SZTE Hírlevél 2005/4 (2005 December 26, Monday) -

Átírás

1 SZTE Hírlevél 2005/4 (2005 December 26, Monday) - Szent- Györgyi Albert Orvos-és Gyógygyszerésztudományi Centrum márciusi Hírlevele Címszavakban: nehéz pénzügyi helyzet, átalakuló orvosképzés, Toledóban jártak, Jancsó Emlékérem nulla Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa március 21.-én megtartotta rendes ülését Napirendi pontok 1. Személyi ügyek I. Tanszékvezetõ megbízás meghosszabbítása Állam és Jogtudományi Kar Javaslat dr. Nagy Ferenc tanszékvezetõ egyetemi tanár tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Büntetõjogi és Büntetõ Eljárásjogi Tanszékre Elõterjesztõ: dr. Szabó Imre dékán Gyógyszerésztudományi Kar Javaslat dr. Falkay György tanszékvezetõ egyetemi tanár tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetbe Elõterjesztõ: prof. dr. Szabó Gábor rektor Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Javaslat dr. Bodnár Károly tanszékvezetõ fõiskolai docens tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Vállalatgazdasági Tanszékre Javaslat Szûcsné dr. Péter Judit tanszékvezetõ egyetemi tanár tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Takarmányozástani Tanszékre Javaslat Neményi Béla csoportvezetõ testnevelõ tanár csoportvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Testnevelési Csoportba Elõterjesztõ: prof. dr. Mucsi Imre fõigazgató Zenemûvészeti Fõiskolai Kar Javaslat dr. Kerek Ferenc tanszékvezetõ egyetemi tanár tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Zongora Tanszékre Elõterjesztõ: prof. dr. Szabó Gábor rektor Javaslat Sin Katalin fõiskolai docens tanszékvezetõi megbízásának meghosszabbítására a Vonós Tanszékre Elõterjesztõ: prof. dr. Kerek Ferenc fõigazgató II. Címzetes fõiskolai docensi cím adományozása: Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Javaslat címzetes fõiskolai docensi cím adományozására Petrács János minõségirányítási vezetõ (Tisza Volán Rt., Szeged) részére Javaslat címzetes fõiskolai docensi cím adományozására Privóczki Zoltán vezetõ fõtanácsos (FVM Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége, Szeged) részére Elõterjesztõ: prof. dr. Mucsi Imre fõigazgató 2. A Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Fõiskolai Kar helyzetértékelése és jövõképe Elõterjesztõ: prof. dr. Kerek Ferenc fõigazgató 3. Javaslat a Szegedi Tudományegyetem évi költségvetési beszámolójára, és a évi költségvetésre Elõterjesztõ: dr. Tráser Ferenc fõigazgató 4. Tájékoztató a diploma melléklet elõállításával kapcsolatos teendõkrõl Elõterjesztõ: dr. Pukánszky Béla rektorhelyettes 5. Javaslat informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés indítására a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán Elõterjesztõ: dr. Pukánszky Béla rektorhelyettes prof. dr. Mezõsi Gábor dékán 6. Szakindítási kérelmek támogatása a Szegedi Tudományegyetemen Elõterjesztõ: dr. Pukánszky Béla rektorhelyettes 7. Javaslat a Szegedi Tudományegyetem Tûzvédelmi Szabályzatának módosítására Elõterjesztõ: dr. Merényi Mária fõtitkár 8. Javaslat az ÁOK Klinikai Központ szervezeti egység létesítésére és részjogkörû költségvetési egységként történõ mûködésére Elõterjesztõ: prof. dr. Lonovics János centrum elnök prof. dr. Benedek György dékán 9. Tájékoztató a hallgató és munkavállaló elégedettségi vizsgálatokról Elõterjesztõ: prof. dr. Rácz Béla rektorhelyettes Vilmányi Márton igazgató 10. Tájékoztató Szegedi Tudományegyetem Közalkalmazotti Tanács választásról Elõterjesztõ: dr. Merényi Mária fõtitkár

2 11. Aktuális bejelentések Elõterjesztõk: Egyetemi Tanács tagjai Rektori Tanács tagjai 12. Kérdések, válaszok Elõterjesztõk: Egyetemi Tanács tagjai Rektori Tanács tagjai Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Kari Tanácsi Értesítõ Napirendi pontok A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Tanácsa november 30.-án tartott ülésén az alábbi napirendi pontok kerültek megvitatásra: 1. Tájékoztató az ÁOK és FSZ párhuzamos akkreditációs vizsgálata elõkészítésérõl, az önértékelésekrõl /2005. tanév I. félévi tanulmányi statisztikájának elemzése 3. Javaslat a Tanulmányi és Kreditszabályzat módosítására 4. Javaslat a Felvételi Szabályzat módosítására Az elõterjesztést dr. Lednitzky András ismertette. 5. Javaslat az SZTE ÁOK Kollégiumok Szervezeti Szabályzatának módosítására Az elõterjesztést Révész Gábor ismertette. 6. Javaslat az SZTE ÁOK Tandíj és Ösztöndíj Szabályzatának módosítására 7. Javaslat az SZTE ÁOK Sportpálya szervezeti hovatartozásának rendezésére 8. Személyi kérdések 8.1. Doctor Honoris Causa címre javaslatok véleményezése 8.2. Egyetemi tanári pályázatok véleményezése 8.3. Címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docensi javaslatok véleményezése 8.4. Egyetemi magántanári cím adományázására javaslatok véleményezése 9. Tájékoztató az Egyetemi Könyvtár beindításáról, az orvoskari részleg mûködésérõl Az elõterjesztést dr. Máder Béla ismertette. 10. Bejelentések 11. Javaslat fogorvosi praxis akkreditációjára Az elõterjesztést prof. dr. Fazekas András ismertette. 12. Javaslat az angol nyelvû fogorvosképzés teljes vertikumra való kiterjesztésérõl a Fogorvostudományi Szakra Az elõterjesztést prof. dr. Fazekas András ismertette. Határozatok 12/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással - 38 igen szavazattal - elfogadja az Általános Orvostudományi Szak akkreditációs önértékelését. 13/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással -38 igen szavazattal - elfogadja a Fogorvostudományi Szak akkreditációs önértékelését és az anyag kiegészítését. 14/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa 37 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadja a Tanulmányi és Kreditszabályzat módosítását, felhatalmazza a Kar dékánját az egységes szerkezetbe foglalásra, és közzétételre. 15/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú, 38 igen szavazattal elfogadja a Felvételi Szabályzat kiegészítésére vonatkozó javaslatot, és felhatalmazza a Kar dékánját az egységes szerkezetben történõ közreadásra. 16/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással - 38 igen szavazattal - elfogadja az SZTE ÁOK Kollégiumainak Szabályzatát.

3 17/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással - 37 igen szavazattal - elfogadta a vitatott fejezet kivételével a Kari Tandíj- és Ösztöndíjszabályzatot, felkérte Törõcsik Kálmán HÖK elnököt, hogy a Dékáni Hivatallal közösen tegyen elõterjesztést az elutasított egy pont módosítására, és azt a következõ Kari Tanácsra terjessze elõ. 18/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással - 37 igen szavazattal - elfogadta a Sportpályák igazgatása kollégiumhoz csatolását, felhatalmazza a Kar dékánját a kapcsolódó intézkedések megtételére. 19/2005 sz. Kari Tanács Határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással elfogadja a javaslattevõk kezdeményezését, a Kari Tudományos Bizottság véleményét, miszerint a Jancsó Miklós Emlékérem és jutalomdíjat évben dr. Lázár György emeritus professzornak ítélik oda. 20/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 37 igen szavazattal javasolja prof. dr. James Krueger egyetemi tanár számára a Doctor Honoris Causa cím odaítélését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 21/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 36 igen, 1 nem szavazattal javasolja prof. dr. Stefan Pollak egyetemi tanár számára a Doctor Honoris Causa cím odaítélését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 22/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 37 igen szavazattal javasolja dr. Barzó Pál egyetemi docens egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 23/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 35 igen, 2 nem szavazattal javasolja dr. Bender Tamás egyetemi docens további jogviszonyú egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 24/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 37 igen szavazattal javasolja dr. Ferdinándy Péter egyetemi docens egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 25/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 36 igen, 1 nem szavazattal javasolja dr. Katona Márta egyetemi docens egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 26/2005. számú Kari Tanács határozat Az ÁOK Tanácsa 36 igen, 1 nem szavazattal javasolja dr. Rakonczay Zoltán egyetemi docens egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 27/2005. számú Kari Tanács határozat Az ÁOK Tanácsa 36 igen, 1 nem szavazattal javasolja dr. Rudas László egyetemi docens egyetemi tanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 28/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 35 igen, 2 nem szavazattal javasolja dr. Pávó Imre, az MTA doktora címzetes egyetemi tanári címmel való elismerését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 29/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 34 igen, 3 nem szavazattal javasolja dr. Balogh Sándor címzetes egyetemi docensi címmel való elismerését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 30/2005. számú Kari Tanács határozat Az SZTE ÁOK Tanácsa 34 igen, 3 nem szavazattal javasolja dr. Fülöp Vilmos és dr. Török Miklós fõorvosok egyetemi magántanári kinevezését. Felhatalmazza a Kar dékánját állásfoglalásának megfelelõ elõterjesztésre az Egyetem Tanácsához. 31/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással elfogadja a Szegedi Tudományegyetem Könyvtára fõigazgatójának tájékoztatóját, és felkéri, hogy továbbra is segítse az új helyen történõ beilleszkedést, az oktatók, kutatók, hallgatók problémáinak megoldását. 32/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa egyhangú szavazással - 37 igen szavazattal - elfogadja a Tabajdi Dentál Stúdió (Sopron, képviselõ: dr. Tabajdi László) és a dr. Eurodent-Aquadental Egészségügyi Szolgáltató Kft. (Mosonmagyaróvár, képviselõ: dr. Papp Anikó Edit) rendelõjének szakképzõ hellyé minõsítését részképzésre. 33/2005. számú Kari Tanács határozat A Kar Tanácsa 1 évvel ezelõtt állást foglalt a német nyelvû orvosképzéshez hasonlóan, a Fogorvostudományi Szakon angol nyelven folytatott képzés beindításáról az elsõ két évfolyamon. A 2004/2005 tanévben az oktatás beindult. A Fogorvostudományi Szak vezetésével illetve az Általános Orvostudományi Karról, a Fogorvostudományi Szakon 35 évfolyamon oktatókkal konzultálva a Testület egyetért a képzés 10 szemeszterre (5 tanévre), a teljes oktatási vertikumra, felmenõ rendszerben való kiterjesztésével. A tandíj összege megegyezik az Általános Orvostudományi Karon meghirdetett tandíjjal, azzal, hogy a klinikai képzés kezdetétõl számítva évente USD kiegészítõ anyagköltséget kell a résztvevõeknek téríteniük.

4 null Jó bizonyítvány Elkészült az elmúlt 8 év, az 1196 és 2003 közötti impakt faktor (IF) éves összesítése az ÁOK egészére vonatkozóan. Errõl nyilatkozott prof. dr. Benedek György dékán. A tudomány fejlõdésével együtt létrejött a tudomány mérésének tudománya, amelyik objektív mutatókkal képes felmérni egy kutató, egy intézet, akár egy ország tudományos teljesítményét és ilyen alapon azokat össze lehet hasonlítani, természetesen nagyon korlátozott körülmények között. Ez a tudomány metria, vagy scientiometria tudománya, amely a közlemények számolásán alapul, melyek értékét az adja meg, hol, milyen színvonalú újságban közölték. A publikáció helyének értékét pedig úgy állapítják meg, hányan hivatkoztak arra a forrásra egy év alatt. Ez megadja az újság relatív értékét a többi folyóirathoz képest. Ilyen alapon kellett elkészítenünk, a Magyar Akkreditációs Bizottság látogatására, az elmúlt 8 év tudomány metriai áttekintését az Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Ha pedig ezt megtekintjük, akkor jó érzéssel állapíthatjuk meg: nagyon örvendetes fejlõdést mutat Karunk. Objektív mérték alapján, nem általunk kitalált mércével mérve, az elmúlt 8 évben mintegy 50%-kal növekedett az ÁOK tudományos teljesítménye. Vonatkozik ez a megállapítás a megjelent közleményeket tartalmazó folyóiratok magas tudományos értékére ugyan úgy, mint a publikációkra. Az pedig külön említést érdemel, hogy az ÁOK oktatóinak-kutatóinak száma az elmúlt 8 évben lényegesen nem emelkedett. Ez a táblázat valóban hatalmas elõrelépést mutat, de vajon mi indokolta ezt a fejlõdést? Végiggondolva a helyzetet, két okot látok, az egyik nyilvánvalóan anyagi ok. Nevezetesen az elmúlt 8 évben növekedett a tudományra fordított pénz mennyisége hazánkban, így az egyetemi kutatómunkára fordítható összegek is nõttek. Ennek eredménye is tükrözõdik ebben az IF táblázatban. A másik az személyes ok, a jó kutatók jó tanszékvezetõk, intézetvezetõk koncentrálódtak a Karon. Az intézetvezetõk magas szintû kutatómunkát irányítanak, tartanak fent a különbözõ intézetekben és ami rendkívül fontos, az ÁOK különbözõ klinikáin is hasonló a helyzet. Ha pedig összehasonlítjuk a hazai orvosegyetemek teljesítményét a miénkkel, akkor a szegedi ÁOK abból a szempontból látszik nagyon jónak, hogy a klinikáinkon nagyon kiváló tudományos tevékenység folyik. Ez pedig nem minden orvoskarra jellemzõ. Ha pedig most egy még szélesebb kitekintést alkalmazunk, akkor hogyan ítélhetjük meg a szegedi ÁOK teljesítményét, Európából vagy Amerikából nézve? Nehéz egy ilyen összevetés, bár ismeretes elõttünk, hogy egy kínai egyetem felmérése szerint, az elsõ 500 egyetem közé két magyar egyetem került és az egyik a Szegedi Tudományegyetem. Ez pedig azt jelenti, a világrangsor alapján az elsõ 300 egyetembe tartozunk, Európában pedig az elsõ százba vagyunk. Személyes minõsítésem szerint: nem vagyunk rosszabbak, mint egy európai, nyugat-európai olyan intézmény, amelynek jellemzõje hogy 50 éve magasan kvalifikált, magasan dotált... Összehasonlítható a tudományos tevékenységünk egy frankfurti, vagy egy Marseille-i egyetem tudományos munkájával. Nem állítom hogy jobbak vagyunk, de összemérhetõ teljesítménnyel rendelkezünk. Mondhatni azonos kategóriába tartozunk, legalább is igaz ez a megállapítás a szegedi orvoskarra. Átalakuló orvosképzés interjú prof. dr. Benedek György ÁOK dékánnal Az Egyetemi Tanács legutóbbi ülésén több ponton is érintették az orvosképzés ügyét. Dékán úr, mi indokolja a változásokat? Jelentõs változáson, fejlõdésen megy át az orvosképzés, mert a graduális és posztgraduális igényeket felmérve, igyekszünk ezekhez alakítani az oktatást. Az egyetemen folyó orvosképzés jelenleg két megoldandó feladattal foglalkozik, így a fizikaoktatás kérdésköre, ennek a biofizikával való összehangolása; illetve a molekuláris biológiai oktatás bevezetése, valamint kiterjesztése az orvoskarra. Ezen kívül a posztgraduális orvosképzéssel vannak a Karnak tervei, a rehabilitáció, a geriátria egyetemi oktatása, és a fizioterápia, tehát a gyógytornászatnak az oktatása, amelyek bizonyos szervezeti változtatásokat is megkívánnak az ÁOK-n, melyeket a következõ években meg is kell hogy tegyünk. Geriátria, az idõskor betegségeinek és problémáinak lehetséges orvoslása... Több rétegû, több oldalú megközelítést igénylõ probléma. Egyrészt a társadalomban jelenlévõ szociális gondokra utal, nyugdíjas, idõskori helyzetre, másrészt az egészségügyre, ahol részben megjelenik mindez; illetve ennek a pszichés vetületére, amely a pszichiátria területe is. Az orvosképzésben az a feladat, hogy a különféle betegségek felismerésére és kezelésére megtanítsuk a hallgatókat, de annak oktatása, hogy mindez az idõskorban milyen sajátos módon jelenik meg és ezt hogyan kell kezelni jelenleg még nem történik meg kellõ hangsúllyal. Erre ha nem is centralizált, de mégis külön képzést kell kapniuk hallgatóinknak. Ez minden bizonnyal összefügg a magyar társadalom általános elöregedésével, aminek ma már számos tünetét

5 tapasztaljuk. Ige, természetesen. Ha elõretekintünk, már egy-két évtized múlva jelentõs mennyiségû idõs ember él a társadalomban, akikrõl gondoskodni kell, megélhetésükrõl, közlekedésükrõl, másrészt különféle egészségügyi problémáikról is. Ezek egyébként nem föltétlenül igényelnek gyógyszeres kezelést, de gondoskodni kell róluk, amihez megfelelõ fölkészültségû és létszámú szakemberre lesz szükség. Õket és az orvosokat képezni kell tehát ilyen irányba is. Említette Dékán úr a fizikaoktatás megreformálását is. Mit jelent ez? Ez döntõen helyi probléma. A szegedi egyetem szétszakadása majd újraegyesítése kapcsán a mi hallgatóink fizika oktatása elszakadt az egyetemen folyó fizikai kutatásoktól, és megmaradt a tananyag szintjén. Nekünk pedig ma már az a feladatunk, hogy az eddigiekhez képest sokkal inkább életszerû, az orvosi szemléletben jobban gyökerezõ disciplinát oktassunk, ezért változtatunk. A TTK vezetõivel összhangban megteremtettük egy közös orvosfizikai és biofizikai tanszék alapjait, amely részben oktatási, részben kutatási oktatási és posztgraduális képzési egység, így kutatók képzése is folyik ebben az irányban. Említette a gyógytornászképzést. Nem gyógytornász szak indítását tervezzük, hanem azt hogy valósuljon meg a fizioterápia oktatása, ahol hallgatóink és a végzett orvosok ilyen jellegû ismereteket sajátíthatnak el. Ez különösen olyan betegségek esetében lenne hasznosítható, amelyeknél még nem áll rendelkezésre tényleges, oki gyógyszer a gyógyítás szolgálatában, hanem a betegek panaszai alapján a fizioterápia, tehát a gyógytorna, fürdõterápia és hasonló fizikai hatások segítségével enyhíteni tudjuk a szenvedésüket, javítani tudunk élethelyzetükön. Alapjában véve ezt tanulnák elsõsorban a hallgatók és az orvosok a fizioterápiás tanszéken, emellett természetesen a felsõ szintû gyógytornászképzésbe is szeretnénk bekapcsolódni, szerepet vállalni. Itt jegyezném meg, hogy a gyógytornász képzést rendkívül sikeresen oldotta meg az Egészségügyi Fõiskolai Kar, ám a szakképzés fejlesztésében, magasabb szintû mûvelésében, az ÁOK-nak nyilvánvalóan fontos szerepe van, és mi ezt szeretnénk gyakorolni a jövõben. Mindez vélhetõen összefügg a Szegeden tavaly nyáron megnyílt és balneológiai terápiás kezelést is folytató Anna-fürdõvel, s a szegedi orvosképzés úgy mond hasznosítja a hatókörében lévõ gyakorlati lehetõségeket. Hazánk természeti kincsei közül a gyógyvizek nagyon jelentõs hányadát képezik kincseinknek, ráadásul ez olyan terület, amire a külföldi országoknak is van fizetõképes kereslete. Örömmel mondhatom, ilyen nem csupán az Anna-fürdõ, hanem körülöttünk gombamódra szaporodnak ezek a gyógyvizes fürdõhelyek, így Mórahalmon, Makón, Kiskunmajsán, Szentese és másutt is Ezért mindenképpen az lenne a helyes, ha orvosaink ismernék ezeket a fürdõhelyeket, betegeiknek tudnák javasolni a fürdõkúrákat, így azok életének részévé lehetne a balneológia, a gyógyfürdõterápia. Így a gyógyvíz javítaná, de legalább fenntartaná, megõrizné egészségügyi állapotukat. Évtizedek óta beszélnek a biológia forradalmáról. Ennek nyilvánvalón hatása kell legyen a biológia oktatására is. A molekuláris biológia forradalmat jelent az orvostudományi kutatásokban. így az oktatásban is. Évszázaddal ezelõtt, az úgy nevezett rendszerélettani kutatások vitték a fõszerepet, megtanultuk azt, hogyan mûködik a szívünk, hogy szabályozódik a légzés, jelenleg pedig ezek a kutatások eltolódtak a molekuláris biológia felé. Hangsúlyozom azonban, itt nem csupán kutatásról van szó, hanem az orvostudományban, a diagnosztikában és a gyógyításban is egyaránt, egyre inkább a molekuláris biológiai módszerek veszik át a terepet. Ezért az orvosoknak jelentõs molekuláris biológiai ismeretekre van szükségük, úgy a hallgatóknak, mint az orvostovábbképzésben is. Meg kell ismerjék azokat az elveket, módszereket, amelyek nem csak itt Szegeden, hanem a gyakorlati orvoslásban, bármelyik kórházban, rendelõintézetben 10 év múlva használatosak lesznek. Mert azt reméljük, hogy egy évtized múlva pl. az úgy nevezett génterápia fölhasználásával olyan betegségek gyógyításában tudunk kedvezõ hatást elérni, amelyek jelenleg csak tüneti terápiára szorulnak. Ezért az ÁOK elhatározta, hogy egy olyan molekuláris biológiai stratégiai programot hoz létre, amely tíz évre elõre megtervezi azt, miképpen biztosítható minden egyes hallgatónk számára a molekuláris biológia eszközeinek majdani hasznosítása. Illetve olyan molekuláris biológiai kutatást kell szervezni a szegedi egyetemen, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez a tudomány a képzésben elfoglalhassa, az õt megilletõ helyet. Amerikából jöttünk interjú prof. dr. Falkay György gyógyszerész dékánnal Toledóban járt a közelmúltban a szegedi egyetem több vezetõje, így prof. dr. Falkay György, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja is. Toledó Szeged testvérvárosa, így bizonyára ez a tény is befolyásolta az úti célt. A híradásokból az is kitûnt: partnerkapcsolatot létesítettek a szegedi egyetemi küldöttség ottani vendéglátóival. Elsõként a látogatásról kérdeztük a GyTK dékánját. Utazásunk a SzegedToledó közötti testvérvárosi kapcsolatok ápolása jegyében szervezõdött, a jogi kar, a mi karunk és a Juhász Gyula tanárképzõ Fõiskola Angol tanszékének képviselõje volt jelen, valamint Szeged város küldötte.

6 Küldöttségünket természetesen Szabó Gábor rektor úr vezette. Az Általános Jogtudományi Kar és a Toledói Egyetem hasonló kara között már régtõl kialakult együttmûködés szervezõdött, õk most együttmûködési szerzõdést is köthettek. A mi Karu elsõként vette föl a kapcsolatot a Toledói Egyetem Gyógyszerésztudományi Karával. Itt jegyezném meg, hogy az ottani egyetem, melynek mintegy 40 ezer hallgatója van, egyik büszkeségeként tekint Gyógyszerésztudományi Karára. Az is tény, hogy a Toledói Egyetem Gyógyszerész kara egy rendkívül jó nevû intézmény Amerika szerte. Ezért is nagyon örültem, hogy most elmehettem oda és fölvehettem velük a kapcsolatot. Egyben meg is hívtam az ottani gyógyszerész kar vezetését: szeptemberben látogassanak el hozzánk Szegedre, folytassuk a kapcsolatépítést. Úgy tûnik, elsõ menetben elsõsorban tudományos területen fogunk együtt dolgozni, majd pedig a késõbbiek során, az oktatásban is. Elsõdlegesen az úgy nevezett gyógyszerészi gondozásra utalok, amely az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi idõben teret nyert. A népegészségügyi szempontból fontos betegségek terápiájában és annak gondozásában, nagyon komoly feladat hárul a gyógyszertárakra és a gyógyszerészekre. Ezek a területek a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos allergiás megbetegedések kezelése. A gyógyszertárak ennek megfelelõen átalakultak és egészségügyi központokként mûködnek. Ezek az ottani intézmények nem is olyanok már, mint azt Európában, vagy Magyarországon azt elképzeljük. A gyógyszertárak, a gyógyszerészek sokkal többet foglalkoznak a beteggel, nem csak kiadják a gyógyszereket. Nem is csak bizonyos információk átadása jellemzi munkájukat, hanem ennél sokkal több és részletesebb a gyógyszerészbeteg kapcsolat mûködik. Úgy gondoljuk, ezeknek a tapasztalatoknak az átvétele hazánkban mindenképpen jó lenne. Most egyetlen érvet említve csupán: a magyar Egészségügyi Minisztérium és annak vezetése, a hazai gyógyszerész társadalmat is bevonná a népbetegségek kezelésébe, és terápiájába. Professzor úr, ebbõl úgy tûnik, mintha Amerikában az üzlet, a piac is nagyobb teret nyert, mint hazánkban... Természetesen a gyógyszer az a világon mindenütt óriási üzlet, ennek Amerikában kiváltképpen óriási jelentõsége van, de én pont az szeretném kihangsúlyozni, hogy Amerikában a kereskedelmi tevékenység mellett, a gyógyszerészek szerepe felértékelõdött, a beteg gyógyszerterápiás gondozásában. Így minél több gyógyszer-mellékhatást sikerüljön eleve elkerülni és minél adekvátabb legyen a gyógyszeres terápia. Példának mondhatnám, hogy ha bejön a patikába egy beteg Amerikában, akkor fölveszik a gyógyszerterápiás anamnézisét: eddig milyen gyógyszereket szedett, most milyen gyógyszerek vannak neki fölírva... A kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét szlogen ott valóban mûködik, mert a beteget a patikában regisztrálják, így pedig állandó ellenõrzés alatt él. Ezért pontosan azt hangsúlyoznám ki, hogy a marketing tevékenység mellett, igenis a beteg gyógyszeres terápiájának a gondozása került elõtérbe. Ott pl. a patikákba megmérik a beteg vérnyomását, megnézik a vércukor szintjét, a koleszterin szintjét... S mivel ott is úgy van, mint idehaza, hogy a beteg többször keresi fel a gyógyszertárat és gyógyszerészét mint az orvost, mert a patikaszerek mintegy 40%-a ott is recept nélkül kiadható, így ott a patika ott egy olyan diagnózis és terápiás kontroll a beteg felé, ahol ha észlelik: ez már ilyen szinten nem oldható meg elküldik az orvoshoz. Vajon egy olyan hatalmas egyetemen, mint ahol jártak, mennyire érezhette magát otthon egy szegedi kutató, a mûszerpark mennyire volt ott ismerõs? Azt kell mondjam, szakmai szempontból tekintve mi sem szégyenkezhetünk. A mûszerezettség tekintetében, s ez nem csak a gyógyszerkutatásban van így, hanem bármely természettudományban, orvostudományban, ma már arról nincs szó: kutatni csak Amerikában, vagy abszolút jól felszerelt Nyugat-európai kutatóegységekben lehet. Tapasztalatom szerint, ha egy munkacsoport nemzetközi szinten jelen van és publikál, akkor a mai pályázati rendszerben a 1520 éve még jellemzõ különbség eltûnõben van. Szakmailag teljes mértékben tudunk kommunikálni és félszavakból is értjük egymást... Az egy további kérdés, hogy a mûszerezettség dimenziói, a lehetõségeik változatlanul jobbak az amerikaiaknak, errõl fölösleges lenne vitázni. Érdekes, de mintha lenne egy olyan tulajdonsága hazai kutatóinknak, hogy a technikai különbségeket nagyobb energiával, szorgalommal igyekeznénk kiegyenlíteni, így áll elõ az a helyzet, melyben teljesítményeink nem rosszabbak az ottaniakénál. Vannak területek amelyekben õk a jobbak, vannak amelyekben mi és véleményem szerint ez az alapja a további tudományos kooperációnknak... Dékán úr, a toledói gyógyszerészképzés erõs hasonlóságot mutat a hazaival? Igen. Annyi a különbség, hogy Amerikában a szorosan vett egyetemi képzést megelõzi a college rendszer. Ennek az az oka, hogy az amerikai középiskolák rendkívül gyöngék tanulmányilag. Túlzás nélkül szólva, a college rendszer arra szolgál: megtanuljanak rendesen írni-olvasni. A mi érettségizett fiataljaink a college végzetteknek megfelelõ felkészültségûek. Ezért nálunk közvetlenül érettségi után, náluk két év college után kezdõdik az egyetemi képzés. A mi diákjaink jóval képzettebbek középiskola után, mint Amerikában. Toledóba látogattak a SZTE vezetõi február 27. és március 6. között Toledóban, Szeged testvérvárosában járt a Szegedi Tudományegyetem négy vezetõje: dr. Szabó Gábor rektor; dr. Badó Attila rektorhelyettes, az Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója; dr. Falkay György, a Gyógyszerésztudományi Kar és dr. Szabó Imre, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. A látogatást a toledoi Great Lakes Consortium szervezte. A SZTE vezetõi három felsõoktatási intézményt látogattak meg: a Toledói Egyetemet, a Lourdes Fõiskolát és a Bowling Green Állami Egyetemet. A toledóiak elsõsorban a jog és a gyógyszerésztudomány területén keresték az együttmûködést a szegedi intézménnyel. A

7 közös jogi képzésre vonatkozóan a látogatás során - hosszabb elõkészítés után - együttmûködési megállapodást írtak alá, melynek keretében szeptembertõl két éves kiegészítõ amerikai jogi képzés indul a szegedi ÁJTK-n. Az országban egyedülálló oktatás a már évek óta sikerrel mûködõ német és francia jogi képzés mintájára szervezik: a toledói egyetem professzorai 1 hetes blokkokban ismertetik meg a szegedi hallgatókkal az amerikai jogrendszert. A toledóiak vállalták azt is, hogy egy amerikai jogász a képzést segítendõ folyamatosan Szegeden tartózkodik majd. A hallgatók a képzés végén a Toledói Egyetem által kiadott diplomát kapnak majd. Badó Attila, a képzéseket szervezõ Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója szerint nagy a kereslet az amerikai jogrendszert ismerõ szakemberek iránt. A Toledói Egyetem a SZTE Gyógyszerésztudományi Karával is együttmûködési megállapodást kíván kötni elsõsorban közös kutatási programok, valamint oktató- és hallgatócsere-programok indítása érdekében. Ennek elõkészítése a tárgyalások után folyamatban van, és várhatóan a toledóiak szeptemberi szegedi látogatásakor írják majd alá. Megnyitó gondolatok Elhangzott április 2.-án a SZAB-ban, Kalmár László akadémikus 100 éves születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülésen Nagy megtiszteltetés, hogy egy orvos kapott felkérést Kalmár professzor 100 éves születésnapja alkalmából a Számítástudományi Tanszékcsoport által rendezett ünnepi ülés megnyitására és az ülés elnöki teendõinek ellátása. Annak tulajdonítom ezt, hogy az ünnep rendezõi ezzel is igyekeztek hangsúlyozni Kalmár professzor interdiszciplináris érdeklõdését, nyitottságát a matematika területén kívüli tudományágak irányába. Laci bácsi meglátta és érezte, hogy az általa hazánkban elsõk között felkarolt és mûvelt számítástudomány, számítástechnika alkalmazása számos területen óriási jövõ elõtt áll. Az eltelt 40 év nemcsak igazolta, hanem a várakozást messze meghaladta a hatvanas évek elején született sejtését. A számítástechnika fejlõdése minden képzeletet felülmúlt az eltelt évtizedekben. A gépek memóriájának, az adat tárolás kapacitásának egyre gyorsuló bõvülését az os évek gyorsuló inflációjához hasonlíthatjuk. A száz, az ezer, a millió, a billió, a milliárd stb pengõk, a végén már szinte naponta változó számai analógiájaként a tároló kapacitások a kilobyte-ról, megabyte, gigabyte, terrabyte értékekig emelkedtek. A mai átlagos PC-k processzor sebességét az 1960-as évek elsõ szegedi számítógépeinek mûveleti sebességéhez mérve a sugárhajtású repülõgépek gyorsaságát a lendületesen menetelõ csiga haladási sebességéhez hasonlíthatjuk. De ugyanígy óriási mértékben emelkedett az informatikusok száma, az irántuk mutatkozó kereslet. Kalmár professzor által Szegeden elindított programtervezõ szak hallgatóinak száma megtízszerezõdött, ma már sok nagymama és unokája is amatõr, de aktív Internet használó. A világ más lett a számítástechnika révén. A korszerû orvosi diagnosztika elképzelhetetlen ma számítógépes támogatás nélkül. Az 1970-ben adat bevitelre használt, Telex gépen lyukasztott papír szalag helyett pl. multislice CT-ken felvett vetületi képek százai 3 dimenziósan rekonstruálhatóak és jeleníthetõek meg real-time módon. Szerencsésnek tartom magam, hogy Kalmár professzor 1969 õszén lehetõséget adott a számítógépek orvosi - nevezetesen nukleáris medicinai alkalmazásának hazai elindítására. Képfeldolgozó csoportot hozott létre a ma már róla elnevezett Kibernetikai Laboratóriumban és munkásságának hátralévõ éveiben folyamatosan bátorított, támogatta munkánkat. A számítástudomány hatalmas fejlõdését már nem érhette meg, de látnoki módon elõrelátta, megérezte. Ha ma lenéz reánk, tanítványira és tisztelõire, biztosan mosoly ül az arcán, hiszen a mag, melyet Szegeden Õ vetett el, szárba szökkent, bõ termést hozott. Születésének 100 éves évfordulóján hódolattal tisztelgünk az alkotó zseni elõtt. dr. Csernay László professzor emeritus PÁLYÁZAT Az Egészség Megõrzéséért Alapítvány Pályázatot hirdet évre a helyi és regionális egyetemi intézetek, klinikák egészségügyi intézmények, oktató kórházak, hallgatói szervezetek számára a következõ tevékenységi területek témáinak, teljesítményeinek támogatására. Konferenciák támogatása: az egészség megõrzés, a betegség megelõzés és a gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység eredményeinek ismertetésére. Tudományos tevékenység: a kutatás eredményeinek ismertetése, ezirányú konferenciák támogatása. Oktatás és nevelés: képességfejlesztés, valamint tudományos diákköri konferenciák támogatása. Egészségügyi intézmények közötti sportversenyek költségeinek támogatása.

8 A pályázatnak a konkrét célokat, tevékenységeket, azok idõbeli ütemezését és a reális pénzügyi igények megfelelõ, számlákkal dokumentálható összeget kell tartalmaznia. A pályázatot az Alapítvány Kuratóriumának Elnökéhez, az alábbi címre kell küldeni: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. (földszint) Postacím: Szeged, Tisza Lajos krt A pályázat benyújtásának határideje: április 15. A Kuratórium kéri a pályázókat és a támogatókat, hogy évi személyi jövedelemadó elszámolásuk során a Rendelkezõ Nyilatkozaton" engedélyezzék az adójuk 1%-át az Alapítvány javára. Kedvezményezett: Egészség Megõrzéséért Alapítvány Postacím: 6720 Szeged Dugonics tér 13. Adószám: dr. Telegdy Gyula akadémikus A Kuratórium elnöke SZOTE hírek Jancsó Miklós emlékünnepélyt rendezett a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum április 21.-én a Szemészeti Klinika tantermében. Az Emlékünnepélyen részt vett prof. dr. Benedek György, az ÁOK dékánja, prof. dr. Falkay György, a GyTK dékánja és prof. dr. Lonovics János centrumelnök. Jancsó Miklós Emlékelõadást tartott a Reticuloendotheliasis rendszer és rezisztencia tárgyában dr. Lázár György, a Kórélettani Intézet emeritus professzora. Részére a Jancsó Miklós Emlékérmet és Jutalomdíjat prof. dr. Lonovics János centrumelnök adta át. Sajtótájékoztatón ismertette a SZTE pénzügyi helyzetét és törekvéseit április 18.-án prof. dr. Szabó Gábor rektor Állami segítség nélkül a SZTE nem tudja kigazdálkodni, saját forrásból elõteremteni a kormány által ez év szeptemberére beígért 4,5%-os közalkalmazotti béremelést, jelentette ki a rektor. Ezt a béremelést azonban a Szegedi Egyetem saját forrásaiból még úgy sem tudja fedezni, hogy közalkalmazotti státuszukból elbocsátja mintegy 140 fõ 65 év fölötti dolgozóját. A béremelés teljes összege ugyanis mintegy 600 millió forint lenne, az elbocsátások révén pedig hozzávetõleg 120 millió forintos megtakarításhoz jut az egyetemi büdzsé. A szeptembertõl elbocsátottak között olyan 65 évet betöltött oktatók vannak, szám szerint 24 fõ, akik nem rendelkeznek a szükséges tudományos fokozattal vagy beosztással, illetve döntõ hányaduk, mintegy négyötöd részük, nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazott. További nem közalkalmazotti foglalkoztatásukról az adott egység vezetõje dönthet. Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, a hazai felsõoktatáson az állam nem spórolhatja meg azt a 2025 milliárd forintos tõkeinjekciót, amely a jelenlegi pénzügyi helyzetbõl biztosítja a kilábolást. Megjegyezte még, az integráció idején alkalmazott állami recept, mely szerint pénz nékül vezényelték le az egyetemek-fõiskolák összevonását, a jelenleg tervezett felsõoktatási átalakítás esetében nem mûködik. Mondhatni, bármi lehet a törvény szövege, pénz nélkül csak elképzelés marad, idézte a Rektori Konferencia véleményét. A Szegedi Egyetem pénzügyi helyzetérõl szólva a rektor kijelentette: tavaly ugyan mintegy 3,8 milliárd forint összegû pályázati összeget nyertek az intézmények, de ez csak az adott feladatra fordítható, így a fenntartási-mûködési kiadások változatlanul súlyos gondot jelentenek a gazdálkodásban. Elhangzott az is, hogy az Ady-téri TIK épületének fenntartási költsége naponta meghaladja az forintot. Az intézmény elnevezésére több javaslat is érkezett, ezekrõl az Egyetemi Tanács április 25.-én dönt, a legesélyesebbnek a József Attila TIK mondható. Tudományos ülést tartott a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága április 12.-én a székházban. Üléselnök volt dr. Somfay Attila tanszékvezetõ egyetemi tanár. Elõadást tartott: Ugocsai K. (Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza)

9 Makk L., Csada E., Szalontai K., Lázár Zs. (SZTE ÁOK Tüdõgyógyászati Tanszék) Magyar Z. Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza) és Varga J. (SZTE ÁOK Tüdõgyógyászati Tanszék) Az elõadásokat vita követte. * * * * * * Kiadja: prof. dr. Lonovics János a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke Felelõs szerkesztõ: Tráser László Munkatársak: Domokosné Halász Margit, Varga György Készült: az SZTE ÁOK Házi Nyomdájában Vezetõ: Nagy János Törzsszám: 314/2005