Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Pápa. Intézkedési terv a 2014-es kompetenciamérés eredményei alapján június 23.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Pápa. Intézkedési terv a 2014-es kompetenciamérés eredményei alapján. 2015. június 23."

Ernő Orosz
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Pápa Intézkedési terv a 2014-es kompetenciamérés eredményei alapján június 23. 1

2 A 2014-es Kompetenciamérés eredményeinek elemzése A 6. évfolyamon 3 tanuló SNI egyéb pszichés fejlődési zavar miatt kapott mentességet, a 8. évfolyamon 2 tanuló kapott hasonló okból mentességet, 1 tanuló pedig ideiglenes sérülés miatt. A 6. évfolyamon és a 8. évfolyamon is 4-4 tanuló hiányzott, melyet utólag hivatalosan igazolt a szülő vagy a gyerekorvos. Iskolánk tanulói által elért eredményt az alábbi táblázatok szemléltetik. 2

évfolyamon 2 tanuló kapott hasonló okból mentességet, 1 tanuló pedig ideiglenes sérülés miatt. A 6.

3 A fentiek alapján látható, hogy a 6. évfolyam matematika eredménye jelentősen eltér az országos átlagtól. Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítmény jelentősen alacsonyabb a várhatóhoz képest a hatodik évfolyamon mind matematika, mind a szövegértés területén. 3

Az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítmény

4 A fentiekből látható, hogy a 6. évfolyamon 2010 óta az eddigi leggyengébb eredményt érték el diákjaink matematikából és szövegértésből is gyengébben teljesítettek, mint az ezt megelőző két évben. A 8. évfolyamon is visszaesés tapasztalható mindkét területen. 4

diákjaink matematikából és szövegértésből is gyengébben

5 A táblázatok alapján megállapítható, hogy a évi mérés eredményei a korábbiakhoz viszonyítva rosszabbak lettek. Előző években mindkét területen, mindegyik évfolyam esetén magasabb volt az intézményi átlag az országos átlagnál. A 2014-es mérésnél:l matematika területén a 6. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál: 36 képességponttal kevesebb; a városi általános iskolák átlagnál 18 képességponttal kevesebb; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 8 képességponttal kevesebb matematika területén a 8. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlaggal megegyezik; a városi általános iskolák átlagnál 24 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 12 képességponttal több szövegértés területén a 6. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál: 13 képességponttal kevesebb; a városi általános iskolák átlagnál 24 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 1 képességponttal kevesebb szövegértés területén a 8. évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál 9 képességponttal több; a városi általános iskolák átlagnál 35 képességponttal több; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 17 képességponttal több. Ezen kívül matematikából az alapszint alatt teljesítők aránya mindkét évfolyamon magasabb az országos átlagnál, illetve a minimum szintet el nem érők aránya is magasabb az országos átlagnál. Szövegértés területén a 8. évfolyamon tapasztalhatunk hasonlót. A kompetenciamérés gyengébb eredményének lehetséges okai: Az olvasás napjainkban nem tartozik a családokban a napi, megszokott tevékenységek közé, így a gyermekek többsége nem lát pozitív követendő példát közvetlen környezetében. 5

évfolyamon az intézményi átlag: az országos átlagnál: 36 képességponttal kevesebb; a városi általános iskolák átlagnál 18 képességponttal kevesebb; a nagyvárosi általános iskolák átlagánál 8

6 A családok nem járatnak folyóiratot, heti-, és napilapokat sem. Nem válik tehát általános gyakorlattá szövegek, hírek olvasása, ezek eszközszerű használata, az ezekből történő tájékozódás sem. Az információszerzés legelterjedtebb formája a televízió nézés, ez nem igényli, és nem fejleszti az olvasott szövegértést. Az internetezés kedvelt, de tartalma szintén nem az irodalmi, a természettudományos és technikai ismeretterjesztő információs szövegek köréből kerül ki. A kompetenciamérés és az iskolai oktatás tartalma közötti különbség. A feladatok megoldása jó színvonalú szövegértő olvasást igényel, mellyel a tanulók nagyobbik része nem rendelkezik. Sok tanulónak olvasástechnikai nehézségei vannak, ezért a szöveg olvasása folyamán a tartalomra nem tudnak figyelni. A tanulási nehézséggel küzdőknek gondot okoz a többszörösen összetett és hosszú feladatok elolvasása és értelmezése. A szövegek hosszúak, nagyon gyakran idegen tulajdonneveket tartalmaznak. Ennek következtében egyes tanulók végig sem olvassák a szöveget csak találomra bejelőlnek egy megoldást. A tanulók fogalmazás- és íráskészsége nem elegendő a feladatok jó megoldásához. Mivel a tanulók többsége szókincsbeli hiányosságokkal küzd, a kifejtős válaszok megfogalmazása további nehézséget okoz. A matematikai eszköztudás jó szövegértést és logikus gondolkodást feltételez. A kompetenciamérés nagy szellemi, fizikai és pszichés terhelést jelent a tanulók számára, hiszen a napi gyakorlatban legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak, viszont a mérés az egész délelőttöt igénybe veszi. Az elfáradást a gyermekek egyrésze úgy ellensúlyozza, hogy feladja, és nem folytatja a küzdelmet. A hozzáadott érték becslése a tanulói kérdőívek alapján jelentős tévedési lehetőségeket hord magában, hiszen nem biztos, hogy valós adatokat tartalmaz. Az intézmény pedagógiai munkája során a nevelőtestület minden tagjának nagyobb figyelmet kell fordítani a felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, korrepetálásra annak érdekében, hogy a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók is eredményesebben vegyenek részt az országos mérésekben. 6

Az internetezés kedvelt, de tartalma szintén nem az irodalmi, a természettudományos és technikai ismeretterjesztő információs szövegek köréből kerül ki.

7 Intézkedési terv A 2014-es mérési eredmények javítása érdekében az alábbi feladatok és tevékenységek végrehajtása szükséges: feladat felelős határidő A 2014-es mérési eredmények iskolai szintű elemzése. A 2014-es mérési eredmények tantárgy szintű, évfolyam szintű elemzése. A 2014-es mérési eredmények osztály szintű és egyéni elemzése. Az alsó tagozaton tanítók munkája során kapjon nagyobb súlyt a szövegértési kompetencia és a matematikai eszköztudás fejlesztése. A következő tanévben minden alsós tanulócsoportban legalább 2 órát kell fordítani a felzárkóztatásra. Intézményvezető június 30. matematika munkaközösségvezető augusztus 31. humán munkaközösség-vezető matematika és magyar szakos augusztus 31. tanárok alsós tanítók Olvasástechnikai, szövegértési, szókincsfejlesztő feladatok alkalmazása minden tanítási órán, minden osztályban. Ne csak magyar órán történjen meg irodalmi, történelmi, természettudományos vagy technikai ismeretterjesztő minden pedagógus 7

Az alsó tagozaton tanítók munkája során kapjon nagyobb súlyt a szövegértési kompetencia és a matematikai eszköztudás fejlesztése.

8 szövegek feldolgozása csoportmunkában, páros munkában vagy egyéni munkában, annak érdekében, hogy a gyerekek aktív közreműködök legyenek saját tanulási folyamatukban. Fogalmazási készség fejlesztése a szóbeli számonkérések gyakoriságának megnövelésével. minden pedagógus Íráskészség fejlesztése munkafüzet használatával, illetve a vázlatírás közben. minden pedagógus Matematika órákon a kollégák fordítsanak nagyobb figyelmet a szöveges feladatok értelmezésére, a megoldási terv lejegyzésére. matematikát oktató nevelők A matematika szakos kollégák gyakrabban iktassanak be a tanítás során a témakörhöz kapcsolódó kompetencia alapú feladatok megoldását az interaktív táblák és az internet használatával. felsős matematika szakos pedagógusok Minden olyan tantárgy esetén, ahol lehetőség van rá (matematika, megfelelő szakos kollégák 8

minden pedagógus Matematika órákon a kollégák fordítsanak nagyobb figyelmet a szöveges feladatok értelmezésére, a megoldási terv lejegyzésére.

9 környezetismeret, terészetismeret, földraz, fizika, biológia, technika, történlem, informatika kémia) készítsünk, illetve értelmezzünk grafikonokat, fordítsunk nagyobb figyelmet a mérésre és a becslésre. Az éves tervezés során a matematikát és magyart tanító kollégák a 6. és a 8. évfolyamon építsenek be a tanév során legalább két 45 percre tervezett kompetenciaméréshez hasonló feladatlap megoldását és értékelését. A napköziben, tanulószobán gyakorlásként oldjanak meg tanulók a korábbi tesztfüzetekben szereplő feladatokat. Az osztályfőnökök a 6. és 8. évfolyamon szülői értekezleten készítsék elő a következő évi kompetenciamérést. A 7. évfolyamos osztályfőnökök osztályszinten elemezzék szülői értekezleten a 2015-ös év eredményeit. Az óralátogatások során kapjon nagyobb figyelmet az intézkedési tervben a Az adott évfolyamokon tanító szeptember 1. magyar és matematika szakos tanárok Napközit és tanulószobát vezető tanítók, tanárok A 6. és 8. osztályos április 15. osztályfőnökök 7. osztályos osztályfőnökök április 15. iskolavezetés 9

évfolyamon építsenek be a tanév során legalább két 45 percre tervezett kompetenciaméréshez hasonló feladatlap megoldását és értékelését.

10 szaktanárokkal elvárások értékelése. szembeni Pápa, Megyeriné Borsó Éva igazgató 10

11 11

12 12

13 13

Hasonló dokumentumok

A kompetenciamérés eredményének javítása. intézkedési terv

A kompetenciamérés eredményének javítása. intézkedési terv Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola székhelye: 7143 Őcsény, Perczel Mór utca 1. Tel: 74/496-782 e-mail: amk.ocseny@altisk-ocseny.sulinet.hu Ikt.sz.: /2015. OM: 036345 Ügyintéző: Ősze Józsefné Ügyintézés