Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS II. negyedév Békés megye

Átírás

1 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS TÁJÉKOZTATÓ

2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató dr. Nagy Ágnes Készítette: Kiss Ilona elemző Foglalkoztatási programok osztály

3 TARTALOMJEGYZÉK Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek 4 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája 6 A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai 7 A következő három hónap várható tendenciái 9 Az egy év múlva várható trendek 11 Közfoglalkoztatás nélküli létszám-előrejelzések 11 A megye álláskínálata 12 A válaszadók által alkalmazott foglalkoztatási formák 13 Fogalmi meghatározások 14 Táblázatok 15 Táblázatok teljes állományi létszámra 16 Közfoglalkoztatás nélküli adatok 22 Közfoglalkoztatottak 23 Diagramok 25 A i felmérés adatlapja 27 3 / 28

4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, ( az utóbbi években megvalósult modernizációs folyamat során olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több hírt adnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközök egyike a negyedéves gyakoriságú munkaerő-gazdálkodási felmérés, melyben a kirendeltségekkel kapcsolatban álló munkaadók vesznek részt. A válaszadók egy rövid, munkaerő-gazdálkodási adatlap kitöltésével a jelenlegi, a három, illetve tizekettő hónap múlva várható létszámadataikról adnak információt, valamint negyedévente egy-egy változó kérdésre válaszolnak. Ez alkalommal a felmérés a március 31-i foglalkoztatotti állományra kérdez rá, valamint az egy negyedévvel, és az egy évvel későbbi létszámot tudakolja, külön kiemelve az ebből közfoglalkoztatottakat. Az adatfelvétel jelen mérés esetében április között zajlott. A felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyban álló munkaadók vettek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a megye munkaerőpiacának egészét. Az elemzés a válaszadó szervezetek válaszain alapul, célja a partnerek tájékoztatása, a meglévő kapcsolatok fejlesztése. Munkaerőpiac Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek 1 A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012-ben a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévihez képest számottevő javulást mutat IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, közülük 133,1 ezren foglalkoztatottként, 15,4 ezren pedig munkanélküliként év egészét figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1,2, a munkanélkülieké 2,4%-kal haladta meg a évit. A megyében az aktivitási arány 1,3, a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal növekedett. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya a javulás ellenére alacsonyabb az országosnál, de a különbség az előző évihez képest mérséklődött. 1 KSH 2012/4 Statisztikai tájékoztató, 4 / 28

5 A megyében a 4 főnél magasabb létszámot foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2012-ben átlagosan 68,6 ezer fő volt alkalmazásban, 3,4%-kal több, mint az előző évben. A létszám bővülése Békés megyében a fizikai munkakörben dolgozók 7,4%-os létszámnövekedésének a következménye, mivel a kisebb hányadot képviselő szellemieké 2,5%-kal csökkent. Az egyes gazdasági ágak létszámalakulása eltérő tendenciájú. Nagyon jelentős csökkenés volt a művészet és szabadidő gazdasági ágban, ahol közel háromtizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál, az információ, kommunikáció gazdasági ágban pedig 22%-os volt a létszám fogyása. Számottevően növelték ugyanakkor létszámukat az egyéb szolgáltatásba (25%), az építőiparba (16%), az egészségügyi szolgáltatásba (19%) és a közigazgatásba (9,2%) tartozó munkáltatók. Az iparban, a szállítás és raktározásban 2-3% közötti a létszámbővülés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012-ben megközelítette a 162 ezer forintot, a fizikaiak valamivel több mint 129 ezer, a szellemiek közel 211 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 2%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, országosan a növekedés mértéke 4,6%-os volt. A megyei átlagkereset 61 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint az országos. Legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban és a közigazgatásban dolgozók, legkisebbel ezúttal az építőiparban és a vendéglátásban dolgozók rendelkeztek; keresetcsökkenés csak a közigazgatásban és az egészségügyi szolgáltatásban mutatkozott. A családi kedvezmény nélküli nettó átlagkereset 105 ezer forintos havi átlaga 3,1%-kal maradt el a évitől, miközben a fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek. Gazdasági szervezetek Békés megyében december végén mintegy 69 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, mely szinte megegyezik az előző év végivel. A gazdasági szervezetek nyolctizede egyéni vállalkozás, a társas vállalkozások aránya 14%; az előbbi lényegesen magasabb, az utóbbi viszont alacsonyabb az országos aránynál december végén Békés megyében ezer lakosra 185 vállalkozás jutott, 17-tel több, mint országosan. Az egyéni vállalkozások ezer lakosra vetített száma 156, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legmagasabb, az utóbbi viszont csak Nógrádban alacsonyabb. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál közel másfélszerese az országosnak, a társas vállalkozásoké viszont csak valamivel több, mint négytizede annak. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetétele az előző évek tendenciáját követi: az egyéniek valamivel több, mint hattizede mezőgazdasági tevékenységet végez, még viszonylag nagyobb hányadot, 10%-ot képviselnek az ingatlanügyletekbe regisztráltak. A társas vállalkozások mintegy negyede a kereskedelembe, 21%-a az iparba, építőiparba, 12%-a a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, 6%-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi aránya viszont jellemzően 6% alatti. Az egyéni vállalkozások közel negyede vállalkozói 5 / 28

6 igazolvánnyal rendelkezik; 37%-a mellékfoglalkozásban, 29%-a főfoglalkozásban, mintegy 35%-a pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Ez utóbbiak aránya a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekben volt átlag feletti. Beruházás 2012-ben a megye megfigyelt gazdasági szervezetei 52 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, ami folyó áron számítva csökkenést mutat. A megyei beruházások a Dél- Alföld fejlesztéseinek 20, az országosnak mindössze az 1,7%-át adták. Az invesztícióból legnagyobb arányban az ipar és a mezőgazdaság részesedett. Jelentősebb, 6-7%-os hányadot képviseltek még a szállítás és raktározás, a kereskedelem, és a közigazgatás beruházásai. Az ipari beruházások mintegy kétharmada a feldolgozóiparban, a többi a víz- és hulladékgazdálkodásban realizálódott. Az egy évvel korábbihoz viszonyított legdinamikusabb folyóáras növekedés (kétszeres) a megye beruházásainak mindössze 4%-át adó művészet és szórakoztatás gazdasági ágban jelentkezett, de emellett számottevő bővülést értek el az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatásban is. A beruházási célú kiadások felét építésre, 46%-át gépek, járművek beszerzésére fordították; 4,5%-át az ültetvények, igásállatok és föld, telek ráfordításai tették ki. Az egy lakosra jutó teljesítményérték a 146 ezer forint alapján a megyei rangsorban csupán Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyét előzi meg. A régió másik két megyéjéhez képest jelentős az elmaradás; az országosnak is csak a felét közelítette. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája A 2013.II.negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felméréshez 566 munkáltató szolgáltatott adatot. A választ adóknál foglalkoztatottak létszáma a felvétel idején 30,033 ezer fő volt, ebből közfoglalkoztatott 4,3 fő, a közfoglalkoztatás nélküli létszám 25,7 ezer fő. A választ adó cégek jellemzően (77,4%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy munkaadóinak túlnyomó többsége is e létszám kategóriába sorolható. Az alkalmazásban állók száma a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél a legmagasabb. A választ adóknál foglalkoztatott létszám 79,3%-a ezen létszámnagyságú cégeknél áll alkalmazásban. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Békés megyében 2013.II.negyedévre vonatkozó mérés Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak Létszám-kategória száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) ,6% ,5% Kis (10 49 fő) ,8% ,2% Közepes ( fő) ,9% ,3% Nagy (250 fő felett) 21 3,7% ,0% Összesen ,0% ,0% A vizsgálatba vont nagyfoglalkoztatók jellemzően feldolgozóipari, közigazgatási és mezőgazdasági ágazatba tartoznak. A mikro és kisfoglalkoztatók körében a mezőgazdaság és a feldolgozóipar mellett a kereskedelem a három legmagasabb létszámot foglalkoztató csoport. Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a választ adóknál foglalkoztatottak létszáma legmagasabb a békéscsabai az orosházi, és a gyulai munkaügyi körzetben. A munkaadók nagyságrendje szerint nagyfoglalkoztató továbbra sem került Sarkadon a mintába, az ennél kisebb létszám kategóriába tartozó munkáltatók azonban mindenhol jelen vannak. 6 / 28

7 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során adott foglalkoztatói válaszok a megyében alkalmazásban állók 2 43,8%-ára vonatkozóan adtak információt. Egyes ágazatokban kimagaslóan nagy, máshol szerényebb mértékű a válaszok reprezentáltsága. Összességében a megyében meghatározó ágazatokról magas arányban kapunk előrejelzést. A felmérésen belül a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók létszámaránya a legmagasabb az ágazat magasabb reprezentáltsági arányt mutat a negyedéves felmérésben, mint az alkalmazásban állók körében. A 2012.IV. negyedévi KSH adatok alapján a Békés megyében alkalmazásban állók 22,0%-a tartozik ebbe az ágazatba, a negyedéves felmérés mintájában ez az arány 39,0%. Ezzel a feldolgozóiparban dolgozó i cégeknél alkalmazásban állók (15096 fő) számának 77,6%-áról kaptunk visszajelzést. A másik két legmagasabb foglalkoztatotti létszámot érintő ágazat a közigazgatás és a mezőgazdaság. Ezek felmérésben látható létszámaránya megfelel az alkalmazásban állók legfrissebb adatainak, illetve annál valamivel magasabb. A közigazgatásé a negyedéves mérésben 18,3%, az alkalmazásban állóknál 11,2%, a mezőgazdaság a vizsgálat mintájában 9,46% az alkalmazásban állóknál 8,0%-os arányt képvisel. Ennek oka az is, hogy ezekben az ágazatokban magasabb a mérésbe vont munkáltatók körében a válaszadási hajlandóság, melyet az a tény is elősegít, hogy az ágazatokra jellemző nagyarányú közfoglalkoztatás miatt szoros az együttműködés az ágazat szereplői a munkaügyi kirendeltségek között. A mintánkban alulreprezentáltnak tekinthető a kereskedelem, az oktatás és a humán egészségügy ágazatok. A kereskedelemben a legfrissebb KSH adatok szerint a megyében alkalmazásban állók 8,5%-a dolgozik, az általunk megkérdezett cégek esetében a teljes létszám 6,1%-a tartozik ide. Az oktatás területén a 10,9%-os alkalmazotti arány a mintánkban 3,1%-os, míg a humán egészségügyi területen foglalkoztatottak saját felmérési mintánkon belüli aránya 4,9% a KSH által kimutatott 19,9%-kal szemben. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájának kialakítása során folyamatos törekvésünk, hogy a termelő tevékenységet végző ágazatok súlya mindenképpen meghatározó legyen és igazodjon a megyében foglalkoztatóként betöltött szerepükhöz, nagyságukhoz. Ez ebben a mérésben is megvalósult, mely pl. az oktatás és a humán egészségügy ágazatok elmaradását is okozza. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés több éves múltra tekint vissza, így lehetőség van a korábbi jelzések teljesülésének vizsgálatára. Az aktuális negyedéves felmérésre választ adó munkáltatók visszajelzései alapján a foglalkoztatási tendenciák az egy negyedévvel korábbi munkáltatói várakozásoknak megfelelően alakultak. Az előző negyedévben a munkáltatók az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően fölmért lehetőségeik figyelembe vételével a mostani mérési időszakra 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizáltak. A választ adók foglalkoztatotti létszáma ennél 6,5%-kal alacsonyabb szinten alakult. Tehát a három hónappal ezelőtt a munkáltatók által várt kismértékű emelkedés helyett 2078 fős létszámcsökkenés következett be. A március 31-re prognosztizált főhöz képest főben realizálódott. Az egy évvel korábbi prognózisok 0,9%-os létszámcsökkenést vetítettek előre, mely nem igazolódott vissza. Ezzel ellentétben a ében számlált alkalmazotti létszám 2 KSH STADAT táblák 2012.IV. negyedév, alkalmazásban állók száma 7 / 28

8 fő Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 4%-kal haladja meg az egy évvel korábban vártat. A prognosztizált fő helyett március 31-án a létszám fő. A változások kirendeltségenként eltérően alakultak, az alábbi diagram az egy negyedévvel és egy évvel korábbi jelzések megvalósulását mutatja Az egy évvel, valamint három hónappal ezelőtt márciusára prognosztizált létszám megvalósulása 12 hó előtt prognosztizált 3 hó előtt prognosztizált tény A nyilvántartott álláskeresők havi átlaglétszáma 2013.I. negyedévében fő volt, mely 556 fővel meghaladja az előző év ugyanezen időszakának átlagadatát. A nyilvántartott álláskeresők száma 2013 márciusában fő volt. Éven belül a téli időszakot követően a nyilvántartott álláskeresők állománya általában márciusban nagyobb kiáramlással is jellemezhető, melynek intenzitása nagymértékben függ az időjárástól, a szezonális munkák beindulásának lehetőségétől. A 2013-as évben az év első két hónapjában magas volt a regiszterben szereplő álláskeresők száma, majd március 01-től több mint 9000 fős kiáramlással hirtelen nagy tömeg távozott a nyilvántartásból. A kilépés hátterében a közfoglalkoztatási programok állnak, majd áprilistól már a szezonális hatások is éreztették hatásukat. Összetétel tekintetében Békés megyében továbbra is kihívásként jelentkezik a pályakezdő álláskeresők nyilvántartottakon belüli magas aránya, a tartósan munka nélkül lévők, az idősebb munkavállalói csoportba tartozók és az alacsony iskolai végzettségűek szintén magas száma. A nyilvántartott álláskeresők főbb összetétel adatai március iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: ,0% Férfi: ,9% Tartósan állás nélküli: ,0% Szakmunkás: ,2% Nő: ,1% Pályakezdő: ,2% Érettségizett: ,5% 50 éves és idősebb: ,1% Diplomás: ,3% nyilvántartott álláskeresők száma: fő 8 / 28

9 A következő három hónap várható tendenciái A felmérés eredménye szerint ének végére foglalkoztatotti létszáma kismértékben emelkedni fog. A munkáltatók 2,6%-os növekedést prognosztizálnak, mely létszámában 791 fős létszámemelkedést jelent. A változás valamennyi kirendeltségen pozitív irányú. Mértékében legnagyobb a békési és a sarkadi körzetben, ahol a választ adók 7,8 és 4,4%-os növekedést vetítenek előre. A kirendeltségek között legszerényebb növekedést az orosházi és a gyulai térségből jeleztek, itt 1 illetve 1,6%-os növekedést várnak az első félév végére. A többi kirendeltségen a létszámnövekedés mértéke 1,8 és 4,1% között mozog. A létszámnövekedésen belül a közfoglalkoztatás nélküli adatok mutatnak magasabb arányt. A három hónap múlva várható létszámváltozáson belül 305 fő közfoglalkoztatás keretében 486 fő közfoglalkoztatás nélküli álláson érintett. A kirendeltségek tekintetében a legnagyobb létszámnövekedést mutató békési körzetben a létszámnövekedést nagyobb arányban közfoglalkoztatási foglalkoztatás bővülés okozza (a változás 55%-ában), a szintén magas növekedést mutató sarkadi körzetben ennek éppen az ellenkezőjeként 88%-ban a nem közfoglalkoztatási állások létszámbővülése. Nemzetgazdasági ágazatok közül pozitív irányú létszámváltozást a művészet, szórakozás, szabadidő, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és a közigazgatás, ágazatból jeleztek. A várható létszámnövekedés 2013 júniusának végéig 791 fő. A növekedésen belül a közigazgatás tekintetében mutatkozó 266 fős bővülés mindegyike közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik. A többi emelkedést mutató ágazat mindegyikénél közfoglalkoztatáson kívüli a létszámmozgás. Mértékében a feldolgozóiparban (+122 fő) a kereskedelemben (+67 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatban (+66 fő) érinti a legnagyobb létszámot. A megkérdezett munkáltatók cégméret szerinti megoszlás alapján is emelkedést mutatnak A mikro vállalkozások 17,5%-os, a kisvállalkozások 2,2%-os, a közepes méretűek 2,7%-os a nagyvállalkozások 1,5%-os létszámnövekedést várnak 3 hónap múlva. A vállaltok mérete szerinti létszámváltozásban a mikro, a kis- és közepes méretű vállalkozások esetében a közfoglalkoztatás nélküli foglalkoztatás eredményezi a létszámnövekedést, a nagyvállalatok létszámnövekedésében a közfoglalkoztatás játszik szerepet. A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 3 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint foglalkoztatotti létszáma a március végi adatokhoz képest 2013 júniusának végére 2,5%-kal növekszik A létszámfelvételek elbocsátásokkal csökkentett létszámhatása a válaszadók körében összességében 791 fős létszámemelkedést eredményez. A következő három hónapban felvételre kerülő létszámtervek 1161 fő felvételét és 370 fő elbocsátását vetítik előre. Felvételek 4 Jelen felmérés során felkeresett és választ is adó 566 munkaadó 31,8%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül III negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása a KSH adatok alapján. 4 Az ismertetett munkakörök a közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat is magukba foglalják a felvételek és a leépítések tekintetében is. 9 / 28

10 A mintavételi körön belüli felvételi igények meghaladják a létszámelbocsátást az ipari foglalkozásokon belül a kőműves, hegesztő, lakatos, és a nyomdaipari foglalkozások vonatkozásában, a kereskedelemben a bolti eladók, pincérek, pultosok szakácsok körében, a gépkezelőknél a tehergépkocsi vezetők tekintetében. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozások közül a takarítók, kézi csomagolók, egyszerű építőipari foglalkozások és egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási jellegű foglalkozásokra várható nagyobb létszámú felvétel. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 4,6%-a számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. Elbocsátásokra a vagyonőr, a szabó,varró, a fafeldolgozó gépkezelő és a kazángépkezelő foglalkozásokban lehet számítani. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több olyan munkakörből is, ahol felvételek és elbocsátások egyszerre vannak jelen, melyek nem eredményeznek létszámmozgást, az ellentétes irányú változások kiegyenlítik egymást. Ilyen jelzések szociális gondozói, állattenyésztői, fémmegmunkáló gépkezelő, ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó foglalkozásokra vonatkozóan érkeztek. Várható létszámváltozás március 31-i zárónaphoz képest (% ban)] 10 / 28

11 Az egy év múlva várható trendek A II negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján munkáltatói távlati terveik tekintetében úgy nyilatkoztak, hogy a megye foglalkoztatotti állománya 2014 márciusának végére a jelenlegi szinttel gyakorlatilag megegyező lesz. A változás prognosztizált mértéke 25 fős létszámcsökkenést vetít előre, mely a foglalkoztatotti létszám 0,1%-os csökkenésének felel meg. Ezen eredményen belül a megyében meghatározó ágazatok közül a mezőgazdaság 231 fős a kereskedelem 109 fős növekedést, a feldolgozóipar 113 fős, a közigazgatás 354-fős a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat 111 fős csökkenést vetít előre. A cégek méreteit tekintve a létszámváltozás iránya alapján a mikro- és kisvállalkozások növekedést látnak reálisnak, esetükben 13,5 illetve 3,3%-os létszám növekedési tervek körvonalazódnak. A közepes és nagyvállalatok létszámcsökkenéssel számolnak, melynek mértéke 2,1 illetve 0,7%-os. A megye kilenc munkaerő-piaci körzete közül öt növekedést, négy létszámcsökkenést vár egy év múlva. A csökkenő létszámot prognosztizáló körzetek a békési (-6,7%) a gyomaendrődi (- 4,3%), a gyulai (-3,6%) és a sarkadi körzet (-1,0%). Létszám növekedési kilátásokat a mezőkovácsházi (4,6%), a szarvasi (3,9%) a szeghalmi (1,6%), a békéscsabai (0,9%) és az orosházi (0,4%) kirendeltség körzetéből jeleztek. Közfoglalkoztatás nélküli létszám-előrejelzések A megkérdezett munkáltatók március 31-i közfoglalkoztatás nélküli statisztikai állományi létszáma fő volt (a vizsgálatba vont létszám 85,6%-a). A közfoglalkoztatás nélküli létszámban a vizsgálathoz viszonyított három hónap múlva, június végére kismértékű létszámemelkedést várnak. A 2013.II.negyedévi munkaerőgazdálkodási felmérésben résztvevők összességében 791 fős növekménnyel számolnak, melyből 486 fő nem közfoglalkoztatás jogviszonyban kerül alkalmazásba. A felmérésben résztvevők teljes körében prognosztizált 2,6%-os létszámnövekedésnél a közfoglalkoztatás nélküli létszám változása mérsékeltebb (1,9%), tehát a teljes válaszadói létszám változásában a közfoglalkoztatás nélküli létszám növekedése is meghatározó, de az nem csak ennek köszönhető. A megye nemzetgazdasági ágai közül a közfoglalkoztatás nélküli létszámadatok tekintetében a feldolgozóipar (122 fő) számol 3 hónap múlva nagyobb létszámnövekedéssel, e mellett a kereskedelem (+67 fő) és az adminisztratív valamint szolgáltatást támogató tevékenység (+66 fő) mutat növekedést. Létszámcsökkenést egyik ágazatra vonatkozóan sem jeleztek. A közfoglalkoztatás nélküli körben a cégméret tekintetében valamennyi vállalkozásméretet növekedés jellemzi, közülük a mikro vállalkozások számolnak a legnagyobb mértékű növekedéssel (+12,9%). A kisvállalkozások 1,8%-kal, a közepes méretűek 2,1%-kal a nagyvállalkozások 0,5%-kal magasabb létszámra számolnak három hónap múlva a jelenleginé magasabb étszámmal. A kirendeltségek vonatkozásában a békési és a sarkadi körzetben 4,8-4,8%-os létszámnövekedés várható három hónap múlva. A gyulai kirendeltség kivételével a többi körzetben ennél kisebb mértékű, de szintén emelkedő létszámot várnak. A gyulai körzetben a választ adóknál foglalkoztatottak létszáma három hónap múlva is a mérés idején kimutatott szinten várható. 11 / 28

12 A következő 12 hónapra vonatkozó előrejelzések alapján a közfoglalkoztatás nélküli létszámban kismértékű növekedés várható. A munkáltatók 0,9%-os létszámnövekedést jeleztek előre. A közepes méretű vállalkozások 1,2%-os létszámcsökkenéssel számolnak, a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalkozások létszáma várhatóan nem változik, A kisvállalkozások ezzel szemben 4,2%-os a mikro vállalkozások 13,2%-os növekedést várnak egy év múlva. Ágazatok tekintetében a mezőgazdaság mutatja a legnagyobb létszámú növekedést (+231 fő), e mellett a kereskedelem (+106 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást segítő ágazat (+81 fő) tervez nagyobb létszámban növekvő létszámmal. A létszám száz főt meghaladó csökkenését a feldolgozóiparból (-249 fő) és a művészet, szórakozás, szabadidő ágazatból (-113 fő) várják. Területileg öt kirendeltség területén működő vállalkozás vár egy év múlva létszámnövekedést. Közöttük a sarkadi körzetben 10,3%-os, a szarvasi körzetben 8,7%-os, és a szeghalmi körzetben 4,6%-os létszámnövekedéssel mutatja a legnagyobb mértékű változást. Békéscsabán (0,8%) és Orosházán (0,4%) a létszám nagyon szerény pozitív irányú változást mutat. A vizsgálat időpontjában mért létszám egy év múlva várhatóan csökkenni fog a Gyomaendrődi (-5,2%), a Gyulai (-3,5%), a Mezőkovácsházi (-2,2%) és a Békési (-1,8%) kirendeltség körzetében. A közfoglalkoztatás nélkül figyelembe vett létszám tekintetében megyei szinten egy év múlva összességében 122 fős növekedést vetítenek előre a választ adók. A megye álláskínálata A január március hónapok közötti időszakban a i munkaügyi kirendeltségekhez állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 1116 ajánlattal együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során. Az állások száma 76 db-bal több, mint egy évvel ezelőtt, és 7957-tel több, mint a megelőző negyedévben ban március 01-től indult el azoknak a közfoglalkoztatási programoknak a jelentős hányada, melyek az év teljes szakára vonatkozó foglalkoztatást biztosítanak. Ezekhez az ajánlatokhoz kapcsolódóan egyszerre nagy számban jelentek meg munkaerőigények. A I. negyedévi időszakban érvényes álláshelyek 21,4,%-a mezőkovácsházi kirendeltség 13,6%-a békéscsabai körzet területén kínált munkát. Az I. negyedévi álláshely kínálatból a legalacsonyabb részarányt a békési (8,1%) és a szarvasi (8,8%) körzet képviseli. A megye állásajánlatainak 9,5%-át az orosházi, 10,4-10,4%-át a gyomaendrődi és a sarkadi,13,1%-át a gyulai, 12,1%-át a szeghalmi körzetben kínálták. Az állások 90%-ához támogatás társult, 10%-hoz támogatási igény nélküli bejelentés volt. A támogatási igények jellemzően a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódtak. A rendelkezésre álló állások között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területének munkaerőigénye volt a legmagasabb, míg a versenyszférából a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar kínált a legtöbb ember számára munkalehetőséget. A munkaerő-igények meghatározó része a közfoglalkoztatás, és a szezonmunkák természetéből adódóan határozott időre kínált munkalehetőséget, a határozatlan idős munkaszerződések 12%-ot képviseltek. 12 / 28

13 Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbizási szerződés Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsí Határozott idejű munkaszerződés Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Az állások 75,3%-ának betöltéséhez elegendőnek bizonyult az általános iskolai végzettség. A bejelentések 20,6%-ához szakmával rendelkező középfokú végzettségűeket 5 kerestek. Gimnáziumi végzettséggel az állások 3,1%-a volt betölthető, míg felsőfokú végzettséget 1,0%-hoz határoztak meg feltételként. Az állások 94,4%-a teljes munkaidős állás volt, míg 5,6%-a részmunkaidőre kínált álláslehetőséget. A válaszadók által alkalmazott foglalkoztatási formák megjelenik. A választ adók foglalkoztatási formákkal kapcsolatos preferenciái biztosan alkalmazná biztosan nem alkalmazná Ebben a negyedévben a felmérés utolsó kérdéseként partnereink foglalkoztatási formákról alkotott véleményére voltunk kíváncsiak, arra, hogy a következő negyedévre vonatkozó munkaerőgazdálkodási terveik szerint mely foglalkoztatási formák alkalmazását fogják alkalmazni A válaszadók visszajelzése alapján térségünkben a határozott idejű szerződés a legelterjedtebb átlagostól eltérő foglalkoztatási forma. E mellett az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás illetve a részmunkaidős alkalmazás fordul elő gyakrabban. E mellett a munkaerőkölcsönzés, az önfoglalkoztatás és a megbízási szerződés, mint foglalkoztatási forma várható gyakorisága kis számban A biztosan nem alkalmazná választ legnagyobb számban a bedolgozói jogviszony, a távmunka, a munkaerő-kölcsönzés és az önfoglalkoztatóvá válás kapta. E szerint ezen foglalkoztatási formák elterjedtsége, alkalmazása térségünkben a közeli jövőben sem várható. 5 szakmával rendelkező középfokú: szakiskolai, szakmunkás, szakközépiskolai, technikumi végzettség érettségivel vagy a nélkül 13 / 28

14 Fogalmi meghatározások A munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében a nemzeti foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 14 / 28

15 Táblázatok 15 / 28

16 Táblázatok teljes állományi létszámra Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint Microvállalkozás (<10 vállalkozás vállalkozás összesen Közép- Nagy- Kisvállalkozás létszám-kategória (10<=&<50 fő) TEÁOR 08 fő) (50<=&<250 fő) (250 fő <=) db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 16 22% 39 54% 16 22% 1 1% % Bányászat Feldolgozóipar 42 28% 59 39% 39 26% 10 7% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0% 4 57% 2 29% 1 14% 7 100% Építőipar 25 49% 21 41% 5 10% 0% % Kereskedelem, gépjárműjavítás 58 53% 48 44% 3 3% 1 1% % Szállítás, raktározás 4 40% 4 40% 1 10% 1 10% % Szálláshely szolg, vendéglátás 26 70% 10 27% 1 3% 0% % Információ, kommunikáció 4 57% 3 43% 0% 0% 7 100% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 33% 0% 2 67% 0% 3 100% Ingatlanügyletek 3 38% 5 63% 0% 0% 8 100% Szakmai, tudományos, műszaki tev % 5 28% 2 11% 0% % Adminisztratív és szolgáltatás 6 38% 4 25% 5 31% 1 6% % Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 2 6% 10 31% 16 50% 4 13% % Oktatás 2 18% 2 18% 6 55% 1 9% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 7 41% 4 24% 5 29% 1 6% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 20% 3 60% 1 20% 0% 5 100% Egyéb szolgáltatás 5 42% 4 33% 3 25% 0% % összesen % % % 21 4% % A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Microvállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Megnevezés (<10 fo) (10<=&<50 fo) (50<=&<250 fo) (250 fo <=) összesen db fő db fő db fő db fő db fő Békéscsabai Kirendeltség Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség / 28

17 A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Microvállalkozás (<10 fo) , ,5 Kisvállalkozás (10<=&<50 fo) , ,3 Középvállalkozás (50<=&<250 fo) , ,1 Nagyvállalkozás (250 fo <=) , ,7 összesen , ,1 A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként + 3 hónap +12 hónap Megnevezés fő fő változás % fő változás % Békéscsabai Kirendeltség , ,9 Békési Kirendeltség , ,7 Gyulai Kirendeltség , ,6 Orosházi Kirendeltség , ,4 Szarvasi Kirendeltség , ,9 Szeghalmi Kirendeltség , ,6 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,3 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,6 Sarkadi Kirendeltség , , , ,1 A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,1 Bányászat 0 0 Feldolgozóipar , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,7 Építőipar , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,0 Szállítás, raktározás , ,7 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,6 Információ, kommunikáció ,5 65 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 Ingatlanügyletek , ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,9 Adminisztratív és szolgáltatás , ,3 Közigazgatás, védelem, társadalombizt , ,3 Oktatás , ,1 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,1 Egyéb szolgáltatás , ,7 összesen , ,1 17 / 28

18 A mintavételi körben várható létszámmozgások FEOR főcsoportonként 18 / 28 Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyéb kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevé Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytat egyenleg Szociális tevékenységet folytató egység vezetője Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője Mg-i,erdészeti,halászati és vadászati tev.folyt.egys.vezető Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezetők, törvényhozók Növényorvos (növényvédelmi szakértő) Gyógytornász Egyéb magasan képzett ügyintéző Kereskedelmi tervező, szervező Jogász, jogtanácsos Elemző közgazdász Muzeológus, múzeumi gyűjteménygondnok Mezőgazdasági mérnök Minőségbiztosítási mérnök Gépészmérnök Szoftverfejlesztő, informatikus Középiskolai tanár Általános iskolai tanár, tanító Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus Gyógypedagógus Szociális munkás és tanácsadó Felsőfokú képzettség önálló alkalm. igénylő foglalkozások Növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens Növényvédelmi és növény-egészségügyi technikus Ápoló, szakápoló Egyéb ügyintéző Díszletező, díszítő Oktatási asszisztens Konyhafőnök, séf Építőipari szakmai irányító, felügyelő Szociális gondozó, szakgondozó Egyéb műszaki foglalkozású Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője Egyéb folyamatirányító berendezés vezérlője Fémgyártási berendezés vezérlője Gépésztechnikus Munka- és termelésszervező Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügy Marketing- és pr-ügyintéző Személyi asszisztens Anyaggazdálkodó, anyagbeszerző Kereskedelmi ügyintéző Pénzintézeti ügyintéző Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) Számviteli ügyintéző Egyéb felsőfokú vagy középfokú képz.-et igénylő fogl.-ok

19 Általános irodai adminisztrátor Titkár(nő) Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Készlet- és anyagnyilvántartó Bérelszámoló Egyéb számviteli foglalkozású Könyvelő (analitikus) Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Recepciós Szállodai recepciós Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Üzemanyagtöltő állomás kezelője Bolti eladó Bolti pénztáros, jegypénztáros Kereskedő Piaci, utcai étel- és italárus Cukrász Pincér Pultos Szakács Vendéglős Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Épületgondnok Vezető takarító Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású Vagyonőr, testőr Egyéb személygondozási foglalkozású Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Halászati foglalkozású Baromfitartó és -tenyésztő Kisállattartó és -tenyésztő Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Egyéb növénytermesztési foglalkozású Szántóföldinövény-termesztő Vegyes profilú gazdálkodó Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Húsfeldolgozó Pék, édesiparitermék-gyártó Burkoló Egyéb építési szakipari foglalkozású Festő és mázoló Kőfaragó, műköves Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Ács Épületasztalos Kőműves Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs / 28

20 Festékszóró, fényező Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Lakatos Szerszámkészítő Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Kerékpár-karbantartó, -javító Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Elektromoshálózat-szerelő, -javító Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, j Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Bútorasztalos Egyéb nyomdaipari foglalkozások Nyomdai előkészítő Cipész, cipőkészítő, -javító Szabó, varró Tervező-, modellező szabász Ipari és építőipari foglalkozások Cement-, kő- és egyéb ásványianyag-feldolgozó gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Fémfeldolgozó gép kezelője Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője (szén, kő) Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezelője Kazángépkezelő Vízgazdálkodási gép kezelője Autóbuszvezető Személygépkocsi-vezető Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Targoncavezető Villamosberendezés-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és száll Éjjeliőr, telepőr Hivatalsegéd, kézbesítő Konyhai kisegítő Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású Portás, telepőr, egyszerű őr Kézi csomagoló Pultfeltöltő, árufeltöltő Rakodómunkás Raktárkezelő Egyéb takarító és kisegítő / 28

21 Háztartási takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Járműtakarító Kézi mosó, vasaló Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások összesen / 28

22 Közfoglalkoztatás nélküli adatok Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % Mikro ,9 100,0% 96,1% Kis ,8 96,3% 95,9% Közép ,1 85,7% 85,3% Nagy ,5 79,7% 78,9% összesen ,9 85,6% 85,0% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként arány a teljes Megnevezés + 3 hónap áll.létszámon belül fő fő változás %. Békéscsabai Kirendeltség ,1 100,0% 99,9% Békési Kirendeltség ,8 73,8% 71,7% Gyulai Kirendeltség ,1 65,2% 64,1% Orosházi Kirendeltség ,8 98,4% 98,3% Szarvasi Kirendeltség ,8 88,7% 87,5% Szeghalmi Kirendeltség ,1 75,2% 75,3% Gyomaendrődi Kirendeltség ,2 78,3% 77,8% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,0 92,7% 91,7% Sarkadi Kirendeltség ,8 80,9% 81,2% ,9 85,6% 85,0% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint arány a teljes + 3 hónap áll.létszámon belül TEÁOR változás fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,7 100,0% 100,0% Bányászat Feldolgozóipar ,0 100,0% 100,0% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,3 99,8% 99,8% Építőipar ,4 87,3% 87,9% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 100,0% 100,0% Szállítás, raktározás ,6 100,0% 100,0% Szálláshely szolg, vendéglátás ,3 100,0% 99,6% Információ, kommunikáció ,5 100,0% 100,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 100,0% 100,0% Ingatlanügyletek ,9 100,0% 100,0% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,9 100,0% 100,0% Adminisztratív és szolgáltatás ,8 100,0% 100,0% Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,1 25,7% 24,5% Oktatás ,2 99,5% 99,0% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,1 99,6% 98,8% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 100,0% 93,2% Egyéb szolgáltatás ,7 99,2% 97,3% összesen ,9 85,6% 85,0% 22 / 28

23 Közfoglalkoztatottak Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás %. Mikro ,0% 3,9% Kis ,9 3,7% 4,1% Közép ,9 14,3% 14,7% Nagy ,4 20,3% 21,1% összesen ,1 14,4% 15,0% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás %. Békéscsabai Kirendeltség 0 5 0,0% 0,1% Békési Kirendeltség ,3 26,2% 28,3% Gyulai Kirendeltség ,8 34,8% 35,9% Orosházi Kirendeltség ,9 1,6% 1,7% Szarvasi Kirendeltség ,2 11,3% 12,5% Szeghalmi Kirendeltség ,7 24,8% 24,7% Gyomaendrődi Kirendeltség ,2 21,7% 22,2% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,8 7,3% 8,3% Sarkadi Kirendeltség ,7 19,1% 18,8% ,1 14,4% 15,0% TEÁOR A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 0 0 0,0% 0,0% Bányászat Feldolgozóipar 0 0 0,0% 0,0% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 2 2 0,0 0,2% 0,2% Építőipar ,0 12,7% 12,1% Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0 0,0% 0,0% Szállítás, raktározás 0 0 0,0% 0,0% Szálláshely szolg, vendéglátás 0 2 0,0% 0,4% Információ, kommunikáció 0 0 0,0% 0,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 0,0% 0,0% Ingatlanügyletek 0 0 0,0% 0,0% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,0% 0,0% Adminisztratív és szolgáltatás 0 0 0,0% 0,0% Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,4 74,3% 75,5% Oktatás ,0 0,5% 1,0% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,0 0,4% 1,2% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0% 6,8% Egyéb szolgáltatás ,7 0,8% 2,7% összesen ,1 14,4% 15,0% 23 / 28

24 A válaszadók létszámadatai és jövőbeli várakozásai nemzetgazdasági áganként, közfoglalkoztatásban való részvétel szerint TEÁOR nem közfogl március + 3 hónap közfogl össz nem közfogl közfogl Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen össz 24 / 28

25 Diagramok A megkérdezett cégek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt. + 3 hónap + 1 év Adminisztratív és szolgáltatás Szakmai, tudományos, műszaki tev. Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely szolg, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ezer fő 25 / 28

26 Egyéb szolgáltatás Műv., szór akoztatás, szabad idő Közigazg, véd. társadalombizt. Humáneü, szoc.el látás Oktatás Információ, kommunikáció Adminisztratív és szolgáltatás Szakmai, tud., műsz aki tev. Ingatlanüg yletek Pü-i, bizt. tev. Keresk., g épjárműjavítás Szálláshely szolg, ven -dégl. Szállítás, r aktározás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjt. Feldolgozóipar Mg., erdő gazd. halászat Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A megkérdezett cégek foglalkoztatotti létszáma és várható változása nemzetgazdasági áganként ezer fő nem közfoglalkoztatott közfoglalkoztatott 26 / 28

27 A i felmérés adatlapja 27 / 28

28