Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal

Átírás

1 Budpesti Corvinus Egyetem Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásánk növelése növekedést szbályozó lnyokkl Doktori értekezés tézisei Bujdosó Géz Konzulens: Hrotkó Károly D.Sc Budpest 26

2 A doktori iskol megnevezése: Budpesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Doktori Iskol tudományág: Növénytermesztési és kertészeti tudományok vezetője: Dr. Ppp János egyetemi tnár mezőgzdsági tudományok doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék 17. Bujdosó G. (23): Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok, Kertészet és Szőlészet, 52, (47), Bujdosó G. (24). Gondoljuk át növekedést mérséklő lnyok hsználtát!, Gykorlti Agrofórum, 15, (2), Bujdosó G. (24): Mit hoz jövő?, Kertészet és Szőlészet, 53, (31), Bujdosó G. (24): Cseresznyeültetvények Romániábn, Kertészet és Szőlészet, 53, (33), Bujdosó G. (25): Cseresznyetermesztés Lettországbn, Kertészet és Szőlészet, 54, (33), 11. témvezető: Dr. Hrotkó Károly egyetemi tnár z MTA doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori szbályztábn előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyi vitájábn elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyelembe vette, ezért z értekezés nyilvános vitár bocsáthtó. Az iskolvezető vezető láírás A témvezető láírás. 37

3 1. Bujdosó, G. Hrotkó K. Kálly, E. (25): Performnce of dwrfing cherry rootstocks in Centrl Hungry. Lucrri Stiintifice, Seri Horticultur. Editur Ion Ionescu de L Brd Isi. Isi-24, Anul XLVII-Vol. I(47) Bujdosó, G. Hrotkó, K. : Perspective in the dwrf cherry rootstock reserch, Lucri Stiintifice Editi II. Crte Universitr, Bucuresti p. 12. Bujdosó, G Hrotkó, K (26): Nursery vlue of some dwrfing cherry rootstocks in Hungry, Agronomijs Vestis (Ltvin Journl of Agronomy) No p. 13. Bujdosó, G. Hrotkó K. : Performnce of three sweet cherry nd one sour cherry cultivrs on dwrfing rootstocks in Centrl Hungry. Act Horticulture (Proceedings of the 8th Interntionl Symposium on Rootstock, Cnopy nd Environmentl Physiology in Orchrd Systems, Budpest, 24 (közlésre elfogdv) Konferenci kidványok, mgyr nyelvű (bstrct): 14. Bujdosó G. Hrotkó K. (23): Három cseresznyefjt és egy meggy fjtjelölt összehsonlító vizsgált növekedést mérésklő lnyokon, Lippy János-Ormos Imre-Vs Károly Tudományos Ülésszk, Összefogllók, Kertészettudomány, Bujdosó G. Hrotkó K. (25): Alny-nemes kölcsönhtások vizsgált növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznye- és meggyfjtáknál. Lippy János-Ormos Imre-Vs Károly Tudományos Ülésszk, Összefogllók, Kertészettudomány, 192 p Egyéb értékelhető cikk 16. Bujdosó G. (23): Intenzív cseresznye Ausztriábn, Kertészet és Szőlészet, 52, (46), Bevezetés Az elmúlt 2-3 évtizedben egyre ngyobb tért hódított z intenzív termesztési technológi csonthéjs gyümölcsfjok között. Az intenzív termesztési technológi foglmát meghtározni nem egyszerű, mert z intenzitás reltív foglom. Long et l. (25) szerint z Ameriki Egyesült Állmokbn intenzívnek tekinthető z z ültetvény, melyben leglább 5 f/h vgy feletti tőszám. Ppp (1997) szerint z intenzív termesztési technológi során művelési rendszer elemeit úgy válsztjuk meg, hogy terület dott ökológii és biológii potenciáljához képest lehető legngyobb termésmennyiséget és legjobb gyümölcsminőséget érjük el. A hgyományos ültetvényekben lévő gyümölcsfákhoz képest z intenzív ültetvényekben kisebb gyümölcsfák mérete. A kisebb gyümölcsfméret számos előnyt jelent termesztő számár: z egyes ápolási munkák (metszés, szüret) könnyebben, gyorsbbn hjthtók végre, gyümölcsök döntő többsége, közel 7 %- földön állv kézzel leszüretelhető, ezáltl termelési költség ngy részét kitevő kézimunk költség, mintegy 5-6 %-kl csökkenthető hgyományos koronformákkl összehsonlítv (Treutter et l. 1993). Továbbá szellős koronát npfény hgyományos méretű koronákhoz képest jobbn átjárj, mely htásár növelhető gyümölcsméret és gyümölcsök színezettsége. A gyümölcsfák z ültetést követő évben termőre fordulnk, mi 4-5 évvel korábbi termőre fordulást jelent hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett gyümölcsfákhoz képest. A kisebb koronméret kevesebb növényvédő szer felhsználást igényel, vlmint koronábn nem lkulhtnk ki fertőzési gócok, mert teljes koron permetlével történő borítottság (Hrotkó 1999; 23; 25). A gyümölcsfák koronméretének mérséklését el lehet érni fitotechniki eljárások lklmzásávl (Gond és Király 25), vlmint növekedést mérséklő lnyok hsználtávl (Robinson 25). 36 1

4 Doktori kuttómunkám keretein belül vizsgáltuk néhány külföldön nemesített cseresznye- és meggylny htását rájuk szemzett mgyr nemesítésű cseresznye- és meggyfjtákr ezen belül: - tnulmányoztuk z lny-nemes kombinációk növekedési sjátosságit, - vizsgáltuk növekedést mérséklő lnyok htását rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták virágzási idejére, érési idejére, termésmennyiségére és gyümölcsminőségére, - modelleztük kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok lehető legngyobb intenzitás mellett telepített ültetvényeinek térállását. Munkánk során célunk volt mgyr cseresznye- és meggytermesztés lnyhsználtánk fejlesztése, mgyr klímviszonyok között ígéretesnek muttkozó külföldi nemesítésű növekedést mérséklő lnyok kiválsztás. A szerzőnek z értekezés témköréhez kpcsolódó publikációi Lektorált folyóirtbn megjelent tudományos közlemények 1. Bujdosó G. Hrotkó K. (23): A cseresznye és meggy növekedése és termőre fordulás növekedést mérséklő lnyokon, Kertgzdság, 35, (3), Bujdosó G. Skol I. (24): Átlkulás előtt román cseresznyetermesztés, Kertgzdság, 36, (1), Bujdosó G. (24): Cseresznyetermesztés Altes Lndbn. Kertgzdság. 1(36): Bujdosó G. Kálly T.-né (24): Alny- és fjthsznált z európi cseresznyetermesztésben, Kertgzdság, 36, (2), Bujdosó G. Hrotkó K. (25): Ergebnisse der Leistungsprüfung von Kirschensorten uf wuchsreduzierenden Unterlgen in Ungrn. Erwerbsobstbu, 47, (2-3), Bujdosó G. - Hrotkó K. (25): Effects of rootstock-scion interctions on dwrfing cherry rootstocks in Hungry, Horticulturl Sciences, 32, (4), Bujdosó G. : Cseresznyetermesztés Spnyolországbn. Kertgzdság. (közlésre elfogdv) Konferenci kidványok, idegen nyelvű (full pper): 8. Bujdosó, G. Hrotkó, K. Stehr, R. (24): Evlution of sweet nd sour cherry cultivrs on Germn dwrfing rootstocks in Hungry, Journl of Fruit nd Ornmentl Plnt Reserch, (12), Bujdosó, G. (24): Evlution of three sweet cherry cultivrs nd one sour cherry hybrid on dwrfing rootstocks, Act Horticulture (658), Volume I,

5 39. SANSAVINI, S. ÉS LUGLI, S. (1998): Performnce of V-trined cherry orchrd with new dwrf rootstocks. Act Horticulture, 468 Vol. I p. 4. SEBŐKNÉ, L.L. ÉS HROTKÓ K. (1988): Sjmeggy mgonc lnyfjtáink fiskoli és gyümölcstermesztési értéke. Fiskoli és Alnykuttási Tudományos Tnácskozás Budpest, KÉE Kidvány p. 41. SIEGLER, H. (1996): Die "9-er-Zeit" der Süsskirsche ht begonnen. Deutsche Bumschule, 9 (18) p. 42.SIMON G. (23): szóbeli közlése. 43. SITAREK, M., GRZYB, Z.S., OMIECINSKA, B. (25): Performnce of sweet cherry trees on GiSelA 5 rootstocks. Act Horticulture,. 667 Vol. II p. 44. STEHR, R. (23): Süßkirschennbu in Chile. Mitteilungen des Obstbuversuchsringes des Alten Lndes, OVR. 4 (58) p. 45. STEHR, R. (24): szóbeli közlése. 46. SZŰCS E. (21): szóbeli közlése. 47. TREUTTER, D., FEUCHT, W., SCHIMMELPFENG, H. (1993): Kirschen - die Problemkinder des Obstbus. 4 Jhre Wissenschft für den Obstbu in Weihenstephn, Obst- und Gemüsebuverlg, München p. 48. VOGEL, T. (1994): Fränkische Kirschenversuche. Forchheim. (kézirt) 49. VOGEL, T. (2): Der Obstbu in der Region "Forchheim-Fränkische Schweiz". (kézirt). 5. WINTER, F. (1986): Modelling the biologicl nd economic development of n pple orchrd. Act Horticulture, p. in HROTKÓ K. (22/b): Többkomponensű gyümölcsfák növekedése, produktivitás és z optimális térállás modellezése intenzív ültetvényekben. MTA Doktori értekezés p. 51. WOLFRAM, B. (1989): Kirschenunterlgenzüchtung durch Artbstrdierung I. Vermehrbrkeit durch Grünstecklinge. Arch. Grtenbu, 1 (37) p. 2. Irodlmi áttekinktés 2.1. A cseresznye és meggy növekedést mérséklő lnyi A gyümölcstermesztő lny ltt zokt gyümölcsfjokt érti, melyekre fjt elszporítás, gyümölcsöztetése végett fogysztási célr termesztett gyümölcsfjtáinkt is oltjuk (Horn 1918). Az 196-s, 197-es években kezdődött meg növekedést mérséklő cseresznyeés meggylnyok nemesítése. A munk során szinte vlmennyi kuttóintézet egyegy sját lnysoroztot állított elő (1. táblázt) Alny-nemes kölcsönhtások A szkirodlom cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyére - vdcseresznye F 12/1 klónjához képest - kifejtett -3 %-os növekedést mérséklő htássl rendelkező lnyt erős, 3-5 %-os növekedést mérséklő htást indukálót középerős, z 5 7 % törpítő htást okozót féltörpe, z ennél gyengébbet pedig törpe lnyoknk nevezi. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett fjták fenofázisibn eltérések muttkoznk. Lichev és Lnkes (24) vlmint Blzkov és Hlusickov (24/) dti szerint növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznyefjták virágzási ideje néhány nppl később kezdődött kontroll kombinációkhoz képest, Pfnnenstiel és Schulte (2) és Stehr (23) viszont korábbi virágnyílást figyelt meg. A cseresznyefjták ngy része önmeddő, így pollendó szükséges z eredményes megtermékenyüléshez. H főfjt és pollendó fővirágzási ideje nem esik egybe, kkor termésmennyiség jelentős mértékben csökkenhet. 34 3

6 1. táblázt. Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok és nemesítő intézeteik (Wolfrm 1989; Hrotkó 1993; Vogel 1994; Frnken-Bembenek 1996; Cllesen és Jorgen 1997; Brgioni et l. 1998; Mldin et l. 1998; Snsvini és Lugli 1998; Eremin és Eremin 22; Blskov és Hlusickov 24/b; Rozpr és Grzyb 24/b; Moreno 24) Ország Kuttóintézet neve Előállított lnyok 4 Ameriki Egyesült Állmok Belgium Csehország Dáni Oregoni Állmi Egyetem Oregon Agrárkuttások Központj Gembloux-i Kísérleti Állomás Gembloux Pomológii Kuttó és Nemesítő Intézet Holovousy Dán Agrártudományi Intézet, Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-tudományi Osztály, Arslev Brokforest, Brokgrow Cmil, Inmil, Dmil P-HL sorozt DAN sorozt Frnciország INRA, Bordeux Tbel Edbriz Lengyelország Pomológii és Dísznövénytermesztési Kuttóintézet, Skierniewice Frutn Mgyrország Kertészeti és Élelmiszeripri Egyetem, Budpest (és jogutódji) Mgyr, Bogdány, Korpony, Prob Ngy-Britnni Kertészeti Kuttó Intézet, Est Mlling Colt Németország Giesseni Egyetem, Giessen GiSelA sorozt Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Intézete Weihenstephn Weiroot sorozt Szövetségi Kultúrnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézete, Drezd-Pillnitz Pi-KU sorozt Olszország Bologni Egyetem, Bologn CAB sorozt Dr.Giuseppe Bttistini Fiskol, Victor Mrtoron di Cesen Románi Pitesti-Mrchineni Gyümölcstermesztési Kuttóintézet, Pitesti-Mrchineni IP-C sorozt Oroszország Spnyolország Krími Nemesítő Állomás, Krsnodr Régió Aul Dei-i Kísérleti Állomás Pomológii Osztály, Zrgoz VC-13, LC-52, L-2, VSL-2 Adr, Reboldo, Stockton Morello, Msto del Montn 19. HILSENDEGEN, P. (24): Preliminry results of Germn sweet cherry rootstock tril. Act Horticulture, 658 Vol. I p. 2. HORN J. (1918): Az lny befolyás gyümölcsfár. A Kert, 1 (24) p. 21. HROTKÓ K. (1993): Prunus mhleb Unterlgenselektion n der Universität für Grtenbu und Lebensmittelindustrie in Budpest. Erwerbsobstbu, 2 (35) p. 22. HROTKÓ K. (1999): A cseresznye- és meggy lnyi in HROTKÓ K. (szerk.): Gyümölcsfiskol. Mezőgzd Kidó, Budpest p. 23. HROTKÓ K. (22/): szóbeli közlése 24. HROTKÓ K. (22/b): Többkomponensű gyümölcsfák növekedése, produktivitás és z optimális térállás modellezése intenzív ültetvényekben. MTA Doktori értekezés tézisei p. 25. HROTKÓ K. (23): A cseresznye és meggy lnyi. In. HROTKÓ K. (szerk.). Cseresznye és meggy. Mezőgzd Kidó, Budpest p. 26. HROTKÓ K. (25): Developments in high density cherry production in Hungry. Act Horticulture, 667 Vol. II p. 27. IGLESIAS, I. C. (26): szóbeli közlése 28. LICHEV V. (21): First results from testing cherry clonl rootstocks GiSelA d Weiroot in Bulgri. 9th Interntionl Conference of Horticulture. Fruit Growing nd Viticulture I. Lednice, (Csehország), Vol p. 29. LICHEV, V. ÉS LANKES, C. (24): Ergebnisse der Leistungsprüfungen der Süsskirschensorte Stell uf Gisel- und Weiroot-Unterlgen in Bulgrien. Erwerbsobstbu, 3 (46) p. 3. LONG, L.E., FACTEAU, T., NUNEZ-ELISEA, R., CAHN H. (25): Developments in high density cherries in the USA. Act Horticulture, 667 Vol. II p. 31. MLADIN, G., PARNIA, P., VLADEANU, D., (1998): Vigore si eficient productiv pomilor de cires (Vn) si visin (Meteor) determinte de portltoi si zon de cultur. Lucrrile stiintifice le I.C.P.P., Editur Agris - Bucuresti: p. 32. MODL P. 24: szóbeli közlése. 33. MORENO, M.A. (24): Breeding nd selection of Prunus rootstocks t the Aul Dei Experimentl Sttion, Zrgoz, Spin. Act Horticulture, 658 Vol. II p. 34. NYUJTÓ F. (1971): A cseresznye és meggy lnyhtás kísérletek részeredményei. GYDKI kidvány, p. 35. PAPP J. (1997): Művelési rendszerek. In SOLTÉSZ (szerk.). Intengrált gyümölcstermesztés, Mezőgzd Kidó, Budpest p. 36. PFANNENSTIEL, W. ÉS SCHULTE, E. (2): Beobchtungen n Süsskirschenunterlgen. Obstbu, 9 (94) p. 37. ROZPARA, E. ÉS GRZYB, Z.S. (24:) Frutn - A new interstock for sweet cherry trees. Act Horticulture, 658 Vol. I p. 38. ROBINSON, T.L. (25): Developments in high density sweet cherry pruning nd trining systems round the world. Act Horticulture, 667 Vol. II p. 33

7 Irodlomjegyzék 1. AMBRÓZY P ÉS KOZMA F. (199): Érd-Ercsi Hátság. Éghjlt. in PÉCSI S: Mgyrország Kistájink Ktsztere I., MTA Földrjztudományi Kuttó Intézet, Budpest. 11. p. 2. APOSTOL J. ÉS BRÓZIK S. (2): Meggy. In BRÓZIK S. KÁLLAY T- NÉ (szerk.): Csonthéjs gyümölcsfjták, Mezőgzd Kidó, Budpest. 48. p. 3. BARGIONI, G., SAUNIER, R., CLAVERIE, J. (1998): L mérliortion génétique. 2e prtie. L Arboriculture fruitiére, 517 (39) p. 4. BLAZKOVA, J. ÉS HLUSICKOVA, I. (21/c): Assessment of precocity nd fruit gulity on dwrf rootstocks. Scientific Ppers of Pomology, 17 (27) 115. p. 5. BLAZKOVA, J. ÉS HLUSICKOVA, I. (24/): First results of new bred clonl sweet cherry rootstocks (Prgue) 3(31): BLAZKOVA, J. ÉS HLUSICKOVA, I. (24/b): First results of n orchrd tril with new clonl sweet cherry rootstocks t Holovousy. Horticulturl Science, 2 (31) p. 7. BUJDOSÓ G. ÉS KÁLLAY T-NÉ (24): Alny- és fjthsznált z európi cseresznyetermesztésben. Kertgzdság, 2 (36) p. 8. CAIN, C.J. (197): Optimum tree density for Apple orchrd. HortSciences, 5 (4) p. 9. CALLESEN, O. ÉS JORGEN, V. (1996): Development of new cherry rootstocks. Act Horticulture, p. 1. EREMIN, V. ÉS EREMIN, G. (22): The perspective of clonl rootstocks for Prunus t Krymsk Breeding Sttion, Russi. First Interntionl Symposium for Deciduous Fruit Tree Species, Zrgos (Spin), June 1-14, 22. Abstrct, S FRANKEN-BEMBENEK, S. (1995): Vergleichende Drstellung der Versuchergebnisse mit Giessener Kirschenunterlgen. Erwerbsobstbu, 5 (37) p. 12. FRANKEN-BEMBENEK, S. (1996): Cherry Hybrid rootstocks developed t Giessen. New experiences nd evlution. Act Horticulture, p. 13. FRANKEN-BEMBENEK, S. (1998): GiSelA 5 (148/2) dwrfing rootstock for sweet cherries. Act Horticulture, 468 Vol. I p. 14. FRANKEN-BEMBENEK, S. (24/b): GiSelA 3 (29/1) A new cherry rootstocks clone of the Giessen series. Act Horticulture, 658 Vol. I p. 15. GONDA I. ÉS KIRÁLY K. (25): A nyári metszés htás meggyfjták növekedésére és gyümölcsminőségére. Kertgzdság, 1 (37) p. 16. GROSSMANN, G (21): Erste Erfhrungen mit wuchsreduzierenden Unterlgen bei Süsskirschen. (kézirt). 17. GRZYB, Z.S., SITAREK, M., OMIECINSKA, B. (1998): Growth nd fruiting of five sweet cherry cultivrs on dwrfing nd vigorous rootstocks. Act Horticulture, 468 Vol. I p. 18. HEYNE, P. (1994): Zehnjähriger Vergleich der Süsskirschenunterlgen. Obstbu, 6 (88) p Adptációs kísérletek jelentősége Mgyrország klímtikus dottsági jelentős mértékben eltérnek nyugteurópi klímviszonyoktól. Hzánk klímáj szárzbb és kiegyenlítetlenebb, mint hűvös, párás nyugt-európi klím. Ezért célszerű telepítés előtt dptációs kísérletekben vizsgálni Nyugt-Európábn nemesített lnyokt hzánkbn. A Nyugt-Európ sztárlnyánk trtott GiSelA 5 lny osztj meg legjobbn kertésztársdlmt. Európ észki felén, különösen Németországbn stndrdnk tekintik ezt z lnyt (Stehr 24). A Németországgl szomszédos Lengyelországbn már rról pnszkodnk kuttók, hogy GiSelA 5 lnyr szemzett gyümölcsfák kicsi növekedési erélyt produkálnk, ezért részesítik előnyben z erős lnyr közbeoltott Frutn illetve P-HL-A lnyokt. A hzánkkl szomszédos Ausztriábn viszont jó véleménnyel vnnk GiSelA 5 lnyról, még z Alpok nyúlványi előtt tlálhtó, erősen pnnon klím áltl befolyásolt Burgenlndbn is (Modl 24). Európ déli felén Spnyolországbn és Olszországbn még öntözött körülmények között sem hsználhtó GiSelA 5 lny, mert csekély éves növekményt és rendkívül rossz gyümölcsminőséget eredményez (Iglesis 26) Az egységnyi felületre ngyobb tőszámml telepített intenzív ültetvényekben lévő gyümölcsfák tenyészterület-igényének kiszámítási módj A kör lpvetületű, szbdorsó koronformájú cseresznyeültetvények legngyobb mértékű intenzitásánk megállpításához legngyobb koronborítottsági indexet kell elérni. A mximális koronborítottsági index mtemtikilg négyzetben írhtó legngyobb sugrú körrel modellezhető 5

8 legegyszerűbben. Cin (197) szerint koronborítottsági index koronávl borított terület és tenyészterület (sortávolság x tőtávolság) hánydos. H viszont koronátmérő megegyezik tőtávolsággl ( koronák összeérnek, koronátmérő=tőtávolság), koronborítottsági indexet Winter (1986 cit. Hrotkó 22/b) képlettel számolhtjuk ki. Új tudományos eredmények 1. Eredményeink lpján vizsgált lnyokt növekedési erélyük lpján következő sorrendbe állíthtjuk: legerősebb növekedési eréllyel sjmeggy Cem lny rendelkezett, melyet vdcseresznye C. 2493, Weiroot 13, P-HL-A, Weiroot 158, Weiroot 154, Weiroot 72, Weiroot 53 és GiSelA 5 lnyok követtek. 2. Jvsltot tettünk vizsgált lny nemes kombinációknk legngyobb intenzitás melletti sor- és tőtávolság változtir. 3. Vizsgáltink lpján megállpíthtó, hogy különböző cseresznye- és meggylnyok jelentősen befolyásolják rájuk szemzett nemesfjták virágzási idejét. A virágzási idő virágberkódottságtól is függ. 4. A termőre fordulást tekintve kijelenthető, hogy külföldi nemesítésű növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyokr szemzett nemesfjták telepítést követő évben termőre fordultk. Kivételt képez kontroll, vdcseresznye C és P-HL-A lnyok, melyek z ültetés utáni évben fordították termőre rájuk szemzett fjtákt. 5. Eredményeink lpján megállpíthtó, hogy vdcseresznye C és P- HL-A lnyokt kivéve vlmennyi vizsgált lny nemes kombináció ngyobb hlmozott termésmennyiséget produkált kontrollhoz képest. Vizsgáltink során megállpítottuk, hogy Germersdorfi 3 cseresznyefjtát kivéve vlmennyi vizsgált nemesfjt gyümölcsátmérője évről évre csökkent Kimutttuk, hogy z lnyok szignifikáns különbségeket okoztk nemesfjt leveleinek fjlgos nyers és szárz tömegében, e tényező további vizsgáltát trtjuk szükségesnek. 31

9 A Weiroot 13 és vdcseresznye C lnyok erős növekedésűnek bizonyultk. Ezzel szemben Weiroot 53 és Weiroot 72 lnyok túlságosn gyenge növekedési erélyt mutttk. A mindkét lnyr jellemző, sjmeggy Cem lnyhoz képest mért 5-7 %-os növekedést mérséklő htás rendkívül ngy mértékű mgyr ökológii körülmények között. Klímánk szárz és kiegyenlítettlen jellegéből dódón nem figyelhető meg megfelelő regeneráció mindkét lnyr szemzett gyümölcsfjtákon, mely htásár gyümölcsfák korán elvénülnek. A Weiroot 158 és Weiroot 154 lnyok 4-5 %-kl mérsékelték rájuk szemzett gyümölcsfjták koronméretét kontroll kombinációkhoz képest kísérletünkben. Kísérleti ültevényünkben mindkét lnyr szemzett fjták jó termésmennyiséget produkáltk, kontrollhoz képest % -kl többet termettek. A Germersdorfi 3 és Lind cseresznyefjták Weiroot 154, Ktlin cseresznyefjt és Pirmis meggyfjt pedig Weiroot 158 lnyon volt produktívbb. A hzi ökológii körülmények között z intenzív ültetvényekben leglább középerős növekedési eréllyel rendelkező lnyokr szemzett oltványokt ültessünk. A középerős lnyok hsznált során mgyr termőhelyi dottságok mellett is megfelelő regenerációs képesség érhető el, így grntálhtó termőrészek folymtos képződése. A regerációs képesség mellett középerős lnyok jól tűrik hzi klímát, kevésbé érzékenyek szárzságr, ngy termésmennyiséget és jó gyümölcsminőséget produkálnk. Kísérletünkben Weiroot 158 és Weiroot 154 lnyok rendelkeztek középerős növekedési eréllyel, melyek leglklmsbbk vizsgált lnyok közül hzi termesztésre. 3. Anyg és módszer 3.1. A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok A dolgozt keretében kísérletbe vont vlmennyi külföldi nemesítésű lnyt Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Tnszékének fiskolájábn hjtásdugványozássl szporították. A mgyr nemesítésű lnyokt mgvetéssel állították elő Ceglédi Gyümölcstermesztési Kuttó-Fejlesztő Intézet Kht-nál A dolgoztbn szereplő lnyok bemuttás Cem (syn.: C. 5 ) sjmeggy lny: Vogel (2) szerint vdcseresznye F 12/1 lnyr szemzett cseresznyefjták növekedési erélyéhez képest Cem lnyr szemzett cseresznyefjták növekedési erélye 5-1 %-kl kisebb. Ez sjmeggy lny z ültetést követő nyrs korbn termőre fordítj rászemzett cseresznyefjtákt, ngy termésmennyiséget és jó gyümölcsminőséget indukál. Nyujtó (1971) dti szerint z egyes évjártok között kisebb eltérések muttkozhtnk Cem lnyr szemzett nemesfjták virágzási és érési idejében. (Sebőkné és Hrotkó 1988). Vdcseresznye C lny: Oltványik növekedési erélye erős igen erős, telepítés utáni években kicsit mérsékeltebb növekedést muttnk, mjd nyrs korbn erőteljesebben fejlődnek. A rászemzett cseresznyefjták termőre fordulás telepítés utáni évben várhtó (Nyujtó 1971; Hrotkó 1999). GiSelA 5 lny: A GiSelA 5 növekedést mérséklő lny Cersus vulgris Mill Schttenmorelle x Cersus cnescens Mill hibridje. A GiSelA 5 lny rászemzett cseresznyefjták koronméretét 3-7 %-kl mérsékli z ültetés követő első 6 évben z F 12/1 vdcseresznye lnyr szemzett 3 7

10 fjtákhoz képest, később erőteljesebben növekszik, melynek köszönhetően 3-4 %-os mérséklő htás figyelhető meg (Frnken-Bembenek 1995; Vogel 2). Erre legelterjedtebb növekedést mérséklő lnyr szemzett gyümölcsfjtákon z első termések z ültetést követő 2. illetve 3. évben jelennek meg, z oltványok teljes termőre fordulás nyrs korbn várhtó (Frnken-Bembenek 1995; 24/, Pfnnenstiel és Schulte 2). Lichev (21) dti szerint GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjták virági 3-1 nppl később, míg Pfnnenstiel és Schulte (2); Stehr (24) és Simon (23) szerint néhány nppl korábbn nyílnk kontroll vdcseresznye F 12/1 lnyr szemzett kombinációhoz viszonyítv. A GiSelA 5 lnyú oltványok kontroll kombinációkhoz képest %-kl teremnek többet (Frnken-Bembenek 1998; Blzkov és Hlusickov 21/c; Hilsendegen 24; Sitrek et l. 25). Ez z igen ngy termésmennyiség negtívn ht gyümölcsminőségre, ugynis gyümölcsátmérő 1-2 %-kl csökken Frnken- Bembenek (1998) és Sitrek et l. (25) dti szerint, míg Siegler (1996); Vogel (2) jó gyümölcsminőséget állpítottk meg. P-HL-A lny: A P-HL-A lnyt Cersus vium L. Mill. x Cersus vulgris Mill L. között természetes úton létrejött hibridek közül szelektálták. A P-HL- A lnynk rászemzett cseresznyefjták növekedési erélyére kifejtett növekedést mérséklő htás 4-55 % vdcseresznye F 12/1 lnyhoz képest (Blzkov és Hlusickov 21/c, 24/b). A P-HL-A lnyr szemzett fjták Blskov és Hlusickov (21/c) szerint későn fordulnk termőre, ezzel szemben Brgioni et l. (1998) kori, nyrs korbn bekövetkező termőre fordítást figyelt meg. 4 nppl késlelteti rászemzett fjták virágzási idejét kontrollhoz viszonyítv (Blzkov és Hlusickov 24/). Grzyb et l. (1998) és Blzkov és Hlusickov (24/) dti szerint lengyelországi körülmények között P-HL-A lnyr szemzett cseresznyefjták háromszor nnyit teremnek, mint vdcseresznye F 12/1 lnyr szemzettek. 5. Következtetések A gyümölcstermesztési picon m jelenleg megfigyelhető óriási versenyben csk zok termesztők tudnk tlpon mrdni, kik kiváló gyümölcsminőséget állítnk elő minél lcsonybb termelési költséggel. A termelési költségek csökkentésében ngy szerepe vn z intenzív termesztési technológiánk. Az intenzív cseresznye- és meggyültetvények sikerességében ngy mértékben szerepet játszik termőhely. Jó termőhelyen létesített intenzív ültetvény jó gyümölcsminőség elérésére grnciát jelent. A termőhely kiválsztásánál további lényeges szempont, hogy középerős illetve gyenge lnyok gyökérzete tlj felső 3-5 cm-es régiójábn helyezkedik el, ebből dódón ngyon érzékenyek szárzságr, ezért szárz időjárás esetén romlik gyümölcsminőség. Mgyrországon z intenzív ültetvények öntözhetősége tehát elengedhetetlen. H kiválsztottuk megfelelő termőhelyet, kkor gyümölcsfjták megválsztás mellett z lnyok kiválsztásánk is lényeges szerepe vn. A szkirodlombn számos lnykísérletről lehet olvsni. Minden esetben figyelni kell kísérleti helyen lévő éghjlti körülményekre. Nem biztos, hogy ugynzokt z eredményeket kpjuk mgyrországi ökológii körülmények között mint például tőlünk észkbbr vgy délebbre. Szkirodlmi dtok lpján GiSelA 5 lny számít Európ észki felében stndrd lnynk (Bujdosó és Kállyné 24). Dicsérik GiSelA 5 lnyr szemzett gyümölcsfjták 3-7 %-os növekedést mérséklő htását z erős vdcseresznye F 12/1 képest, kori, telepítés utáni 2. illetve 3. nyrs korbn bekövetkező termőre fordulását, rendkívül bőtermő-képességét és rjt lévő gyümölcsminőséget. A gyümölcsminőségre gykorolt kedvező tuljdonságát zonbn nem sikerült bizonyítni. Mgyrországi ökológii körülmények között nem tudtuk igzolni P-HL-A lnynk rászemzett nemesfjták termőképességére gykorolt kedvező htását. Ennek ok Hrotkó (22/) véleménye szerint klimtikus okokkl indokolhtó. 8 29

11 Weiroot lnyok bemuttás: A Dun Regensburg és Pssu közötti szkszánk ártereiből szelektált vdmeggy (Cersus vulgris Mill) típusok. Weiroot 13 lny: A Weiroot 13 lny rászemzett cseresznyefjták növekedési erélyét 3-5 %-kl mérsékli z F 12/1 vdcseresznye lnyhoz képest. Lichev és Lnkes (24), vlmint Heyne (1994) szerint rászemzett fjták virágzási idejét 2 nppl késlelteti kontroll lnyhoz viszonyítv. A Weiroot 13 lnyú gyümölcsfák 3. nyrs korukbn termőre fordulnk, termésmennyiségük 2-3-szor ngyobb vdcseresznye F 12/1 lnyr szemzett gyümölcsfjtákhoz viszonyítv. Heyne (1994) szerint Weiroot 13 lnyr szemzett fjták gyümölcsmérete kisebb kontrollhoz képest. Weiroot 53 lny: A Weiroot 53 lny rászemzett nemesfjtákr kifejlett növekedést mérséklő htás 5-7 % vdcseresznye F 12/1 lnyhoz képest. Lichev és Lnkes (24) dti szerint Weiroot 53 lny rászemzett cseresznyefjták virágzási idejét 3-8 nppl késlelteti. A Weiroot 53 lnyú oltványok telepítést követő évben fordulnk termőre, kontrollhoz képest 7 %-kl ngyobb termésmennyiséget és jó gyümölcsminőséget indukálnk. Weiroot 72 lny: A Weiroot 72 lny rászemzett nemesfjták növekedési erélyét 5-75 %-kl csökkenti vdcseresznye F 12/1 lnyhoz képest. Vogel (2) dti szerint korán, telepítést követő évben termőre fordítj rászemzett fjtákt és ngyon jó gyümölcsminőséget indukál. Lichev és Lnkes (24) dti szerint Weiroot 72 lnyú oltványok virágzási ideje 2-7 nppl később kezdődik kontrollhoz képest. A Weiroot 72 lnyon álló gyümölcsfák termésmennyisége 7 %-kl ngyobb kontroll vdcseresznye F 12/1 lnyhoz viszonyítv. Weiroot 154 lny: A Weiroot 154 lny rászemzett nemesfjták növekedési erélyére kifejtett növekedést mérséklő htás 4-5 % vdcseresznye F 12/1 lnyhoz képest. A Weiroot 154 lnyr szemzett fjták korán, telepítés után évben termőre fordulnk, ngy 9 1. táblázt. Hektárnkénti számított termésmennyiség jelenlegi és kivitelezhető térállás mellett telepített ültetvényekben (Érd-Elvir mjor, 25) Alnyok Germersdorfi 3 Lind t/h Elérhető t/h t/h Elérhető t/h Sjmeggy 1,5 5,2 4,3 16,6 Cem Vdcseresznye 1,5 4,9 5,6 19,7 C Weiroot 13 3,1 13,5 7,8 32, P-HL-A 4,2 11,5 12,9 36, Weiroot 158 6,5 18,4 7,3 22, Weiroot 154 6,7 2, 11,8 31,2 Weiroot 72 6,5 22,7 5,9 17,7 Weiroot 53 7,2 25, 13,2 49,6 GiSelA 5 8,1 26,1 9, 34, A 1. táblázt folyttás. Alnyok Ktlin Pirmis t/h Elérhető t/h t/h Elérhető t/h Sjmeggy 8,9 44, 2,1 9,2 Cem Vdcseresznye 2,3 9,2 2,7 12,2 C Weiroot 13 9,4 41, 3,9 23,5 P-HL-A 12,2 33,3 3,2 1,2 Weiroot ,5 52, 5,6 22,7 Weiroot ,8 38,8 4,8 17,9 Weiroot 72 13,9 44,6 - - Weiroot 53 8,3 25, 3,3 1,7 GiSelA 5 1,5 36,5 1,4 5,9 28

12 termésmennyiséget képeznek, jó gyümölcsméret megtrtás mellett. Weiroot 158 lny: A Weiroot 158 lny rászemzett nemesfjták növekedési erélyét 25-5 %-kl mérsékli vdcseresznye F 12/1 lnyhoz viszonyítv. Pfnnensteil és Schulte (2) dti szerint Weiroot 158 lnyr szemzett fjták telepítést követő 2. évben termőre fordultk, de már telepítést követő 5. évben vénülési tünetek jelentkeztek rjtuk. A vénülés elkerülés érdekében végzett ifjító metszésre jól regáltk z oltványok. A Weiroot 158 lnyú gyümölcsfák termésmennyisége Hilsendegen (24) dti szerint kevés, míg Lichev és Lnkes (24) eredményei szerint bulgárii plovdivi ökológii körülmények között jónk mondhtó kontroll sjmeggyre szemzett kombinációkhoz viszonyítv. A gyümölcsök átmérője kontrollhoz képest kisebb volt (Pfnnenstiel és Schulte 2; Blzkov és Hlusickov 24/) A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont nemesfjták A dolgozt keretein belül mgyr cseresznyetermesztésben stndrdnk számító Germersdorfi 3, vlmint két viszonylg újbb nemesítésű hibridfjtát ( Lind, Ktlin ) vontunk kísérletbe. A meggyfjták közül egy újnemesítésű, kori érési idővel rendelkező fjtát ( Pirmis ) válsztottuk (Apostol és Brózik 2). Vlmennyi lnyt esetében gyökérnykb szemeztük nemesfjtákt A kísérlet helyének bemuttás, éghjltánk jellemzése Összehsonlító lnykísérletünket z Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuttó-Fejlesztő Kht. Érdi Elvir mjori Kísérleti Telepén állítottuk be 1997 tvszán. A kísérleti helyen 197 és 25 között npfényes órák szám évenként átlgosn 1981 ór, z évi középhőmérséklet 1

13 1,7 C, tenyészidőszk (IV-IX) átlghőmérséklete 16,6 C, z átlgos évi cspdékmennyiség 515 mm volt. Tlj mészlepedékes csernozjom (kötöttség K A =4, ph=8, összes mésztrtlom felső 6 cm-es tljrétegben 5%, humusztrtlom 2,3-2,5 %) (Ambrózy és Kozm 199; Szűcs, 21) A kísérlet felépítése Növekedést mérséklő cseresznye és meggy lnykísérletünk ültetési nyg egyéves suháng volt, melyeket z Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuttó-Fejlesztő Kht. Érd-Elvir mjori Kísérleti Telepének fiskolájábn állítottuk elő. A kísérletbe vont Cem sjmeggy, vdcseresznye C. 2493, Weiroot 13, Weiroot 53, Weiroot 72, Weiroot 154, Weiroot 158, P- HL-A és GiSelA 5 lnyokr Germersdorfi 3, Lind, Ktlin cseresznye- és Pirmis meggyfjtákt szemeztünk. A kísérletben kontrollként hsznált Cem sjmeggy, vdcseresznye C és Weiroot 13 lnyokr szemzett oltványokt 6 x 6, többi lny-nemes kombinációt 6 x 3 méteres sor- és tőtávolságr, z egyes kombinációkt két prcelláb háromszoros ismétlésben telepítettük. Vlmennyi oltvány koronformáját sudrs jellegű orsó koronformár lkítottuk ki A kísérlet értékelése során vizsgált tuljdonságok és belőlük számított muttószámok bemuttás A kuttás időtrtm (21-25) ltt vizsgált tuljdonságokt 2. táblázt trtlmzz. A vizsgált vlmennyi évében, vegetáció végén (novemberben) z lny-nemes kombinációk törzsátmérőjét megmértük. A szemzési mgsság felett 2 cm-rel mért törzsátmérő dtokból törzskeresztmetszet értéket számoltunk z lábbi képlettel: Törzskeresztmetszet = (törzsátmérő/2) 2 x π 11

14 2. táblázt. A dolgozt során vizsgált tuljdonságok és vizsgáltuk ideje Vizsgált tuljdonság A vizsgált ideje (év) Törzsátmérő X X X X X Levelek víz- és X szárznygtrtlm Virágzási idő X X X X X Érési idő X X X X X Termésmennyiség X X X X X Gyümölcsátmérő X X X X X A genertív tuljdonságok közül virágzás kezdetének z 5 %-os, fővirágzásnk 8 %-os virágnyílást, virágzás végének pedig sziromlevelek hullásánk időszkát tekintettük. Az érési időt gyümölcsök 8 %-os érettségi stádiumábn jegyeztük fel. A termésmennyiséget becsléssel, z átlgos gyümölcsátmérőt pedig lny-nemes kombinációnként 6 gyümölcs mérésével állpítottuk meg. A kísérletben vont lnyoknk nemesfjták produktivitásár gykorolt htását hlmozott termésmennyiség és törzskeresztmetszet hánydosként kpott fjlgos muttóvl, törzskeresztmetszeti hozmindexszel dtuk meg. A levelek szárznyg-trtlmánk megállpítás érdekében 24 mm átmérőjű (452,16 mm 2 lpterületű) lyuksztóvl 1 drb levélkorongot készítettünk gyümölcsfánként. Lemértük z érés után egy héttel szedett levélmintából készített levélkorongok tömegét rögtön feldolgozás után, vlmint tömegállndóságig kiszárdt állpotukbn. Mivel szárdás során víz párolog el levélkorongokból, visszmérés során levelek szárznyg-trtlmát kptuk eredményül. Az összlevéltömeg és szárznyg tömege közötti különbség dj levelek víztrtlmát. 12

15 A területegységre számított hozmindexet (t/h) kísérleti vlós térállást figyelembe véve, illetve fák méretei lpján potenciális térállásr is kiszámítottuk. A potenciális térállást mximális koronborítottsági index képletéből kiindulv számoltuk ki. Abból indultunk ki, hogy jelenlegi koronátmérő fenntrthtó, koronák összeérnek (tőtávolság=koronátmérő), sortávolságot pedig fák mgsság lpján htározhtó meg (sortávolság =Mf-1) (Winter 1986 cit. Hrotkó 22/b). Koronborítottság = r 2 π = r π 2(Mf-1)2r 4(Mf-1) r= koronvetület sugr (koron sugr) Mf= f mgsság Az egyes lny-nemes kombinációk közötti sttisztiki különbségeket Sttgrphics ver. 5.1 progrm Ducn-féle többtényezős vrinci nlízis tesztjével 5 %-os szignifiknci szinten htároztuk meg. A vizsgált tuljdonságok közötti összefüggést pedig SPSS11 progrmcsomg regresszió nlízis menüpontjávl állpítottuk meg. A nem zonos egyedszámú lpsokságok esetén hiányzó dtokt meglévő dtok átlgivl pótoltuk. 13

16 4. Eredmények 4.1. Vegettív tuljdonságok lkulás Törzskeresztmetszet lkulás Vizsgálti eredményeink lpján kísérletben szereplő lnyokt következő sorrendbe állíthtjuk növekedési erély szerint: legerősebben sjmeggy Cem lnyr szemzett nemesfjták növekedtek, melyet vdcseresznye C. 2493, Weiroot 13, P-HL-A, Weiroot 158, Weiroot 154, Weiroot 72, Weiroot 53 és GiSelA 5 lnyok követtek. Eredményeink lpján sjmeggy Cem, vdcseresznye C és Weiroot 13 lnyokt erős, P-HL-A, Weiroot 158, Weiroot 154 lnyokt középerős, Weiroot 72, Weiroot 53 és GiSelA 5 lnyokt féltörpe lnyoknk nevezhetjük (1.-4. ábrák). A növekedést mérséklő lnyok fmgssággl egyenes ránybn csökkentik gyümölcsfák koronméretét Egységnyi levélfelület tömege, víz- és szárznyg-trtlm A növekedést mérséklő lnyokon kisebb gyümölcsfák mérete, ezért kevesebb levélfelület áll z oltványok rendelkezésére. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett gyümölcsfjták ngyobb fjlgos nyers levéltömege rr utl, hogy levelek vstgbbk. Eredményeink lpján továbbá megállpíthtó, hogy z egységnyi levélfelületre eső ngy levéltömeg nem feltétlenül eredményezi levél ngyobb szárznyg-trtlmát (3., 4. tábláztok). 8. táblázt. A jelenlegi koronméret lpján számított korrigált hektáronkénti tőszám lkulás Ktlin cseresznyefjtánál (Érd, Elvir mjor, 25) Alny Ktlin térállás (m) tőszám (db/h) Kivitelezhető térállás (m) Elérhető tőszám (db/h) Sjmeggy Cem 6 x x 1, Vdcseresznye 6 x ,6 x 1, C Weiroot 13 6 x ,2 x P-HL-A 6 x ,1 x 1, Weiroot x x 1, Weiroot x x 1, Weiroot 72 6 x x 1, Weiroot 53 6 x x 1, GiSelA 5 6 x x 1, táblázt. A jelenlegi koronméret lpján számított korrigált hektáronkénti tőszám lkulás Pirmis meggyfjtánál (Érd, Elvir mjor, 25) Alny térállás (m) tőszám (db/h) Pirmis Kivitelezhető térállás (m) Kivitelezhető tőszám (db/h) Sjmeggy 6 x ,7 x 1, Cem Vdcseresznye 6 x ,1 x C Weiroot 13 6 x x 1, P-HL-A 6 x x 1, Weiroot x x 1, Weiroot x x 1,2 283 Weiroot 53 6 x x 1, GiSelA 5 6 x x 1,

17 1. ábr. A 'Germersdorfi 3' cseresznyefjt törzskeresztmetszetének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon Törzskeresztmetszet (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=49,7) (cm2) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Évek b b b 6. táblázt. A jelenlegi koronméret lpján számított korrigált hektáronkénti tőszám lkulás Germersdorfi 3 cseresznyefjtánál (Érd, Elvir mjor, 25) Alny Germersdorfi 3 térállás (m) tőszám (db/h) Kivitelezhető térállás (m) Elérhető tőszám (db/h) Sjmeggy Cem 6 x x 2,1 965 Vdcseresznye 6 x ,8 x 2,3 92 C Weiroot 13 6 x ,3 x 1, P-HL-A 6 x ,1 x 1, Weiroot x x 1, Weiroot x x 1, Weiroot 72 6 x x 1, Weiroot 53 6 x x 1, GiSelA 5 6 x x 1, Törzskeresztmetszet (cm2) ábr. A 'Lind' cseresznyefjt törzskeresztmetszetének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=35,1) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Évek d d d c bc bc bc b 7. táblázt. A jelenlegi koronméret lpján számított korrigált hektáronkénti tőszám lkulás Lind cseresznyefjtánál (Érd, Elvir mjor, 25) Alny Lind térállás (m) tőszám (db/h) Kivitelezhető térállás (m) Elérhető tőszám (db/h) Sjmeggy Cem 6 x ,3 x 2,2 161 Vdcseresznye 6 x ,3 x 2,4 972 C Weiroot 13 6 x x 2, P-HL-A 6 x x 1, Weiroot x x 1, Weiroot x x 1, Weiroot 72 6 x x 1, Weiroot 53 6 x x 1,2 283 GiSelA 5 6 x x 1,

18 Törzskeresztmetszet (cm2) Törzskeresztmetszet (cm2) ábr. A 'Ktlin' cseresznyefjt törzskeresztmetszetének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd- Elvir mjor, 21-25, SzD5%=41,6) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Évek e bd bc b 4. ábr. A 'Pirmis' meggyfjt törzskeresztmetszetének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=15,6) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' e d cd bc b b A Pirmis meggyfjtánál viszont Weiroot 154 lnyr szemzett kombinációk érték el legngyobb, kontroll sjmeggy Cem és vdcseresznye C lnyok pedig legkisebb hlmozott terméshozmindexet (9-12. ábrák) A legngyobb intenzitás elérése A legngyobb intenzitás számítás során eredményül kpott sor- és tőtávolság változtok eltérnek szkirodlombn jánlottktól. Megfigyelhető, hogy z áltlunk számolt tőtávolság változtok 1 méterrel kisebbek Heyne (1994); Vogel (2) és Frnken-Bembenek (1995) jánlásikbn feltüntetettektől (6.-9. tábláztok). Az intenzív ültetvényekben z egységnyi felületre ültetett ngyobb tőszám hgyományos ültetvényekhez képest ngyobb hektárnkénti termésmennyiséget eredményez. A hektárnkénti ngyobb termésmennyiség zzl áll összefüggésben, hogy fánkénti termésmennyiség ugyn kevesebb z intenzív ültetvényekben z extenzív ültetvényekhez képest, de fánkénti termésmennyiség csökkenését z egységnyi felületre ültetett ngyobb tőszám kompenzálj (Hrotkó 1999). Kísérleti eredményeink lpján Germersdorfi 3 cseresznyefjt %, Lind cseresznyefjt %, Ktlin cseresznyefjt %, Pirmis meggyfjt %-kl produkáln számításink szerint ideális esetben ngyobb termésmennyiséget legngyobb intenzitás mellett telepített modellezett ültetvényben hektárnként jelenlegi térálláshoz viszonyítv. (1. táblázt) Évek 16 25

19 3. táblázt. A Germersdorfi 3, Lind, Ktlin cseresznyefjták és Pirmis meggyfjt egységnyi felületű (452,16 mm 2 ) levélkorongjink szárznyg-trtlm z össztömeghez viszonyítv különböző lnyokon (Érd- Elvir mjor, 25) Germersdorfi 3 (%) Lind (%) Ktlin (%) Pirmis (%) Sjmeggy 56 b Cem Vdcseresznye 52 b C Weiroot 13 4 b b P-HL-A 45 b b Weiroot b b Weiroot Weiroot b Weiroot b b GiSelA 5 49 b b SzD5% táblázt. A Germersdorfi 3, Lind, Ktlin cseresznyefjták és Pirmis meggyfjt egységnyi felületű (452,16 mm 2 ) levélkorongjink víztrtlm z össztömeghez viszonyítv különböző lnyokon (Érd-Elvir mjor, 25) Germersdorfi 3 (%) Lind (%) Ktlin (%) Pirmis (%) Sjmeggy b Cem Vdcseresznye 48 b b C Weiroot 13 6 b P-HL-A 55 b Weiroot b b Weiroot b b Weiroot b Weiroot b GiSelA 5 51 b SzD5% Terméshozmindex (kg/cm2),8,7,6,5,4,3,2,1 Terméshozmindex (kg/cm2),8,7,6,5,4,3,2,1 11. ábr. A 'Ktlin' cseresznyefjt terméshozmindexének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=,2) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Évek 12. ábr. A 'Pirmis' meggyfjt terméshozm indexének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=,8) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' Évek 24 17

20 4.2. Genertív tuljdonságok lkulás A különböző lnyú fák virágzási ideje 9. ábr. A 'Germersdorfi 3' cseresznyefjt hlmozott terméshozmindexének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=,3) A növekedést mérséklő lnyoknk rájuk szemzett nemesfjták virágzási idejére gykorolt htásuk lpján megállpíthtjuk, hogy Weiroot 13 és Weiroot 154 lnyokr szemzett nemesfjták fővirágzási ideje korábbi volt kontrollhoz képest. A Weiroot 72 lnyon álló nemesfjták esetében viszont nem egyértelmű német lnynk rászemzett nemesfjták fővirágzási idejét előbbre toló htás. A vdcseresznye C lny pedig egyértelműen késleltette rászemzett Germersdorfi 3, Lind, Ktlin cseresznye- és Pirmis meggyfjták virágzási idejét. A többi kísérletbe vont lny kontrolll megegyező htást gykorolt rájuk szemzett nemesfjták virágzási idejére (5. táblázt). 5. táblázt. Az lnyok htás rájuk szemzett Germersdorfi 3, Lind, Ktlin cseresznyefjták és Pirmis meggyfjt fővirágzási idejére (Érd- Elvir mjor, évek átlgábn) Alnyok Cseresznyefjták Meggyfjt Σ Germersdorfi 3 Lind Ktlin Pirmis Sjmeggy O O O O O Cem Vdcseresznye O - - O - C Weiroot O + P-HL-A O - + O O Weiroot 158 O + O O O Weiroot O Weiroot O O ill. + Weiroot 53 - O O O O GiSelA O O O +: korábbi fővirágzási idő, O: átlgos fővirágzási idő, -: későbbi fővirágzási idő (vizsgáltink során viszonyítási lpot kontroll Cem sjmeggy lnyr szemzett gyümölcsfjták fővirágzási ideje jelentette) 18 Terméshozmindex Cersus mhleb 'Cem' (kg/cm2) Cersus vium 'C. 2493',8,7,6,5 'Weiroot 72',4,3,2, Terméshozminde x (kg/cm2),8,7,6,5,4,3,2,1 Évek 1. ábr. A 'Lind' cseresznyefjt terméshozm indexének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD5%=,17) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' b b b b Évek b 23

21 A termésmennyiség lkulás Kísérletünkben kontroll Cem sjmeggy lny és vdcseresznye C lny esetében egyetértünk Sebőkné és Hrotkó (1988) dtivl, mely szerint e két lnyon álló gyümölcsfák termőre fordulás telepítést követő 7-8. nyrs korbn következik be. Igzoltuk továbbá Blzkov és Hlusickov (24/) megfigyelését, hogy P-HL-A lny később fordítj termőre rászemzett gyümölcsfjtákt kontroll kombinációkhoz viszonyítv. Ez későbbi termőre fordulás nemesfjtától függően 7-8. nyrs korr tehető. A GiSelA 5 lny hlmozott termésmennyisége csk Germersdorfi 3 cseresznyefjtánál érte el szkirodlmi dtoknk megfelelő szintet (Frnken- Bembenek 1995; 24/; Pfnnenstiel és Schulte 2), többi nemesfjt viszont ltt mrdt. Nem sikerült igzolni hzi ökológii körülmények között Vogel (2) eredményét sem, hogy Weiroot 13 lnyr szemzett gyümölcsfjták 2-3-szor több gyümölcsöt teremnek kontrollhoz képest. A Weiroot 72 és Weiroot 53 lnyok lényegesen kevesebbet termettek Érd- Elvir mjori kísérleti ültetvényünkben, mint hogy szkirodlombn olvshtó. A Weiroot 158 lny kísérleti ültetvényünkben elért termésmennyisége megegyezik Lichev és Lnkes (24) dtivl, csk Pirmis meggyfjtánál mrdt el tőle (5-8. ábrák). A szkirodlmi dtoktól vló ngy eltérések ok több tényezőre vezethető vissz. Elsősorbn hzi klímviszonyokt kell említeni. A mgyr klím nyugt- illetve észk-európihoz képest lényegesen szárzbb és kiegyenlítetlenebb, mit számos növekedést mérséklő lny nem bír elviselni. A klimtikus okokon kívül vizsgált időszkbn többször kedvezőtlen időjárás csökkentette kísérleti ültetvényünkben termésmennyiséget. 22-ben virágzás kezdetén, mikor virágbimbók jelentős része fújt bimbós állpotbn volt 2 C-os szállított fgy károsított z ültetvényt. 23-bn pedig virágzási időszk ltti rendkívüli, 25-3 C-os npi mximum hőmérsékleti értékeket 19 mértünk, mely megkdályozv megtermékenyülést. 25-ben pedig virágzási időszk ltti cspdékos időjárás jelentette z optimális megtermékenyülés kdályát A gyümölcsátmérő lkulás A növekedést mérséklő lnyok nemcsk termésmennyiségre, hnem gyümölcsminőségre is egymástól eltérő htást fejtenek. Cseresznyefjták esetében z egyik leggyengébb gyümölcsminőséget GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefák dták, mi összehngbn vn Frnken-Bembenek (1998) és Sitrek et l. (25) dtivl. Az idézett szerzők szerint GiSelA %-kl csökkenti rászemzett gyümölcsfjták gyümölcsátmérőjét. Ennek ok mgyr klím kiegyenlítettlenségénél túlmenően GiSelA 5 lnyon álló gyümölcsfák kori öregedésében és ngy mértékű felkopszodásábn is keresendő. Vogel (2) megállpítás, mely szerint Weiroot 72 és Weiroot 53 lnyok indukálják legjobb gyümölcsminőséget, mgyrországi ökológii körülmények között nem igz. A középerős Weiroot 154 és Weiroot 158 lnyok esetében viszont igzolni tudtuk z idézett német kuttó megfigyelését mgyrországi ökológii körülmények között, mely szerint mindkét lny jó gyümölcsminőséget indukált A hlmozott terméshozmindex lkulás A cseresznyefjták esetében gyenge növekedésű lnyok produkálták legngyobb hlmozott terméshozmindexet. Mindhárom cseresznyefjtánál GiSelA 5 lnyr szemzett kombinációk tlálhtók z első, z erős Cem sjmeggy, vdcseresznye C. 2493, Weiroot 13 lnyok pedig z utolsó helyeken. 22

22 Hlmozott termésmennyiség (kg/f) 5. ábr. A 'Germersdorfi 3' cseresznyefjt hlmozott termésmennyiségének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD 5%= 5,9) b b b b b b Hlmozott bc 21 termésmennyiség (kg/f) Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Alnyok 7. ábr. A 'Ktlin' cseresznyefjt hlmozott termésmennyiségének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD 5%= 12,3) c b c bc bc bc bc Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Alnyok 6. ábr. A 'Lind' cseresznyefjt hlmozott termésmennyiségének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd- Elvir mjor, 21-25, SzD 5%= 12,6) b e bc bcd cd b d 8. ábr. A 'Pirmis' meggyfjt hlmozott termésmennyiségének lkulás különböző növekedést mérséklő lnyokon (Érd-Elvir mjor, 21-25, SzD 5%= 4,7) Hlmozott termésmennyiség (kg/f) c c d b c c Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 'Weiroot 72' Cersus mhleb 'Cem' Cersus vium 'C. 2493' 2 Hlmozott termésmennyiség (kg/f) Alnyok Alnyok 21

23