Hollán Ernő Kollégium Pedagógiai Programja

Átírás

1 Hollán Ernő Kollégium Pedagógiai Programja 1.) Bevezető 1.1. Jogi alapok Pedagógiai Programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: a Közoktatási Törvény 49. és 53. paragrafusa és a 9/2004. (III.8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja) illetve a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet, az előző módosítása. A Pedagógiai Program összeállításánál a törvényi háttéren kívül alapul vett főbb szempontok: fenntartói ÖMIP és Fejlesztési Terv, iskolai elvárások, tradíciók, partneri igények. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Az alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. Az alapprogram a Nat fejlesztési feladatait, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit, valamint alapvető céljaihoz igazodva meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram minőségfejlesztési szabályozó dokumentum is, melynek tartalmához, az abban meghatározott célokhoz a kollégiumnak hozzá kell igazítania minőségfejlesztési programját. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, a tudás- és kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Hollán Ernő nevű telephelye, a Savaria Szakképző Iskolával egy területen fekvő, önkormányzati fenntartású fiú középiskolai kollégium,

2 amely 14 éves kortól 23 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 99%-a a Savariából érkezik, pedagógiai programunk elkészítésekor ezt figyelembe kellett vennünk. A felvett tanulók főként Vas megyéből és a Dunántúl nyugati illetve középső megyéiből kerülnek hozzánk. Eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a.) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit; b.) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek tervét; c.) a kollégiumi közösségi tevékenységek programját. (Lásd: okt. törvény 49. ) 2.) A kollégium társadalmi szerepe a) A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. b) A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ez által az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. c) A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. d) A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

3 e) A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. 3.) A társadalmi beilleszkedést elősegítő legfontosabb feladatok a)szülők helyettesítése, a beilleszkedés elősegítése A szeretettel való fogadás, türelmes irányítás, gondok, problémák meghallgatása, segítség azok megoldásában. Elhelyezés, csoportbontás, bemutatás, írott és íratlan szabályok ismertetése és betartása. b) tanulók megismerése, nevelése, fejlesztése A csoportszervezés, közösségformálás, szakszerű csoportvezetés. Belső értékrend, hierarchia, vélemény, információs csatorna kiépítése. c) kapcsolattartás a szülőkkel A kollégisták nevelése, fejlesztése csak a szülői házzal együtt oldható meg. Szülői tájékoztatások, nevelői fogadóórák, személyes beszélgetések, levelezések, telefonos beszélgetések. d) gyermekvédelmi feladatok A megelőzés a társadalmi veszélyek észlelése, szükség esetén azonnali beavatkozás. Ifjúságvédelmi felelőssel való folyamatos kapcsolattartás. e) kollégiumi tanulás irányítása A tehetségek felkarolása, gyengék felzárkóztatása. Együttműködés a szaktanárokkal, az iskolán kívüli lehetőségekről folyamatos tájékoztatás. f) szaktárgyi segítségnyújtás A felzárkóztatások hatékony kihasználása. Együttműködés az iskola szaktanáraival. g) a szabadidő eltöltésének segítése A kikapcsolódást, pihenést szolgáló és a tartalmasan eltöltött szabadidő összhangja. A kollégisták igényeinek sokszínű kielégítése. h) a diákönkormányzat működésének elősegítése A kollégiumi nevelőtanárnak ismernie kell azokat a technikákat, eszközöket, amelyek a tanulói önkormányzat működését segítik. i)a szociális biztonság megteremtése

4 A folyamatos figyelemmel kisérés, segítő ráhatás. Kapcsolat a szociális és karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel. j) az életmód Pozitív példák állítása a kollégisták elé. Az egyénekre szabott tervszerű alakítás. 4.) A kollégiumi nevelés 4.1. A kollégiumi nevelés célja: a bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel a diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Céljainkat meghatározó tényezők: A szülői ház, mint megrendelő Iskolánk pedagógiai programja, tevékenységi rendszere Diákok életkora A nevelőtestület összetétele Fenntartói elvárások 4.2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: A kollégium céljai elérése érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; a) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; b) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; c) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; d) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; e) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése;

5 f) a nevelési folyamatban részt vevők szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; g) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; h) az integrált nevelés megvalósítása; i) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; j) az egyéni- és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; k) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása A kollégiumi nevelés feladata: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Meghatározó jelentőségű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon. A nevelési folyamat olyan motivációkat fejlesszen, hogy az ismeretek elsajátítása ne csupán kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. A kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia Énkép, önismeret, szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése

6 A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégium, mint szociális közeg a nevelési folyamatban helyezzen hangsúlyt a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia-, tolerancia-, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. A kollégium nevelési feladatai között szerepeljen a párkapcsolat kulturált kialakítására, a családi életre - benne a takarékos gazdálkodásra - nevelés. Fontos a kommunikációs, együttműködési, segítő- és vezetésképesség fejlesztése. E feladat megvalósításában különösen fontos, hogy kapjon megfelelő mértékű teret és lehetőséget a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek helyes életmódmintát válasszanak önmaguk számára. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

7 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégiumban olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli különbözőségeket kezelni lehet. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Olyan foglalkozási rendszert működtessen, amely lehetővé teszi a diákok képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, az egyes szakmák, hivatáságak megismerését, segíti a pályaválasztást, ill. a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

8 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 5.) A kollégium működése 5.1. Személyi feltételek: a) A kollégiumban a nevelési feladatokat megfelelő képesítésű nevelőtanár végzi. Különösen fontos, hogy - a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végezze munkáját, - nevelőtestületi együttműködésben végzett felelős szakmai tevékenysége legyen a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele, - biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, - jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, - képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, - egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen, - rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon, - képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, - képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, - képes a konfliktusok eredményes kezelésére, - tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők, pedagógusok), illetve az anyaintézménnyel.

9 b) A hatékony, gyermekközpontú működéshez a nem pedagógus kollégiumi dolgozóknak is hozzá kell járulniuk a gyermekek ellátásáért végzett felelősségteljes munkájukkal. Tudatosítani kell, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. c) Humánerőforrás A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek /2fő egyetemi végzettségű, 2 fő főiskolai végzettségű/. A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít. A nem pedagógiai jellegű feladatokat technikai személyzet látja el (takarító), a Savaria iskolával közösen (gondnok és karbantartók) Tárgyi feltételek: A kollégium belső és külső környezetét úgy kell kialakítani, hogy segítse a nevelési célok elérését. Szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, valamint feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltségének kialakításánál biztosítani kell a nyugodt tanulás feltételeit az erre a célra kialakított helyiségekkel. Legyen lehetőségük a tanulóknak az önálló ismeretszerzésre, kulturális tevékenységekre az intézményen belül (könyvtár, informatika terem). Megfelelően felszerelt helyiségeket álljanak rendelkezésre diákkörök működéséhez, a sport-, és egyéb szabadidős tevékenységek lebonyolításához. Biztosított legyen a tanulók számára a visszavonulás, a nyugodt pihenés, kikapcsolódás lehetősége Tárgyi, dologi eszközök - Épületünk A kollégium új építésű, 1994-ben nyitotta meg kapuit. A helyiségek állapota megfelelő. Szükséges lenne a vizesblokkok megkezdett felújításának folytatása, belső szellőzőrendszer kiépítése. Továbbá az épület akadálymentesítése, a fűtés korszerűsítése is a közeljövő feladata. A nyílászárók különös tekintettel az ablakokra felújítása, cseréje néhány év múlva aktuális lesz. Az eltelt 17 évben a hálók bútorzata elhasználódott, ezek felújítása szükséges lenne, évről-évre három háló megújulásával hat év alatt elvégezhető a feladat. Az Savaria iskola több helyiségét, létesítményét - tornaterem, edzőterem, iskolai könyvtár, iskolai informatika termek, ebédlő - a kollégium diákjai is használhatják Ellátottság, berendezések, felszerelések

10 Az első emeleten 8 háló, a második emeleten 10 háló található (összesen 104 fiú részére). Ezt az Alapító Okiratban is módosítani kellene! Rendelkezünk egy önálló kollégiumi könyvtárral, stúdióval, tíz munkaállomást számláló számítástechnika teremmel, Internet hozzáféréssel. Van egy teakonyhánk, két betegszobánk egy mosókonyha és textilraktár. Ezek felszereltsége az utóbbi évek pályázati lehetőségeinek köszönhetően modernek. Ezen kívül négy tanterem áll rendelkezésre, amelyekben délelőtt tanítás folyik délután pedig tanulószoba. A legnagyobb tanterem alkalmas kollégiumi rendezvények megtartására is A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégiumi kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. Bővítenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszköz-ellátottságát. A hálószobákban szükség van a bútorzat felújítására. Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas antennarendszer kiépítésére van szükség. A könyvállományt - szaktanári vélemények és a tanulói igények alapján - korszerűsítettük, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. Rendelkezésünkre álló multimédiás, audiovizuális eszközök (projektor, laptop, video-kamera, hifi). A könyvtárban vezetékes az előtérben vezeték nélküli Internet csatlakozás van, szükséges az intézménybe érkező internetes sávszélesség bővítése A kollégiumi élet megszervezése: a) A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. A diákok napi életének kereteit úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, amely megfelelő motivációs bázist teremt a tanulók számára. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. b) A belső élet megszervezésénél jelentős szerepet töltsön be a diákönkormányzat. Vegyen részt a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Ismerjék, és a mindennapi gyakorlatban képesek legyenek felelősen alkalmazni a demokratikus érdekérvényesítési módszereket, a probléma-megoldási, konfliktuskezelési technikákat.

11 c) A kollégium építsen ki hagyományokat a maga sajátos eszközeinek felhasználásával, illetve a meg lévőket folyamatosan ápolja és újítsa meg. Ezzel is erősítse a kollégiumi közösség együvé tartozását Kapcsolatrendszer: A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartson, illetve alakítson ki a szülőkkel, szülői közösségekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, a település kulturális intézményeivel. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést az intézmény használja fel belső életének színesebbé tételére, a tapasztalatok megosztására. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősítse a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium legyen nyitott és kezdeményezze ezek létrehozatalát. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodjanak a kollégium feladataihoz és az intézményi szükségletekhez. Az aktuális tanulmányi és fegyelmi helyzetnek megfelelően az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal a kapcsolattartás folyamatos. Az iskola és a kollégium kapcsolata megfelelő, iskolai rendezvényeken, rendkívüli szülőértekezleteken részt veszünk, az iskola tanárai is alkalomszerűen megjelennek programjainkon. Az együttműködés lehetőségeinek kiszélesítése közös programok, és felzárkóztató foglalkozások szervezésével valósul meg. A szülőkkel a kapcsolattartás személyes találkozásokkal, telefonbeszélgetésekkel zajlik. A fogadóórák és szülőértekezletek alkalmával a kollégiumot is felkeresik a szülők. A kilencedik évfolyamos tanulók szüleinek részére a beköltözés napján rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Sok szülő, családtag alkalomszerűen látogatja a tanulókat, ennek megfelelő hátteret biztosítunk. Hazautazáskor is sok szülő keresi fel a kollégiumot, és ezek a beszélgetések elősegítik a szülői ház és a kollégium jó kapcsolatának kiszélesítését. Telefonon szinte naponta egyeztetünk a szülőkkel, különösen tanulmányi probléma, fegyelmi és rendkívüli hazautazási kérelmek elbírálásakor. 6.) A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek Várhatóan egyre nagyobb számban jelentkeznek iskolánkba és kollégiumunkba ifjúságvédelmi szempontból figyelmet igénylő tanulók. A velük kapcsolatos sajátos nevelési feladatok már nem mindig oldhatók meg a hagyományos eszközökkel és módszerekkel. Ezért a következő feladatok megoldását kezeljük kiemelten:

12 - a megelőzést - a veszélyeztetettség időben történő felismerését - a segítségnyújtást A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Olyan tudással és szokásokkal vértezzük fel tanítványainkat, melyeknek birtokában képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás, szerencsejátékok stb.), ismerik az elhárításuk fontosabb módszereit és képesek az életük tudatos alakítására. Természetesen nemcsak a tanórát és a kollégiumi csoportfoglalkozást tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként. Legalább ilyen jelentőséggel bír intézményünk hagyományrendszere, belső miliője, a tanár - diák viszony, a kortárscsoportok, általában az emberi kapcsolatok és a tanulót körülvevő tárgyi környezet is. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik szakszerű támogatást és konkrét segítséget adnak a megelőző munkánkhoz (Gyámügyi Iroda, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, Vas Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet, Vöröskereszt, házi- és iskolaorvos, Megyei Jogú Város Önkormányzata szakemberei, Pedagógiai Szakszolgálat). A kollégiumi nevelőtanáraink fontos szerepet játszanak a tanuló otthoni környezetének megismerésében, a családi és a mi nevelőmunkánk összehangolásában. Tapasztalataikat az iskolai ifjúságvédelmi felelős integrálja, aki sok segítséget kap még a diákönkormányzat vezetőitől. A veszélyeztetettség időben történő felismerése hasonlóan fontos feladatunk, mint a megelőzés. E részterület sikerét nagyban meghatározza az iskolánk és a kollégiumunk belső légköre. Alapelvünk ugyanis, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. Az osztályfőnököknek, a kollégiumi nevelőtanároknak kiemelt szerepe van, de rendkívül fontosnak tartjuk a szülők, a társak jelzéseit is. A kapott információkat tapintatosan és többoldalúan megvizsgáljuk, és diszkréten kezeljük. A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáit egyaránt alkalmazzuk.

13 A kollégiumban bevált az egyéni törődést biztosító foglalkozási forma, az egyéni beszélgetések módszerét használjuk tanítványaik alaposabb megismerésére. A hátrányos helyzetű vidéki tanulóink érdekében sokszor fordulunk a helyi önkormányzatokhoz anyagi és egyéb támogatásért. 7.) A kollégiumi tevékenység szerkezete A közoktatásról szóló törvény 53. (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozás. A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében kell megszervezni attól függően, hogy mi a foglalkozás célja. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A foglalkozások időkeretei átcsoportosíthatók. A kollégiumi tevékenységek jellegük szerint három csoportba sorolhatók: kötelező, választható és szabadidős /kötetlen/ tevékenységek. a) tanulás heti 12 óra, heti 1 óra felkészítő foglalkozás, heti 1 óra csoportfoglalkozás = 14 óra b) választható illetve szabadidős foglalkozások heti 10 óra c) fennmaradó időben önképzés, önellátás, személyi higiéné, szabadidő, kimenő A tanulóknak 15 óra heti foglalkozás kötelező: 13 tanulással összefüggő, 1 csoportfoglalkozás és 1 választható szabadidős foglalkozás. A tanároknak a kötelező heti 30 óra terhére: kollégiumi foglalkozások (tanulás, csoportfoglalkozás), egyéni törődés, fejlesztés, szabadidős foglalkozások, kollégiumi élet szervezése, pedagógiai felügyelet,(készenlét, ügyelet nem szervezhető a 30 óra terhére) tervezhető A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:

14 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: a) Tanulást segítő foglalkozások: - a napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében; - a valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári tervezéssel, szervezett keretben folyik, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása (tehetséggondozás) céljából a kollégium az iskolával együttműködve külön programot alakít ki; - az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakmai köröket (szakkör, diákkör, stb.) szervez. Tevékenységek: - szilenciumi foglalkozások: a kollégiumi tanulás szervezett formája, a nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása a szobákban illetve külön tanuló helyiségekben /a jelenlét és a tanulás megkövetelése és ellenőrzése/ - tanulás-módszertani tréningek évfolyamon - a tanulmányi munka folyamatos nyomon követése, ellenőrzése - folyamatos kapcsolattartás a tanító tanárokkal és a szülőkkel - új információ szerzési lehetőségek kihasználása /könyvtár, informatika terem/ - tanulmányi munka segítése - számonkérés - napi feladatok, kérdések - speciális nevelési problémák megbeszélése - felzárkóztató foglalkozások tartása, különös tekintettel az érettségi tantárgyakra /iskolával közösen- matematika, magyar, idegen nyelv/ - tehetséggondozó foglalkozások /fizika, informatika/ - érettségire felkészítő, pályaválasztást segítő foglalkozások - fakultatív tanuló biztosítása /tanulószoba előtt és esti időpontban/ b) Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: - tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével,

15 - általános kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR 9. évfo- 10. évfo- 11. évfo- 12. évfo lyam. lyam lyam lyam évfolyam Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. /heterogén csoportokban a csoportfoglalkozásokat külön tartjuk az érettségire készülő tanulóknak és az OKJ-s diákoknak/ 7.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások a) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

16 Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; b) Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: általában /kulturált szórakozás, regenerálódás/ - ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kapjon az egészséges- és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; - figyelmet kell fordítani a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak; - a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók ismerjék meg kulturális és természeti értékeinket; a különböző versenyek, rendezvények erősítsék a kollégiumi közösséget; - a kollégium működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök (stúdió, diákújság, klub, stb.) fejlődését szakmai foglalkozások szervezésével kell segíteni. - a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; - a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. c)egyéb kollégium által biztosított foglalkozások: - elsősorban a Savaria profiljának megfelelő diákkörök - tradicionális rendezvények és ehhez kapcsolódó tevékenységek d) Kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos foglalkozás - a kollégium vagy egy szervezeti egységének zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadása pedagógus által irányítva (általában kollégiumvezető) Tevékenységek: - egyéni /mentálhigiénés/ törődés - Diák Önkormányzati tevékenység - rendszeres könyvtár használat - informatika és Internet használata házi feladatok és kollégiumi feladatok elkészítéséhez - sportkör /kondi- és tornaterem napi használata/ - az iskola profiljába illő KRESZ szakkör tartása - uszodalátogatás - házibajnokságok szervezése (labdarúgás, pingpong, sakk) - házi informatikai verseny - konyha reformkonyha

17 - billiárdozás, játék - hagyományőrzés - filmklub - foto-video szakkör 8.) A kollégium hagyományai a) hagyományteremtő ünnepeink - koszorúzás Nemzeti Ünnepeinken az 56-osok terén illetve a Petőfi szobornál - Mikulás-est 9. évfolyamos kollégisták avatása - Karácsony várása fenyőfaállítás - ballagó diákjaink ünnepi vacsorával összekötött búcsúztatása b) hagyományos kollégiumok közötti versenyeink - megyei erőemelő verseny - megyei közlekedésbiztonsági verseny c) hagyományos programjaink - Savaria Filmklub /kéthetente/ - Kollégiumi Esték /két alkalom/tanév/ - más kollégiumok által szervezett versenyeken, vetélkedőkön való részvétel d) további hagyományteremtő programok - 9. évfolyamosok beilleszkedését segítő tevékenységek /város megismerése, más kollégiumok látogatása/ - házibajnokságok szervezése - téli túra szervezése 9.) A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve kívánja elérni, hogy a nevelési folyamat végére a diák minél teljesebb mértékben sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez, a családban, hivatásában, állampolgári minőségében az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. Tartsa magát az alapvető erkölcsi normákhoz; képes legyen egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosuljon az új ismeretek befogadásának, a folyamatos megújulásnak a képességével. Alakuljon ki reális társadalomképe; rendelkezzen az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; legyen versenyképes, önértékelő képességére alapozva tudjon válaszolni a szakmai kihívásokra. Képes le-

18 gyen az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; legyen toleráns, rendelkezzen empátiával, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemezze. A kollégiumi nevelés eredményességét az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen: a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, b) a kollégiumi vezető teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés, e) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.