Miért szigeteljünk? A szigetelés Önnek is, a Földnek is a legjobb megoldás.

Átírás

1 Miért szigeteljünk? A szigetelés Önnek is, a Földnek is a legjobb megoldás. Miért? Az Ön otthonában a falak, tetőterek, és a födémek szigetelése megakadályozza a hőveszteséget télen (és a hőfelvételt nyáron) valamint csökkenti az Ön házának, lakásának energiafogyasztását, ami a következőket eredményezi: alacsonyabb fűtési számla az Ön kazánja kevésbbé "használódik el" kevesebb lesz az Önt kiszolgáló erőmű szén-dioxid kibocsátása csökken a globális felmelegedés és a klímaváltozás A lakások szigetelési szintje fokozatosan növekszik, ahogy a Kormányzat felismerte a környezet védelmére és az otthonok komfortjára gyakorolt előnyös hatását. A probléma, hogy számos régi lakás nem felel meg a jelenlegi építési rendeleteknek. Például egy, a 70-es években - kevés szigeteléssel - épített ház a mai rendeleteknek megfelelően szigetelve akár 5-ször kevesebb energiát is fogyaszthat. A szigetelés két leghatékonyabb módja: A szigetelés bizonyítottan pénzt takarít meg Önnek! Dryvit jellegű hőszigetelő rendszer A dryvit jellegű hőszigetelő rendszerek esetében alkalmazott, úgynevezett polisztirollapos hőszigetelés az épület bármely pontjának egyenletes melegedését és állandó hőtárolását teszi lehetővé. Az épület hőszigetelése, valamit a termelt hőenergia maradéktalan hasznosításán felül a dryvit hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti, ugyanis jelentős mértékben csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Hőszigetelő rendszerek 1 / 7

2 A dryvit jellegű hőszigetelő rendszerek hazánkban évtizedek óta alkalmazott hőszigetelők és felületképzők, melyek mind új, mind felújítandó épületek esetén kiválóan teljesítik feladatukat. A rendszer megfelelő hőszigetelő lemez felragasztásával, üvegháló erősítéssel és vékonyvakolattal készül. Utólagos szigetelés Egy már elkészült ház utólagos szigetelése, a falfelületek utólagos szigetelése esetén, általánosan 35-50%-os nagyságrendű energia-megtakarítással lehet számolni. Kőzetgyapot hőszigetelés A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelő anyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívűl tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000 celsius. Külső homlokzat hőszigetelés I.rész Állandóan változó világunk folytonos alkalmazkodást vár el tőlünk, így valljuk azt, hogy még a csapból is ez folyik" típusú témákról is kell újra beszélni, hiszen mindig vannak olyan változások, amelyek kihatnak ezekre. Ilyen példa, a lakó épületeink homlokzatainak szigetelése. Mivel cégünknél a műszaki szakmai kérdések állandóan napirenden vannak, az itt jelentkező újdonságokról oktatások, és kiadványok formájában tájékoztatjuk kivitelező és kereskedő partnereinket, így egy olyan témát érintenék, amiről viszony-lag kevesebb szó esik, a finanszírozást. 2 / 7

3 A külső homlokzati szigetelés fontosságáról ma már talán senkit nem kell meggyőzni, tekintsük át mégis röviden, az anyagi előnyeit, illetve az egyes műszaki változások kihatását a beruházások összköltségére. Külső homlokzat hőszigetelés II. rész A leggyakrabban említett előny a fűtésszámlák csökkenése. A kivitelezés költségeivel, illetve a hőszigetelési anyagok jelenlegi piaci árával számolva ez megközelítőleg 8-10 éves megtérülési időt jelent, nem számolva az energia árak ezen időszakban történő növekedésével. Szintén a pénztárcánkat érintő szempont, hogy az eladásnál az épületenergetikai tanúsítvány jelentősen befolyásolhatja az ugyanazon kategóriás ingatlanok piaci értékét (egy jobb hőszigetelésű épület ára magasabb, míg egy rossz hőszigetelésű épületé alacsonyabb lesz). Külső homlokzat hőszigetelés III.rész Fontos kérdés, a beruházás költségének szempontjából a szigetelő lapok vastagságának meghatározása. Szerencsére elmúlni látszanak azok az idők, amikor a szabványos" 5 cm-es vastagság volt a divat. Az elmúlt években jelentősen nőtt az utólagos homlokzatszigetelésekhez használt szigetelő lapok vastagsága. Általánosságban elmondható, hogy manapság 8 cm vastagság alatt egy panelházi lakó közösség, vagy magánszemély sem gondolkodik. Nyilván nem szabad a ló túlsó oldalára sem átesni, hiszen a végtelenségig növelt szigeteléssel nem lesz nulla a fűtés költségünk a passzívház sem csak a szigetelés megnövelésével válik passzív házzá viszont a megtakarítással már nem áll arányban a vastagság növekedésből adódó többlet költség. Külső homlokzat hőszigetelés IV.rész 3 / 7

4 A fentiek tükrében lakosság számára már csak egy fontos kérdés maradt: miből fizessük? Az állami szerepvállalás mértéke itthon sajnos elmarad az európai szinttől, hiszen Ausztria és Németország egyes tartományaiban a támogatás összege meghaladhatja a beruházás 50 %-át. Hazánkban ez jelenleg elmarad az említett összegektől, ettől független, mindenkit csak bíztatni tudunk, hogy használják ki az itthoni pályázati lehetőségeket. Mekkora legyen szigetelés vastagsága? Mikor egy épület hőszigeteléséről beszélünk, a Magyarországon használt átlagos hőszigetelő lap vastagsága sajnos nem éri el az 5 cm-t sem. Örömmel tapasztaltuk, hogy a évben a hőszigetelési vastagság 6cm-ről 7, illetve 7 cm-ről 8 cm-re növekedett. A számítások és az előrejelzések alapján a 2010-es évben már 8-10 cm-es vastagság lesz az átlag. A rendszer "legolcsóbb" összetevője a hőszigetelő lap, vastagságának növelésével érhető el a nagyobb energia megtakarítás. Érdemes elgondolkozni már az elején milyen minimális vastagságú szigetelőlapot ajánl a szakirodalom, és mennyivel vastagabbat enged meg a pénztárcánk. Ne feledjük, ha már pénzt költünk, szeretnénk elérni, hogy az a hőszigetelés, ami télen benntartja a meleget, nyáron kint tartsa a meleget. A hőszigetelés és az energiafogyasztás Mintegy 25 éve, az energiaárak növekedése és a lassan egyre tudatosabbá váló környezetvédelmi törekvések következtében kibontakozóban van az általános törekvés az energiafogyasztás csökkentésére. Az átlagos fogyasztó szemében viszont még mindig fontosabb az autójának az alacsony fogyasztása, mint a házának pontos fűtési költsége, illetve az a kérdés, hogy a fűtésszámla mértéke arányban van-e a lakás területével, vagy hogy az utólagos hőszigetelés következtében mennyit sikerült megtakarítani. 4 / 7

5 Természetesen egy korszerű hőszigetelés magasabb beruházási költségekkel jár, de azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a szigetelőanyagok költsége egy ház építési költségeinek mindössze a 3%-át teszi ki. Tény az is, hogy általában a hőszigetelés költsége csak néhány fűtési szezon után; és egy régi építmény viszonylag igényes felújítása is csak középtávon térül meg. A szigetelés ellen szóló érv még mindig az, hogy a falak nem tudnak szellőzni. A megoldás: a helyes szellőztetés. Ez azt jelenti, hogy naponta többször is, 5-10 percre, kereszthuzatot hozunk létre, aminek köszönhetően kicserélődik a levegő anélkül, hogy a falak és a bútorok lehűlnének. Miért fontos a hőszigetelés? Fontos hogy az épületben jól érezzük magunkat. A kedvező hőérzet és mikroklíma kialakítása rendkívül fontos és ehhez segít hozzá a polisztirollapos hőszigetelés. A rosszul szigetelt ház, lakás, vagy épület központjában a hőmérséklet jóval több, mint a falak mellett, ilyenkor szoktuk azt érezni, hogy "süt" a hideg a falakból. A polisztirollapos hőszigetelés az épület bármely pontjainak egyenletes melegét teszi lehetővé. A hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti. Csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Nyáron a rosszul szigetelt fal külső oldala domborúvá válik a melegtől, télen homorú lesz a hidegtől és ezekben a mozgásokban az évek során "elfáradnak" a falszerkezet anyagai. Ezen mozgások minimalizálását segíti a hőszigetelés. Segít még a falban elhelyezett gépészeti csövek fagyveszélytől való megóvásában is. Valamint csökkenti a párakondenzációs veszélyt azzal, hogy a harmatpontot kitolja a külső falsíkra, átgondolt szellőztetés mellett, ami az épületek belső penészedésének, gombásodásának megszűnését jelenti. Utólagos hőszigetelés Egy már elkészült ház utólagos szigetelése. A falfelületek utólagos szigetelése esetén, általánosan 35-50%-os nagyságrendű energia-megtakarítással lehet számolni. 5 / 7

6 Polisztirolhab A habosított polisztirol adja a hőszigetelő anyagok alapanyagát. A polisztirol lemezeket az építőipar nagy mennyiségben alkalmazza utólagos hőszigetelésre. Falak hőszigetelése Amikor hőszigetelésről beszélünk, akkor az esetek 90%-ban ezt a falakra értjük, mert értelemszerűen ott érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani, ahol a legnagyobb a hőveszteség, s ennek csökkentésével javul a legnagyobb mértékben az épület energiafelhasználása. Polisztirol Expandált és extrudált polisztirol. Az EPS és XPS termékek felhasználási területei: lapostető hőszigetelések, (EPS és XPS) külső fal (homlokzat, pince) hőszigetelő EPS lapok, lábazat (formahabosított EPS lapok és XPS) belső oldali hőszigetelések, standard hőszigetelő lapok. A homlokzati szigetelés elsődleges célja megakadályozni a fűtési hő belülről kifelé áramlását. A ház hőszigetelésének legfontosabb alapfeltétele az érintetlen homlokzat. Hőszigetelő rendszer A hőszigetelő rendszerek esetében alkalmazott, úgynevezett polisztirollapos hőszigetelés az 6 / 7

7 épület bármely pontjának egyenletes melegedését és állandó hőtárolását teszi lehetővé. Az épület hőszigetelése, valamit a termelt hőenergia maradéktalan hasznosításán felül az utólagos hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti, ugyanis jelentős mértékben csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Hőszigetelés A hőszigetelés több célt szolgál egyszerre: egyrészt megvéd a hideg ellen, másrészt csökkenti a káros fűtési melléktermékek mennyiségét, és az épület tartószerkezetét érő hőterhelést is. A hőterhelés csökkentésével mérsékli a tartószerkezetek hőmozgását és az állandó hőmérséklettel biztosítja az épület lakóinak komfortérzetét. A megfelelő hőszigeteléssel nem csak a téli hőveszteség csökkenthető, így spórolva a fűtési költségeken, de a nyári meleg is mérséklődik, sőt elkerülhető lesz a hőhidak kialakulása és a páralecsapódás is. Helyzetkép Egy háztartás energiaköltségének 60-70%-a megy el fűtésre, 10-15%-a melegvízre, 8-12%-a hűtésre, 10%-a az elektromos berendezések használatára és csupán 2%-a világításra. Egy családi ház hővesztesége az ablakon át 20-40%, a külső falon keresztül 30-40%, a tetőszerezeten 10-20%, a pincefalon 10-15%. A fenti számokból is jól látható, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás a teljes külső hőszigeteléssel érhető el, mely a homlokzatra és a tetőszerkezetekre is kiterjed. A forró nyár és a hideg tél ellen csak a megfelelő vastagságú hőszigetelés nyújthat védelmet! 7 / 7