AZ EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZAT

Átírás

1 AZ EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZAT Az úthálózat kialakulása Az európai és a hazai úthálózat jelenlegi helyzete és fejlesztése A hazai úthálózat felépítése Az úthálózat-fejlesztés és a település rendezési tervek kapcsolata A forgalom és kiépítés kapcsolata Hazai úthálózatunk pályaszerkezet-típusai 1

2 AZ ÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A két vagy több földrajzi pontot összekötő pályát útvonalnak nevezik. Több, egymással összeköttetésben levő közút -a hozzájuk tartozó csomópontokkalközúti hálózatot alkot. 2

3 Az utak térbeli elhelyezkedését befolyásoló szempontok Földrajzi-természeti akadályok Település-földrajzi viszonyok, társadalmigazdasági okok Politikai és honvédelmi okok A közúti üzem érdekei, a gépjárművezetés emberi - fiziológiai, pszichológiai szempontjai A környezet- és természetvédelmi okok és a környezet esztétikája 3

4 Az úthálózatok kialakulását befolyásoló szempontok Az úthálózatok kialakulását általában hasonló akadályok és célok befolyásolják, mint az egyes utakét. Egy ország közúthálózatának kialakulását, befolyásolja még a többi közlekedési ágazat - kontinentális fekvésű országokban főleg a vasút - fejlettsége, hálózatának kiépítettsége, az ágazatok kooperációja. 4

5 A közúti hálózat hatékonysága A hálózat annál hatékonyabb Minél jobban feltárja a behálózott területet, minél jobban összhangban van a településföldrajzi viszonyokkal Minél jobban kielégíti a szállítási igényeket Minél kisebb társadalmi munkaráfordítást igényel a személy- és áruszállításban Minél nagyobb használati értékű szolgáltatásra képes a közutakat használók részére 5

6 EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE Az európai úthálózat felépítése A nyugat-európai úthálózat kiépítettsége A magyarországi úthálózat helyzete A magyarországi úthálózat fejlesztése Az EU-csatlakozás országos közúti feladatai 6

7 Az európai úthálózat felépítése 1975-ben az Európai Gazdasági Bizottság egy ún. raszterrendszerű európai úthálózatot alakított ki. Ebben a hálózatban az észak-déli főtengelyeket stb., a kelet-nyugati főtengelyeket stb. számokkal jelölik. Hazánkon a 65. sz. és a 75. sz. észak-déli főirányok és a 60. sz. kelet-nyugati főirány halad át. 7

8

9 A nyugat-európai úthálózat kiépítettsége A hálózat csaknem teljesen kiépült és az újonnan készült főutak lehetőség szerint elkerülik a településeket. Megépültek a települést elkerülő gyűrűk. A jól kiépített úthálózat sűrítését, ezért Nyugat-Európában már csak igen indokolt esetben a környezet lehető legkisebb zavarásával végezhetik. 9

10 Magyarországi úthálózat helyzete A hazai úthálózat sűrűsége messze elmarad a nyugat-európaitól, annak kb. 1/3-a. A magyar úthálózat térképét szemlélve az útsűrűség nagynak tűnik, de a települések feltüntetése után már jól láthatók a hiányosságok. Magyarország az úthálózat-fejlesztésben kb. 40 éves lemaradásban van. 10

11

12 Magyarországi úthálózat helyzete A teljes magyar úthálózat hossza kb km, amelyből km önkormányzati út, a maradék km-ből kb km a gyorsforgalmi út (autópálya: 900 km, autóuak: 200 km) A km-en a forgalom 65%-a, a km-en 35%-a bonyolódik. 12

13 Magyarországi úthálózat helyzete Az országos közúthálózat 45,5%-án (14000 km) a pályaszerkezetek teherbírása nem felel meg a jelenleg megengedett 100 kn-os tengelyterhelésre. Az EU-ban 115 kn a megengedett tengelyterhelés, amelynek bevezetése esetén a burkolatok igénybevétele a jelenleginek másfélszeresére nő. Egyszeri jelenős burkolat-megerősítés, majd folyamatos többletfenntartás kell. 13

14 A magyarországi úthálózat fejlesztése Az országgyűlés egy 15 évre szóló közlekedési koncepciót hagyott jóvá, amely legsürgősebben a gyorsforgalmi utak megépítését és a meglévők fejlesztését irányozza elő, figyelembe veszi más közlekedési ágazatok fejlesztését is. (pl. új kikötőt építenek Győr-Gönyű ) 14

15

16 A magyarországi úthálózat fejlesztése Fontos alapelv, hogy az új utak lehetőség szerint kerüljék ki a településeket és a lehető legkisebb legyen a környezet zavarása Ezért a védelmi berendezések és műtárgyak elhagyhatatlanok. Elsődleges az ember védelme, de nem elhanyagolható a környezet védelme. 16

17 A magyarországi úthálózat fejlesztése El kell készíteni a tranzitforgalom által érintett főutak településeket elkerülő szakaszait és pályaszerkezetüket meg kell erősíteni. A jelenlegi hálózatot is sűríteni kell. A fejlesztésnek egy folyamatosan újragondolt a forgalmat is figyelembevevő tervezésnek kell lenni. 17

18 Az EU-csatlakozás országos közúti feladatai A közlekedéspolitikai stratégia fő irányai: az Európai Unióba integrálódás elősegítése; a szomszédos országokkal való kapcsolatrendszer fejlődése; az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, belső területi egyensúlyának kialakítása; az emberi élet és a környezet védelme; a közlekedés hatékony, piackonform működtetése. 18

19 A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, hiányzó szakaszok kiépítése; különös tekintettel az ún. Helsinki-folyosókra, illetve a TINA-hálózat elemeire. Az országos főúthálózat fejlesztése (külés belterületen), a hiányzó szakaszok kiépítése A településeket elkerülő útszakaszok építése 19

20

21 A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai Az országos közúthálózat hierarchikus felépítésének megfelelő további elemeinek fejlesztése, kiépítése; A hálózati jelentőségű mellékutak; Mellékutak; Kerékpárutak építése; Az önkormányzati utak fejlesztésének kontrolja, az országos közúthálózattal való összhang érdekében. 21

22 A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai A közúti határátkelőhelyek fejlesztése az európai uniós bővítéssel kapcsolatos további közúti feladatok (pl. 11,5 tonnás burkolat-megerősítési program) hálózatfejlesztési és területfejlesztési tervek, programok készítése (pl Széchenyi Terv, az Országos Területrendezési Terv, az Országos Gyorsforgalmi Úthálózat Távlati Fejlesztési Terve, az Országos Főúthálózat távlati Fejlesztési Terve, a Határátkelőhely Fejlesztési Koncepció) 22

23 A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai Az intézményfejlesztési és jogharmonizációs feledatok A hosszú távon működő, stabil és EUkonform elosztási rendszer, amely az ország saját pénzügyi lehetőségeit és hitelfelvételi lehetőségeit figyelembe véve optimálisan támogatja az ország fejlődő és kevésbé fejlődő részeit, optimálisan juttat kellő eszközöket a közút fejlesztésére, fenntartására, karbantartására 23

24 A HAZAI ÚTHÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE Az országos közutakat gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak csoportjába ezeken belül az úthálózati szempontok szerint útkategóriákba soroljuk 24

25 Az országos közutak hálózati útkategóriái a) gyorsforgalmi utak: autópályák autóutak b) főutak: elsőrendű főutak másodrendű főutak gyorsforgalmi utak csomóponti ágai 25

26 Az országos közutak hálózati útkategóriái c) mellékutak: összekötő utak bekötő utak állomáshoz vezető utak gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai 26

27 A helyi közúthálózat Az önkormányzat tulajdonában lévő: a) belterületi közutak belterületi első-, másodrendű közutak belterületi mellékutak (gyűjtőutak) lakóutak és kiszolgálóutak b) külterületi közutak c) kerékpárutak d) gyalogutak és járdák 27

28 AZ ÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVEK KAPCSOLATA Minden település elkészíti a saját rendezési tervét az Országos Településrendezési és Építési követelmények (OTÉK) alapján A településrendezési terv, amelynek további részei a településszerkezeti terv illetve a helyi építési szabályzat és szabályozási terv éves fejlesztési koncepciót tartalmaz 28

29 A településszerkezeti terv Szakági munkarészei: tájrendezési környezetalakítási (a települési környezet természeti és művi elemei) közlekedési (hálózati és keresztmetszeti) közművesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), hírközlési (távközlés, műsorszórás) egyéb alátámasztó szakági munkarészek 29

30 Közterület és a szabályozási viszonyok Beépített területen az alábbi fontos fogalmak fordulnak elő: birtokhatár: meglévő út mellett az épület széle, vagy a kerítés (előkert) vonala közterület: kerítéstől a kerítésig vagy a házfalig terjed építési szélesség: az épületek falai közötti távolság 30

31 Közterület és a szabályozási viszonyok Beépített területen az alábbi fontos fogalmak fordulnak elő: szabályozási szélesség: a településrendezési tervben az adott útvonal számára fenntartott szélesség, amely adott esetben az előkertek feláldozásával vagy az egyik oldali házak szanálásával keletkezhet távlatilag, szabályozási vonal: a szabályozási szélesség határvonala 31

32 Az útkategóriától függő szabályozási szélességek autópálya, autóút főút: belterületi elsőrendű főút: belterületi másodrendű főút: belterületi mellékút: lakóút: m 50 m 40 m 30 m 20 m 16 m 32

33 Autópálya szabályozási szélessége

34 A közutak tervezése a rendezési tervekben Nagytól a kicsi felé haladva egyre részletesebb terv készül. A tervezés lépcsői a rendezési tervekben a következők: Országos rendezési terv (2008.) Régiók rendezési terve Megyei rendezési terv Kistérségi rendezési terv Települési rendezési terv 34

35 A FORGALOM ÉS KIÉPÍTÉS KAPCSOLATA Az úthálózat fejlesztésekor általános elv a nagytól a kicsi felé haladás, mert ha nem tudjuk előre, hogy hova akarok eljutni, akkor a fejlesztés öncélúvá válhat Az úthálózat hierarchiájára elsősorban azért van szükség, hogy segítségével a forgalmi igények és a kiépítés kapcsolatát megteremtsük 35

36 A közutak tervezésének szintjei Úthálózat fejlesztési koncepció: országos gyorsforgalmú úthálózatterv főúthálózat fejlesztési koncepció kerékpárút fejlesztési koncepció Részletes tervezési koncepció Részletes építési terv 36

37 Az országos közúthálózat útkategóriáinak jellemzői Gyorsforgalmi utak Főutak Mellékutak 37

38 Gyorsforgalmi utak Autópályák Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Nagy távolsági - országok, országrészek ill. régiók közötti - jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkező osztottpályás utak Minden keresztezése különszintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak 38

39 Gyorsforgalmi utak

40 Gyorsforgalmi utak

41 Gyorsforgalmi utak Autóutak Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Közepes távolsági forgalmat bonyolítanak le, jelentősebb forgalmi irányokból a forgalomnak az autópályára hordását biztosítják Minden keresztezése szabályozott Törekedni kell arra, hogy minél több csomópont legyen különszintű középső elválasztósáv nincs (éjszakai vezetéskor fényszóróvakítás). 41

42 Gyorsforgalmi utak Követelmények a kiépítéssel szemben: vízszintes vonalvezetésnél a dinamikai és vonalvezetési átmeneti ívek a sávszélesség 130 km/h sebességnél is biztonságérzetet nyújtson a meghibásodott járművek biztonságos helyen állhassanak le (leállósáv) a kiépítettségtől függően km-ként pihenőhelyek legyenek. 42

43 Gyorsforgalmi utak Forgalombiztonsági követelmények: útbaigazító- és KRESZ táblák megfelelően elhelyezett és előjelzett rendszere, vezetőoszlopok, vezető korlátok, útburkolati jelek összefüggő rendszere, vadvédelmi kerítések, segélyhívó rendszer (mentők hívása, a forgalmat akadályozó járművet fél órán belül el kell távolítani). 43

44 Főutak Elsőrendű főutak: Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető 44

45 Főutak Másodrendű főutak: Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott A főutak minden csomópontja balra és jobbra kanyarodó sávokkal legyen kiépítve 45

46 Mellékutak Összekötő utak: Településeket egymással és a főúthálózattal összekötő, illetve forgalmat gyűjtő, elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalom főutakra történő ráhordását Bekötő utak: Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét. 46

47 Mellékutak Állomáshoz vezető utak: A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbuszpályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér, stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba. 47

48 Mellékutak Kiépítésük: meg kell hogy feleljen a 90 km/h-ás sebességnek: csomópontoknál nem kell külön kanyarodó sáv burkolatszélesség 6,00 m padkaszélesség 1,00 m 48

49 A helyi közúthálózat útkategóriáinak jellemzői Belterületi közutak Külterületi közutak Kerékpárutak Gyalogutak és járdák 49

50 Belterületi közutak Belterületi elsőrendű főutak: Az országos közúthálózat elsőrendű-, és nagy forgalmú másodrendű főútjainak távolsági forgalmat bonyolító belterületi szakaszai Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy városi helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek és jelzőlámpával szabályozottak 50

51 Belterületi közutak Belterületi másodrendű főutak: Az országos közúthálózat kisebb forgalmú másodrendű főútjainak és nagy forgalmú mellékútjainak elsősorban távolsági forgalmat lebonyolító belterületi szakaszai. Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. 51

52 Belterületi közutak Belterületi mellékutak (gyűjtőutak): Az országos közúthálózat kisebb forgalmú és jelentőségű, elsősorban célforgalmat lebonyolító mellékútjainak belterületi szakaszai. A település lakó és kiszolgáló útjainak a forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára. Lakóutak és kiszolgáló utak: Települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak. 52

53 Külterületi közutak A települések vonatkozó területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak. 53

54 Kerékpárutak Gyalogutak és járdák Kerékpárutak: Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak Gyalogutak és járdák: A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része. 54

55 Gyalogátkelőhelyek létesítésének feltételei Csak ott szabad létesíteni, ahol minden időben látja egymást a gyalogos és az autós Közlekedési táblák Burkolati jel (zebra) Járdával való összekötés Megvilágítás 55

56 HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI Magas fenntartásigényű (profilba hozás, tömörítés) utak: pályaszerkezet nélküli földút: a vízelvezetésnek megoldottnak kell lenni stabilizációs utak (kohósalak, bányameddő, stb.) felületi bevonással (HB vagy BE + 5/8 vagy 8/12 zúzalék) ellátott stabilizáció 56

57 HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI Kisebb fenntartásigényű utak: zúzottkő alapra készülő aszfaltmakadám burkolatú utak, amelyeket szintén felületi bevonással kell ellátni itatott aszfaltmakadám kötőzúzalékos aszfaltmakadám kevert aszfaltmakadám 57

58 HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI Korszerű pályaszerkezetek: legkevesebb fenntartási munkát igénylik tömör aszfaltok: alaprétegként és burkolati rétegként egyaránt használják beton: a merev pályaszerkezetekhez tartozik 58