Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának február 9. napján tartott rendes ülésének

Átírás

1 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának február 9. napján tartott rendes ülésének j e g y z ő k ö n y v e (nyílt)

2 2 J e g y z ő k ö n y v Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága február 9. napján, a Polgármesteri Hivatal hivatalos üléstermében tartott rendes (nyílt) üléséről Jelen vannak: Dr. Binszki József, a bizottság elnöke Tóth Károly, a bizottság alelnöke Hekáné dr. Szondi Ildikó, a bizottság tagja Sebestyén József, a bizottság tagja Rózsavölgyi József, a bizottság tagja Póda Jenő, a bizottság tagja Német Ferenc, a bizottság tagja Dr. Bodor Sándor, a bizottság tagja Dr. Pakai András, a bizottság tagja Dr. Solymos László alpolgármester Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester Kalmár Gábor kabinetvezető Dr. Herédi Edit aljegyző Dr. Gál Andrea, a Jegyzői Iroda vezetője Zeleiné Dr. Vanger Márta, a Jegyzői Iroda irodavezető-helyettese Dr. Börcsök Judit, a Jegyzői Iroda osztályvezetője Dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzői Iroda munkatársa Dr. Szikszay Adrienn, a Jegyzői Iroda munkatársa Dr. Kónyáné Rózsa Ágnes, a Jegyzői Iroda munkatársa Dr. Szilágyi Ákos, Városüzemeltetési Iroda csoportvezetője Dr. Tóth Kamilla, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Tóth Annamária, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Kisznyér-Szűrös Orsolya, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Lőrinczi Zsanett, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Hódi Norbert, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Giláné Danka Ildikó, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Szeghalmi Szonja, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Hudák Krisztina, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dús Andrea, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Takács Katalin, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Dr. Tekulics Éva, a Városüzemeltetési Iroda munkatársa Novkov Veszelinka, a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Kiss Magdolna, a Humán Közszolgáltatási Iroda helyettes vezetője Dr. Gombos Izabella, a Humán Közszolgáltatási Iroda osztályvezetője Dr. Balázs Éva, a Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársa Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője Dr. Oláh Miklós, a Fejlesztési Iroda helyettes vezetője

3 3 Fehérné Szabó Éva főépítész Horváthné Mézes Ágnes, a Főépítészi Osztály referense Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Szentistványi István képviselő Tóth Péter képviselő Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető Dr. Binszki József: Köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy a bizottság 6 fővel határozatképes és az ülést megnyitja. Ismerteti a mai ülés napirendjét. Megállapítja, hogy a napirendhez észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a mai ülés napirendjét. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbizottsága a február 9-i rendes ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése RMT kiegészítése tárgyban indított feltételes közbeszerzési eljárás eredményeként kötött Vállalkozási szerződés módosítása tervezetének véleményezése Előadó: Városüzemeltetési Iroda 2. Egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása (közgyűlés 1. napirend) Előadó: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója 3. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása (közgyűlés 1.1. napirend) Előadó: Főépítész 4. Az Önkormányzat évi költségvetése (közgyűlés 2. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda 5. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása (közgyűlés 2.1. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda

4 4 6. A évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása (közgyűlés 2.2. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda 7. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata (közgyűlés 3. napirend) Előadó: Humán Közszolgáltatási Iroda 8. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések (közgyűlés 4. napirend) Előadó: Főépítész 9. Településfejlesztési döntések (közgyűlés 5. napirend) Előadó: Főépítész 10. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések (közgyűlés 6. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda 11. Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés (közgyűlés 6.1. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda 12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései (közgyűlés 7. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda 13. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései (közgyűlés 8. napirend) Előadó: Fejlesztési Iroda 14. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés módosítása (közgyűlés 10. napirend) Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda 15. A közfoglalkoztatás önkormányzati támogatása (közgyűlés 11. napirend) Előadó: Humán Közszolgáltatási Iroda 16. Szegedi Kistérség Többcélú Társulás társulási megállapodásának módosítása (közgyűlés napirend) Előadó: Jegyzői Iroda 17. Az Új Magyar Gárda rendészeti, illetve rendészeti jellegű feladatellátásának elutasításáról (közgyűlés 15. napirend) Előadó: Dr. Binszki József önkormányzati képviselő

5 5 ZÁRT ÜLÉS 18. Szeged 31. számú házi gyermekorvosi körzet egészségügyi ellátása tárgyú nemzeti értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának, dokumentációjának véleményezése Előadó: Városüzemeltetési Iroda 19. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása (közgyűlés 17. napirend) Előadó: Jegyzői Iroda Erről értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda. 1. Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése RMT kiegészítése tárgyban indított feltételes közbeszerzési eljárás eredményeként kötött Vállalkozási szerződés módosítása tervezetének véleményezése Előadó: Városüzemeltetési Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy az előterjesztéshez észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda 3545/2014. számú, Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése RMT kiegészítése tárgyban indított feltételes közbeszerzési eljárás eredményeként kötött Vállalkozási szerződés módosítása tervezetének véleményezése tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Bizottság a Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése RMT kiegészítése tárgyban indított feltételes közbeszerzési eljárás eredményeként kötött Vállalkozási szerződés módosítása tervezetének elfogadását javasolja az ajánlatkérő nevében eljáró személy részére. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Fejlesztési Iroda és a Városüzemeltetési Iroda.

6 6 2. Egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása (közgyűlés 1. napirend) Előadó: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: Lényegében jórészt technikai jellegű a rendeletmódosítás. Az egyeztetés megtörtént a szakirodával. Az új Ptk. kapcsán a közszolgáltatás akkor lép életbe, amikor a cég rendelkezésre áll, ehhez a magánszemélyekkel nem köteles szolgáltatási szerződést kötni. A szelektív gyűjtés kötelező, mindenki köteles az ingatlanában, a jogi személyek a telephelyükön szelektív hulladékgyűjtést megvalósítani és elkülönítetten átadni a szolgáltató részére, amely köteles azt két hetente elszállítani. Kétféle gyűjtőedényt kell felajánlani ami eddig is megtörtént Szegeden, de a kormányrendelet ezt már ki is mondja. Nem csak 110, 120 és 240 literes gyűjtőedényt kell felajánlani, hanem azon háztartásokban, ahol egyetlen személy lakik, ott fel kell ajánlani ennél kisebb gyűjtőedényzetet is. 15 napon belül a cégnek el kell járnia mindenféle panasz esetén, amely maximum 15 nappal hosszabbítható, melyről értesíteni kell a panaszost. Ideiglenesen használt ingatlanok esetén is kötelező a szelektív hulladékgyűjtés. 6 hónap az az időszak, amikor szolgáltatnia kell a társaságnak. Ezen idő alatt a teljes díj érvényes, amely az éves díjnak a fele. Ha a zöldhulladékot a társaság a város bizonyos pontjain mégsem tudja elszállítani, azt a rendeletben meghatározott módon a vegyes hulladékkal együtt köteles átadni a tulajdonos. Vannak olyan pontjai a városnak, ahol ezt nem tudja a társaság megtenni és nem is kötelező a zöldhulladék ilyen jellegű elszállítása. Póda Jenő és Rózsavölgyi József megérkezik a bizottsági ülésre, a bizottság létszáma 8 fő. Tóth Péter képviselő: Kérdése, hogy a kiskertes övezetekben, ahol nem állandóan laknak, hogyan érvényesül az elszállítás. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: Az ideiglenesen használt ingatlanokra ugyanúgy érvényes a kötelező szelektív gyűjtés és kötelező a hulladék átadása akkor is, ha az nem szelektív hulladék (májustól októberig). A kötelező díjas gyűjtés teljes díjas a 6 hónapra, a szelektív gyűjtés 2 hetente áll rendelkezésre. Dr. Binszki József: Megjegyzi, hogy a sárga zsákok nem igazán alkalmasak azon célra, amelyre a lakók megkapják. Sok a panasz, hogy azok könnyen elszakadnak. Kérdése, hogy nem lehetne erősebb anyagból gyártani ezeket a zsákokat? Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója: Működésük során költséghatékonyságra törekszenek, a zsákgyártó céggel folyamatosan egyeztetnek. A zsákokat súlyparaméteres kilogrammos kiszerelésben kapja a társaság. A két évvel ezelőtti szűkítés alkalmával a funkcióra alkalmasnak találták. A zsák a társaság tulajdonában marad, bár 60 %-ában nem kerül vissza a társasághoz. Egyéb funkcióra használják a tulajdonosok zsákokat, amire azonban a zsákok nem alkalmasak. Csomagolási

7 7 hulladékra alkalmas a zsák, de a tulajdonosok nem mindig tömörítik az átadott hulladékot. A felvetésekre vastagítani fogják a zsákok falvastagságát. Hekáné dr. Szondi Ildikó megérkezik a bizottsági ülésre, a bizottság létszáma 9 fő. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által előterjesztett Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonpofit Kft. 3. Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása (közgyűlés 1.1. napirend) Előadó: Főépítész Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot.

8 8 A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Városi Főépítész. 4. Az Önkormányzat évi költségvetése (közgyűlés 2. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: A múlt héten megkapták a képviselők és a bizottságok az előterjesztést. A Pénzügyi Bizottságnak előzetes véleményalkotási joga van, a véleményezés is kiküldésre került. A Pénzügyi Bizottság részletesen megtárgyalta az előterjesztést és megtárgyalásra javasolja a közgyűlésnek. A költségvetéssel kapcsolatban sok adat ismertté vált, több fórumon adott tájékoztatót a sajtó. A polgármester is nyilatkozott a számadatokról. Póda Jenő: Az elmúlt évekhez hasonlóan ugyanazokkal a jelenségekkel és várhatóan ugyanazon vitákkal fognak találkozni a közgyűlési tárgyalásig. Többször elmondták, hogy azon költségvetések, amelyek a Városházán készülnek, nem fektetnek elég hangsúlyt arra, hogy a város a bevételeit növelni tudná. A kiadások ide-oda csoportosítása mindig egy nagyon nehéz feladat és sosincs annyi pénz, hogy minden célra és mindenki igényeinek megfelelő legyen. A kilábalás nem ebbe az irányba vinne. A kilábalás azt jelentené, hogy növelni lehetne azon bevételeket, amelyeket a város szabadon költhetne el és nem csak a kötelező feladatokra, de a választott feladatokra is több pénz, forrás jutna. A 2000-es évek első éveitől nem vagy csak alig nőtt a bevétele a városnak. Ez 7 milliárd forint körüli iparűzési adót és 10 milliárd forint körüli helyi adóbevételt jelent összesen. Ez mutatja, hogy ezzel a gondolkodásmóddal és logikával nem lehet kitörni a jelenlegi mókuskerékből. Ha pillantást vetnek azon dinamikusan fejlődő megyei jogú városokra Magyarországon melyek már nem csak a Dunántúlon vannak, amelyeket példaként maguk elé tűzhetnének, akkor láthatnák, hogy igen is van arra mód, hogy ezen az oldalon növeljék a bevételeket. Nem új adók kivetéséről beszél, még mielőtt valaki erre gondolna. Örömmel üdvözlik viszont, hogy nincs új

9 9 adómegjelenés. Az őszi közgyűlésen kérdésként felvetette, mert arra számított, hogy a Városháza ehhez az eszközhöz fog nyúlni, de biztató, hogy erről nincs szó. Az, hogy a helyi adók növelésére mégis lenne lehetőség, az nem új adók kivetését, új jogcímeket jelentené, hanem azt, hogy a meglévő adóterhelés és meglévő jogcímek mellett, nyilván nagyobb vállalkozói beruházásokkal, nagyobb forgalommal és általában nagyobb pezsgéssel és nagyobb dinamikával működő piacgazdaság nagyobb adóbevételeket produkálna. Fő kérdésben ez a legfontosabb és ebben elmozdulást igazán nem érzékel. Az nem elég, hogy állandóan elmondja a polgármester, hogy nincs a városnak elég területe ahhoz, hogy nagyobb volumenű üzleti vállalkozásokat letelepítsen, de nincs éve sem és nem is tettek annak idején semmit, hogy legyenek olyan nagyobb területek, ahova be lehetne telepíteni vállalkozásokat. Most a legnagyobb szorítást az út-, közút-, járdakérdésben lát. Nagyon lepusztult Szeged útállománya és sajnos csak egy fokkal jobbak az országos közutak, amelyek átvezetnek a városon. A legszorítóbb, hogy az úthálózattal kapcsolatos költségek nagyon alacsonyak. A szociális kiadásokról állandóan szó esik és 400 millió forint körüli összeg szerepel a költségvetésben erre a célra. Miskolcon ez 210 millió forint körüli összeg. Ezzel összevetve véleménye szerint ennek az összegnek bőven elégnek kell lennie, különösen akkor, amikor ismertek, hogy nagyon jelentős szociális feladatokat vett át az Állam és kerültek át a járáshoz. Év közben is sokat fog alakulni a szociális ellátás színvonala. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Póda Jenő minden évben elmondja, mint aki pontosan tudja, hogy hogyan kell Szeged foglalkoztatásán és gazdálkodásán javítani és segíteni. A bevételek kapcsán mindig csak ezt az egy részterületet említi, ugyanakkor elfeledkezik arról, hogy kormányzati szinten az önkormányzatok kiszárítása folyik több éven keresztül. A forráselvonások olyan pénzek voltak korábban, amelyeket a gazdaság fejlesztésére, a beruházásokra lehetett volna fordítani, akár a Környezetgazdálkodási Kft.-nél, akár a vízgazdálkodásnál, akár a Hőszolgáltató Kft.-nél. Ezektől a forrásoktól az állami szabályozások, az ún. rezsicsökkentés következtében elesett a város. Az önkormányzati támogatás 2010 óta drasztikusan csökken, azok is a város bevételei, akár tetszik képviselőtársának, akár nem, aki szeretettel szokta említeni, hogy ne ácsingózzon a város állami támogatásokra, mintha az a Fidesz pénze lenne. Meg kívánja erősíteni azt a korábban, közgyűlésen már elmondott véleményét, hogy ez nem az Állam, hanem az emberek pénze, amit igazságosan kellene szétosztani. Az igazságos szétosztás azonban úgy működik, hogy az önkormányzati választások előtt hatalmas szövegekkel hirdetik, hogy Több pénzt az önkormányzatoknak!, majd ezek a plakátok az önkormányzati választások után eltűnnek. Olyan önkormányzati finanszírozási politika folyik országosan függetlenül attól, hogy Fideszes vagy nem Fideszes a polgármester, az Orbán-kormány politikája az, hogy semmiféle hatalmi tényező ne legyen az önkormányzatokból, semmiféle ellenállási vagy önálló véleményalkotási centrum ne legyen az önkormányzatoknál. A rendszerváltást követően sokáig az önkormányzatok ellenpontjai voltak a Kormánynak. Ezt egyszerűen megszüntetik, megfojtják, ellehetetlenítik az önkormányzatok működését és olyan gazdaságpolitikát folytatnak, amelynek következtében a tőke ki akar vonulni. A bankok tőkésítésén kívül tőke Magyarországon igazából másra nem jutott az elmúlt években. Az önkormányzaton számon kérni azokat a gazdaságpolitikai manővereket, amit a Kormány véghez visz, kissé mulatságos lenne, ugyanis az önkormányzatoknak ilyen eszközei nincsenek.

10 10 Póda Jenő: Mindig ezt a választ kapja hosszú évek óta. Amiről ő beszélt, az más városoknak sikerült. Nem csak a Dunántúlon, hanem a Duna Tisza közén és a Tiszától keletre más városokban is sikerül olyan dinamikus fejlődést produkálni. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Kérdése Póda Jenő képviselőhöz, hogy ezt milyen számokkal tudja alátámasztani? Póda Jenő: Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen iparűzési adóbevételeit kell megnézni. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Tájékoztatást vár erről a dinamikus iparűzési adóbevételről. Póda Jenő: Majd hoz ezekről számadatokat, bár véleménye szerint ezeket dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester ismeri. Ahol ez a dinamikus növekedés van, ott nincsenek ilyen problémák. Egy-egy költségvetési tétel során mindig ki lehet mutatni, hogy az mennyivel nőtt vagy csökkent az előző évhez képest, de ezek mind-mind nagyon csalókák, mert egyrészt a mostani költségvetés szerkezete sem hasonlít az előző évihez, tehát nincs mit mivel összehasonlítani, de ennél fontosabb érv az, hogy úgy szárította ki az önkormányzatot az Állam, hogy átvállalta az adósságállományát, ami az idén több mint 1 milliárd forintot jelent. Jelenleg ennyit kellene kifizetni adósságszolgálat fejében. Ezt az egy milliárd forintot számolják hozzá mivel nem kell kifizetni ahhoz a pénzhez, amit szabadon lehet elkölteni. Ezt követően lehet megítélni, hogy van-e elég bevétele a városnak vagy nincs. A legnagyobb probléma az, hogy ennek megítélése szubjektív és erősen politikai is, bár a pénz sosem elég, de jóval több pénz van a rendszerben, mint ahogyan azt az alpolgármester felvázolta. Az adósságátvállalás véleménye szerint egyáltalán nem a kiszárítást mutatja. Dr. Binszki József: Megjegyzi, hogy szívesen vállalja át az adósságot, hogyha a magasabb jövedelmet is átvállalhatja ezzel együtt. Hiába vállalta át az Állam az önkormányzat adósságát, hogyha elvette a bevételeinek nagyobb részét, mint amennyi az adósságtörlesztéséhez szükséges lett volna. A dinamikusan fejlődő városok között Póda Jenő említette Kecskemétet is iparűzési adó vonatkozásában. Emlékeztetni kívánja képviselőtársát, hogy ennek az az oka, hogy a Gyurcsány-kormány odavitte a Mercedes gyárat. Ha az Orbánkormány idehozza a BMV-t amelyre kevés esélyt lát, akkor valószínűleg Szegednek is dinamikusan fog fejlődni az iparűzési adóbevétele. Tóth Károly: Póda Jenő hozzászólásának végén elhangzott egy megjegyzés, hogy több pénz van a rendszerben. A mostani költségvetési előterjesztésnek az az egyik legfontosabb fordulata, hogy a rendszerben meglévő pénzeket próbálják megtalálni. Sok pénz maradt a gazdálkodó szervezeteknél és hiányoznak az elmúlt 4 évben a gazdálkodó szervezetek felelőtlen gazdálkodása miatti kiadások, pl. a szociális ágazatból, a fejlesztésekből. A mostani költségvetési előterjesztésben megpróbálják a gazdálkodó szervezetek az eddigi felelőtlen gazdálkodásról felelős gazdálkodásra ösztönözni és talán ennek is köszönhető, hogy a

11 11 Nagybani Piacnál megjelenik egy 200 milliós osztalékbefizetés, s a Szegedi Vásár és Piac esetében tagi kölcsön visszafizetése szerepel 82 millió forinttal. Valószínűleg a piac igazgatója a piacot a korábbiakban összetévesztette a Lafayette Áruházzal, hiszen 110 ezer forintért készíttetnek munkaruhát a dolgozóknak. Az Ifjúsági Ház óriási csődtömeg, amelynek végre rendezni kellene a gazdasági helyzetét, bár ez több mint 120 millió forinttal meg fogja terhelni a költségvetést. Ha ezek a kiadások nem lennének, akkor sokkal több jutna a szociális, kulturális ágazatra, út- és járdafelújítási programokra. Egyetért azzal, hogy van pénz, s meg is lehetett találni még a rendszerben, ugyanakkor az is igaz, amit az alpolgármester is említett, hogy nem lehet letagadni, hogy az önkormányzatok támogatása a központi költségvetésből általában is csökken és ez Szeged esetében több mint 415 millió forintos csökkenést jelent. Nagyon szűk mezsgyén tud a város gazdálkodni és kifejezetten üdvözlendőnek tartja, hogy a felelős gazdálkodás mellett a szociális ágazat kiemelt kezelése is prioritás. Szegeden létezik egy 400 millió forintos alap és megpróbálják a korábbi rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás helyébe lépő települési támogatás keretét 400 millió forinton tartani. Póda Jenő képviselővel ellentétben egyáltalán nem gondolja, hogy 200 millió forint elegendő lenne, hiszen a 400 millió forint is nagyon kevés. Dr. Binszki József: Sokkal nagyobb összegre lenne szükség, de csak ennyit lehetett kiszorítani. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Az elmúlt 4 évben is az volt Póda Jenő fixa ideája, hogy igenis lehetne növelni a bevételeket, ugyanakkor a szorgoskodás az nem a bevétel, hanem a kiadások növelése érdekében történt. Elég súlyos a felelőssége abban, ami a cégrendszernél kialakult az elmúlt 4 évben és amennyi pénzt onnan kivittek. Felügyelőbizottsági tag is volt Póda Jenő az IKV Zrt.-nél és meg lehet nézni, hogy milyen károkozások történtek a társaságnál, és különösen a többi cégnél is, ahol a cégvezetők kinevezésénél és fenntartásánál serénykedett. Önvizsgálatot kellene tartania Póda Jenőnek, mielőtt bármiféle kritika elhangzik a költséggazdálkodással kapcsolatban. Az adósságátvállalással kapcsolatban is igen fordított a logikája Póda Jenőnek. Amikor elvitték az intézményeket és ezzel együtt pénzt vontak el, kiderült, hogy több milliárd forinttal több pénzt vittek el, mint amennyi az intézmények ellátásához szükséges kiadás volt. Ezt megpróbálta valamelyest korrigálni a Kormány azzal, hogy elvitte az adósságot, viszont nem állította ezzel helyre a rendet. Ha helyreállította volna a rendet, akkor most 1,5 milliárd forint többletforrás szétosztásáról kellene beszélni, de nincs itt ez a 1,5 milliárd forint szabad forrás. Éppen, hogy jut valamennyi az útfelújításra, az intézmények felújítására, a szociális kiadásokra, melynek növekedése nem éri el a 1,5 milliárd forintot. Ennél sokkal többet vont el az Állam más csatornákon keresztül. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja Az Önkormányzat évi költségvetése tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen, 3 nem szavazattal elfogadja és a következő határozatot hozza:

12 /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Az Önkormányzat évi költségvetése tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Közgazdasági Iroda. 5. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása (közgyűlés 2.1. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy az előterjesztéshez észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet megalkotása tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Közgazdasági Iroda.

13 13 6. A évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása (közgyűlés 2.2. napirend) Előadó: Közgazdasági Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja A évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett A évi költségvetés zárszámadás előtti módosítása tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Közgazdasági Iroda. 7. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata (közgyűlés 3. napirend) Előadó: Humán Közszolgáltatási Iroda Dr. Solymos László alpolgármester: Az elmúlt hetekben többször lehetett hallani, hogy bár csökken a Kormány által Szeged részére nyújtott szociális ellátásokra jutó címzett finanszírozási összeg az elmúlt évhez képest is és folyamatosan, minden évben csökkent ez az összeg, ami nagyjából egy feladat kiadásait fedi le, a szociális szakosított ellátó intézmények működésére fordított önkormányzati működési támogatás, összességében az egyéb szociális ellátásokra, kiadásokra vonatkozóan nincs állami támogatás, állami forrás Szeged költségvetésében. Mindemellett idén nagy változás a szociális állami finanszírozásnak és a szociális rendszer működésének, a pénzbeni segélyezési rendszer teljes átalakítása. Vannak olyan szociális támogatási formák, amelyeket egy az egyben megszüntet a kormányzati finanszírozás, illetve vannak olyanok, amelyeket elvitt az önkormányzatoktól, mint megítélhető támogatást. Ez a járási hivatalokhoz került. Szeged város területén az a 12 ezer család, amely az elmúlt évben

14 14 szociális támogatásban részesült, javarészt nem kaphatna szociális támogatást, ha a szegedi önkormányzat nem akarna ez ellen tenni, ha a kormányzati döntésnek megfelelően járna el a város, akkor a megszűnő állami támogatásokkal Szeged lakossága rosszabb anyagi helyzetbe kerülhetne, hiszen szociális, rendszeres támogatásoktól esnek el. Azon javaslat született a közgyűlés részére, hogy Szeged önkormányzata vállalja át azon, az Állam által kivezetendő szociális támogatások finanszírozását települési támogatás formájában, amelyekre az Állam a továbbiakban nem kíván forrást biztosítani. A rendelet azt tartalmazza, hogy az elmúlt évhez hasonlóan, az elmúlt év finanszírozási és támogatási formájának megfelelően, települési támogatásként változatlan hozzáférési feltételekkel, változatlan jövedelemhatárokkal és változatlan támogatási összegekkel ugyanazon családok, háztartások részesülhessenek szociális segélyezésben az önkormányzat által, mint akik 2014-ben erre lehetőséget kaptak. Erre a költségvetésben a forrást megteremtették. Bár valóban jó lenne több pénzt erre a keretre is elkölteni, de sajnos nincs annyi pénz az önkormányzat gazdálkodásában, hiszen többet vitt el a Kormány, mint amennyi feladatterhet. Ez évben csak egy 400 millió forintos szociális segélyezési alapot tudnak a költségvetésben elkülöníteni. Maga a rendelettervezet ennek a 400 millió forintnak az elosztását, illetve az elosztás szabályait tartalmazza, amely az elmúlt év elosztási szabályainak megfelelő. Egyedül, amiben változás van, az pedig a méltányossági közgyógyellátás támogatási formája, hiszen itt már nem az OEP-pel közösen történik a finanszírozás, hanem az önkormányzat saját rendszerén belül kénytelen megoldani. Ennek megfelelően a támogatási feltételek közé bizonyos dokumentáltság szabályait kénytelenek voltak beilleszteni, de érdemben ez nem változtat a hozzáférés lehetőségén. Dr. Binszki József: A 400 millió forintos összeg forrását az elmúlt 4 évben pazarlóan működő önkormányzati cégek takarékosabb működési pályára állításával teremtették meg. Póda Jenő: A szociális kiadások kérdése mindig nagyon érzékeny kérdés. A világ minden pénze sem elég szociális programokra, ezt sehol a világon nem sikerült megvalósítani. Ebben bonyolult szociológiai, társadalompolitikai folyamatok is benne vannak. Nincs arra most lehetőség, hogy azt megtárgyalják, hogy hogyan kényelmesedik el egy réteg vagy hogyan lehet célzottan megtalálni, hogy oda kerüljön a pénz, ahol leginkább szükséges és aki erre leginkább rászorult. Amint az alpolgármester szavaiból is kitűnt, ez egy szabadon választott feladata az önkormányzatoknak és korábban ez nem így volt. 900 millió forint is volt 2010-ben a támogatásra, bár nem Szeged esetében jöttek ki ezek az arányok, hanem minden önkormányzatra ez igaz Magyarországon. Az országos gazdasági és költségvetési folyamatokat nézve, pontosan látható, hogy 2010-ben ezek a magas szociális kiadások mind hitelből történtek és akkorra esett össze az ország költségvetése re csődközeli állapotba jutottak, ahonnan az utolsó pillanatban drága áron és lehetetlen feltételekkel kerültek megmentésre. Ez a modell fenntarthatatlan volt. Könnyű lenne Szegeden 900 millió forintot osztani állami pénzből, ha tovább lehetne növelni az államadósságot %-ra. Ennek a folyamatnak meg kellett fordulnia és meg is fordult és ettől kezdve jelentkeznek elvonási tünetek. Ezek kezelése lehetséges. Miskolc szociális helyzete nem hasonlítható össze Szegedével, ott 220 millió forintból meg tudják oldani a problémát az ottani önkormányzat elmondása szerint. Ezt a 400 millió forintot is ennek megfelelően a helyén kellene kezelni és mindig úgy kell tekinteni, hogy minden pénz, amit ezután szociális kiadásokra fordítanak. A szabadon felhasználható pénzek mennyisége adott, ennek növelése kérdésében nem jutottak az imént konszenzusra, de az Államtól ennél többet aligha fognak kapni a következő években, tehát csak a bevételi ol-

15 15 dalról lehetne ezt az összeget növelni. Mint szabadon elválasztott pénz szétosztása vonatkozásában egyformán versenyez minden kiadás (útkarbantartás, szociális jellegű kiadás, stb.). Ezt az eljárást így kell figyelembe venni a következő évben. A szociális alapfeladatokat - állami feladatok lévén - a járási hivatal központi költségvetési pénzből fogja megoldani. Dr. Binszki József: Némi ellentmondást érez a hozzászólásban, mely szerint valóban semmi pénz nem elég a szociális kiadásokra, majd arról szólt Póda Jenő, hogy Miskolc 210 millió forintból is meg tudja oldani. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Képviselőtársa szociális rendszerről alkotott véleményét már a múltkori közgyűlésen is megismerhették, amikor kifejezte, hogy nem az Állam felé kellene nyújtogatnia az önkormányzatnak a kezét, hogy minél több támogatást adjanak a rászorultaknak, hanem tudomásul kellene venni, hogy pártjuk és ő maga is azokat az embereket kívánja támogatni, akik munkából meg tudnak élni, mintha itt túlkínálat lenne munkahelyből. Ez ugyanaz a gondolkodás, mint amit Lázár János miniszter szokott mondani, mely szerint mindenki annyit ér, amennyije van, de abba, hogy mennyije van, abba kissé az Állam beavatkozott. Az adórendszerek változtatásával éppen a szegényebb rétegektől vettek el és a gazdagoknak adtak a személyi jövedelemadón keresztül 500 milliárd forintról van szó, amelynek a hézagait próbálják most betömni különböző adók kivetésével és az összes intézkedés, amelyet az elmúlt években láthattak (dohánygyártás, föld ügyek, patika és ital ügy, stb.) mindmind arról szól, hogy jövedelem- és vagyonátcsoportosítás történik, s egyre nagyobb szegényréteg fog találkozni egy nagyon szűk, de nagyon gazdag réteggel. Ez az Orbán-féle vízió az országról. Az, hogy nyújtogatják az önkormányzatok a kezüket, az igen is állami, kormányzati érdek, mert amelyik önkormányzat nyújtja a markát mert lehetetlen helyzetbe került, az függőhelyzetben is van a Kormánytól és ezt a függőséget nagyon szereti a Kormány. Tóth Károly: Sajnálatosnak tartja, hogy Póda Jenő képviselő az imént Zsiga Marcell, Miskolc korábbi alpolgármestere magyar hangja volt. Zsiga Marcelltől vált közismertté, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni, bár Zsiga Marcellnek naponta sikerül ennyi pénzből megélnie. Ez nem vall túlságosan mély szociális érzékenységről. Javasolja Póda Jenő képviselőnek, hogy tekintse meg, hogy kik állnak sorban a szürke ház előtt hétköznap reggel és a velük készített interjú rávilágítana arra, hogy Szegednek elegendő-e mindenfajta szociális támogatásra 200 millió forint. Semmiképpen sem tartja méltányos eljárásnak, hogy az elmúlt években szemmel láthatóan nyíló szociális olló koncepcióját megerősítsék. Határozottan úgy véli, ez a 400 millió forint is kevés, de az önkormányzat jelenlegi pozíciójából ennél többet nem tudnak biztosítani. Teljesen zsákutca elfeledkezni azokról, akik különböző okoknál fogva nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni. Lényegében már tényleg nem az út szélén hagyják őket, hanem bele is lökik őket. Nem lehet megfeledkezni Magyarország lakosságának ma már a feléről. Szegeden valamivel jobb a helyzet az országos átlagnál, de országosan 4 millió ember él a létminimum alatt. Panelkörzetes képviselőként sok-sok rendkívül nehéz helyzetben lévő családdal találkozik, akiknek nagyon sokat jelentenek a különböző jogcímen most megszüntetett szociális támogatások. Ha az Állam hozzájárulásán múlna, akkor lényegében megszűnne az adósságkezelő program, hiszen az Állam elegánsan ezt a támogatási formát is megszüntette. Semmiképpen sem lehet az az út, hogy a szociális támogatásokat csökkentsék. Ennél sokkal nagyobb összegre lenne szükség. Ha valamiben, akkor ebben Miskolc biztosan nem lehet pél-

16 16 da Szeged számára. Póda Jenő: Kéri, hogy csak olyan állítással vitázzanak, amit valóban mondott. Amit mondott, azt vállalja, de azon túl ne vitázzanak olyan dolgokróll, amit ő nem mondott, nem állított és nem is gondolt. Szentisványi István: Póda Jenő képviselővel politikai kérdésekben nagyon nem értenek egyet, de azt célszerű lenne összevetésként megvizsgálni európai kontextusban, hogy a jelenlegi magyarországi szociálpolitikai ellátó rendszer hogyan alakult az elmúlt években és hol tartanak most. Itt nem elsősorban a centrumországokra gondol, hanem a perifériára is, hogy ebben a viszonylatban Magyarország most hol jár. A pénzt, amit ilyen célra költ, milyen ellátó forma van és hova kerül Magyarország ebből a szempontból. Véleménye szerint igen gyalázatos képet kapnak, s az elmúlt 4-5 év kormányzati politikája elképesztően sokat ártott. Nem hiszi, hogy jól jön ki az ország, még a szegényebb országokkal való összevetésből sem. Az a fajta kommunikáció, amit a városvezetés a költségvetéssel kapcsolatban a szociális ellátás területén tesz, az sem állja meg a helyét, mert úgy néz ki, mintha megszűnő segélyezési formákat vállalna fel az önkormányzat a semmiből, holott pontosan tudható, hogy eddig is a segélyezési rendszerbe az önkormányzat saját pénzt is betett a központi pénzek mellett. A 400 millió forint jelentős részét ami most rendelkezésre áll segélyezésre a város eddig is beletette saját pénzként a rendszerbe. Nem igaz, hogy a 400 millió forint egy az egyben a cégek által eltapsolt pénzek és ezt csoportosították volna ide. Azt mondják, úgy tűnik, hogy a szinten tartást sikerül a év ellátásához képest megtartani, viszont tudni kell, hogy a segélyezési rendszert 2014-ben jelentősen leépítették Szegeden is, a nem kötelezően biztosítható formákat fokozatosan, évről-évre visszavágták. Ezzel együtt az a költség, amit erre a területre költöttek az is drasztikusan csökkent. Amíg segélyezésre 1,6 milliárd forintot költött a város ben, 2013-ra ez már 1 milliárd körülire esett vissza és innen jutottak a 2014-es és az idei állapotra. Azon tételek, amelyek a járáshoz kerültek, azok voltak a legnagyobb tételek. Azokhoz is %-os önrészeket tettek, s ezek a pénzek elvileg itt maradtak és ezeket még valószínűleg átforgatták ebbe a bizonyos 400 millió forintba. Egy cizelláltabb kommunikáció azzal együtt, hogy természetesen a kormányzati politikát okolják ők is a városvezetés szempontjából őszintébb és jobb lenne. A környező városok vették a fáradságot és olyan költségvetési előterjesztést nyújtottak be, amelyben ezeket a tételeket és a változásokat precízen feltüntették (Kiskunfélegyháza, Kecskemét). Ezekben az anyagokban pontosan szerepel, hogy mely formák maradtak meg, melyek változtak meg, melyek szűntek meg. Néha szomorú képet mutattak, mert látszik, hogy mennyivel csökkent a ráfordítható kiadás. Ajánlja képviselőtársainak, hogy tekintsék meg a városok honlapját. Javasolták, hogy hasonlóval álljon elő Szeged is, mely pontosan mutatná ezeket a változásokat, de nyilvánvalóan nem volt szándék, hogy ilyen típusú anyaggal segítsék az eligazodást a helyi viszonyok között. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot.

17 17 A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Humán Közszolgáltatási Iroda. 8. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések (közgyűlés 4. napirend) Előadó: Főépítész Szabóné Fehér Éva főépítész: Egy hosszú folyamat utolsó előtti döntése lenne, most zárulna le közgyűlési döntéssel a véleményezési eljárásban az a szakasz, amikor a közgyűlés jóváhagyja a megbízói válaszokat, ami a szakmai kérdésekre egy reakció. Ezt követően az Állami Főépítészhez kerül az anyag végső szakmai véleményezésre, majd a következő közgyűlésen lehetne a végleges anyagot jóváhagyni. Minden szakmai észrevételt mellékelten az előterjesztéshez. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:

18 /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata és Településszerkezeti Terve komplex felülvizsgálatának egyeztetési eljárásával kapcsolatos településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Főépítész. 9. Településfejlesztési döntések (közgyűlés 5. napirend) Előadó: Főépítész Szabóné Fehér Éva főépítész: Két területet érint az előterjesztés, az egyik a Dorozsmai úton lévő iparterület. Itt most indul az eljárás. Külső kezdeményezésre a területen építménymagasságot szeretnének módosítani a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően. A partnerségi döntésről is állást kell foglalni, illetve a fejlesztési szándékról. A másik a Budapesti út mentén a logisztikai területen a volt gázerőmű területén lenne egy kereskedelmi raktáráruház bővítés, ahonnan a kereskedelmi logisztika oldódna meg a környező területekre. Itt már előre haladott állapotban van az eljárás. Dönteni kellett a környezeti vizsgálat szükségességéről a 2/2005. kormányrendelet szerint, illetve a szakmai válaszokat kellene elfogadni. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a Településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:

19 /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Főépítész. 10. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések (közgyűlés 6. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Az anyagban többek között szerepel a Ritek Zrt. pályázatához kapcsolódó önkormányzati tagi kölcsön elővezetése. Ez a pályázat már volt a közgyűlés előtt, amely az önkormányzatok számvitelét, nyilvántartásait, irányítástechnikáját érintő megoldásokat tartalmaz. Ha sikerül megvalósítani, akkor országosan is kiterjesztésre kerülhet a program, mely szegedi születésű program. Ennek likviditási áthidalására szükséges a tagi kölcsön, hiszen költségek merülnek fel. Szerepel az anyagban a Biopolisz Kft.-vel kapcsolatos tőkeemelés tárgyú javaslat is, mely tipikus példája annak, hogy Szeged milyen lépéseket kíván tenni a gazdaságfejlesztés érdekében. Egy olyan innovációs park kialakítására törekszik a város az egyetemmel, amely lehetővé teszi első lépésben egy inkubátorház építését és spin off cégek fogadását, elhelyezését és a lézertechnikához kapcsolódó, a kutatásokhoz szorosan hozzánövő különböző iparágak első lépéseit megtételét. A legnagyobb tétel a Szabadtéri szerződéskötése a Nyomorultak c. előadással kapcsolatban. A nagyságrend miatt közgyűlési hatáskörbe tartozik a döntés. Jelentős szervezeti kérdés a cégvezetők javadalmazási szabályzatának a megváltoztatása. A cégvezetők bérezése és premizálása rendszerének átalakítására tesznek javaslatot. A változtatás lényege, hogy megemelik az alapbéreket, s ezzel párhuzamosan csökkentik a prémium nagyságrendjét. A bérek megemelését attól függően és olyan nagyságrendben teszik meg, amilyen nagyságrendűek az egyes cégek (vagyon, létszám, árbevétel). Nagyságrendek szerint csoportosították a cégeket és ehhez rendelték az új alapbéreket, amely az előzőekhez képest mindenképpen egy növekedés, ugyanakkor a premizálást lényegesen lecsökkentették azon alapállásból kiindulva, hogy ezek az önkormányzati cégek döntően nem piaci viszonyok között élnek meg, hanem az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységet végeznek, amelyhez nagyrészt az önkormányzat biztosítja a vagyont, illetve a működési támogatást is. Ennek megfelelően olyan rendszerre tesznek javaslatot, amely a költségeket nem növeli, ugyanakkor a cégvezetők számára egy biztosabb jövedelemhez jutást biztosít.

20 20 Dr. Binszki József: A premizálásnál 5 ezer forintos bevételnövekedés nem fog milliós nagyságrendű prémiumokat eredményezni, mint ahogyan erre korábban volt példa. Póda Jenő: A Ritek Zrt. kapcsán elmondottakra megjegyzi, hogy nem egy új projektről van szó. Az előző menedzsment házalt a városvezetésnél hosszú éveken keresztül, hogy erre forrást biztosítson a tulajdonos, melyet mindig határozottan elutasítottak. Örömmel üdvözli az elhangzott érvelést, hogy most már úgy ítélik meg ebben a helyzetben, hogy piacszerzésre vagy önkormányzati piac bővítésére nyújt lehetőséget a fejlesztés. A Biopolisz bűvös kifejezést már 15 éve hallhatják, mely hasonló az Etelka sori uszodához, amit minden évben meg fognak építeni. Emlékeznek arra, hogy akkor 20 millió forintért vásárolt meg a város bizonyos garázsokat azzal, hogy ott majd a következő évben uszoda fog épülni. Örülne, ha a Biopoliszból is lenne már valami. Ez jelenthetné a konkrét megvalósítását, amire a költségvetési vita során is utalt, hogy a saját bevételek növelése és a működő tőke behozása mely ráadásul nagyon magasan képzett és innovatív terület lenne valósuljon meg végre. A cégvezetői alapbérekről is sok vitát folytattak az elmúlt években. Saját szavait és érveit hallja vissza az alpolgármestertől, melynek örül. Dr. Szentgyörgyi Pál alpolgármester: Miért nem lépték meg annak idején? Póda Jenő: Azért, mert állandó ellenállásba ütközött az adminisztráció és a menedzsment részéről, mindenre kívülről nincs energia. Egy apparátussal, egy városvezetéssel szemben sok mindent nem lehet vagy nem célszerű megvalósítani. Abszolút nem piaci feltételek mellett működnek a cégek és kezük-lábuk meg van kötve a tulajdonos által, ami egyrészt érthető, mert a tulajdonos a saját vagyonával és saját rendeleteivel meghatározza a cégek mozgásterét, de ennek megfelelően premizálási játékot játszani - ami az elmúlt 20 évben volt -, minden problémáját elő is hozta, ami a modellben benne lehet. Ha ez ésszerű keretek között történik és a reális keretek közötti követelmények megszabásával, akkor ez közgazdasági oldalról egy helyes felvetés lehet. A pontos részleteket is látni kell, hogy ezt meg lehessen ítélni. Addig tartózkodni kívánnak a kérdésben a szavazáskor. Javasolja, hogy alakuljanak ki a tiszta viszonyok, akkor üdvözölni tudja, hiszen saját szavait hallja vissza az elmúlt évekből. Dr. Solymos László alpolgármester: Kéri Póda Jenő képviselőt, hogy ne hazudjon nagy nyilvánosság előtt az önkormányzat vezetésének a működéséről. Soha nem utasították el, utasították vissza a Ritek Zrt. előző vezetőjének azon kérését, hogy az önkormányzat pénzügyi fedezetet vagy forrást biztosítson az ASP pályázathoz ben a hatalomra kerülése után az Orbán-kormány volt az, amely első körben megakadályozta a pályázatot. Az önkormányzat cégei pályázatokat nyújtottak be erre a lehetőségre, s 700 millió forintos pályázatot vont viszsza az akkor az Orbán-kormány, most egy 147 millió forintos pályázatról van szó. Látható a nagyságrendbeli különbség. A városvezetés folyamatosan segítséget nyújtott a Ritek Zrt. akkori vezérigazgatójának, hogy keressék meg azon forráslehetőséget, amelyben az ajánlati biztosíték és bankgarancia nyújtás lehetőségét meg tudja oldani a cég. Nem igaz az, hogy elutasította a városvezetés és folyamatosan keresztbe tett a beruházásnak, a pályázatnak, hiszen látható, hogy már a második pénzügyi segítséget nyújtja az önkormányzat. Ha a Fideszen múlt volna, akkor feltehetően már nem lenne a Biopolisz-lehetőség sem. Kevésen múlt, hogy az

21 21 Orbán-kormány nem tudta megakadályozni az ELI lézerközpont beruházását is. Ha sikerült volna, akkor most nem beszélhetnének arról, hogy egy több ezer négyzetméteres inkubátorházat hoznak létre az egyetemmel és a Biológiai Kutatóval közösen. Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja az Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Városüzemeltetési Iroda. 11. Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés (közgyűlés 6.1. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadja és a következő határozatot hozza:

22 /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Az IKV Zrt. és a SZINT Kft. egyesülésével kapcsolatos tulajdonosi döntés tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Városüzemeltetési Iroda. 12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései (közgyűlés 7. napirend) Előadó: Városüzemeltetési Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja az Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Városüzemeltetési Iroda.

23 Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései (közgyűlés 8. napirend) Előadó: Fejlesztési Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: /2015. (II.9.) Jükb sz. megtárgyalta a polgármester által előterjesztett Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Jegyzői Iroda és a Fejlesztési Iroda. 14. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés módosítása (közgyűlés 10. napirend) Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda Dr. Binszki József: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés módosítása tárgyú előterjesztés közgyűlés általi elfogadására vonatkozó javaslatot. A bizottság a javaslatot 9 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza: