Közlekedési pályák. Közúti pályák Alépítmény, technikai paraméterek

Átírás

1 Közlekedési pályák Közúti pályák Alépítmény, technikai paraméterek

2 Külterületi közutak, Belterületi közutak, Közutak osztályozása Autópályák kizárólag gépjármű közlekedésre, min. 2x2 sáv, elválasztó sáv, leálló sáv, különszintű csomópontok, (lassító, gyorsító sáv), közvetlen ingatlan kiszolgálás nem lehet, Autóutak a keresztmetszet lehet 2x2 sávos, mindkét oldalon leálló sávval, - kivételesen szintbeli csomópont I. rendű főutak, vasúti keresztezés (kivéve iparvágányokat) nincs, balra kanyarodó járműveknek külön sáv, lassú járművek külön vezetett párhuzamos úton, útmenti ingatlan csatlakozás nincs, II. rendű főutak, országrészeken belüli gyűjtő elosztó szerepkör, Összekötő utak kisebb terület egységek Közlekedési pályák - alépítmény 2

3 Környezeti körülmények Közutak tervezése KTSZ, ÚT Közlekedési pályák - alépítmény

4 Tervezési sebesség Az egyes tervezési osztályokban a környezeti körülményekre, belterületi utakon a hálózati funkcióra is, figyelemmel kell meghatározni. Az előírás a tervezési sebességhez kapcsolja az adott út műszaki jellemzőinek szélső értékeit. Kivétel a belterületi lakó és kiszolgáló utak, ahol a járhatóság biztosítása a tervezés alapja. A tervezési sebességet egy-egy útvonalon csak a környezeti körülményeknek a járművezető által is érzékelhető jól felismerhető megváltozása esetén szabad módosítani. Egy-egy útszakaszon azonban a tervezési sebességnél alacsonyabb sebességértékhez tartozó műszaki paraméter is alkalmazható, a helyi sebesség korlátozás jelzésével. Magasabb megengedett sebességű útszakasz csak akkor jelölhető ki, ha a magasabb sebességhez tartozó műszaki paraméterek biztosítottak. Közlekedési pályák - alépítmény 4

5 Sebességek Átlagos v az összes jármű sebességének számtani közepe Tervezési, v t kis forgalom mellett, mindenhol, nedves burkolaton is Legnagyobb aktív menetsebesség, v amax forgalom nincs, hosszabb útszakaszon, nedves burkolaton is, siető gépkocsi külterületi Aktív menetsebesség, v a, - az úton forgalom is van, - Megengedett sebesség v m, - KRESZ, jelzőtábla Ajánlott sebesség fehér táblán fekete szám, külföldön, - Pillanatnyi kihasznált v p - egy rövid útszakaszon mért sebességeloszlási görbe 85%-os gyakoriságához tartozó Közlekedési pályák - alépítmény 5

6 Közutak tervezési osztályba sorolása Közlekedési pályák - alépítmény 6

7 Közutak tervezési osztályba sorolása - belterület Közlekedési pályák - alépítmény 7

8 További műszaki jellemzők Az alkalmazható legkisebb helyszínrajzi, hossz szelvényi és keresztszelvényi geometria méretek a tervezési osztályba sorolástól, a környezeti körülményektől, valamint az ezekből következő tervezési sebesség értékeitől függenek. Közlekedési pályák - alépítmény 8

9 Tervezési elemek szélső értékei a sebesség függvényében Közlekedési pályák - alépítmény 9

10 Keresztszelvény elemek - külterületi osztatlan pálya Közlekedési pályák - alépítmény 10

11 Keresztszelvény elemek, belterületi közutak Közlekedési pályák - alépítmény 11

12 Útkorona elemek szélességi alapméretei, gyorsforgalmi utakra Közlekedési pályák - alépítmény 12

13 Belterületi főutak általános keresztszelvénye Közlekedési pályák - alépítmény 13

14 Útügyi műszaki szabályozás Egységes megoldási módok meghatározása az útügy területén rendszeresen előforduló feladatokra Megfelelés az európai és magyar jogszabályi követelményeknek Alkalmazkodás az európai és a magyar szabványokhoz Kiegészítő szabályozás Szakmai eljárások egységesítése Szerződési biztonság erősítése Közlekedési pályák - alépítmény 14

15 Útügyi műszaki szabályozás Országos és ágazati szabványok A szabványosítási rendszer megváltozása: 1994-től Nemzeti szabványosítás Magyar Szabványügyi Testület Európai példák Magyar Útügyi Társaság Közlekedési pályák - alépítmény 15

16 MAÚT a közúti infrastruktúra tervezése, építése és fenntartása műszaki szabályozási feladataival foglalkozó, azok kidolgozását és a rendszer működtetését ellátó közhasznú szakmai társadalmi szervezet Alapítás: 1994 Folyamatos kihívások, változások: Szakmai működési közeg, szervezeti struktúra Jogszabályi háttér Nemzetközi kapcsolatrendszer e-ut Digitális Útügyi Előírástár (2009, 2012) projektek Közlekedési pályák - alépítmény 16

17 MAÚT Útügyi műszaki szabályzatok Útügyi műszaki előírások Tervezési útmutatók Útügyi Szerződések Egységes Műszaki Feltételei 211 hatályos kiadvány (1994 óta összesen 411 dokumentum, terjedelem: 14 ezer oldal) Közlekedési pályák - alépítmény 17

18 Digitális Útügyi Előírástár 110 előfizető egyéni, szerver (2000 felhasználó) Hírlevél havonta Online frissítés Keresőfunkció Időgép Perszonalizált nyomtatás Jegyzetfunkció Közlekedési pályák - alépítmény 18

19 MAÚT műszaki előírások Felmentések megrendelői diszpozíció Műszaki színvonal, költség-haszon elemzés Minőség élettartam: ellenőrzési rendszer Útügyi műszaki előírások a tenderkiírásokban Útügyi Szerződések Egységes Műszaki Feltételei (USZEF) Szakemberek részvétele a kidolgozásban Közlekedési pályák - alépítmény 19

20 Magyar Út- és Vasútügyi Társaság Közlekedési pályák - alépítmény 20

21 A nyomvonal alakítása földmű vonzatai A nyomvonal kialakítási szempontjai, földművek, töltések, bevágások, a műszaki paraméterek és a terepviszonyok meghatározó szerepe Közlekedési pályák - alépítmény 21

22 Az alépítmény és a földmű szerepe a pálya minőség biztosításában Az építési költségek 20-30%-a, A lehajlások 80-85%-a a földmű hibájából adódik, húzófeszültségek, repedések, Helyi anyagok, talajok felhasználása, A legnagyobb mennyiségben a föld kerül megmozgatásra, így ez meghatározó költség, A nyomvonal tervezés szerepe, alkalmatlan talajok elkerülése, Közlekedési pályák - alépítmény 22

23 A hossz szelvény és a minta keresztszelvények szerepe Közlekedési pályák - alépítmény 23

24 Keresztszelvény változatok Közlekedési pályák - alépítmény 24

25 Földművek A természetes, vagy mesterséges terepfelszínt a különböző mérnöki építmények létrehozásához át kell alakítani. Az átalakítás során bevágásokat, kisebb-nagyobb munkagödröket, munkaárkokat, illetve töltéseket, tereprendezéseket készítünk. A kiemelt föld fejtését, szállítását és beépítését földmunkának, az elkészült létesítményt földműnek nevezzük. Közlekedési pályák - alépítmény 25

26 A helyszínrajz alapja egy megfelelő méretarányú szintvonalas térkép, amelyen megszerkeszthetőek a létesítendő földmű határoló vonalai, ábrázolható a tengelyvonal, koronasík, a vízépítés árkai, stb Közlekedési pályák - alépítmény 26

27 A hossz-szelvény, a földmű tengelyén vezetett, síkban kifejtett függőleges metszet. Hosszléptéke megegyezik a helyszínrajz léptékével, magassági léptéke pedig a domborzati viszonyoktól függően 1:100, 1:200 esetleg 1:500 A hossz-szelvény meghatározott távolságokban felvett szelvényezési helyeken, illetve a jellemző tereppontoknál, műtárgyaknál ábrázolja a terepmagasságot és a pálya (korona) szintet, bevágásmélységet, töltésmagasságot, a vízelvezetési létesítményeket számadatokkal is. Az irányviszonyok, és az emelkedési viszonyok is a hossz-szelvény adatait képezik, a műtárgyak torzított rajzával egyetemben. Közlekedési pályák - alépítmény 27

28 - Keresztszelvényen a földműnek a tengely vízszintes vetületére merőleges, függőleges síkmetszetét értjük. - Legegyszerűbb esetben a keresztszelvényt a közel vízszintes koronasík, a rézsűsík és a terep metszésvonala határolja - A koronasíkot lejtéssel alakítjuk ki a csapadékvizek elvezetése céljából. - Bevágásokban a korona mellett oldalárkokat létesítünk Közlekedési pályák - alépítmény 28

29 Az alépítményi minőség biztosítás jelentősége Közlekedési pályák - alépítmény 29

30 Talajok jellemzése szemeloszlási görbe a durva és szemcsés anyagok szemeloszlását az egyenlőtlenségi mutató, c u = d 60 / d 10 ill. a görbeségi mutató c c = (d 30 ) 2 / (d 60. d 10 ) jellemzi Közlekedési pályák - alépítmény 30

31 További jellemzők víztartalom: w = 100. ( G n G 0 ) / G 0 % hézagtényező: e = v / v hézagtérfogat / szemcsetérfogat hézagtérfogat: n = hézagok / összes térfogat - a tömörség jellemzése sűrűség: test, halom, g/cm 3 relatív nedvesség tartalom: r = vízzel töltött térfogat / összes térfogat Közlekedési pályák - alépítmény 31

32 Tömörségi jellemzők Tömörségi fok: T r = ρ 0 / ρ 0max. 100 (%) Proctor tömörség Közlekedési pályák - alépítmény 32

33 Víztartalom, konzisztencia határok Telítési határ w t szemcsehézagok vízzel telve Folyási határ w f Casagrande vizsgálat Plasztikus határ w p sodrási vizsgálat Zsugorodási határ w zs térfogat változás megszűnik Kapcsolódó indexek: I P = w f - w p plasztikus index, kohézió képesség K i = ( w f w) / (w f w p ) Relatív konzisztencia index Közlekedési pályák - alépítmény 33

34 Tömörség Növekvő Belső súrlódás, Kohézió, Nyírószilárdság, Csökkenő Összenyomhatóság, Vízérzékenység Tömöríthetőség függ: Víztartalom, Sűrűség, Tömörítési munka, Közlekedési pályák - alépítmény 34

35 Tömörség - minősítések - CBR vizsgálat CBR % Közlekedési pályák - alépítmény 35

36 Tömörség minősítések - E 2 teherbírási modulus (MN/m 2 ) E MN/m 2 gyenge teherbírású MN/m 2 közepes teherbírású MN/m 2 jó teherbírású talaj Közlekedési pályák - alépítmény 36

37 Földműanyagok E-ÚT [ÚT ] M-1 kiváló földanyag M-2 jó földanyag M-3 megfelelő földanyag M-4 elfogadható földanyag M-5 kezeléssel alkalmassá tehető földanyag M-6 földműanyaként nem hasznosítható Közlekedési pályák - alépítmény 37

38 Földműanyagok M-1 durva szemcséjű, s 0,063 5%, c u 6 folytonos szemmegoszlás kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok M-2 durva szemcséjű s 0,063 5%, c u 6 szemmegoszlásuk hiányos, ill. 3 c u 6 - kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok, vegyes szemcséjű 5 s 0,063 15% talajok, folytonos szemmegoszlás iszapos és vagy homokos kavicsok, és vagy homokok Közlekedési pályák - alépítmény 38

39 Földműanyagok M-3 durva szemcséjű, s 0,063 5%, 3 c u 6 hiányos szemmegoszlás kavics, homokos kavics, kavicsos homok, homok vegyes szemcséjű 5 s 0,063 15% talajok, hiányos szemmegoszlás iszapos és vagy agyagos kavicsok, és vagy homokok M-4 durva szemcséjű, kissé szerves talajok c u 3 finom szemcséjű 25 I p 40% - talajok, ha, 12 w 24% mállásra nem hajlamos, kissé változó szemmegoszlású kőzettörmelék, ha legnagyobb szemnagyságuk nem nagyobb 320 mm-nél, Közlekedési pályák - alépítmény 39

40 Földműanyagok M-5 durva szemcséjű, c u > 3, vegyes szemcséjű 15 s 0,063 40% és I p 10% talajok, ha w 8% vagy w > 18% (erősen iszapos és vagy agyagos kavicsok, és vagy homokok) finom szemcséjű 10 I p 25% talajok, ha 7 w 12 %, ill. 20 w 24 %, Aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos, és vagy változékony kőzettörmelék, M-6 finom szemcséjű talajok 10 I p 25% - ha, w 7% ill. w 25% Finom szemcséjű 25 I p 40% talajok, közepesen és nagyon szerves, szikes, mállásra hajlamos, talajok, kőzetek, ill. max 1,65 g/cm 3 Közlekedési pályák - alépítmény 40

41 A földmunka főbb fázisai Humuszolás, Fejtés, rézsűkialakítás, Anyagszállítás, Elterítés, felület kialakítás, Tömörítés, Optimális víztartalom biztosítása, Közlekedési pályák - alépítmény 41

42 Az egyes munkafolyamatok jellemző gépei Humusz eltávolítás szkréper Anyagkitermelés, rézsű kialakítás Kotró anyagszállítás tehergépkocsi Anyag elterítés, felület kialakítás gréder Kitermelés, terítés dózer tömörítés Optimális víztartalom biztosítása Gumihenger, acélköpenyes kombihenger, acélköpenyes henger, juhláb henger, locsolókocsi Közlekedési pályák - alépítmény 42

43 A munkafolyamatok összehangolása A nyomvonalon a magasabban fekvő helyeken kell az anyagnyerő helyeket megnyitni, A töltésépítésre nem alkalmas anyagokat a mélyebben fekvő helyeken kell deponálni, A szállító utak a lehető legszélesebbek legyenek, a víztartalom szabályozásával, és gréderezéssel fenntartva, Az építés megkezdésekor a talaj víztartalma a w opt közelében legyen, Az épülő földmű és az anyagnyerő helyek folyamatos víztelenítése hangsúlyozott, Nem folytatható a töltésépítés, ha szemmel látható rugózó hatás áll elő (telítettség) Ha a depóniák anyagát nem használják fel, akkor azok utólagos rendezéséről gondoskodni kell. Közlekedési pályák - alépítmény 43

44 Minőségi követelmények Tükör szinten E 2 80 MN/m 2, felső 15 cm stabilizációja, Felső 15 cm-es stabilizáció, fagyvédelem, Felső 15 cm szemcsés anyag, fagyvédő réteg követelményei, Felső 50 cm csak kiváló fagyálló anyagból, Bevágásban talajstabilizációval, vagy talajcserével, Közlekedési pályák - alépítmény 44

45 Teherbírás Tükörszinten: E 2 80 MN/m 2 Tükörszinttől -15 cm: E 2 60 MN/m 2 Tükörszinttől -50 cm: E 2 40 MN/m 2 Tükörszinttől -100 cm: E 2 30 MN/m 2 töltés Tömörség Földmű felső 100 cm T r 97 % 100 cm alatti töltéstest: T r 85 % Közlekedési pályák - alépítmény 45

46 Vasúti kitekintés - a rétegszerkezet vastagsága meghatározása, nagyterhelésű vasúti pályán - ERRI D117 es bizottság ajánlása Közlekedési pályák - alépítmény 46

47 A talajok UIC osztályozása és a kapcsolódó geotechnikai jellemzők Közlekedési pályák - alépítmény 47

48 Ajánlás a teherviselő rétegszerkezet kialakítására Közlekedési pályák - alépítmény 48

49 A homokos kavics védőréteg szemeloszlási határgörbéi szaggatott, a fagyveszélyes alépítményi talajok mellett Közlekedési pályák - alépítmény 49

50 Kitekintés, autópálya alépítmények

51 Lépcsős kialakítású bevágás fejtés Közlekedési pályák - alépítmény 51

52 Bevágás fejtés Közlekedési pályák - alépítmény 52

53 Depónia képzés Közlekedési pályák - alépítmény 53

54 Töltés építés Közlekedési pályák - alépítmény 54

55 Töltésépítés Közlekedési pályák - alépítmény 55

56 Elrendezett terep és előkészített rézsű Közlekedési pályák - alépítmény 56

57 A fedőréteg terítése Közlekedési pályák - alépítmény 57

58 A felső rétegek terítése és bedolgozása Közlekedési pályák - alépítmény 58

59 Statikus terhelésmérés mérőórás benyomódás-mérővel Közlekedési pályák - alépítmény 59

60 A 10m t meghaladó bevágásokban osztópadkát kellett alkalmazni Közlekedési pályák - alépítmény 60

61 Források: Magyar Útügyi Társaság: Magyar Közút: Közlekedési pályák - alépítmény 61