE-n, a Debreceni egyetemen, s Gyöngyösön folyik képzés, a szerzők részvételével). Iskolánként legalább két-két pedagógus képzését is ösztönözze az iskolákban a tárca. Esetleg részben átvállalhatná a képzés költségeit. Mivel a 40 órás képzés 40 ezer Ft önköltségű, ennek egy részét támogathatná a tárca. (Nyilván nem a teljes képzést, mert akkor nem lennének érdekeltek a pedagógusok a sikeres végzésben).. Megfontolásra javasoljuk, hogy a NAT által, a helyi tantervben szabadon hagyott 10% kitölthető, szabadon felhasználható óra keretében, minél több helyen oktassák a párkapcsolati kultúrára és családi életre felkészítést. Fontos lenne, hogy minden felsőoktatási intézményben, az általánosan kötelező, szabadon választott tárgyak között oktassák a CSÉN-t.

26 Összegzésképpen A keresztény házasság mindent felölelő életközösség szerető elfogadásának megvalósító jele, benne valósul meg Isten szerető elfogadása népével és Jézus Krisztus szerető elfogadása egyházával. A házasság hármas áldása: 1. A gyermekáldás (bonum prolis) 2. A hűség áldása (bonum fidei, adiutorii) 3. Az orvosság áldása (bonum remedii) Szent Pál a házasságot egy sorba veszi a többi misztériummal, mert Krisztus Egyháza iránt való szeretetét nem csak jelképez, hanem közvetíti is. A házasság két lényeges tulajdonsága az egység és a felbonthatatlanság. A házasság javai és céljai bár sokfélék, így összegezhetők: 1. A házasfelek javai 2. A gyermekek javai

27 A II. vatikáni Zsinat tanítása mindkét célt egyformán fontosnak tartja: A házasság azonban nem csupán az életadásra alapíttatott, hanem a személyek közötti felbonthatatlan szövetség éppúgy igényli, mint a gyermek java, hogy a házastársak kölcsönös szerelme helyes módon jusson kifejezésre, fejlődjön és érlelődjön. (Gaudium et spes 50.) A családnak az a küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet, amely eleven visszhangja és tükröződése annak a szeretetnek, mellyel Isten az emberi nemet, valamint az Úr Krisztus az ő menyasszonyát az Egyházat szereti (Familiaris consortio) Boldog II. János Pál a test teológiájának alaptéziseit a következőképpen fogalmazta meg: A szentség, mint látható jel, az emberrel, mint testtel teremtetett, annak látható férfi és női mivolta által. Valójában a test és egyedül a test képes láthatóvá tenni a láthatatlant: a szellemit és az istenit. Azért alkottatott, hogy átadja a világ látható valóságának az öröktől fogva Istenben rejlő titkot, és így ennek jelévé váljék.

28 Köszönöm a figyelmet!