SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT B u d a p e s t i V e n d é g l á t ó i p a r i é s H u m á n S Z C S E M M E L W E I S I G N Á C S Z A K K É P Z Ő I S K O L Á J A Hatályba lépés: szeptember 1.

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2-4. I. BEVEZETÉS Az SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttere Az SZMSZ hatálya 6. II. TAGINTÉZMÉNYI ALAPADATOK 6-7. III. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata A tagintézmény szervezeti ágrajza Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma Az iskola vezetési szerkezete A vezetői munka rendje A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok A kiadmányozás szabályai A tagintézmény képviseletének szabályai A vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének céljai, feladatai Az ellenőrzés általános elvei Az ellenőrzés ütemezése Az ellenőrzés területei Az ellenőrzés formái, módszerei A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás Az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása A pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladat-és jogköre A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek Benne: Szakmai munkaközösségek A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Egyéb alkalmazottak A tanulók közösségei A szülői szervezetek Az iskolaszék 25. IV. A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, valamint a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések A szülői szervezet véleményezési joga 26. V. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. A belső kapcsolattartás rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

3 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái Benne: A diákönkormányzathoz szükséges feltételek biztosítása A tagintézményi sportkör, valamint a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskolaszék és az egyéb tagintézményi közösségek kapcsolattartásának rendje A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A külső kapcsolatok rendszere, formái és módjai Általános szabályok A kapcsolattartás formái, módja A külső kapcsolatok rendszere Benne: gyermekjóléti szolgálatokkal Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval VI. A MŰKÖDÉS RENDJE A tagintézmény működési rendje A tanítási év rendje A tanulók fogadásának rendje, nyitva tartás Az iskola munkarendje A vezetők tagintézményben való tartózkodásának rendje A tagintézmény alkalmazottainak munkavégzésével kapcsolatos szabályok A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási tagintézménnyel Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb foglalkozások A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb foglalkozások A felnőttoktatás formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések formái Iskolai rendezvények Az iskolai hagyományok ápolásának formái A tagintézményi dokumentumok nyilvánossága A tagintézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége A tagintézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók iskola-egészségügyi ellátása A pedagógusok feladata a tanulók egészségügyi felügyeletében Az iskolában dolgozó alkalmazottak egészségügyi ellátása A tagintézményi védő, óvó előírások, a dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai A tagintézményi működés biztonságos feltételeinek megteremtése

4 8. 3. A dolgozók és a tanulók munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatása VII. ELJÁRÁSRENDEK 1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az elsősegélynyújtás rendje A tanulókat ért baleset esetén szükséges intézkedések rendje A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A bombariadó esetén szükséges teendők Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi tárgyalás szabályai Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének rendje A tagintézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök A nevelési-oktatási tagintézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az állami nyelvvizsga-bizonyítványnak az iskolai tanulmányokba való beszámítása A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje 11. A kereset-kiegészítés feltételei és megállapítása 12. A tanulók munkaruhájára vonatkozó rendelkezések VIII. MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK 1. sz. Iratkezelési szabályzat 2. sz. Az iskolai könyvtár Szervezeti és működési szabályzata 4

5 I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC SEMMELWEIS IGNÁC SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 1194 Budapest, Csengő utca 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Nkt. 25. (1) bek.) 1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a tagintézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, a fenntartó szabályzataival vagy egyéb tagintézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) a 20/2012. (VIII. 30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási tagintézmények működéséről és a köznevelési tagintézmények névhasználatáról (továbbiakban: R.) 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési tagintézményekben történő végrehajtásáról a évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról (Ntt.) a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól További, a tagintézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) évi CLII. törvény egyes vagyontételi kötelezettségekről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi XCIII. törvény a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelettel évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kimenő rendszerben) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (felmenő rendszerben) 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 5

6 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervek kiadásáról 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehatásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról (kimenő rendszerben) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 16/2004. (V. 18.) OM GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 3. Az SZMSZ hatálya II. Az SZMSZ hatálya kiterjed a tagintézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek a tagintézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek a tagintézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint a tagintézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. TAGTAGINTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Megnevezései Hivatalos neve: Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC Semmelweis Ignác Szakképző Iskolája 2. Feladatellátási helye: Székhelye: Budapest, XIX., Csengő u Helyrajzi száma: / Hasznos alapterület: 5992 m 2 3. Alapító és fenntartó neve: Nemzetgazdasági Minisztérium 4. Típusa: tagintézmény (a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum tagintézménye) 5. OM azonosító (BVHSZC): Telephelyi kód: Köznevelési és egyéb alapfeladata: a BVHSZC alapító okirata szerint szakközépiskolai nevelés-oktatás: nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelésű tanulók integrált nevelése, oktatása (egyéb pszichés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam 6

7 6. 7. ágazat: Egészségügy, Szociális, Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport: Egészségügy, Szociális szolgáltatások, Környezetvédelemvízgazdálkodás iskola maximális létszáma: 800 fő feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: 650 fő feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: iskolai tanműhely: iskolai tanműhely maximális létszáma: iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel III. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A szervezeti egységek (tagintézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata 1.1. A tagintézmény szervezeti ágrajza: tagintézményvezető NOKS-alkalmazottak szakmai tagintézményvezető -helyettes gyakorlatioktatás -vezető nevelési tagintézményvezető -helyettes egyéb alkalmazottak rendszergazda iskolatitkárok munkaközösségvezetők technikai alkalmazottak gazdasági ügyintéző munkaközösségek könyvtárostanár NEVELŐTESTÜLET szülői közösség diákönkormányzat Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma: (jelen SZMSZ elfogadásakor) - iskolavezetőség (4 fő, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - nevelőtestület - pedagógusok (az éves tantárgyfelosztás alapján) - szakmai munkaközösségek (hét) - a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak (4 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - a tanulók közösségei (650 fő nappali tagozat, 150 fő felnőttoktatás). Az engedélyezett szakmai létszám az éves tantárgyfelosztás függvényében tanévenként változhat Az iskola vezetési szerkezete: Az iskolavezetés tagjai (vezetők): - tagintézmény-vezető, - szakmai tagintézményvezető-helyettes, - nevelési tagintézményvezető-helyettes, - gyakorlatioktatás-vezető. 7

8 A döntés-előkészítő testület (iskolavezetőség) tagjai a vezetőkön kívül: - a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a szakmai munkaközösségek vezetői. 2. A vezetők munkarendje A vezetők közötti feladat- és hatáskörmegosztás - A tagintézmény-vezető jogállását a magasabb vezető, a tagintézményvezető-helyettesekét és a gyakorlatioktatás-vezetőét pedig a vezető közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. - A vezetők feladat- és hatáskörét részletesen a munkaköri leírások szabályozzák, amelyek szerint az alábbi feladat- és hatáskör-megosztás érvényesül a vezetők között: A tagintézmény-vezető feladat- és jogkörét alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás és a fenntartó által kiadott szabályzatok, rendelkezések szabályozzák A tagintézmény-vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A tagintézmény-vezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett átruházza A) a szakmai tagintézményvezető-helyettesre - az egészségügyi és a szociális ágazati képzés megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét, - a szakmai, a természettudományi és a testnevelés tantárgyakat tanító pedagógusok közvetlen irányítását, - a tagintézmény-vezetői jogkört a szakképzésben részt vevő tanulók tekintetében a tanulói jogviszony megszűnésének kivételével, - a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek felügyeletét, - a szakképzéshez tartozó tanügyigazgatási és adatszolgáltatási feladatok ellátását, - az iskola-egészségügyi szolgálat munkájának segítését, ellenőrzését, B) a nevelési tagintézményvezető-helyettesre - a magyar és a történelem szakos pedagógusok, illetve a könyvtárostanár közvetlen irányítását, - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálását, - az osztályfőnökök nevelési és adminisztrációs munkájának koordinálását és ellenőrzését, - az SNI és a BTM tanulókkal kapcsolatos feladatokat, - a tanulók fegyelmi vétségeivel kapcsolatos ügyek, eljárások intézését, - a tankönyvellátás és támogatás feladatainak koordinálását, - a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megrendezésének koordinálását, C) a gyakorlatioktatás-vezetőre - az egészségügyi és a szociális ágazatban az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezését, - a tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának megszervezését, - a közösségi szolgálat koordinálását, D) a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetőjére - a környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazati képzés megszervezését, szakmai irányítását és felügyeletét a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével Az iskola operatív irányításával kapcsolatos feladatmegosztás A) Tervezés döntés-előkészítés a) A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, illetve az iskolai szabályzatok, programok elkészítése és módosítása a tagintézmény-vezető feladata, aki e munkája során rendszeresen konzultál a vezetőkkel, az elkészült tervezeteket, mielőtt a nevelőtestület elé terjesztené, egyezteti az iskolavezetőség tagjaival. 8

9 b) A tagintézmény-vezető a speciális szakértelmet kívánó döntések előkészítésével, illetve az iskolai dokumentumok egyes részeinek kidolgozásával megbízhatja az adott területért felelős, kompetens vezetőt, aki e munkáját a tagintézmény-vezető irányítása és folyamatos egyeztetés mellett végzi. c) Az egészségfejlesztési programok megvalósításának ütemezése a szakmai tagintézményvezető-helyettes, a környezetnevelési programoké a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetőjének feladata. d) A szakmai fejlesztési tervjavaslatok készítésében közreműködnek az ágazati képzésért felelős vezetők, akik javaslatot tesznek a szakmai szertárak, a demonstrációs termek és a laboratóriumok tervszerű fejlesztésére. e) A nevelő-oktató munka személyi feltételeinek biztosítása a BVHSZC vezetőivel előzetesen egyeztetve a tagintézmény-vezető felelőssége, a létszámtervezést, a pályáztatást, illetve a pályázók meghallgatását és kiválasztását az iskolavezetés tagjai közösen végzik. A külső előadók esetleges alkalmazására az ágazati képzésért felelős vezetők tesznek javaslatot. f) Az éves iskolai terveket (munka-, ellenőrzési, beiskolázási stb.) az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján a tagintézmény-vezető állítja össze. g) Az éves tantárgyfelosztás megtervezésekor a vezetők a következő feladatmegosztás szerint segítik a tagintézmény-vezető munkáját: - egészségügyi és szociális szakmai tantárgyak szakmai tagintézményvezetőhelyettes, - természettudományi tantárgyak és környezetvédelmi szakmai tantárgyak a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője. h) Az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatokat az egészségügyi és szociális ágazatban a gyakorlatioktatás-vezető, a környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban a munkaközösségvezető tervezi meg és készíti elő a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével. i) A tanítási órák helyettesítési rendjét a nappali tagozaton a tagintézmény-vezető, a szakképzésben a szakmai tagintézményvezető-helyettes dolgozza ki. j) Az órarendet és a terembeosztást a tagintézmény-vezető állítja össze. B) Szervezés a) A vezetők a napi szervezési, tanügyigazgatási és adminisztrációs feladatokat (levelezés, helyettesítések kiírása stb.) az ügyeleti beosztás, illetve a helyettesítési rend szerint látják el az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskörrel. b) Az oktatómunka megszervezése a következő feladatmegosztás szerint történik: - a tizedikes tanulók tantárgyválasztása során - a tanulók és a szülők tájékoztatása tagintézmény-vezető, - a jelentkezések megszervezése, a nyilatkozatok dokumentálása és összesítése nevelési tagintézményvezető-helyettes, - a szakképző évfolyamok óráinak megszervezése, ütemezése, a helyettesítés biztosítása szakmai tagintézményvezető-helyettes, - az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezése, ütemezése, a beosztások elkészítése - egészségügyi és szociális ágazat gyakorlatioktatás-vezető, - környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat munkaközösség-vezető a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével, - a bemutatóórákat és az óralátogatásokat a területért felelős vezető szervezi meg és ütemezi munkaközösség-vezetőkkel együttműködve. c) A záróvizsgák előkészítéséért és törvényes lebonyolításáért a tagintézmény-vezető a felelős, munkáját az alábbi területeken segítik a vezetők: - az érettségi vizsga megfelelő körülményeinek (segédeszközök stb.) biztosítása - nevelési tagintézményvezető-helyettes, - szakmai vizsga szakmai tagintézményvezető-helyettes, - szakmai gyakorlati vizsga gyakorlatioktatás-vezető. 9

10 d) Az évközi vizsgák megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - javítóvizsga: ütemezés, ügyelet, terembeosztás, vizsgabizottságok tagintézményvezető, feladatlapok előkészítése, vizsgadokumentáció nevelési tagintézményvezetőhelyettes, - osztályozó vizsga: a fenti rend szerint, - különbözeti vizsga (ütemezés, a tanuló, illetve a szülő értesítése, ügyelet, vizsgabizottságok, dokumentáció) a tantárgyért felelős vezető, - kisvizsgák munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett. e) A mérések megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - országos kompetenciamérés nevelési tagintézményvezető-helyettes, - iskolai egységes, évfolyamszintű mérések munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett. f) A versenyek megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - külső és az iskolai tanulmányi versenyek a munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezető irányítása mellett, - sportversenyek a testnevelés munkaközösség vezetője a szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett, - kulturális és egyéb vetélkedők az érintett munkaközösség-vezetők a nevelési tagintézményvezető-helyettes irányítása mellett, - a versenyeredmények nyilvántartása, illetve a jutalmazások előkészítése a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata. g) Az iskola szabadidős programjainak koordinálása, illetve a diákönkormányzat tevékenységének segítése a nevelési tagintézményvezető-helyettes feladata. h) Az iskola pályázati tevékenységét a fenntartóval történt egyeztetést követően - a vezetők a következő feladatmegosztás szerint végzik: - a nevelő-oktatómunka fejlesztését segítő pályázatok munkaközösség-vezetők a tagintézmény-vezető irányítása mellett, - az egészségneveléssel kapcsolatos pályázatok szakmai tagintézményvezetőhelyettes, - a környezetneveléssel kapcsolatos pályázatok a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetője a szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett, - kulturális pályázatok a munkaközösség-vezetők a nevelési tagintézményvezetőhelyettes irányítása mellett, - sportpályázatok testnevelés munkaközösség vezetője a szakmai tagintézményvezető-helyettes irányítása mellett, - tanulói ösztöndíjpályázatok nevelési tagintézményvezető-helyettes. i) A vezetők a beiskolázási tevékenységet a tagintézmény-vezető irányítása mellett a következő feladatmegosztás szerint végzik: - a felvételi eljárás lebonyolítása tagintézmény-vezető, - a beiskolázási rendezvények megszervezése szakmai tagintézményvezető-helyettes, - az ágazati képzés bemutatása szakmai tagintézményvezető-helyettes, gyakorlatioktatás-vezető és a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője. j) Az iskolai rendezvények előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a vezetők az alábbi feladatmegosztás szerint irányítják és ellenőrzik: - iskolai ünnepélyek, megemlékezések nevelési tagintézményvezető-helyettes, - szalagavató bál, ballagás szakmai tagintézményvezető-helyettes - a diákönkormányzat által szervezett programok a vezetők az éves munkatervben meghatározottak szerint, - a mindennapos testneveléssel kapcsolatos programok szakmai tagintézményvezetőhelyettes, - az egészségneveléssel kapcsolatos programok szakmai tagintézményvezetőhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető az éves munkatervben meghatározottak szerint, 10

11 - a környezetneveléssel kapcsolatos programok a természettudományikörnyezetvédelmi munkaközösség vezetője, - kirándulások, túrák, táborok nevelési tagintézményvezető-helyettes. k) A tanulók egészségügyi ellátásával, illetve a munka- és balesetvédelmével kapcsolatos feladatokat a tagintézmény-vezető felelőssége mellett az SZMSZ VI. 7. fejezetében meghatározott munkamegosztás szerint végzik a vezetők. l) A tanulók szociális juttatásaival kapcsolatos ügyek koordinálása a tagintézmény-vezető feladata a nevelési tagintézményvezető-helyettes közreműködésével. C) Kapcsolattartás A vezetők és az iskola szervezeti egységei közötti, illetve a külső szervekkel való kapcsolattartás az SZMSZ V. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint történik. D) Ellenőrzés értékelés a) A vezetők a pedagógiai munka belső ellenőrzését az SZMSZ III fejezetében meghatározott feladat- és hatáskör-megosztás szerint végzik. b) Az iskola pedagógiai munkájának értékelését, illetve a jelentések, beszámolók és a statisztikai kimutatások elkészítését a következő feladatmegosztás szerint végzik a vezetők: - éves beszámoló tagintézmény-vezető, - a pedagógiai munka általános értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten tagintézmény-vezető, - a szakmai képzés helyzetének értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten az ágazati képzésért felelős vezető, - a félévi és év végi tantárgyi statisztikai kimutatások elkészítése nevelési tagintézményvezető-helyettes, - a jelenléti fegyelemmel és a magatartással kapcsolatos statisztikai kimutatások, jelentések elkészítése nevelési tagintézményvezető-helyettes, - a szakmai képzésre vonatkozó kimutatások, jelentések elkészítése az ágazati képzésért felelős vezető A helyettesítés rendje és az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályok a) A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén a feladatait a szakmai tagintézményvezetőhelyettes látja el, az ő akadályoztatása esetén a nevelési tagintézményvezető-helyettes, illetve a gyakorlatioktatás-vezető. Az egész iskolavezetés akadályoztatása esetén a helyettesítést a munkaközösség-vezetők látják el az alábbi sorrendben: - a társadalomtudományi munkaközösség vezetője, - a természettudományi-környezetvédelmi munkaközösség vezetője, - a magyar munkaközösség vezetője. b) A helyettesítő vezető, illetve pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre a tagintézmény működésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. c) A tagintézmény-vezető hosszabb távolléte esetén a tagintézmény-vezető feladatokat megbízás alapján kell elláttatni. Ha a tagintézmény-vezető a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az SZMSZ-ben fentebb meghatározott rendben kell ellátni. d) A vezetőket akadályoztatásuk esetén a munkaköri, illetve az ügyeletes vezetői feladataik ellátásában az alábbi rend szerint helyettesítik: - a szakmai tagintézményvezető-helyettest a gyakorlatioktatás-vezető, annak akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető vagy a nevelési tagintézményvezetőhelyettes, távollétükben a fenti rend szerint, - a nevelési tagintézményvezető-helyettest a szakmai tagintézményvezető-helyettes, annak akadályoztatása esetén a gyakorlatioktatás-vezető, - a gyakorlatioktatás-vezetőt a szakmai tagintézményvezető-helyettes, annak akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető, távollétükben a fenti rend szerint. 11

12 2. 3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás, illetve az aláírásra való jogosultság rendje: a) A tagintézmény-vezető kiadmányozási jogát a BVHSZC kiadmányozási és helyettesítési rendjéről utasításban foglaltak szerint gyakorolja, az iskola képviseletében általában minden kiadmányt (hivatalos iratot) a tagintézmény-vezető ír alá, a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra kizárólag a tagintézmény-vezető jogosult. b) A tagintézmény-vezető kiadmányozási, aláírási jogosultságáról a kötelezettségvállalásnál a BVHSZC kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata rendelkezik. c) A tagintézmény-vezető hosszabb távolléte esetén a tagintézmény-vezetői feladatokat megbízás alapján kell elláttatni, így a megbízott vezető a tagintézmény-vezető teljes kiadmányozási, aláírási jogkörét gyakorolja. d) A tagintézmény-vezető tartós távollétében ha a kiadmányozás vagy az ügy elintézése nem tűr halasztást a szakmai tagintézményvezető-helyettes gyakorolja a tagintézmény-vezető kiadmányozási jogkörét, ha lehetőség van rá, az ügy vagy az irat tartalmának a tagintézményvezetővel való előzetes egyeztetése és engedélye alapján. e) Ha a tagintézmény-vezető tartós távollétében a szakmai tagintézményvezető-helyettes is tartósan távol van, a nevelési tagintézményvezető-helyettes gyakorolja a kiadmányozási, aláírási jogkört a d) pontban meghatározottak szerint. f) A fent előírtakon túlmenően a kiadmányozás, aláírás jogkörét a tagintézmény-vezető az alábbiak szerint ruházza át: - a szakmai szervezetekkel való levelezés, jelentések, beszámolók szakmai ügyekben hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes, - az évközi vizsgák jegyzőkönyvei hatáskör szerinti tagintézményvezető-helyettes, - jelentkezések a tanulmányi versenyekre hatáskör szerinti tagintézményvezetőhelyettes, - szakmai elemzések, beszámolók, jelentések munkaközösség-vezetők, - iskolalátogatási igazolás osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök-helyettes), - munkavállalási engedély nyári diákmunkához osztályfőnök, - pedagógiai vélemény a tanulókról osztályfőnök. g) A d-f) pont szerint átruházott hatáskör tovább nem delegálható A kiadmányozás módja: a) Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt (hivatalos iratot) csak hitelesen lehet továbbítani. Akkor hiteles a kiadmány, ha - a kiadmányozó saját kezűleg aláírta, - feltüntette a beosztását, - az aláírás mellett szerepel a tagintézmény hivatalos bélyegzőlenyomata, - az iratot iktatószámmal látták el. b) Ha a tagintézmény-vezető tartós távollétében a tagintézményvezető-helyettesek végzik a kiadmányozást, a saját kezű aláírásuk mellett fel kell tüntetniük, hogy a tagintézmény-vezető nevében vagy megbízásából történt a kiadmányozás. c) Nem minősül hivatalos iratnak, ezért tilos a tagintézmény fejléces papírjára írni, illetve a tagintézmény bélyegzőlenyomatával ellátni - a pedagógusok szülőknek szóló leveleit, tájékoztatását stb., - a tanulók szabadidős programjainak szervezéséhez kapcsolódó leveleket, megrendeléseket stb., - egy tanulócsoport vagy osztály nevében intézett olyan levelezést, megrendelést stb., amely a szülők számára fizetési kötelezettséggel jár. d) A kiadmányozás, iratkezelés részletes szabályait az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési szabályzat tartalmazza. 12

13 2. 4. A tagintézmény képviseletének szabályai a) A tagintézményt hivatalosan általában a tagintézmény-vezető képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős pedagógusok az SZMSZ 4. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket. b) A tagintézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a tagintézmény-vezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. c) A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A tájékoztatás vagy nyilatkozat megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a tagintézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható tájékoztatás vagy nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a tagintézmény tevékenységében zavart, a tagintézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái a) Az iskolavezetés tagjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, munkájukat az iskolai munkatervvel összhangban a tagintézmény-vezető koordinálja. b) A vezetők munkájuk összehangolása érdekében minden hétfőn, a tanév elején rögzített időpontban operatív megbeszélést tartanak, amelyen beszámolnak egymásnak az előző héten végzett munkáról, illetve egyeztetik és ütemezik a következő hét feladatait. c) A tagintézmény-vezető rendkívüli vezetői megbeszélést hív össze: - az iskola működését befolyásoló, váratlan esemény bekövetkeztekor a gyors intézkedés érdekében, - az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő ügyekben konzultációs céllal, - a sürgős tájékoztatást vagy beszámoltatást igénylő kérdések megbeszélése végett. d) Az iskolavezetés az iskolai dokumentumok, szabályzatok, programok kidolgozásakor és módosításakor, illetve a különböző tervek készítésekor rendszeresen tart konzultációs megbeszélést, amelyre meghívja az érintett szervezeti egységek vezetőjét, illetve tagjait. e) A vezetők az éves munkatervben ütemezett témák szerint havonta kibővített iskolavezetőségi értekezleteket tartanak, amely döntés-előkészítő, illetve beszámolási-beszámoltatási feladatokat lát el. f) A vezetők a hatáskörükön kívül eső, tudomásukra jutott iskolai ügyekről különösen, ha azok intézkedést igényelnek lehetőleg azonnal tájékoztatják az illetékes vezetőt, az egész iskolát vagy a tanulói jogviszonyt érintő ügyekről, illetve a munkáltatói jogkörbe tartozó kérdésekről a tagintézmény-vezetőt A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladatai A belső ellenőrzés célja, hogy - biztosítsa a pedagógiai munka minőségét, - növelje a nevelő-oktató munka eredményességét és hatékonyságát, - nyújtson segítséget a tanítási-tanulási folyamat optimalizálásában, - segítse elő az iskola hatékony működését, - garantálja a jogszabályi előírások, a törvényesség betartását, - segítse elő a minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok eredményességét. Feladata, hogy - az iskolavezetés kapjon minél átfogóbb és árnyaltabb képet az iskolában folyó pedagógiai munkáról, - a folyamatos visszajelzések révén segítse a pedagógiai munka színvonalának növelését, - nyújtson segítséget az esetleges hiányosságok feltárásában, ismétlődésük kiküszöbölésében, - a problémák, illetve azok okainak, körülményeinek diagnosztizálása révén segítse elő a pedagógiai munka eredményességét növelő eljárások kidolgozását, alkalmazását, 13

14 - biztosítsa a helyi tantervekben meghatározott, egységes követelmény- és értékelési rendszer érvényesítését, - segítse elő a Pedagógiai programban meghatározott fejlesztési célok megvalósulását, - segítse a korszerű pedagógiai eljárások és módszertani kultúra elsajátítását és alkalmazását, - az eredményeknek az elérendő célokkal való összehasonlítása és az összefüggések elemzése révén adjon megbízható képet arról, hogy reális-e a célrendszer, illetve segítse a minél hatékonyabb beavatkozást, esetleg a célok korrekcióját Az ellenőrzés általános elvei a) Az ellenőrzésnek tervszerűen és hatékonyan kell átfognia az iskola pedagógiai munkájának egészét, szervesen illeszkedve annak folyamatába. b) Az ellenőrzés során törekedni kell arra, hogy a tanév során az iskolavezetés lehetőleg minden osztály, illetve minden pedagógus munkájáról sokoldalú és árnyalt információkat szerezzen, illetve folyamatos visszajelzéseket adjon. b) Az ellenőrzés adott tanévre vonatkozó kiemelt szempontjait, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve a Pedagógiai program hangsúlyos feladatainak és fejlesztési irányainak függvényében a tanév elején ki kell dolgozni, és a nevelőtestület számára nyilvánossá kell tenni. Az ellenőrzési tervet a tagintézmény-vezető dolgozza ki a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján. c) Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben értékelni kell, az érintett pedagógussal egyénileg meg kell beszélni, illetve szükség esetén a munkaközösség tagjaival konzultációt kell tartani. Az értékelés általában szóban történik, de indokolt esetben feljegyzés is készíthető, amelyet az érintett pedagógusnak is át kell adni, aki észrevételét rávezetheti a feljegyzésre. d) Az értékelés alapvető követelményei: - objektivitás a személyes érzelmek, illetve a pedagógiai munkával össze nem függő körülmények kizárása, - tényszerűség a konkrét helyzet vizsgálata, az általánosító és a minősítő megállapítások kerülése, - megbízhatóság sokoldalú információkra való alapozás, - következetesség a normákhoz és a kijelölt szempontokhoz való igazodás, - szakmai kompetencia az ellenőrzést az ellenőrzött területhez leginkább értő vezető végezze, - komplex megközelítés az összefüggések elemzése az okok és a következmények feltárásával, - folyamatba ágyazottság a kiindulópont és a konkrét helyzet összehasonlítása, az eredmények és az elérendő cél együttes vizsgálata, - kiegyensúlyozottság, arányosság a fontossági sorrend szem előtt tartása, a lényeges kérdések kiemelése, - segítő, javító szándék a korrekció lehetőségeinek és a fejlődés irányainak megfogalmazása Az ellenőrzés ütemezése a) Minden tanév elején szeptember 15-éig ellenőrzési terv készül, amelynek összeállítása a munkaközösség-vezetőkkel való előzetes egyeztetés után a tagintézmény-vezető feladata. Az ellenőrzési terv az iskolai munkatervvel összhangban tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, kiemelt szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel ismertetni kell. b) Indokolt esetben rendkívüli ellenőrzést kérhetnek a tagintézmény-vezetőtől a szakmai munkaközösségek, a szülői közösség, illetve saját órájának látogatását a pedagógus. c) Az óralátogatások célcsoportját vagy célterületét a havi ütemterv tartalmazza, az érintett pedagógusokkal az iskolavezetőség legalább egy héttel korábban egyezteti a pontos időpontot. Probléma esetén az iskolavezetőség ettől eltérően is látogathat foglalkozásokat, de az óralátogatást legkésőbb az előző nap be kell jelentenie. 14

15 d) A tanórán kívüli foglalkozások látogatottságának, a folyosóügyelet és a helyettesítések ellátásának ellenőrzése szúrópróbaszerűen is történhet, a pedagógusok adminisztrációs munkáját rendszeresen ellenőrzi az iskolavezetés. e) A munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök a hatáskörükhöz tartozó ellenőrző tevékenységüket saját munkaterveikben ütemezik, az óralátogatások időpontját előzetesen egyeztetniük kell az érintett kollégákkal Az ellenőrzés területei - a pedagógusok szakmai munkájának minősége, hatékonysága, eredményessége, - az egyes tanulócsoportok vagy évfolyamok kompetenciáinak és tárgyi tudásának mérése, neveltségi helyzetének feltárása és a problémák diagnosztizálása, - az egyes tantárgyak tanulmányi helyzete, - az iskolai és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása, - a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, illetve a tanulók általi látogatottsága, - tanmenetek, foglalkozási tervek helyi tantervnek való megfelelése, - a záróvizsgákra és a tanulmányi versenyekre való felkészítés, - a pályázatok megvalósulása, - a nevelő-oktató tevékenység írásbeli dokumentációja, adminisztrációs munka, - a munkarend betartása (munkába érkezés, órakezdés- és befejezés), - a folyosóügyelet és a helyettesítések teljesítése, - a tantermek rendje, a taneszközök állapota Az ellenőrzés formái, módszerei A) A tanítási órák látogatása a) A vezetők általában a hatáskörükbe tartozó tanárok, illetve gyakornokok óráját látogatják, a bemutató órákon lehetőség szerint minden vezető részt vesz. Ha a vezető nem szakos pedagógus, az óralátogatást lehetőleg úgy kell megszerveznie, hogy az órára az érintett munkaközösség-vezető is elkísérhesse. b) Az óraelemzések szempontjai (az ellenőrzés céljának megfelelően változhatnak): - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesítése, - az óra felépítése, illetve annak tudatossága, tervezettsége, - a tanár irányító szerepe, a tanulók aktivizálása, - a tanulói önállóság, öntevékenység érvényesülése, - a fegyelmezett munka biztosítása, - az alkalmazott módszertani eljárások, azok hatékonysága, korszerűsége, - az oktatási segéd- és taneszközök használata, szemléltetés, - az értékelés lehetőségeinek kihasználása, - az értékelés összhangja a Pedagógiai Programban előírtakkal, - a kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - a differenciálás elvének érvényesülése a célokban, a követelményekben, a tananyagtartalomban, a módszerekben és a képességfejlesztésben, - a készségfejlesztés hatékonysága, - a tanulók otthoni munkájának előkészítése, a házi feladatok kijelölése, - az óra hatékonysága, eredményessége. B) Az egyéb foglalkozások látogatása Az elemzés szempontjai a tanítási órákon leírtakon kívül: - a tanulók egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vétele, - a foglalkozás céljának való megfelelés (felzárkóztatás, készségfejlesztés, tehetséggondozás), - hatékonyság a tanulók részvételi aránya. C) Az évközi vizsgák látogatása a) Az évközi vizsgákat (osztályozó, különbözeti, javító) és az érettségi tárgyakból szervezett kisvizsgákat a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés tagjai a köztük lévő munkamegosztás szerint látogatják, lehetőség szerint olyan időtartamban, hogy minél 15

16 objektívebb képet szerezhessenek a tanulók felkészültségéről. A munkaközösség-vezető a vizsgán tapasztaltakról beszámol a felelős vezetőnek. b) Az elemzés szempontjai: - a törvényesség betartása, - a vizsga megszervezésének körülményei, - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesülése, - a tételsor összeállítása, - a tanulók felkészültsége, - a pedagógus kérdezési technikája. D) Beszámoltatás a) A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat közvetett formában is, a pedagógusok, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők beszámoltatásával. A beszámoltatás ütemezését az iskolai munkaterv és az ellenőrzési terv tartalmazza, de probléma esetén az iskolavezetés más alkalommal is beszámoltathatja az érintett pedagógust az időpont előzetes egyeztetésével. b) Az iskolavezetőségi értekezleten számolnak be a munkatervben ütemezett módon: - a vezetők a hatáskörükbe tartozó feladatok előkészítéséről, illetve elvégzéséről, - a munkaközösség-vezetők a munkaközösségük munkájáról a megadott szempontok alapján, - a feladatcsoportok vezetője vagy egy feladattal megbízott pedagógus a munka előkészítéséről, illetve elvégzéséről, - az osztályfőnökök az új osztályok beilleszkedéséről, helyzetéről, - a végzős osztályok osztályfőnökei a záróvizsgákra való felkészülés helyzetéről, - a nevelési tagintézményvezető-helyettes a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről, - a feladatfelelősök az adott időszak szabadidős tevékenységéről, - a diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat által szervezett programok előkészítéséről, illetve megvalósulásukról, - a könyvtárostanár a könyvtár helyzetéről, látogatottságáról és a könyvtárismereti órák tapasztalatairól. c) A nevelőtestületi értekezleten az iskolavezetés tagjain kívül részletes beszámolót tartanak a félév, illetve a tanév során végzett pedagógiai munkáról és annak eredményeiről: - a munkaközösség-vezetők, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a könyvtárostanár, - védőnő. d) A nevelőtestület érintett tagjaitól az adott terület jellegétől függően szóbeli vagy írásbeli beszámolót kérhet az iskolavezetés a következő esetekben: - a tagintézmény-vezetői beszámolók, jelentések elkészítéséhez egy részterületre vonatkozóan, - komplex vizsgálat esetén a mérések és a háttértényezős kérdőívek eredményeinek összesítéséről, értékeléséről, adott szempontú elemzéséről, - a külső vagy iskolai tantárgyi mérések eredményeinek értékeléséről, elemzéséről, - a munkaközösségi értekezleten elhangzott értékelésekről, javaslatokról, problémákról, illetve az előzetesen kiadott szempontokkal kapcsolatban kialakított véleményről, - a szülői értekezleteken elhangzott javaslatokról, problémákról, illetve az iskola működését érintő kérdésekben a szülők által kialakított véleményről, - az iskola tanulóinak nagyobb csoportját vagy az iskola működését érintő kérdésekben a diákönkormányzat által megfogalmazott véleményről. E) A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanulók munkáján, illetve eredményein keresztül a) A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat a tanulói teljesítmények adott szempontú vagy átfogó vizsgálatával, elemzésével, összehasonlításával, értékelésével. Ennek formái: - az országos kompetenciamérések eredményeinek összehasonlító elemzése, - a témazáró dolgozatok eredményeinek elemzése, 16

17 - az osztály- vagy évfolyamszintű belső mérések elemzése, - a félévi és az év végi tanulmányi eredmények statisztikai szempontú elemzése, - komplex vizsgálat feladatlapok, illetve háttértényezős kérdőívek segítségével. b) A mérés-vizsgálat az alábbi területekre terjedhet ki: - kulcskompetenciák, - egy műveltségi terület, - egy adott tantárgy, - neveltségi szint, - szociokulturális háttér. c) A mérés-vizsgálat szempontja szerint lehet: - fejlődésorientált a jelenlegi állapotnak egy korábbihoz való viszonyítása, - normaorientált az iskolai teljesítményeknek az országos standardokkal való összehasonlítása, - kritériumorientált a tanulók teljesítményének a pedagógiai programban meghatározott célokhoz, követelményekhez való viszonyítása. d) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének közvetett módja a tanulók munkáinak (dolgozatainak, házi feladatainak) ellenőrzése. Az ellenőrzést munkaköri feladatként általában a munkaközösség-vezető végzi, de probléma esetén az iskolavezetés bekérheti az érintett pedagógustól a tanulók dolgozatait. F) Az adminisztrációs munka ellenőrzése a) A pedagógusok munkaköri leírásukban meghatározott adminisztrációs munkájának ellenőrzése a vezetők közötti feladatmegosztás alapján, az SZMSZ III fejezetében leírtak, illetve az ellenőrzési terv ütemezése szerint folyik. b) Az ellenőrzés során tapasztaltak értékelése az ellenőrzött területtől függően történhet: - szóban, az érintett pedagógussal való megbeszélés formájában, - elektronikus körlevélben, - általánosan jellemző hiányosságok vagy hibák esetén a nevelőtestületi értekezleten, - rendkívüli esetben feljegyzés formájában. c) A pedagógus a vezetők által észlelt hiányosságokat köteles lehetőleg még aznap pótolni, illetve a hibákat kijavítani, és ennek tényét a vezetőnek jelenteni A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás a) A pedagógiai munka ellenőrzésének teljes körű megszervezéséért, folyamatos és hatékony működéséért, valamint az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáért a tagintézmény-vezető a felelős. b) Az ügyeleti beosztás szerinti vezető ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanári ügyelet, gondoskodik róla és ellenőrzi, hogy a tanórai és az egyéb foglalkozások az SZMSZ-ben, illetve az iskolai Házirendben rögzített szabályok szerint folyjanak. c) A vezetők ellenőrző tevékenysége a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. A tagintézmény-vezető közvetlenül vagy beszámoltatás útján ellenőrzi a munkájukat, de a súlyos mulasztást kötelesek azonnal jelenteni. A) A tagintézmény-vezető ellenőrzési területei - folyamatosan ellenőrzi az alapdokumentumok (törvények, rendeletek, szabályzatok) betartását, végrehajtását, - rendszeres beszámoltatással ellenőrzi a vezetők munkáját, - folyamatában ellenőrzi a vállalt feladatok, megbízatások teljesítését, - az iskolai munkaterv szerint beszámoltatja a szakmai munkaközösségeket, illetve a feladatcsoportokat a végzett munkáról, - folyamatában ellenőrzi a gyakornokok mentorálását, - látogatja a pedagógusok óráit, - évente többször szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai szabályzatok betartását, - negyedévente beszámoltatja nevelési tagintézményvezető-helyettest a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységről, - folyamatában ellenőrzi a tanulói balesetek megelőzését célzó tevékenység végrehajtását, - havonta ellenőrzi a haladási naplók vezetését (az órák és a helyettesítések beírása), 17

18 - folyamatában ellenőrzi a titkárság és a gazdasági ügyintéző adminisztrációs munkáját, - évente többször ellenőrzi a tanügyi-igazgatási és az adminisztrációs feladatok végrehajtását (az osztályfőnökök adminisztrációs munkája, az elektronikus osztálynaplók, a törzslapok, a bizonyítványok kitöltése, vezetése), - a munkaközösség-vezetők jóváhagyása után ellenőrzi a tanmeneteket és az osztályfőnöki foglalkozási terveket, - folyamatában ellenőrzi a tankönyvrendelés és ellátás megszervezését, lebonyolítását, - az összesítés elkészülte után ellenőrzi a kedvezményes tankönyv-ellátásra való jogosultság megállapítását, - beszámoltatja az egyes tanulói közösségeket helyzetükről, problémáikról. B) A szakmai tagintézményvezető-helyettes ellenőrzési területei - az egészségügyi és szociális szakmai, valamint a testnevelésórák és egyéb foglalkozások látogatása, - a munka- és balesetvédelmi rendelkezések megtartása, - az iskola munkarendjének és a házirend előírásainak betartása az ügyeleti rend szerint, - a külső egészségügyi szakmai tanulmányi versenyekre való felkészítés, - az iskolai egészségügyi szakmai tanulmányi versenyek megszervezése, lebonyolítása, - az egészségügyi-szociális területtel és az egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok, - az egészségügyi és szociális szakmai tantárgyak vizsgatételei, - az iskola sporttevékenysége, a mindennapos testedzés megvalósulása, - a NETFIT-mérés lebonyolítása és dokumentálása, - a testnevelés alóli felmentések intézése, dokumentálása, - a tanulók iskola-egészségügyi ellátásának végrehajtása, - a jegyek és a bukások számának alakulását a szakmai tantárgyakból. C) A nevelési tagintézményvezető-helyettes ellenőrzési területei - a közismereti órák, illetve az egyéb foglalkozások látogatása, - az iskola munkarendjének és a házirend előírásainak betartása az ügyeleti rend szerint, - a tanári folyosóügyelet rendszeres ellenőrzése, - az osztályozó, a különbözeti és a javítóvizsgák előkészítése, lebonyolítása, a vizsgák dokumentációja, - a Házirend és az SZMSZ a tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos szabályainak megtartása, - az osztályfőnökök tájékoztatással és kapcsolattartással összefüggő feladatainak végrehajtása: - a szülői értekezletek és az általános fogadóórák előkészítése, megszervezése, - a kilencedikesek szöveges értékelésének elkészítése, - a szülők és a tanulók tájékoztatása, - a mulasztásokkal és a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos értesítések elküldése, illetve a naplóban való regisztrálása, - a mentesítések záradékainak bevezetése a tanügyi dokumentumokba, - rendszeresen ellenőrzi a tanulók igazolatlan mulasztásainak alakulását, - félévente legalább egyszer ellenőrzi a jegyek és a bukások számának alakulását a közismereti tantárgyakból, - az iskolai tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása a hatáskörébe tartozó területeken, - szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai könyvtár rendjét, illetve a kölcsönzés kiemelten a tankönyvkölcsönzés dokumentálását. D) A gyakorlatioktatás-vezető ellenőrzési területei - az évközi szakmai gyakorlati órák, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat színhelyeinek látogatása, - a demonstrációs termek rendjének betartása, a felszerelésének előírások szerinti használata, - az osztályfőnökök közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációs munkája, - a tanulók évközi és összefüggő szakmai gyakorlatokról való mulasztásai, illetve azok pótlása, - a jegyek és a bukások számának alakulása a szakmai gyakorlati tantárgyakból, - a szakmai gyakorlatokon a munkavédelmi és egészségügyi rendelkezések megtartása, - a szakmai gyakorlatok teljesítéséhez kapcsolódó adminisztráció (tanulói munkanaplók, jelenléti ívek, munkavédelmi aláíróívek). 18