Gyógypedagógiai alapismeretek

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Gyógypedagógiai alapismeretek Tanulmányi útmutató I. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus

2 Tanulmányi útmutató Tartalomjegyzék Általános információk a tanulási egységekről, részletező tanterv 4 I. MODUL: A GYÓGYPEDAGÓGIAI TÁRGYA ÉS ALAPFOGALMAI 12 Célkitűzések. 12 Tanulási útmutató téma: A gyógypedagógia tárgya 13 Célkitűzések 13 Kulcsfogalmak téma: A sérült személyiség 15 Célkitűzések 15 Kulcsfogalmak téma: A sérülés okai és primér következmények 17 Célkitűzések 17 Kulcsfogalmak téma: Reverzibilitás irreverzibilitás.20 Célkitűzések..20 Kulcsfogalmak..20 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok.21 Beküldésre javasolt feladat.21 Szakirodalom..22 II. MODUL: TANULÁSI NEHÉZSÉGEK 23 Célkitűzések 23 Tanulási útmutató téma: A tanulási nehézségek fogalma...25 Célkitűzések..25 Kulcsfogalmak téma: A tanulási nehézségek diagnosztizálása és típusai..29 Célkitűzések.29 Kulcsfogalmak téma: A tanulási nehézségek okai.. 36 Célkitűzések 36 Kulcsfogalmak téma: A tanulási zavarok felismerési lehetőségei és módozatai óvodás és kisiskoláskorban. Prevenciós lehetőségek 40 Célkitűzések.40 Kulcsfogalmak téma: A tanulási zavarok típusai. A diszlexia 48 Célkitűzések.48 Kulcsfogalmak téma: Diszgráfia.. 53 Célkitűzések 53 Kulcsfogalmak Téma: Diszkalkulia..56 Célkitűzések 56 Kulcsfogalmak Téma: Hiperaktivitás figyelemzavar...60 Célkitűzések 60 2

3 Gyógypedagógiai alapismeretek Kulcsfogalmak Téma: Magatartászavarok Célkitűzések 70 Kulcsfogalmak...70 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok 83 Beküldésre javasolt feladatok 84 Szakirodalom.85 III. BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG..87 Célkitűzések...87 Tanulási útmutató téma: A beszédfogyatékosság fogalma és típusai...88 Célkitűzések..88 Kulcsfogalmak téma: Hangképzési zavarok.91 Célkitűzések..91 Kulcsfogalmak téma: Orrhangzós beszéd 95 Célkitűzések..95 Kulcsfogalmak téma: A beszédritmus zavarai 97 Célkitűzések.97 Kulcsfogalmak 97 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok.103 Beküldésre javasolt feladat.104 Szakirodalom..104 Melléklet.104 3

4 Tanulmányi útmutató UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI Pedagogia Invatamantului Primar si Prescolar Anul universitar 2008/2009 Semestrul I. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat egyetemi év III. félév Általános információk Az előadás azonosító adatai: Az előadásra és tutorokra vonatkozó általános információk Tantárgy neve: Gyógypedagógiai alapismeretek Kódszám: PED 1103 Kreditszám: 6 Helyszín: Tamási Áron Gimnázium Az előadás típusa (kötelező, opcionális, fakultatív): kötelező A tantárgy weboldala: Órarend: lásd a megfelelő linket (értesítés) Tutorok: Tutorok címe: tunde.barabasi@gmail.com Az előadó tanárra vonatkozó adatok Név, tudományos fokozat: Barabási Tünde, dr. Elérhetőség: Odorheiu Secuiesc str. Szentjános 49/20. tunde.barabasi@gmail.com Tel: , M:

5 Gyógypedagógiai alapismeretek A tantárgy leírása: a. A tantárgy által nyújtható képességek, hozzáértések o A hallgatók ismerjék a gyógypedagógia áltálános problémakörét o Képesek legyenek a nagyobb fogyatékosáági csoportokat elkülöníteni o Értelmezzék helyesen a gyógypedagógiai foglamakat o Alakítsanak ki helyes szemléletmódot az integrálás, szegregálás kérdésében o Reflektáljanak agyógypedagógiai segítési lehetőségeikre. b. Tartalmak 1. A gyógypedagógia tárgya, tudomány- és intézményrendszere. Integrált korrekciós nevelés az iskolában. 2. A sérült személyiség 3. Sajátos nevelési igény - fogyatékosság 4. A sérülés okai és primér következmények. Reverzibilitás, irreverzibilitás 5. Gyógypedagógiai tipológia. Tipusalkotás / osztályozás 6. Értelmi fogyatékosok (1) 7. Értelmi fogyatékosok (2) 8. Hallási fogyatékosok 9. Látási fogyatékosok 10. Mozgásfogyatékosok 11. Érzelmi- akarati fogyatékosok 12. Beszédfogyatékosok 13. Tanulási zavarok 14. Rehabilitáció: A gyógypedagógiai tevékenység mint pedagógiai tevékenység. A gyógypedagógiai tevékenység mint speciális tevékenység A tantárgy tanulmányozása révén képessé válnak: o Elkülöníteni a fogyatékosok egyes csoportjait o Kedvező attitűddel viszonyulnak az integrálás kérdéséhez 5

6 Tanulmányi útmutató o Tudatosítják az esélyegyenlőség szükségességét, lehetőségeit. Kötelező könyvészet: Bödör Jenő (1993): Korrekciós nevelés, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia, Comenius B.T., Pécs. Kereszty Zsuzsa (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés, IFA BTF OM., Budapest. Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest. Montagh I., Montaghné, R. N., Vinczéné, B. E. (2002): Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Holnap Kiadó, Budapest Selikowitz, M. (1999): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Könyvkiadó RT., Budapest. Találkozások terve/beosztása: 1. Tanulási egység: A gyógypedagógia tárgya, tudomány- és intézményrendszere. Integrált korrekciós nevelés az iskolában. Kulcsfogalmak: Gyógypedagógia, fogyatékosság, akadályozottság, normalitás, terápia. Könyvészet: Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: A sérült személyiség 6

7 Gyógypedagógiai alapismeretek Kulcsfogalmak: személyiség szerkezete, sérülés, sajátos igények Könyvészet: Kereszty Zs. (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés, IFA- BTF- OM, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Sajátos nevelési igény, fogyatékosság Kulcsfogalmak: nevelési igény, sajátos nevelési igény, a fogyatékos igényei Könyvészet: Kereszty Zs. (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés, IFA- BTF- OM, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: A sérülés okai és primér következmények. Reverzibilitás, irreverzibilitás Kulcsfogalmak: etiológia, elsődleged és másodlagos következmények, reverzibilitás, irreverzibilitás. Könyvészet: Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia, Comenius B.T., Pécs, 13-16/ 36-41/ Tanulási egység: Gyógypedagógiai tipológia. Tipusalkotás, osztályozás Kulcsfogalmak: fogyatékosságok osztályozása, fogyatékosság-típusok, súlyossági fok szerint elhatárolások. Könyvészet: Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest,

8 Tanulmányi útmutató Tanulási egység: Értelmi fogyatékosok Kulcsfogalmak: intelligenciaveszteség, értelmi fogyatékosok típusai, sajátosságok, fejlesztési lehetőségek Könyvészet: Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Hallási fogyatékosok Kulcsfogalmak: hallássérülés, nagyothallás, süketség, szimptomatológia, gyógypedagógiai tevékenység sajátosságai. Könyvészet: Benesch, H.: Pszichológia SH Atlasz, Springer Verlag, Bp.-Berlin, Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Látási fogyatékosok Kulcsfogalmak: gyengénlátók, vakok, jellemzők, gyógypedagógiai tevékenység sajtosságai Könyvészet: Benesch, H.: Pszichológia SH Atlasz, Springer Verlag, Bp.-Berlin, Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Mozgásfogyatékosok Kulcsfogalmak: testi fogyatékosok, gyógypedagógiai tevékenység. mozgássérültek, súlyossági fok, sajátosságok, 8

9 Gyógypedagógiai alapismeretek Könyvészet: Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Érzelmi akarati fogyatékosok. Kulcsfogalmak: neurózis, pszichózis, pszichopátia, adaptációs zavarok, sajátosságok, beavatkozás. Könyvészet: Benesch, H.: Pszichológia SH Atlasz, Springer Verlag, Bp.-Berlin, Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, Tanulási egység: Beszédfogyatékosok Kulcsfogalmak: artikulásciós zavarok, beszédritmus zavarai, orrhangzós beszéd, javítási lehetőségek. Könyvészet: Montagh, Montághné, Vinczéné (2002): Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Holnap Kiadó, Budapest, Bittera Juhász (1995): A megkésett beszédfejlődés terápiája, Tankönyvkiadó, Budapest Toró, J Tánczos, I. (2001): A beszédművelés tanítói kézikönyve, Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, Tanulási egység: Tanulási zavarok Kulcsfogalmak: tanulási zavar, okok, szimptomatológia, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. Bibilografie: Selikowitz I. (1999): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicína Könyvkiadó RT, Budapest Montagh, Montághné, Vinczéné (2002): Gyakori beszédhibák a gyermekkorban, Holnap Kiadó, Budapest,

10 Tanulmányi útmutató Pinczesné P.I. (2005): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Könyvkiadó, Püspökladány, Tanulási egység: Rehabilitáció. A gyógypedagógiai tevékenység mint pedagógiai tevékenység. A gyógypedagógiai tevékenység mint speciális tevékenység Kulcsfogalmak: integrált, szegregált nevelés, gyógypedagógiai, pedagógiai és speciális tevékenység. Könyvészet: Kereszty Zs. (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés, IFA- BTF- OM, Budapest, Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest, A tanulási egységek feldolgozási módja: Kontakt óra: 1, 6, 7, 8, 9, 10, 11. Önálló tanulás (ehhez nyújt segítséget a tanulmányi útmutató):2, 3, 4, 5, 12, 13, 14. Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 80% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel 20% Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi vizsga írásbeli dolgozat, teszt-kérdések megoldása az ismeretek gazdagsága, a tájékozottság mellett értékelendő a jelölt kreativitása Házi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel : a hallgatók egyéni dolgozatokat készítenek 30 %-a a végső jegynek Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : 10

11 Gyógypedagógiai alapismeretek Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat. Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán - az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. A szóbeli vizsgán erre nincs se szükség, se lehetőség. Választható/opcionális könyvészet: 1. Krammer Éva (szerk.) (1996): Bevezetés a beszédfogyatékosok pedagógiájába, Comenius B.T., Pécs. 2. Lohmann, B. (1997): Diszlexiások az iskolában, Akkord Kiadó, Budapest. 3. Pinczesné P.I. (2005): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus Könyvkiadó, Püspökladány. 4. Toró, J Tánczos, I. (2001): A beszédművelés tanítói kézikönyve, Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár Eredményes munkát kívánok! dr. Barabási Tünde 11

12 Tanulmányi útmutató I. MODUL: A GYÓGYPEDAGÓGIA TÁRGYA ÉS ALAPFOGALMAI Célkitűzések: - a gyógypedagógiai alapfogalmak tisztázása: fogyatékosság, akadályozottság, speciális nevelés, speciális nevelési szükséglet - a külön és együttnevelés előnyeinek és hátrányainak tudatosítása - rávilágítani a személyiségfejlődés azon törvényszerűségeire, amelyek a sérült személyiségre is érvényesek - a sérült és ép személyiség közötti különbségek kiemelése - a személyiség sérüléséért felelős okok és ezek elsődleges következményeik körülhatárolása - a környezeti okok meghatározó szerepének felismertetése - a fő fogyatékossági csoportok megnevezése - a reverzibilitás irreverzibiltás és a fejlődési prognózis összefüggéseinek kiemelése Tanulási útmutató: A modul négy témából áll. Tanuljon témánként! Az egyes gyógypedagógiai alapfogalmakat próbálja értelmezni, saját szavaival meghatározni. Amikor a sérült személyiségről tanul próbáljon maga elé képzelni egy fogyatékkal élő egyént. Hasonlítsa az ép személyiségfejlődésűekhez, hogy a különbség egyértelmű lehessen. Keressen összefüggéseket a témákon belüli kulcsfogalmak, valamint a különböző fejezetek között. Olvasson kiegészítő irodalmat. A nem/nehezen érthető vagy pontatlan kifejezéseit értelmezze szakszótár segítségével. A modul áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az önellenőrző kérdésekre. Válassza ki valamely témát a házi dolgozatra javasoltak közül és dolgozza ki. Jó tanulást! 12

13 Gyógypedagógiai alapismeretek 1. téma: A gyógypedagógia tárgya Célkitűzések: - a gyógypedagógiai alapfogalmak tisztázása: fogyatékosság, akadályozottság, speciális nevelés, speciális nevelési szükséglet - a külön és együttnevelés előnyeinek és hátrányainak tudatosítása Kulcsfogalmak: gyógypedagógia, akadályozottság, fogyatékosság, speciális nevelés, integrált szegregált nevelés A gyógypedagógia egy olyan humán tudományok körébe tartozó tudomány, amely magában foglalja az orvostudomány, a pszichológia, a pedagógia és a szociológia elemeit is. Bár a neveléstudományok körébe tartozik, önálló autonóm tudomány, melynek sajátos funkciója, módszerei és elméleti rendszere van. A gyógypedagógia az a tudomány, amely a fogyatékkal élők lelki életének tanulmányozására támaszkodva, azok oktatásának, nevelésének, rehabilitációjának kérdését vizsgálja, életvezetésük segítésének problematikáját tanulmányozza. (Orbán Réka, 2005) A fogyatékosság ténye létező fogalom az ember megjelenése óta. Hogy az egyes fogyatékosági tipust mikor, hogyan ítélték meg, mit tettek érte vagy éppen ellene, ez koronként, társadalmi csoportonként változott. Napjainkban komolyan odafigyelnek a másság, a fogyatékosság felé. Mivel az ENSZ dekrétumában egyenlő jogok biztosítását fogalmazta meg az ép és a fogyatékos gyermekek számára, így alakult ki a különnevelés (szegregált nevelés) mellett az együttnevelés (integrált iskolai nevelés) is. Ez utóbbi fontossága abban rejlik, hogy a fogyatékos gyermeket nem kell közvetlen környezetéből, a családból kiragadni, ami személyiségfejlődésére károsan hathat, a nevelést pedig megfosztja az elsődleges és természetes példaadás lehetőségétől. Az integráltan nevelkedő gyermek másságát a környezete is megismeri, elfogadja, megszokja. Megtanulja, belátja, hogy a sérült társa is tanulni, játszani, élni akar éppúgy, mint az épek, s ez a közös cél előbb-utóbb összekovácsolja őket. Ezzel megkönnyebbedik az a rögös út, amely a szegregált, különiskoláztatás bebejezésével a fiatalra vár, amikor helyét, szerepét próbálja megtalálni a társadalomban, amikor megkísérli elfogadtatni fogyatékosságát a felnőttek gyakran előítéletes társadalmával. (Isépy, 1996) Az integrált nevelés sajátos kihívást jelent az iskolák, pedagógusok számára! 13

14 Tanulmányi útmutató Miért kihívás? Reflektáljon a kihívás okára! A gyógypedagógia területén különös gondossággal kell a különböző kifejezéseket használnunk, annak érdekében, hogy a szóhasználathoz társuló diszkriminatív, pejoratív jelleget lehetőleg elkerüljük. A szakmai és a köznapi szóhasználatban is napjainkban egyre inkább az akadályozottság, sérülés kifejezések kerülnek előtérbe, átvéve a fogyatékosság fogalmának jelentését, összefoglalva az adott állapotot, amelyre a fogyatékosság kifejezés utal. Alapvető oka tehát ennek a váltásnak a fogyatékosság kifejezéshez kapcsolódó kedvezőtlen, negatív minősítés. Valamely fogyatékossággal küszködő gyermek az oktatásban speciális nevelési igényű (SNI), szükségletű tanulóként jelenik meg. A speciális nevelés fogalma a gyermek különleges pedagógiai bánásmódra való ráutatltságát jelenti, vagyis ez a szükséglet a gyermek bizonyos nevelési feltételek között kialakuló helyzeti tulajdonsága. Az integrálási törekvések ellenére az oktatási rendszerben elkülönül a normál iskola és a speciális iskolarendszer. Az alapvető különbség a tanterv szintjén van a két intézménytípus között. A speciális nevelést nyújtó intézményekben a képzési tartalom sokkal lebontottabb, kisebb lépésekben halad előre, sajátos nevelési módszereket alklamaznak a sérülés jellegének megfelelően, az oktataási célok megvalósítására szánt idő is hosszabb. A gyógypedagógus elsősorban a különböző akadályozottsággal élő személyek fejlesztésével foglalkozik. Idejének egy részét azonban a speciális nevelési szükségletű gyermek szüleivel is tölti, tanácsokat és segítséget nyújt a szülőknek abban, hogy otthon hogyan foglalkozzanak gyemekeikkel. 14

15 Gyógypedagógiai alapismeretek 2. téma: A sérült személyiség Célkitűzések: - rávilágítani a személyiségfejlődés azon törvényszerűségeire, amelyek a sérült személyiségre is érvényesek - a sérült és ép személyiség közötti különbségek kiemelése Kulcsfogalmak: személyiség, sérült személyiség, normalitás, abnormalitás. A személyiség fogalma: Egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége, egyben bizonyos rendezettségű egysége Szintetikus fogalom, felöleli az emberi szervezet összes sajátosságát, mind a pszichikumot, mind a szomatikumot, az aktív cselekvő ember egészét. Pszichológiai szempontból a személyiség a lelki események teljes, folyamatos egésze, a lelki élet azon különleges összjellege, amelyben összefonódnak: a temperamentum, az érdeklődés, a képességek és a jellem; az egyén megismerési, viszonyulási és alkalmazkodási folyamatai és módjai. A személyiség az ember ontogenézise folyamatában a szűkebb és tágabb környezettel való kölcsönhatásban alakul ki, ebből következően csak dinamizmusában jellemezhető és tanulmányozható. Ez azt jelenti, hogy sérülése is ebben a viszonyrendszerben érhető tetten: meg kell keresni a sérülésért felelős összetevőket és ezek hatását az egyénre. A sérült személyiségre is jellemzőek a személyiségfejlődés általános törvényszerűségei: az életkörülményeknek megfelelően alakul, az ember aktív tevékenységének folyamatában fejlődik, fejlődésének tempója egyenes arányban van az emberi tevékenység sokoldalúságával és alakításával önszabályozás formájában megy végbe, stb. A tapasztalat mégis az, hogy a sérült személyiség fejlődésmenete láthatóan különbözik az ép fejlődésétől, a sérült személyiség láthatóan más mint az ép személyiség! Miben, mennyiben tér el a sérült személyiség az éptől? A kérdés megválaszolása igényli a normalitás abnormalitás fogalmainak az értelmezését. Normális: szabályszerű, megszokott, átlagos 15

16 Tanulmányi útmutató Abnormális: szabálytalan a megszokottól, az átlagostól eltérő. Ez azt jelenti, hogy az abnormalitás egy viszonyított, viszonylagos, változó érték; de, hogy mit nevezünk abnormálisnak attól függ, hogy mit tartunk normálisnak. A normalitás sohasem egy pont, hanem sáv, övezet, amelyen a szélső értékek felé haladva számos egymástól eltérő, de még normálisnak tekinthető változat létezik. Biológiai szempontból normális jelenség az egészség és abnormális a betegség. A normalitás megítélése szempontjából több eset lehetséges: 1. a szervezet eredeti állapota változatlanul helyreáll 2. a szervezet struktúrája megváltozik (pl. hiányossá válik valamely szerv eltávolítása miatt), de a szervezet működése egészében nem változik 3. a szervezet struktúrája nem változik, de a működés nem tér vissza az eredeti módon (legyengül, hiányos) 4. a szervezet struktúrája úgy változik meg (valamely szerv hiánya vagy működésképtelensége miatt) hogy a szervezet működése egészében megváltozik A 2, 3, 4 esetekben abnormális jelenségek alakultak ki! Mivel a személyiség bio-pszicho-szocio-kulturális lény, megítélése nem történhet csak biológiai alapon. Abnormális jelző használata kockázatos; a használt kifejezés gyakran szemléletmódunkat is kifejezi. Szükséges szemléletmód: optimizmus a fejlődés kilátásai tekintetében, feltételek biztosítása a fejlesztés érdekében. A sérült személyiség fejlődésére a fejlődési tempó és szerkezet megváltozása egyaránt, együttesen jellemző. A személyiség fejlődése a fennálló károsodás következtében más feltételek között zajlik. Ez a körülmény a fejlődésmenet struktúráját és dinamikáját megváltoztatja. Közösen jellemző, hogy az egységes szerkezet megbomlik, egyoldalú vagy diszharmonikus lesz: meghatározott egyszerű funkciók, funkcionális rendszerek nem alakulnak ki vagy rendellenessé válnak átalakul a külvilágról való információfelvétel sérülté, nehezítetté válik vagy ki sem alakul a kommunikáció megváltoznak a környezethez való alkalmazkodás és a környezetre való aktív ráhatás lehetőségei és formái akadályozottá válik a szocializáció. Ezek a jellemzők a sérülésért felelős tényezőknek megfelelően sajátos formákban jelentkeznek. 16

17 Gyógypedagógiai alapismeretek 3. téma: A sérülés okai és primer következmények Célkitűzések: - a személyiség sérüléséért felelős okok és ezek elsődleges következményeik körülhatárolása - a környezeti okok meghatározó szerepének felismertetése Kulcsfogalmak: a sérülés okai, multikauzalitás, öröklés, csíraártalom, pre-, peri- és posztnatális ártalmak, társadalmi és pszicholszociális ártalmak Az okok és primer következményeik közötti különbségeket a teljesség igénye nélkül mutatjuk be. Elsősorban azokkal foglalkozunk, amelyek különböző klinikai képek (klinikai kép = szindróma = tünetegyüttes (megjelenési forma); szimptóma = tünet) létrejöttén keresztül a sérült személyiség előidézői lehetnek. o Egy ok nemcsak egyféle következménnyel járhat, többféle klinikai képet idézhet elő (a személyiségsérülés legkülönbözőbb változatait) o A személyiségsérülés különféle változatai mögött többféle ok és együttesen több ok következtében létrejött klinikai kép állhat. A személyiségsérülés multikauzális és multifaktoriális. Értelmezze a kifejezéseket! Mit jelenthet, hogy a személyiség sérüléséért több ok, illetve tényező tehető felelőssé! 17

18 Tanulmányi útmutató Időrendi sorrendben vizsgálva a következő okok lehetnek sérülés előidézői (Gordosné, 1995): 1. Öröklés: hosszú ideig túlbecsülték a szerepét. Az átöröklésnek is szerepe van a személyiségsérülés létrejöttében, de egy-egy gén nem meghatározó, inkább csak egy láncreakciót indít meg, amelyeket a külső tényezők erőteljesen módosíthatnak. A legmegbízhatóbb adatok az egyes anyagcserezavarokkal, az ivari és testi kromoszómák számszerű és alaki eltéréseihez társuló különböző klinikai képek esetében állnak rendelkezésünkre. 2. Csíraártalom: előidézhetik fertőző betegségek, ipari mérgek, táplálkozási rendellenességek, sugárzás. 3. Méhen belüli (prenatális) ártalmak: lényeges, hogy a károsító tényező mikor, az embrionális fejlődés mely szakaszában hat. Az anya fertőző betegségei következtében fellépő ártalmak (pl. rubeola siketség, értelmi fogyatékosság); protozoafertőzések idegrendszeri ártalmak, fejlődési rendellenességek; hipoxemia értelmi károsodás, stb. előidézhetik a személyiség sérülését. 4. Szülési (perinatális) ártalmak: a rendellenes szüléseknek is igen nagy a károsító szerepe. Lehet koraszüléshez, de normális időben történő szüléshez is kapcsolódó, mint pl. keringési zavarok, koponyaűri vérzések, stb. Ezek elsősorban a központi idegrendszerre hatnak károsítóan. 5. Szülés utáni (posztnatális) ártalmak: sokféleségük és nagy jelentőségük okán differenciáltabb vizsgálatot igényelnek. Két nagy csoportjuk ismert: a. Biológiai környezeti ártalmak: a fertőző betegségek és szövődményeik emelhetőek ki. Pl. bárányhimlő következtében agyvelőgyulladás léphet fel, ami értelmi fogyatékosságot, mozgás- és hallássérülést idéz elő. b. Pszichoszociális környezeti ártalmak: rendkívül sokfélék és sokrétűek. A csecsemő megszületése pillanatától pszichoszociális károsító tényezők özönének van kitéve. Kiemelve néhányat: családi, iskolai, nevelőotthoni, munkahelyi ártalmak, amelyek különböző kapcsolódásban hatnak, és amelyek szűkebb és tágabb értelemben vett nevelési ártalmakként jelentkezhetnek. Ilyen tényezők pl.: anya-, illetve szülőhiány, rossz családi légkör, válások, környezetváltozás, környezetváltogatás, nagyon magas tanulmányi vagy magatartási követelmények, szabadságtól megfosztottság, zártság, uniformizáltság, kevés és egyhangú inger és élménylehetőség, kettős nevelés, iskolai és munkahelyi kudarcélmények stb. Ezeknek az ártalmaknak rendkívül 18

19 Gyógypedagógiai alapismeretek nagy szerepe van a neurózisok, pszichopátiás kórképek (személyiségzavarok) valamint pszichózisok (elmebetegségek) kifejlődésében. A személyiség sérüléséért a tárgyalt okok és primer következményeik a felelősek. Az ismertetett helyzetekben azonban a sérülés nem minden esetben következik be, azaz a személyiség sérülése nem törvényszerű. 19

20 Tanulmányi útmutató 4. téma: Reverzibilitás irreverzibilitás (visszafordíthatóság visszafordíthatatlanság) és a fogyatékossági főcsoportok Célkitűzések: - a fő fogyatékossági csoportok megnevezése - a reverzibilitás irreverzibiltás és a fejlődési prognózis összefüggéeinek kiemelése Kulcsfogalmak: reverzibilis, irreverzibilis, fogyatékossági főcsoportok Irreverzibilitás esetén az idegrendszer organikus sérüléséről beszélhetünk. Reverzibilis károsodás esetén az idegrendszer organikusan nem, csak funkcionálisan sérül. Attól függően, hogy az idegrendszer károsodása milyen fokú és mikor következik be, módosul a károsodásnak a személyiség fejlődésre gyakorlat hatása. A személyiség fejlődése szempontjából a veleszületett vagy az első életévben elszenvedett károsodások a legkedvezőtlenebb kilátásúak. Az időfaktor szerepe lehet azonban pozitív is, hiszen amennyiben a veleszületett, csecsemő vagy kisgyermekkorban fellépő károsodás felismerése azonnal megtörténik, a személyiség sérülése a károsodás súlyossági fokától függően is megelőzhető, megakadályozható vagy kedvezően befolyásolható. Az ifjú és felnőttkorban fellépő károsodások eltérő következményekkel járnak, mint gyermekkorban, ugyanis ekkor a kialakult személyiség egységes szerkezete bomlik meg és a személyiség-újraalakítási lehetőségek korlátozottabbak. Minden esetben fontos körülmény azonban a károsodás súlyossági foka is. A személyiség sérülésért az ontogenézis folyamatában fellépő különböző károsító tényezők, okok és az okok következtében kialakuló klinikai képek (primer következmények) a felelősek, amelyek a fejlődésmenetet eltérítik a normálistól, a sérült személyiség (másodlagos következmény) létrejöttét idézik elő. A sérülések típusokba sorolása rendkívül nehéz. Többnyire a klinikai képnek valamint a fejlődésmenet sérüléséért elsősorban felelős főszimptómák szerint történik a típusokba sorolás. A fogyatékossági főcsoportok a következők: Értelmi fogyatékosok Hallási fogyatékosok Látási fogyatékosok Beszédfogyatékosok 20

21 Gyógypedagógiai alapismeretek Mozgásfogyatékosok Érzelmi-akarati fogyatékosok Halmozottan fogyatékosok. A főcsoportokon belül további osztályozási szempontok a főszimptóma mellett jelen levő, személyiségszerkezetet meghatározó egyéb tünetek, valamint: súlyossági fok, időfaktor, intelligenciaszint, a különböző képességek szintje, a szocializálhatóság. Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok: 1. Miért kell fokozottan odafigyelni a gyógypedagógiai kifejezések árnyalt használatára? 2. Milyen alapvető különbségek vannak a speciális nevelést nyújtó intézmények és a normál iskola között? Nevezzen meg legalább hármat! 3. Miért tekintjük a normalitást sávnak, övezetnek? 4. Melyek a sérült személyiségre jellemző törvényszerűségek? 5. Melyek azok a személyiségsérülést meghatározó okok, amelyek megjelenéséért a pedagógus is felelős lehet? 6. Az időfaktor milyen értelemben lehet pozitív, illetve negatív a fejlesztés megvalósításában? 7. Sorolja fel a fogyatékossági főcsoportokat! Beküldésre javasolt feladatok: Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán leszögezett. 1. Keressen érveket és ellenérveket az integrált és szegregált neveléssel kapcsolatosan. Fogalmazza meg, miért jelent kihívást az iskola és a pedagógusok számára a fogyatékosok integrálása! 2. Készítsen esettanulmányt sérült személyiségű tanulóról. Emelje ki, milyen lényeges különbségeket tapasztalt nála ép társaival összehasonlítva, valamint, hogy ennek milyen pedagógiai konzekvenciái vannak! 21

22 Tanulmányi útmutató 3. Válasszon ki és elemezzen (mutassa be hatásmechanizmusát) 2-3 olyan környezeti ártalmat, amely az iskoláztatás ideje alatt jelenik meg és sérülési kockázatot jelent a tanuló számára! Szakirodalom: Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius B.T., Pécs. Kereszty Zsuzsa (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés. IFA BTF OM., Budapest. Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest. Orbán Réka (2005): Gyógypedagógiai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet, Távoktatási Központ, Kolozsvár. Selikowitz, M. (1999): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Könyvkiadó RT., Budapest. 22

23 Gyógypedagógiai alapismeretek II. MODUL: TANULÁSI NEHÉZSÉGEK Célkitűzések: - A tanulási zavar fogalmának körülhatárolása - önálló definícióalkotás serkentése - A tanulási zavar korai diagnosztizálási fontosságának felismertetése - A tanulási nehézségek megnyilvánulási területeinek körülhatárolása - a tanulási zavarokat magyarázó elméletek elemző-értékelő megismerése - a tanulási zavarok dignosztizálási kritériumainak körülhatárolása - A tanulási nehézséget feismerését elősegítendő a tünetek korcsoportok szerinti differenciált bemutatása - A megelőzési lehetőségek tudatosítása - A diszlexia fogalmának és tüneteinek körülhatárolása - Diszlexia megelőző és terápiás módszer ismertetése - A diszgráfia fogalmának pontosítása - A diszlexia és diszgráfia összefüggéseinek és különbségeinek felvázolása - A segítés módjának tudatosítása - A diszkalkulia fogalmának kialalítása - A diszkalkulia tünetei és a fő fejlesztési területek közötti összefüggések feltárása - A figyelemzavar/ hipoeraktivitás fogalmi jegyeinek, jellemzőinek, tüneteinek feltárása - A figyelemzavar/ hiperaktivitás megelőzési és kezelési lehetőségeinek tudatosítása, a helyes viszonyulásmód alakítása - A magatartászavar és ehhez társuló fogalmak tisztázása - A magatartászavarok és a tanulás zavarok közötti összefüggések feltárása Tanulási útmutató: A modul kilenc témára tagolódik. Tanulmányozza ezeket a megadott sorrendben. A tanulási zavarok általános elemzése megalapozza az egyes specifikus tanulási nehézségek sajátosságainak elemzését, segíti a megértést. Gondolja át, hogy az általános bemutatást szolgáló fejezetek (2, 3, 4 témák) miként értelmezhetőek az egyes tanulási nehézségtípusok keretei között. Próbáljon az elméleti tételekhez gyakorlati példákat társítani. Készítsen összehasonlító táblázatot a három elemzett tanulási nehézségről (tünetek, terápiás eljárások, fejlesztési területek, stb.) az összefüggések és különbségek érthetőbbé és 23