csecsemı és s gyermekkorban

Átírás

1 Normális és s patológi giás s fejlıdés csecsemı és s gyermekkorban elıad adó: Mihocsa Ildikó

2 M. Mahler munkáss ssága M. Mahler ( ): 1985): a szeparáci ció-individuáció útja - elmélet letének alapgondolata: a világraj grajövetel nem esik egybe az ember gyerek pszichológiai megszület letésével.. Ez egy hosszú folyamat, amely - a szeparáci ció elkülönülés, elhatárol rolódás - az individuáci ció= = autonóm m pszichés s funkciók( k( észlelés, s, memória, realitás s vizsgálat)kialakul lat)kialakulását jelenti - Végcélja: az internalizált lt szelf reprezentáci ciók és tárgy reprezentáci ciók k kialakulása - A fejlıdés s elıfut futárai: a normál l autizmus és s a normál l szimbiotikus fázikf

3 1. a.autisztikus fázis - alvásszszer sszszerő állapot, a primordiális reflexek (szopás, s, fogás s dominálnak), ingerbarrierrel védekezik a túlingerlt lingerléssel szemben - a primer nárcizmus n korszaka - akkor zárul z amikor a csecsemı nyit a külvilág g felé (a percepció útján, a kellemes emlékek révén r n a védekezv dekezés s kezd eltőnni)

4 b.szibiotikus fázis - anya-gyermek kettıs omnipotenciája jellemzi. A 2 tenzió csökkent kkentı eljárásai nem különülnek lnek el. Az anya reprezentáci cióval közös s határ r téves t képzete k jellemzi - én-nem nem én, külsk lsı-belsı fokozatosan érzékelıdik - 2 hónapos h kortól l kezd kialakulni a szüks kséglet kielégítı tárgynak a homályos tudata

5 Szimbiotikus fázis f jellemzıi - fontos a mozgó arc percepciója, ennek emlékezete váltja v ki a nem specifikus szociális mosolyt - a szelf érzés s magját a gyerek belsı szenzáci ciói képezik. Ekörül l alakul az identitás érzés. - az ego periferiális győrője szolgál l arra hogy a szelf a külvilágtól l elkülönülj ljön - a diád d 2 pólusa p polarizálja lja a folyamatokat

6 Szimbiózis zis ( folytatás) - a kettıs s vonatkozási rendszerekbıl alakuló struktúrák k olyan keretet képeznek k amihez minden késıbbi k élményt viszonyítani kell - a protektív rendszerek biztosítj tják k a gyerek testének védelmv delmét t az orál-szadisztikus tendenciákt któl l (4-5 5 hó: h : testi én n kialakulása) - normál l szimbiózisban: zisban: egyre többet t invesztál l a gyermek perceptuálisan és affektive a külvilk lvilágból l jövıj ingerekbe (6 hó: h aktív exploráci ció) - memória szigetek alakulnak, jó-rossz kezd elkülönülni lni - ısbizalom kialakulása : feltétele: tele: a tartó, gondozó,, holding és s az illeszkedı viselkedés amit a gyerek átvesz mint kapcsolati mintázatot

7 2. Gyakorló fázis (6-1,5) - mindenhatónak nak képzeli k magát, a nárcizmus n tetıfoka - játékos exploráci ciója a világnak + funkció gyakorlás történik (azok felé a tárgyak t felé fordul érdeklıdéssel amelyeket az anya közvetk zvetít t (átmeneti( tárgy) t - 3 teljesítm tmény: testi elkülönülés, specifikus kapcsolat kialakulása az anyával, az autonóm m ego kialakulása - olykor visszatér, tankol, emocionális tüzelıanyaggal töltekezik (elısz ször r igényli a testi érintést, késıbb k elég g a szem kontaktus). Fontos az anya elérhet rhetısége. Az elhagyó anya rossz reprezentáci ciót t szül, ami a hasítás s megjelenését eredményezi - a hangulat emelkedett - megkapaszkodás- leválás s dinamikája, ennek végtelen szekvenciája képezi k az ambivalencia alapját,egyben összefüggésbe hozható az individuáci ció félelmével

8 3. Újraközeledés ( 2 éves korig) - az elızı fázisban még m g a nárcisztikus ellátás s igénye dominált - a gyakorló fázis egyensúlya felbomlik, ( a tankolás s típust pusú interakciókat kat a reunió, az intim testi kontaktus akaratlagos keresése se vagy elutasítása sa váltja v fel - a kommunikáci ció a szimbolikus nyelvvel gazdagodik - anya kettıs s jelentése: újból l igényli az anyával való kontaktust, de a reunió vágya konfliktusba kerül l az elnyelési félelemmel. - A követk vetés- elkerülés s ambivalenciája a szeretett tárgy t elvesztésének félelmf lelmét t is tükrt krözi, ez akkor csillapul ha a szeretett tárgyat t sikerül internalizálni lni. - - feltétele tele az anya érzelmi hozzáférhet rhetısége, a megfelelı távolság g kialakulása - az újraközeledést a szülıvel való identifikáci ció oldja meg - apával való identifikáci ció is szüks kséges, a szabályok és követelmények internalizáci ciója érdekében

9 4. Individuáci ció konszolidáci ciója 2 feladat: - én konstancia= = individualitás s kialakulása (internalizáljalja a szülıi i követelmk vetelményeket, kialakul a felettes-én) - érzelmi tárgy-konstancia kialakulása (távol lévı szeretett tárgy t reprezentáci ciójának fenntartása) - a tárgy hőség= h a szeretett tárgyat t nem utasítja tja el és s nem cseréli fel könnyedk nnyedén, n, ha nem biztosít kielégülést, hanem fennmarad a tárgy t iránti vágyakozás s akkor is ha nincs jelen

10 Tárgyállandóság kialakulásának feltételei telei - szüks kséges a jój és s rossz tárgyreprezentt rgyreprezentációk fúziója, integráci ciója (lásd: Kernberg) - a hőség h g hiánya oki kapcsolatban van a hasítással ssall,, az integráci ció hiány nyával, ezek meghaladása teszi lehetıvé a függf ggıleges tagolódást: id-ego ego-szuper- ego rendszer kialakulást. Az idealizált lt anya kép k p a felettes én n részr szévé válik és s mint vágykv gykép és s segítı él l tovább. - a permanencia kialakulásban fontos a magas arousal szintő kontaktus

11 Az Észak-Amerikai tárgykapcsolati elméleti leti kutatók k (E. Erikson,, H. Kohut) Erik Erikson ( : 1994: én n pszichológus, egyike a legolvasottabb és s legbefolyásosabb szerzıknek) Gyermekkor és s társadalomt rsadalom fıleg egészs szséges gyermekekkel foglalkozott - Freud pszicho-biol biológiáját t pszicho-szoci szociális síkkal egész szíti ki. - azt hangsúlyozza amit a társadalom ad a gyermeknek, ami életben tartja, kielégíti szüks kségleteit és s bevezeti a kultúrába.

12 Erikson fejlıdésmodellje Fejlıdésmodellj smodelljében a társadalmi t normák és s a biológiai késztetések sek közti k interakcióknak knak tulajdonít t fontos szerepet 8 fejlıdési szakaszt különít k t el = egyben életszakaszok is, amelyek a csecsemı és s gondozó,, ill. adás-kap kapás s tapasztalatai alapján n szervezıdnek Életszakaszok (krízisek) - ısbizalom kialakulása= alapvetı képesség a dolgok befogadására és s elfogadására - önállóság g a szégyennel és s kétellyel k szemben - kezdeményez nyezés- bőntudat (ödip( dipális szakasz)

13 Erikson fejlıdési szakaszai - szorgalom-kisebbs kisebbségi érzés s (latencia( latencia) - identitás s tudat kialakulása a szerep zavarral szemben ( ez a legismertebb) - bensıségess gesség- elszigetelıdés s (fiatal felnıttkor) - alkotóer erı- megrekedés s (gyermek nevelés) - én n integritás-kéts tségbeesés- öregedés

14 Heinz Kohut szelf- pszichológi giája ( ) 1981) Freud fejlıdéselm selmélete lete nem választhatv lasztható el a nárcizmustn rcizmustól (primér /auto-erotikus/, hetero-erotikus erotikus és s másodlagos) m - már r a Bp.-i i Iskola : a nárcizmusnak n csak egy része r szállja meg a saját ént, másik m része r kifelé,, a tárgyra t irányul - Freud: az az egészs szséges aki szeretni és s dolgozni tud Kohut nárcisztikus tárgyválasztásról l beszél Nála nemcsak a szeretni és s dolgozni tudás s a fontos, hanem az is hogy az ember legyen képes örülni is és s legyen büszke b erre a képessk pességére - enélk lkől a bensı életkedv nélkül l a gyızelem üres. ( a kiválts ltságról l szıtt nárcisztikus képzelgések izgalmat váltanak ki. Ez az önmagunk szeretete, mások m által. De ez ne legyen ellentétben tben a mások m szeretetével).

15 Kohut elmélet letének elıfelt feltételeitelei Kohut megfigyelte hogy a nárcisztikus számára nagyon is fontos a másik: m meg akarja hódítanih -2 élményt keres a másikbanm sikban: a) a figyelmet és érdeklıdést: a másik m engedje ıt t megnyilvánulni, nulni, nem szakítja félbe, lecsillapítja (terápi piás s kapcsolatban) b) a terápi piás s kapcsolaton kívül k l az olyan kapcsolat élménye is fontos amely egy ideális, hatalmas személyhez főzi, f aki által ı maga is erıs és s hatalmas,

16 Az egészs szséges nárcizmus n kialakulásának feltételei: telei: - 1.ahhoz hogy egészs szséges nárcizmus n alakuljon ki, a másiknak m tükrt kröznie kell a P önbecsülését, a kitartás s képessk pességét (mivelhogy a nagyzolás s révén r n nem képes k tartós s erıfesz feszítésre) sre) - tükrözni kell a gyermek spontán életerejét is, helyeselni nagyságát - 2.másr srészt szt a gyermek kerülj ljön n kapcsolatba hatalmas emberekkel, akikkel össze tud olvadni. - legvégén n hagyni belemerüln lni önmaguk önfeledt örömébe Nem kell konfrontálni, ha már m r elég g erıs s az én, önmaga fogja észrevenni túlzt lzásait. Létrejön n az átalakító internalizálás.

17 Kohut fejlıdésmodellje - gyermek szület letéskor szelf nélkül l indul - a szelf nem ösztönnyomásra fejlıdik mint Freudnál - a szelf kezdetleges tárgyai: t az idealizált lt szülıkép - maga a szelf is kezdetleges= potenciális szelf-mag mag: : ez a grandiózus szelf ( aszerint fog fejlıdni hogy a szülı megengedi hogy idealizálja lja a gyermek, egyben ı is elfogadóan an tükrt krözi a gyermek grandiozitását - az én n egyre erısebb sebbé válik

18 Az én n erı kialakulása Kohut elmélete lete szerint -3. grandiozitás s módosul: m az átalakító internalizáci ció révén - a) az omnipotens tárgyba t való beleolvadást felváltja ltja a szeretettek iránti lelkesedés - b) a grandiózus szelfet a jogos eredményeken alapuló önértékelés és önbizalom váltja v fel A nárcizmus n egy életen át t fennmarad. A kohézi zió fenntartása érdekében szelftárgyakra mindig is szüks kségünk lesz

19 Terápi piás s konzekvenciák: k: A terápi piában 3 féle f szelf-tárgy áttételretelre hívja fel a figyelmet: 1. a tükrt krözı áttét : P igénye hogy a T tükrt krözze ıt vissza, ami által ı valóságosabbnak fogja megélni magát(= a Winnicott féle befogadó környezet ) 2. eszmény nyítı áttét: t: a P a T-t T t hatalmasként fogja fel, ezáltal önmagát t is erısnek fogja érezni 2. alter-ego ego vagy iker áttét: t: a P azután n sóvárog s hogy ı ugyanolyan jelentékeny legyen mint a T. Mind a 3 áttételben telben a T a P szelf kiterjesztése se A P uralja a T-tT P mélyen m elmerül l ezekben az áttétekben, tekben, aminek következtében kifejlıdik az életerı

20 A modern újraértelmezık: Kernberg Kernberg a modern pszichoanalízis zis egyetlen rendszerezıje Integrálta a 3 nagy irányzatot: Freud elmélet letét, t, az Észak Amerikai én n pszichológiai rendszereket (Mahler,Jacobson, Kohut) és s a brit tárgykapcsolati t iskolák k eredményeit. Klein modelljébıl l elismerte: - a korai kapcsolatok fontosságát, t, a pregenitális és genitális konfliktusok folytonosságát, t, az agresszió szerepét, a hasítás és s projektív v identifikáci ció koncepcióját Elmozdította a fejlıdés útját t az intrapszichés jelenségekt gektıl l az interperszonális jelenségek felé Rájött arra hogy a különbk nbözı elméletek letek kiegész szítik egymást

21 Kernberg én n fejlıdési modellje 1. feladat: az énkép p elkülönülése a tárgyképtıl l (határvonal kialakulása). Tisztázódjon, mi van kívül k és s mi belül? l? Hogyan?- az én n bázisb zisát t kizárólag a jój élmények képviselik. k A primitív v hárítások h (projekció,, hasítás) s) következében a negatív élmények kívülrek kerülnek. A projekció miatt a fantázia és valóság összemosódik, annál l inkább mert a fragmentált résztárgyak projekciója ja az áttétek tek gyors felcserélıdését t eredményezik nyezik. Ezért a terápi piában fontos állandóan elemezni az áttéteket teket.

22 Kernberg én n fejlıdési modellje2 2 feladat: a hasítás s leküzd zdése: a jó-rossz j élmények egyesülnek az egész tárgy t percepciója révén. r Hevességük k csökken. Egyre kevésb sbé van szüks kség g a hasítás bevetésére. 3 feladat: a neurotikus szint elérése se. Integráci ció,, ambivalencia erısödnek, az intenzív érzések csökken kkenése által. A késztetk sztetések sek és s hárítások h közötti k konfliktusok megszilárdulnak, de variáltabb hárítások alkalmazására kerül l sor.

23 Kernberg módosított terápi piája - aktívabb vabbá tenni a kapcsolatot - folyamatos áttétel tel elemzés s ( a korai kapcsolati mintázatok hamar megjelennek a terápi piás s térben) t - P számára a T fenyegetı,, intenzív védekezések jelennek meg. Mindezzel konfrontálni a pácienstp

24 A Kohut Kernberg vita Kernberg: megmaradt Freud ösztönelmélete lete mellett. - a központi k dinamika: harc a szeretet és s győlölet let közöttk - ezek megjelennek az áttételekbentelekben - cél: értelmezni az ellenséges érzületeket hogy integráltabb tárgykapcsolatok fejlıdjenek ki.

25 A Kohut- Kernberg vita2 Kohut - az ember cselekedeteinek központi k motiváci ciója hogy szeretné megvédeni önbecsülését - tehát t az emberek elsısorban sorban az én- szervezıdésért rt és önkifejezésért harcolnak. Cél: T tükrt krözze a P én-élményét, az én erısödése se érdekében

26 D. Stern munkáss ssága 1985-ben megjelent elsı könyve mérfm rföldkövet jelentett az én-fejlıdés s kezdeti fejlıdésl slélektanilektani megközel zelítésében Modelljében 4 szelférzetet különít t el, mindegyikhez egy-egy viszonyítási si tartományt társt rsítva. 1.Felbukkan Felbukkanó (bontakozó szelf) - kezdetben, az elsı 2 hónapban h a test érzetet tapasztalja, az ún. amodális percepció mentén - a globális lis percepciót t az amodális percepció mellett az ún. vitalitás s affektusok tapasztalata képezi: k ezeknek formájuk van, mint elönt ntöttség, crescendo, kitörés, elreppenés, stb. Stern megkülönb nbözteti a kategorikus affektusokat is - a felbukkanó szelfet tovább bbá a konstrukciós s folyamatok is formálj lják k (asszimiláci ció,, akkomodáci ció,, tanulás)

27 Stern fejlıdéselm selméletének fázisai 2. Szelfmag-érzetek (2-9 9 hónap) h 4 szelf tapasztalat alkotja: 2a) a szelf mőködése annak érzete hogy a cselekvés s a sajátja, egyben motoros tervek formájában manifesztálódik: 3 tapasztalatból épül l fel: az akarat (hatóé óérzet) érzete, 2b) a koherencia,, 2c) emocionális tapasztalatok elemi kontrolljának nak kialakulása és s 2d) a szelf történetek tapasztalata,, amely motoros, perceptuális és s affektus emlékezetb kezetbıl épül fel.( tehát t az ún. epizodikus emlékezet kezet révén struktúrálódik dik. - a csecsemı elvárásokat (által( ltalánosított epizódokat épít t ki) az interakciók k során

28 Stern: fejlıdési fázisok f (folytatás2) 3.Szubjektív szelf-érzet (9-18 hó): h felfedezi hogy tudata van és s annak tartalmai megoszthatóak ak ( korábban nem létezett l valódi szelférzet és s annak mással m való megosztása) sa) Preverbálisan ez 3 formában mutatkozik - közös s figyelmi fókusz f (tudatos figyelmi megosztás) s) - megosztott szánd ndék - megosztott affektív állapot A saját t szubjektív állapot az interszubjektív kapcsolat által alakul

29 Stern fejlıdési fázisai f 3 4. A verbális (narratív) szelf: : a tapasztalat elmondhatóvá válik, megjelenik a narratív emlékezet. - szemben a megélt, tapasztalati nonverbális szelf-el el,, a nyelv révén r n kialakul az objektív, konceptualizált lt,, reflektív szelf. - a verbális kapcsolatot felhasználva lva az anyával való kapcsolat gazdagodik a közös jelentések révén - de a nyelv megjelenése révén r n lehetıvé válik a valóság torzítása ( a tapasztalattal ellentmondó elvárások hozhatók k létre, l a valóság átíródik ) - korral a nyelv stabil marad, a tapasztalat elhalványul

30 Stern megfigyelései és s az idegtudományok Damasio (1999) munkáss ssága nyomán úgy tőnik hogy a neurológiai struktúrákban kban fellépı fejlıdési változv ltozások megért rtése a szelf-fejl fejlıdés hasonló szakaszaira utal. - pl. Stern bontakozó szelfje összehasonlítható az elsırend rendő neuronális térképekkel - a másodrendm sodrendő neuronális térképeket az agy magasabb rendő pályái i hozzák k létre, l ami analóg g viszonyban van Stern szelfmagjával - a harmadik fázis f ami a kiterjedt tudattal foglalkozik, illeszkedik Stern szubjektív szelf fogalmához

31 Terápi piás s konzekvenciák Stern nem a nem tapasztalati mentális struktúrákra kra fókuszf kuszál, hanem a tudatosan vagy tudattalanul megélt tapasztalatokat helyezi az elıtérbe, azok összes gazdag aspektusának (emóci ciók, viselkedések, sek, érzetek) szubjektív v integráci cióját. - a bontakozó pillanatok azok különbk nbözı esemény reprezentáci ciók, forgatókönyvek, az együtt tt-létek tek egy módjm djának a sémájas - ezek aktiváci ciói i egy-egy tanulási folyamatot hoznak létrel - mind kívülrk lrıl, l, mind belülr lrıl l a tapasztalat módosulhat ( pl. álmodozás s vagy intenzív érzelmi készenlk szenlét állapotában a régi r emlékmaradv kmaradvány struktúrák újraaktiválódhatnak és s ezáltal

32 Stern megfigyelései és s a pszichoanalítikus metapszichológia további revízi ziójának lehetıségei - az utóbbi 2 évtized memória kutatásai szerint a memória rendszer legalább kettıs természet szető,, amelyet 2 független f neurológiai rendszer támogat: t - 1. az önéletrajzi emlékezet (amely részben r tudatos (explicit), reflektív, akaratlagos, deklaratív) - 2. implicit memória ( nem tudatos, elsısorban sorban kapcsolati és érzelmi tapasztalatokat kódol. k Tartalmazza a procedurális memóri riát t is) Terápi piában az implicit kapcsolati tudás s kerül az elıtérbe, az áttétel tel másodlagossm sodlagossá válik