Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal
|
|
- Margit Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budpesti Corvinus Egyetem Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásánk növelése növekedést szbályozó lnyokkl Doktori értekezés Bujdosó Géz Budpest, 2006
2 A doktori iskol megnevezése: Interdiszciplináris (1. Természettudományok /1.5. Biológii tudományok/, 4. Agrártudományok /4.1. Növénytermesztési és kertészeti tudományok) Doktori Iskol tudományág: Növénytermesztési és kertészeti tudományok vezetője: Dr. Ppp János egyetemi tnár D.Sc mezőgzdsági tudományok doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék témvezető: Dr. Hrotkó Károly egyetemi tnár D.Sc mezőgzdsági tudományok doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori szbályztábn előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyi vitájábn elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyelembe vette, ezért z értekezés nyilvános vitár bocsáthtó... Az iskolvezető jóváhgyás.. A témvezető jóváhgyás 2
3 A Budpesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tnács október 3-i htároztábn nyilvános vit lefolyttásár z lábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke: Schmidt Gábor, DSc, BCE Tgji: Pótelnöke: Titkár: 1. Z. Kiss László, DSC 2. Nádosi Ferenc, CSc BCE 3. Ivncsics József, CSc, NyME 4. Soltész Miklós, DSc, KF Póttgji: 1. Polyáné Hnusz Borbál, PhD, NyME 2. Végvári György, CSc, BCE Opponensek: 1. Surányi Dezső, DSc, Ceglédi Gyümölcstermesztési Kuttóintézet 2. Szbó Zoltán, DSc, DATE Pótopponensek: 1. Porpáczy Aldár, DSc, NyME 2. Inántsy Ferenc, CSc, Újfehértói GyKSz Kht. 3
4 "Minél mélyebben gyökerezik nnál inkább tör np felé f ágin jobbn virágzik értékesebben gyümölcsözik És gyökér feldtávl, mit úgy mondhtnánk igz dicsősége egy jó támogtónk Ez nem földbe zárt titok hogy gyümölcs jobb legyen elbújik láztosn, hogy viszonzásképpen teljességében tündököljön f." Spnyol népdl Lombhulltó Gyümölcsfák lnyi I. Nemzetközi Szimpóziumánk himnusz 4
5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 9 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A cseresznye- és meggytermesztés helyzete világbn A cseresznye- és meggytermesztés hzi helyzete A cseresznye és meggy termőhelyi igényei A cseresznye és meggy vízigénye A cseresznye és meggy hőmérséklet igénye Szél A cseresznye és meggy tljigénye A cseresznye- és meggytermesztés hzi termőtáji A cseresznye és meggy növekedést mérséklő lnyi és megválsztásuk szempontji A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok nemesítése és z lnyhsználtot meghtározó tényezők A növekedést mérséklő cseresznye és meggylnyok bemuttás Alny-nemes kölcsönhtások Az dptációs kísérletek jelentősége Az intenzív cseresznye és meggytermesztésben hsznált koronformák A Zhn-féle orsó koronform A Vogel-féle orsó koronform A módosított Brunner-orsó koronform A krcsúorsó koronform A fűzérosó koronform A Solx-rendszer A mediterrán ktln koronform Az egységnyi területre eső legngyobb ültetvénysűrűség modellezése Az egységnyi területre eső legngyobb ültetvénysűrűséget befolyásoló tényezők Az egységnyi felületre ngyobb tőszámml telepített intenzív ültetvényekben lévő gyümölcsfák tenyészterület-igényének kiszámítási módj ANYAG ÉS MÓDSZER A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok részletes bemuttás A Cem (syn.: C. 500 ) sjmeggy lny bemuttás Vdcseresznye C lny bemuttás 38 5
6 GiSelA 5 lny bemuttás P-HL-A lny bemuttás Weiroot lnyok bemuttás Weiroot 13 bemuttás Weiroot 53 bemuttás Weiroot 72 bemuttás Weiroot 154 bemuttás Weiroot 158 bemuttás A doktori dolgozt keretében kísérletbe vont cseresznyefjták részletes bemuttás Germersdorfi 3 cseresznyefjt bemuttás Ktlin cseresznyefjt bemuttás Lind cseresznyefjt bemuttás Pirmis meggyfjt bemuttás A kísérlet helyének bemuttás, éghjltánk jellemzése A kísérlet felépítése A kísérlet értékelése során vizsgált tuljdonságok és belőlük számított muttószámok bemuttás EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE Vegettív tuljdonságok lkulás Túlélési rány Törzskeresztmetszet lkulás Koronmgsság lkulás A koronhosszúság lkulás A koronszélesség lkulás A korontérfogt lkulás A koronborítottság lkulás Koronhbitus Egységnyi levélfelület tömege, víz- és szárznyg-trtlm Srjdzás A lomb egészségi állpot A vegetáció végének megállpítás Genertív tuljdonságok lkulás A különböző lnyú fák virágzási ideje és trtm A virágberkódottság mértéke és összefüggése virágzás idejével Az érési idő lkulás 72 6
7 A termésmennyiség lkulás A gyümölcsátmérő lkulás A gyümölcstömeg lkulás A terméshozmindex lkulás A hlmozott terméshozmindex lkulás A legngyobb intenzitás elérése Eredmények értékelése Vegettív tuljdonságok lkulás Túlélési rány A törzskeresztmetszet lkulás A koronmgsság lkulás A koronhosszúság lkulás A koronszélesség lkulás A korontérfogt lkulás A koronborítottság lkulás A koronhbitus Egységnyi levélfelület tömege, víz- és szárznyg-trtlm Srjdzás A lomb egészségi állpot A vegettív tuljdonságok összefogllás Genertív tuljdonságok lkulás A különböző lnyú fák virágzási ideje és trtm A virágberkódottság mértéke és összefüggése virágzás idejével Az érési idő lkulás A termésmennyiség lkulás A gyümölcsátmérő lkulás A gyümölcstömeg lkulás A hlmozott terméshozmindex lkulás A genertív tuljdonságok összefogllás A legngyobb intenzitás elérése Új tudományos eredmények KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS 112 SUMMARY 117 MELLÉKLETEK 121 7
8 M 1. Irodlomjegyzék 121 M mellékletek 128 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS 179 NYILATKOZAT 180 8
9 1. BEVEZETÉS Az elmúlt 2-3 évtizedben egyre ngyobb tért hódított z intenzív termesztési technológi csonthéjs gyümölcsfjok között. Az intenzív termesztési technológi foglmát meghtározni nem egyszerű, mert z intenzitás reltív foglom. Long et l. (2005) szerint z Ameriki Egyesült Állmokbn intenzívnek tekinthető z z ültetvény, melyben leglább 500 f/h vgy feletti tőszám. Ppp (1997) szerint z intenzív termesztési technológi során művelési rendszer elemeit úgy válsztjuk meg, hogy terület dott ökológii és biológii potenciáljához képest lehető legngyobb termésmennyiséget és legjobb gyümölcsminőséget érjük el. Az intenzív cseresznye (Cersus vium L. Mönch.) termesztési technológi kilkulás következő okokr vezethető vissz: nyugt-európi állmokbn csökkent friss fogysztásr szánt cseresznye mennyisége szüreti időszkbn felmerülő ngy munkerő-szükséglet mitt. A drág munkerő mellett drág termőföld is rr késztette kuttókt, hogy új termesztési eljárást dolgozznk ki. Az intenzív művelési rendszernek legkritikusbb eleme koronméret és z optimális sor- és tőtávolság. A kisebb gyümölcsfméret számos előnyt jelent termesztő számár: z egyes ápolási munkák (metszés, szüret) könnyebben, gyorsbbn hjthtók végre, gyümölcsök döntő többsége, közel 70 %- földön állv kézzel leszüretelhető, ezáltl termelési költség ngy részét kitevő kézimunk költség, mintegy %-kl csökkenthető hgyományos koronformákkl összehsonlítv (Treutter et l. 1993). Továbbá szellős koronát npfény hgyományos méretű koronákhoz képest jobbn átjárj, mely htásár növelhető gyümölcsméret és gyümölcsök színezettsége. A gyümölcsfák z ültetést követő évben termőre fordulnk, mi 4-5 évvel korábbi termőre fordulást jelent hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett gyümölcsfákhoz képest. Az intenzív ültetvényekben z extenzív ültetvényekkel összehsonlítv egységesebb leszedett gyümölcsök mérete, mi termőrészek fitl korávl vn összefüggésben. A kisebb koronméret kevesebb növényvédő szer felhsználást igényel, ezért csökkenthető környezet terhelése, nem lkulhtnk ki fertőzési gócok koronábn, mert totális koron permetlével történő borítottság (Hrotkó 1999; 2003; 2005). Természetesen gyümölcsfák méretének csökkentése tenyészterület mérséklését vonj mg után, melynek htásár ngyobb lesz z egységnyi területre ültethető gyümölcsfák szám. Ebből nem következik z, hogy vlmennyi intenzív ültetvény hgyományos ültetvényekhez képest ngyobb tőszámml rendelkezik. Az intenzív termesztési technológiár jellemző bármely elemnek (fméret, nyári zöldmetszés, rendszeres levélmintvételen lpuló tápnyg-utánpótlás, indokolt, kórokozók és kártevők rjzásánk előrejelzéséin lpuló növényvédelem) hsznált intenzív ültetvénnyé teszi gyümölcsöst. 9
10 A gyümölcsfák koronméretének mérséklését el lehet érni fitotechniki eljárások lklmzásávl (Gond és Király 2005), vlmint növekedést mérséklő lnyok hsználtávl (Robinson 2005). Az első intenzív ültetvények lmültetvények voltk, mivel ennél legjobbn kuttott mérsélelt övi gyümölcsfjnál állt rendelkezésre olyn lnyválszték, mely z igen erőstől gyenge növekedésűig minden növekedési típusb sorolhtót trtlmzott (Treutter et l. 1993). Az 1960-s, 1970-es években indult meg növekedést mérséklő cseresznye és meggy (Cersus vulgris L. Mill.) lnyok nemesítése világ több országábn, melynek eredményeként számos nemesítő műhelyben egy-egy lnyt illetve lnysoroztot állítottk elő (Frnken-Bembenek 1995; Sebőkné és Hrotkó 1988; Blzkov és Hlusickov 2001/; Wolfrm 2001; Eremin és Eremin 2002; Mldin 2003/; Hrotkó és Mgyr 2004; Moreno 2004; Rozpr és Grzyb 2004). Ebből z óriási lnyválsztékból nem egyszerű termőhelyi dottságoknk és művelési rendszernek leginkább megfelelő növekedést mérséklő lnyt kiválsztni. Különösen külföldön nemesített lnyok mgyr klímviszonyok közötti vizsgált igényel több termőévet, mert honosítás során z lnyokról szkirodlombn szereplő dtok, vélemények, tendenciák csk tájékozttó jellegűek, mivel nemesfjták és termőhelyi dottságok ngy mértékben befolyásolják z lny-nemes kölcsönhtásokt. Az utóbbi másfél évtizedben számos nemzetközi és hzi tudományos rendezvény fogllkozott gyümölcstermesztés intenzitásánk kérdésével. A tém iránti ngy érdeklődés témábn rejlő ngy lehetőségekkel indokolhtó, mert gyümölcsfák emberléptékű mérete mitt kezelhetőségük lényegesen könnyebb hgyományos ültetvényekben lévőkhöz képest. Doktori kuttómunkám keretein belül vizsgáltuk néhány külföldön nemesített cseresznye- és meggylny htását rájuk szemzett mgyr nemesítésű cseresznye- és meggyfjtákr ezen belül: - tnulmányoztuk z lny-nemes kombinációk növekedési sjátosságit, srjdzását, - vizsgáltuk növekedést mérséklő lnyok htását rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták virágzási idejére, érési idejére, termésmennyiségére és gyümölcsminőségére, - értékeltük külföldön nemesített lnyok lklmzkodóképességét mgyr klímviszonyokhoz, - modelleztük kísérletbe vont növekedést mérséklő lnyok lehető legngyobb intenzitás mellett telepített ültetvényeinek térállását. Munkánk során célunk volt mgyr cseresznye- és meggytermesztés lnyhsználtánk fejlesztése, mgyr klímviszonyok között ígéretesnek muttkozó külföldi nemesítésű növekedést mérséklő lnyok kiválsztás. 10
11 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A cseresznye- és meggytermesztés helyzete világbn Npjinkbn cseresznyetermesztés reneszánszát éli világ minden részén. A Föld számos országábn jelentős ültetvényfelületeket telepítettek z elmúlt években, ebből dódik z élénk érdeklődés z újnemesítésű cseresznyefjták és ngy lehetőségeket rejtő intenzív termesztési technológi iránt. A világ cseresznyetermesztése 1,5 1,8 millió tonn körül mozog. A legngyobb cseresznyetermesztőnek Törökország, Irán, z Ameriki Egyesült Állmok, Olszország és Spnyolország számít, ez z öt ország dj Föld cseresznyetermésének %-át (1. táblázt). Figyelemre méltó, hogy Törökországbn, Iránbn, z Ameriki Egyesült Állmokbn, Oroszországbn, Romániábn Ukrjnábn, Chilében és Kínábn egyértelmű növekvő tendenciát mutt termelés, legtöbb EU tgállmbn stgnál, míg hzánkhoz hsonló csökkenő tendenciávl csk háború sújtott Libnonbn, Szerbi és Montenegróbn illetve Bulgáriábn tlálkozhtunk. 1. táblázt. A Világ cseresznyetermesztése országok szerint (1 000 t) Ország * 2002* 2003* 2004* 2005* 1998 Törökország 173* 200* 200* Irán 132* 228* 216* Ameriki 164* 200* 188* Egyesült Állmok Olszország Spnyolország Libnon 70* 87* 88* Oroszország 71* 54* 85* Románi 74* 72* 102* Ukrjn 54* 39* Németország Frnciország Görögország Lengyelország 29* 35* 39* Bulgári 53* 32* 28* Chile 18* 27* 31* Ausztri Szerbi és 35* 27* 23* Montenegró Mgyrország 23* 20* 18* Kín 6* 10* 9* 12* 13* A világ * 1876* 1804* 1787* összesen Forrás: ZMP, FAO* 11
12 A világ meggytermesztése t körül mozog (2. táblázt). Ezt csonthéjs gyümölcsfjt Kelet-Európ gyümölcsének tekintik, mert jelentős meggytermesztéssel Lengyelország, Németország keleti trtományi, Ukrjn, Belorusszi, Moldávi és Blkán-félsziget országi rendelkeznek. Észk-Amerik meggytermésének 90 %-át z Ameriki Egyesült Állmok dj. Ázsiából Törökország és Irán vezető szerepét kell kiemelni (Kállyné 2003/). 2. táblázt. A Világ meggytermesztése országok szerint (1 000 t) Ország Oroszország Ameriki Egyesült Állmok Lengyelország Törökország Németország Ukrjn* Szerbi és Montenegró Irán Mgyrország Belorusszi Csehország Bulgári Moldávi Albáni Olszország Horvátország Ausztri Mcedóni Görögország Boszni Hercegovin A világ összesen Forrás: FAO. Az 1990-es évek közepétől vlmennyi ország árugyümölcstermesztésében felmerült z intenzifikáció kérdése. Az intenzitás fokozásánk egyik módj növekedést mérséklő lnyok hsznált. M világszerte cseresznyetermesztésben egyre ngyobb mértékben hsználják növekedést mérséklő lnyokt (Frnken-Bembenek 2004/). A rendelkezésre álló számos lnysorozt közül nehéz válsztás, mindig figyelembe kell venni z dott terület termőhelyi dottságit (éghjlt, tlj, fekvés) és z lnyoknk rájuk szemzett fjtákkl szembeni viselkedését. Ez lpján Európ észkibb, hűvösebb klímájú országibn (Ngy-Britnni, 12
13 Németország, Lengyelország), féltörpe törpe növekedési erélyt indukáló GiSelA soroztot, míg délebbre lévő állmokbn középerős sjmeggy és erős növekedési eréllyel rendelkező vdcseresznye lnyokt részesítik előnyben (Bujdosó és Kállyné 2004). A cseresznyefjták tekintetében világszerte drbos, 26 mm feletti átmérővel, g tömeggel rendelkező gyümölcsök nemesítése cél, kis kiszerelésben csomgolt, látványosn értékesíthető áru előállítás érdekében. Ehhez ngy gyümölcsméret eléréséhez szükség vn - fjt genetiki dottságin túlmenően - termesztéstechnológii elemek (öntözés, tápnyg-utánpótlás, fitotechniki kezelések) optimlizálásár (Kállyné 2003/). A meggynél kisebb jelentőségű z intenzifikáció cseresznyéhez képest, mert ezt gyümölcsfjt elsősorbn ipri célokr termesztik. Egyes termesztőknél viszont felmerült z igény z sztli gyümölcsként fogyszthtó meggyek iránt (Kállyné 2003/). Asztli meggy ltt édes, úgynevezett cseresznye ízű, muttós fjtákt kell érteni. Az sztli meggyek iránti élénk érdekődés mitt pl. Szövetségi Kultúrnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézetében Drezd-Pillnitz-ben meggyhibridek értékelésekor ezt szempontot is figyelembe veszik. A friss fogysztásr szánt meggyfjták előállítását követően z intenzív termesztési technológi jelentősége meggynél is ngy mértékben nőhet (Schuster 2001). Természetesen z intenzív termesztési technológi előtérbe kerülése új művelésmódok kidolgozásár ösztönözte kuttókt. Ennek munkánk z eredményeként dolgozták ki Németországbn Vogel- (Vogel 1995; 1997) és Zhn-féle orsó koronformákt (Zhn 1992), Spnyolországbn mediterrán ktln koronformát (Negrón et l. 2005; Negueroles Peréz 2005), Frnciországbn Solxe koronformát (Luri 2005), Ausztráliábn Kym Green -féle bokor koronformát (Green 2005), z Ameriki Egyesült Állmokbn ferdekrú sövényeket (Robinson 2005; Long et l. 2005). Jelenleg nehéz megbecsülni, hogy világ összes cseresznye- és meggyterméséből mennyi z intenzív ültetvényből szármzók rány. A hektáronkénti tőszámot és z lnyhsználtot figyelembe véve rendelkezésre álló dtok lpján z Ameriki Egyesült Állmokbn, Spnyolországbn, Olszországbn, Németországbn, Frnciországbn, Chilében és Norvégiábn tlálhtjuk legngyobb intenzív ültetvény felületeket (Blmer 2001; Stehr 2003; Iglesis 2003; Redlen 2003) A cseresznye- és meggytermesztés hzi helyzete Mgyrországon h cseresznye ültetvény tlálhtó (Anonym 2002/). A tonn körüli országos összetermés ngy része nem árugyümölcsösből, hnem zártkertekből, házikertekből szármzik. A szüret mgs kézimunkigénye mitt cseresznye ngyüzemi gzdálkodás idején is 13
14 megmrdt házikerti gyümölcsfjnk, mivel gépi betkrítás nem nyert teret ennél gyümölcsfjnál. Hzánkbn jelenleg hektár meggyültetvény tlálhtó (Anonym 2002/). A tonn hzi összterméssel meggy szilvávl közel zonos termésmennyiséget produkálv z lm után hzánk második legfontosbb gyümölcstermő növényévé lépett elő. Ennek termésmennyiségnek fele kistermelésből szármzik (Kállyné 2003/). A Nemzeti Fjtlistán lévő cseresznyefjták %-át sjmeggy lnyr szemzik mgyr fiskolák, sjmeggyhez képest termőhely iránt igényesebb vdcseresznye lnyt mindössze %-bn hsználják (Bch et l. 1998). Az elmúlt évtizedben élénk érdeklődés muttkozott növekedést mérséklő lnyok iránt, termesztésben elfogllt helyük jelenleg néhány százlékot tesz ki. A mgyr fiskolák meggyfjták %-át sjmeggy lnyr szemzik, vdcseresznye lny hsznált csk 4-5 %-bn fordul elő (Bch et l. 1998). A hzi fiskoli kínáltbn csk erős növekedési eréllyel rendelkező lnyok tlálhtók, növekedést mérséklő lnyok hsználtáról még nem rendelkezünk tpsztltokkl (Soltész 2004). A mgyr cseresznyeültetvényekben bár csökkenő részránybn- továbbr is Germersdorfi óriás (termesztési részrány 32,8 %) fő árufjt. Jelentős részrány Bigrreu Burlt (termesztési részrány 13,5 %) fjtánk, míg Vn (termesztési részrány 10,8 %) fjt folymtos csökkenést mutt. Egyre jobbn terjedőben vnnk z Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kuttó-Fejlesztő Kht.-bn dr. Brózik Sándor áltl nemesített Mrgit, Lind és Ktlin fjták. Részrányuk termesztésben összesen jelenleg 10,5 % tesz ki, fiskoli szporításbn 25 %-ot közelíti. Élénk érdeklődés figyelhető meg Kuttóintézet újbb nemesítésű fjtái ( Rit, Crmen, Anit, Ver, Alex ) iránt, melyek ngyobb rányú szporítás 2003-bn kezdődött meg (Kállyné és Szenci 1985; Apostol 2004). A mgyr meggyültetvényekben z Újfehértói fürtös (termesztési részrány 26 %), Érdi bőtermő (termesztési részrány 24,5 %) és Kántorjánosi 3 (termesztési részrány 24 %) fjták tlálhtók meg legngyobb mértékben. Kisebb mértékű emelkedést mutt Debreceni bőtermő (termesztési részrány 9 %) és z Érdi jubileum (termesztési részrány 2 %) részrány. A Cigánymeggy klónok (termesztési részrányuk 5 %), Pándy klónok (termesztési részrányuk 4,5 %) és Meteor kori (termesztési részrány 1 %) csökkenő részránybn vnnk jelen hzi meggy termesztésben (Anonym 2003). Cseresznyeültetvényeinkben leggykrbbn hsznált koronform hgyományos ágcsoportos koron, de hol telepítés meggyel együtt történt, vázkoron is megtlálhtó. Az ültetvények térállás 8 x 5 m, illetve z erős növekedésű fjták esetében 8 x 6 m. Ültetvényeink öntözöttségét 14
15 vizsgálv megállpíthtó, hogy z ültetvények 61 %- nem öntözhető, 28 % öntözhető, de nem öntözik, míg 11 % öntözött (Anonym 2002/b; Kállyné 2003/b). Meggyültetvényeinkben leginkább tölcsér és z Y-koronformák terjedtek el (Soltész 1997; Kállyné 2003/). Ültetvényeink jellemző térállás 8 x 5 illetve gyengébb tljokon 7 x 5 m. Öntözhetőség szempontjából z ültetvények 77 %- nem öntözhető, 8 % öntözhető, de nem öntözik, 15 % pedig öntözött (Anonym 2002/b). Az intenzív cseresznye- és meggyültetvények számár hzi termesztéstechnológii kuttások két fellegvárábn Budpesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kránk Gyümölcstermő Növények Tnszékén és Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumánk Mezőgzdságtudományi Kr Gyümölcstermesztési Tnszékén dolgozták ki módosított Brunner-orsó és krcsúorsó (Hrotkó 2001; 2005) illetve fűzérorsó (Király et l. 2005) koronformákt. Jelenleg e két koronform terjedésének lehetünk tnúi kedvezőbb fekvésű területeken. Mgyrországon z intenzív ültetvények rányát világhelyzethez hsonlón nehéz megbecsülni. Jelenlegi rányuk hzi ültetvényekben néhány százlékot tesz ki, de termesztési technológi számos előnye mitti érdeklődés htásár szélesebb körű elterjedésük várhtó A cseresznye és meggy termőhelyi igényei A gyümölcstermesztésre lklms termőhelyek kiválsztásánál z dott terület klímáját, tlját és fekvését, vlmint állndón egymásr kifejtett kölcsönhtásikt kell figyelembe venni. A klím megítélésénél térség éghjltát, vgyis mkroklímáját és z ültetvény mikroklímáját egymástól külön kell vizsgálni. A mkroklím elemei közül cseresznyetermesztés szempontjából cspdék és hőmérséklet legfontosbbk. (Kállyné 2003/b) A cseresznye és meggy vízigénye Hilkenbäumer (1964) szerint cseresznye és meggy nem trtozik vízigényes fjok közé. Mgyrországi klímviszonyok mellett z évi mm cspdékmennyiség elegendő cseresznye és meggy termesztéséhez. Az intenzív termesztési technológiávl egyre inkább előtérbe kerülő növekedést mérséklő lnyok viszont vízigényesebbek hzi cseresznye- és meggytermesztésben stndrdnk számító Cem sjmeggy lnyhoz képest, mert gyökereinek jelentős része tlj felső rétegeiben helyezkedik el (Hrotkó 1999; Vogel 1999; Bujdosó 2004). Feucht et l. (2001) szerint cseresznye és meggy gyökere felvett víz 90 %-át átdj leveleknek. Mindkét fj sejtplzmáj reltív mgs víztrtlomml rendelkezik. A sejtekben lévő 15
16 ngy mennyiségű víz tápnygfelvételhez és trnszporthoz szükséges, vlmint hhoz, hogy létfontosságú fehérjék és enzimcsoportok külső felületükön lévő vízburkokbn működni tudjnk. A cseresznye és meggy lpvetően különbözik szárzságtűrési képességükben egymástól. A meggy jobbn elviseli szárzság okozt stresszt, mert zöld növényi részekben előállított sszimiláták egy részét klorifill nélküli gyökérrészekben rktározzák. Ezzel szemben cseresznyében víz nem olyn gyorsn rktározódik és szárz időszkbn lssbbn állítj le z sszimilációt, mint meggy, ezért kevésbé tűri szárzságot. Mindkét csonthéjs gyümölcsfjnk vízigény szempontjából három kritikus, fenológii stádiumhoz köthető időszk vn. Az első virágzás ltt hullott ngy mennyiségű cspdék, mely termékenyülési problémákt idézhet elő. A második termések színeződésétől (z úgy nevezett rózsszínes állpottól) teljes érettségig eltelt időszk ltt leesett cspdék mennyiség, mi gyümölcsök felrepedését okozhtj, hrmdik pedig termőrészek differenciálódásánk időszk, mi július végére tehető. Azokon termőhelyeken, hol z érési időszk ltt ngy mennyiségű cspdék hullik (pl: Németországbn, Norvégiábn) elterjedt z intenzív ültetvények fóliávl borítás. Az Ameriki Egyesült Állmok ngy ültetvényfelülettel rendelkező Wshington és Oregon Állmibn egy ngy eső után helikopterrel szárítják le vízcseppeket gyümölcsökről, ezzel megkdályozv z extr minőségű árú repedését (Stehr 2004) A cseresznye és meggy hőmérséklet igénye A cseresznye fás részei C-os hideget károsodás nélkül elviselik, míg meggy 35 C-t is kibírj (Dennis és Howell 1974). Az elmúlt 2-3 évtizedben előállított ngyszámú növekedést mérséklő lnysoroztok fgyérzékenyebbek, illetve kevésbé télállók hzi cseresznyetermesztésben stndrdnk számító sjmeggy lnyhoz képest. Hrotkó (1993) dti szerint november közepén bekövetkező 17 C-os lehűlés htásár Colt és SL 64 lnycsemeték szemzésig visszfgytk, míg növekedésüket hmrbb befejező sjmeggyek nem károsodtk fiskolábn. A mgyrországihoz képest enyhébb telű Észk-Németországbn (Altes Lndbn) is beszámoltk rról, hogy Colt lnyr szemzett cseresznyefjták rügyeinek fkdás egy kisebb téli felmelegedés htásár megindult, mi fgyérzékenyé tette Colt lnyr szemzett nemesfjtákt (Stehr 2004). A cseresznye- és meggyfjták virágzási ideje ltti hőmérséklet ngybn befolyásolj termékenyülést. Mind túl lcsony, mind pedig túl mgs virágzás ltti hőmérséklet egyránt termékenyülési problémákt idézhet elő z ültetvényben. A virágzás ltti túlságosn lcsony (10 C ltti) hőmérsékletben rovrporzás mértéke csökken, mivel méhek nem repülnek ki kptárból (Őrösi 1955) áprilisábn, cseresznye és meggy virágzási ideje ltt hzánkbn 16
17 igen mgs hőmérsékleti értékeket mértek, ennek htásár virágzás gyors lefolyású volt, mi kedvezőtlenül htott gyümölcskötődésre, ugynis bibéken lévő szekrétumcseppek rövid idő ltt elpárologtk (Apostol 2000). Hsonló okokkl mgyrázz Mldin (2004) románii Agres megyében 2003 áprilisábn mért rendkívül mgs hőmérsékleti értékek htásár bekövetkezett rossz terméseredményeket. Az érési időszkbn jelentkező trtós 17 C ltti lehűlések nem kedveznek fehérjéket, cukrokt és színnygokt képző enzimek ktivitásánk. Ezeknek z enzimeknek z optimális működéséhez C közötti hőmérsékletre vn szükség C feletti hőmérsékleti értékeknél, mikor egyes enzimek túltermelődésének jelei kezdenek jelentkezni kontrollmechnizmusok megszkdnk és z érés szempontjából kedvezőtlen végtermékek képződnek (Feucht et l. 2001) Szél A cseresznye- és meggyültetvény helyének megválsztásánál figyelembe kell venni z urlkodó szél irányát és erősségét. Az szél ugynis hjtásokt, vesszőket, ágkt törhet le és különösen növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznyefjták esetében ki is csvrhtj gyümölcsfákt helyükről. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett gyümölcsfák kedvezőtlen stbilitásánk z ok zzl mgyrázhtó, hogy gyökereik tlj felső cm-es rétegében helyezkednek el. Emitt célszerű kerülni szeles termőhelyeket és különösen fitl gyümölcsfákt krózni kell (Buchter-Weisbrodt 1990; Vogel 1995; 1997) A cseresznye és meggy tljigénye A cseresznye és meggy kedveli jó víz- és tápnyg-gzdálkodású, humuszbn gzdg, középkötött tljokt. A termőrétegnek, vgyis nnk tljrétegnek, meddig gyümölcsfák gyökereinek kdálytlnul le kell jutni 120 cm-esnek kell lennie sikeres termesztés érdekében. Mivel mindkét gyümölcsfj gyökerei erősen levegőigényesek tljvíznek 180 cm-nél mélyebben kell elhelyezkednie. A tlj levegőzöttségét biztosító pórusviszonyokt, művelhetőséget, tljszerkezetet és tápnyg-gzdálkodást lényegesen befolyásolj tlj fiziki félesége, mit Arny-féle kötöttségi számml (K A ) jellemzünk. A telepítésre sivár homoktljok (K A 30-nál kisebb, leiszpolhtó részek rány 10 %-nál kisebb) és nehéz gygtljok (K A 60-nál ngyobb, leiszpolhtó részek rány 70 %-nál ngyobb) kivételével vlmennyi tljtípus lklms. A cseresznye mészkerülő növény, ez tuljdonság tlj kémhtásábn is kifejezésre jut, ezért legjobbn z ph 5,6-8,4 kémhtású tljokt kedveli (Szűcs 2003). 17
18 Az intenzív cseresznye- és meggytermesztés céljink csk kiváló cseresznyetljok felelnek meg. Kritikus pont tljok fiziki félesége és vízháztrtás. A növekedést mérséklő lnyok vályogtljon fejlődnek legjobbn, nem tűrik z szályos időszkot (Vogel 1995; Long 1998; Wustenberghs et l. 1998) Az intenzív ültetvények öntözése ezért elengedhetetlen hzánkbn. Deckerse (1998) vizsgálti során megállpított, hogy hgyományos erős növekedésű lnyokr szemzett cseresznye- és meggyültetvényekben , míg növekedést mérséklő lnyokr szemzett intenzív ültetvényekben már nyrs korbn jelentkeznek tljproblémák. Ez tény is láhúzz tlj megválsztásánk fontosságát z intenzív cseresznye- és meggyültetvényekben A cseresznye- és meggytermesztés hzi termőtáji A mgyr cseresznyeültetvények közel 25 %- Pest megyében tlálhtó. Jelentős ültetvényfelületek vnnk Dun-Tisz közén Bács-Kiskun, Tiszántúlon Jász-Ngykun-Szolnok megyében, vlmint Dunántúlon Fejér, észkon Borsod-Abúj-Zemplén megyékben. Sjnáltos tény, hogy ngy termesztési hgyományokkl rendelkező, kedvező termőhelyi dottságú Heves megyében cseresznye termesztése erősen visszesett (Anonym 2002/). A Központi Sttisztiki Hivtl dti szerint viszont jelentősen megváltozott helyzet, 2004-ben Heves megye tekinthető legjelentősebb cseresznyetermő vidékünknek, mert z országos összetermés 39 %-át ebben régióbn állítják elő (Anonym 2005; 2006). A cseresznyéhez hsonlón Pest megyében tláljuk legngyobb meggyültetvény felületet. A hzi meggytermesztés második fontos régiój Szbolcs-Sztmár-Bereg megye. Jelentős szerepet játsznk mgyr meggytermesztésben hgyományosnk mondhtó Bács-Kiskun megyei meggytermő tájk, mint Aksztó, Csengőd, Kecel és Kiskőrös (Anonym 2002/b; Kállyné 2003/) A cseresznye és meggy növekedést mérséklő lnyi és megválsztásuk szempontji A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok nemesítése és z lnyhsználtot meghtározó tényezők A gyümölcstermesztő lny ltt zokt gyümölcsfjokt érti, melyekre fjt elszporítás, gyümölcsöztetése végett fogysztási célr termesztett gyümölcsfjtáinkt is oltjuk (Horn 1918). M gyümölcsoltvány-előállításnál gyökérlnyokt hsználunk, mi zt jelenti, hogy z oltvány gyökérét és törzs egy rövid, 5-30 cm-es részét dj z lny (Hrotkó 1999). 18
19 Az ókori görög és rómi kertészek is hsználták z erős növekedési eréllyel rendelkező vdcseresznye- és meggylnyokt. A sjmeggy lnyként történő hsználtáról XVIII. százdtól vnnk szkirodlmi dtok (Webster és Schmidt 1996). Az utóbbi évtizedekben cseresznyetermesztők tljviszonyok figyelembe vételével válsztották ki legmegfelelőbb lnyt. Jó tljokhoz vdcseresznye, míg rossz tljokhoz sjmeggy lnyokr szemzett oltványokt válsztották (Hrotkó 1999; Webster és Schmidt 1996). Az 1960-s, 1970-es években indult meg növekedést mérséklő cseresznye- és meggylny nemesítési munkák világ számos nemesítő műhelyében. A nemesítési célok következők voltk: z lny rászemzett nemesfjt növekedési erélyét csökkentse, nemesfjtát korán fordíts termőre és segítse elő ngy termésmennyiség vlmint jó gyümölcsminőség képzését továbbá z érési időszk előrehozását, indukáljon késleltető htást nemesfjt virágzásár ngyobb termésbiztonság érdekében, vlmint könnyen lehessen szporítni korszerű szporítási módszerekkel (mikroszporítássl) és minél több fjtávl legyen jó komptibilitás (Treutter et l. 1993; Wolfrm 2001). A nemesítési munk eredményeként mindegyik nemesítő műhely egy-egy sját növekedést mérséklő lnyt illetve lnysoroztot állított elő (3. táblázt), melyek előállítás során kuttók vlmennyi nemesítési módszert hsználták. A növekedést mérséklő htást kelet-ázsii fjok (C. kurilensis, C. tomentos, C. incis, C. Kursr, C. Ivensii, C. serrult, C. dwyckensis, P. subhirtell, P. cersifer) keresztezéses nemesítésben vló bevonásávl (Szövetségi Kulturnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézetében,) vgy szelekciójávl (Dr. Giuseppe Bttistini Fiskol) érték el számos nemesítési centrumbn. Vogel (1994); Bembenek (1996); Brgioni et l. (1998); Snsvini és Lugli (1998); Mldin et l. (1998); Eremin és Eremin (2002); Blzkov és Hlusickov (2004); Hrotkó és Mgyr (2004); Moreno (2004); Rozpr és Grzyb (2004) szerint helyi ökológii feltételekhez jól lklmzkodott fjokt (Cersus vium L. Mönch., Cersus vulgris Mill., Cersus mhleb (L) Mill., Cersus cnescens Mill.) kell bevonni nemesítési munkákb, mert ezeknek z őshonos vgy z évszázdok ltt kiszelektálódott fjoknk legjobb z lklmzkodóképessége z dott terület, térség, ország ökológii tényezőihez. Az újnemesítésű, növekedést mérséklő lnyok megjelenésével megváltoztk z lnyválsztás szempontji. Perry (1987) szerint cseresznyelnyok kiválsztásánál legfontosbb szempont növekedésre gykorolt mérséklő htás, melyet kori termőre fordítás és termőképesség, fjtákkl szembeni jó komptibilitás, egységes növényállomány, hidegtűrés és télállóság, különböző tljokhoz vló jó lklmzkodóképesség és kórokozókkl, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség követnek. Ezzel szemben meggylnyok megválsztásánál legfontosbb szempont kori termőre fordulás és ngy termésmennyiség, egységes növényállomány, hidegtűrés és télállóság, különböző tljokhoz vló jó lklmzkodóképesség és kórokozókkl, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség, felsorolás utolsó helyén áll növekedésre gykorolt mérséklő htás. 19
20 3. táblázt. Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok és nemesítő intézeteik (Wolfrm 1989; Hrotkó 1993; Vogel 1994; Frnken-Bembenek 1996; Cllesen és Jorgen 1997; Brgioni et l. 1998; Mldin et l. 1998; Snsvini és Lugli 1998; Eremin és Eremin 2002; Blzkov és Hlusickov 2004/b; Rozpr és Grzyb 2004/b; Moreno 2004) Ország Kuttóintézet neve Előállított lnyok Ameriki Egyesült Oregoni Állmi Egyetem Oregon Brokforest, Brokgrow Állmok Belgium Csehország Dáni Agrárkuttások Központj Gembloux-i Kísérleti Állomás Gembloux Pomológii Kuttó és Nemesítő Intézet Holovousy Dán Agrártudományi Intézet, Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-tudományi Osztály, Arslev Cmil, Inmil, Dmil P-HL sorozt DAN sorozt Frnciország INRA, Bordeux Tbel Edbriz Lengyelország Pomológii és Dísznövénytermesztési Kuttóintézet, Skierniewice Frutn Mgyrország Kertészeti és Élelmiszeripri Egyetem, Budpest (és jogutódji) Mgyr, Bogdány, Korpony, Prob Ngy-Britnni Kertészeti Kuttó Intézet, Est Mlling Colt Németország Giesseni Egyetem, Giessen GiSelA sorozt Müncheni Műszki Egyetem Gyümölcstermesztési Intézete Weihenstephn Weiroot sorozt Szövetségi Kultúrnövény Nemesítési Centrum Gyümölcsnemesítési Intézete, Drezd-Pillnitz Pi-KU sorozt Olszország Bologni Egyetem, Bologn CAB sorozt Dr.Giuseppe Bttistini Fiskol, Victor Mrtoron di Cesen Románi Pitesti-Mrchineni Gyümölcstermesztési Kuttóintézet, Pitesti-Mrchineni IP-C sorozt Oroszország Spnyolország Krími Nemesítő Állomás, Krsnodr Régió Aul Dei-i Kísérleti Állomás Pomológii Osztály, Zrgoz VC-13, LC-52, L-2, VSL-2 Adr, Reboldo, Stockton, Morello, Msto del Montn A növekedést mérséklő cseresznye és meggylnyok bemuttás A cseresznyetermesztésben m hsználtos, illetve ígéretes, bevezetés előtt álló növekedést mérséklő lnyok fontosbb tuljdonságit z 1. melléklet trtlmzz. A tábláztbn feltüntetett lnyok nemesfjtákr gykorolt htását, nemzetközi gykorltbn stndrdnk számító vdcseresznye F 12/1 lnyhoz viszonyítv djuk meg. 20
21 Vlmennyi z 1. mellékletben feltüntetett növekedést mérséklő lny z F 12/1 vdcseresznyelnyhoz képest kisebb koronméretet indukál, korábbn fordítj termőre rászemzett nemesfjtát z idézett szerzők szerint. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett gyümölcsfáknk mgonclnyokhoz képest korábbi termőre fordulás cseresznyetermesztés gzdságosság szempontjából igen lényeges kérdés (Perry 1987). A kisebb koronméret mitt vlmennyi szerző említi középerős és féltörpe lnyoknál támrendszer hsználtánk szükségességét. A növekedést mérséklő lnyoknk termésmennyiségre és gyümölcsminőségre gykorolt htásik viszont nem muttnk ennyire egységes képet. Néhány lny (mint pl.: Dmil, Cmil, Inmil, Cb 6P, Cb 11E ) negtív htást fejt ki rászemzett gyümölcsfjták termésmennyiségére, 5-70 %-kl csökkentve zt z F 12/1 vdcseresznye lnyr szemzett fjtákhoz képest. A többi lnynál kontrollhoz képest %-os termésmennyiség növekedést mértek z idézett szerzők. Heyne (1994) dti szerint növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett nemesfjták koronméretével egyenes ránybn csökkentik gyümölcsméretüket. Ezt gyümölcsméretre kifejtett mérséklő htást egyértelműen csk belg nemesítésű Dmil, Cmil, Imnil lnyoknál jelenthető ki (Drurt 1996; Schwärzel és Schneider 1998). A többi lny pozitívn htott rászemzett cseresznyefjt gyümölcsméretére, bár néhány (pl.: Brokforest, GiSelA 5 ) túlkötődésre hjlmos, ezáltl csökkentheti gyümölcsméretet. Vogel (2001) jvsolj virágzáskori vgy tisztuló hullás utáni metszést zokbn z intenzív cseresznye ültetvényekben, melyekben túlkötődésre hjlmos lnyokt hsználják. Lng et l. (2001) szerint nem gzdságos metszéssel történő gyümölcsritkítás cseresznye esetében, inkább ngyobb gyümölcsméret elérés érdekében kémii gyümölcsritkítást jánl. Ezt módszert meggytermesztésben hsználtoshoz hsonlítj, elsősorbn gibberrelin hsználtát trtj szükségesnek. Iglesis (2005) dti szerint Spnyolországbn z extr minőségű, primőr cseresznye ár elbírj kézi gyümölcsritkítás mgs költségét. Amint z 1. mellékletből kitűnik növekedést mérséklő lnyok válszték igen ngy, ezért komoly fejtörés okoz termesztők számár legmegfelelőbb lny kiválsztás. Ezt válsztást könnyítették meg nyugt-európi kuttók, fiskoli szervezetek, mikor külön-külön kezdték el értékelni és közleményeikben, írásos szórónygikbn bemuttni z lny-nemes kombinációkt z egymásr gykorolt lny-nemes kölcsönhtások lpján (Pfnnenstiel és Schulte 2000; Anonym 2001/). Természetesen pusztán leírások lpján nem lehet lnyokt illetve lny-nemes kombinációkt válsztni. Az egymástól eltérő ökológii körülmények között egymástól eltérő módon viselkednek z lny-nemes kombinációk. 21
22 2.5. Alny-nemes kölcsönhtások A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyét egymástól eltérő mértékben mérséklik. A nemesfjták növekedési erélyére kifejtett htásuk lpján megkülönböztetünk erős, középerős, féltörpe és törpe növekedési eréllyel rendelkező növekedést mérséklő lnyokt, noh féltörpe és törpe csoportok közötti különbségek vontkozásábn sok bizonytlnság. A szkirodlom cseresznye- és meggyfjták növekedési erélyére - vdcseresznye F 12/1 klónjához képest - kifejtett 0-30 %-os növekedést mérséklő htássl rendelkező lnyt erős (1.ábr), %-os növekedést mérséklő htást indukálót középerős (2. ábr), z % törpítő htást okozót féltörpe (3. ábr), z ennél gyengébbet pedig törpe lnyoknk nevezi. Különösen törpe lnyoknál figyelhető meg, hogy rájuk szemzett nemesfjták növekedési erélyére kifejtett növekedést mérséklő htásuk z ültetvény nem termő éveiben ngy, később kisebb mértékűvé válik. Frnken-Bembenek (1995) dti szerint GiSelA 5 álló gyümölcsfák törzskeresztmetszete z ültetést követő évben %-kl kisebb z F 12/1 vdcseresznye lnyhoz képest, míg termőre fordulás után %-r változott ez z rány. 1. ábr. Erős lnyr szemzett cseresznyefjt (Cersus mhleb Cem / Lind ) (Fotó: Bujdosó) 22
23 2. ábr. Középerős lnyr szemzett cseresznyefjt ( Weiroot 158 / Ktlin ) (Fotó: Bujdosó) 3. ábr. Féltörpe lnyr szemzett cseresznyefjt ( GiSelA 5 / Lind ) (Fotó: Bujdosó) Vlmennyi Prunus lny különböző mértékben trtlmzz z 5 növekedést szbályozó hormont; z uxin, gibbelerin, bszcizin, citokinin és z etilén felelős hjtások növekedéséért, elágzásáért. 23
24 A GiSelA és Weiroot lnyok növekedést mérséklő htásáért z uxin és gibbelerin hormonok felelősek, mert mennyiségük fele z erős növekedési eréllyel rendelkező F 12/1 -höz képest (Feucht et l. 2001). Hrotkó et l. (1998) úgy tlálták, hogy törpe növekedési erélyt szuproptimális uxinszint, vgyis túl lcsony uxinszint okozz. A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták koronhbitusár is htássl vnnk. Hrotkó (1999) dti szerint Prob csepleszmeggy lny htásár rászemzett felfelétörő hbitusú gyümölcsfjták koronhbitus szétterülőbbé válik. Ezzel ellentétes MxM 14 lny htás, mert rászemzett szétterülő hbitusú cseresznyefjták felfelétörővé válnk. Rózs (2005) eredményei lpján z áltl vizsgált növekedést mérséklő lnyok közül ( Weiroot 13, Weiroot 154, Weiroot 158, GiSelA 5, P-HL-A ) P-HL-A lnyr szemzett cseresznyefák dták legkisebb koronvetületet. A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett nemesfjták koronhbitusán kívül növény egyéb részeire is htássl voltk. Brlow és Smith (1978) megfigyelték, hogy növekedést mérséklő lmlnyokr szemzett ngylevelű lmfjták kislevelűekké váltk, mert z lny gyökerei ezzel mechnizmussl csökkentette trnszspirációját. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett fjták fenofázisibn is eltérések muttkoznk. A törpítő lnyokr szemzett cseresznye- és meggyfjták virágzási és érési ideje között legszembetűnőbb z eltérés. Lichev és Lnkes (2004) vlmint Blzkov és Hlusickov (2004/) dti szerint növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznyefjták virágzási ideje néhány nppl később kezdődött kontroll kombinációkhoz képest, Pfnnenstiel és Schulte (2000) vlmint Stehr (2003) viszont korábbi virágnyílást figyelt meg. A Plovdivbn és Holovousybn tpsztlt 3-8 npos virágzási idő késleltetés és Német Szövetségi Fjthivtl Mrqurdti Kísérleti Telepén vlmint Jorki Almtermesztési Körzetben észlelt 2-3 nppl korábbi virágzás láhúzzák termékenyülési viszonyok tisztázásánk fontosságát. A cseresznyefjták ngy része önmeddő, így pollendó szükséges z eredményes megtermékenyüléshez. H főfjt és pollendó fővirágzási ideje nem esik egybe, kkor termésmennyiség jelentős mértékben csökkenhet. Természetesen virágzási időt több tényező is befolyásolj. Blzkov és Hlusickov (2004/) szerint virágberkódás és virágzási idő között igen szoros sttisztiki összefüggés állpíthtó meg, mi zt jelenti, hogy minél ngyobb virágberkódás, nnál korábbi virágzási idő kezdete. Az intenzív koronformáknál virágok %-ából képződik gyümölcs. A gyümölcsméret z egymássl versengő növényi részektől, hormonálisn szbályozott sszimilációs trnszport irányától és virágok minőségétől függ. A korán elnyíló virágok dják legngyobb gyümölcsméretet. A mgház, mgkezdemény és bibeszál ngyság pozitívn befolyásolják gyümölcsméretet. Növekedést mérséklő lnyokr csk genetikilg ngygyümölcsű cseresznye- és 24
25 meggyfjtákt jánltos szemezni, mert ez jelent grnciát z első osztályú gyümölcsök képződésére. H z intenzív koronformákbn lévő virágok több, mint 25 %-ából gyümölcs fejlődik, kkor túlkötődésről beszélünk. Túlkötődés htásár gyümölcsfák leveleiben utomtikusn megnövekszik fotoszintetikus ktivitás, de ez %-os sszimiláttöbblet sem elég ngy termésmennyiség kineveléshez, ezért prósodnk el gyümölcsök. Túlkötődés során, vlmint stressz htásár megfigyelhetjük gyümölcsök bábásodását. A bábásodás csonthéjképződés időszkábn, június elején jelentkezik. Ekkor gyümölcskezdemény világoszöld színe néhány np ltt világossárgává, mjd rózsszínűvé válik és bennük megnő z öregedést elősegítő bszcizin és etilén hormonok szintézise (Feucht et l. 2001). A gyümölcsméretet befolyásolj z egy gyümölcsre jutó levelek szám is. Elegendő, h egy gyümölcsre leglább 4, optimális, h 8-9 levél jut. Növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyokr szemzett nemesfjták esetében koronelemek felkopszodás mitt nehéz elérni ezt z ideális rányt (Hrotkó 2002/). A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyok egymástól eltérő mértékben htnk rájuk szemzett nemesfjtákr. Az lnyhtást legjobbn terméshozmindex ( törzskeresztmetszet egységnyi felületére eső termésmennyiség) muttj meg. E muttószám lpján GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjtákon muttkozik leginkább z lnyhtás (Stehr 1998). A féltörpe lnyok közül ( GiSelA 1, GiSelA 5, P-HL-A, Weiroot 53, Weiroot 72, Weiroot 154, Weiroot 158 ) eltérő mértékű kipusztulási rányokt figyeltek meg nyugteurópi kuttó intézetekben (Stehr 1996; 1998; 2001/b; Blzkov és Hlusickov 2001/b; Hilsendegen 2004; Moreno 2004). A kipusztulási rányok és növekedést mérséklő lnyok termőhelyi igényei között összefüggés figyelhető meg. Ez tény láhúzz z lnyok számár optimális termőhely megválsztásánk fontosságát. A növekedést mérséklő cseresznye- és meggylnyokr szemzett gyümölcsfjták termesztésben stndrdnk tekinthető lnyokhoz képest hmrbb elöregszenek. Telepítés utáni nyrs korbn egyre inkább szembetűnőek vénülés jelei; koronábn egyre kevesebb oldlelágzás tlálhtó, ngy felkopszodott részek rány, gyümölcsméret évről-évre csökken. A növekedést mérséklő lnyokr szemzett cseresznye- és meggyfjták kori öregedése mitt z intenzív ültetvények élettrtm hgyományos ültetvényekéhez képest rövidebb (Frnken-Bembenek 1995; Simon 1999). A növekedést mérséklő lnyok rájuk szemzett cseresznye- és meggyfjták télállóságár, hidegtűrésére csk közvetett módon htnk. A nemesfjták könnyen átvészelik telet, h vegetációjukt időben befejezik, jó kondíciójuk pedig mindig előnyt jelent rezisztenci érvényesülésénél. Gyenge kondíció htásár kórokozókkl és kártevőkkel szemben érzékennyé 25
26 válik gyümölcsf. A gyümölcsfjták lnyr gykorolt htásáról keveset tudunk, mert ezt kérdést kevesen vizsgálták (Hrotkó 1999). Blzkov és Hlusickov (2005/b) dti szerint növekedést mérséklő lnyok egymástól eltérő mértékben veszik fel tápnygokt tljból. Vizsgáltik szerint GiSelA 5, Tbel Edbriz, P-HL-A és P-HL-B lnyok közül GiSelA 5 lnyr szemzett cseresznyefjták leveleiben mérték legngyobb nitrogén, klcium és foszfor, vlmint legkisebb kálium koncentrációt. Mivel tljbn vlmennyi tápnyg zonos mennyiségben állt z lnyok rendelkezésére, különbségek z eltérő tápnyg-felvételből dódtk. Hsonló szelektív tápelem felhlmozódásról számolt be Hrotkó (2002/b), ki viszont Brokforest -re (syn.: MxM 14 ) szemzett oltványok leveleiben kpott mgsbb káliumszintet Colt és SL 64 lnyú oltványokkl szemben. Továbbá Ysts és Froynes (1998) Weiroot 10, Weiroot 13, GiSelA 5 és GiSelA 10 lnyokr szemzett Stell és Ulster cseresznyefjták leveleinek tápnygtrtlmát vizsgálták. Vizsgáltik során különbség muttkozott z lny-nemes kombinációk leveleinek nitrogén, foszfor, kálium és kálicium trtlm között Adptációs kísérletek jelentősége A termesztő számár nem egyszerű kiválsztni megfelelő növekedést mérséklő lnyt. Az lnyok rájuk szemzett nemesfjták illetve z dott termőhelyre jellemző klímtikus dottságok függvényében egymástól eltérően viselkednek. Érdemes tehát szkirodlmi forrásoknál figyelembe venni z dott termőhely klímtikus dottságit. Mgyrország klímtikus dottsági jelentős mértékben eltérnek nyugt-európi klímviszonyoktól. Hzánk klímáj szárzbb és kiegyenlítetlenebb, mint hűvös, párás nyugteurópi klím. Ebből dódón más növekedést mérséklő lnyokt hsználnk Európ egyes részein. Blzkov és Hlusickov (2001/) dti szerint például Lengyelországbn cseh nemesítésű P-HL-A lny legjobb. A P-HL-A lnyr szemzett nemesfjtákon vn legngyobb termésmennyiség és legjobb gyümölcsminőség. Ezzel szemben Bttistini Fiskol már úgy jánlj z olsz fiskolásoknk P-HL lnyokt, hogy jó gyümölcsminőséget indukálnk, de későn fordítj termőre rászemzett fjtákt (Anonym 2001/b). Vogel (1995) németországi eredményekre lpozv jánlj gyenge Weiroot 72 és Weiroot 53 lnyokt. Véleményét zzl indokolj, hogy mindkét lny korán fordítj termőre rászemzett gyümölcsfjtákt és rendkívül jó gyümölcsminőséget indukálnk. Európ déli részén mindkét növekedést mérséklő lnyt nem hsználják, mert rendkívül gyenge növekedési erélyt induláknk és nem tűri köves, sziklás, z optimálistól eltérő tljdottságokt (Anomym 2001/b; Iglesis 2006). 26
27 A Nyugt-Európ sztárlnyánk nevezett GiSelA 5 lny osztj meg legjobbn kertésztársdlmt. Európ észki felén, különösen Németországbn stndrdnk tekintik ezt z lnyt, ehhez viszonyítják z összehsonlító lnykísérletekben lévő új lnyokt (Stehr 2004). A Németországgl szomszédos Lengyelországbn már rról pnszkodnk kuttók, hogy GiSelA 5 lnyr szemzett gyümölcsfák csekély növekedési erélyt produkálnk, ezért részesítik előnyben z erős lnyr közbeoltott Frutn illetve P-HL-A lnyokt. A hzánkkl szomszédos Ausztriábn viszont jó véleménnyel vnnk GiSelA 5 lnyról, még z Alpok nyúlványi előtt tlálhtó, erősen pnnon klím áltl befolyásolt Burgenlndbn is (Modl 2004). Európ déli felén Spnyolországbn és Olszországbn még öntözött körülmények között sem hsználhtó GiSelA 5 lny, mert csekély éves növekményt és rendkívül rossz gyümölcsminőséget indukál (Iglesis 2006). A szkirodlombn tehát számos péld tlálhtó növekedést mérséklő lnyok hsználti értékéről és ezzel együtt rengeteg ellentmondásb is ütközünk. A tisztán látás érdekében elengedhetetlenek z dtációs kísérletek, melyek eredményességét z dott terület klímtikus dottságin kívül nemesfjt és koronform is jelentősen befolyásolj Az intenzív cseresznye és meggytermesztésben hsznált koronformák Az európi intenzív cseresznye- és meggytermesztésben leggykrbbn hsznált koronformák kör lpvetületűek. Kilkításukr jellemző, hogy gyümölcsfák legfeljebb 3-3,5 m mgsk, így gyümölcsök jelentős részét, közel 70 %-át földön állv kézzel lehet szüretelni (Hrotkó 2001; Vogel 2001; Iglesis 2006). Továbbá z intenzív koronformák kilkítás során kuttók ngy hngsúlyt fektetettek rr, hogy koron fény áltl jól átjárhtó legyen, mi koron megújulásánk lpját jelenti. A koronáb jutó fénymennyiség növelése különböző módszerekkel érhető el, melyek z egyes koronformák között különbségeket jelentik. Németországbn két intenzív koronform terjedt el Zhn-féle orsó koronform és Vogelféle orsó koronform. Hzánkbn Budpesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kránk Gyümölcstermő Növények Tnszékén és Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumánk Mezőgzdság-tudományi Kr Gyümölcstermesztési Tnszékén dolgozták ki módosított Brunnerorsó és krcsúorsó (Hrotkó 2001; 2005) illetve fűzérorsó (Király et l. 2005) koronformákt. Frnciországbn hsználják Solx-rendszert, míg Spnyolországbn mediterrán ktln vgy más néven spnyol bokor koronform terjedt el. 27
28 A Zhn-féle orsó koronform A Zhn-féle orsó koronformánál cm-es törzsmgsságot lkítunk ki. A koronformábn legfeljebb 3-4 ágemelet tlálhtó, ágemeletenként 3-4 vázággl. A koronform mximum 3-3,5 m mgs, végleges fmgsság elérése után sudrt kitépik vgy lposn növő, oldlelágzásr vágják vissz. A nem termő időszkbn tél végén metszik z állományt, termőre fordulást követően viszont szüret utáni nyári zöldmetszéseket hsználnk. Az lkító és fenntrtó metszések során koronáb jutó fénymennyiség úgy növelhető, h koronábn lévő termőgllykt vízszinteshez képest os szögállásbn kényszerítjük. Ehhez közel vízszintes szögállás eléréséhez rr vn szükség, hogy vesszőket kedvező szögállást biztosító rügyekre metszük vissz. Továbbá ngyon fontos, hogy koronábn mindvégig megőrizzük sudár dominciáját, vgyis zt, hogy vlmennyi koronelem sudárnk legyen lárendelve. Ennek érdekében metszések során figyelembe kell venni Zhn-féle metszési szbályokt. Túlvstgodott z termőglly, melynek lpi átmérője meghldj z ltt lévő sudár átmérőjének 50 %-át. Fenntrtó metszések során minden esetben el kell távolítni túlvstgodott, sérült, beteg és sűrítő koronelemeket. A fenntrtó metszések lklmávl z eltávolítndó koronelemet cmes csonk hgyás mellett metszük le. A csonk metszés után néhány évvel elszárd és sebfelület nélkül esik le sudárról. A csonkr zért vn szükség, hogy ne keletkezzen sebfelület sudáron. A telepítés utáni évben fordulnk termőre z ültetvények Zhn-féle orsó koronform hsznált mellett. Az lnyok és nemesfjták figyelembe vételével 4-5 x 2,5-3,5 m-es sor- és tőtávolságr ültethetjük Zhn-féle orsó koronformávl kilkított gyümölcsfákt (Schwizer 1999; Vogel 2001) A Vogel-féle orsó koronform A Vogel-féle orsó koronform kilkítás során is cm-es törzsmgsságot lkítunk ki. Németországbn legelterjedebb koronás oltványok telepítése, mi zt jelenti, hogy Vogel-féle orsó koronform kilkítás már fiskolábn megkezdődik. Ennél koronformánál is legfeljebb 3-4 vázágemelet tlálhtó, egy-egy vázágemeleten mximálisn 3-4, teret jól kitöltő vázkrt lkítunk ki. Legjobb, h sudáron megjelenő ágemeletek illetve termőgllyk spontán módon keletkeznek és spirálisn helyezkenek el. A koronform legfeljebb 3-3,5 m-es mgs, végleges fmgsság elérése után sudrt kitépik, vgy lposn növő oldlelágzásr metszik vissz. A Vogel-féle orsó koronform kilkítás lényegesen több kézimunkát igényel, mint Zhn-féle orsó koronformáé. A koronáb metszést követően, mikor törzsmgsság felett meghgyott 28
JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS
Püspökldány Város Önkormányzt 4150 Püspökldány, Bocski u. 2. Telefon 54/451-510 www.pupokldny.hu JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS 2015-2020 Készült: Püspökldány Város Önkormányzt
RészletesebbenKerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011.
Kerületi Közokttási Esélyegyenlőségi Progrm Felülvizsgált Budpest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzt 2011. A felülvizsgált 2010-ben z OKM esélyegyenlőségi szkértője áltl ellenjegyzett és z önkormányzt
RészletesebbenPiaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000
Pici kitekintő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Jegyzet mgyr bnkrendszer kihívási hzi bnkrendszerrel kpcsoltos gzdsági (és politiki) eseményeket vizsgálv fontos kiemelni kereskedelmi bnkokt érintő legfrissebb
RészletesebbenTENGELY szilárdsági ellenőrzése
MISKOLCI EGYETEM GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI TASZÉK OKTATÁSI SEGÉDLET GÉPELEMEK c. tntárgyhoz TEGELY szilárdsági ellenőrzése Összeállított: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 010. A feldt megfoglmzás
RészletesebbenTartalom I. 1. Kohászat. 2. Egyedi Protanium acél. 3. Első osztályú korrózióvédelem. 4. Örökös garancia
A profik válsztás pic egyetlen profi minőségű htszögkulcs Trtlom I. 1. Kohászt II. 2. Egyedi Protnium cél 3. Első osztályú korrózióvédelem 10 23 A szbványoknk vló 100%os megfelelés 26 Nincsenek rossz törések,
RészletesebbenEgyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Egyházshollós Önkormányzt Képviselőtestületének 9/ 24. (IX.7) ÖR számú rendelete helyi hulldékgzdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányztánk Képviselőtestülete z önkormányzti törvény (99. évi LXV. tv.)
RészletesebbenBevezetés. Mi a koleszterin?
Bevezet betegklub feldt tgji számár betegségükkel kpcsoltos szkszerű információkt megdni. Ebben füzetben koleszterin htásiról cukorbetegségről gyűjtöttünk össze hsznos információkt. Mi koleszterin? koleszterin
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése
Részletesebben2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1
j)10 R (1)4 2000. évi XXV. törvény kémii biztonságról1 z Országgyűlés figyelembe véve z ember legmgsbb szintű testi és lelki egészségéhez, vlmint z egészséges környezethez fűződő lpvető lkotmányos jogit
RészletesebbenA vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része
Vsbeton pillér vázs épületek villámvédelme I. Írt: Krupp Attil Az épületek jelentős rze vsbeton pillérvázs épület formájábn létesül, melyeknél vázszerkezetet rzben vgy egzben villámvédelmi célr is fel
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése
RészletesebbenPiaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2015.11.30
Pici kitekintő Kommentár 2015.11.30 1 000 000 000 Jegyzet - Mgyr GDP lkulás December elején kijött részletes mgyr GDP dt. dt lpján mgyr gdság hrmdik negyedévben előző év hsonló időszkához képest 2,4%-kl
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny 2015-16. 1. forduló megoldások. 1. kategória
1. ktegóri 1.1.1. Adtok: ) Cseh László átlgsebessége b) Chd le Clos átlgsebessége Ezzel z átlgsebességgel Cseh László ideje ( ) ltt megtett távolság Így -re volt céltól. Jn Switkowski átlgsebessége Ezzel
RészletesebbenFÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER
FÁCÁNKERT HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BESŐ ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS EBONYOÍTÁS F Á C Á N K E R T TEEPÜÉSRENDEZÉSI TERVE HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER Készítette
RészletesebbenBevezetés. Egészséges táplálkozás. Az egészségi állapotunkat számos tényező befolyásolja,
Bevezet Az egzségi állpotunkt számos tényező befolyásolj, ezek között Egzséges z egyik legfontosbb életvitelünkkel z betegségeket életmódunk. előzhetünk meg, életminőségünk lehet jobb. Az egzségben töltött
RészletesebbenFolyamatba épített előzetes utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalom. I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Melléklet Folymtb épített előzetes utólgos vezetői ellenőrzés Trtlom I. A szbálytlnságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonl III. Folymtábrák IV. A tervezéssel, végrehjtássl, beszámolássl
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1933 ÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2015
Részletesebben"ALAPÍTÓ OKIRAT... A továbbiakban változatlanul a 13. ponttal bezárólag. Határidő: határozat megküldésére: 199 6. október 30.
-8 4 - (...) "ALAPÍTÓ OKIRAT... (Változtlnul 12. pontig) 12.) Az intézmény vezetőiét pályázt útján Várplot város Önkormányztánk Képviselő-testülete htározott időre nevezi k i. Az áltlános iskolábn két
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2013
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. i XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1933 ÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 23 Adtszolgálttók:
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2013
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. i XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1933 ÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 23 Adtszolgálttók:
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2013
FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. i XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján
RészletesebbenA Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták
I. A Szolgálttó neve, címe DITEL 2000 Kereskedelmi és Szolgálttó Korlátolt Felelősségű Társság 1051. Budpest, Nádor u 26. Adószám:11905648-2- 41cégjegyzékszám: 01-09-682492 Ügyfélszolgált: Cím: 1163 Budpest,
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2013
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. i XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1933 ÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 23 Adtszolgálttók:
Részletesebben1988. évi I. törvény Hatályos: 2011.09.01 -
1988. évi I. törvény Htályos: 2011.09.01-1988. évi I. TÖRVÉNY közúti közlekedésről1 ( végrehjtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) [ vstg betűs szöveg z 1988: I. törvény
RészletesebbenSÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE
NYÍRSÉGTRV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyház, Mckó u. 6. sz. Irod: 4400. Nyíregyház, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fx: (42) 421-303 Moil: (06-30) 307-7371 -mil: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu We: www.nyirsegterv.hu
RészletesebbenFESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN
FESTÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉNEK SZENTENDREI VONATKOZÁSAI A XIX. SZÁZADBAN (A S Z E N T E N D R E I F E S T É S Z E T T Ö R T É N E T E ÉS S T Í L U S Á N A K V I Z S G Á L A T A 4 5 - I G C. M U N K A E L S
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Társdlmi Megújulás Opertív Progrm keretében Munkhelyi képzések támogtás mikro- és kisválllkozások számár címmel meghirdetett pályázti felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3/07/1 v 1.2 A projektek
RészletesebbenKIMUTATÁS A TARTÓS BENTLAKÁSOS ÉS ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI ADATAIRÓL 2011
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 5-6000 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 99. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. () bekezdése lpján kötelező. KIMUTATÁS
Részletesebbenvízújság Több polgármester Bemutatkozik a Vevőszolgálat Központi Telefonos Ügyfélszolgálata Még mindig a víz az Úr! Szakszervezeti hírek
XXVII. évfolym 1. szám 2010. július www.edvrt.hu Több polgármester is elismerően szólt z ÉDV Zrt.-vel vló együttműködésről 3. oldl Bemuttkozik Vevőszolgált Központi Telefonos Ügyfélszolgált 6. oldl Még
RészletesebbenÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2015
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1933 ÉVES JELENTÉS A BERUHÁZÁSOK ÖSSZETÉTELÉRŐL 2015
RészletesebbenLépések... ... a fenntarthatóság felé. A tartalomból: A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja
KÜLÖNKIADÁS. október A környezettudtos és társdlmilg felelős vállltvezető szklpj esület y g E T E V Ö K Különkidás ból á m l k l j ó fordul v é. 5 1 k n á fennállás A trtlomból: Wintertől Üzenet Dr. Georg
RészletesebbenTámogatta az EU Európa a Polgárokért programja.
Mátri Aktívturisztiki Térségfejlesztési Progrm Fejlesztési Koncepció Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként Mátr számos turisztiki ttrkcióvl bővült. Jelen projektjvslt egy olyn koncepciót mutt be,
RészletesebbenJavaslom és kérem, hogy a következő alkalomra Várpalota
S o m o g y i J. Lászlóné: A Városi Televízióbn kétszer dtm nyiltkoztot, mikor módosult rendelet. 300 fő z, kinek nem is kellett kérelmet bedni, csk nyiltkoztot kitöltenie. Polgármester Űr láírásávl tájékozttó
RészletesebbenFővárosiFóügyészség NF. 19043/2008/5-I. HATAROZAT bűntetteésmás bűncselekmények szbdságmegsértésónek Az egyesülésiés gyülekezési mitt BRFK Btinügyi Főosztály II. Gyermek- és IfjúságvédelmiosztáIyán 136.
RészletesebbenLakások elektromágneses sugárzásának mértéke és ezek csökkentési lehetőségei
Lkások elektro ánk mértéke ezek csökkenti lehetőségei Írt: Vizi Gergely Norbert, Dr. Szász ndrás múlt százdbn tudósok rájöttek, vezetékek elektro hullámokt bocsátnk ki, miket távkommunikációr lehet hsználni,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmuttók Az dtszolgálttás 265/28. (XI. 6.) Korm. rendelet lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 223/9
RészletesebbenTRIANONI EMLÉKMŰ-AVATÁS
TRIANONI EMLÉKMŰ-AVATÁS A Község Képviselő testülete márciusi soros ülésén döntött, hogy 2010. június 4 én, Trinoni békediktátum láírásánk 90. évfordulóján emlékművet emeltet Lőkösház központjábn, Ktolikus
Részletesebbenfinanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet.
19 finnszírozz más városnk, tehát ezt máshonnn finnszírozni lehet. Amennyiben z mortizációs költség szükségessé váló krbntrtási munkár elég, s melynek forrás csk ez, bbn z esetben z önkormányzt fizeti
Részletesebbeneurópa modern alkotmányos demokráciái ma jellemzően
z lkotmánybíróság többé nem z lkotmányvédelem legfó bb sz e rv e sólyom lászló volt köztárssági elnökkel kovács kriszt beszélget A Mgyrországon meglehetősen népszerűvé vált álláspont szerint z lkotmány
Részletesebben- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő)
27 A ház hét minden npján progrmokkl telített. Kb. 900 fitl fordul meg hetente z állndó progrmokon. A próbák, z összejövetelek hosszú évek ót ugynzon helyen, ugynzon időpontbn vnnk. A megszokottság egyegy
RészletesebbenA Knauf INSULATION 2015 ös kiadványainak összefoglaló magazinja 2016. január
A Knuf INSULATION 2015 ös kidványink összefoglló mgzinj 2016. jnuár TUDÁSTÁR A Tudástár egy nyomttott kidvány, www.knufinsultion.hu honlpon keresse kedves érdeklôdô, letöltések menüpont ltt. Kiváló hô-
RészletesebbenÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. A rendelet hatálya és alkalmazása
unsziget özség Önkormányzt épviselő-testületének 8/2002. (XI.19.) T, 10/2003. (VIII.8.) T, 6/2005. (IX.9.) T, 9/2005. (X.14.) T, 7/2007. (V.31.) T, 10/2007. (VIII.9.) T, 13/2007. (VIII.31.) T, 1/2008.
RészletesebbenKezelési útmutató ECO és ECO Plus
Kezelési útmuttó ECO és ECO Plus Kidás: 2012.12.15. Eredeti kezelési útmuttó Gép Clssic Plus Gép szám Clssic Plus Gép típus Clssic Plus Verzió Berendezés jellege Álltfj Ügyfél neve & Co. KG Ügyfél címe
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek
Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7
RészletesebbenGAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2013 (EGYÉNI GAZDASÁGOK)
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefonszám: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Atszolgálttóinknk Nyomttványok Az tszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezése lpján kötelező.
RészletesebbenEgyütt Egymásért. 6. Szám. Kirándulás Erdélybe. www.hkse-kup.atw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup
Együtt Egymásért 2011. 6. Szám www.hkse-kup.tw.hu Kidj Háromhtár Kulturális és Sport Egyesület Kup Kirándulás Erdélybe kupi Háromhtár Kulturális és Sport Egyesület Ifjúsági tgozt második lklomml vett részt
RészletesebbenA TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN. Doktori értekezés. Csoma Zoltán
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN Doktori értekezés Csom Zoltán Budpest 21 A doktori iskol megnevezése: tudományág: vezetője: Témvezető: Kertészettudományi
RészletesebbenMINTA. irányítószám település (város, község neve) településrész. közterület jellege (út, utca, tér, stb.) Összeírás ideje: 2013. június 1-30.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefonszám: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Atszolgálttóinknk Nyomttványok Az tszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezése lpján kötelező.
RészletesebbenA japán tőzsdeindex (Nikkei) és a jen (USD/JPY) árfolyamának alakulása. LDP Győzelme
c ú Pici kitekintő Erste lpkezelő Kommentár 2013.04.30 1 000 000 000 Jegyzet Brüsszeli deficit-eljárás: hol z lgút vége? (Oszly Péter, értékesítési menedzser, Erste lpkezelő.) következő hetek-hónpok egyik
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
RészletesebbenStratégiai partnerségek - Felnőttoktatás III. számú melléklet PÉNZÜGYI ÉS SZERZŐDÉSES RENDELKEZÉSEK
III. számú melléklet PÉNZÜGYI ÉS SZERZŐDÉSES RENDELKEZÉSEK I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Ez Melléklet kiegészíti Támogtási Szerződésben meghtározott Projektre nyújtndó támogtás különböző költségvetési ktegóriák
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás telesítésére nem lklms, csk táékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése
RészletesebbenA GL30-sorozat innovatív ültetőgép. Sikeres ültetés Sikeres betakarítás!
A GL30-sorozt innovtív ültetőgép progrmj Sikeres ültet Sikeres betkrítás! A Grimme GL 30 soroztávl ngyon is helyénvló z ültet! Fogjon hozzá: A Grimme innovtív ültetőelemeivel, ültetőegységeivel, melyek
RészletesebbenRAGASZTÁS, FOLYÉKONY SZIGETELÉS
RAGASZTÁS, FOLYÉKONY SZIGETELÉS 2015. FEBRUÁR Ös s z e f o g l l ó z H e nk e l 2 0 1 4 - e s t e r m é k p l e t t á j á b ó l online kidás 1 Kedves Olvsó! Jelen kídványunkbn szintén szkinfo építzet honlp
Részletesebben.hu shi ubi its m www.
www.mitsubishi.hu HÓDÍTSA MEG AZ UTAKAT! Urlj z utt tökéletesre csiszolt Outlnder volánj mögött. gilis kormányzásnk, közvetlen és pontos visszjelzéseknek, csendes utstérnek és z úthibákt gyengéden kiegyenlítő
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÁLLÁS- ÉS LÉTSZÁMKIMUTATÁSA 2009. december 31-ei állapot szerint
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmuttók Az dtszolgálttás 229/26. (XI. 2.) Korm. rendelet lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 119/6
RészletesebbenMAGYAR NYELVI FELADATLAP
MAGYAR NYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár tehetséggondozó változt 10:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Ügyelj küllkr! A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg. A megoldásr
RészletesebbenA torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról 1. rész
A torokgerendás fedélszerkezet erőjátékáról. rész Bevezetés Az idő múlik, kívánlmk és lehetőségek változnk. Tegnp még logrléccel számoltunk, m már elektronikus számoló - és számítógéppel. Sok teendőnk
RészletesebbenINTENZÍV CSERESZNYE MŰVELÉSI RENDSZEREK HATÁSA A FAJTÁK VEGETATÍV-ÉS GENERATÍV TELJESÍTMÉNYÉRE
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR-ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA KERTÉSZETTUDOMÁNYI INZÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezetője: Dr. Kátai
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL ÉS GYERMEKELLÁTÁSOKRÓL 2010
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási
Részletesebben% &'( Kedves Gyerekek! Nagyon szép ünneplést kívánok nektek ilyenkor decemberben! Addig is várom a leveleiteket!! " # $ %! & '
!"#$ % &'( Kedves Gyerekek! Ngyon szép ünneplést kívánok nektek ilyenkor decemberben! Addig is várom leveleiteket!! " # $ %! & ' ())* + Az jándékosztó Mikulás eredetileg ktolikus vllású vidékeken Szent
RészletesebbenINGARISCHE BAUKUNST* ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE IONGROISE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE MADJARSKO GRADJEVINARSTVO 40. ÉVFOLYAM 1941 JUNIUS
40. ÉVFOLYM 1941 JUNIUS w Mgyrországi vendégforglom fejlesztése * B u d p e s t n y r l á s és Cdülés s z o l g á l t á b n * Blfonvidélt r e n d e z é s i és építészeti kérdései * M á t y á s k i r á
RészletesebbenAZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI MEGGY TÁJFAJTA SZELEKCIÓ EREDMÉNYEI ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE. Szabó Tibor
AZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI MEGGY TÁJFAJTA SZELEKCIÓ EREDMÉNYEI ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Szabó Tibor Budapest, 2007 A doktori iskola megnevezése: Interdiszciplináris (Kertészettudományi) Doktori Iskola
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmuttók Az dtszolgálttás 229/26. (XI. 2.) Korm. rendelet lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: Adtszolgálttók:
RészletesebbenLF-022 LJ-024 LJ-0225 S LJF-012
LF-022 LJ-024 LJ-0225 S LJF-012 H A S Z N Á L A T I Ú T M U T A T Ó Fgor mosogtógép FAGOR HUNGÁRIA KFT. 1071 BUDAPEST, DAMJANICH U. 11-15. A 2/1984 (III. 10.) számú BkM-IpM rendelet lpján, mint gyártó
Részletesebbenkötőanyagban legkisebb mélységig beágyazott szemcsék figyelembevételével történik. Sok kutató a amilyen például
NME Közleményeí, Miskolc, III Sorozt, Gépészet, 30 (1985) kötet, 157164 A GYÉMÁNTSZEMCSÉS KORONGOKKAL TÖRTÉNŐ KÖSZÖRÜLÉS TERMELÉKENYSÉGÉNEK ELMÉLETI ANALIZISE"' M D UZUNJAN Ösuefogllás A cikk megdj gyémántszemcsés
RészletesebbenJuhász István Orosz Gyula Paróczay József Szászné Dr. Simon Judit MATEMATIKA 10. Az érthetõ matematika tankönyv feladatainak megoldásai
Juhász István Orosz Gyul Próczy József Szászné Dr Simon Judit MATEMATIKA 0 Az érthetõ mtemtik tnkönyv feldtink megoldási A feldtokt nehézségük szerint szinteztük: K középszint, könnyebb; K középszint,
RészletesebbenHomokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület
Vidékfejlesztési Egyesület Emlékeztető Szkmi rendezvény Időpont: 2015. október 07. 15:00 Helyszín: Beretvás Bor- és Pálinktörténeti bemuttóhely, 6041 Kerekegyház, Rákóczi u. 108. Tém: 2014-2020-s Vidékfejlesztési
RészletesebbenRÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A MECSEK-ÖKO ZRT. VOLT URÁNBÁNYÁSZATI- ÉS ÉRCFELDOLGOZÁSI TERÜLETEN VÉGZETT REKULTIVÁCIÓS ÉS UTÓGONDOZÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÉSZTS TÁJÉKOZTATÓ A MCSK-ÖKO ZRT. VOT URÁNBÁNYÁSZATI- ÉS ÉRCFDOGOZÁSI TRÜTN VÉGZTT RKUTIVÁCIÓS ÉS UTÓGONDOZÁSI TVÉKNYSÉGÉRŐ Pécs, 2011. októer TARTAOMJGYZÉK 1. A BÁNYÁSZAT ÉS A RKUTIVÁCIÓ TÖRTÉNT... 3
RészletesebbenELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010.
ELBIR Elektronikus Lkossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE Tisztelt Polgármester sszony/úr! DR. SIMON LÁSZLÓ r. dndártábornok z Országos Rendőr-főkpitányság
RészletesebbenELŐKÉSZÜLETEK HÍMZÉS FÜGGELÉK. Számítógép-vezérelte hímzőgép. Használati utasítás
ELŐKÉSZÜLETEK HÍMZÉS FÜGGELÉK Számítógép-vezérelte hímzőgép Hsználti utsítás FONTOS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK A gép hsznált előtt, kérjük, olvss el iztonsági előírásokt. VESZÉLY - Ármütés elkerülése érdekéen:
RészletesebbenKelj föl rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! mely nyögél Elfojtott, vérző szív alatt.
SZIGLIGETI Szigliget 750 éve királyi HARSONA vár Szigliget község Önkormányztánk ingyenes kidvány XI. évf. 3. szám Vörösmrty Mihály: Szbd sjtó Kelj föl rb-ágyd kőpárnáiról, Beteg, megzsibbdt gondolt! Kiálts
RészletesebbenVB-EC2012 program rövid szakmai ismertetése
VB-EC01 progrm rövid szkmi ismertetése A VB-EC01 progrmcsomg hrdver- és szoftverigénye: o Windows XP vgy újbb Windows operációs rendszer o Min. Gb memóri és 100 Mb üres lemezterület o Leglább 104*768-s
RészletesebbenFriss tavaszi szélben ünnepeltünk
Ngykáti HÍRADÓ Ngykát Város Önkormányztánk lpj VIII. évfolym 3. szám 2014. március 26. Friss tvszi szélben ünnepeltünk Ez évben is megemlékeztünk 1848 49-es forrdlom és szbdsághrc évfordulóján. Az 1840-es
RészletesebbenTöbb, mint 140 kolléga vett részt a Magyar Közművelődésért Konferenciasorozat kecskeméti állomásán
Hírlevél XVII. évfolym 212. szám 2012. jnuár A Bács Kiskun Megyei Önkormányzt Közművelődi Szkmi Tnácsdó Szolgálttó Intézetének információs hvilpj Kecskemét Megyei Jogú Város lpolgármestere Okttás ifjúság,
RészletesebbenCseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal
Budpesti Corvinus Egyetem Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásánk növelése növekedést szbályozó lnyokkl Doktori értekezés tézisei Bujdosó Géz Konzulens: Hrotkó Károly D.Sc Budpest 26 A doktori iskol
RészletesebbenLÁSZLÓ SZOKOLI. évi átlagosnövekedése 1945-75 között meghaladta az 5%-ot, aminek eredményeként. jövedelem. a felszabadulás előtt is fontos ipari
Berend AZ IPAR FEJLÖDÉSÉNEK 30 ÉVE SZOKOLI LÁSZLÓ A kézirt beérkezett: 1975. december I-én A mgyr gzdság történetének kiemelkedő jelentőségű szksz z l945-től npjinkig trtó periódus. Az ebben z időszkbn
RészletesebbenKokusai Budoin, IMAF International Martial Arts Federation Nemzetközi Harcművészeti Szövetség AIKIDO - IAIDO - JUJUTSU - KARATEDO
Évvége 2013. kép forrás: internet Előszó Trtlom Szervusztok, Előszó Aikido 2013 Iido 2013 Jpnisztik: Egy kis jpán évvége Beszámoló "3 of kind" Emlékezés régi időkre Aikido edzőtáborok 2014. Gendoltok Írtm
RészletesebbenVÉREK TES. Amit Lélekben kezdtetek el. ANYÁK NAPJÁN SZERETETTEl KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT!
TES VÉREK Budpest József Utci Bptist Gyülekezet lpj XXIV. évfolym 5. szám 2014.május ANYÁK NAPJÁN SZERETETTEl KÖSZÖNTÜNK MINDEN ÉDESANYÁT! Amit Lélekben kezdtetek el (Gl 3,1-11; Zsid 10,36-39) A májusi
RészletesebbenPannonianNatureNetwork: 4 nemzeti park, 10 natúrpark életminőség és turizmusbázis a nyugat-pannon térség számára
PnnoninNtureNetwork: 4 nemzeti prk, 10 ntúrprk életminőség turizmusbázis nyugt-pnnon térség számár Nyitórendezvény Kőszegen z Írottkő Ntúrprk Látogtó- Képzőközpontjábn A Csodbogyós-cseppkőbrlng Bltonedericsen,
RészletesebbenKözlemények 339 VARGA SÁNDOB
Közlemények 339 A felszbdulás utáni első könyvkidvány. A gyr Könyvszemle 1970/4. számábn TISZAY Andor közleményében (gyr nyelvű orosz szótárkidásink első fecskéi két világháborúbn) fcsimiléjének közredásávl
RészletesebbenA színpad és a nézőtér viszonya (1) Ravelszki perújrafelvétele (10) Az úrhatnám polgár avagy vallomás a színházról (14) Don Juan, a magánember (17)
SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 1 2. S Z Á M 1 9 7 9. D E C E M B E R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C
RészletesebbenIkonok Világa Magazin
Ikonok Világ Mgzin IkoNo k V i l á g elektronikus képesképes kidvány elektronikus m gzin A március - áprilisi szám trtlmából: Március és április ngyböjtnek és húsvét ünnepének is z ideje. Ikonokbn gzdg
RészletesebbenSzerelői referencia útmutató
Szerelői referenciútmuttó Dikin Altherm geotermikus hőszivttyú Szerelői referenci útmuttó Dikin Altherm geotermikus hőszivttyú Mgyr Trtlomjegyzék Trtlomjegyzék 1 Áltlános iztonsági óvintézkedések 3 1.1
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára
8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
RészletesebbenService Magazin. 5 000 Ft. Akkumulátor-csere részletek és további kedvezmények a 9. oldalon
simply clever Service Mgzin A szerviz- és trtozékjánltok érvényessége: 2012. október 1. 2013. február 28. www.skodszervizek.hu Legyen klubtg, élvezze most induló Go! Service Progrm előnyeit! részletek
RészletesebbenMAGYAR NYELVI FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára
6. évfolym MNy2 feldtlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 6. évfolymosok számár 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Ügyelj küllkr és helyesírásr! A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.
RészletesebbenVÉREK TES. Az őszi levél üzenete. a Budapest József Utcai Baptista Gyülekezet lapja
TES VÉREK Budpest József Utci Bptist Gyülekezet lpj XXII. évfolym 10. szám 2012.október nyáron, erőt, biztonságot sugározv, de bevisszük lkásunkb télen, mikor felállítjuk z örökzöld fenyőt, hogy emlékeztessen
Részletesebbentud vinni, tehát nem kényszeríthetjük építsen magának, hogy a mozsárkályhát Abból indulnék ki, hogy nem elvétett gondolat-e a fűtőmű
lterntívát nem rr, kéményt bete brikettre. 85 tud vinni, tehát nem kényszeríthetjük építsen mgánk, mozsárkályhát T ó t h bból indulnék ki, nem elvétett gondolte fűtőmű megvlósítás, mert kb. 1 milliárd
RészletesebbenDuplafalú nemesacél-füstgázberendezés Mérettáblázat 2001.08
DW-ALKON ÚJ! Duplflú nemescél-füstgázberendezés Mérettáblázt 2001.08 R Tervezési segédlet Minõsítés: DIN/ISO 9001 Duplflú nemescél-füstgázberendezés DW-ALKON Kpillrstop nincsenek hõhidk átmenõ hõszigetelés
RészletesebbenT A R T A L O M. játékszín H E R M A N N I S T V Á N. arcok és maszkok. fórum. négyszemközt. viiágszínház. drámamelléklet
S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I E S K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I. É V F O L Y A M 9. S Z Á M 1 9 8 3. S Z E P T E M B E R F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F
RészletesebbenHÁZTARTÁSI AXIÁLIS VENTILÁTOROK. Használati utasítás SAF széria
HÁZTARTÁSI AXIÁLIS VENTILÁTOROK Hsználti utsítás SAF széri 2012 VENTILÁTOR JELÖLÉSEI SAF X X X X X X X X csõcsonk átmérõje - 100,, Ventilátor cslád - VKO, VKO1, M, MA, M1, M3, MAO2, M1OK2, R, R1, K, K1,
RészletesebbenMAGICAR 441 E TÍPUSÚ AUTÓRIASZTÓ-RENDSZER
MAGICAR 441 E TÍPUSÚ AUTÓRIASZTÓ-RENDSZER 1. TULAJDONSÁGOK, FŐ FUNKCIÓK 1. A risztóberendezéshez 2 db ugrókódos (progrmozhtó) távirányító trtozik. 2. Fontos funkciój z utomtikus inditásgátlás, mely egy
Részletesebben6. Tárkezelés. Operációs rendszerek. Bevezetés. 6.1. A program címeinek kötése. A címleképzés. A címek kötésének lehetőségei
6. Tárkezelés Oerációs rendszerek 6. Tárkezelés Simon Gyul Bevezetés A rogrm címeinek kötése Társzervezési elvek Egy- és többrtíciós rendszerek Szegmens- és lszervezés Felhsznált irodlom: Kóczy-Kondorosi
RészletesebbenMARADÉKANOMÁLIA-SZÁMÍTÁS
MARADÉKANOMÁLIASZÁMÍTÁS **'* Kivont STEINER FERENC" okl középiskoli tnárnk Nehézipri Műszki Egyetem Bánymérnöki Krához benyújtott és elfogdott doktori értekezéséből Az értekezés bírálói: Dr csókás János
RészletesebbenBüki Újság A BÜKI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
Büki Újság A BÜKI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XIV ÉVFOLYAM 2 SZÁM 2012 FEBRUÁR 10 AJÁNLÓ Feltűzték szlgot végzős diákokr Idei első ülését trtott képviselő-testület 4 Nyugodt hngultbn telt közmeghllgtás 5 Kistérségi
RészletesebbenPAFC PÉCS augusztus 1., PÉNTEK, 19 ÓRA PANCHO ARÉNA
4. ugusztus., péntek PAFCPÉCS ugusztus., PÉNTEK, 9 ÓRA PANCHO ARÉNA Dnilovics Gohér Hudák Mkri Az OTP Bnk Lig. fordulójábn negyedszer lép pályár Puskás Akdémi FC z áprilisbn átdott Pncho Arénábn, hol első
RészletesebbenSÁRVÁR KÖZPONTI AKCIÓTERÜLETÉNEK ELİAKCIÓTERÜLETI TERVE
Sárvár Központi Akcióterületének elıkcióterületi Terve SÁRVÁR KÖZPONTI AKCIÓTERÜLETÉNEK ELİAKCIÓTERÜLETI TERVE Gyır-Sárvár, 2008. máju 1 Sárvár Központi Akcióterületének elıkcióterületi Terve KÉSZÜLT SÁRVÁR
RészletesebbenCsaládi napközi hálózatok pedagógiai munkájának támogatása a napközbeni kisgyermekellátás területén
Trtlom: Murányi Beát: Bevezető Tímárné Huny Tünde: A csládi npközi hálózti koordinátor kompetenciái Szombthelyiné dr. Nyitri Ágnes: A hálózti koordinátor támogtó, segítő szerepe Szombthelyiné dr. Nyitri
Részletesebben