Az olimposzi 12 A görög főistenek

Átírás

1 Görög istenek Zeusz Héra Poszeidón Pallasz Athéné Apollón Arész Aphrodité Hephaisztosz Hermész Artemisz Hesztia Démétér Az olimposzi 12 A görög főistenek Zeusz (görög) Jupiter (római) - Kronosz és Rheia gyermeke - ő a főistenf - Héra férje f az égbolt ura - testvérei: Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidon Poszeidon Neptunus» a tengerek ura istene» Zeusz fivére Ő adta az első lovat az embereknek Jele: 3 ágú szigony Földrázónak is hívjh vják Állatai: bika, lól

2 Hádész Pluto az alvilág g ura, a harmadik fivér (Zeusz Poszeidon) ő uralkodik a halottakon a halottak királya jele: sapka, sisak (láthatatlanná tette) könyörtelen, de igazságos felesége: Perszephoné Fekete állatot áldoznak neki Héra Juno Zeusz felesége és s nővéren Nem szép, de féltf ltékeny Férjes asszonyok védője állatai: tehén, páva városa: Argosz Hesztia (Vesta)( családi tűzhely t védőistennője Rheia-Kronosz legidősebb gyermeke Zeusz nővéren a házias, h családi élet védőjev A harmadik szűz z istennő Tűz z istennője, Az otthon szimbóluma Minden városban v van tűzhelye Pallasz Athéné (Minerva) a tudomány ny-bölcsesség istennője Athén n poliszának védőjev Zeusz lánya ( isteni szikra ) A civilizáció (mezőgazdaság,kézművesség) hozzá kötődik mellékneve: szürkeszemű bagolyszemű jele: pajzs; szűz istennő állata: bagoly

3 Apollón (Apolló) a kultúra (zene) istene Ő a fény f és s igazság g istene Gyógy gyító az orvoslás s istene szülőhelye Délosz D szigete jele: lant, ezüst stíj jósda» Delphoiban növénye: nye: babér állata: varjú,, delfin Hermész (Mercurius) a tolvajok és s a kereskedők k istene, az istenek hírnh rnöke Zeusz fia Agyafúrt, fortélyos Kereskedelem és s piac istene, kereskedők A halottak komor kísérője is ő Aresz (Mars) a hadisten a háború istene Zeusz és s Héra H fia (mindkét t szülő utálta) Ritkán ábrázolják és sokszor ellentmondásos (gyáva, szerető stb..) Állatai: kutya, keselyű Hephaisztosz (Vulcanus) a kovácsisten, tűz t istene Héra gyermeke csúnya, sánta iparososok védnöke felesége: Aphrodité nyájas, békeszerető

4 Artemisz (Diana) a vadászat istennője Apollón n ikernővére re Zeusz Létó lánya A három h szűz z egyike istenek fővadf vadásza hamvas ifjúság védője Növény: ciprus Állat: szarvas Aphrodité (Vénusz) a Szerelem és s a Széps pség g istennője A nevető istennő Küthéra-Ciprus a szenthelye Növény: mirtusz Állat: galamb v. hattyú (veréb) Démétér (Ceres) a földművelés és a termékenység istennője Az ő segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte meg a gyümölcsöket és ő készítette fel a kalászokat az aratásra. Dionüszosz (Bacchus) a bor és s a mámor m mor istene (nem tagja az olümposzi 12-nek)

5 Amor (Cupido) a szerelmi vágy v létrehozó istene

6 Hellász egységes gesítésese Nagy SándorS i.e Makedónia felemelkedése II. Philipposz (i.e ) A makedónok a görögök távoli rokonai Olümpia és Thrákia közötti területen éltek Királyságukat Philipposz szilárdította meg a kor legütőképesebb hadserege az övék (makedón falanx) Először veret aranypénzt Európában A görögségen belüli ellentétek (Iszokrátész-hódítás Démoszthenész-philippikák) i.e. 338 Khaironeia a görögök legyőzése Ókori falanx Macedon falanx

7 Nagy Sándor S hódításaih i.e. 334 átkel a Hellészpontoszon Granikosz-folyó: a perzsák első legyőzése i.e. 333 isszoszi győzelem III. Dareiosz ellen Fönícia, Palesztina, Egyiptom meghódítása városalapítások (Alexandria)/ gordiuszi csomó i.e. 331 Gaugamela végső győzelem a perzsákon Asszíria (Mezopotámia), Perzsia meghódítása fáraó majd perzsa király lett (szúzai menyegző)

8 Alexandrosz birodalma Nagy Sándor S birodalma a Dunától-Indusig terjedt Célja a görög kultúra terjesztése volt Nevelője Arisztotelész volt Átvette a perzsa közigazgatási rendszert Birodalmát csak a hadsereg tartotta össze egységes uralkodóréteget igyekezett kialakítani A korszak elnevezése: hellenizmus a görög és a keleti műveltség ötvöződése i.e. 323 fiatalon elhunyt Birodalmának bukása ily rövid uralkodás után szinte törvényszerű volt. Túl nagy volt, túl nagyok voltak a különbségek a túl sok nemzetiség között, és túl kevés ideje volt a megszilárdítására. Az egyes országok a gazdaságitársadalmi fejlődés különböző fokán álltak, és minden népnek más szokásai és politikai hagyományai voltak. A birodalom Nagy Sándor halála idején csak laza katonai-adminisztratív szövetség volt, amelyet Alexandrosz személye kötött össze, és halálával ez a kötelék megszűnt.

9 Alexandrosz halála Babilonban (Kr.e. 323) Kr.e. 323 februárjában Alexandrosz visszatért Babilonba. Itt felvázolta egy új hadjárat terveit: az Arab-félszigetet akarta meghódítani. Ez csak az első lépés lett volna, hiszen a hadjárat tovább folytatódott volna. Távolabbi terveiben szerepelt a Földközi-tenger nyugati medencéjének elfoglalása Karthágóval és Rómával együtt. Júniusban megbetegedett, s bár a görög orvosok mindent megtettek, Nagy Sándor emberfeletti megerőltetéstől és alkoholtól megtört szervezete nem bírt ellenállni a kórnak, és Kr.e június 10-én, harminckét évesen meghalt. Az antik leírások arra engednek következtetni, hogy Nagy Sándor tüdőgyulladással súlyosbított maláriában halt meg! Nagy Sándor birodalmának sorsa Nagy Sándor nem jelölt ki örököst maga után.. Ezért szinte halála pillanatában megindult az önjelölt örökösök között a harc az örökségért. Kasszandrosz, Antipatrosz fia Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, és megalapította az Antagonidák uralmát; Lüszimakhosz Kis-Ázsiában és Thrakiában alapított birodalmat (később megölték), I. Szeleukosz Mezopotámiában és Szíriában jutott hatalomra és I. Ptolemaiosz Egyiptomban.

10 A diadochosok

11 Földrajzi helyzet: AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE Appennini-félsziget Földközi- tenger közepén Adriai- tenger a jobb, Tirrén-tenger a bal partjainál északon az Alpok hosszában végigvonul az Appenninek Lakók: nyugati, déli rész: tagolt partvidék hajózás, kereskedelem hegyvidék: pásztorkodás síkság: gabona-, gyümölcstermelés Kr.e. II. ée.: nagy népmozgások - italicus népek (latinok, szabellek szabinok, szamniszok, oscusok, faliscusok) Kr.e. X.sz.: etruszkok (rejtélyes néperedetük? ) Kr.e.VIII-VI.sz.: görög gyarmatosítás (Dél- Itália, Szicília K-i fele nyugati felén punok) északon: illyrek és venétek

12 Róma alapítása Tiberis torkolatától 25 km-re A hagyomány szerint 7 dombra épült Kezdetben különálló, elszigetelten élő telepek, települések, majd etruszk hódítás során terjeszkedés várossá lett Kr.e Róma alapítása, a római időszámítás kezdete Róma alapításának mondája Livius római történetíró; időszámítás környékén élt A római nép története a város alapításától a Kr.e. I. századig Róma alapítása: Romulus, Remus, anyafarkas, falátugrás Róma a királyok korában 1. Társadalom: alapegység: nagycsalád, családfő: apa(teljhatalom), gyereknevelés: anya arisztokrácia, előkelők: patríciusok nagy vagyon lovaskatonai szolgálat politikai jogaik csak nekik az állam életében ők vettek részt kíséretük: cliensek (engedelmeskedők) fokozatosan kiszorultak a patríciusok közül) tömeg : parasztok, iparosok, kereskedők plebejusok Gyalogos katonák A pol. Jogokból kizártak Területi alapon éltek rabszolgák számuk csekély társ.-n kívül éltek

13 2. Államszervezet: - király (minden felett rendelkezik, korlátlan hatalom hadvezér, bíró, vallási vezető; hatalmának egyik megnyilvánulása: liktorok kísérték vesszőnyaláb + bárd) - öregek, vének tanácsa - csak patr. - szenátus - népgyűlés - csak patr. Kr.e. VII. sz. etruszk uralkodók fejlettebbek ipar, keresk.fellendülése építkezések: Cloaca Maxima (csatorna) városfal legfontosabb templom a Capitolium dombon Juppiter, Juno és Minerva temploma patríciusok erősödése a király a plebejusokra támaszkodott hiába: Kr.e. 510-ben etruszk király (Tarquinius Superbus ; 7. római király) elűzése; királyság megszűnése a hatalom a patríciusoké: ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (Kr.e Kr.e. 31)

14 ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Kr.e Kr.e. 31 hatalom a patríciusoké választott tisztségviselők (magisztrátusok) irányították Rómát fizetést nem kaptak (gazdagabbak vállalhatták csak) évenkéntiség kollegialitás (egy tisztséget többen; egymást ellenőrzik) állam élén 2 consul szenátus, népgyűlés összehívása, ülések vezetése, békében legfőbb hatalom, háborúban seregek vezetése szenátus 100 majd 300 tag, legtekintélyesebb patr. családfők népgyűlés csak a patríciusoké; jelentős befolyása nincs diktátor végveszély esetén választották; fél évre; teljhatalom TK: 109.o. Az ókori Róma a köztársaság /sárga/ és a császárság idején Ókori Róma központja FORUM ROMANUM

15 Róma városfalának romjai a királyság korából Róma egykori belvárosa, a Forum 21.sz.-ban Forum Romanum Mikor alapították Rómát? RÖPDOLGOZAT 1pont Nevezzen meg 3 népcsoportot Róma ókori lakói közül! 2 pont Nevezze meg a királyság korának 4 társadalmi csoportját! 2 pont Mi a Cloaca Maxima? Kik a magisztrátusok? Mi a kollegialitás? A köztársaság kora mettől meddig tartott? Mikor lett vége a királyság korának? 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont A plebejusok polgárjogi küzdelme A köztársaság kori Rómát a patríciusok irányították ők viselhettek hivatalokat ők voltak a szenátus tagjai kezdetben nekik volt csak népgyűlésük A köztársaság megszilárdulása után Róma hódító háborúkba kezd (Kr.e. V-IV.sz.)- mindenkinek hasznot hoz (patríciusoknak többet), de ezek a plebejusokat megterhelték : katonáskodás (nehézfegyverzetű gyalogság fő fegyvernem) katonák ellátása

16 Plebejusok politikai jogaik nincsenek a háborúk megterhelik őket elszegényedés (nem tudják munkájukat végezni); adósrabszolgaságba süllyedés küzdenek ez ellen meggazdagodás (iparosok, kereskedők)- részt akarnak a politikai hatalomból szervezkedtek: létrehozták saját népgyűléseiket (területi alapon) hivatalokat próbáltak szerezni Plebejusok harca a hivatalokért, politikai jogokért sosem került sor polg.h.-ra kompromisszum mindig a) Kr.e. 494 kivonulás a szent hegyre (szecesszió) ok: elszegényedés cél: új város alapítása következmény: patríciusok visszahívták őket, beleegyeznek, hogy néptribunusokat válasszanak néptribunus: vétójoga van = érvényteleníthetik a patr. hivatalnokok rendelkezéseit (kivéve: katonai) 2, később 10 b) törvényeket írásba foglalták (decemvírek) XII táblás törvények (származás helyett inkább a vagyoni helyzet tesz különbséget) c) házasság patr. és pleb. közt d) egyik consul pleb. (gazd. pleb.) e) adósrabszolgaság eltörlése (Kr.e.326 -szegény pleb.; van már elég rendes rabsz.) f) papi hivatalok megnyílnak a pleb. előtt (Kr.e. 300) g) földkérdés szabályozása: Licinius-féle földtörv. (Kr.e. 367): állami földekből max. 230 holdat bérelhet 1 személy (szegény pleb.-nak kedvez) h) pleb. népgy. határozatai érvényesek mindenkire (Kr.e. 287) patríciusok védekezése: censori hivatal (Kr.e 443) csak patrícius töltheti be feladat: osztályokba sorolás.. fontos, mert közben: katonáskodásnál a beosztás alapja a vagyon - osztályokba (classis) sorolták a társ.-t (5) - minden classis bizonyos számú századot (centúriát) állított ki - centúriák szerinti népgyűlés (a patrícius és a pleb. népgyűlés mellett) ezé lesz a legnagyobb hatalom: az állam főhivatalnokait ez választotta meg (aki több centúriát állít ki, mert gazdagabb, annak több beleszólása van)

17 Patríciusok és plebejusok között jogegyenlőség patr. és pleb. vagyonos rétegének összeolvadása megkezdődik ez az új vezető réteg: nobilitas pleb. innentől= szegény pleb. harc új színtere: nobilitas - plebejus Róma háborúi Kr.e. IV.sz. Itália meghódítása (etruszkokkal, szamniszokkal, latinokkal harcok) Kr.e. 387 kelta gallok betörése; capitoliumi ludak tarentumi háború görögökkel; pürroszi győzelem Oszd meg és uralkodj! -elv (Divide et impera!) Kr.e. III. sz. közepére Róma jelentős hatalom (Makedóniával, Egyiptommal, Karthagóval egyenrangú) Pun háborúk punok = föníciaiak, Karthagó lakói (Kr.e. 814) hatalmas iparos, keresk. bir., nagyon gazdag állam, rabszolgamunka, zsoldossereg É-Afr. (mai Tunisz kb.); É-Ny-Afrika, D-Sp.o., Korzika, Szardínia, Szicília) Szicília: ny-i fele: Karthagóé k-i fele görög Róma támadja, Karth. segít, Róma győz Karth. Róma

18 Karthágó tűnik erősebbnek ; nagytanács: rómaiak még lábukat sem márthatják meg a tengerben Pun háborúk: megszakításokkal ugyan, de több mint 100 évig tartottak I.pun háború Kr.e Szicília birtoklásáért Róma szárazföldön, Karth. tengeren erősebb Róma görög segítséggel és egy találmánnyal győz (TK: 117.o.;118.o.) Kr.e. 241: Karth. békét kér: Szicília, Korzika, Szardínia hadisarc ( 3200 talentum = 83 tonna ezüst) Szicília tartomány (provincia) lett (az első) (prov.= alárendelt tartomány, gyarmat, a római nép közös tulajdona, jöved. 1/10-e adó) II.pun háború Kr.e a Földközi-tenger nyugati medencéjének az uralmáért hannibáli háború Karth. megerősödött (pl. Hispániából befolyt jöv.) H. felismerte: Karth. egymagában nem bír Rómával szövetségi rendszer kell (é-it-i gallok, hellenisztikus államok) átkel az Alpokon (csatlakozás) népfelkelés elmaradt; zsoldosként csatl.

19 Hannibál harci elefántjai Hannibál átkel az Alpokon útvonal Az ellene küldött római seregeket megveri Róma nehéz helyzetbe kerül egyik legsúlyosabb vereség: Kr.e. 216 Cannae (ismeretlen harcmodor, harci elefántok) Hannibal ante portas! (H. a kapuknál!) Római hadvezér: Cornelius Scipio (később Africanus melléknév) H. utánpótlását elvágja Afrikába tette át a hadszínteret (ellentámadás) Karth. veszélyben, hazarendelik Hannibált döntő csata: Kr.e. 202 Záma

20 békekötés: tengerentúli és afrikai birtokairól is le kellett mondania Karth.-nak nem tarthatott zsoldossereget, sem hajóhadat háborút csak Róma engedélyével kezdhetett 262 tonna ezüst értékű hadisarc Karth. megszűnt földközi-tengeri hatalomnak lenni III.pun háború Kr.e Karth. Róma engedélye nélkül kezdett háborút (R. szerint megszegték a békeszerződést) R. új feltételeket szab: pl. rombolják le városukat, s 10 mérfölddel beljebb építsenek újat Karth.: nem harc eleve kilátástalan lakosság ¾-e elpusztul (maradék rabszolga lesz) Karthagó Kr.e. 146-ban provincia lett R. közben másokkal is háborúzik, K felé terjeszkedik (Makedónia, Ázsia ) mind provincia lett Róma másfél évszázad alatt kis városállamból hatalmas birodalom központja lett

21 A köztársaság válsága háborúk gazdagodás szegényedés gazdagodás: - A) szenátori rend (szenátorok leszármazottai, kezükben a hatalom, zárt, ritkán fogadnak be új embert) optimatáknak (legjobbak)nevezik magukat (földbirtokok, hads.par., prov. vez.) - nagybirtok latifundium létrejötte (áll. földekből bérlés) - rabszolgamunka kihasználása (kisparaszti birtok tönkremegy) B) kereskedelemből (provinciák), adóbérletből meggazdagodók : lovagrend (TK 121.o.) (nem vállalhatnak hivatalt, közvetlenül nem politizál, nagy vagyon) szegényedés: - sok és így olcsó rabszolga - provinciákról beáramló olcsó nyersanyag - nagybirtokkal szembeni versenyképtelenség - háborúk pusztításai - katonáskodás terhei kisparaszti gazdaság tönkremegy - antik proletariátus (nincstelenek) antik proletárok: műhelyekben dolgoznak alkalmi munka polg.j. áruba bocsátása (szavazat) társadalmi és katonai probléma a földdel rendelkezők vállaltak katonai szolgálatot (akik naggyá tették R.-t, tönkrementek ebbe) - megoldandó problémák!!! (válságtényezők) Válságtényezők: földkérdés (nincstelenek, antik proletárok mi legyen velük? ) katonaság gondja: utánpótlás (földjüket elvesztettek) akadozása, szervezettség, szakszerűség államigazgatás gondja városállamból birodalommá fejlődik (másképpen kell szervezni/irányítani) de a hivatalok/hivatalszerkezet nem változik a bir. kül. részei kül. jogállásúak (római, latin, szövetséges jog kötelességeik azonosak, jogaik nem) voltak feszültség évenkéntiség (rövid idő) kollegialitás (egymás munkáját akadályozhatják)

22 Kísérletek a válság megoldására (reformkísérletek) Gracchus testvérek A) Tiberius Gracchus (néptribunus) katonaként a hadsereg válságát megtapasztalja - célja: a nincstelenek földhöz juttatása - Licinius-féle földtörvény felújítása Kr.e javaslat törvény megkezdik életbe léptetését - a senatori rend tagjait anyagilag súlyosan érintette utcai harcok, 300 hívével együtt megölték B) Gaius Gracchus bátyja példáján okulva: széles társadalmi bázist próbált kiépíteni a szenátori renddel szemben lovagokra támaszkodva (ígéret: esküdtbíróságban tisztség) szövetségeseknek római polgárjogot ígért proletároknak olcsó gabonát földreform: Itálián kívüli provinciákra telepítette volna a nincsteleneket (pl. Karthago) haza ellenségének nyilvánították, véres összecsapások (3000 halott, polgárháború előszele), öngyilkos lett Kr.e. 124 Gracchusok eredménye: prol. földhöz juttatása lovagok hatalma növekedett Gracchus testvérek politikáját folytatók: néppárti politikusok (populárisok) konzervatív reformpolitika népet használják fel pol. céljaikra (néptribunusok is az elit tagjai) optimaták ellen küzdöttek HF: TK o-ig tudni Marius Jugurtha numídiai király elleni háborúban hívta fel magára a figyelmet (Kr.e. 105) germánokkal már harcol 5 éven át consul (senki ilyen soká) hadseregreform nincstelen proletárokból zsoldot kapnak veteránként (16 év szolgálat után) földet kapnak

23 Livius Drusus (Kr.e. 91)- néptribunus - földosztás - szövetségeseknek egyenjogúságot ígért - meggyilkolták - szövetséges háború róm. polg.j. Itália minden szabad polgárának JULIUS CAESAR Kr.e. 100 körül született kellemes modorú rendkívül jó szónok fényes lakomák a rómaiaknak cél: néppárt (populáris) hatalmának visszaállítása + saját hatalmi érvényesülése I. triumvirátus titkos Kr.e. 60. katonai erők a szenátus ellen Pompeius, Crassus, Caesar Kr.e. 59 Caesar consul lett (ingyengabona, földosztás, jóváhagyja társai intézkedéseit) Gall provincia proconsula lett (Cr. Szíria; Pomp. Hispánia) seregét a legjobb sereggé szervezte, hódító harcok, germánok visszaverése, Britanniába betör Bomlik a triumvirátus: Crassus elesett (parthusok megtöltik arannyal) Pompeius kibékül a szenátussal Caesar proconsulsága lejár, felszólítják: jöjjön Rómába; válasz: ha Pomp. is lemond hatalmáról nem Kr. 49 seregével átlépi a Rubicót (It., Gallia határa, átok terhe, A kocka el van vetve. ), elfogl. Itáliát,, megveri Pomp. vezér nélküli seregét,majd megütköznek: Kr.e. 48 pharszaloszi csata J.C. P. J.C. győz; Pomp. Egyiptomba menekül, itt megölik

24 J.C. sokan hozzá pártolnak, társ. bázisa nő fegyveres harcok a szenátusi haderőkkel megsemmisíti őket J.C. kora: - köztársaság vége - minden hatalom a maga kezében (lényegében király, jogilag nem) - diktátor (10 év majd örökre), néptribunus, imperator, consul, censor, pontifex maximus (szobrát a 7 király szobra közé állították) földreform (róm. prol. jelentős része földhöz jut) szenátus felhigítása (900 fő; provinciaibelieket is felvett) naptárreform (Julianus- naptár) Róma fejlesztése, szépítése aranydénár bevezetése (egész világ fizetőeszköze, rajta saját képmása) adóreform nem végez a szenátussal, csak egyeduralomra tör szen. erejéből még egy összeesküvésre futja: Brutus + Cassius; Kr.e. 44. márc. idusa (Pompeius Színház, 23 tőrszúrás ergyeduralom a szenátus ellenállásán még meghíúsult) J. C. halálával polg. háb. kiújul zűrzavaros, véres időszak II. triumvirátus nyílt népgyűlés kérésére szövetség a szenátus ellen cél: gyilkosok megbüntetése Antonius (Kr.e. 44-ben J.C. consultársa) Octavianus (C. unokaöccse, fogadott fia, végrendeleti örököse) Lepidus ( a lovasság parancsnoka, katonai főparancsnok) Ant.+ Oct. Kr.e. 42 Philippi megverték Brutus és Cassius seregeit (B+C öngyilkos lett) Lepidus kivált (Afrikát megkapta) gyakorlatilag kettévált a bir.: Kr.e. 40 Brundisiumi egyezmény: Oct.: ny-i rész; Ant.: keleti rész (Egyiptom, Kleopátra) ellentét köztük: Kr.e. 31. Actium (tengeri csata), Oct. győz (A. Egyiptomba menekül, öngyilkos lesz, O. Egyiptomba, Kaisariont meggyilk., Kl. csábítani próbál, nincs siker, öngy.) (Egy. császár magántulajdona lesz - legjobban jövedelmező provincia)

25 Octavianus - egyeduralom polg.h. vége; közt. megbukott Kr.e 27: lemondott a triumviri hatalomról, átadta a szenátusnak felkérik, vezesse továbbra is a birod-t két névvel ruházza fel a szenátus: Augustus (fenséges) princepsz (első ffi, a szenátus elnöke, először szavaz, befolyásolja ezzel a szavazást) tisztségei: princeps, consul, néptribunus, pontifex maximus, imperator, erkölcsök felügyelője, haza atyja stb. nem tagadta meg nyiltan a köztársaságot, de valójában felszámolta, s saját uralmát valósította meg; segítsége ebben: hadsereg (ő sem számol le a szenátussal) császárságnak nevezzük az egyeduralmat Caesar nevéről a császárság első évszázadainak elnevezése: principátus kora (a cs. a szenátussal együtt irányítja Rómát) Augustus belpolitikája rend, fegyelem helyreállítása, közbizt. megteremtése bíróságok újjászervezése, számuk növelése szigorú tv-k régi jó erkölcsök visszaállítása (rabszolgatartó társ.rend megszilárdítása) pol.élet: szenátus, lovagok szerepét szigorúan ellenőrizte nép megnyerése: gabonaosztás, cirkuszi játékok (Panem et circenses! Kenyeret és cirkuszt!) közigazgatás kiépítése hivatalnoki kar (kötelességtudó, államhű) provinciák egy részük kormányzását a szenátusra bízta, a fontosakat magának tartott (Egyiptom császár magánbirtoka, sok jövedelem)

26 Augustus külpolitikája kissé meglepő: nagy hódításokat vártak tőle, de csak a háborúkat zárta le cél: természetes határvonal megteremtése, stabilizálás természetes határok: Rajna Duna Eufrátesz (TK: 132.o.) (Aug. hódította meg Pannóniát is) Pax Romana római béke harcok szüneteltetése, külső-belső béke egyaránt