Kollégiumi elégedettség-mérés eredményének értékelése Kossuth Lajos Kollégiumok 2010

Átírás

1 Kollégiumi elégedettség-mérés eredményének értékelése Kossuth Lajos Kollégiumok 2010 Általános megállapítások A DE TEK Kollégiumi Igazgatóság a Kossuth Lajos Kollégiumok üzemeltetési szerződésében meghatározott monitoring feladatköre alapján október 22. és november 2. között harmadik alkalommal végzett elégedettség-mérést (ezen belül második alkalommal használt on-line módszert) a három kollégiumi épület magyar anyanyelvű hallgatói körében kollégistának küldtük ki a kérdőívet, amit összesen 278 hallgató töltött ki (23,78%); egyes kérdések esetében a válaszadói hajlandóság ennél néhány (0,1-3) százalékkal alacsonyabb volt. A 2009-es felméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a tavalyi kérdéssoron és értékelési skálán (1-6 pont) érdemben nem változtattunk, a beérkezett adatokat az egyetem EvaSys felméréskészítő és - értékelő szoftverrendszere dolgozta fel. Összefoglalónk tartalmi értékelése a kérdőív kérdéscsoportok szerinti tagolását követi, beépítve az egyes részekbe a teljes válaszadói sokaságon belüli hallgatói csoportok esetenként egymásétól eltérő véleményét is. Ez alól a 14. fejezet a kivétel, az összbenyomást megjelenítő értékeket jelentésünk végén olvashatják. Tekintsük át az egyes kérdéscsoportokra kapott hallgatói válaszokat! 1. A takarítás Már a két korábbi vizsgálat is azt tükrözte, hogy a hallgatók számára fontos szolgáltatási terület a takarítás, ezt a 2010-es felmérés is megerősítette a maga 5,3-as átlagával. Korábban azt mondhattuk, hogy a kollégistáknak alapvetően nincs problémájuk a szolgáltatás minőségével, noha egyes részkérdésekben kritikát fogalmaztak meg. Ezt a sommás megállapítást most is megtehetjük. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy az elégedettségi értékek (4,6-5,1) rendre elmaradnak a fontossági mérőszám mögött (5,3). Továbbra is a takarítószemélyzet hallgatókkal szembeni viselkedésével a leginkább elégedettek a válaszadók, a munka minősége, adott napon belüli időpontja valamivel kevésbé nyerte el a kollégisták tetszését. A korábbi évekhez képest (pl. 2009: 4,4-4,8) valamelyest javult a terület megítélése. Ahogy egy választási szlogen mondta egykoron: Tartsuk a jó irányt! A különböző csoportok értékelése az összesített értékeléshez képest szignifikáns (legalább 1 egész értékes) eltérést nem mutatott, noha a válaszoló néhány teológushallgató kiemelkedően elégedett a szolgáltatással (5,5-es értékek), míg pl. különös módon a kisebb, kevésbé komfortos kollégiumokból érkezettek (Maróthi, Tisza, VÚK) lényegesen kevésbé (több 4-4,4 érték). Van egy terület viszont, amivel kapcsolatban a legtöbb megjegyzés, panasz, javaslat érkezett és amely, hasonlóan az elmúlt évekhez a legalacsonyabb mutatókat kapta (2008: 3,66, 2010: 4,6): ez a takarítás időpontja az adott napon belül. A megjegyzésekből az is világosan kitűnik, hogy ez alatt jobbára a konyha és a folyosó takarítását értik a kollégisták. Ez a 2009-es felmérésben is neuralgikus pontnak bizonyult, utána történtek is intézkedések a szolgáltatás javítására. Sajnos azt kell, hogy mondjuk, aligha tudunk mit kezdeni az egymást is kizáró hallgatói javaslatokkal. Azokat a megjegyzéseket viszont feltétlenül az üzemeltető elé tárjuk, amelyek arra vonatkoznak, hogy a főzőlapokat továbbra sem takarítják megfelelően, a hétvégén a III-as kollégiumban lakók szemétgyűjtése megoldatlan, csakúgy, mint az amúgy gyenge szívóteljesítményű porszívók takarítása. 1

2 2. A hibaelhárítás A hibaelhárítás kérdésköre a korábbi felmérések alapján az üzemeltetés fekete báránya volt. Az első, 2007 őszén felvett adatsor tragikus értékei (3,33, 3,65, stb.) után az üzemeltető intézkedései alapján javuló tendenciát lehetett megállapítani (4,0, 4,44, stb.). A 2009-es újabb felmérést követően ismét megállapodtak a felek bizonyos változtatásokban, de ezt követően a pozitív tendencia sajnos nem folytatódott. Elmondhatjuk, hogy továbbra sincs probléma a karbantartó-személyzet viselkedésével, kommunikációjával (4,9), most már különösebben a munka minőségével sem (4,7), a neuralgikus pont a reakcióidő (4,0), illetve a munkavégzés időpontja (4,4). Kezdjük ez utóbbival! Belátható, hogy egy több mint ezer fő lakhatását biztosító kisvárosban nagyon különböző életvitelű emberek élnek. Így nyilván az az időpont is jelentősen különbözik, amelyik alkalmas arra, hogy a magánszférájukba valaki idegen belépjen. Egy minden kollégistának megfelelő szerelési időintervallum valószínűleg nem létezik. Ezzel együtt is megfontolandó több hallgató javaslata az időpont-egyeztetésre vonatkozóan, illetve elgondolkodtató az a megjegyzés, hogy a szerelő nem az egyeztetett időpontban jelenik meg a szobában. Folytassuk a hibaelhárítás gyorsaságával! Ezzel továbbra is komoly gondok vannak, számolatlanul lehet sorolni azokat a csoportokat, amelyek esetén a négyes értéket sem éri el ez a kérdéskör az egész felmérés ritka kivételeként! Meglehet, a szolgáltatás képét sokban rontja, hogy tanév elején jelentkező rengeteg hiba kijavítása hosszabb időt vesz igénybe, mint a tanév közbeni normál üzemmód esetén. Ezzel együtt sem fogadható el, hogy egy alapvető szolgáltatási terület évek hosszú során át kritikus pont maradjon. A legtöbb megjegyzés is erre a problémára világít rá, néha nagyon rossz jelenségekről üzenve. (Egy hallgató megjegyzése az egy hónapig tartó hiábavaló beírogatásai után: Feladtuk.) Meg kellene előzni a súlyosabb bajt. Annál is inkább fontos volna a jelenlegi helyzeten javítani, mert a kollégisták kiemelkedően fontosnak tartják ezt a szolgáltatási területet (5,6), és az itt produkált gyenge teljesítmény összbenyomásuk kialakulásakor az átlagosnál súlyosabban esik a latba. 3. Az ágynemű Csakúgy, mint a legutóbbi felmérés alkalmával, ezúttal is érdekes kettősség alakult ki az ezen fejezethez tartozó kérdések értékelésében. Az ágynemű minőségével, cseréjével pl. a kollégisták kifejezetten elégedettek (a teológushallgatók esetében adódik 6,0-ás érték is). Viszont azt a gyakorlatot, hogy távollétükben bemennek a szobájukba (és ennek alapján minősítik a szobát) sokan nem tartják elfogadhatónak. Ezt tükrözik az átlagértékek, amelyek 4,0 és 4,2 közé adódnak, és amelyeknek igen nagy a szórásuk. Az utóbbi két kérdéskör különösen rosszul szerepelt azokban a hallgatói csoportokban, amelyek ilyen típusú zaklatásnak korábban nem voltak kitéve (volt tiszások és vúkosok : 3,5-3,8), vagy az életkoruknál, képzettségüknél fogva azt nehezebben tűrők (pl. osztatlan képzésben tanulók: 3,9) között. A kérdéskörhöz fűzött megjegyzések csak részben tükrözik a nominális értékeket, gyakran tudósítanak negatív jelenségekről. A szövegekben a már említett problémán kívül (hallgatói szobába történő belépés) az ágynemű minőségét is számos kifogás éri. Például több hozzászólásban is megjelenik, hogy ágyneműcsere esetén a frissen felhúzott ágynemű foltos és szakadt. Szintén probléma, hogy az ágyneműcsere elmarad a kijelölt időpontban. 4. A recepció és biztonsági szolgáltatások A 2009-es felmérés eredményeihez képest jelentősen visszaesett ezen kérdéskör értékelése. A gyengülő eredmény annak köszönhető, hogy a biztonsági őrök tevékenységének minősítése jelentősen rontott az összképen (4,1 4,6). Megjegyzendő az is, hogy az egész fejezet fontossági értéke a tavalyihoz képest fél ponttal nőtt (5,4), vagyis a hallgatók egyre frekventáltabbnak tartják ezt a területet. 2

3 Hasonlóan a 2009-es felméréshez: amíg az ágyneműcsere fejezetben a személyzet hallgatókkal szembeni viselkedése mind nominálisan, mind szövegesen pozitív értékelést kapott, addig a recepciósokra, biztonsági őrökre vonatkozó ezen értékek határozottan alacsonyabbak (4,8 illetve 4,6), ráadásul magas (5,4) fontossági mutató mellett. Ezen felül igen negatív szöveges kritikát kapott a biztonsági személyzet hallgatókkal szembeni viselkedése. Még ebből a mérsékelt minősítésből is lefelé lóg ki azon hallgatói csoportok véleménye, amelyek korábban más jellegű nem beléptető rendszerű portaszolgálattal találkoztak, azaz a Tisza István és a Vámospércsi úti kollégiumok volt lakóinak értékelése. Ismét gyengén szerepelt a bentalvó vendégekkel kapcsolatos szabályozás (4,1), amivel összefüggésben a szöveges megjegyzésekben a rugalmatlanságra és az 1000 Ft-os díj drágaságára panaszkodnak. Leginkább a Vámospércsi Úti Kollégium volt lakói elégedetlenek, akik 3,4-re értékelték ezt a kérdéskört. 5. A mosás A mosásra vonatkozó kérdéskör értékelésekor elsősorban a mosodát ritkán, gyakran és a havonta egyszer használók véleményét vettük alapul. Annak ellenére, hogy a HUNÉP KLK Hotel Zrt. a 2010/11-es tanévre már 12 térítésmentes mosási lehetőséget biztosított a hallgatók számára, a felmérés szerint ez még mindig kevés annak, aki ténylegesen használja is a gépeket. A kollégium működése szempontjából a dohányzók, a nők és természetesen a gépeket gyakran használók tartják nagyon fontosnak a mosodát. Magasabb értékeket jelöltek a rosszabb lakókörülmények közül érkezők. (pl.: DRHE Internátus, Maróthi Kollégium.) A szöveges megjegyzések között olvasható néhány évek óta felmerülő probléma: - miért csak a III-as kollégiumban van mosókonyha (A 19 ezer forintos kollégiumi díj ellenében lehetne az I-II-es kollégiumban is!); - kicsi a mosógép-kapacitás; - miért nem lehet saját mosószert használni; - a Campusban miért ingyenes a géphasználat? Ennek a kérdéskörnek az értékelése az elmúlt évekhez képest azért pozitív változást jelez. A mosás minőségére adott pontszámok pl.: 2008: 3,3; 2009: 4,5; 2010: 4,7. 6. A lakószoba A bútorzatról az átlagtól negatív irányban eltérő pontozást a doktoranduszoktól és a Campusból érkezőktől kaptunk, míg pozitív irányú jelzést a rosszabb körülmények közül érkezők (DRHE Internátus, Maróthi Kollégium, albérlet) adtak. A szöveges megjegyzésben nagyon sok a panasz a I-II-es kollégium szobáinak berendezésére. A magas kollégiumi díj ellenére nem megfelelőek a szekrények (pl: kevés és keskeny a polc), kicsi a fürdőszoba, bár ezen már aligha lehet változtatni. Visszatérő probléma a pontozásban és szövegesen is a hűtő- és a fagyasztótér kérdése. A legalacsonyabb pontokkal ezeket a kérdések jutalmazták a kollégisták. Figyelmeztető, hogy a kérdés fontosságára adott válaszok pontjai évről évre emelkednek! 2008: 5,07; 2009: 5,1; 2010: 5,5. Megfontolandó, hogy az elromlott hűtők helyére nagyobb, az igényeket jobban kielégítő berendezéseket vásároljon az üzemeltető! A III-as kollégium hangyainváziójának megszüntetéséhez többszöri rovarirtás szükséges. A szúnyoghálók felszerelése pedig hozzájárulna a komfortérzet fokozásához kollégiumi és szálloda üzemmódban egyaránt. 3

4 7. A dohányzás A dohányzással kapcsolatos kérdéskörben külön megvizsgáltuk, milyen választ adtak a dohányzók és a nem dohányzók. A dohányzásra kijelölt helyiségek fontosságát a kollégium működése szempontjából a dohányzók átlag 5,4-re értékelték, a nem dohányzóknál ez az érték: 3,9. Érdekes módon azok elhelyezésének megítélésében nem mutatkozik jelentős differencia, az eltérés: 0,2. A szöveges értékelésből kiderül, hogy a dohányosok a dohányzóhelyiségek felszereltségét és számát nem tartják megfelelőnek: ülőalkalmatosságokat szeretnének a tűzlépcsők pihenőire, valamint visszakapni a korábbi, második emeleti dohányzót. Az I-es kollégiumban a nem dohányzók szeretnék betiltatni a dohányzást a konyhák teraszain, mivel a dohányfüst szaga zavaró az ételek készítése és fogyasztása közben. 8. A tanuló Ebben a kérdéskörben a doktoranduszok minden kérdésre magas (5,0) pontszámot adtak. Ennél magasabb értékkel itt is a rosszabb körülmények közül érkezők jutalmazták a kossuthos lehetőségeket (DRHE Internátus, Maróthi Kollégium). Nem meglepő, hogy az albérletből beköltöző kollégisták lepontozták a tanulók férőhelyeinek számát, berendezését. A megjegyzésekből következtetni lehet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tanulók berendezésére. Több asztalra, olvasólámpára lenne szükség. Több, kisebb tanuló igénye is felmerült. Az I-II-es kollégiumon belüli elhelyezésüket változatlanul kifogásolják. A feltett kérdésekre adott válaszok pontszámai az elmúlt évekhez képest emelkedtek. Pl. a tanulók berendezéséről: 2008: 3,99; 2009: 4,6; 2010: 4,7. A kérdéskör fontosságáról: 2008: 4,09; 2009: 4,9; 2010: 5,1. 9. A konyha A közüzemi szolgáltatások és az internethasználat után a kollégisták a konyha felszereltségét, használhatóságát tartják a legfontosabbnak a kollégium működése szempontjából (5,6). A konyha felszereltségével, az eszközök minőségével idén is elégedettek a hallgatók, a tavalyi magas pontszámoktól (4,8-4,9) idén nem tapasztalhatunk eltérést (4,7-5,0). A szöveges értékelés során viszont már többen jelzik, hogy szükséges lenne a mikrohullámú sütők számának növelése és minőségének javítása (nagyobb teljesítményűre, megbízhatóbbra cserélése). Érkeztek még megjegyzések a főzőlapok és a sütők lassú felmelegedésével, valamint a sütőrácsokat és tepsik hiányával kapcsolatosan. Fontos lenne továbbá a konyhai zárható szekrények kiépítése az I- II-es kollégiumban is. 10. A közüzemi szolgáltatások A válaszadók a kollégium működése szempontjából ezt tartják a legfontosabb szolgáltatási kategóriának (a fontosság kérdésére a válaszadók 83%-a 6-ost adott, átlagérték: 5,8). A fűtéssel tavaly is elégedetlenek voltak a kollégisták, az idén sincs ez igazán másképp, bár a fűtés átlagos értékelése az idén javult egy kicsit (2009: 4,5; 2010: 4,9). A TK-sok 0,3-0,4 ponttal rosszabb, a hölgyek egy kicsit (0,1 ponttal) rosszabb, a korábban albérletben lakók egy kicsit (0,2 ponttal) jobb osztályzatot adtak az átlagértékhez képest. A fűtés évek óta gyenge láncszem, aminek legalább két oka van. Az egyik kétségtelenül a III-as kollégium elavult nyílászárói és régebbi, avultabb fűtési rendszere; a másik: a felmérés időpontjában, a relatíve enyhe időjárás miatt alacsony fokozaton működik a rendszer, és különösen az elhelyezkedésük miatt hűvösebb szobákban ilyenkor nem, vagy alig érzékelhető a fűtés. Több éves tapasztalataink alapján később a külső hőmérséklet tartós lehűlésével a fűtési rendszer magasabb fokozatra kapcsol, és a szobákban javulni szokott a hőhelyzet. A felmérésből direktben nem derül ki, hogy a fűtési szezon kezdetén általános radiátor- 4

5 légtelenítési munkák esetleges lassú elvégzése nem okoz-e gondot mindenesetre a hibaelhárítás gyorsaságának általánosan gyenge minősítése (4,0) erősíti ebbéli gyanúnkat. Az elektromos és vizes szolgáltatások üzembiztonságának értékelése a fűtésénél már némileg jobb (5,1), kb. a tavalyi értékelésnek megfelelő, csak a TK-s hallgatók adtak ennél jóval gyengébb osztályzatot (4,6). Nevesített panasz: a gyakori áramingadozás. 11. Az infokommunikációs szolgáltatások Az infókommunikációs szolgáltatások kiértékelésekor elsősorban a képzés, a nem és a kollégiumi előélet szerinti szűrést vettük figyelembe. A korábbi évekhez hasonlóan a szolgáltatás fontosságára vonatkozó kérdésekre jóval 5.0 fölötti értékeket adtak a hallgatók (átlagértékek: 5,7; 5,5) Látható, hogy a kollégisták az információszerzés szempontjából kiemelten fontosnak tartják ezeket a szolgáltatásokat. Bár a nők és férfiak véleménye eltér a számítógépes hálózat rendelkezésre állásával, illetve a sávszélesség kapacitásával kapcsolatosan (előbbinek: 4,5; 4,4 utóbbinak: 3,5; 3,7), általánosan elmondható, hogy a kategórián belül felvetett kérdések közül ezekre érkeztek a leggyengébb osztályzatok. Sokan megjegyzésekben kritizálták az új regisztrációs rendszer bevezetését, a rendelkezésre állás kiszámíthatatlanságát, illetve a leállásokkal kapcsolatos tájékoztatás hiányát. Nem meglepő adat, hogy a sávszélességgel kapcsolatban a már volt kollégisták véleménye szignifikánsan alacsonyabb, mint azoké, akik, még nem voltak az intézmény lakói. Az albérletből érkezők, illetve az először kollégisták általában elégedettebbek ezzel a kérdéskörrel, mint azok, akik már régebb óta a kollégium lakói. Általános, nemtől és képzéstől független, hogy a telefonos szolgáltatások magas pontszámot kaptak, ezzel kapcsolatban a megjegyzések között sem volt panasz. A televíziós szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban igen, legfőképp a programkínálatot kritizálták sokan. A férfiak itt is elégedetlenebbek, mint a nők (3,5; 4.0). A válaszadók közül a legelégedetlenebbek az albérletből érkezők és az elsőévesek. Sokan megjegyzésben kérték a tv-programkínálat bővítését, a számítógépes hálózat rendelkezésre állásának kiszámíthatóságát, illetve visszatérő probléma a letöltésre vonatkozó tiltások megkérdőjelezése. 12. Egyéb szolgáltatások A tavalyi felmérés e kérdéskörrel kapcsolatos értelmezési bizonytalanságait kiszűrendő (mire is gondoltunk az egyéb szolgáltatások kategória esetében?) az idén példálózó felsorolást adtunk a kérdéshez: könyvtár, kávéház, kisbolt, konditerem, fénymásoló, stb. A választékkal inkább elégedettek a hallgatók (átlagérték: 4,9), a konkrét szolgáltatásokkal kapcsolatosan a megjegyzés rovatban már vannak panaszok, amelyeket az üzlethelyiségeket a vállalkozóknak bérbeadó HUNÉP KLK Hotel Zrt. illetékeseivel közölni fogunk. A szolgáltatások kihasználtsága jobb a tavalyinál (2009: 3,3; 2010: 3,8), és a további kérdésekből az is kiderül, hogy a felsorolt szolgáltatások ismertek a kollégisták előtt a legfontosabbakról az adatközlők nagy többsége (71-95%-a) tud; a könyvtárról például 75%- uk, amely igazán jó aránynak mondható. A kollégium működése szempontjából a hallgatók általában nagyon fontosnak tartják az ilyen, nem alapszolgáltatásnak minősülő pluszszolgáltatásokat (5,2). A mért hallgatói csoportok konkrét értékeléseiben egyébként nincs számottevő eltérés. 13. Kollégisták tájékoztatása, információáramlás Az elmúlt egy évben új infokommunikációs csatornákon (kollégiumi kör- , HUNÉPképújság) keresztül is próbáltuk kollégistáinkat elérni, ennek ellenére nem javult e terület értékelése. Ezt tanúsítja, hogy tavalyhoz képest az idén még fontosabbnak tartották a válaszadók ezt a szolgáltatást (0,4-0,5 ponttal magasabbak a fontossági pontszámok, 5

6 átlagérték: 5,4), és magának a tevékenységnek az értékelése sem lett jobb a tavalyinál sem a gyorsaság, sem a naprakészség, pontosság tekintetében (2009: 4,3-4,2; 2010: 4,3-4,4). Nincs különbség a két információforrás (DE TEK Kollégiumi Igazgatóság HUNÉP KLK HOTEL Zrt.) megítélése között: egyaránt inkább közepes, mint jó osztályzatot kaptunk a fenti két kérdésre (4,3-4,4 pont). Vélhetően a válaszadók az információgazdák között nem is tudtak, vagy nem is akartak különbséget tenni. Ha a hallgatói csoportok értékelése körében vizsgálódunk, megállapíthatjuk, hogy a doktoranduszok és a teológushallgatók az átlagnál egy kicsit jobbnak tartják a kollégiumi információáramlást. Más metszetben: a számítógéppel rendelkezők (257 fő) a géppel nem rendelkező kollégistákhoz képest (a válaszadók közül 16 fő) átlagosan 0,2-0,3 ponttal gyengébbre értékelik tájékoztató tevékenységünket. 15. A kontrollkérdések Talán ez az pont, ahol érdemes szót ejteni a válaszadók számáról. A 2007 őszi, személyes megkereséssel végzett vizsgálat 688 fős létszámeredménye internetes felméréssel aligha közelíthető meg, más a metodika és az elvárás. A tavalyi csökkenés (357 válaszadó) ennek, vagyis a személyes megkeresés elhagyásának volt betudható. Mivel idénre ez a szám 278-ra fogyott (23,78%), megfontolandó a módszerek újabb megváltoztatása, akár a visszatérés a kétévente tartott elégedettség-mérésre. Különösen, ha a csökkenő tendencia továbbra is kitart majd. Most pedig lássuk az egyes hallgatói csoportokat! A válaszadókon belül a tanítóképzősök és a teológusok aránya valamelyest elmarad a kollégiumban egyébként meglévő arányuktól (6,2% vs. 7,27%). Kicsi (1-2% lefelé és felfelé) az eltérés akkor is, ha az összes kollégistát és azon belül a válaszadókat képzési szintek szerint hasonlítjuk össze. Az alapképzésesek toronymagasan vezetnek a felmérésben. Mint ahogy azok is, akik egy vagy két félévet töltöttek a Kossuth kollégiumokban. Arányuk megközelíti a kétharmadot. Ez igen valószínűvé teszi, hogy a kérdőívünkre alapvetően azok reagáltak, akik számára a felmérés új volt. A korábban más kollégiumokban lakott hallgató számaránya is alacsony. Legerősebb csoporttal, nyilván a nagy számok törvénye és a hasonló szolgáltatási szint alapján a korábban a Campus Hotelben lakók rendelkeznek. Ennek a fejezetnek az adatai is megerősítik a kollégiumi felvételi eljárás tapasztalatait, vagyis azt, hogy a Kossuth kollégiumok továbbra is vonzó célpontot jelentenek a jelentkezések során. 16. A válaszadó A válaszadók között 64%-os a nőhallgatók számaránya; a férfi válaszadók hányada nőtt a korábbi évekhez képest, és így közelíti azt a 40%-ot, amilyen arányban egyébként a kollégisták között előfordulnak. Szerencsére tovább csökkent a dohányzók aránya (22,9%-ról 19,9%-ra). Bizonyára nem csak az internetes felmérés okozza, hogy a válaszadók kiemelkedően nagy számban (94,1%) rendelkeznek saját számítógéppel. Máshonnan szerzett tapasztalatok alapján egyébként is igen magas ma már a valamilyen saját géppel rendelkezők aránya. Sajnos továbbra is alacsony a kerékpárosok száma meglehet, nem függetlenül a meglévő infrastruktúrától. A mosoda használatában sincs jelentős eltérés a korábbi évekhez képest, a hallgatók körülbelül fele (most épp 44,9%-a) soha nem veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A hallgatók 52%-a öt napot tölt a kollégiumban, ami némileg ellentmond a nem empirikus tapasztalatoknak, amely alapján inkább a négy tűnne reálisnak, de a felmérés azt a célt is szolgálja, hogy a hiedelmeket megcáfolja. Javuló tendenciát mutatnak a kollégiummal kapcsolatos ismeretek, bár a kollégiumi díjjal foglalkozó egyetemi kollégák személyét még egyértelműen hangsúlyozni kell, mert ebben a kérdésben viszont sokan mellélőttek. 6

7 Az egyéb szolgáltatások (könyvtár, bolt, stb.) ismertsége a válaszadók legalább háromnegyedénél fennáll, ami igen jó eredmény, valamelyest javultak is a mutatók. A zenekari próbaterem olyan szolgáltatás, amelyet csak egy bizonyos hallgatói kör vesz, venne igénybe, az ezzel kapcsolatos hiányosabb ismeretek bizonyára ennek tudhatóak be. 14. Összegző értékelés, avagy kinek mennyit ér a 4,8-as átlagú bizonyítvány? a) Az adatközlő hölgyeknek 4,9-et, az uraknak csak 4,7-et. b) A DE hallgatóinak 4,8-at, a TK-soknak 4,9-et, a teológusoknak (DRHE) 5 egészes átlagot. c) A doktoranduszoknak 5,4-et, miközben a többi képzési szint (alap-, mester, felsőfokú szakképzés, osztatlan képzés) hallgatóinak értékelése belesimul a 4,7-5 egészes átlagtrendbe. A doktorandusz hallgatók az átlagnál rendre jobbra értékelik például a takarítást, a hibaelhárítást, a személyzet munkáját, a közüzemi szolgáltatásokat, a dohányzási lehetőségeket. Igaz, közülük mindössze 5 fő nyilatkozott, miközben például 196 alap- és 44 mesterképzéses hallgató. d) A Tisza István Kollégiumból (TIK) érkezőknek csak 4,5-öt, a Campus Hotel egykori lakóinak 4,6-ot, a Vámospércsi Úti Kollégiumból (VÚK) érkezőknek 5,1-et, a maróthisoknak és a teológushallgatóknak 5 egészet, az albérleteseknek 4,8-at. e) A volt vúkosok fele a Kossuth kollégiumnak a maximális 6-os osztályzatot adta, 3- ast nem adott senki; ezzel szemben az átlagnál jóval gyengébb 4-est adott 40%-uk. Miközben láthatóan nagyra értékelik a kossuthos infrastruktúrát, kegyetlenül leminősítik a lakószoba tisztaságának, rendjének takarítószemélyzet általi szemléjét és értékelését, továbbá nem szívelik az 1000 forintos vendégfogadást sem. Az egykori tiszások a szobaszemle kossuthos gyakorlatával szintén nincsenek kibékülve, és a biztonsági őrök tevékenységét is alaposan lehúzzák. A volt campuszosok a nagyobb mosógép-kapacitást és a konyhák jobb felszereltségét hiányolják. f) Valószínűleg nem érzik teljesen jól magukat azok a kollégisták sem, akik itt 4-est vagy 3-ast adtak a kollégiumnak vannak ilyenek szép számmal (30%). g) Ha a 4,8-as globális kollégiumi átlagot összevetjük az összes értékelt szolgáltatáscsoport átlagpontszámával (4.63), azt látjuk, hogy a globális értékelés még egy kicsit jobb is a külön-külön értékelt szolgáltatáscsoportok átlagánál, azaz az összkép némileg szebb, mint a részletekben vizsgált kollégiumi valóság. h) Az ötfokozatú iskolai skálára kivetítve ez egy 4-es bizonyítvány lenne. Lehetne, kellene rajta a jövőben javítani! Debrecen, december 1. DE TEK Kollégiumi Igazgatóság 7