TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS. Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Leányfalu TÁMOP / BEVEZETŐ

Átírás

1 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Leányfalu TÁMOP / TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS BEVEZETŐ Debre Márta MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 6. ÉVFOLYAM Zoltai Anikó BIOLÓGIA ÉS FÖLDRAJZ 7-8. ÉVFOLYAM Csermely Alexandra

2 A tantárgytömbösített oktatás bevezetése intézményünkben: Intézményünkben a tantárgytömbösített oktatás a 2009/2010-es tanévben kerül, bevezetésre a kompetencia alapú oktatás TÁMOP pályázat keretében. A pályázat egyik kötelezően előírt tevékenysége a tantárgytömbösített oktatás. A tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban, a közoktatásról Szóló évi LXXIX. törvény 52.. (3) bekezdése alapján a szakrendszerű oktatás kötelező tanórai foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret a 2009/2010-es tanévben legalább öt, a 2010/2011-es tanévben legalább tíz, a 2011/2012-es tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni. A tantárgytömbösítés intézményi innovációként három tanulócsoport három tantárgyát érintette: anyanyelv és irodalom, földrajz, biológia. Az intézmény 6.,7. és 8. osztályában valósult meg két és hathetes ciklusokban. Hasonló tanulásszervezés volt már az intézményben, hiszen a kínált célok - a hatékonyabb tananyag elmélyítés, a hosszabb idő által kínált módszertani változatosság már korában is felkeltette a nevelőtestület érdeklődését. A három tanulócsoportban való kipróbálás jó alap lesz a következő időkben való alkalmazáshoz. Mindkét alkalmazó nemcsak jó pedagógus, de a tanórán kívüli foglakozásokon is találkozik az érintett tanulócsoportokkal: délutáni felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon kívül a felsős tanulószobán is. Ennek az az előnye, hogy a tantárgytömbösítés tanórai tapasztalatai kiegészülnek az innen származó információkkal. A tantárgytömbösítés értelmezése: Adott tantárgy, műveltségterület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett ciklikus rendben, egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A ciklus legalább két hetet foglal magába, és egy héten legalább két egymást követő napot, egy-egy napon egymást követő órákat feltételez.

3 A tantárgytömbösítés célja: a tananyag ne tagolódjon szét, a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon, többféle megközelítésben, változatos eszközökkel és munkaformákkal sajátítsanak el egy-egy tananyagrészt, a frissen megszerzett ismeretet legyen lehetőségük azonnal alkalmazni. A tantárgytömbösítéssel szemben támasztott követelmények: a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást, de lehet hosszabb is; a TÁMOP pályázati Útmutató 57. oldalán lévő Tantárgytömbösítés definíció szerint a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont órának kell lennie ; egy adott tantárgy (adott tantárgyak), egy adott műveltségi terület (adott műveltségi területek) óráinak tömbösítése esetén a cikluson belül kell lennie legalább egy teljes hét összefüggő időszaknak, amikor az adott tantárgy(ak)ból, műveltségi terület(ek)ből nincs óra; lehetséges, hogy egy iskolában egy tanulócsoportban egy vagy több tantárgy és/vagy egy vagy több műveltségterület tömbösítésbe bevonásakor belőlük olyan csoportokat képezzenek, amelyekre csoportonként külön-külön igazak a tömbösítés szabályai; Pl. a földrajz és a biológia órák tömbösítésekor az egyik héten a biológia, a másik héten a földrajz órák vannak az egy tanítási napon szervezett óráknak egymást követőnek, egymáshoz kapcsolódónak kell lennie.

4 A tantárgytömbösítés megszervezésének szempontjai: a tanulók szakrendszerű óráinak száma, a pedagógusok kötelező a, a pedagógusok kéthavi tanítási időkerete, a tanév tantárgyfelosztása, a tantárgy heti a, a tantárgytömbösítésbe bevont és a többi osztály órarendjének összehangolása, minőségi feltételeknek való megfelelés, lehetőség szerint egyenletes terhelése a tanulóknak, tanároknak. A tantárgytömbösítés megvalósításának folyamata: a tömbösített órák számának meghatározása, a bevont nevelő, tantárgy vagy műveltségterület, bevont osztály kiválasztása, órarend összehangolása, elkészítése, a tananyag tömbökbe rendezése, helyi tanterv átdolgozása, tanmenetek kidolgozása, értékelési rendszer kidolgozása.

5 A tantárgytömbösítésbe bevont órák számának meghatározása: A szakrendszerű oktatás keretében szervezett összes kötelező tanóra teljes intézményi éves át kell figyelembe venni. Intézményünkben a 2009/2010. tanév második félévében került sor a tömbösítésre ezért a második félévre eső teljes intézményi időkeret 5%-a helyett a második félében már a 10%-át kellett teljesíteni, hogy az egész tanévet tekintve meglegyen a teljes intézményi éves időkeret. Iskolánkban 37 tanítási héttel számolva a következőképpen alakul a tantárgytömbösítésbe bevont órák száma, amennyiben a törvényi szabályozás nem változik. Kt.128. (19) A 2008/ /2011 tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el tanév: 159 óra ( óra) A kiszámítás módja: 2009/2010 II. félévben osztály évi szakos Nem szakrendszerű , , , , összesen Nem szakrendszerű órák: 5.o. 2 matematika/hét 148/2= 74 1,5 magyar/ hét 148/4=>37*1,5= 55,5 1 történelem/ hét 74/2 =37 4,5 óra 166,5 6.o. 1,5 matematika/hét 111/3*1,5 = 55,5 2 magyar/ hét 148/2= 74 1 történelem/ hét 74/2 = 37 4,5 óra 166,5

6 Tantárgytömbösített órák osztály 6.o. magyar o. földrajz 18 biológia 37 8.o. földrajz 37 Tömbösített biológia 18 összesen 184 óra Szakos óra - évi: 3182 /2=1591 II. félév 10% 159 óra A 6. osztályos magyar óráknál, a tömböknél néhány nem szakrendszerű órát is jelöltünk, ami az adott tömbhöz illeszkedik, de ezek nem számítanak bele, a tömbösített ba. A 184 óra és a megvalósítandó 159 óra különbözetét, azaz 25 órát lehet felhasználni maximum a II. félévben nem szakrendszerű órának magyar tantárgynál a 6. osztályban. 2010/2011. tanév tanév: 318 óra osztály évi szakos Nem szakrendszerű , , , , összesen

7 Tantárgytömbösített órák osztály Tömbösített 7.o. magyar 129,5 7.o. földrajz 55,5 biológia 55,5 8.o. földrajz 55,5 biológia 55,5 összesen 351,5 Szakos óra - évi: % 318 óra - 33,5 óra többlet Terv a 2011/2012- tanévtől Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. osztály évi szakos Nem szakrendszerű ,5 624, ,5 624, összesen Szakos óra - évi: 3099 óra - 15% 465 óra

8 Tantárgytömbösített órák osztály Tömbösített 6.o. magyar 74 6.o 21 természetismeret 8.o. magyar o. földrajz 55,5 biológia 55,5 8.o. földrajz 55,5 biológia 55,5 összesen 465 A mai törvényi előírásoknak megfelelően számunkra ez a legjobban megvalósíthatóbb alternatíva.

9 tanév ai 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves 1. félévi 2. félévi Éves Óraszám Kötelező tanítási órák Magyar nyelv , Magyar irodalom (dráma) Történelem Hon és népism Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret , Fizika , ,5 Biológia , ,5 Kémia , ,5 Földrajz , ,5 Ének-zene Rajz , , ,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret ,5 Technika és életvitel ,5 Testnevelés (tánc) , , , ,5 Etika ,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 Osztályfőnöki óra és Egészségtan Kötelező tanítási órák összesen 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 0,5 0,5 18,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 22,5 22,5 832, ,

10 A tananyag tömbökbe rendezése: A dokumentáció elkészítése a kompetencia alapú oktatási programcsomag felhasználásával készült. Az alábbiakban a tananyag tömbökbe rendezésének egy lehetséges változata szerepel mintául. A magyar órák teljes lefedettséggel készültek el egy tanévre, a biológia és földrajz órák pedig a második féléves anyagot tartalmazzák. A biológia és földrajz tömbök kidolgozása a második részben található.

11 MAGYAR 6. ÉVFOLYAM: Egységek: 8 óra/tömb Téma, tananyag, modulok 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 11.MODUL: EPIZÓD, MÉLYPONT, FORDULÓPONT TOLDI ÉNEK Toldi: 10. ének Találkozás Bencével Toldi: 10. ének - Álmok 10. ének kommunikációs gyakorlatok Nyugvópontok a Toldiban 5. óra: Idődiagramm készítése 6. óra: 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 12. MODUL: TOLDI-GYŐZELEM ÉS BEFEJEZÉS A TETŐPONTON ( ÉNEK) Toldi 11. ének-küzdelem 7. óra: Összeszedte Toldi roppant nagy erejét INDULATSZÓ 8. óra: Névmások a 11. énekben NÉVMÁSOK (nem szakrendszerű óra) Győzelem és befejezés NÉVMÁSOK A tetőponton NÉVMÁSOK Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Páros munka, megbeszélés Jellemzés, véleményalkotás, érvelés Homogén csoportok, feladatlap, megbeszélés Heterogén csoportok, pletykajáték, frontális tanári szövegbemutatás Egyéni munka, megbeszélés Heterogén csoportok, pókháló ábra készítése, jellemtérkép készítése Kompetenciák (készségek, képességek) Ok-okozati összefüggések felismerése Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven, áttekintő olvasás, emlékezet fejlesztése, események sorrendjének megállapítása, szövegalkotás Emlékezet, kreativitás, hallás utáni szövegértés Névmások fogalma és felismerése a szövegben Kreativitás, érvelés, lényegkiemelés, empátia

12 3. Toldi: 12. ének szövegfeldolgozás NÉVMÁSOK Jellemzés: Cseh vitéz NÉVMÁSOK 5. óra: Érvelés: 12. ének alapján NÉVMÁSOK 6. óra: 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 13.MODUL: A TOLDI KOMPOZÍCIÓJA, A HÁROM EMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ PRÓBA-AZ EPIZÓDOK ÁTÉRTELMEZŐDÉSE; JELLEMEK, MŰFAJI ÉS STILISZTIKAI SAJÁTOSSÁGOK Toldi: 12. ének NÉVMÁSOK 7. óra: Jellemtérkép NÉVMÁSOK 8. óra: Levél Toldi György nevében (nem szakrendszerű óra) 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 14. MODUL: A TOLDI ÉS A JÁNOS VITÉZ A Toldi és a János vitéz I. HATÁROZÓSZÓ A Toldi és a János vitéz II. HATÁROZÓSZÓ 3. FEJZET: ÖRÖKSÉGÜNK 15.MODUL:KÉPES KIFEJEZÉSEK, IDIÓMÁK A TANULT IDEGEN NYELVEN SZÓKÉPZÉS Frontális munka, tanári bemutatás, heterogén csoportok, táblázat kitöltése, események illesztése folyamatábrához, Heterogén csoportok, szereplők felismerése jellemzők alapján, megbeszélés, feladatlap kitöltése Egyéni munka, a levél formája és fogalma, megbeszélés Heterogén csoportok, frontális munka, játék, megbeszélés, ábrakészítés, feladatlap kitöltése, prezentálás Megbeszélés, kiscsoportok Egyéni majd páros Feladatmegoldás megbeszélés, gyűjtőmunka, prezentáció Hallás utáni szövegértés, kreativitás, logika, emlékezet, lényeglátás, összefüggések felismerése, beleérzőképesség, írásbeli szövegalkotás Ok-okozati összefüggések meglátásának fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, szintetizálás, érvek és szövegrészek keresése Önálló szövegalkotás fejlesztése Gondolkodási képesség, együttműködési készség fejlesztése, szabályok betartása, mások véleményének meghallgatása, folyamatban való gondolkodás képességének fejlesztése, emlékezet és összefüggések felismerése Nyelvérzék, fordításkészség, idegen-nyelv ismeret, szövegalkotás, önreflexió, metakognició

13 4. Ismétlés: Dicső hírneve fennmaradt örökre SZÓKÉPZÉS 5-6. óra: Összefoglalás 7. óra: Ellenőrzés, értékelés 8. óra: Közmondások, szólások (nem szakrendszerű óra) Modulértékelő, ellenőrzés 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 2. MODUL: KŐMÍVES KELEMENNÉ BALLADÁJA ÉS SZÖVEGVÁLTOZATAI Amit reggel raktak, az délre leomlott Örökség-bűn és bűnhődés Összefoglalás, frontális munka Frontális munka Frontális munka Feladatlap, egyéni munka Egyéni, frontális, gyűjtés, megbeszélés, szöveg néma olvasása, kérdések megválaszolása, tanári bemutatás. Összefüggések, lényegkiemelés, hasonlóságok és különbségek látása, felismerése önreflexió Tanultak felidézése, rendszerezése Tanultak felidézése, rendszerezése Emlékezet, összefüggések felismerése, véleményalkotás, hallás utáni szövegértés, lényegkiemelő képesség, szóértelmezés, nyelvi kreativitás, érvelés, írásbeli szövegalkotás A ballada műfaji sajátosságai 5. óra: Kőmíves Kelemenné balladája - szövegértelmezés Egyéni, frontális, gyűjtés, megbeszélés, szöveg néma olvasása, kérdések megválaszolása, tanári bemutatás. Egyéni, frontális, gyűjtés, megbeszélés, szöveg néma olvasása, kérdések megválaszolása, tanári bemutatás. Emlékezet, összefüggések felismerése, véleményalkotás, hallás utáni szövegértés, lényegkiemelő képesség, szóértelmezés, nyelvi kreativitás, érvelés, írásbeli szövegalkotás Emlékezet, összefüggések felismerése, véleményalkotás, hallás utáni szövegértés, lényegkiemelő képesség, szóértelmezés, nyelvi kreativitás, érvelés, írásbeli szövegalkotás

14 5. 6. óra: 3. FEJEZET: ÖRÖKSÉGÜNK 3.MODUL: ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK-A NÉVSZÓI SZERKEZETEK FELÉPÍTÉSÉRŐL, SZÓRENDJÉRŐL TANULTAK ISMÉTLÉSE Ötszáz bizony dalolva ment lángsírba NÉV 7. óra: Arany János: A walesi bárdokszövegértelmezés, névszói szerkezetek NÉV 8. óra: Ellenőrzés, értékelés NÉV 2. FEJEZET: KAPCSOLATOK 4. MODUL: ÉN ÉS MÁSOK-AZ I FUNKCIÓJÚ MONDATOK A mondat állítmányi része Tulajdonságot kifejező és azonosító mondatok Frontális, jóslás Heterogén csoportok, állóképek Ballada meghallgatása Szereplők közti viszony jellemzése, megbeszélése, jellemtérkép készítése Naplórészlet írása Frontális, jóslás Heterogén csoportok, állóképek Ballada meghallgatása Szereplők közti viszony jellemzése, megbeszélése, jellemtérkép készítése Naplórészlet írása Frontális munka, feladatok Heterogén párok, frontális munka, felolvasás, szerepjáték, beszélgetés, írásbeli-és szóbeli szövegalkotás, megbeszélés, rajzolás, képek és szövegek összepárosítása, értelmezése Heterogén párok, frontális munka, felolvasás, szerepjáték, beszélgetés, írásbeli-és szóbeli szövegalkotás, megbeszélés, rajzolás, képek és szövegek összepárosítása, értelmezése Empátia, írásbeli szövegalkotás, szövegértés, kreativitás, érzelmek kifejezés, szórend fontosságának megértése, emlékezet Empátia, írásbeli szövegalkotás, szövegértés, kreativitás, érzelmek kifejezés, szórend fontosságának megértése, emlékezet Lényegkiemelés, összefoglalás, történet összegzése, ballada műfaja Személyközi viszonyok észlelése, két szereplő közti kapcsolat bemutatása, kritika, képzelet, indoklás, összehasonlítás Személyközi viszonyok észlelése, két szereplő közti kapcsolat bemutatása, kritika, képzelet, indoklás, összehasonlítás Én és a másik-két vers értelmezése 5. óra: Karinthy: A jó tanuló felel szövegért. Heterogén párok, frontális munka, olvasás, szövegértelmezés, szóbeli szövegalkotás, megbeszélés Heterogén csoportok, olvasás, feladatmegoldás, megbeszélés Szövegrendezés, párhuzamok és ellentétek feltárása a szöveg alapján, érvelés Vizuális és verbális információk megfeleltetése, kreatív címadás, véleményalkotás, információkeresés

15 óra: Gárdonyi: Bűntárgyalás - szövegért. (nem szakrendszerű óra) 2. FEJEZET: KAPCSOLATOK 1.MODUL: ELSŐ LÁTÁSRA-AZ IDŐK ÉS AZ MÓDOK Állítások és vélemények A tény és a vélemény Az idő kifejezése Móra Ferenc: A másik csaló-szövegértés 5. óra: Móra Ferenc: A másik csalószövegmagyarázat 6. óra: Jacqueline Wilson: Tracy Baker története részletek 7-8. óra: Igealakok szerepe: Segítenek-e az igék a tények és vélemények megkülönböztetésében? Ellenőrzés, értékelés 6. FEJEZET: TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 1. MODUL: KEZDETTŐL FOGVA MEGRENDÍTETT A LÉTEZÉS CSODÁJA - MIÉRT SZÜLETNEK MÍTOSZOK? KÖTŐ Homogén csoportok, beszélgetés, vita, magyarázat, olvasás, döntés Egyéni munka, frontális munka, páros munka, heterogén csoportok, beszélgetés, szakaszos olvasás, megbeszélés, mondatalkotás, játékos verseny, írásbeli véleményalkotás, vita Homogén csoportok, szakaszos olvasás, frontális munka, megbeszélés Heterogén csoportok, frontális munka, írásbeli feladatmegoldás, olvasás, szövegalkotás, megbeszélés, feladatmegoldás, beszámoló, képelemzés Frontális-beszélgetés Szómagyarázat, véleményalkotás, érvelés, tájékozódó olvasás, információgyűjtés Problémaérzékenység, személyes állásfoglalás megfogalmazása, tény és vélemény megkülönböztetése, következtetés, igék keresése és csoportosítása Információkeresés, szövegértés, szó- és szövegmagyarázat Olvasás, összehasonlítás, jellemzés, szövegalkotás nézőpontváltással, jóslás, indoklás, problémaészlelés, mondat kiegészítés Emlékezet. Előzetes ismeretek a témáról.

16 8. A teremtés, a világ keletkezéseteremtéstörténetek 6.FEJEZET: TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 2. MODUL: A VILÁG TEREMTÉSE Bibliai teremtéstörténet KÖTŐSZÓ 5. óra: A hetes szám szerepe 6. óra: Az istenek születése MONDAT ÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÓSZÓ 7. óra: Nemzedékek 8. óra: Prométheusz és Zeusz SZÓ ÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÓSZÓ (nem szakrendszerű óra) 6. FEJEZET: TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 3. MODUL: A VÍZ EGYRE ÁRADT ÉS NÖVEKEDETT TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK VISZONYSZÓK Az özönvíz története a Bibliában Isten ígérete és a történetben szereplő szimbólumok A vízözön a görög mitológiában 5. óra: A mezopotámiai vízözöntörténet Heterogén csoportmunka. Csoportos szövegfeldolgozás és bemutatás. Ráhangolódás a témára. Frontális munka. Hangos olvasás, beszélgetés egy képzőművészeti alkotás kapcsán. Homogén csoportok, frontális. Szövegértés, olvasás, feladatmegoldás. Homogén csoportok, frontális megbeszélés. Szövegfeldolgozás. Frontális munka, páros munka, frontális megbeszélés. Hangos olvasás. Szövegfeldolgozás. Páros munka. Homogén csoportok. T-táblázat készítése, következtetések levonása, belső hang. Egyéni, frontális. Ötletgyűjtés pókhálóábrán, beszélgetés, hangos olvasás. Egyéni munka homogén csoportokban. Feladatmegoldás. Homogén csoportok. T-táblázat készítése, szócikkek olvasása, vélemények írása. Csoportos, frontális. Feladatmegoldás, összehasonlítás Venn-diagrammal, megbeszélés. Heterogén csoportok. Összehasonlítás Venndiagrammal. Szövegértés, szóbeli szövegalkotás, lényegkiemelés. Olvasási készség. Szövegértés, lényegkiemelés, szövegértelmezés. Szövegértés, szóbeli szövegalkotás, szókincs bővítés. Olvasási készség, asszociációs képesség, Rendszerező képesség. Empátia. Szövegértés, rendszerező képesség. Szövegértelmezés, empátia, kreativitás, szövegek közti összefüggés meglátása, lényegkiemelés. Olvasási készség, hallás utáni szövegértés. Vélemények írásbeli megfogalmazása. Lényegkiemelés, következtetések levonása és megfogalmazása. Következtetések levonása és megfogalmazása. Lényegkiemelés.

17 9. 6. óra: 6. FEJEZET: TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 4. MODUL: LEGENDÁS LÉNYEK, MÍTIKUS ÁLLATOK 7. óra: Szarvas a magyar eredetmondákban-arany János: Rege a csodaszarvasról 8. óra: 6. FEJEZET:TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 5. MODUL: MÍTOSZ VAGY MESE? A FÖLD TEREMTÉSÉNEK MONDÁJA (nem szakrendszerű óra) 4. FEJEZET: KALAND 1. MODUL: EGRI CSILLAGOK- MAGYARORSZÁG LEGNÉPSZERŰBB REGÉNYE? Címváltozatok a regényhez Hogyan kezdődjön a regény 4. FEJEZET: KALAND 2. MODUL: A KALANDOK, A FŐHŐS ÉS A REGÉNYSZERKEZET 5. óra: Gergő, a középpont Hogy terem a főszereplő? 6. óra: Török Bálint regénye? 7. óra: Idő és tér, nagyvonalúság és részletezés az Egri csillagokban Heterogén csoportok. Fürtábra készítése. Olvasás, szövegértés, vázlatírás. Egyéni munka. Reklámszövegek írása, játékos névadás. Páros, frontális munka. Feladatmegoldás. Pár-, majd frontális munka. Tartalomösszegzések közötti választás, szemponttáblázat kitöltése. Csoportmunka. Egyéni és csoportmunka. Egyéni, majd pármunka. Csillagábra. Pármunka, majd frontális megbeszélés. Szemponttáblázat. Egyéni, majd pármunka. Szempottáblázat. Csoportmunka. A regény. Emlékezet. Szövegértés, lényegkiemelés. Szövegértés, szóbeli szövegalkotás, kreativitás. Emlékezet, rendszerező képesség. Vélemények, olvasói tapasztalatok, előítéletek vagy elvárások előhívása, asszociációs képesség mozgósítása. Érvek gyűjtése adott megoldásokhoz, történetmozzanatok áthelyezése Kreativitás. Lényegkiemelés, kapcsolatok felismerése. Lényegkiemelés, kapcsolatok és összefüggések felismerése. Kompozíciós összefüggések érzékelése, rész és egész viszonyának érzékelése, cselekményszálak elkülönítésének képessége, érvelési képesség, kritikai gondolkodás. Rákereső olvasás, ténykiemelés, rendszerezés, kompozíciós összefüggések (epikai tér- és időkezelés) felismerése.

18 óra: Feszültségfokozás a regényben (nem szakrendszerű óra) 4. FEJEZET: KALAND 3. MODUL: EGER OSTROMA (A 4-5. RÉSZ)- Mitől lehet érdekes egy háborús regény? Szigeti veszedelem Eger veszedelme A vár az ostrom kezdetekor Az ideális várkapitány és a védelem A kalandszál és a történelmi szál összesodrása (nem szakrendszerű óra) 4. FEJEZET 4. MODUL: A REGÉNY MOTÍVUMRENDSZERE Ismétlődő motívumok MotívumokI. tárgyi motívumok a regényben MotívumokII. ismétlődő cselekményelemek a regényben Törökök és magyarok 5. óra: Ismétlés, összefoglalás. 6. óra: A film I. 7. óra: A film II. Egyéni, majd pármunka. A regény. Egyéni, majd pármunka. Feladatmegoldás. Heterogén csoportmunka. Kooperatív munka. Egyéni, majd pármunka. Félig reproduktív, félig kreatív írás. Pármunka. Tanári kalauz, kreatív írás. Pármunka. Szemponttáblázat. Mozaik rendszerű csoportmunka. Heterogén csoportok. Gyűjtőmunka szemponttáblázattal. Közzététel csomagolópapíron. Mozaik rendszerű csoportmunka heterogén csoportokban. Gyűjtőmunka szemponttáblázattal, közzététel csomagolópapíron. Frontális munka. Csoportmunka. Frontális, majd csoportmunka. Frontális munka. Frontális munka. Szoros olvasás és rákereső olvasás váltogatása, lényegkiemelés, tömörítés, általánosítás. A meglévő tudás, elvárások előhívása. Mérlegelés, döntés, állásfoglalás. Párhuzamok felismerése az összehasonlítás során. Figyelmes rákereső olvasás. Memória, visszakeresés a szövegből. Olvasói tapasztalat felidézése és részleges általánosítása. Gyűjtőmunka, rákereső olvasás, motívumértelmezés, kooperációs készség. Gyűjtőmunka, rákereső olvasás, motívumértelmezés, kooperációs készség. Lényegkiemelő, általánosító képesség. Kritikai gondolkodás. Ismeretek felidézése, emlékezet. Rendszerező képesség. Összehasonlítás a regénnyel. Összehasonlítás a regénnyel.

19 8. óra: Év végi értékelés. Frontális, majd csoportmunka. Ismeretek felidézése, emlékezet. Rendszerező képesség.