A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata
|
|
- Zoltán Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Tanulmány a vadgazdálkodás kiemelt résztvevıinek véleménye alapján Budapest 2004
2 A tanulmány alapját jelentı kérdıívek üres példányai a Melléklet-ben megtalálhatók. A kitöltött kérdıívek, illetve az egyedi tanulmányok a Budapesti Agrárkamara irattárában megtalálhatók, azonban az azonosíthatóság miatt az eredeti szándéktól eltérve nem kerülhettek be a tanulmány Mellékletébe. A bennük található tényanyag megalapozottsága és szakmai értéke miatt azonban az anyag kutatását kérésre lehetıvé tesszük. 2
3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A természetvédelem és a vadgazdálkodás, vadászat kapcsolata... 5 Történeti és koncepcionális háttér... 5 A vadgazdálkodás és a természetvédelem gazdasági érzékenysége... 6 Természetvédelem és vadkereskedelem... 7 A természetvédelem és a vadgazdálkodás társadalmi megítélése, elfogadottsága... 8 Képzettség, ismeretek a szakemberek körében... 8 A természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekazonosságai... 9 Tudatformálás... 9 Élıhely-fejlesztés, a táj- és az élıhely-szerkezet sokféleségének megırzése... 9 Állományszabályozás Invazív fajok visszaszorítása Alkalmazott kutatások, monitoring Ökoturizmus A természetvédelem beavatkozási lehetıségei Nemzetközi Egyezmények Európai Uniós szabályok Hazai jogszabályok Az adatgyőjtés módszerei Részletes véleménykifejtés Adatgyőjtı kérdıív Eredmények Részletes véleménykifejtés A természetvédelem és a vadászat általános kapcsolata A vadgazdálkodás szerepe és feladatai A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Konfliktus források Változtatási lehetıségek Együttmőködési lehetıségek A természetvédelem hatása a vadkereskedelemre A természetvédelem gazdasági és pénzügyi hatásai Egyéb fontosnak tartott összefüggések A kérdıíves felmérés eredményei A vadgazdálkodás szerepének értékelése A természetvédelem szerepének értékelése A természetvédelem és a vadászat kapcsolatának értékelése A vadgazdálkodás érdekérvényesítésének értékelése Következtetések A gazdálkodási háttér értékelése A természetvédelem területi hatása Összegzés Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom Ábrák jegyzéke Melléklet a Hortobágyi vadászatszervezés legfontosabb adatai 1988-tól napjainkig Melléklet: 1. kérdıív 2. kérdıív 3
4 Bevezetés A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszerét érintı tanulmányok szakmai anyagok általában a kérdéskör egy-egy részletét tárgyalják (Rakonczay 1995, Faragó 2000a, Faragó 2003, Horváth és Borhidi 2002). Részletesebb, de a természetvédelem szempontjából elfogult és számos ponton vitatható képet ad Temesi (2004). Talán a legátfogóbb, bár emiatt meglehetısen vázlatos tárgyalását e témának Faragó 2000b adja A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszere Magyarországon címő munkájában. Tanulmányunkban, ez utóbbi felfogását követve, a vadgazdálkodók véleményét szeretnénk összefoglalni a természetvédelem vadgazdálkodási vadászati hatásairól. A véleményeket az ágazat meghatározott szereplıitıl győjtöttük össze. Az adatgyőjtés kétféle módon történt. Egyrészt részletes vélemény kifejtést lehetıvé tevı, kis résztanulmányok formájában, amelyek leginkább egy irányított mélyinterjúra hasonlítanak, másrészt a gyors válaszadást és adatgyőjtést lehetıvé tevı kérdıíves felméréssel. Az elsı módszerrel kapott válaszokat minimális szerkesztés és egységesítés elvégzése után mutatjuk be, míg a második esetben a legfontosabb kérdésekre adott válaszok eloszlását ismertetjük. Mindezek elıtt azonban célszerő a két terület általunk fontosnak vélt fıbb kapcsolódási pontjait ill. konfliktusait röviden áttekinteni. Az áttekintés során nem célunk minden, a két ágazat között vitaként feszülı ellentét részletes bemutatása, hiszen ezek állandó emlegetése eddig sem vezetett eredményre. Elsısorban a legfontosabb stratégiai kapcsolódási pontokat szeretnénk feltárni. 4
5 A természetvédelem és a vadgazdálkodás, vadászat kapcsolata Történeti és koncepcionális háttér Történetileg szemlélve a vadgazdálkodásban korán, már az ókori germán törzsek vadászat szabályozásában megjelentek a vadvédelem csírái, pl. vemhes egyedek kímélete, majd késıbb a tilalmi idıszakok bevezetésével vagy egyes vadászati módszerek korlátozásával. A klasszikusan természetvédelmi szabályok csak lényegesen késıbb a XIX. sz. második felében és a XX. sz. elején kerültek bevezetésre. Ezek a szabályok fıleg az erdészet és a mezıgazdaság jogszabályai között szerepeltek. Mindkét terület szabályozásban közös az a felismerés, hogy az ember ill. egyes embercsoportok rövid távú, gazdasági érdekeinek érvényesítését korlátozni kell a tágabb csoportokat érintı, hosszú távú érdekek miatt. Jól példázza ezt, hogy az elsı szabályozásoknál egyes fajok védelmét (pl. énekes madarak) a hasznosságuk (értsd kártevı rovarok pusztítása) rendelték el. Ebben az idıszakban, tehát a védelmi rendelkezéseket mindig valamilyen emberi, sıt gazdasági érdek miatt hozták meg. A vadászati jog részletes történeti fejlıdését, mind európai, mind hazai viszonylatban Csányi (1998, 1999) tanulmányaiban követhetjük nyomon. Ez a szemléletmód a késıbbiekben tovább erısödött, a vadgazdálkodásban és a halászatban a bölcs használat és a maximális fenntartható hozam elvének kialakításhoz és elterjedéséhez vezetett. A hasznosság hangsúlyozása a természetvédelemben is sokáig jelen volt ám a tudományos háttér, elsısorban az ökológia majd a konzerváció vagy természetvédelmi biológia fejlıdésével egyre tágabb értelemben kezdték használni. Azzal, hogy a természetvédelemben a fajvédelemrıl a hangsúly az ökológiai rendszerek megırzése felé tolódott el egy-egy elem védelmének szükségessége magában nem mindig volt könnyen megindokolható. Az ökológiai rendszerek, ökoszisztémák mőködıképességének megırzéséhez ugyanis, olyan elemeiket is védeni kellett, amelyek magukban nem voltak hasznosak vagy éppenséggel az ember szempontjából kártevıknek minısültek (pl. ragadozók). A természetvédelem erısödésével, a védendı objektumok köre folyamatosan bıvül. A fajvédelemtıl az egyes konkrét életközösségeken, majd az élıhely-típusokon keresztül a biodiverzitás megırzéséig, védelméig jutott el. A konkrét, könnyen meghatározható 5
6 objektumoktól a lényegesen bonyolultabb sokszor csak nehezen meghatározható, helyileg, földrajzi elhelyezkedésében egyre nehézkesebben definiálható objektumok felé tolódik el. Minél bonyolultabb a védendı objektum általában, annál kevesebb tudományos információval rendelkezünk róla. Mindennek eredményeként a természetvédelem extenzív idıszakaiban gyakran kellı megalapozottág nélkül, pusztán óvatosságból kerülnek védelem alá fajok ill. területek vagy vezetnek be korlátozásokat (Rakonczay 1995). Ennek eredményeként a természetvédelmi hatóság gyakran minden elızetes felmérés nélkül vagy éppen ezek ellenére nyilvánít védetté, vagy tart védett státuszban fajokat (Faragó 2000b) ill. komoly hatásvizsgálat nélkül, eltúlozva és általánosítva korlátoz vadgazdálkodási tevékenységeket (pl. a vadászatok tiltása általában a zavarásra való hivatkozással, vadászati berendezések létesítésének és a vadetetés tiltása, tilalmi idıszakok kiterjesztése stb.). Ez természetesen irritálja a vadgazdálkodókat, vadászokat, túlzott ellenreakciókat váltva ki. Erre példa egyes fajok (egerészölyv, héja, nagyragadozók) kártételének felnagyítása. Sok vihart kavart probléma a vissza- vagy betelepülı és a betelepített fajok megítélése. Ezekben az esetekben is jól érzékelhetı az ismerethiány, a fogalmak (pl. ıshonosság) tisztázatlanága, ill. egyfajta pragmatikus szemlélet hiánya. Ökológiai szempontból ugyanis a merev konzerváció, azaz egy korábbi állapot mindenáron történı fenntartása akár a változó környezeti feltételek, adottságok ellenére is mindenképpen problémás. Hasonlóképpen aggályos a be nem avatkozás avagy a hagyjuk a természetet mőködni elve. Mind a természetvédıknek, mind a vadgazdálkodóknak tudomásul kell vennie, hogy minden tevékenységükben figyelemmel kell lenniük az aktuális ökológiai és társadalmigazdasági körülményekre, valamint arra, hogy az emberi hatástól mentes, természetes ökoszisztémák aránya elenyészı, a természetes folyamatok önmagukban való mőködése szinte mindenhol sérült. Mindezek miatt nem elégséges a jogszabályi védelem a veszélyeztetı tényezık felmérése és kezelése nélkül. A vadgazdálkodás és a természetvédelem gazdasági érzékenysége 6
7 A fenti folyamatokkal párhuzamosan a gazdasági szempontok fontosságában is egyre inkább különbözik a vadgazdálkodás és a természetvédelem. A hazai vadgazdálkodásban a gazdaságosság, az árbevételek növelése, a legalább nullszaldós, de inkább némileg nyereséges gazdálkodásra való törekvés egyre fontosabbá válik. Ebbıl következıen vadgazdálkodás egyre érzékenyebb a tulajdonviszonyok, a piaci környezet, a termelési költségek változásaira stb., vagyis a vadgazdálkodás egyre inkább az agrárgazdaság részeként kezd mőködni. A természet védelme viszont elsısorban állami feladat, amelyben a gazdaságosság vagy nem értelmezhetı, vagy másodlagos jelentıségő (pl. védett területek látogatása, a természetvédelem vadgazdálkodási tevékenysége, vagy egyéb vagyonértékő jogainak hasznosítása stb.). A hazai gyakorlatban különösen érzékeny kérdés a természetvédelmi korlátozások miatti gazdasági károk kompenzálása. Bár a természetvédelmi törvény érinti ezt a témakört és az Európai Unióban is elfogadott a kompenzáció, a végrehajtási rendelet hiánya és a gazdasági szempontok iránti érzéketlenség miatt a napi gyakorlatban a természetvédelem a legritkább esetben téríti meg a gazdálkodónak a természetvédelmi beavatkozásból eredı kárt. Különösen súlyos a helyzet a vadgazdálkodásban, ugyanis az Európai Uniós gyakorlat szerint a vadban, pl. a védett nagyragadozók által okozott kárért nem jár kártérítés. Tekintettel arra, hogy nálunk a vadgazdálkodás gazdasági, társadalmi súlya nagyobb, mint az EU 2004 május elseje elıtti tagállamaiban, a kompenzáció elmaradása súlyos probléma. A vadgazdálkodók gyakran érzik úgy, hogy az ı tevékenységük, befektetésük következtében marad fenn egy-egy védett érték, ám ezért sem erkölcsi, sem anyagi elismerést nem kapnak. Természetvédelem és vadkereskedelem A természetvédelem gazdasági érzékenysége kicsi. Különösen jól érzékelhetı ez a természetvédelem vadkereskedelemhez való viszonyában. Mindaddig, amíg a vadállományok szabályozását a természetvédelmi hatóság is fontosnak tartja, az ehhez kapcsolódó üzleti tevékenységet inkább csak eltőri ill., lehetıség szerint korlátozza. Feltételezi ugyanis, hogy a természeti erıforrások hasznosításában a gazdasági érdekeltség megjelenése visszaélésekhez vezet. Különösen veszélyesnek tartja ezt akkor, ha a termelı (vadgazdálkodó) és a kereskedı szétválik. Felfogásuk szerint a kereskedı elsıdleges érdeke, ebben az esetben a minél nagyobb nyereség elérése, ezért a vadgazdálkodót a természetvédelmi célokkal összeegyeztethetetlen beavatkozásokra (mesterséges tenyésztés, 7
8 magasan tartott vadállomány, kertek stb.) ösztönzi. Ezt jól példázza, hogy számos nemzetközi egyezmény ill. Európai Uniós szabályozás vonatkozik a vadkereskedelemre ill. az elmúlt évek olasz vadász ügyei. Ez a felfogás nyilvánvalóan ellentétes a vadgazdálkodás fent jelzett fejlıdésével, nehezíti az ágazatnak a mezıgazdasági termelésbe való integrálódását, és nehéz helyzetbe hoz jó néhány gazdálkodót. A természetvédelem és a vadgazdálkodás társadalmi megítélése, elfogadottsága A természetvédelem és a vadgazdálkodás kapcsolatának értékelésekor a mai magyar társadalomban nem elhanyagolható a közvélemény viszonya ezekhez a területekhez. Ebbıl a szempontból a vadgazdálkodás vesztésre áll. A társadalom érdeklıdése egyre inkább a természet védelme felé fordul. Ezt jól jelzi a számos természetvédelmi társadalmi szervezet (NGO) megalakulása, a természetvédelmi témájú hírek ill. mősorok gyakorisága a médiában, vagy a természetvédelmi törvény magas parlamenti támogatottsága. Ezzel összehasonlítva a vadgazdálkodás ismertsége, elfogadottsága és megítélése lényegesen rosszabb. Képzettség, ismeretek a szakemberek körében A természetvédelem története meghatározta a területen dolgozó szakemberek körét. A kezdeti idıben a gazdálkodói gyakorlathoz közelebb álló erdészek és mezıgazdászok adták a természetvédelmi szakembergárda zömét. Késıbb a feladatok és a szervezet bıvülésével más képzettségő emberek (biológusok, jogászok, közgazdászok stb.) is megjelentek. Napjainkra, a természetvédelem nagykorúvá válásával már célzottan természetvédelmi szakembereket képeznek. E folyamatnak számos elınye mellett (pl. magasan képzett szakemberek tömeges megjelenése a természetvédelemben), a vadgazdálkodás szempontjából lényeges hátránya, hogy a természetvédelmi szakembergárda jelentıs része nem rendelkezik vadgazdálkodási (sok esetben semmilyen gazdálkodási) képzettséggel ill. gyakorlattal. Egy részük a vadgazdálkodást szükséges, mások szükségtelen rossznak tartják. A vadgazdálkodási szakembereknél sem sokkal jobb a helyzet. Bár az utóbbi években a felsıfokú és a posztgraduális képzésre jelentkezık száma jelentısen nıtt, a szakemberek képzettsége nem kielégítı. Sokan elavult szemlélettel és ismeretekkel gazdálkodnak, csak 8
9 lassan terjed a bölcs hasznosítás és az ökológiai szemléletmód. A vadgazdálkodók képzésében a természetvédelmi tárgyak csak az utóbbi években jelentek meg. Mindezek következtében a gyakorló szakemberek szintjén gyakori a félre- vagy meg nem értés, a másik munkájának lebecsülése. A természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekazonosságai Ahogy azt a korábbiakban említettük hosszútávon a vadgazdálkodás és a természetvédelem céljai azonosak. Az ökológiai rendszerek természetes vagy ahhoz közeli, mőködıképes állapotának fenntartása nélkül (ez a természetvédelem célja) ugyanis nehezen képzelhetı el a fenntartható vadgazdálkodás. Az alábbiakban néhány olyan példát szeretnénk bemutatni, ahol a mindennapi gyakorlatban is találkozhatnak a két terület érdekei. Tudatformálás Mind a természetvédelem, mind a vadgazdálkodás szempontjából fontos a civil lakosság tájékoztatása, a célok és a tevékenységek megismertetése, elfogadtatása. A közös célok hangsúlyozására és a sajnálatosan ritka közös akciók bemutatására sajnos csak kevés példát találunk, ahogy a közös ismeretterjesztésre. Ebben valószínőleg közrejátszik az is, hogy a médiumok elsısorban a konfliktusokra, sokkal kevésbé az együttmőködésre érzékenyek. Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy az érdekérvényesítési képesség csak szélesebb társadalmi támogatottsággal javítható, ez pedig tömegtájékoztatás nélkül, nem lehetséges. Élıhely-fejlesztés, a táj- és az élıhely-szerkezet sokféleségének megırzése A veszélyeztettet fajok megırzése és a fenntartható vadgazdálkodás is csak megfelelı élıhelyi feltételek mellett biztosítható. Bár a két terület szóhasználatában vannak eltérések a természetvédık kerülik az élıhely-fejlesztés fogalmát az élıhelyek pusztítása, a mozaikosság csökkenése, az intenzív mezı- és erdıgazdálkodás monokultúrái mindkét fél szempontjából károsak. A meglévı természetes vagy természet-közeli élıhelyek megırzése, ilyenek kialakítása, a tájszerkezet diverzitásának, mozaikosságának növelése 9
10 közös érdek. Hasonlóan fontos az átjárás biztosítása a különbözı élıhelyi foltok között, akár az ökológiai folyosók, hálózat kialakításával, akár az egyes akadályokon (pl. autópályák) való átjutás biztosításával. Állományszabályozás Ahogy azt a korábbiakban említettük, a hazai ökoszisztémák túlnyomó része sérült, emberi behatásoknak erısen kitett, sıt azoktól függı. Emiatt ezekben a természetes szabályozó folyamatok nem vagy csak korlátozottan mőködnek. A szabályozatlanság következtében egyes fajok túlszaporodásával és az emiatt bekövetkezı súlyos és szerteágazó problémákkal kell számolnunk. Elég, ha csak egyes nagyvadfajok körül kialakult konfliktusokra vagy némely ragadozók (pl. róka, kóbor kutya ill. macska) mértéktelen elszaporodására gondolunk. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák mindkét tábor számára gondokat és megoldandó feladatot jelentenek. Ugyanakkor sajnos a széleskörő összehangolt akciók helyett jelenleg vagy csak végletekig leegyszerősített és kétes sikerő akciókat látunk, (pl. a nagyvad probléma esetén, ahol minden felelısséget a vadgazdálkodóra kívánnak hárítani, és csak az erıltetett állománycsökkentésektıl várják a megoldást) vagy még ilyeneket sem. Invazív fajok visszaszorítása A hazánkban megjelenı és mind a természetvédelem, mind a vadgazdálkodás számára veszélyt jelentı invazív fajok (pl. mosómedve, nyestkutya, sıt ide sorolható az elvadult házimacska is) kezelése mindkét tábor feladata. Mégis a Berni Egyezmény Állandó Tanácsa javaslatai szerint ezért a természetvédelmi hatóság a felelıs, neki kell kezelési terveket készíttetnie és végrehajtatnia. A vadgazdálkodási hatóság és a vadászok nyilvánvalóan, saját érdekükbıl is közremőködnek ebben a munkában. Jelenleg az invazív fajok számbavétele, helyzetük értékelése elkészült, de nincs operatív terv e fajok visszaszorítására. Alkalmazott kutatások, monitoring 10
11 Az elıbbiekben már érintettük az ismerethiány problémáját a döntések elıkészítésekor. Mind a kiterjedt monitoring, mind egyes közös, gyakorlati problémák vizsgálata és a megoldások keresése alapvetı fontosságú nemcsak mindkét terület sikeres mőködése, de a konfliktusok jobban megalapozott döntésekkel ill. tudományosan védhetı érvekkel való csökkentése miatt is. Sajnos nagyon kevés a közös alkalmazott monitoring és kutatási program. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyen programok, hiszen az FVM immáron másfél évtizede következetesen támogatja nemcsak a vadászható, de a vadgazdálkodás szempontjából érdekes védett fajok kutatását is. Emiatt számos esetben a vadászati hatóság korszerőbb, alaposabb ismeretekre alapozva alakíthatja ki az álláspontját. A probléma az, hogy bár a friss ismeretekhez jutás a természetvédelem számára is fontos, a kutatások finanszírozásában ill. közös kutatási koncepciók kialakításában egy-két kivételtıl eltekintve (országos vizivad monitoring, néhány emlıs ragadozó vizsgálat) nem veszi ki a részét. Ezért a rendelkezésére álló hiányos, sokszor elavult ismeretanyagra alapozott döntései vitákat gerjesztenek. Ökoturizmus A társadalom széles rétegeiben igény van a természeti értékek megismerésére, a természetben való rekreációra. Elég, ha csak a természetfilm és utazási tárgyú mősorok és tv csatornák számának gyarapodására utalunk. A hétköznapi gyakorlatban a turisták megnövekedett száma és az ebbıl eredı zavarás, szemetelés, környezetterhelés mind a természetvédelemnek, mind a vadgazdálkodásnak gondot okoz. Ugyanakkor e társadalmi igény kielégítése mindkét terület számára számos fejlıdési lehetıséget is jelent. A turizmus megfelelı irányításával, programok kialakításával jobban meg lehet ismertetni a vadgazdálkodó és a természetvédı tevékenységét, így társadalmi elfogadottságuk, támogatottságuk növekedhet. Nem elhanyagolható az sem, hogy az év jelentıs részében kihasználatlan infrastruktúra (pl. vadászházak) kihasználásával, célzott programok kialakításával nem elhanyagolható bevételekhez is lehet jutni. Kézenfekvınek tőnik egy-egy kisebb térségben a két terület szakembereinek a közös érdekek mentén való önszervezıdı együttmőködése, közös turisztikai stratégia kialakítása. 11
12 A természetvédelem beavatkozási lehetıségei A természetvédelem nemcsak erıs társadalmi támogatottsággal, hanem jelentıs jogszabályi háttérrel is rendelkezik ahhoz, hogy akaratát, elképzeléseit érvényesíteni tudja. Erre lehetıséget adnak számára a hazánk által is elfogadott nemzetközi egyezmények, az Európai Uniós elıírások és az ezekkel messzemenıen harmonizáló hazai elıírások. A nemzetközi, különösen pedig, az Európai Uniós csatlakozással számunkra is kötelezı váló európai jogi háttér elsısorban Csányi (1998, 1999) munkásságának köszönhetıen ismertnek tekinthetı a hazai vadgazdálkodás szakmai berkeiben. A következıkben ezért csak felsorolásszerően mutatjuk be azokat a legfontosabb elıírásokat, amelyek természetvédelmi szempontból hatnak a vadgazdálkodásra, vadászatra. Kiemelünk azonban egy-két olyan eltérést a hazai alkalmazás és a nemzetközi elıírások között, amik általában indokolatlanul szigorúbbak az eredeti elıírásoknál. Nemzetközi Egyezmények Ramsari Egyezmény (1971): A nemzetközi jelentıségő vízi élıhelyek összehangolt védelmét szolgálja. Washingtoni Egyezmény (1973), közismertebb rövidítésben CITES: A veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat vezetett be. Bonni Egyezmény (1979): vándorló állatfajok védelme. Berni Egyezmény (1979): európai vadon élı növény és állatfajok élıhelyének védelme. Riói Egyezmény (1992): a biodiverzitás védelme. A fentebbi egyezmények közül jelenleg a legtöbb vitát a CITES hazai alkalmazása, illetve a Berni Egyezményben meghatározott tiltott vadászati/hasznosítási módok, hazai jogszabályokban való megjelenése kelti. Az 1973-ban aláírt kereskedelmi egyezmény a fajokat három függelékben sorolta fel: 12
13 I. függelék: kihalással fenyegetett fajok, kereskedelem csak tenyésztett egyedekkel lehetséges, szigorú engedélyezéssel. Ide tartozik például a vidra, és a farkas, valamint a barnamedve egyes populációi. II. függelék: ezeket a fajokat nem fenyegeti kihalás veszélye, de ha nem szabályozzák a kereskedelmüket, akkor azzá válhatnak. Nemzetközi, vadon befogott, illetve tenyésztett egyedekkel a kereskedelem lehetséges, de engedélyezéshez kötött. Az engedélyezési rendszer biztosítja a kontrollt a mennyiség felett. Az egyes populációkból hasznosított mennyiség nem haladhatja meg a vadon élı populációkra ártalmas mértéket. E függelékben van felsorolva többek között a vadmacska, a hiúz, a farkas illetve a barnamedve egyes populációi, vagy a barna rétihéja és az egerészölyv is. III. függelék: globális szinten nem, de helyileg veszélyeztetett fajok. Az országok ezzel az eszközzel védhetik saját "készleteiket" az eltúlzott kereskedelem ellen. Ilyen faj például az aranysakál Indiában, vagy a csörgı réce Ghánában óta az Európai Unió országai a 3 függelék helyett 4 listát alkalmaznak. Az A listában szerepelnek azok a fajok: o amelyek az I. függelékben szerepelnek, o melyek a kipusztulás szélén állnak, o valamint az olyan ritka, sérülékeny fajok, amelyek vadon élı állományának fennmaradását a kereskedelem veszélyezteti, o azon fajok, illetve alfajok, melyek rokonfajainak, alfajainak döntı többsége a kihalás szélén áll, vagy az I. függelékben szerepel. A B listában szerepelnek: o a II. függelékében felsorolt fajok közül azok, melyek nem szerepelnek az "A" oszlopban, o azok, az Egyezmény I. és II. függelékén nem szereplı fajok melyek egyes országokban élı populációinak hasznosítása meghaladja a fenntarthatóság mértékét, o nem szerepelnek az Egyezmény I. és II. függelékében, de amelyek könnyen összetéveszthetık az "A" oszlopban szereplı fajokkal, 13
14 o nem szerepelnek az Egyezmény I. és II. függelékében, de melyek élı példányainak behozatala ökológiai veszélyt jelenthet az ország természetes élıvilágára. C listában szerepelnek: o a III. függelékben szereplı összes maradék faj. D listában szerepelnek azok a fajok: o melyeknek akkora számú egyedeit hozták be a közösség országaiba, ami már ellenırzést kíván. A Magyarországon hatályos végrehajtási rendeletben, két mellékletben szerepelnek a fenti listákon szereplı fajok. Az 1. Számú melléklet tartalmazza az A, B, és C listán szereplı fajokat. A 2. számú melléklet tartalmazza a D listán szereplı fajokat. Hazai kereskedelem, illetve az engedélyezés feltételei attól függnek, milyen oszlopba tartozik az adott állat. Ha a faj az A vagy B oszlopban található: a származási ország CITES export illetve re-export engedélye, és a magyar Igazgatási Hatóságtól megkért import engedély együttes megléte szükséges. Amennyiben az exportáló ország nem tagja a Washingtoni Egyezménynek, ez esetben is kell a kijelölt hatóságtól egy eredetet igazoló export engedély. Az import engedély kérelmet az Igazgatási Hatóságnál lehet benyújtani. Az A oszlopban szereplı fajok vadászati trófeáinak behozatalára import engedély nem adható ki. A részletes felsorolásra és az egyes listák ismertetésére azért volt szükség, mert csak így válik láthatóvá az, hogy a hazai alkalmazás lehetetlenné teszi más kontinensen, vagy Európában, vagy akár Európai Uniós országokban legális körülmények között elejtett vadak (elsısorban nagyragadozók) trófeájának behozatalát. Azaz a hazai alkalmazás szigorúbb, mint amit eredetileg a nemzetközi egyezmény elıír. A Berni Egyezmény esetében annak IV. Függelékében felsorolt tiltott befogási és vadászati módszerek értelmezése ad okot vitára. A függelék szerint tiltott többek között a hurkok, robbanóanyagok, nem szelektív csapdák, mérgek és mérgezett vagy kábító csalétkek, a gázosítás és kifüstölés, fénnyel, hanggal megcsonkított élı állattal való csalizás. Az 1996/LVös Vadászati törvény részben erre, részben pedig a Berni Egyezményen alapuló 14
15 Élıhelyvédelmi Irányelvre hivatkozva tiltotta be Magyarországon mindennemő ölıcsapda használatát, vagy az élı-csalik alkalmazását az élve-fogó csapdákban. Mindkét elıírás szigorúbb, mint az annak alapjául szolgáló nemzetközi egyezmény s jelentısen nehezíti az apróvadas területek ragadozó gyérítését. Európai Uniós szabályok Az Európai Unióban a következı elıírások hatnak a természetvédelem és a vadászat kapcsolatára: 3254/91 Tanácsi Határozat a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelmérıl; 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élıhelyek és a vad flóra és fauna védelmérıl. Az Élıhely-védelmi Irányelv VI. melléklete sorolja fel az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszereit és eszközeit, amelyben a Berni Egyezményhez hasonlóan szerepelnek a ragadozó fajok tömeges elpusztítását lehetıvé tevık is (hurkok, robbanóanyagok, nem szelektív csapdák, méreg és mérgezett vagy kábító csalétkek, gázosítás és kifüstölés). Ez az irányelv sem tiltja, sem az élı állatok csaliként való alkalmazását, sem az elıírásoknak egyébként megfelelı ölı csapdák alkalmazását. Hazai jogszabályok A mindenki által jól ismert hazai jogszabályi háttér számos közvetlen, vagy közvetett beavatkozási lehetıséget ad a természetvédelmi hatóságoknak a vadászat, vadgazdálkodás napi gyakorlatába. A közvetlen beavatkozások közül a legfontosabbak a következık: társhatóságként részt vesz a maximális és minimális létszámok meghatározásában; a rövid és hosszú távú vadgazdálkodási tervek véleményezésében, elfogadásában; a vadászható fajok körének és a vadászati idények meghatározásában; 15
16 területi tilalmak meghatározásában (pl. vadászati tilalom Ramsari területeken, fokozottan védett területeken); vadkereskedelem korlátozásában (pl. CITES hazai alkalmazása); vadtelepítések korlátozásában; a tájidegen fajok állományának csökkentésében; részt vesznek a vadgazdálkodási tanácsok munkájában; vadászatok, vendégvadászok ellenırzésében. A fentieken túl a természetvédelemnek számos esetben van lehetısége közvetett beavatkozásokra. Ezek közül a legfontosabbak: élıhelyi beavatkozások, gazdálkodási ill. kezelési módok szabályozása nemcsak védett területeken; Érzékeny Természeti Területek Kedvezıtlen Adottságú Területek Natura 2000-es területek Hangulat formálás, kihasználva a sajtó és a közvélemény támogatását. 16
17 Az adatgyőjtés módszerei Részletes véleménykifejtés A témakörben véleményének részletes kifejtésére lehetıséget kapott minden hazai erdıgazdaság és a Magyar Vadászkamara területi szervezetei. A részletes kifejtés a következı fı pontokat érintette: 1. Bevezetés a természetvédelem és a vadászat általános kapcsolata 2. A vadgazdálkodás szerepe és feladatai 3. A természetvédelem szerepe és feladatai 4. A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata természetvédelmi korlátozások, fenntartható vadállomány, vadászható fajok, vadászidények, területi korlátozások, fıbb konfliktusforrások 5. A természetvédelem hatása a vadkereskedelemre 6. Az Európai Uniós szabályozás 7. A természetvédelem gazdasági és pénzügyi hatásai 8. Egyéb fontosnak tartott összefüggések Adatgyőjtı kérdıív A kérdıíveket e fentieken túl kézhez kapta az összes megyei FVM hivatal Vadászati Osztálya és a nemzeti parkok igazgatóságai is, valamint néhány véletlenszerően kiválasztott vadgazdálkodási egység és vadászati szakember is. A kérdıív a következı kérdéseket tartalmazta: 1. Ön szerint mennyire fontos tevékenység a vadgazdálkodás-vadászat? (Osztályozza 1-5-ig!) 2. Hogyan fog ez változni a jövıben? 3. Ön szerint mennyire ismertek a közvéleményben a vadgazdálkodás céljai? (Osztályozza 1-5-ig!) 4. Ön szerint mennyire elfogadottak ezek a célok? (Osztályozza 1-5-ig!) 17
18 5. Ön szerint mik a vadgazdálkodás legfontosabb feladatai (max. 5 válasz)? 6. Ön szerint mennyire életszerő a vadgazdálkodás-vadászat jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 7. Adja meg a legfontosabb pozitívumokat és negatívumokat (max. 5-5)? 8. Ön szerint mik a vadgazdálkodó legfontosabb írott és íratlan kötelességei? 9. Mennyire jellemzı a jogkövetı magatartás a vadgazdálkodókra és a vadászokra? (Osztályozza 1-5-ig!) 10. Ön szerint mennyire voltak fontosak a vadászatszervezı és vadkereskedı társaságok a vadgazdálkodó számára? (Osztályozza 1-5-ig!) 11. Ön szerint mennyire lesznek fontosak az EU csatlakozás után? (Osztályozza 1-5- ig!) 12. Mennyire elégedett e cégek szolgáltatásaival? (Osztályozza 1-5-ig!) 13. Az Ön vadgazdálkodási bevételeiben milyen arányban részesül az élıvad, a lıttvad értékesítés, a bérvadásztatás és az egyéb szolgáltatások? Élıvad:.%; Lıttvad:.% Bérvadásztatás: %; Egyéb: % 14. Mi lenne ezek kívánatos aránya? Élıvad:.%; Lıttvad:.% Bérvadásztatás: %; Egyéb: % 15. Ön szerint összhangban állnak-e kínált vadászatok és szolgáltatások a kereslettel? A vadászati kínálat: igen részben egyáltalán nem Az egyéb szolgáltatások kínálata: igen részben egyáltalán nem 16. Ön szerint várhatóan merre fog ez változni? A vadászati kínálat: csökken nı stagnál A szolgáltatások kínálata: csökken nı stagnál 17. Ön szerint mennyire fontos tevékenység a természet védelme? (Osztályozza 1-5- ig!) 18. Hogyan fog ez változni a jövıben? Fontossága: nı csökken stagnál 19. Ön szerint mennyire ismertek a közvéleményben a természetvédelem céljai? (Osztályozza 1-5-ig!) 20. Ön szerint mennyire elfogadottak ezek a célok? (Osztályozza 1-5-ig!) 21. Ön szerint mik a természetvédelem legfontosabb feladatai (max. 5 válasz)? 18
19 22. Ön szerint mennyire életszerő a természetvédelem jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 23. Adja meg a legfontosabb pozitívumokat és negatívumokat (max. 5-5)? 24. Ön szerint mik a természetvédı legfontosabb írott és íratlan kötelességei? 25. Mennyire jellemzı a jogkövetı magatartás a természetvédıkre? (Osztályozza 1-5- ig!) 26. Ön szerint kevés, elegendı vagy sok terület van a természetvédelem kezelésében? A védett területek jelenlegi aránya: túlzott kevés megfelelı 27. Ön szerint mennyire jó vadgazda a természetvédelem? (Osztályozza 1-5-ig!) 28. Mi jellemzi a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatát? Korlátozás ellenérdek együttmőködés támogatás egyéb: 29. Ön szerint mennyire közösek természetvédelem és a vadgazdálkodás céljai? Ellentétes azonos hosszútávon megegyezı rövidtávon konfliktusos, egyéb: 30. Adja meg a legfontosabb konfliktusokat és együttmőködési lehetıségeket! (max. 5-5) 31. Ön szerint mennyire harmonizál a természetvédelem és a vadgazdálkodás jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 32. Ön szerint milyen erıs beavatkozási lehetıségei vannak a természetvédelemnek a vadgazdálkodásba? (Osztályozza 1-5-ig erısödı sorrendben!) 33. Ön szerint mik a legfontosabb vadgazdálkodást korlátozó természetvédelmi beavatkozások? 34. Mennyire indokoltak ezek ill. mennyire megbízható ismereteken nyugszanak? (Osztályozza 1-5-ig!) Indokoltság:.. Megbízható ismerete: 35. Ön szerint mennyire indokolt a vadászidények szőkítése a vizivad fajokon indokolt nem indokolt a galambokon indokolt nem indokolt a vadgazdálkodásban kártevı fajokon indokolt nem indokolt egyéb fajokon, mégpedig Ön szerint mennyire indokolt a vadászható fajok körének korlátozása? 19
20 indokolt nem indokolt 37. Ön szerint menyire indokolt az alábbi, szomszédos országokban vadászható fajok hazai vadászati tilalma: fürj indokolt nem indokolt nyárilúd indokolt nem indokolt fenyırigó indokolt nem indokolt vadgerle indokolt nem indokolt egyéb fajok, mégpedig Ön szerint menyire indokolt egyes ragadozók vadászati tilalma és a gyérítés eszközeinek korlátozása? 39. Milyen változtatásokat tartana indokoltnak a vadászható fajok körében és a vadászidények hosszában és az engedélyezett vadászati módszerekben? 40. Ön szerint mennyire indokolt a természetvédelem álláspontja a nem ıshonos fajokkal való gazdálkodással kapcsolatban? 41. Mennyire elfogadható az Ön számára a külföldön legálisan elejtett vad Magyarországon való átszállításának tilalma? Van-e ennek hatása a külföldiek hazai vadászatára? 42. Mennyire elfogadható az Ön számára a hazai vadászok által külföldön legálisan elejtett vad hazahozatalának korlátozása ill. szabályozása? Milyen hatása van ennek a hazai vadászatra? Mi lenne az Ön szerint megfelelı szabályozás? 43. Milyenek az Ön személyes kapcsolatai a természetvédıkkel/vadgazdálkodókkal? (Osztályozza 1-5-ig javuló sorrendben!) 44. Mennyire meghatározóak a természetvédelem és a vadgazdálkodás viszonyában a személyes kapcsolatok? (Osztályozza 1-5-ig!) 45. Mennyire tartja elfogadhatónak a természetvédelmi ırszolgálat vadászati ellenırzéseit? (Osztályozza 1-5-ig!) 46. Milyen esetekben és mennyire befolyásolják a természetvédelmi beavatkozások a vadkereskedelmet? 47. Van-e ezeknek hatása a vadgazdálkodás-vadászat nemzetközi kapcsolataira? 48. A vadgazdálkodás-vadászat szabályozásában mennyire meghatározóak a nemzeti szándékok és az Európai Uniós elvárások? 49. A természetvédelem szabályozásában mennyire meghatározóak a nemzeti szándékok és az Európai Uniós elvárások? 50. Ön szerint a hazai vagy az Európai Uniós szabályozások a szigorúbbak? 20
A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenA trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.
A trófeaszállítás feltételei Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2016. április 5. Feltételrendszer Természetvédelmi Állategészségügyi Vadgazdálkodási előírások Vám-
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenA biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet
A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenBiodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez
Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz
RészletesebbenA biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)
A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0097/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselıcsoport nevében
9.2.2015 B8-0097/1 1 D preambulumbekezdés D. mivel a becslések szerint az adott tagállamtól függıen a levágott állatok húsa teljes mennyiségének 30 50%-át élelmiszer-összetevık elsısorban darált hús, húskészítmények
RészletesebbenJelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl
Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT
RészletesebbenBelsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi
RészletesebbenPlenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÉSZREVÉTELEI az Aarhusi Egyezmény 10.
RészletesebbenDunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl
Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenHalmay György bizottsági elnök
V e s z p r é m M e g y e i J o g ú V á r o s Önkormányzata Közgyőlésének Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottsága J e g y z ı k ö n y v Készült: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének
RészletesebbenElızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.
Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási
RészletesebbenD/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M
D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenFEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
Részletesebbenr. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
RészletesebbenA Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia
A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenA KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl
RészletesebbenProjektszerzıdés. és a..
Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató
RészletesebbenFelsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı
E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre
RészletesebbenALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó
ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétıl
Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenH Á Z I S Z A B Á L Y Z A T
H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (17/2010) Tárgy: Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Tanácsának (Bundesrat) indokolással ellátott véleménye a harmadik
RészletesebbenFejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról
Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység
RészletesebbenRagadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenFókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége
Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenInformatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában
Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés
Részletesebben2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás
Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.
RészletesebbenAz ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben
Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére
E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 102 MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének /2013. (.) önkormányzati rendelete a lakások és egyéb építmények építéséhez, kialakításához
RészletesebbenÚj Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenIpar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
RészletesebbenA vadászoktatás új generációja
ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító
Részletesebben10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM
EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
RészletesebbenAz ellenırz. Statisztika
Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került
RészletesebbenKitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó
Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenTanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz
KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenA Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások
A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenSZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET
SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének
RészletesebbenVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február
RészletesebbenVáltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 1996. évi LV. törvény. I. Fejezet. A törvény tárgya. A vadászati jog
1. oldal, összesen: 23 Hatály: 2009.X.1. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyőlés felismerve
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenGyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár
AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom
RészletesebbenUNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 27.2.2015 B8-0210/2015 UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT benyújtva az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenAz európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken
P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenNatura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása
Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,
RészletesebbenVadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS KÖZÖTT
Vadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS 1989. KÖZÖTT Vadkereskedelem 1945-1989 között Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között.
RészletesebbenA CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata
A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.
RészletesebbenI. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Nemes Andrea fıosztályvezetı Turisztikai Fıosztály Bükfürdı, 2010. december 2-3. Országos TDM Konferencia Vázlat A Turizmusfejlesztés fı irányai Szabályozási
RészletesebbenA közösségi joganyag szintjei
A közösségi joganyag szintjei Az Európai Unió kapcsolódó joganyaga és vadgazdálkodást befolyásoló nemzetközi egyezmények Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 19.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (21/2010) Tárgy: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének indokolt véleménye a betétbiztosítási rendszerekrıl (átdolgozás)
Részletesebben