Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Átírás

1 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS TÁJÉKOZTATÓ I. negyedév Békés megye

2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató dr. Nagy Ágnes Készítette: Kiss Ilona elemző Szervezési és Hatósági osztály

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye TARTALOMJEGYZÉK Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek 4 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája 6 A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai 7 A következő három hónap várható tendenciái 9 Az egy év múlva várható trendek 11 Közfoglalkoztatás nélküli létszám-előrejelzések a megkérdezett körben 12 A megye álláskínálata 12 A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények 13 A 100 fő fölötti létszámú cégek helyzete 14 Fogalmi meghatározások 15 Táblázatok 16 Táblázatok teljes állományi létszámra 17 Közfoglalkoztatás nélküli adatok 22 Közfoglalkoztatottak 23 Diagramok 25 A I. negyedévi felmérés adatlapja oldal

4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Békés megye I. negyedév A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, ( az utóbbi években megvalósult modernizációs folyamat során olyan új eszközöket kísérletezünk ki és vezetünk be, amelyek több hírt adnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközök egyike a negyedéves gyakoriságú munkaerő-gazdálkodási felmérés, melyben a kirendeltségekkel kapcsolatban álló munkaadók vesznek részt. A válaszadók egy rövid, munkaerő-gazdálkodási adatlap kitöltésével a jelenlegi, a 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadataikról adnak információt, valamint negyedévente egy-egy változó kérdésre adnak választ. Ez alkalommal a felmérés a december 31-i foglalkoztatotti állományra kérdezett rá, valamint az egy negyedévvel, és az egy évvel későbbi létszámot tudakolta, külön kiemelve az ebből közfoglalkoztatottakat. Az adatfelvétel időszaka ez esetben január volt. A felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyban álló munkaadók vettek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a megye munkaerőpiacának egészét. Az elemzés a válaszadó szervezetek válaszain alapul, célja a partnerek tájékoztatása, a meglévő kapcsolatok fejlesztése. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek 1 A KSH munkaerő-felmérése szerint a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az előző negyedévhez és az egy évvel korábbiakhoz képest is javult III. negyedévében a megfigyelt népesség 55%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, 133,1 ezren foglalkoztatottként, 17,5 ezren pedig munkanélküliként, az előbbi körben egy év alatt 5,3 ezer, az utóbbiban 2,4 ezer fővel növekedett a létszám. A régió másik két megyéje közül csak Bács-Kiskun megye népességének aktivitása javult, ahol a munkanélküliek számának csökkenését a foglalkoztatottak körének növekedése kísérte. A megyében az aktivitási arány 3,4, a foglalkoztatási arány 2,5 százalékponttal, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal növekedett. A megye aktivitási és foglalkoztatási aránya az országosnál és a régió másik két megyéjénél ugyan alacsonyabb, de a különbség a III. negyedévben mérséklődött. 1 KSH 2012/3 Statisztikai tájékoztató, Békés megye 4. oldal

5 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2012 első kilenc hónapjában átlagosan 68,5 ezer főt alkalmaztak, 3,3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A létszám bővülése Békés megyében a fizikai munkakörben dolgozók létszámnövekedésének a következménye, mivel a kisebb hányadot képviselő szellemieké 2,7%-kal csökkent. Az egyes gazdasági ágak létszámalakulása eltérő tendenciájú. Nagyon jelentős csökkenés volt a művészet és szabadidő gazdasági ágban, ahol közel háromtizedével dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbinál, de az adminisztratív szolgáltatásban is 15%-os volt a létszám fogyása. Jelentősen növelték a létszámukat az egyéb szolgáltatásba és az egészségügybe tartozó munkáltatók, ennek mértéke meghaladta a 27, illetve a 18%-ot. A mezőgazdaságban csökkenés, az iparban, az építőiparban, a szállítás és raktározásban, és a közigazgatásban viszont közel 2-16% közötti létszámbővülés mutatkozott. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012 első kilenc hónapjában kissé meghaladta a 160 ezer forintot, a fizikaiak valamivel több mint 128 ezer, a szellemiek közel 208 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 2,0%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, országosan a növekedés mértéke 4,5%-os volt. A megyei átlagkereset 59 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint az országos. Legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók, legkisebbel ezúttal az építőiparban dolgozók rendelkeztek; keresetcsökkenés csak a közigazgatásban és az egészségügyben mutatkozott. A családi kedvezmény nélküli nettó átlagkereset 104 ezer forintos havi átlaga 3,3%-kal maradt el megfelelő időszakától, miközben a fogyasztói árak 5,8%-al emelkedtek. Gazdasági szervezetek Békés megyében szeptember végén mintegy 70 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, számuk 653-mal több, az egy évvel korábbinál. A növekmény 6,7%-át a nonprofit szervezetek adták, a többi a vállalkozások számának bővüléséből adódott. Az egyéni vállalkozások száma 352-vel, a társas vállalkozásoké 280-nal lett nagyobb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele az országosnál továbbra is kedvezőtlenebb. Az egyéni vállalkozások az összes regisztrált szervezetnek az országosnál jóval nagyobb hányadát, több mint nyolctizedét adták. Így a társas vállalkozások 14%-os aránya lényegesen kisebb az országosnál. Nincs számottevő változás a vállalkozások gazdasági ágankénti összetételében: az egyéni vállalkozások hattizede mezőgazdasági tevékenységet végzett, még viszonylag nagyobb hányadot, 10%-ot képviseltek az ingatlanügyletekbe regisztrált vállalkozások. A társas vállalkozások mintegy negyede a kereskedelembe, 12-12%-a az iparba, valamint a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, 10%-a az építőiparba, 6%-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi aránya jellemzően 5% alatti szeptember végén Békés megyében ezer lakosra 184 vállalkozás jutott, 17-tel több, mint országosan. Az egyéni vállalkozások népességre vetített száma 157, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legnagyobb, az utóbbi viszont a megyék között Nógrád után a legkisebb. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál közel másfélszerese az országosnak, a társas vállalkozásoké viszont csak valamivel több, mint négytizede annak. Beruházás január szeptemberben a megye megfigyelt gazdasági szervezetei 35,5 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A legnagyobb beruházók ezúttal is az ipari valamint a mezőgazdasági vállalkozások voltak, amelyek együttesen a megye összes beruházásának mintegy kétharmadát teljesítették. Az egy évvel ezelőttihez képest az ipar, az építőipar, a 5. oldal

6 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatás, az ingatlanügyletek, az adminisztratív szolgáltatás és a művészet és szabadidő gazdasági ágakban folyóáron számítva kisebb-nagyobb mértékben nőtt a beruházás, a többiben viszont csökkent. Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték szeptember végéig kissé meghaladta a 99 ezer forintot, a régiós társmegyék átlagánál ezúttal is jóval kisebb, az országosnak is csak a felét tette ki. A fajlagos mutató nagysága alapján Békés megye Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyét előzi meg. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája A 2013.I.negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felméréshez 557 munkáltató szolgáltatott adatot. A választ adóknál foglalkoztatottak létszáma a felvétel idején 31,7 ezer fő volt, ebből közfoglalkoztatott 5,4 fő, a közfoglalkoztatás nélküli létszám 26,3 ezer fő. A választ adó cégek jellemzően (75,6%-ban) kisfoglalkoztatók, ahogy megyénk munkaadóinak túlnyomó többsége is e kategóriába sorolható. Az alkalmazásban állók száma ugyanakkor a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél a legmagasabb. A választ adóknál foglalkoztatott létszám 80,3%-a ezen létszámnagyságú cégeknél áll alkalmazásban. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Békés megyében 2013.I.negyedévre vonatkozó mérés Létszám-kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) ,2% 915 2,9% Kis (10 49 fő) ,4% ,8% Közepes ( fő) ,3% ,3% Nagy (250 fő felett) 23 4,1% ,0% Összesen ,0% ,0% A vizsgálatba vont nagyfoglalkoztatók jellemzően feldolgozóipari, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, és közigazgatás ágazatba tartoznak. A mikro és kisfoglalkoztatók körében a mezőgazdaság és a feldolgozóipar mellett a kereskedelem a három legmagasabb létszámot foglalkoztató csoport. Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a választ adóknál foglalkoztatottak létszáma legmagasabb az orosházi a békéscsabai, és a gyulai munkaügyi körzetben. A munkaadók nagyságrendje szerint nagyfoglalkoztató továbbra sem került Sarkadon a mintába, az ennél kisebb létszám kategóriába tartozó munkáltatók azonban mindenhol jelen vannak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során adott foglalkoztatói válaszok a megyében alkalmazásban állók 2 46,3%-ára vonatkozóan adtak információt. Egyes ágazatokban kimagaslóan nagy, máshol szerényebb mértékű a válaszok reprezentáltsága. Összességében a megyében meghatározó ágazatokról magas arányban kapunk előrejelzést. A felmérésen belül a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók létszámaránya a legmagasabb az ágazat magasabb reprezentáltsági arányt mutat a negyedéves felmérésben, mint az alkalmazásban állók körében. A 2012.III. negyedévi KSH adatok alapján a Békés megyében alkalmazásban állók 22,1%-a tartozik ebbe az ágazatba, a negyedéves felmérés mintájában ez az arány 35,9%. Ezzel a feldolgozóiparban dolgozó Békés megyei cégeknél alkalmazásban állók (15121 fő) számának 75,1%-áról kaptunk visszajelzést. A másik két legmagasabb foglalkoztatotti létszámot érintő ágazat a közigazgatás és a mezőgazdaság. Ezek felmérésben látható létszámaránya megfelel az alkalmazásban állók 2 KSH STADAT táblák 2012.III. negyedév Békés megye, alkalmazásban állók száma 6. oldal

7 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye legfrissebb adatainak, illetve annál valamivel magasabb. A közigazgatásé a negyedéves mérésben 18,3%, az alkalmazásban állóknál 11,1%, a mezőgazdaság a vizsgálat mintájában 9,6% az alkalmazásban állóknál 8,2%-os arányt képvisel. Ennek oka az is, hogy ezekben az ágazatokban magasabb a mérésbe vont munkáltatók körében a válaszadási hajlandóság, melyet az a tény is elősegít, hogy az ágazatokra jellemző nagyarányú közfoglalkoztatás miatt szoros az együttműködés az ágazat szereplői a munkaügyi kirendeltségek között. A mintánkban alulreprezentáltnak tekinthető a kereskedelem, az oktatás és a humán egészségügy ágazatok. A kereskedelemben a legfrissebb KSH adatok szerint a megyében alkalmazásban állók 8,5%-a dolgozik, az általunk megkérdezett cégek esetében a teljes létszám 5,8%-a tartozik ide. Az oktatás területén a 11,0%-os alkalmazotti arány a mintánkban 6,1%-os, míg a humán egészségügyi területen foglalkoztatottak saját felmérési mintánkon belüli aránya 5,8% a KSH által kimutatott 19,7%-kal szemben. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájának kialakítása során folyamatos törekvésünk, hogy a termelő tevékenységet végző ágazatok súlya mindenképpen meghatározó legyen és igazodjon a megyében foglalkoztatóként betöltött szerepükhöz, nagyságukhoz. Ez ebben a mérésben is megvalósult, mely pl. az oktatás és a humán egészségügy ágazatok elmaradását is okozza. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés több éves múltra tekint vissza, így lehetőség van a korábbi jelzések teljesülésének vizsgálatára. Az aktuális negyedéves felmérésre választ adó munkáltatók visszajelzései alapján a foglalkoztatási tendenciák az egy negyedévvel korábbi munkáltatói várakozásoknak megfelelően alakultak. Az előző negyedévben a munkáltatók az akkori gazdasági állapotoknak megfelelően fölmért lehetőségeik figyelembe vételével a mostani mérési időszakra 3,4%-os létszámcsökkenést prognosztizáltak. A választ adók foglalkoztatotti létszáma kis eltéréssel (-0,4%) ennek megfelelően alakult. A foglalkoztatottak létszáma a három hónappal korábban december 31-re prognosztizált főhöz képest főben realizálódott. Az egy évvel korábbi prognózisok is hasonló megvalósulást mutatnak. A év elején választ adó munkáltatók akkori létszámuk 7%-os növekedését látták egy év múlva reálisnak, ami a mostani mérés során visszaigazolódott. A prognosztizált fő 301-fős, mértékében 0,9%-os csökkenésével a december 31-i létszám főt mutat. A változások kirendeltségenként eltérően alakultak, az alábbi diagram az egy negyedévvel és egy évvel korábbi jelzések megvalósulását mutatja. 7. oldal

8 fő Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye Az egy évvel, valamint három hónappal ezelőtt 2012 decemberére prognosztizált létszám megvalósulása 12 hó előtt prognosztizált 3 hó előtt prognosztizált tény A nyilvántartott álláskeresők havi átlaglétszáma ugyanebben az időben csökkenést mutat. A IV. negyedévében a Békés megyében nyilvántartottak átlaglétszáma fő volt, mely az egy évvel korábbihoz képest 5,7%-os csökkenést mutat. A decemberi hónap zárónapján fő szerepelt nyilvántartásunkban. Éven belül a téli időszakot követően a nyilvántartott álláskeresők állománya általában márciusban nagyobb kiáramlással is jellemezhető, melynek intenzitása nagymértékben függ az időjárástól, a szezonális munkák beindulásának lehetőségétől. A 2012-es évben a kiáramlás a kedvező időjárási körülmények miatt is intenzív volt, majd a szezonális munkák és a közfoglalkoztatási programok a nyár folyamán is folyamatosan biztosítottak munkalehetőséget. A szezonmunkák befejeztével októbertől az álláskeresők számának növekedése figyelhető meg. Békés megyében a IV. negyedévében nyilvántartásba belépők száma 9724 fő volt, míg ugyanezen időszakban a kiáramlók száma 7994 fő, mely így az álláskeresők létszámának növekedését eredményezte, azonban nem érte el az előző évi szintet. A 2012 decemberében regisztrált 24,6 ezer fős álláskereső létszám 1,2 ezer fővel marad az egy évvel korábbi létszám alatt. Összetétel tekintetében Békés megyében továbbra is kihívásként jelentkezik a pályakezdő álláskeresők nyilvántartottakon belüli magas aránya, a tartósan munka nélkül lévők, az idősebb munkavállalói csoportba tartozók és az alacsony iskolai végzettségűek szintén meghatározó mértékű jelenléte. A nyilvántartott álláskeresők főbb összetétel adatai december iskolai végzettség nem egyéb összetétel adatok <= 8 általános: ,6% Férfi: ,6% Tartósan állásnélküli: ,5% Szakmunkás: ,9% Nő: ,4% Pályakezdő: ,5% Érettségizett: ,3% 50 éves és idősebb: ,7% Diplomás: ,2% nyilvántartott álláskeresők száma: fő 8. oldal

9 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye A következő három hónap várható tendenciái A felmérés eredménye szerint I. negyedévének végére Békés megye foglalkoztatotti létszáma kismértékben emelkedni fog. A munkáltatók 1,4%-os növekedést prognosztizálnak, mely létszámában 432 fős létszámemelkedést jelent. A változás az egyes kirendeltségeken eltérően alakul. Létszámcsökkenés három körzetben mutatkozik, Gyulán (-8,9%), Gyomaendrődön (-3,0%) és Orosházán (-2,8%). A többi kirendeltségen növekedéssel számolnak. Mértékében legnagyobb a változás a közfoglalkoztatással jelentős létszámban érintett sarkadi (19,8%) és mezőkovácsházi (13,3%) körzetben. A közfoglalkoztatási programok indulása mellett a létszámnövekedést, - az időjárás függvényében - a szezonális munkák elindulása is erősíti. A kirendeltségenkénti létszámváltozás közfoglalkoztatotti adatok nélküli vizsgálata mérsékeltebb növekedést mutat. Ennek mértéke 0,5%-os, mely abszolút számában várhatóan 140 fős létszámbővülést eredményez. Három kirendeltség kivételével a három hónap múlva várható változás minimális eltérést mutat. Sarkad és Szeghalom térségében 3,5 illetve 2,5%- os létszámnövekedés várható, Gyomaendrőd körzetében 1,6%-os létszámcsökkenés. Nemzetgazdasági ágazatok közül pozitív irányú létszámváltozást a közigazgatás, feldolgozóipar, kereskedelem és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatból jeleztek. A várható létszámnövekedés 2013 márciusának végéig 1087 fő. Ennek hátterében azonban a korábbi határozott idejű, és szezonális foglalkoztatás keretében megszűnt munkaviszony, vagy elbocsátott létszám ismételt munkába állása áll. A létszámbővülést az ugyanezen időszakra előre jelzett csökkenéssel együtt vizsgálva 432 fős növekedést jeleztek előre a munkáltatók. Az építőipar az első negyedévben a legnagyobb létszámot elbocsátó ágazat, ebben a szektorban a december 31-i létszámhoz képest 571 fős létszámcsökkenést jeleztek előre a munkáltatók. A nemzetgazdasági ágankénti létszámváltozás közfoglalkoztatási adatok nélkül vett következő három hónapra vonatkozó tervei mindösszesen 140 fős létszámbővülést vetítenek előre. Ebben 100 fő fölötti létszámmozgást a feldolgozóiparból jeleztek előre, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege 133 fős bővülést eredményezhet. A többi ágazat ennél kisebb létszámú változást jelzett előre A megkérdezett munkáltatók cégmérete alapján 3 hónap múlva stagnálást illetve növekedést prognosztizálnak. Mértékében a legszerényebb létszámbővülést a közepes méretű vállalatok (+0,4%), míg ennél nagyobbat a mikro (+5,9%) és a kisvállalkozások (+9,2%) tervezik. A nagyvállalatok körében a létszám szinte változatlan marad (-10 fő). A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 3 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint Békés megye foglalkoztatotti létszáma a december végi adatokhoz képest 2013 márciusának végére 1,04%-kal mérséklődhet III negyedévében a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása a KSH adatok alapján. 9. oldal

10 Felvételek 4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye Jelen felmérés során felkeresett és választ is adó 557 munkaadó 14,9%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Létszám tekintetében ez a válaszadók körében összességében 432 fős létszámemelkedést jelent. A mintavételi körön belüli felvételi igények meghaladják a létszámelbocsátást az ipari foglalkozások közül húsfeldolgozó, bútorasztalos, kőműves és egyéb ipari foglalkozások, a kereskedelemben bolti eladók tekintetében, a gépkezelői körben mezőgazdasági és köztisztasági gépek kezelői vonatkozásában és a mezőgazdaságban a növénytermesztési foglalkozások körében. E mellett létszámnövekedés várható az egyszerű ipari foglalkozások őrök, és takarítók tekintetében. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 22,6%-a számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. Az adott foglalkozási csoporton belüli létszámmozgás összességében csökkenést eredményez az egyszerű építőipari foglalkozások, egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások, takarító, kisegítő munkakörök, mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelők, és egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak körében. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több olyan munkakörből is, ahol felvételek és elbocsátások egyszerre vannak jelen, és ezek egyenlege létszámfelvétel, vagy létszámelbocsátást eredményez. Pozitív egyenleg, tehát 3 hónap múlva létszámemelkedés várható a mezőgazdasági azon belül a növénytermesztési foglalkozások körében, a köztisztasági gépkezelő foglalkozásokban és a kőműves szakmában. 4 Az ismertetett munkakörök a közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat is magukba foglalják a felvételek és a leépítések tekintetében is. 10. oldal

11 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye Várható létszámváltozás a decemberi adatokhoz képest [ % ban ] Az egy év múlva várható trendek A I negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján Békés megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében úgy nyilatkoztak, hogy a megye foglalkoztatotti állománya 2013 decemberének végére a jelenlegi szinttel megegyező lesz. A változás prognosztizált mértéke 38 fős létszámnövekedést vetít előre, mely a foglalkoztatotti létszám 0,1%-os növekedésének fele meg. Ezen eredményen belül a megyében meghatározó ágazatok közül a mezőgazdaság 27 fős a kereskedelem 71 fős, a feldolgozóipar 245 fős, közigazgatás 318-fős létszámnövekedést, az építőipar 455 fős létszámcsökkenés vetít előre. Csökkenés várható még az oktatás (-221 fő) és a művészet, szórakozás (-21 fő) ágazatban. Ez a csökkenés azonban az oktatási ágazatban végbemenő fenntartói változások és nem létszámcsökkentés eredménye. A mintánkban szerepelnek olyan oktatási intézmények, melyek a 2012.december 31-i létszám tekintetében még önállóak voltak, január 01 után azonban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ keretében működnek tovább. A három hónap és egy év múlva várható létszám így már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál lenne kimutatható, amely szervezet és annak létszámprognózisa még nem szerepel a mintában. Valamennyi válaszadó előrejelzését figyelembe véve az egy év múlva várható létszám minimális, 38 fős bővülést mutat. A cégek méreteit tekintve a létszámváltozás iránya alapján a mikro- és kisvállalkozások növekedést látnak reálisnak, esetükben 7,7 illetve 4,8%-os létszám növekedési tervek 11. oldal

12 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye körvonalazódnak. A közepes és nagyvállalatok létszámcsökkenéssel számolnak, melynek mértéke 0,4 illetve 1,8%-os. A megye kilenc munkaerő-piaci körzete közül öt növekedést, négy létszámcsökkenést vár egy év múlva. A csökkenő létszámot prognosztizáló körzetek a gyulai (-9,1%), a békési (-3,4%) az orosházi (-2,3%), a gyomaendrődi (-1,8%). Létszám növekedési kilátásokat békéscsabai (0,5%), a szarvasi (3,0%), a szeghalmi (6,1%), a mezőkovácsházi (9,4%) és a sarkadi (13,0%) kirendeltségek körzetéből jeleztek. Közfoglalkoztatás nélküli létszám-előrejelzések a megkérdezett körben Megkérdezett munkáltatóink december 31-i közfoglalkoztatás nélküli statisztikai állományi létszáma fő volt (a vizsgálatba vont létszám 82,9%-a). A közfoglalkoztatás nélküli létszám a választ adó munkáltatóknál március végére várhatóan stagnálni fog. A felmérésben résztvevők teljes körében prognosztizált 1,4%-os létszámnövekedésnél a közfoglalkoztatás nélküli létszám változása mérsékeltebb (0,5%), tehát a teljes válaszadói létszám változását a közfoglalkoztatási létszám növekedése eredményezi. A megye nemzetgazdasági ágai közül a közfoglalkoztatás nélküli létszámadatok tekintetében a feldolgozóipar (133 fő) számol 3 hónap múlva nagyobb létszámnövekedéssel, e mellett a kereskedelem (+40 fő) és az adminisztratív valamint szolgáltatást támogató tevékenység (+30 fő) mutat szerény növekedést. Létszámmérséklődés a közigazgatás (-40 fő) és az építőipar (-11 fő) ágazatokban várható (az oktatásban mutatkozó változás magyarázatát lsd. előző fejezet magyarázata). A változások nagyságrendje alapján ágazatok közötti létszám átrendeződés nem várható. A közfoglalkoztatás nélküli körben a cégméret tekintetében a közepes méretű vállalkozások minimális létszámcsökkenéssel (-0,5%) a többiek kismértékű létszámnövekedéssel számolnak három hónap múlva. A nagyvállalatok létszámnövekedésének prognosztizált szintje 0,7%-os, a kisvállalkozásoké 1,7% míg a mikro vállalkozásoké 4,3%-os. A következő 12 hónapra vonatkozó előrejelzések alapján a közfoglalkoztatás nélküli létszámban stagnálás várható. A közepes méretű vállalkozások 1,4%-os létszámcsökkenéssel számolnak, a többi vállalkozási méret növekedést vetít előre. A kisvállalkozások 1,2%-os, a nagyvállalatok 1,7%-os, a mikro vállalkozások 2,8%-os létszámbővülést várnak év végére. Ágazatok tekintetében a feldolgozóipar mutatja a legnagyobb létszámú növekedést (+247 fő), e mellett a kereskedelem (+71 fő) és az adminisztratív és szolgáltatást segítő ágazat (+58 fő) is növekvő létszámmal tervez. A létszám mérséklődése várható a közigazgatás (-38 fő) az építőipar (-20 fő) a művészet és szórakozás (-21 fő) ágazatokban. (E mellett az oktatási ágazat korábbiakban vázolt változása itt is jelen van.) Területileg három kirendeltség összesített előrejelzése mutat létszámcsökkenést, ezek Békés (-5,3%), Gyomaendrőd (-2,0%) és Szarvas (-0,1%) körzete. A kirendeltségek többségében működő vállalkozások azonban egy év múlva létszámnövekedést prognosztizálnak, melynek mértéke 0,5 és 6% közötti. A közfoglalkoztatás nélkül figyelembe vett létszám tekintetében megyei szinten egy év múlva összességében 111 fős növekedést vetítenek előre a választ adók. A megye álláskínálata A október december hónapok közötti időszakban a Békés megyei munkaügyi kirendeltségekhez 5692 állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 1472 ajánlattal 12. oldal

13 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye együtt 7164 álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során. Az állások száma 1403 db-bal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, és 1113-mal alacsonyabb, mint a megelőző negyedévben. A IV. negyedévi időszakban érvényes álláshelyek 25%-a a békéscsabai kirendeltség, 13,1%-a mezőkovácsházi körzet vonzáskörzetében kínált munkát. Az álláshely kínálatból a legalacsonyabb részarányt a békési (6,5%) és a gyulai (7,6%) körzet képviseli. A megye állásajánlatainak ezek közötti arányát kínálták a szarvasi (8,0%), az orosházi (9,9%), a sarkadi (9,1%), a szeghalmi (10,2%), és a gyomaendrődi (10,5%) körzetben. Az állások 76%-ához támogatást igényeltek munkáltatók, 24%-uk anyagi segítség nélküli bejelentés volt. A támogatási igények jellemzően közfoglalkoztatáshoz kapcsolódtak. A rendelkezésre álló állások között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területének munkaerőigénye volt a legmagasabb, míg a versenyszférából a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar kínált a legtöbb ember számára munkalehetőséget. A munkaerő-igények meghatározó része a közfoglalkoztatás, és a szezonmunkák természetéből adódóan határozott időre kínáltak munkalehetőséget, míg egyharmadot képviseltek a határozatlan idős munkaszerződések. Az állások 63,3%-ának betöltéséhez elegendőnek bizonyult az általános iskolai végzettség. A bejelentések 27,9%-ához szakmával rendelkező középfokú végzettségűeket 5 kerestek. Gimnáziumi végzettséggel az állások 5,7%-a volt betölthető, míg felsőfokú végzettséget 2,7%-hoz határoztak meg feltételként. Az állások 85,5%-a teljes munkaidős állás volt, míg 14,5%-a részmunkaidőre kínált álláslehetőséget. A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények Ebben a negyedévben a felmérés utolsó kérdéseként a vállalatok pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos motivációit, a pályakezdőkkel kapcsolatos véleményére kérdeztünk rá. A felsorolt állításokkal való egyetértés jelzését kértük oly módon, hogy egyszerre több állítás jelölésére is volt mód. Az egyes állításokra érkezett jelzések az összes említésen belül elért arányát az alábbi diagram szemlélteti: A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos vélemények a lassabb munkavégzést nem ellensúlyozza az alacsonyabb bér betanításuk sok időt vesz el hosszú távon nem lehet rájuk számítani nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen betanításuk szakképzett kollegát foglal könnyebben betaníthatók hasznosak, mert önállóan képesek dolgozni legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő a támogatások miatt megéri őket alkalmazni 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5 szakmával rendelkező középfokú: szakiskolai, szakmunkás, szakközépiskolai, technikumi végzettség érettségivel vagy a nélkül 13. oldal

14 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedév Békés megye A munkáltatók a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban legelőnyösebbnek a támogatások miatt történő alkalmazást tartják. Erre a jellemzőre a választ adók több mint 60%-a adott jelölést. A válaszadók véleménye alapján a pályakezdők betanítása szakképzett kolléga erőforrásait foglalja le, de emellett a pályakezdők könnyen betanítható munkavállalók. Az összes válasz több mint 20%-a szerint a pályakezdőkre jellemző, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek, és hogy alkalmazásuk olcsóbb, mint a tapasztalt munkavállalóké. Ez ellen hat, hogy betanításuk sok időt vesz igénybe és, hogy hosszú távon a fiatalok egy része nem marad az adott vállalkozásnál, hanem munkahelyet vált, így nem lehet rájuk tartósan számítani. Az előre meghatározott ismérvekre történt voksok több mint 10%-a arra utal, hogy a pályakezdők lassabban dolgoznak, mint a gyakorlottabb munkavállalók, és ezt a lassúságot nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük. A választ adók megosztottak a tekintetben, hogy a pályakezdők mennyire képesek alkalmazkodni a munkahelyi kötöttségekhez. Az említések 8,3%-a szerint a pályakezdők hasznosak, mert képesek önállóan dolgozni,7%-a szerint a pályakezdők nehezen alkalmazkodnak a munkahelyi elvárásokhoz. A 100 fő fölötti létszámú cégek helyzete A kirendeltségek megfelelő szolgáltatás-nyújtási színvonalának megtartása érdekében kiemelt szerepe van a nagy létszámot foglalkoztató cégekkel való kapcsolatunknak. Békés megyében 60-nál több olyan munkáltatóval van aktív kapcsolatunk, ahol 100 főnél magasabb a foglalkoztatottak száma. Az ezeknél a cégeknél alkalmazottak száma közel 13 ezer fő. A velük való kapcsolattartás során az utóbbi negyedévben szerzett tapasztalatok az alábbiak: A természetes fluktuációból eredő létszámmozgásokon kívül nagyobb volumenű elbocsátás és létszámbővítés nem várható. A textilipar területén működő cégek esetében, munkahelymegtartó támogatási igények merültek fel. A vízszolgáltatás/termelés területén ténykedő foglalkoztatók száma az új víziközmű törvény alapján elindult átrendezés eredményeként csökkenni fog. Az ágazatban foglalkoztatottak összlétszáma nem változik, így az integráció miatt kevesebb számban megmaradó egy-egy cég létszáma fog várhatóan emelkedni. A kirendeltségek aktív kapcsolatban állnak a térségükben működő munkáltatókkal, s részükre valamennyi a munkaügyi szervet által biztosított szolgáltatással és információval rendelkezésre állnak. 14. oldal

15 Táblázatok Fogalmi meghatározások A munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében a nemzeti foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 15. oldal

16 Táblázatok Táblázatok 16. oldal

17 Táblázatok Táblázatok teljes állományi létszámra A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint létszámkategória TEÁOR 08 db % db % db % db % db Mikro Kis Közepes Nagy Összesen % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 15 21% 40 55% 17 23% 1 1% % Bányászat Feldolgozóipar 37 26% 56 39% 42 29% 8 6% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 14% 3 43% 2 29% 1 14% 7 100% Építőipar 20 41% 24 49% 3 6% 2 4% % Kereskedelem, gépjárműjavítás 55 51% 47 44% 4 4% 1 1% % Szállítás, raktározás 5 50% 3 30% 1 10% 1 10% % Szálláshely szolg, vendéglátás 22 61% 13 36% 1 3% 0 0% % Információ, kommunikáció 3 60% 2 40% 0 0% 0 0% 5 100% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 17% 3 50% 2 33% 0 0% 6 100% Ingatlanügyletek 2 33% 4 67% 0 0% 0 0% 6 100% Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 54% 5 38% 1 8% 0 0% % Adminisztratív és szolgáltatás 5 36% 5 36% 3 21% 1 7% % Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 1 3% 15 38% 20 50% 4 10% % Oktatás 2 13% 2 13% 9 60% 2 13% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 4 24% 6 35% 5 29% 2 12% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 20% 3 60% 1 20% 0 0% 5 100% Egyéb szolgáltatás 4 36% 5 45% 2 18% 0 0% % összesen % % % 23 4% % A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy összesen db fő db fő db fő db fő db fő Békéscsabai Kirendeltség Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye oldal

18 Táblázatok A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés december + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mikro , ,7 Kis , ,8 Közép , ,4 Nagy , ,8 összesen , ,1 A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés december + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Békéscsabai Kirendeltség , ,5 Békési Kirendeltség , ,4 Gyulai Kirendeltség , ,1 Orosházi Kirendeltség , ,3 Szarvasi Kirendeltség , ,0 Szeghalmi Kirendeltség , ,1 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,8 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,4 Sarkadi Kirendeltség , ,0 Békés megye , ,1 A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR december + 3 hónap + 1 év fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,9 Bányászat Feldolgozóipar , ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,4 Építőipar , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,9 Szállítás, raktározás , ,0 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,5 Információ, kommunikáció ,4 50 6,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,5 Ingatlanügyletek , ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,0 Adminisztratív és szolgáltatás , ,3 Közigazgatás, védelem, társadalombizt , ,5 Oktatás , ,5 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,2 Egyéb szolgáltatás , ,2 összesen , ,1 18. oldal

19 Táblázatok A mintavételi körben várható létszámmozgások FEOR főcsoportonként Belépők Kilépők Egyenleg Szociális segítő Szociális gondozó, szakgondozó Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő Egyéb műszaki foglalkozású Gépésztechnikus Egyéb, máshova nem sorolható technikus Minőségbiztosítási technikus Műszaki rajzoló, szerkesztő Munka- és termelésszervező Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású Általános egészségügyi asszisztens Ápoló, szakápoló Kereskedelmi ügyintéző Biztosítási ügynök, ügyintéző Anyaggazdálkodó, felvásárló Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivét Számviteli ügyintéző Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgá Marketing- és PR-ügyintéző Egyéb hatósági ügyintéző Személyi asszisztens Egyéb igazgatási és jogi asszisztens Építőipari szakmai irányító, felügyelő Irodai szakmai irányító, felügyelő Egyéb ügyintéző Oktatási asszisztens EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYL Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Kubikos Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalk Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Kézi mosó, vasaló Háztartási takarító és kisegítő Járműtakarító Konyhai kisegítő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Portás, telepőr, egyszerű őr Hivatalsegéd, kézbesítő Hordár, csomagkihordó Kézi csomagoló Rakodómunkás SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁ Kulturális szervező Muzeológus, múzeumi gyűjteménygondnok Könyvtáros, informatikus könyvtáros Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Mezőgazdasági mérnök Minőségbiztosítási mérnök Erdő- és természetvédelmi mérnök Építőmérnök Gépészmérnök Kohó- és anyagmérnök Fa- és könnyűipari mérnök Rendszergazda Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető Egyéb természettudományi foglalkozású Szakorvos oldal

20 Táblázatok Belépők Kilépők Egyenleg Védőnő Szervezetirányítási elemző, szervező Kontroller Általános iskolai tanár, tanító Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus Pedagógiai szakértő, szaktanácsadó Egyéb magasan képzett ügyintéző Jogász, jogtanácsos Pszichológus Nyelvész, fordító, tolmács Szociális munkás és tanácsadó FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ F Üveggyártó Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Elektromoshálózat-szerelő, -javító Lakatos Hegesztő, lángvágó Forgácsoló Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Szerszámkészítő Kovács Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, Pék, édesiparitermék-gyártó Húsfeldolgozó Szabó, varró Bútorasztalos Famegmunkáló Könyvkötő Nyomdai előkészítő Kőműves Ács Épületasztalos Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Festő és mázoló Burkoló Egyéb építési szakipari foglalkozású Épület-, építménybádogos Kőfaragó, műköves Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f Kéményseprő, épületszerkezet-tisztító IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egys Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egy Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetőj Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenység Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője Oktatási-nevelési tevékenységet folytató egység ve Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati t Ipari tevékenységet folytató egység vezetője Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazg Helyi önkormányzat kinevezett vezetője Országos és területi közigazgatás, igazságszolgált Helyi önkormányzat választott vezetője GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK, Szakács Pultos Cukrász oldal

21 Táblázatok Belépők Kilépők Egyenleg Pincér Bolti eladó Kereskedő Bolti pénztáros, jegypénztáros Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko Telefonos (multimédiás) értékesítési ügynök Üzemanyagtöltő állomás kezelője Házi gondozó Segédápoló, műtőssegéd Gyermekfelügyelő, dajka Egyéb személygondozási foglalkozású Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású Vagyonőr, testőr Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk Temetkezési foglalkozású Épületgondnok KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK Üveget és üvegterméket gyártó gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dol Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Fémfeldolgozó gép kezelője Villamosberendezés-összeszerelő Kazángépkezelő Vízgazdálkodási gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép k Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője (szén, kő) Targoncavezető Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel Köztisztasági, településtisztasági gép kezelője Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Személygépkocsi-vezető Autóbuszvezető GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK Titkár(nő) Általános irodai adminisztrátor Adatrögzítő, kódoló Humánpolitikai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli fog Könyvelő (analitikus) Bérelszámoló Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Recepciós Ügyfél- (vevő)tájékoztató Banki pénztáros IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁS Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyészt Kisállattartó és -tenyésztő Szántóföldinövény-termesztő Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemeten Egyéb növénytermesztési foglalkozású MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK FEOR 2008 bontás összesen oldal

22 Táblázatok Közfoglalkoztatás nélküli adatok A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint arány a teljes áll. + 3 hónap Megnevezés december étszámon belül fő fő % Mikro ,3 98,4% 94,0% Kis ,7 95,4% 91,6% Közép ,5 82,6% 81,8% Nagy ,7 77,0% 77,6% összesen ,5 82,9% 82,2% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés december + 3 hónap arány a teljes áll. létszámon belül fő fő változás % Békéscsabai Kirendeltség ,1 100,0% 100,0% Békési Kirendeltség ,0 78,0% 72,9% Gyulai Kirendeltség ,0 57,1% 62,6% Orosházi Kirendeltség ,6 96,6% 100,0% Szarvasi Kirendeltség ,3 92,4% 90,5% Szeghalmi Kirendeltség ,5 78,2% 76,6% Gyomaendrődi Kirendeltség ,6 83,7% 84,9% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,1 69,7% 61,5% Sarkadi Kirendeltség ,5 80,6% 69,6% Békés megye ,5 82,9% 82,2% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint arány a teljes december + 3 hónap TEÁOR áll. létszámon belül fő fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,4 98,0% 98,2% Feldolgozóipar 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,2 100,0% 99,9% Építőipar 0 0 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 100,0% 100,0% Szállítás, raktározás ,3 54,2% 82,8% Szálláshely szolg, vendéglátás ,2 99,8% 99,8% Információ, kommunikáció ,5 100,0% 100,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 99,6% 99,6% Ingatlanügyletek ,4 100,0% 100,0% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,0 100,0% 100,0% Adminisztratív és szolgáltatás ,0 100,0% 100,0% Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,0 100,0% 100,0% Oktatás ,8 100,0% 100,0% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,2 21,3% 18,0% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,9 99,2% 99,4% Egyéb szolgáltatás ,6 99,2% 99,4% összesen ,5 82,9% 82,2% 22. oldal

23 Táblázatok Közfoglalkoztatottak A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint arány a teljes áll. + 3 hónap Megnevezés december étszámon belül fő fő % Mikro ,0 1,6% 6,0% Kis ,1 4,6% 8,4% Közép ,7 17,4% 18,2% Nagy ,7 23,0% 22,4% összesen ,4 17,1% 17,8% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés december + 3 hónap arány a teljes áll. létszámon belül fő fő változás % Békéscsabai Kirendeltség ,0 0,0% 0,0% Békési Kirendeltség ,8 22,0% 27,1% Gyulai Kirendeltség ,7 42,9% 37,4% Orosházi Kirendeltség ,0 3,4% 0,0% Szarvasi Kirendeltség ,3 7,6% 9,5% Szeghalmi Kirendeltség ,5 21,8% 23,4% Gyomaendrődi Kirendeltség ,3 16,3% 15,1% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,2 30,3% 38,5% Sarkadi Kirendeltség ,5 19,4% 30,4% Békés megye ,4 17,1% 17,8% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint arány a teljes december + 3 hónap TEÁOR áll. létszámon belül fő fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,7 2,0% 1,8% Feldolgozóipar ,0 0,0% 0,1% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0 Építőipar ,7 45,8% 17,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 3 3 0,0 0,2% 0,2% Szállítás, raktározás 0 0 Szálláshely szolg, vendéglátás 2 2 0,0 0,4% 0,4% Információ, kommunikáció 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 Ingatlanügyletek 0 0 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 0 0 Adminisztratív és szolgáltatás 0 0 Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,0 78,7% 82,0% Oktatás ,3 0,8% 0,6% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,7 0,8% 0,6% Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0 Egyéb szolgáltatás ,0 1,5% 0,6% összesen ,4 17,1% 17,8% 23. oldal

24 Táblázatok A válaszadók létszámadatai és jövőbeli várakozásai nemzetgazdasági áganként, közfoglalkoztatásban való részvétel szerint TEÁOR nem közfogl december + 3 hónap közfogl össz nem közfogl közfogl Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen össz 24. oldal

25 Diagramok Diagramok A megkérdezett cégek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt. + 3 hónap + 1 év Adminisztratív és szolgáltatás Szakmai, tudományos, műszaki tev. Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely szolg, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ezer fő 25. oldal

26 Egyéb szolgáltatás Műv., szór akoztatás, szabad idő Közigazg, véd. társadalombizt. Humáneü, szoc.e llátás Oktatás Információ, kommunikáció Adminisztratív és szolgáltatás Szakmai, tud., műsz aki tev. Ingatlanüg yletek Pü-i, bizt. tev. Keresk., g épjárműjavítás Szálláshely szolg, ven -dégl. Szállítás, r aktározás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjt. Feldolgozóipar Mg., erdő gazd. halászat Diagramok A megkérdezett cégek foglalkoztatotti létszáma és várható váltotzása nemzetgazdasági áganként ezer fő nem közfoglalkoztatott közfoglalkoztatott 26. oldal