SAJTÓKÖZLEMÉY. A Tanács ülése. Gazdasági és Pénzügyek. Brüsszel, december 10. Rimantas ŠADŽIUS Litvánia pénzügyminisztere S A J T Ó

Átírás

1 AZ EURÓPAI UIÓ TAÁCSA 17556/13 (OR. en) SAJTÓKÖZLEMÉY A Tanács ülése Gazdasági és Pénzügyek Brüsszel, december 10. PRESSE 559 PR CO 66 Elnök Rimantas ŠADŽIUS Litvánia e S A J T Ó Rue de la Loi 175 B 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0) / 6319 Fax: +32 (0) press.office@consilium.europa.eu /13 1

2 A Tanács ülésének legfontosabb eredményei A Tanács az Európai Parlamenttel folyó tárgyalások fényében aktualizálta a bankok helyreállításával és szanálásával, illetve a betétbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos álláspontját. A Tanács határozatot fogadott el arról, hogy elégtelennek tekinti a Lengyelország által a túlzott hiány kiigazítására tett intézkedéseket. Új ajánlást adott ki, amelyben egy évvel meghosszabbítja a lengyelországi hiány kiigazítására megszabott határidőt, amely így A Tanács Spanyolország, Franciaország, Málta, Hollandia és Szlovénia esetében felülvizsgálta a túlzott hiány esetén követendő eljárást, és véleményt fogadott el a gazdasági partnerségi programjaikról /13 2

3 TARTALOM 1 RÉSZTVEVŐK...5 MEGTÁRGYALT APIREDI POTOK A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KAMATJÖVEDELEM ADÓZTATÁSA...7 A BANKOK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS SZANÁLÁSA BETÉTBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK...9 AZ EURÓÖVEZETEN KÍVÜLI TAGÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS...12 MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLYHIÁNY ÉVES NÖVEKEDÉSI JELENTÉS...13 GAZDASÁGI PARTNERSÉGI PROGRAMOK...16 TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS LENGYELORSZÁG...17 UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS A SZÁMVEVŐSZÉK ÉVES JELENTÉSE...18 A TANÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL MEGTARTOTT TALÁLKOZÓK...19 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIREDI POTOK GAZDASÁGI ÉS PÉ3ZÜGYEK Adózás Jelentések az Európai Tanács számára...20 Magatartási kódex (társasági adózás)...20 KÖLTSÉGVETÉS Uniós strukturális intézkedések...21 Az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok...21 ÁLTALÁ3OS ÜGYEK A Tanács eljárási szabályzatának módosítása az uniós népességi adatok frissítése Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők /13 3

4 BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY Az Europol munkaprogramja...22 A dohánytermékek illegális kereskedelme /13 4

5 RÉSZTVEVŐK Belgium: Koen GEENS Bulgária: Petar CSOBANOV Cseh Köztársaság: Jan FISCHER Dánia: Margrethe VESTAGER émetország: Wolfgang SCHÄUBLE Észtország: Jürgen LIGI Írország: Michael NOONAN Görögország: Joánisz SZTURNÁRASZ Spanyolország: Luis DE GUINDOS JURADO Franciaország: Pierre MOSCOVICI Horvátország: Slavko LINIĆ Olaszország: Fabrizio SACCOMANNI Ciprus: Kornéliosz KORNÉLIU Lettország: Andris VILKS Litvánia: Rimantas ŠADŽIUS Luxemburg: Pierre GRAMEGNA Magyarország: ORBÁN Gábor Málta: Edward SCICLUNA Hollandia: Jeroen DIJSSELBLOEM Ausztria: Walter GRAHAMMER Lengyelország: Mateusz SZCZUREK Portugália: Maria Luís ALBUQUERQUE Románia: Liviu VOINEA közszolgálati és első miniszterelnök-helyettes és gazdasági és belügyminiszter gazdasági és versenyügyi miniszter gazdasági és gazdasági és állandó képviselő adó- és pénzügyekért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium állandó képviselő költségvetési miniszter 17556/13 5

6 Szlovénia: Mitja MAVKO Szlovákia: Vazil DÁK Finnország: Jutta URPILAINEN Svédország: Anders BORG Egyesült Királyság: George OSBORNE államtitkár, Pénzügyminisztérium államtitkár, Pénzügyminisztérium miniszterelnök-helyettes, Bizottság: Olli REHN Michel BARNIER Algirdas ŠEMETA alelnök biztos biztos További résztvevők: Jörg ASMUSSEN Werner HOYER Thomas WIESER Hans VIJLBRIEF az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja az Európai Beruházási Bank elnöke a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke a Gazdaságpolitikai Bizottság elnöke 17556/13 6

7 MEGTÁRGYALT APIREDI POTOK A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KAMATJÖVEDELEM ADÓZTATÁSA A Tanács megvitatta a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatatásával kapcsolatos uniós szabályok megerősítését célzó irányelvtervezetet (17096/13). A 2003/48/EK irányelv módosításainak célja az irányelv megkerülésének megakadályozása, valamint a megtakarítási termékek és a befektetői magatartás terén az irányelv hatálybalépése, azaz 2005 óta történt változások figyelembevétele. A cél az irányelv hatályának kibővítése úgy, hogy mindenféle megtakarítási jövedelemre, valamint kamatot vagy hasonló jövedelmet biztosító termékre kiterjedjen. Az irányelv kiterjedne az életbiztosítási szerződésekre, és szélesebb körben fedné le a befektetési alapokat is. Az átláthatósági megközelítést alkalmazva az adóhatóságoknak ésszerű lépéseket kellene tenniük a haszonhúzók személyazonosságának megállapítása érdekében. Az Európai Tanács májusi felhívása szerint a módosított irányelvet még az év vége előtt el kell fogadni. A Tanácsban folytatott megbeszélés megerősítette, hogy a szöveg széles körű támogatást élvez. Luxemburg és Ausztria azonban továbbra is fenntartással élt. Az észrevételeket figyelembe véve az elnökség jelenteni fogja az Európai Tanácsnak, hogy a módosított irányelvet a kitűzött határidőn belül nem sikerült elfogadni. A 2003/48/EK irányelv a tagállamokat automatikus információcserére kötelezi annak érdekében, hogy azon kamat adóztatására, amelyet valamely országban egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó számára fizettek ki, a haszonhúzó adóügyi illetősége szerinti tagállam jogszabályai szerint kerüljön sor. Luxemburg és Ausztria egy átmeneti időszakban forrásadót vethet ki a más tagállamban illetőséggel bíró megtakarítóknak fizetett kamatra ahelyett, hogy információt szolgáltatna a megtakarítókról 1. Az irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkén alapul. Elfogadásához az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács egyhangú döntése szükséges. 1 Luxemburg bejelentette, hogy január 1-jétől nem alkalmazza tovább az átmeneti rendelkezéseket, hanem a 2003/48/EK irányelvnek megfelelően áttér az automatikus információcserére /13 7

8 Az EU-val 2004-ben aláírt megállapodások értelmében Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino az irányelvben foglalt intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmaz. Ugyanilyen intézkedéseket alkalmaz Guernsey, Jersey, a Man-sziget és hét karibi terület 1 a tagállamok mindegyikével megkötött kétoldalú megállapodások szerint. Az említett megállapodásokban foglalt egyenértékű intézkedések vagy automatikus információcserét, vagy pedig az uniós adóügyi illetőségű megtakarítóknak kifizetett kamatokból levont forrásadót jelentenek. A forrásadóból származó bevétel bizonyos részét átutalják a megtakarító adóügyi illetősége szerinti országnak. Májusban a Tanács megbízta a Bizottságot, hogy az uniós irányelvben történt változások figyelembevétele érdekében kezdjen tárgyalásokat a megállapodások aktualizálásáról Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, Andorrával és San Marinóval. 1 A Hollandiához és az Egyesült Királysághoz társult vagy ezektől függő területek /13 8

9 A BAKOK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS SZAÁLÁSA BETÉTBIZTOSÍTÁSI REDSZEREK A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások fényében kiigazította a bankok helyreállítására és szanálására, illetve a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó nemzeti szabályokat harmonizáló jogszabályjavaslattal kapcsolatos álláspontját. Az elnökség a fentiek alapján arra törekszik majd, hogy a december 11-i háromoldalú egyeztetésen megállapodást érjen el a Parlamenttel. A két dossziét számos kérdés, például a finanszírozási rendszereknek és a források felhasználásának a kérdése is összekapcsolja, és július óta párhuzamosan folytak a háromoldalú tárgyalások. A bankok helyreállítása és szanálása Az irányelvjavaslat célja, hogy olyan közös hatáskörökkel és eszközökkel ruházza fel a tagállami hatóságokat, amelyek lehetővé tennék számukra a bankválságok megelőzését, illetve fizetésképtelenség esetén az adott pénzügyi intézmény rendezett szanálását az alapvető banki műveletek fenntartása mellett, és biztosítva azt, hogy a veszteség kockázata az adófizetőket a lehető legkevésbé érintse. Az esetleges bankválságok kezelésére az irányelvjavaslat egy sor eszközt hozna létre, amelyet három szakaszban vetnének be, az előkészítő és megelőző szakaszban, a korai beavatkozás során és szanáláskor. Az irányelv főszabályként azt is előírná, hogy a tagállamok a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának a biztosítására előzetesen hozzanak létre szanálási alapot. Az intézményeket arra köteleznék, hogy készítsenek helyreállítási terveket, amelyeket évente frissíteniük kellene, és amelyekben részletezniük kellene, hogy milyen intézkedéseket hoznának pénzügyi helyzetük jelentős romlása esetén annak helyreállítására. A szanálási hatóságok pedig minden intézményre vonatkozóan kötelesek lennének helyreállítási tervet készíteni, amelyben ismertetniük kellene, hogy milyen intézkedéseket hoznának, amennyiben egy intézmény kimerítené a szanálási feltételeket. A hatóságoknak hatásköre lenne arra is, hogy abban az esetben, ha egy intézmény pénzügyi helyzete jelentősen megromlana vagy amennyiben súlyos jog-, illetve szabálysértés fordulna elő, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy rendkívüli ügyvezetőt nevezzenek ki az intézmény élére. A fő szanálási intézkedések közé tartozik: az üzlet (egy részének) értékesítése; áthidaló intézmény létrehozása (a banki eszközök állami irányítás alatt álló intézményre való ideiglenes átruházása); 17556/13 9

10 eszközelkülönítés (az értékvesztett eszközök vagyonkezelő társaságnál való áthelyezése); belső feltőkésítési intézkedések (a veszteségek részvényesekre és nem biztosított hitelezőkre hárítása rangsor szerint). A belső feltőkésítési rendelkezések lehetővé tennék, hogy a szanálási hatóság leírja vagy tulajdoni részesedéssé alakítsa a csődhelyzetben lévő vagy valószínűleg csődbe jutó intézmények hitelezőinek követelését. Bizonyos típusú kötelezettségek állandó jelleggel ki lennének zárva a belső feltőkésítésből. A Tanács általános megközelítése értelmében az intézmény részvényeseire és hitelezőire hárítanák legalább a szavatolótőkével együtt számított összes kötelezettség 8 %-ának megfelelő veszteséget azt megelőzően, hogy engedélyeznék a szanálási alap igénybevételét. A természetes személyek, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások leírható, illetve átalakítható betétei előnyt élveznének a rendes, nem biztosított és nem elsőbbségi hitelezők és a nagyvállalati betétesek követeléseivel szemben. A leírható, illetve átalakítható betétekkel szemben viszont elsőbbséget élvezne az a betétbiztosítási rendszer, amely a biztosított betétek, azaz a eurót meg nem haladó összegű betétek esetében mindig jótállna. A Tanács általános megközelítése értelmében a szanálási alap hozzájárulását az intézmény összes kötelezettségének 5 %-ában maximálnák. Rendkívüli körülmények esetén, ha ezt az összeghatárt elérték és a leírható, illetve átalakítható betétek kivételével már minden biztosítékkal nem rendelkező és nem elsőbbségi kötelezettséget bevontak a belső feltőkésítésbe, a szanálási hatóság alternatív finanszírozási forrásokhoz folyamodhatna. A javaslat célja a 2008 novemberében Washingtonban megrendezett csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeknek az uniós jogba való átültetése. E csúcstalálkozón a vezetők kijelentették, hogy felül kell vizsgálni a szanálási rendszereket és a csődjogi szabályokat a jelentős, összetett, határokon átnyúló intézmények rendezett felszámolásának biztosítása érdekében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján az irányelv elfogadásához az Európai Parlament egyetértésén kívül a Tanácsban minősített többség szükséges /13 10

11 Betétbiztosítási rendszerek Az irányelvtervezet a jelenleg hatályos jogszabály átdolgozása azzal a céllal, hogy a betétesek megtakarításai jobb védelemben részesüljenek. A rendszer főbb elemei a következők: egyszerűsítés és harmonizáció, elsősorban a fedezetre és a kifizetésre vonatkozó rendelkezéseket illetően; a betétesek kifizetésére vonatkozó határidő további csökkentése és a betétbiztosítási rendszerek számára jobb hozzáférés biztosítása a tagjaikra (azaz a bankokra) vonatkozó információkhoz; a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó finanszírozási követelmények, bevezetve a betétek meghatározott százalékának megfelelő előzetes finanszírozást; betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás önkéntes alapon. A javasolt irányelv értelmében minden banknak csatlakoznia kellene egy betétbiztosítási rendszerhez, és valamennyi betétbiztosítási rendszer folyamatos felügyeletben részesülne, és rendszereiket rendszeresen stressztesztnek vetnék alá. A betéteseknek nem kellene kérelmet benyújtaniuk, a rájuk vonatkozó jogosultsági szabályok pedig egyszerűbbek és összehangoltak lennének. A javasolt irányelv a 94/19/EK irányelv helyébe lép, hatályon kívül helyezve azt és annak egymást követő módosításait. Azt követően, hogy a Northern Rock 2007-ben majdnem csődbe ment, és a bankok pénzkivétel céljából történő megrohanását megelőzendő, a Parlament és a Tanács 2009-ben felemelte a biztosítási szinteket és csökkentette a kifizetési határidőt arra az esetre, ha a bankbetétek hozzáférhetetlenné válnának. Konkrétan a minimális fedezeti szintet euróról euróra emelték, a kifizetési határidőt pedig 20 munkanapra csökkentették. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 53. cikkének (1) bekezdése alapján az irányelv elfogadásához az Európai Parlament egyetértésén kívül a Tanácsban minősített többség szükséges /13 11

12 AZ EURÓÖVEZETE KÍVÜLI TAGÁLLAMOKAK YÚJTOTT PÉZÜGYI TÁMOGATÁS A Tanács egy olyan rendelettervezetet vitatott meg, amely aktualizálja azt az uniós mechanizmust, amely pénzügyi támogatást nyújt abban az esetben, ha egy euróövezeten kívüli tagállam a fizetési mérlegével kapcsolatban komoly nehézségeket tapasztal (16686/13). A cél az, hogy az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújtandó támogatásra és annak nyomon követésére vonatkozó szabályok nagyobb összhangba kerüljenek az euróövezeti országokra vonatkozó ilyen szabályokkal. A Tanácsban folytatott megbeszélés megerősítette, hogy a szöveg széles körű támogatást élvez. Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság azonban továbbra is fenntartással élt. Az elnökség jelezte, hogy a Tanács egyik soron következő ülésén visszatérhet majd a kérdésre. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus alkalmazására első ízben 2008-ban került sor. Ekkor Magyarország, majd később Lettország és Románia részesült ilyen támogatásban ban a hitelnyújtás felső összeghatára 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra nőtt, 2009-ben pedig ismét megemelték, ezúttal 50 milliárd euróra. Eközben eszközöket hoztak létre az euróövezeti tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás céljára is, amelyek a következők: az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF), az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Az említett eszközök bevezetésével a támogatás nyújtásának szabályai és a rendelkezésre álló mechanizmusok típusai tovább csiszolódtak, például létrehoztak elővigyázatossági eszközöket is. Emellett a gazdasági és a költségvetési koordinációs szabályok is szigorodtak. Az euróövezeten kívüli tagállamokra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási mechanizmus nem tartott lépést e fejleményekkel. A 332/2002/EK rendeletet hatályon kívül helyező és felváltó rendelettervezet újradefiniálná a mechanizmus keretében rendelkezésre álló eszközöket, az azoknak megfelelő eljárásokat és az igénybevételükre vonatkozó előírásokat. A szigorúbb gazdasági és költségvetési koordinációs szabályokkal összhangban újból meghatározná a felügyeletre és a programot követő felügyeletre vonatkozó eljárásokat 1. Költséghatékonyabb pénzgazdálkodást lehetővé téve, a Bizottságnak arra is lehetősége nyílna, hogy a tőkepiacokon a legalkalmasabb időpontban vegyen fel hitelt. A rendelettervezet emellett a támogatás végrehajtása során fokozná az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján a rendelet elfogadásához az Európai Parlament egyetértésén kívül a Tanácsban minősített többség szükséges. 1 A második gazdasági kormányzási csomag, a Stabilitási és Növekedési Paktum, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás, a gazdaság-, a foglalkoztatás- és a fiskális politikai koordináció európai szemesztere /13 12

13 MAKROGAZDASÁGI EGYESÚLYHIÁY ÉVES ÖVEKEDÉSI JELETÉS A Tanács tudomásul vette a Bizottság tájékoztatóját a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésről, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló éves eljárás és az éves növekedési jelentés kiindulópontja. Nyugtázta továbbá a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC) a gazdaságpolitikák és a gazdasági reformok koordinációjáról szóló jelentését (17155/13). Az Európai Tanács a december i ülésén értékeli majd a koordináció főbb területeit. Az EFC elnöke tájékoztatta a Tanácsot egy közelmúltban végzett kísérleti projektről, amely a főbb gazdasági reformtervek előzetes koordinációjára irányult. A Tanács a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést és az éves növekedési jelentést a február 18-i, illetve a március 11-i ülésén ismét megvitatja. Ami a gazdaságpolitikák és a gazdasági reformok koordinációját és a kísérleti projektet illeti, az elnökség a Tanácsban folytatott megbeszélések eredményéről levélben tájékoztatja majd az Európai Tanács elnökét. Makrogazdasági egyensúlyhiány: a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés A Bizottság jelentése (15808/13) a gazdasági mutatókat tartalmazó eredménytábla 1 alapján meghatározza azokat a tagállamokat, amelyek esetleg olyan egyensúlyhiánnyal küzdenek, amely az EU-ban akadályozhatja az európai gazdaság és a monetáris unió zavartalan működését. A Bizottság által november 13-án közzétett jelentés szerint 16 tagállamban a helyzet részletes vizsgálatára van szükség, ami tavalyhoz képest kettővel több tagállamot jelent. Ezek a tagállamok a következők: Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Magyarország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság A folyó fizetési mérleg egyenlege; a nettó nemzetközi befektetési pozíció; az exportpiaci részesedések; a fajlagos nominális munkaerőköltség; az effektív reálárfolyamok; a munkanélküliség alakulása; a magánszektor adósságállománya; a magánszektorbeli hiteláramlás; az ingatlanárak; az államadósság; a pénzügyi szektorbeli kötelezettségek növekedési üteme. A jelentésben a Bizottság nem vizsgálja a kiigazítási programot végrehajtó országok Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Románia vonatkozásában a makrogazdasági egyensúlyhiányt, mivel ezek az országok már megerősített gazdasági felügyelet alatt állnak /13 13

14 A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló korábbi eljárás során: megállapításra került, hogy Spanyolországban és Szlovéniában túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A közelgő részletes vizsgálat keretében ezért az egyensúlyhiány tartósságát, illetve megszüntetését értékelik majd, valamint azt, hogy a két ország politikája az utóbbihoz hogyan járult hozzá; Franciaország, Olaszország és Magyarország esetében megállapításra került, hogy egyensúlyhiány áll fenn, és a Bizottság határozott szakpolitikai intézkedések megtételét ajánlotta. A részletes vizsgálat keretében az egyensúlyhiány tartósságát értékelik majd; Belgium, Bulgária, Dánia, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság esetében megállapításra került, hogy egyensúlyhiány áll fenn. A vizsgálat keretében ezért azt értékelik majd, hogy az egyensúlyhiány mennyire tartós, illetve hogy mennyire sikerült leküzdeni. Ami Németországot és Luxemburgot illeti, a részletes vizsgálat keretében külső pozíciójukat és belső fejleményeiket elemzik majd annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e túlzott egyensúlyhiány. Horvátország esetében a vizsgálat keretében külső pozícióinak, kereskedelmi teljesítményének és versenyképességének jellegét és kapcsolódó kockázatait, továbbá az ország belső fejleményeit elemzik majd. Ez a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet alkalmazásáról szóló harmadik éves jelentés. Az 1176/2011/EU rendelet az EU monetáris uniójának zavartalan működése érdekében 2011 novemberében elfogadott, a gazdasági kormányzásról szóló hatos csomag részét képezi. A rendelet megteremtette annak a lehetőségét, hogy pénzbírságot vessenek ki abban az esetben, ha azok az euróövezeti tagállamok, amelyekkel szemben túlzott egyensúlyhiányt állapítanak meg, ismételten elmulasztják a tanácsi ajánlások teljesítését /13 14

15 Éves növekedési jelentés A Bizottság jelentése (15803/13) olyan kiemelt intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a tagállamoknak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy jobban koordinált és hatékonyabb szakpolitikák révén előmozdítsák a fenntartható gazdasági növekedést. Az európai gazdaság előtt az a kihívás áll, hogy életben tartsa a jelenleg már tapasztalható gazdaságélénkülést. Azzal együtt, hogy a növekedés kezd visszatérni, és a tagállamok előrelépéseket tesznek a válság előtt kialakult egyensúlyhiány kiigazításában, a jelentés középpontjában továbbra is az alábbi öt prioritást találjuk: differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció megvalósítása; a gazdaság hitelezésének helyreállítása; a növekedés és a versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben; a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények enyhítése; a közigazgatás korszerűsítése. Az éves növekedési jelentés az európai szemeszter kiindulópontja, amelynek keretében évenként egy-egy féléves periódusban figyelemmel kísérik valamennyi tagállam gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési politikáját. Az európai szemesztert a gazdasági kormányzási reform keretében 2011-ben vezették be azzal a céllal, hogy biztosítsák az EU monetáris uniójának zavartalan működését. Az Európai Tanács márciusban értékelni fogja a évi európai szemeszter keretében adott országspecifikus ajánlások végrehajtását, és iránymutatást fog adni 2014-re /13 15

16 GAZDASÁGI PARTERSÉGI PROGRAMOK A Tanács véleményeket fogadott el a Spanyolország, Franciaország, Málta, Hollandia és Szlovénia által beterjesztett azon gazdasági partnerségi programokkal kapcsolatban, amelyek szakpolitikai intézkedéseket és strukturális reformokat irányoznak elő a túlzott hiány eredményes és tartós kiigazítása érdekében. Málta azt követően nyújtott be gazdasági partnerségi programot, hogy a Tanács júniusban kezdeményezte a túlzott hiány esetén követendő eljárást 1. Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Szlovénia azt követően nyújtotta be a programokat, hogy a Tanács szintén júniusban meghosszabbította a hiány kiigazítására megállapított határidőt 2. A gazdasági partnerségi programok benyújtása az euróövezeti országok számára 2013 májusában a második gazdasági kormányzási csomag keretében bevezetett új követelményből fakad. Emögött annak felismerése van, hogy a túlzott költségvetési hiányt részben strukturális gyengeségek válthatják ki, és hogy a költségvetési intézkedések a túlzott hiány tartós kiigazításához önmagukban esetleg nem elegendők. Az új szabályok értelmében annak az euróövezeti tagállamnak, amely ellen túlzotthiány-eljárás indul, vagy amely a már folyó eljárás újabb szakaszába lép, gazdasági partnerségi programot kell benyújtania. 1 2 Lásd a 11193/13 sajtóközleményt. A 11232/13 sajtóközlemény /13 16

17 TÚLZOTT HIÁY ESETÉ KÖVETEDŐ ELJÁRÁS LEGYELORSZÁG A Tanács határozatot 1 fogadott el, amely megállapítja, hogy Lengyelország nem teljesítette az azt szolgáló intézkedésekről szóló júniusi tanácsi ajánlást, hogy a költségvetési hiány ismét a GDP 3 %-ában kifejezett uniós referenciaérték alá kerüljön. A Tanács Lengyelország számára új ajánlást 2 adott ki a hiány kiigazítása érdekében teendő intézkedésekről, amelyben egy évvel meghosszabbítja a kiigazításra megszabott határidőt, amely így 2015 (16852/13). További részletek a 17549/13 sajtóközleményben találhatók. * * * Emellett a Bizottság bejelentette, hogy határozat- és ajánlattervezetet 3 fog előterjeszteni azzal a céllal, hogy Horvátországgal szemben túlzotthiány-eljárás induljon Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (8) bekezdése értelmében. Az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése értelmében. Az EUMSZ 126. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében /13 17

18 UIÓS KÖLTSÉGVETÉS A SZÁMVEVŐSZÉK ÉVES JELETÉSE A Tanács tudomásul vette az EU általános költségvetésének kezeléséről szóló éves számvevőszéki jelentésre vonatkozó, Vitor Caldeira, a Számvevőszék elnöke által benyújtott beszámolót 1. A évi költségvetést áttekintő jelentés korlátozás nélküli megbízhatósági nyilatkozatot ad a beszámolók megbízhatóságára vonatkozóan, ugyanakkor akárcsak a korábbi években több szakpolitikai területen, köztük a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a kutatás területén a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók nagy része tekintetében fenntartásokat fogalmaz meg. Az uniós kiadások durván 80 %-át a Bizottsággal közös kezelésben a tagállamok hajtják végre. A Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megbízhatósági nyilatkozat ezeken a fontos szakpolitikai területeken még mindig fenntartásokat tartalmaz. A Tanács az EU költségvetésének kezelésében részt vevő minden felet felszólított, hogy továbbra is tegyenek meg mindent az ellenőrzések javítására és az észlelt hiányosságok orvoslására. A Tanács felkérte az Állandó Képviselők Bizottságát a jelentés megvizsgálására, valamint arra, hogy felügyelje az Európai Parlamentnek címzett, a Bizottságnak a 2012-es költségvetés végrehajtása tekintetében adandó mentesítésre vonatkozó ajánlás elkészítését. A Tanács várhatóan a február 18-i ülésén fogadja el az ajánlást /13 18

19 A TAÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL MEGTARTOTT TALÁLKOZÓK A tanácsi ülés alkalmával a következő találkozókra került sor: Eurócsoport Az euróövezeti tagállamok miniszterei részt vettek az eurócsoport december 9-i ülésén. Munkareggeli A miniszterek munkareggelin vettek részt, amelyen megvitatták a gazdasági helyzetet. Tájékoztatást kaptak az eurócsoport november 22-i és december 9-i üléséről, többek között az euróövezeti tagállamok 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatainak értékeléséről is. * * * A tanácsi ülés alkalmával a miniszterek megvitatták azt a rendelettervezetet, amelynek célja egy közös döntéshozó hatóság és egy közös szanálási alap létrehozása a csődhelyzetben levő bankok számára /13 19

20 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIREDI POTOK GAZDASÁGI ÉS PÉ&ZÜGYEK Adózás Jelentések az Európai Tanács számára A Tanács jóváhagyott két, az Európai Tanácsnak szóló féléves jelentést: egy adóügyi kérdésekről szóló jelentést, valamint egy, az Euró Plusz Paktumban részt vevő országok ei által készített, adóügyi kérdésekről szóló jelentést 1. Magatartási kódex (társasági adózás) A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el: A magatartási kódexszel (társasági adózás) kapcsolatban a Tanács: üdvözli a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a litván elnökség idején elért, a csoport jelentésében megfogalmazott eredményeket; felkéri a csoportot, hogy továbbra is kövesse nyomon a kódex szerint káros rendelkezésekre vonatkozó moratórium betartását és az ilyen rendelkezések leépítésének végrehajtását, valamint hogy folytassa a 2011-es munkacsomag alapján végzett munkáját; felkéri a Bizottságot, hogy a jelentésben foglaltaknak megfelelően folytassa Svájccal a párbeszédet, és június 30-ig zárja le azt; felkéri a csoportot, hogy folytassa a hibrid szervezeteket és hibrid állandó telephelyeket alkalmazó adóelkerülési módszerekre vonatkozó útmutatás-tervezet vizsgálatát; felkéri a csoportot, hogy a hatályos megbízatásban foglaltaknak megfelelően 2014 júniusáig elemezze a magatartási kódex harmadik kritériumát; 1 A 27 tagállam közül 23 részvételével 2011 márciusában megkötött Euró Plusz Paktum célja a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció megerősítése a versenyképesség javítása és a magasabb szintű szakpolitikai konvergencia érdekében /13 20

21 felkéri a csoportot, hogy az egyenlő bánásmód elvét tiszteletben tartva 2014 végéig értékelje az EU-ban alkalmazott összes olyan adóügyi szabályozást, amelynek célja a szabadalmak kereskedelmi hasznosításának elősegítése beleértve a korábban már értékelt, illetve vizsgált szabályokat is, és ennek során vegye figyelembe a nemzetközi többek között az OECD adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra vonatkozó kezdeményezésével kapcsolatos fejleményeket is; felkéri a csoportot, hogy munkájáról a görög elnökség végéig nyújtson be jelentést a Tanácsnak. KÖLTSÉGVETÉS Uniós strukturális intézkedések A Tanács következtetéseket fogadott el Az uniós strukturális intézkedések sikeresen támogatták-e az ipari és katonai barnamezős területek rehabilitációját? című számvevőszéki különjelentésről. A következtetéseket a 16734/13 dokumentum tartalmazza. Az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok A Tanács úgy döntött, hogy nem ellenzi annak a bizottsági rendeletnek az elfogadását, amely alapvető szabályokat tartalmaz az uniós költségvetés uniós szervek általi végrehajtására vonatkozóan (14341/13 + COR 1). A rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Ez azt jelenti, hogy miután a Tanács egyetértését adta, a rendelet hatályba léphet, feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt. ÁLTALÁ&OS ÜGYEK A Tanács eljárási szabályzatának módosítása az uniós népességi adatok frissítése A Tanács határozatot fogadott el, amellyel annak érdekében módosítja az eljárási szabályzatának III. mellékletét, hogy az egyes tagállamok tekintetében a január 1-jétől október 31-ig tartó időszakra vonatkozóan aktualizálja a népességi adatokat (16003/13). Az Eurostat által szolgáltatott adatok szerint az EU össznépessége jelenleg hozzávetőlegesen 505,6 millió fő, vagyis a 62 %-os küszöbérték mintegy 313,5 millió főt jelent. A Szerződésekhez csatolt (36.) jegyzőkönyvvel összhangban, amennyiben a Tanácsnak valamely jogi aktusát minősített többséggel kell elfogadnia, és amennyiben egy tagállam azt kéri, meg kell vizsgálni, hogy a minősített többség az Unió népességének legalább 62 %-át képviseli-e /13 21

22 A szabályok a Szerződésekkel összhangban november 1-jétől megváltoznak. Ettől kezdve akkor lesz meg a minősített többség, ha egy határozattervezetet legalább a tagállamoknak az uniós népesség legalább 65 %-át kitevő 55 %-a (azaz 16 tagállam) támogat. BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY Az Europol munkaprogramja A Tanács az Europol es időszakra vonatkozó stratégiája végrehajtásának keretében jóváhagyta a hivatal évi munkaprogramját (15202/13), és azt tájékoztatásul továbbítja az Európai Parlamentnek. Ezt a jelentést az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló határozatban 1 előírtakkal összhangban az Europol igazgatótanácsa készíti, figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit, valamint az Europolt érintő költségvetési és személyzeti kihatásokat. A dohánytermékek illegális kereskedelme A Tanács következtetéseket fogadott el a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái elleni határozottabb uniós fellépésről (16644/13), amely a Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen Átfogó uniós stratégia című bizottsági közleményt követő intézkedés. A közleményt egy csempészet elleni cselekvési terv is kíséri (11014/13 + ADD 1 + COR1). Az illegális cigarettakereskedelem évente több mint 10 milliárd EUR pénzügyi veszteséget okoz az EU és a tagállamok költségvetései számára. 1 HL L 121., , 37. o /13 22