A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságai: a magán- és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlenségek

Átírás

1 A mgyrországi várndósgondozási rendszer sjátossági: mgán- és állmi ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlenségek Boros Julinn dr. 1, 2 Kopcsó Krisztin dr. 2 Veroszt Zsuzsnn dr. 2 1 Semmelweis Egyetem, Áltlános Orvostudományi Kr, Mgtrtástudományi Intézet, Budpest 2 Központi Sttisztiki Hivtl, Népességtudományi Kuttóintézet, Budpest Bevezetés: Jóllehet Mgyrországon várndósok társdlombiztosítási rendszer áltl támogtott komplex várndósgondozási ellátásr jogosultk, mégis sokn vesznek közülük igénybe privát szolgálttásokt. Ezt döntést többek között biztonságérzet fokozás és várndósgondozást végző szkember szülésig trtó folytonosságánk biztosítás motiválj. Nemzetközi szkirodlmi dtok lpján mindemellett feltételezhető, hogy hzánkbn is befolyásolj válsztást társdlmi-gzdsági helyzet. Célkitűzés: A jelen elemzés célj nnk vizsgált mgyrországi várndósok reprezenttív mintáján, hogy z állmi/ mgán/vegyes finnszírozású várndósellátás igénybevétele mennyiben kpcsolódik bizonyos demográfii, szocioökonómii, egészségi és pszichológii változókhoz. Módszer: Az elemzés Kohorsz 18 Mgyr Születési Kohorszvizsgált első, várndós nyák körében zjló szkszánk súlyozott dtin történt (n = 8287). Az dtok forrását védőnők áltl szóbeli interjúk során felvett, vlmint önkitöltős formábn begyűjtött kérdőíves dtok szolgálttták. Eredmények: Az egyes várndósgondozási formák igénybevétele erősen összefüggött várndós korávl, iskoli végzettségével, nygi helyzetével és fogllkozási presztízsével. Közepes erősségű kpcsoltbn állt várndós prtnerkpcsolti helyzetével és meglévő gyermekeinek számávl, míg gyenge összefüggésben z egészségi állpotávl és pszichés tüneteivel. A finnszírozási formához mindemellett erősen kpcsolódott z, hogy várndós válsztott orvossl, szülésznővel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kpott eredmények rámuttnk, hogy várndósellátás különböző finnszírozású formáink igénybevétele jelentős mértékben együtt jár várndós szocioökonómii és demográfii sjátosságivl, míg egészségi és pszichés állpotávl csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hzi várndósgondozást jellemző kettős finnszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozz mgábn. Jövőbeli elemzésekben vizsgált tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutt összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, vlmint ezeken keresztül várndós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): Kulcsszvk: várndósság, várndósgondozás, mgán/állmi/vegyes ellátás, Kohorsz 18 Chrcteristics of the Hungrin pregnncy cre system: bckground inequlities in the preferences for privte nd public cre Introduction: While pregnnt women in Hungry re entitled to complex pregnncy cre finnced by the socil security system, mny of them do use privte services. This decision is motivted, mong other things, by incresing the sense of security nd ensuring the presence of the doctor providing pregnncy cre t the birth. However, bsed on the interntionl literture, it cn be ssumed tht this decision is influenced by the socio-economic bckground s well. Objective: The im of the present nlysis is to exmine the extent to which the use of public/privte/mixed funded pregnncy cre is relted to certin demogrphic, socioeconomic, helth relted nd psychologicl vribles on representtive smple of pregnnt women in Hungry. DOI: / Szerző(k) évfolym, 35. szám

2 Method: The nlysis ws performed on the weighted dt of the first, pregnnt wve of the Cohort 18 Growing Up in Hungry (n = 8287). The nlysis is bsed on dt from personl interviews nd self-dministered questionnires conducted by the helth visitors mong pregnnt women in Results: The use of different forms of pregnncy cre ws strongly relted to the ge of the pregnnt women, their eduction, finncil sitution nd occuptionl prestige. It ws modertely correlted with the pregnnt womn s prtnership sttus nd their prity, while it ws wekly correlted with her helth sttus nd psychologicl symptoms. The form of finncing of the pregnncy cre ws, however, strongly relted to whether the pregnnt womn plnned to give birth with chosen doctor or midwife. Discussion: The results show tht the use of different forms of pregnncy cre is gretly ssocited with the socioeconomic nd demogrphic chrcteristics of the pregnnt women, while it is only wekly relted to the helth sttus nd mentl wellbeing. Conclusion: Double funding in the Hungrin pregnncy cre system crries whole rnge of bckground inequlities. Future nlyses should exmine whether this hs n impct on the qulity nd vilbility of cre nd, indirectly, on the helth of pregnnt women nd their children. Keywords: pregnncy, mternity cre, privte/public/mixed funded cre, Cohort 18 Boros J, Kopcsó K, Veroszt Zs. [Chrcteristics of the Hungrin pregnncy cre system: bckground inequlities in the preferences for privte nd public cre]. Orv Hetil. 2021; 162(35): (Beérkezett: február 15.; elfogdv: március 9.) Rövidítések FEOR = Fogllkozások Egységes Osztályozási Rendszere; ISCO = (Interntionl Stndrd Clssifiction of Occuptions) Fogllkozások Egységes Nemzetközi Osztályozás; KSH = Központi Sttisztiki Hivtl; NKI = Népességtudományi Kuttóintézet; SD = stndrd deviáció; SEI = (socioeconomic index) társdlmi-gzdsági index; SIOPS = (stndrd interntionl occuptionl prestige scle) stndrd nemzetközi fogllkozásipresztízs-skál; tb = társdlombiztosítás; WHO = (World Helth Orgniztion) Egészségügyi Világszervezet A mgyr várndósgondozási rendszer számos szereplő együttműködésén lpuló komplex egészségügyi szolgálttás [1]. A várndósság során végzett gondozási tevékenység fő célj z ny és mgzt egészségének védelme, ennek érdekében gondozási folymt résztvevői folymtosn nyomon követik várndós nő egészségét, és tnácsokkl segítik elő mgzt fejlődését; igyekeznek felismerni veszélyeztetettséget és megelőzni z esetleges szövődményeket, felkészítik várndóst szülésre és z nyságr. A gondozási folymt során szülészorvos mellett kiemelkedő szerep jut védőnőnek, háziorvosnk és szülésznőnek. Az lpellátásbn védőnő koordinálj várndós gondozását, háziorvos feldt pedig szükséges vizsgáltokr, lborb történő beutlás, várndós egészségének nyomon követése. A szkellátásbn lcsony rizikójú terhesség esetén várndós válsztht szülészorvos helyett szülésznőt, illetve természetesen igénybe veheti szülész-nőgyógyász szkorvos szolgálttásit. Hzánkbn várndósgondozási rendszer igénybevételére mgzti élet védelme érdekében vlmennyi várndós jogosult. A társdlombiztosítási (tb-) rendszer áltl támogtott szolgálttások mellett zonbn várndósok jelentős hányd privát szolgálttásokt is igénybe vesz gyermekvárás során. Felvetődhet kérdés, hogy emögött milyen okok, motívumok húzódhtnk meg. Az Egyesült Királyságbn és Írországbn végzett korábbi kuttások rámuttnk, hogy várndósgondozás formájánk és szülés helyszínének megválsztáskor nők áltl mérlegelt fontos szempontok következők: biztonság; várndósgondozást biztosító szkember személyének folytonosság; z egyénre szbott gondozás; korszerű újszülöttellátáshoz és szükség esetén z orvosi ellátáshoz vló hozzáférés; többféle fájdlomcsillpítási mód közötti válsztás lehetősége; vlmint z ellátásukt illető bizonyos kérdésekben vló sját döntés jog [2 4]. Mgyrországi nők körében végzett kvlittív felmérés szerint ezzel összhngbn szülő nőknél z orvosválsztás és hálpénzdás fő motivációj biztonságérzet, megfelelő ellátás iránti igény, vlmint z, hogy fogdott orvos jelen legyen szülésnél [5]. A várndósgondozás kettős rendszere, válsztott orvos intézménye révén, kevésbé formálisn ugyn hiszen várndósgondozássl ellentétben szülések jelentős része állmi kórházkbn zjlik, de egészen szülésig determinálj z ellátás minőségét, bevtkozások gykoriságát, mgábn hordozv háttér-egyenlőtlenségek egész sorát [6]. Az egészségügyi ellátórendszer társdlmi meghtározottságink enyhítésére átfogó WHO-irányelv vontkozik [7]. A évi WHO-jánlás szülő nők igényeinek felmérésére lpozv egyebek mellett szülésznő vgy báb várndósgondozásbn játszott szerepét hngsúlyozz, kor terhességi időszktól egészen gyermekágys szkszig [8]. A szülésznők folymtos támogtásár lpozott ellátórendszerhez kötődő várkozások épp szocioökonómii hátrányokból szármzó negtív egészségi következmények enyhítésére vontkoznk ORVOSI HETILAP évfolym, 35. szám

3 (részletező összegzését lásd [9]). A mgán- és állmi ellátás kombinációj zonbn még z áltlános bábellátás esetén is társdlmi különbségeket hordoz. Az egészségügyi ellátáshoz vló hozzáférés társdlmi egyenlőtlenségei várndósellátás kpcsán kiemelt figyelmet érdemelnek [10]. Az ezen időszkbn tpsztlt ellátásminőségi, hozzáférési hátrányok z ny egészsége mellett gyermek későbbi fejlődésére is kihtnk, sjátos módon örökítve ezáltl szociodemográfii státuszt [11, 12]. Ez kpcsolt szülés kimenete, gyermek állpot és fejlődése és z ny szocioökonomii státusz között még teljes körű és egységes állmi egészségügyi ellátást biztosító tb-rendszerekben is kimutthtó [13]. A mgán- és állmi ellátórendszerek kiegészítő egymás mellett élése mely számos egészségügyi szisztém sjátj többnyire mgánellátáshoz kpcsolhtó fokozottbb társdlmi egyenlőtlenségeket mutt [14 16]. A hzi egészségügyben várndósgondozási-szülészeti ellátásbn különösen dominál e kettős finnszírozási form jelenléte. A szintén állmi/mgán/vegyes finnszírozású várndósgondozási szisztémán lpuló ír ellátórendszer friss vizsgáltábn Morn és mtsi [17] kor terhességtől gyermekágy időszkáig kérdezték z nyákt. Jóllehet fő kuttási kérdésük z ellátás minőségének és bevtkozások gykoriságánk lkulás volt z eltérő finnszírozási módok esetén (lásd erről hzi eredményeket: [18]), kuttás z egyes ellátási formákt igénybe vevők háttérjellemzőit is vizsgált. Eszerint szociodemográfii meghtározottságok egyértelműen kihtnk terhesgondozási form melletti döntésekre. A mgánellátás igénybevétele esetén mely z ír dtok lpján jócskán elmrd mgyrországi gykoriságtól z idősebb, mgsbb státuszú, írországi születésű nyák dominálnk. A rizikófktorok és z ellátási típus közti összefüggésre is e háttérjellemzők htnk ki leginkább. A tb-vel, illetve z ún. orvosi segéllyel (Medicid) rendelkező várndósok körében mindemellett, egyváltozós sttisztiki eljárásokkl vizsgálv, prentlis depresszió előfordulás is mgsbb, mint mgánbiztosítássl rendelkezők körében [19]. Többváltozós sttisztiki módszereket lklmzv ugynkkor biztosítási státusz már nem jósolt meg depressziószintet, vgyis mgsbb depressziószint hátterében vélhetően biztosítási státusszl szorosn összefüggő társdlmi, demográfii, egészségügyi, kpcsolti és egyéb pszichológii változók (így például mgsbb szorongásszint) álltk. Mindebből zt következtetést vonhtjuk le, hogy hzi várndósellátás különböző finnszírozású formáink igénybevételéhez z nyák szocioökonómii és demográfii sjátossági mellett pszichés és fiziki egészségük is kpcsolódht, mindezen tényezők pedig gyermeket váró nők és mgztik komplex egyenlőtlenségi rendszerét hozzák létre. Elemzésünk célj ennek z összetett egyenlőtlenségi rendszernek feltárás mgyrországi várndósok reprezenttív mintáján. Módszer Mint és eljárás A jelen tnulmány Központi Sttisztiki Hivtl (KSH) Népességtudományi Kuttóintézete (NKI) áltl folyttott Kohorsz 18 Mgyr Születési Kohorszvizsgált első, várndósszkszánk dtfelvételén lpul. A Kohorsz 18 kuttás súlyozott, várndós-dtbázis (n = 8287) 2018-bn várndós nyák populációjár nézve reprezenttív (z iskoli végzettséget, pritást, hivtlos csládi állpotot, z életkort, illetve lkhely fejlettségi muttóját tekintve), és zon, gyermeket váró nők közel 10%-át fogllj mgábn, kik szülésének várhtó időpontj várndósgondozási könyvben rögzített dtok lpján április 1. és április 30. közötti időszkr esett (lásd bővebben [20, 21]). A mintvétel védőnői körzeteken lpuló és területek társdlmi státuszát is figyelembe vevő, véletlen kezdőpontú szisztemtikus mintvétellel történt. A mintáb kerülő védőnői körzetekben z dott időszkr gyermeket váró nőknek kuttásr vló felkérése teljes körű volt. A várndósok felkérését és lekérdezését z NKI áltl erre felkészített védőnők végezték, várndósok tájékozttását és írásos beleegyezését követően. Az dtfelvétel jánlott ideje várndósság hete közé esett. A várndósok lekérdezése z esetek 3%-ábn ennél korábbn (de legkorábbn 20. héten), 11%-ábn pedig ennél később történt. A megkérdezett nők átlgosn várndósságuk 30,12. hetében jártk (SD = 2,16). A válszdók életkor z dtfelvétel időpontjábn 13 és 49 év között változott (M = 29,61; SD = 6,05). A várndósok 98,6%- (8172 fő) egy mgztot, 1,4%- (114 fő) két mgztot várt, 1 fő pedig hárms ikreket. A kuttás módszertnáról és mintáról részletes információkt trtlmz témábn megjelent két jelentés [21, 22]. Változók és mérőeszközök A jelen elemzés várndós-dtfelvétel két forrásár, védőnők áltl szóbn lekérdezett főkérdőív súlyozott dtir és gyermeket váró nők áltl kitöltött önkitöltős kérdőív ehhez kpcsolt dtir támszkodik. Azt, hogy várndós milyen finnszírozású várndósellátást vesz igénybe, főkérdőív zon kérdése lpján htároztuk meg, hogy válszdó jelenlegi várndósság kpcsán sját bevllás szerint tb-támogtott rendelésen, mgánrendelésen vgy mindkét fjt rendelésen járt nőgyógyásznál vgy szülésznőnél várndósgondozáson. A mögöttes társdlmi egyenlőtlenségek megrgdásához rétegződés hgyományos vertikális indikátorit, társdlmi-gzdsági háttér index (SEI) lkotóelemeit [23] vontuk be z elemzésbe, úgymint iskoli végzettség, jövedelem és fogllkozásipresztízs-komponensek. Az előbbi kettő esetében társdlmi tőke eloszlás évfolym, 35. szám ORVOSI HETILAP 1404

4 mentén értelmezett egyenlőtlenségek hgyományos, Bourdieu-féle felosztását lklmzzuk, melyben z iskoli végzettség kulturális, jövedelmi helyzet gzdsági tőke egyszerűsített mérését képviseli. Az iskoli végzettség változó befejezett képzési szinteken lpul. A jövedelmi változó bázis z önkitöltős kérdőívmodulbn z ny áltl háztrtás elmúlt hvi nettó jövedelmeként zárt vgy nyitott kérdésben megdott érték. Az lklmzott változó z ekvivlens egy háztrtástgr jutó hvi háztrtás-jövedelmi kvintiliseket trtlmzz, ennek létrehozásár tisztított hvi háztrtási jövedelem folytonos változó értékeiből és háztrtásngyság változójából került sor. Azok esetén, kik csk ktegoriális háztrtás-jövedelmet dtk meg, jövedelmi értéket ktegóriátlggl helyettesítettük. Ez esetben tehát nem z egyén (ny), hnem cslád jövedelmi helyzetével dolgozunk. A fogllkozási presztízs változój zonbn már várndós nyához kpcsolódik. A változó kilkítás során először z ny áltl szbdszvsn megdott (utolsó) fogllkozásnév FEOR-08 [24] rendszerű besorolását végeztük el. Ezt követően trnszformáltuk mgyr fogllkozási nómenkltúrát nemzetközi ISCO-08 [25] négy számjegyes rendszer kódjivá, KSH áltl kidolgozott fordítókulcs [26] hsználtávl. Ez biztosított Treimn áltl kidolgozott nemzetközi fogllkozásipresztízs-skál [27], SIOPS (stndrd interntionl occuptionl prestige scle) [28] rendelkezésre álló nemzetközi pontszámink hozzárendelhetőségét [29]. Az ez lpján létrejött folytonos változóból fogllkozásipresztízs-hrmdokt lkítottunk ki nnk érdekében, hogy változó hierrchizáltság mellett külön itemként mgábn fogllhss fogllkozássl még nem rendelkező válszdó nyák csoportját is, tehát zokét, kik még soh nem dolgoztk. Az egészségi állpotr vontkozón szubjektív egészség mérésére lklmzott ötfokú Likert-skálát hsználtuk, ngyon jó -tól ngyon rossz -ig terjedő válszlehetőségekkel, várndósságot megelőző 1 évre, illetve kérdezés idejére, tehát várndósság 7. hónpjár vontkozttv. A szubjektív egészség z egyén önértékelésén, nem pedig orvosi dignózison lpul, de szkirodlombn áltlánosn elfogdott, hogy vlós egészségi állpot jó indikátor, ezért z egészségi állpotr vontkozó felmérésekben rendszeresen lklmzott eszköz. Emellett felmértük zt is, hogy vn-e várndósoknk vlmilyen krónikus betegségük, mely leglább 6 hónpj trt, vgy előreláthtólg leglább 6 hónpig fog trtni. A depressziór utló tünetek felmérése négyfokú Likert-skálát lklmzó Center for Epidemiologic Studies Depression kérdőív [30] nyolctételes változtávl [31] történt (Cronbch-α = 0,760), Szeifert fordítás lpján [32], szorongásos tüneteké pedig négyfokú Likertskálát lklmzó Generlized Anxiety Disorder-2 skál [33] mgyr fordítás ( révén (Cronbch-α = 0,702). Végül várndóssággl összefüggő szorongás felmérésére négyfokú Likertskálát lklmzó, 9 tételes Várndóssággl Összefüggő Gondoltok Kérdőívet [34, 35] lklmztuk (Cronbch-α = 0,829). A depresszióskál, vlmint Várndóssággl Összefüggő Gondoltok Kérdőív dtit leglább 80%- os kitöltöttség esetén személy áltl megválszolt tételek átlgpontszámávl helyettesítettük. A mérőeszközökről további információ vontkozó kuttási jelentésben olvshtó [21]. Adtelemzés Az dtok elemzése SPSS Sttistics 22 progrmml (IBM Corportion, Armonk, NY, Ameriki Egyesült Állmok) történt. Az állm áltl biztosított várndósgondozási ellátás, mgánjellegű várndósellátás és két form vegyes igénybevételének demográfii, társdlmi-gzdsági, egészségi és egyes pszichológii változókkl muttott összefüggéseit khí-négyzet-próbákkl vizsgáltuk. Emellett különféle ellátást igénybe vevő várn dósoknk depresszív és szorongásos tünetek mentén muttott különbségeit Kruskl Wllis-tesztekkel, ezek eredményeit pedig utókövető Mnn Whitney-próbákkl elemeztük. 1. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás válsztott orvos és/vgy szülésznő megléte szerint Vn vgy lesz Önnek válsztott szülészorvos vgy szülésznője, ki jelen lesz szülésnél? Mindkettő vn vgy lesz 222 (10,5) 804 (38,0) 1091 (51,5) 0, ,712* Csk szülészorvos 529 (18,6) 1128 (39,8) 1180 (41,6) Csk szülésznő 190 (44,7) 155 (36,5) 80 (18,8) Nincs, és nem is lesz 2288 (83,7) 306 (11,2) 139 (5,1) Összesen 3229 (39,8) 2393 (29,5) 2490 (30,7) n = 8112; Tb = társdlombiztosítás df = 6, vgyis Crmér-féle V 0,04 érték felett jelez gyenge, 0,12 érték felett közepes és 0,2 érték felett erős összefüggést ORVOSI HETILAP évfolym, 35. szám

5 Eredmények A várndósgondozási formák igénybevétele és összefüggése szkemberválsztássl A nőgyógyászti vizsgáltot várndósok vlmivel több mint hrmd (39,8%) vette igénybe kizárólg tb áltl finnszírozott ellátás keretében, többiek pedig ngyjából egyenlő ránybn oszlottk meg mind mgán-, mind z állmi vizsgálton részt vevők (29,6%), illetve csk mgánellátást igénylők (30,6%) között. Amint z 1. tábláztbn láthtó, különféle várndósgondozási formák igénybevétele erős összefüggést mutt zzl, hogy várndós válsztott orvossl, szülésznővel tervezi-e szülését, vgy válsztott szkember nélkül. Míg 83,7%- zon várndósoknk, kik nem tervezik, hogy szülésüknél jelen lesz válsztott orvos vgy szülésznő, kizárólg állmilg finnszírozott várndósgondozást vesz igénybe, ddig válsztott szülészorvosnál és szülésznő részvételével szülni tervező nyák 89,5%- leglább részben mgánellátást igényel. A várndósellátás és demográfii változók kpcsolt A várndósgondozási formák igénybevétele mindegyik elemzett demográfii változóvl életkor, prtnerkpcsolti helyzet és gyermekszám szignifikáns összefüggést muttott (2 4. táblázt). Az életkor erősen összefüggött z igénybe vett ellátás formájávl. Az állmilg finnszírozott ellátás igénybevételének rány legfitlbb két életkori csoport esetén volt z átlgosnál mgsbb; 20 évnél fitlbbk 88,6%-, évesek 63,7%- ezt veszi igénybe. A mgánellátás esetén pedig teljes mint értékéhez képest 30 év fölött figyelhettük meg z igénybevétel rányánk emelkedését. A prtnerkpcsolti helyzet és z, hogy z ny hánydik gyermekét várt, közepes htáserősséggel függött össze z ny áltl igénybe vett várndósellátás formájávl. A prtnerkpcsolti helyzet vontkozásábn legmrkánsbb különbséget teljes eloszláshoz képest prtnerrel nem együtt élők esetében tláltuk: közülük 2. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósok életkor szerint A várndós életkor (88,6) 33 (6,6) 24 (4,8) 0, ,211* (63,7) 261 (21,4) 181 (14,8) (38,2) 687 (31) 681 (30,7) (28,4) 845 (34) 934 (37,6) (27,6) 489 (33,6) 566 (38,8) (30,3) 132 (33,3) 144 (36,4) Összesen 3294 (39,8) 2447 (29,6) 2530 (30,6) n = 8271 Tb = társdlombiztosítás df = 10, vgyis Crmér-féle V 0,03 érték felett jelez gyenge, 0,10 érték felett közepes és 0,16 érték felett erős összefüggést 3. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósok prtnerkpcsolti helyzete szerint A várndós vlós prtnerkpcsolti helyzete Házstárssl él 1246 (27,6) 1567 (34,7) 1703 (37,7) 0,20 678,970* Élettárssl él 1801 (52,7) 824 (24,1) 790 (23,1) Nem él prtnerrel 246 (72,8) 55 (16,3) 37 (10,9) Összesen 3293 (39,8) 2446 (29,6) 2530 (30,6) n = 8269 Tb = társdlombiztosítás df = 4, vgyis Crmér-féle V 0,05 érték felett jelez gyenge, 0,15 érték felett közepes és 0,25 érték felett erős összefüggést évfolym, 35. szám ORVOSI HETILAP 1406

6 4. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósok korábbi gyermekszám szerint A várndós hánydik gyermekét várj? Első 1305 (33,9) 1288 (33,5) 1257 (32,6) 0,16 418,368* Második 1019 (37,5) 779 (28,6) 922 (33,9) Hrmdik 543 (47,6) 304 (26,6) 294 (25,8) Leglább negyedik 425 (76,7) 74 (13,4) 55 (9,9) Összesen 3292 (39,8) 2445 (29,6) 2528 (30,6) n = 8265 Tb = társdlombiztosítás df = 6, vgyis Crmér-féle V 0,04 érték felett jelez gyenge, 0,12 érték felett közepes és 0,2 érték felett erős összefüggést 72,8% tb-támogtott ellátást vesz igénybe, mgánellátást pedig csupán 10,9%. A gyermekszámot illetően ez tendenci többedik gyermeket váróknál érvényesült: gyermekszám emelkedésével z ny növekvő eséllyel vett igénybe kizárólg állmilg finnszírozott ellátást, mgánellátás igénybevételének rány pedig leglább hrmdik gyermek várás esetén mrdt el teljes mint rányától. A várndósellátás és társdlmi-gzdsági státusz kpcsolt A várndósgondozási formák igénybevétele vizsgált céljár kilkított hierrchikus társdlmiháttér-változók mindegyikével szignifikáns összefüggést mutt (5 7. táblázt). Továbbá Crmér-féle V-értékek lpján mindhárom esetben erős összefüggésről beszélhetünk. A várndósok iskoli végzettségének emelkedésével fokoztosn tolódnk el súlypontok várndósgondozáson belül z állmi szolgálttásoktól mgángondozás felé. A különbség olyn jelentős, hogy felsőfokú végzettségű nyáknk mindössze 15,3%- jár kizárólg tb-támogtott várndósgondozásr, míg ugynez z lpfokú végzettségű várndósok háromnegyedét (75,6%) jellemzi várndósság 7. hónpjáig. A mgán- és tbtámogtott várndósgondozási formák kombinált igénybevétele kpcsán közép- és felsőfokú végzettségűek között kisebb különbség. A mgánellátás kizárólgosság zonbn már döntően legmgsbb végzettségi csoport jellemzője. Az egy főre eső háztrtási jövedelem szerint lépcsőzetesség úgyszintén leképeződik. Míg leglcsonybb háztrtás-jövedelmi csoportb trtozó várndósok 74%- kizárólg tb-támogtott várndósgondozást vesz igénybe, ddig ennek rány jövedelmi szint emelkedésével fokoztosn csökken, kár százlékpontos esést muttv. A legmgsbb háztrtás-jövedelmi ötödbe trtozó nyáknk már mindössze 15,1%- veszi igénybe kizárólg tb szolgálttásit. Körükben zonbn már 51,3% zok rány, kik kizárólg mgán-várndósgondozásr járnk. Ugynez leglcsonybb kvintilisben lig hldj meg 10%-ot. A hierrchikus tendenci háztrtás-jövedelmi szint szerinti szelekció egyértelműen zonosíthtó várndósgondozási formák igénybevételében. 5. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósok iskoli végzettsége szerint A várndós legmgsbb iskoli végzettsége Alpfokú 1976 (75,6) 378 (14,5) 261 (10,0) 0, ,435* Középfokú 879 (31,5) 972 (34,8) 943 (33,8) Felsőfokú 438 (15,3) 1095 (38,3) 1325 (46,4) Összesen 3293 (39,8) 2445 (29,6) 2529 (30,6) n = 8267 Tb = társdlombiztosítás df = 4, vgyis Crmér-féle V 0,05 érték felett jelez gyenge, 0,15 érték felett közepes és 0,25 érték felett erős összefüggést ORVOSI HETILAP évfolym, 35. szám

7 6. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás háztrtás-jövedelmi ötödök szerint Háztrtás-jövedelmi ötödök 1. ötöd 1095 (74,2) 220 (14,9) 161 (10,9) 0, ,352* 2. ötöd 731 (50,1) 427 (29,3) 300 (20,6) 3. ötöd 495 (35,1) 468 (33,2) 446 (31,7) 4. ötöd 377 (24,1) 599 (38,3) 590 (37,7) 5. ötöd 222 (15,1) 495 (33,6) 755 (51,3) Összesen 2920 (39,6) 2209 (29,9) 2252 (30,5) n = 7381 Tb = társdlombiztosítás df = 8, vgyis Crmér-féle V 0,03 érték felett jelez gyenge, 0,11 érték felett közepes és 0,18 érték felett erős összefüggést 7. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósok fogllkozási presztízse szerint A Treimn-féle fogllkozásipresztízs-skál hrmdi (SIOPS) Alsó hrmd 1121 (48,1) 612 (26,3) 596 (25,6) 0, ,422* Középső hrmd 734 (32,7) 731 (32,5) 783 (34,8) Felső hrmd 397 (17,4) 901 (39,5) 983 (43,1) Még nem dolgozott 667 (87,6) 59 (7,8) 35 (4,6) Összesen 2919 (38,3) 2303 (30,2) 2397 (31,5) n = 7619 SIOPS = stndrd nemzetközi fogllkozásipresztízs-skál; Tb = társdlombiztosítás df = 6, vgyis Crmér-féle V 0,04 érték felett jelez gyenge, 0,12 érték felett közepes és 0,2 érték felett erős összefüggést A várndósok társdlmi hátterének hrmdik komponenseként beemelt fogllkozásipresztízs-változó fentebb zonosított összefüggéseket muttj. A fogllkozási presztízs növekedésével várndósgondozás htározottn mgánszfér szolgálttói felé tolódik el. Az lcsonybb fogllkozási presztízsű s főleg munktpsztlttl egyáltlán nem rendelkező várndósok zok, kik jelentősebb ránybn fordulnk kizárólg tb-támogtott várndósgondozás felé. Az utóbbik körében ez szinte kizárólgos (87,6%). A vegyes finnszírozású várndósgondozás esetében fogllkozási presztízs szempontjából is kisebbek, de jól zonosíthtók hierrchikus különbségek. A várndósellátás és z egészségi állpot kpcsolt A várndósok egészségi állpot viszonylg gyenge kpcsoltot muttott mgán-, illetve tb-támogtott várndósgondozás igénybevételével. A várndósságot megelőző időszkr vontkozó szubjektív egészségmuttó szerint (8. táblázt) zok z nyák, kik sját egészségüket rossznk vgy ngyon rossznk trtották, lényegesen kisebb ránybn válsztották kizárólgosn közfinnszírozott ellátást, míg vegyes rendszer igénybevétele z átlgosnál jóvl gykoribb volt, de ez z öszszefüggés ngyon gyengének bizonyult. Ugynkkor várndósság 7. hónpjár vontkozó szubjektív egészség (9. táblázt) éppen ellenkező htást muttott: rossz/ ngyon rossz egészségűek ngy hányd (73,1%) kizárólg állmi várndósgondozást vett igénybe. H kicsit objektívebb egészségmuttót vizsgáljuk, kkor zt láthtjuk, hogy krónikus betegség hiány növelte z állmi ellátásokon vló részvétel előfordulását, betegség megléte inkább mgánorvosi ellátás felé terelte gondozottkt (10. táblázt). A várndósellátás és pszichés tünetek kpcsolt A különböző típusú várndósgondozási ellátást igénybe vevő nők három csoportj Kruskl Wllis-teszttel vizsgálv depresszív és generlizált szorongásos tünetek gykoriság és várndóssággl összefüggő szorongások évfolym, 35. szám ORVOSI HETILAP 1408

8 8. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósság előtti szubjektív egészségi állpot szerint A várndósság előtti szubjektív egészségi állpot Jó/ngyon jó 2759 (38,8) 2102 (29,6) 2242 (31,6) 0,042 28,836* Kielégítő 424 (44,7) 289 (30,5) 235 (24,8) Rossz/ngyon rossz 438 (15,3) 1325 (46,4) 1095 (38,3) Összesen 3287 (39,8) 2446 (29,6) 2528 (30,6) n = 8261 Tb = társdlombiztosítás df = 4, vgyis Crmér-féle V 0,05 érték felett jelez gyenge, 0,15 érték felett közepes és 0,25 érték felett erős összefüggést 9. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás várndósság ltti szubjektív egészségi állpot szerint A várndósság ltti szubjektív egészségi állpot Jó/ngyon jó 2584 (37,1) 2125 (30,5) 2260 (32,4) 0, ,610* Kielégítő 618 (52,6) 299 (25,5) 257 (21,9) Rossz/ngyon rossz 87 (73,1) 21 (17,6) 11 (9,2) Összesen 3289 (39,8) 2445 (29,6) 2528 (30,6) n = 8262 Tb = társdlombiztosítás df = 4, vgyis Crmér-féle V 0,05 érték felett jelez gyenge, 0,15 érték felett közepes és 0,25 érték felett erős összefüggést 10. táblázt A várndósgondozási formák igénybevételének megoszlás krónikus betegség megléte szerint Krónikus betegség Vn betegség 577 (32,4) 576 (32,3) 628 (35,3) 0,081 53,440* Nincs betegség 2706 (41,9) 1862 (28,8) 1895 (29,3) Összesen 3283 (39,8) 2438 (29,6) 2523 (30,6) n = 8244 Tb = társdlombiztosítás df = 2, vgyis Crmér-féle V 0,07 érték felett jelez gyenge, 0,21 érték felett közepes és 0,35 érték felett erős összefüggést és félelmek összesített mértéke mentén egyránt különbözött, ugynkkor próbák htásméretei gyenge összefüggésekre engednek következtetni (11. táblázt). Mnn Whitney-próbákkl páronként tovább vizsgálv, mindhárom pszichológii skál esetén igzolódott, hogy pszichés problémák mértéke tb-támogtott rendelésre járók körében volt legmgsbb, és mgánrendelésre járók körében leglcsonybb (p<0,009 minden esetben). 11. táblázt A pszichés tünetek különbségei három csoportbn Változó χ 2 (2) n η 2 A depresszív tünetek gykoriság 189,969* ,022 A generlizált szorongásos tünetek gykoriság A várndóssággl összefüggő szorongás mértéke 104,563* , ,967* ,013 ORVOSI HETILAP évfolym, 35. szám

9 A Várndóssággl Összefüggő Gondoltok Kérdőív tételeinek együttjárásit z ellátás módjávl egyenként, kereszttáblákkl is megvizsgálv zt tláltuk, hogy z ellátás módj legjelentősebb kpcsoltot z Aggódom, hogy nehéz vgy komplikált vjúdásom és szülésem lesz tétellel muttt, mellyel közepes mértékben függött össze. Ezzel kpcsoltbn tb-támogtott rendelésre járók 20,2%-ánk, vegyes ellátást igénybe vevők 10,3%- ánk és mgánellátást igénybe vevők 8,7%-ánk voltk ngymértékű ggodlmi, mely értékekkel ez félelem minden csoportbn leggykoribbk közé trtozik. A skál többi kérdésével várndósellátás formáj gyenge kpcsoltbn állt, zonbn mindegyik esetben igznk bizonyult, hogy mgánellátást igénybe vevők lcsonybb mértékű ggodlmkról számolnk be, mint kizárólg tb-támogtott ellátást igénybe vevők. Megbeszélés A várndósgondozási rendszer szolgálttásink igénybevételét 2018-bn gyermeküket váró mgyrországi várndós nyák országos reprezenttív mintáján vizsgáltuk. A hzi szisztém finnszírozási sjátosságihoz illeszkedve z elemzés során mgán-, tb-támogtott és vegyes típusú várndósgondozásbn részt vevő nyákt különítettünk el. Kiinduló feltételezésünket, mely szerint hzi várndósellátás különböző finnszírozású formáink igénybevételét z nyák szocioökonómii, demográfii, pszichés és egészségi jellemzői komplex módon befolyásolják, kpott eredmények részlegesen támsztják lá. A társdlmi-gzdsági háttér és várndósgondozási ellátás szoros kpcsolt egyértelműen zonosíthtó. A várndósellátás formájávl z ny és cslád szocioökonómii jellemzői muttják legerősebb kpcsoltot. Az e szempontból feltárt, várndósok közti különbségek hierrchikus módon képeződnek le z állmi/vegyes/ mgán ellátás tengelyén. Vizsgáltunk eredményeként Chivrini és mtsi [14], Rowe és mtsi [15], Borrell és mtsi [16], Morn és mtsi [17], vlmint Brvemn és mtsi [10] külföldi dtokon lpuló megállpításivl összhngbn mgán- és z állmi ellátórendszerek kiegészítő egymásmellettiségével jellemezhető mgyrországi rendszerben is kimutthtók mgánellátáshoz kpcsolhtó fokozottbb társdlmi egyenlőtlenségek. A várndósgondozási mgánellátás Mgyrországon válsztott szülészorvos-szülésznő igénybevételével is erős összefüggést mutt társdlmi egyenlőtlenségeket átcstornázv ezzel szülésig. A fogdott orvos felkérését többek között nők zon igénye motiválhtj, hogy várndósgondozás folymtábn biztonságbn érezzék mgukt, megfelelő ellátásbn és zon szkember gondozásábn részesüljenek, ki későbbiekben szülésüknél is közreműködik mjd [2 5]. Azon eredményünk, miszerint egyes pszichés problémák és várndóssággl és szüléssel összefüggő szorongás mértéke vlmelyest lcsonybb előfordulást mutt mgánellátást igénybe vevők körében, részben ennek tükrében értelmezhető. Feltételezhetjük, hogy válsztott szülészorvos mgánrendelésén vló részvétel növeli kpott ellátás minőségének szubjektív értékelését, és nnk ígéretét hordozz mgábn, hogy megismert orvos jelenik meg szülésnél. A mgánellátásbn vló részvétel ezáltl hozzájárulht várndós nő mentális jóllétéhez és lcsonybb szorongásszintjéhez, oksági összefüggés kimuttásár mindzonáltl jelen elrendezés nem lklms. Mindemellett várndósgondozási form pszichológii változókkl muttott összefüggéseit szocioökonómii különbségek is mgyrázhtják [19], ezért státuszhtás szerepét többváltozós módszertnnl is vizsgálni szükséges. Az egészségi állpotból fkdó kockázti tényezők jóllehet krónikus betegség esetén kpcsoltuk zonosíthtó Morn és mtsi [17] írországi tpsztltivl egybevágón nem befolyásolják számottevően várndósgondozási rendszer igénybevételét; vlószínűleg szocioökonómii státusz htás érvényesül mind z egészségi állpot, mind pedig z ellátórendszer igénybevételének vontkozásábn. Jelen elemzésünk nem irányul teljes mgyrországi várndósgondozási rendszer komplex leírásár, nnk csupán egy kis részletét, mgán- és z állmi finnszírozású ellátások igénybevétele mögött húzódó eltérő társdlmi-gzdsági háttér bemuttását tűztük ki tnulmányunk céljául. A Kohorsz 18 longitudinális kuttás egymást követő hullámink dtbázisi jövőben mjd lehetővé teszik mélyebb elemzéseket is. A problém vizsgáltánk további kuttási terveiben hzi finnszírozási rendszernek várndósgondozás megítélésére, vlmint szülés lefolyásár és nnk szubjektív értékelésére gykorolt htásink vizsgált szerepel. Ezáltl válik mjd értékelhetővé, hogy különböző finnszírozási formák és z zokhoz kpcsolódó háttéregyenlőtlenségek vezetnek-e z nyár és születendő gyermekére nézve hátrányos szülési kimenethez vgy élményekhez. Anygi támogtás: A Kohorsz 18 kuttás dtfelvétele z EFOP VEKOP zonosítószámú, A szociális ágzt módszertni és információs rendszereinek megújítás című európi uniós projekt keretében vlósult meg. Szerzői munkmegosztás: A cikk vlmennyi részének megírásábn (bevezetés, módszer, eredmények, megvittás) és sttisztiki elemzések elkészítésében B. J., K. K. és V. Zs. egyránt részt vett. A cikk végleges változtát vlmennyi szerző elolvst és jóváhgyt. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik évfolym, 35. szám ORVOSI HETILAP 1410

10 Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki mindzon várndósoknk és védőnőiknek, kik kérdőív megválszolásávl és felvételével lehetővé tették Kohorsz 18 kuttás megvlósulását. Irodlom [1] Decree No. 26/2014. (IV. 8.) of the Ministry of Humn Cpcities bout Pregnncy Cre in Hungry. (26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet várndósgondozásról.) Avilble from: [cces sed: Mrch 7, 2021]. [Hungrin] [2] Fwsitt CG, Bourke J, Lutomski JE, et l. Wht women wnt: Exploring pregnnt women s preferences for lterntive models of mternity cre. Helth Policy 2017; 121: [3] Hollowell J, Li Y, Mlouf R, et l. Women s birth plce preferences in the United Kingdom: systemtic review nd nrrtive synthesis of the quntittive literture. BMC Pregnncy Childbirth 2016; 16: 213. [4] Lrkin P, Begley CM, Devne D. Women s preferences for childbirth experiences in the Republic of Irelnd; mixed methods study. BMC Pregnncy Childbirth 2017; 17: 19. [5] Sági C, Bji P. Grtitude money in obstetrics results of qulittive study. [Hálpénz szülészetben egy kvlittív vizsgált eredményei.] Biztosítás és Kockázt 2017; 4: [Hungrin] [6] Roberts CL, Trcy S, Pet B. Rtes for obstetric intervention mong privte nd public ptients in Austrli: popultion bsed descriptive study. BMJ 2000; 321: [7] World Helth Orgniztion Commission on Socil Determinnts of Helth. Closing the gp in genertion: helth equity through ction on the socil determinnts of helth. World Helth Orgnistion, Genev, [8] WHO recommendtions on ntentl cre for positive pregnncy experience. World Helth Orgnistion, Genev, [9] McRe DN, Muhjrine N, Stoll K, et l. Is model of cre ssocited with infnt birth outcomes mong vulnerble women? A scoping review of midwifery-led versus physicin-led cre. SSM-Popul Helth 2016; 2: [Errtum: SSM Popul Helth 2017; 3: 817.] [10] Brvemn P, Mrchi K, Egerter S, et l. Poverty, ner-poverty nd hrdship round the time of pregnncy. Mtern Child Helth J. 2010; 14: [11] Sutherlnd G, Yellnd J, Brown S. Socil Inequlities in the Orgniztion of Pregnncy Cre in Universlly Funded Public Helth Cre System. Mtern Child Helth J. 2012; 16: [12] Krmer MS, Séguin L, Lydon J, et l. Socio-economic disprities in pregnncy outcome: why do the poor fre so poorly? Peditr Perint Epidemiol. 2000; 14: [13] Joseph KS, Liston RM, Dodds L, et l. Socioeconomic sttus nd perintl outcomes in setting with universl ccess to essentil helth cre services. CMAJ 2007; 177: [14] Chivrini M, Lnri D, Minelli L, et l. Socio-demogrphic determinnts nd ccess to prentl cre in Itly. BMC Helth Serv Res. 2014; 14: 174. [15] Rowe RE, Mgee H, Quigley MA, et l. Socil nd ethnic differences in ttendnce for ntentl cre in Englnd. Public Helth 2008; 122: [16] Borrell C, Fernndez E, Schiffino A, et l. Socil clss inequlities in the use of nd ccess to helth services in Ctloni, Spin: wht is the influence of supplementl privte helth insurnce? Int J Qul Helth Cre 2001; 13: [17] Morn PS, Dly D, Wuytck F, et l. Predictors of choice of public nd privte mternity cre mong nulliprous women in Irelnd, nd implictions for mternity cre nd birth experience. Helth Policy 2020; 124: [18] Bji P, Rubshkin N, Szebik I, et l. Informl csh pyments for birth in Hungry: re women pying to secure known provider, respect, or qulity of cre? Soc Sci Med. 2017; 189: [19] Lncster CA, Gold KJ, Flynn HA, et l. Risk fctors for depressive symptoms during pregnncy: systemtic review. Am J Obstet Gynecol. 2010; 202: [20] Kpitány B. The trget popultion nd the smpling. In: Veroszt Zs. (ed.) Technicl report. Growing Up in Hungry Cohort 18 Hungrin birth cohort study. Prentl reserch, preprtionl phse. Working Ppers on Popultion, Fmily nd Welfre, No. 30. Hungrin Demogrphic Reserch Institute, Budpest, 2018; pp [21] Szbó L, Boros J, Fábián I, et l. Prentl study wve. Technicl report. Growing Up in Hungry Cohort 18 Hungrin birth cohort study. Reserch Reports 102. [Kohorsz 18 Mgyr Születési Kohorszvizsgált. Várndós kuttási szksz. Techniki riport. Kuttási Jelentések 102.] Budpest, Központi Sttisztiki Hivtl, Népességtudományi Kuttóintézet, [Hungrin] [22] Veroszt Zs. (ed.) Technicl report. Growing Up in Hungry Cohort 18 Hungrin birth cohort study. Prentl reserch, preprtionl phse. Working Ppers on Popultion, Fmily nd Welfre, No. 30. Hungrin Demogrphic Reserch Institute, Budpest, [23] Duncn OD. A Socioeconomic index for ll occuptions. In: Reiss AJ Jr. (ed.) Occuptions nd socil sttus. Free Press of Glencoe, New York, NY, 1961; pp [24] Centrl Sttisticl Office. Stndrd Clssifiction of Occuptions. [Központi Sttisztiki Hivtl. Fogllkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08)]. Avilble from: ksh.hu/docs/szolglttsok/hun/feor08/feorlist.html [ccessed: Mrch 7, 2021]. [Hungrin] [25] Interntionl Lbour Orgniztion. Interntionl Stndrd Clssifiction of Occuptions. ISCO-08 Structure, index correspondence with ISCO-88. Avilble from: [ccessed: Mrch 7, 2021]. [26] Centrl Sttisticl Office. Correltion between four digit systemtic registry of FEOR-93 nd FEOR-08. [Központi Sttisztiki Hivtl. Megfeleltetés FEOR-93 és FEOR-08 négyszámjegyes rendszeres jegyzéke között.] Avilble from: ksh.hu/docs/osztlyozsok/feor/fordkulcs_feor93_feor08_ hu.pdf [ccessed: Mrch 7, 2021]. [Hungrin] [27] Treimn, DJ. Occuptionl prestige in comprtive perspective. Acdemic Press, New York, NY, [28] Gnzeboom HB, Treimn DJ, Ultee WC. Comprtive intergenertionl strtifiction reserch: three genertions nd beyond. Annu Rev Sociol. 1991; 17: [29] Gnzeboom HB, Treimn DJ. Interntionlly comprble mesures of occuptionl sttus for the 1988 Interntionl Stndrd Clssifiction of Occuptions. Socil Sci Res. 1996; 25: [30] Rdloff LS. The CES-D Scle: self-report depression scle for reserch in the generl popultion. Appl Psychol Mesure. 1977; 1: [31] Brcke P, Levecque K, Vn de Velde S. The psychometric properties of the CES-D 8 depression inventory nd the estimtion of cross-ntionl differences in the true prevlence of depression. Ghent University, Ghent, [32] Szeifert L. Depression nd qulity of life in ptients with chronic kidney disese. Doctorl disserttion. [Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskol, Budpest, [Hungrin] ORVOSI HETILAP évfolym, 35. szám

11 [33] Kroenke K, Spitzer RL, Willims JBW, et l. Anxiety disorders in primry cre: prevlence, impirment, comorbidity, nd detection. Ann Intern Med. 2007; 146: [34] Rini CK, Dunkel-Schetter C, Wdhw PD, et l. Psychologicl dpttion nd birth outcomes: the role of personl resources, stress, nd socioculturl context in pregnncy. Helth Psychol. 1999; 18: [35] Kopcsó K, Bornemisz Á, Sz Mkó H. The Hungrin dpttion of the Pregnncy Relted Thoughts scle mesuring pregnncy relted nxiety. [A várndóssággl kpcsoltos szorongást mérő Pregnncy Relted Thoughts kérdőív hzi dptálás.] Orv Hetil. 2018; 159: [Hungrin] (Boros Julinn, Budpest, Budy L. u. 1 3., 1024 e-mil: boros@demogrfi.hu) JOGI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET TOVÁBB- KÉPZÉSEK AZ ELTE JOGI KARÁN Helyszín: ELTE Főépület, 1053 Budpest, Egyetem tér 1 3. További információk: Jelentkezési htáridő: ugusztus 31. Egészségügyi szkjogász képzés átfogó elméleti és gykorlti jogi tudást biztosít z egészségügy területén htékony segítség z egészségügyi intézményműködtetés átlátásábn, z egészségpolitiki döntéshoztl, z állmi és mgán-egészségbiztosítás, egészségügyi ellátás joglkotás komplex működési folymtink megértésében kiknek jánljuk: egészségügyi joggl fogllkozó bírók, htósági tisztviselők, ügyvédek, egészségügyi intézményi jogtnácsosok, gyógyszerforglmzó cégek, egészségügyi beszállítók Jogi szkokleveles orvos- és egészségügyi szkember képzés htékony jogi, igzgtási problémkezelés z egészségügy működése és működtetése során képzés fontos feldt, hogy kilkíts betegellátássl kpcsoltos kon iktushelyzetek felismerésének és megfelelő kezelésének, betegjogok gykorlti érvényre jutttásánk képességét kiknek jánljuk: orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek További képzéseink z egészségügyben dolgozók számár: Adtbiztonsági és dtvédelmi szkjogász Munkjogi szkjogász Adójogi szkjogász A cikk Cretive Commons Attribution 4.0 Interntionl License ( feltételei szerint publikált Open Access közlemény, melynek szellemében cikk bármilyen médiumbn szbdon felhsználhtó, megoszthtó és újrközölhető, feltéve, hogy z eredeti szerző és közlés helye, illetve CC License linkje és z esetlegesen végrehjtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1) évfolym, 35. szám ORVOSI HETILAP 1412