Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1
|
|
- Mihály Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mezıgazdasági Szemle. Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1 A tengeri, kukoricza, málé vagy törökbúza (Zea Mays L.) bizvást hazánk egyik legnagyobb fontosságu mívelt növényének mondható s kitünı tulajdonságait alig lehet eléggé dicsérni. E növény egész hazánk; de különösen némely vidékének igazi kincse, melynek az emberek és állatok egyaránt jó fentartásukat köszönhetik; ez egyik legbiztosabb, legkevesebb koczkázattal járó és legháladatosabb terményünk. A tengeri nagy fontosságát hazai viszonyaink között kiválóbb gazdáink már régebben felismerték s ezek között kivált jeles gazdasági irónk Pethe Ferencz fejtegeti a tengeri termelésének nagy elınyeit, ki 1805-ben kiadott,,pallérozott mezei gazdaság czimü munkájában azt irja: A kukoricza az, mely a Magyart, ha jól mívelné azt, sohasem csalhatná meg. Továbbá: Ha hasznát veszszük próbára: alig állhat meg mellette a magyar föld szinén termı gyümölcsök közül egy, hogy annak szélesen kiterjedı hasznával felérjen; az Olasz, Magyar és Oláh tudja azt legjobban. Az idı azóta bebizonyototta, hogy Pethe idézett szavai manapság sem vesztettek igazságukból. Történeti és növénytani jegyzet. A tengeri a tengeren túlról (innét a neve) Dél-Amerikából származik, hol a bennszülöttek az ısidıktıl fogva termelték. Nyugati Európába Spanyolországból terjedt el, hol több helyen kertekben sokáig csak dísznövényül ültették. Állítják, hogy a tengerit a Khinaiak s a Japániak már ısidıktıl fogva ismerik, sıt az egyptomi mumiák koporsóiban is találtak tengeriszemeket; de tény az, hogy csak Amerika fölfedezése után vált a tengeri általánosan ismeretessé és emelkedett azon fontosságra, melyet a mezıgazdaságban most elfoglal. Hazánkba a tengeri valószinüleg Törökországon keresztül jutott, mire az Erdélyben közszokásban levı törökbúza elnevezés után is lehet következtetni. Növénytani tekintetben a tengeri a pázsitfélékhez s az egylakiak közé tartozik. Termı virágzata, melybıl kifejlıdése után a béllel ellátott csı keletkezik, a szár oldalán ül, porzós virágai pedig bugában elhelyezve, mint úgynevezett czímer, a növény csúcsát foglalják el. Magjának hosszmetszetét nagyítva a 132. ábra tünteti fel. Válfajok. A tengerinek csak egy önálló faja ismeretes, de válfajai számtalanok és sokszor igen kevéssé állandók; ennek oka egyrészt abban keresendı, hogy a tengeri mint egylaki növény kölcsönös termékenyitésre van utalva, másrészt abban áll, hogy változott éghajlati és talajviszonyok behatása alatt elfajzásra még akkor is hajlandó, ha azt lehetıleg tisztán, más válfajoktól eléggé távol termelik. E válfajok a fejfödés idıszakának hosszusága, az egész növény külseje, a csı s a szemek nagysága, továbbá a szemek alakja és szine szerint különbözık. Van tengerifajta, mely eredeti hazájában 5 6, nálunk pedig m /-nyi magasságra megnı és fejlıdése 5 6 hónapot kiván, míg más fajta csak 0 5 egész 1 m /-nyi magas lesz és 3 4 havi fejlıdéssel beéri. Némely fajta csövei 25 c / m -nél is hosszabbak és g / szemet adnak, másokéi ellenben legfeljebb 5 10 c / m -nyiek maradnak és csak g / szem van rajtok. 1 Mutatvány Balás Árpád és Hensch Árpád Általános és különleges mezıgazdasági növénytermelés czimü legközelebb megjelenendı müvének II. kötetébıl.
2 A csövek alakja hengeres, lapos vagy kidudorodó lehet s a szemek a csöveken többé-kevésbé rendes sorokban elhelyezvék, melyek száma 8 20 között ingadoz. A 133., 134., 135., 136. és 137. ábrák eltérı csıalakokat tüntetnek fel. Van továbbá igen apró és igen nagy szemü tengeri; a szemek gömbölyüsek, szegletesek vagy laposak lehetnek. Egyik fajtának szemei péld. nagyok, laposak és felül behorpadtak úgy, hogy némileg lófogakhoz hasonlók, miértis e fajtát lófogu tengerinek hívják; egy másikéi ellenben igen aprók, hegyesek, s e fajtának neve: egérfogu tengeri. Különösen nagy változatosságot mutat a tengeri szemeinek szine; legközönségesebb a sárga szín, de ez számtalan árnyalatban a világos szalmaszíntıl a barnapiros-sárga, színig található. Azonkivül van fehéres, piros, feketés-piros, fekete, ibolyaszinü s a legváltozatosabban csikozott és pettyegetett, tarkaszemü tengeri. Igen sajátságos azon fajta, melynek minden egyes szeme polyvába foglalva ül a csutkán; e polyvás tengerit, mely Amerikában vadon még most is elıfordul, a tengeri vad ısalakjának tartják. A tengeriszemek absolutsulya is nagy ingadozásokat mutat; 1000 drb aprószemü tengeriszem sulya 60 80, nagyszemüé g / lehet. Az egy csövön elıforduló szemek sulya is különbözik; legkönnyebbek a felsık, legsulyosabbak az alsók, legjobban kifejlıdöttek a középsık. Nevezetes továbbá, hogy a hektoliter-súly a szem nagyságával forditott viszonyban áll; aprószemü tengeri térfogat-sulya nagyobb, mint nagyszemüé. Összetétel tekintetében kiemelendı, hogy a tengeriszem fıalkatrészét a keményitı (64 %) alkotja, azonkivül 9 11 % proteint és aránylag sok, tudniillik 6 7 % olajt tartalmaz, mely fıleg a csirában található s annak %-át teszi.
3 Aprószenü válfajok szem és csutka közötti aránya általában véve kedvezıbb, mint nagyszemüeké; elıbbieknél 100 k / g csutkára k / g, utóbbiaknál 400 k / g szem számítható. A csutka tápértéke nagyon csekély, mert csak 1 4 % proteint és % nyers rostot tartalmaz. Nem mindegyik tengerifajta egyenlıen alkalmas a nagyban való termesztésre és valamely fajta gazdasági becsértéke fölött következı kérdések döntık: vajjon 1. koránérı-e? 2. bıtermı-e, azaz több csı képzıdik-e egy-egy száron? 3. a szemek alakja olyan-e, hogy sőrőn ülnek és sok férhet a csutkára? 4. a csutka végig van-e benıve s a rajtok levı szemek nagysága nem nagyon eltérı-e? 5. aránylag nagy-e a szemek sulya? végül 6. van-e az illetı fajtának kelete a piaczon? Ha mind e kérdésekre igen -nel lehet felelni, akkor a fajta megérdemli, hogy felkaroljuk, s igyekeznünk kell azt lehetıleg tisztán fentartani, mi csak oly módon érhetı el, ha azt nem ültetjük más fajta közelébe, vagy ha ez kikerülhetetlen, akkor kiszemelt fajtánkat vetımag nevelése czéljából elszigetelt helyen kell vetnünk. A létezı számos tengerifajta következıképen csoportosítható: 1. Polyvás tengeri. Szemei golyvalevelekbe vannak burkolva; termelésre nem alkalmas. 2. Egérfogu tengeri. Szemei aprók, hegyezettek, piros- vagy sárgaszinüek. Késın érı; viszonyaink között mívelésre nem ajánlatos. 3. Mazsola- vagy czukortengeri (133., 134. és 135. ábra). Szemei ránczosak; fehér-, sárga-, piros- és kékes szemü; többnyire késın érı, de korán tejesedı válfajai fıleg csemegének míveltetnek, mert feltünı czukortartalmuknál fogra édes izüek. Nagyban való termelésre szintén nem alkalmas. 4. Lófogu tengeri (136. ábra.). Szemei laposak, hegyükön beporhadtak; fehér- és sárgaszemü válfajai általában késın érık, bár bıtermık; szemtermelésre viszonyaink között nem
4 ajánlatos, csalamádénak inkább való; egyik ismert változata a nálunk is megérı Caraguai tengeri. 5. Közönséges tengeri. Ebbe a csoportba az Európában általánosan mívelt válfajok tartoznak, milyenek: a közönséges magyarfaju, köznyelven paraszt-tengeri. Érésének ideje középszerü, hüvös nyáron sokszor nem érik meg; 1 3 csı van egy-egy magánosan álló száron és csöve igen hosszu. E fajta szemei gömbösek lévén, egy-egy szem sok helyet foglal el a csután s igen rendes, egymástól végig elválasztott sorokban ülnek rajta; a csuta hegye gyakran üres vagy aprószemü; a szemek sulya nem kielégitı és szinök sárgás fakó. E leirásból kitünik, hogy a hazánkban leginkább elterjedt és meghonosodott tengerifajta nem elégítheti ki kivánalmainkat. Valószinüleg e fajtából vette eredetét a korai székely tengeri, melyet Szentkirállyi Árpád kiszemelés útján létesitett és melynek elınye elıbbi fölött abban áll, hogy korábban, azaz 3 4 hónap alatt érik meg s a talaj iránt is csekélyebb igényeket támaszt. Szentkirállyi legujabban egy legkorábbi székely tengerit is hirdet. A szerémi (helytelen magyarsággal szirmiai,) tengeri meglehetısen korán érik, bıtermı (kivételképen 5 7 csı is található egy száron); csöve rövid, hengeres, a szemek hosszukásak és pajzsosak, nem egészen rendesen és igen sőrőn ülnek a csután, mely végig majdnem egyenlı nagyságu szemekkel van benıve; a szemek sulya igen jó és szinök pirosas-sárga; a kereskedık igen kedvelik. E kitünı fajta, mely sok helyen van elterjedve, kiváló figyelemre érdemes. A szerémihez a szerbországi tengeri igen hasonló. A kétszerérı vagy ötvennapos, olaszul cinquantino-tengeri olaszországi eredetü, alacsony növésü, igen apró csövü és szemü fajta nagyon rövid tenyészidıt kiván; hazájában állitólag 50 nap alatt érik meg s azért egyazon évben kétszer egymásután vagy akár tarlóba vethetı, de nálunk ily módon nem termeszthetı, mert kifejlıdésére legalább kétszer annyi idıt, közönségesen 120 napot kiván. Legfıbb jó sajátsága korai érésében keresendı. Hozzá hasonló, de nagyobb szemü és késıbben érı a jóval nagyobbra növı pignolettotengeri; mindkettınek szeme lapos, hosszukás és narancsszinü; hazai viszonyaink között gyorsan elfajzik, nagyobb szemü és csövüvé, továbbá késıbben érıvé válik és sötét szinébıl veszít. Minthogy a fentemlitett szerémi, a cinquantino s a pignoletto tengerifajtáknál, melyek között számos átmenet van és melyeket egymástól biztosan megkülönböztetni alig lehet, a szem alakja s ennélfogva a szem és csuta közötti arány nagyon kedvezı: ezek számos összehasonlitó kisérlet bizonyitása szerint nagyobb termést szolgáltatnak, mint a nagyobb csövü magyar tengeri. A jelesebb válfajok sorába tartoznak azonkivül: a fehér King Philipp, a fehér kanadai, a Ladycorn, a Duttoncorn (137. ábra) és mások, melyek közül azonban egy sem terjedt el annyira, mint a cinquantinóból keletkezett fentemlitett válfajok. Különösen Amerikából hoznak számos új fajtát forgalomba, melyek használhatósága fölött egyedül figyelmesen végrehajtott honositási kisérletek határozhatnak. Nagyobb városok közelében kiváló figyelmet érdemel oly fajták termelése, melyek éretlen korukban fızve vagy sülten élvezve, kellemes izök által tünnek ki. Ezen ú. n. csemegetengeri termelése esetleg különösen jövedelmezı lehet. Éghajlat. A tengeri a magasabb és zordabb fekvéseken kivül egész hazánkban díszlik és jóval tovább megy észak felé, mint a szılı, de ennek tenyészı határán túl már nem érik meg minden évben biztosan. Általában véve 20 C átlagos nyári hımérsékletet igényel sikerrel
5 való termelésére. Zöldtakarmánynak vagyis csalamádénak 2 a tengerit zordabb éghajlatu vidékeken is jó sikerrel lehet vetni. Az éghajlat befolyásáról a válfajok átváltozására már fentebb emlékeztünk meg; kiegészitésül fölemlítjük, hogy nagy melegség, száraz klima és sovány talaj korai, mérsékelt meleg, csapadékos éghajlat és gazdag talaj ellenben kései válfajok keletkezését eredményezik. A tengeri nagy meleget és szárazságot tőr meg, mert levelei alkatánál fogva csekély esıt is hasznára fordíthat, amennyiben azok a felfogott csapadékot a növény tövéhez vezetik, hol azt a sekélyen elterülı harmatgyökerek magukba veszik. Talaj. Minden termıképes talaj, ha nem vizenyıs vagy nem túlszáraz, alkalmas ugyan a tengeri alá, mégis legjobban szereti a középkötöttségü, televényben gazdag, kiszáritott iszapos helyet. Ha a talaj köves is, az nem baj, csak nedves ne legyen. Sovány talajon is megterem még valahogyan a tengeri, de nagy termést ily helyen ne várjunk. Tekintve, hogy a tengeri gyökerei agyagtalajon 0 5 1, homoktalajon 3 4 m /-nyi mélységig lehatolni képesek: kivánatos, hogy a talaj mélyrétegü legyen. Minél zordabb az éghajlat, annál inkább melegebb, homokosabb, ellenkezı viszonyok között a vizet jobban visszatartó 2 A m. tud. Akadémia kiadásában megjelent Magyar nyelv szótárá -ban a csalamádé takarmányul vetett sőrőn termı sásos kukoriczát jelent és csada vagy csadaj, azaz csádé = sásos termény és málé = kukoricza alkatrészekbıl származott, s így a sőrő növésü tengerit eredetileg csadajmálénak nevezték, mibıl azonban hang-átvetéssel csalamádé lett.
6 agyagtalajok kedvezık a tengerire nézve. Gazdag televénytalajon oly terméseket adhat a tengeri, minıket egyik szemes vetemény sem szolgáltathat. Elhelyezése a vetésforgóban. A tengeri elhelyezése a vetésforgóban igen könnyü, mert majdnem minden elıterményt követve jól díszlik s a legtöbb növény igen jól terem utána. Irtásföldeken, gyeptörésen, kivált a második évben kitünı termést ad a tengeri; úgyszinte luczerna, vörös lóher, továbbá trágyázott dohány és répa után is szép tengeri lesz, ellenben kevésbé kedveli a gabonanemüeket elıveteményekül, habár többnyire ezeket követi, mi kellı trágyázás és talajmívelés mellett helyes is. Tengeri után jól sikerülnek: a dohány, a kender s a tavaszi gabonanemüek. Az ıszi gabonának is igen jó helye van a tengeri után, de csak azon föltétel alatt, ha korán érı fajtát termesztünk; s így elég idınk van a talajt az ıszi alá elıkésziteni. De tagadhatatlanul hibás eljárás a búza és még inkább a rozs vetését a késıi tengeriszüret miatt novemberig elhalasztani, mint ezt nálunk nem ritka helyen látni lehet. Oly gazdálkodás, milyent némelyütt ez Alföldön őznek, sokszor egymásután tengerit s utána búzát termesztvén, egy ideig sikerülhet, de bizonyára nem mondható okszerü eljárásnak, mert ez a rendszeres talajzsarolás végtére is megboszulja magát. Egyébiránt kivételesen jó talajon a tengeri sőrőn egymásra következve is vethetı, de általában véve nem ajánlható, legfeljebb bujatermésü talajokon, melyek másként jobban nem értékesíthetık. Talaj elıkészitése. A tengeri az ıszi mély szántást és esetleg turóekével való felturást igen meghálálja, miértis a talaj ily módon való elıkészitését fıkép kötöttebb talajon sokalnunk nem szabad. Tavaszszal azután a szükséghez képest egy- vagy kétszer szántsunk, illetıleg tekintettel a téli nedvesség megırzésére egy porhanyitást vagy erıs fogasolást s a vetést megelızıleg középmély vetıszántást adunk. Fıtekintettel mindig arra legyünk, hogy talajunk lehetıleg gyom- és rögmentes legyen. Trágyázás. A tengeri a lehetı legbıvebb trágyázást türi meg és nála nincsen okunk attól félni, hogy az igen erıs trágyázás bajt okozhatna. A különbözı trágyanemek közül, mint a tengerire különösen hatásosat, az emberi ürüléket kell kiemelnünk. A marhaganaj úgy friss, valamint érett állapotban is alkalmazható; legjobb a ganajt már télen felhordani s azonnal elteregetni. Hogy a megfelelı esetekben a csontliszt, a guano, a mész, a gipsz, a kálisók, a hamu stb. szintén igen jó hatást gyakorolhatnak, az önmagától értetıdik. Ha aránylag kevés trágyánk van, akkor azt csak az elvetett mag fészkeibe rakjuk, mit a tengeri szintén meghálál. Középszerü terméssel a tengeri kat. holdankint 34 k / g nitrogent, 16 k / g phosphorsavat és 52 k / g kálit von ki a talajból. Vetés ideje és módja. A tengerimag elrakásának ideje az éghajlattól s az idıjárástól függ. Általában véve tanácsos, hogy addig ne rakjuk el tengerinket, míg kései fagyok kilátásban vannak, de ezt eltalálni nagyon nehéz. Tény az, hogy a korán ültetett tengeri hasonlíthatatlanul jobban díszlik, gazdagabb termésü és korábban érik, mint a késın elrakott, azért tehát inkább koczkáztassuk korai vetésünket; semhogy elkéssünk vele, mert a tengerinek úgyis csak az erısebb fagyok ártanak és kevésbé érzékeny, mint többnyire hiszik. Némely helyen és esetben már márczius hó végén lehet az elrakást kezdeni, rendesen azonban április hó második felére marad; a májusi vetéshez korai fajták választandók, melyek szükség esetén még junius hó elején is vethetık. A tengeri vetése zsinór, jelzıeke, közönséges eke és kapa után teljesíthetı, nagyban legáltalánosabb azonban a közönséges sorbevetı- vagy fészekbevetıgéppel való vetés; kivételesen itt-ott kézzel szórva is vetik. Zsinór és jelzıeke után a legrendesebb elrakás esik s ezért ez az eljárás legjobban ajánlható, kivált ha a tengeri sorközeinek megmívelése fogatosan történik, mert ez esetben a sorközmívelıkkel keresztbe is lehet járni; négyes kötés mellett e fészkek távolsága egymástól minden irányban korai fajtáknál 45 60, késeieknél c / m lehet. Egy-egy fészekbe 5 6 szem rakandó, de csak 1 2 növény hagyandó meg.
7 Közönséges eke után az elrakás akként történik, hogy három szélesebb vagy négy keskenyebb barázdát húznak s ez utolsó barázda oldalára egy-egy nagyobb lépésnyi távolságra ültetik a magot. A kapa utáni ültetés, midın a munkás szemmértéke szerint határozza meg az egyes fészkek távolságát, sokszor nagyon rendetlen, térpazarló, s az így rakott tengerit fogatosan nem, hanem csak kézzel lehet megmívelni. A tengeri vetésének legokszerőtlenebb módja a szórvavetés, mely hazánk Erdélyrészében és Romániában még ezidıszerint is szokásban van. Nagyban való termelés mellett a jelzıeke után vagy a sorbevetı-géppel eszközölt vetést alkalmazzák legközönségesebben; utóbbi esetben a megfelelı sortávolság jó talajt és nagy válfajt föltételezve 60 70, apróbb, korai válfaj mellett c / m. Pignolettót péld. 60 c / m, cinquantinót pedig 45 c / m távolságu sorokban czélszerü vetni. Általában véve óvakodjunk attól, hogy a tengerit túlsőrőn vessük, mivel ez a csövek képzıdésére nagyon rosz befolyást gyakorol; soros vetés esetén ez okból a növények a sorokban c / m -nyire kiritkitandók. A mag alátakarása 3 5 c / m -nél mélyebb ne legyen, mert különbem hiányos a kelése, mely a vetéstıl számított 8 12 nap mulva szokott bekövetkezni. Vetımag minı- és mennyisége. A tengeri vetımagját igen meg kell válogatni, mivel jósága a termésre nagy befolyással van. A válogatást már ıszszel a törés alkalmával czélszerü megejteni, minthogy ilyenkor, midın minden csı úgyis megfordul a kézben, a legszebb, legtökéletesebben kifejlıdött csöveket könnyüszerrel különválogathatjuk. Még jobban érjük el czélunkat, ha magnak való csöveket csak oly növényektıl veszünk, melyek 2 3 kifogástalan alaku, jól benıtt s a termelt válfaj jellegét magán viselı csövet hoztak; e csöveket hajuknál fogva összekötözve, szellıs padláson aggassuk fel. Tavaszszal e csöveket leszedjük, két végöket, hol a fejletlenebb szemek vannak, letördeljük s a csövek közepén levı szemeket kézzel morzsoltatjuk le. Ha a tengeri valamely évben különösen jól sikerült, akkor czélszerü annyi vetımagot félre tenni, hogy az két-háromszori vetésre is elég legyen, mert nem minden évben terem kifogástalan mag; e tengeri magja 3 4 évig tartja meg csirázóképességét. Ha egyébiránt nem szorulunk rá, akkor inkább használjunk friss, semmint régi vetımagot. Tekintettel a vetés különbözı módjaira, a szükséges vetımag-mennyiség kat. holdankint fészkes vetésre 12 24, soros vetésre 24 48, szórvavetésre l (per hektár , illetve és H / l ). Az éppen elvetett s a csirájában levı tengerit a madarak igen kedvelik; úgyszintén sok kárt tesz néha benne a drótféreg, t. i. a vetési pattanóbogár álczája (Agriotes lineatus L.), mely ellen a vetımag áztatását kékkı-oldatban egy órán keresztül vagy több napra terjedı füstölését ajánlják. Ujabban közönséges petroleummal eszközölt kisérletekbıl kiderült, hogy a tengeri-vetımag csirázóképességének petroleumba való 1 2 órai áztatás csak keveset árt, körülbelül 20 %-kal csökkentvén azt, hogy ellenben az ily módon kezelt vetımag, valamint a belıle kifejlıdött csemeték földalatti ellenségeiktıl teljesen megkiméltetnek. A tengeri közé vetett termények. Nagyon szokásban van és kivált kisebb gazdák gyakorolják azt, hogy a tengeri közé egyéb terményeket is vetnek, milyenek: a bab, a tök a czirok, a kender, a napraforgó, a babó, a burgundi répa stb. Feltéve, hogy e termények a tengeri növekedését, valamint rendes megmívelését nem gátolják: e közbenesı termesztés nemcsak hogy nem czélszerőtlen, hanem hasznos is. Mindannyi enemü termény között leginkább a gyalogpaszuly és kézi kapálás esetén a tök ajánlható közbenesı mívelésre, ellenben a czirkot, a napraforgót s a magnak való kendert czélszerőbb csak szegélyképen vetni, mint azt sok helyen teszik is; a felfutó bab termesztése a tengeri között káros. Fogatos sorköz-mívelés mellett a közbenesı termények, a paszuly kivételével, alkatmatlanok s azért vetésök ily esetben többnyire végképen elmarad.
8 A sorközök megmívelése. A tengeri sok és gondos megmívelést igényel, de a kellı módon ráforditott munkát busásan meg is tériti. Különösen nagyfontosságu az elsı kapálás, melyet megkérgesedett talaj mellett erıs fogasolás elızzön meg, és mely gondosan mívelt talajon és sorba vagy rendes fészkekbe vetett tengerinél fogatos sormívelıkkel, különben pedig kézi kapákkal hajtatik végre. Ezen elsı, sekélyen, t, i. csak 4 5 c / m -nyi mélységre terjedı kapálást akkor teljesítjük, mikor a növényke egy arasznyi magasságra nıtt fel. Az igen korai mívelés a tengeri egész fejlıdésére döntı befolyással van; aki e szavakban kételkedik, avagy igaz voltukról nincsen teljesen meggyızıdve, legjobban cselekszik, ha egy kisebb darab földön összehasonlitó kisérletet tesz s ily módon szerez magának a tényállásról biztos meggyızıdést. Pethe Ferencz erre nézve azt mondja: A kukoriczának elsı kapálása nem tréfa, ettıl függ az egész termés! Néhány héttel az elsı kapálás után, mikor a szálak mintegy 25 c / m -nyi magasak, a második kapálás következik; ugyanezen alkalommal ritkitunk is, azaz egy-egy bokorban legfeljebb két erıteljes szálat hagyunk meg, a többieket pedig kitépjük s a földet kissé a szálak felé húzzuk, Déli Magyarországon, hol a tengeritermesztést a legterjedtebb mértékben üzik, rendesen csak egy és ritkán két szálat hagynak meg egy bokorban, a Dunántúlon ellenben sokszor 4 5, sıt több szálat is találni egymásmellett, minek nem lehet más, mint rosz következése. Sorba vetett tengerinél a ritkitás a termelt válfaj szerint c / m -nyire történik, és kiváló gondunk legyen, hogy a nagy tenyészterületet igénylı tengeri a sorokban túlsőrőn ne álljon, különben kevés számu és rosszul kifejlıdött csövet hoz; mert a sorban mívelt tengerit gyakran nem ritkítják meg eléggé, sokan a tengeri soros mívelését helytelen eljárásnak tartják. A második kapálás, melyet közönséges kézi mívelés mellett rendesen a töltögetés helyettesít, sorba vetett tengeriben czélszerüen fogatos sormívelıkkel történik; jelzıeke után fészekbe vetett tengeri keresztbe is mívelhetı. Utólagosan a kikerülhetetlen hibákat munkásokkal kézi kapával kell kijavíttatnunk. A tengeri sorközeinek fogatos megmívelésére különösen az expanziós sormívelı eszközök alkalmasak (lásd I. köt s a köv. lapokat). Ha a tengeriszálak mintegy c / m -nyire nıttek fel s a sorközök már kissé gazosak, akkor a töltögetés vagy halmozás kerül sorra. A kézzel való töltögetés akként végzendı, mi kiválólag fontos, hogy a föld a növények körül jó porhanyóra kapatva elıször elhuzassék és csak ennek megtörténte után halmoztassék ismét fel a növény körül. E munkával együtt a fattyuhajtások eltávolitása is jár, mit oldalvást töréssel gondosan kell tenni, mert másként a rosszul kitört fattyak ismét kihajtanak. Hogy a töltögetést végzı munkások a fattyazással az idıt hiába ne pazarolják és sajátképi feladatukat akadály nélkül végezhessék, czélszerü, ha e teendıt egykét nappal a töltögetés elıtt külön, csupán evégbıl rendelt munkásokkal végeztetjük; ezen intézkedésnek a munka jobb megosztásán kivül még azon elınye is van, hogy a tetemes mennyiségü, takarmányul jól használható fattyuhajtást összegyüjtethetjük s így az kárba nem vész, és hogy a már töltögetett tengeri letaposása kerültetik el. Sorba vagy rendes fészkekbe vetett tengerit a töltögetıeke az elıbb emlitett kisegitéssel nagyon jól és gyorsan töltögeti. Ha szükségesnek látjuk, bizonyos idı mulva újból töltögethetünk, mit a gondos tengeritermesztı rendesen nem szokott elmulasztani. A halmozás a tengerire fontos munka, mert gyökerei általa megerısödvén, a szár azontúl a szél hatalmának jobban ellenáll; a töltögetésnek ugyanis a tengerire az a sajátságos hatása is van, hogy szárának alsó, töltögetés után földdel boritott bütykeibıl számos oldalgyökér indul ki, melyek a tengeriszárt épúgy erısitik a földhöz, mint a kötelek az árbóczfát a hajóhoz. Ujabb kisérletek alapján a tengerinek sima mívelését hozzák javaslatba, mely abból áll, hogy a töltögetés mellızésével helyette csak kapálnak (lásd I. köt lapját). Kisérletek bebizonyitották, hogy a sima mívelés bizonyos viszonyok között a töltögetésnél nagyobb termést eredményezett, 3 nevezetesen áll ez laza, csekély víztartó-képességet mutató homok- 3 E. Wollny: Die Cultur der Getreidearten Heidelberg,
9 és homokos talajokon, melyeknek különben is gyors kiszáradását a töltögetés által okozott felületnagyobbitás sietteti. Kötöttebb, a nedvességet jobban megırzı talajokon, továbbá magasra növı fajta mívelése mellett azonban a töltögetés kivétel nélkül elınyösnek bizonyul, ha azt kellı idıben és helyesen alkalmazzák; eszerint tehát a sima mívelés nem érdemel föltétlen felkarolást, s a töltögetés megtartása, a régi rosz szokásokhoz való ragaszkodással, nem mondható egyértelmünek. Sıt oly eset is elég gyakran fogna elıfordulni, hogy némely gazda a sima mívelés elfogadásának örve alatt az eddig szokásban volt töltögetés helyett tengerijét egyáltalán nem munkálja meg egyszernél többször, mit töltögetés gyakorlása mellett sohasem fogna megtenni. Egyébiránt ezen irányban elıször kicsinyben teendı kisérletek minden gazdának ajánlhatók, melyek eredményétıl teheti függıvé a sima mívelés elfogadását vagy a töltögetés továbbra való megtartását. Mire a tengeri virágzásnak indul, minden megmunkáltatása bevégezve legyen. Egyéb ápolási munkálatok. A tengeri között bármi okból támadt foltokat péld. répa kiültetésével kell tatarozni, hogy az üresen maradt helyet hasznosítsuk és gyom ne foglalja el. Minthogy egy-egy szár csak két vagy legfeljebb három csövet érlelhet meg tökéletesen, ennélfogva, minden e számot meghaladó csı a többiek rovására fejlıdik. Ezt tudva, a virágzás utáni idıben, midın a csövek már jól láthatók, megbízható munkásokat állitunk a tengeribe, kiknek feladata a fölös számu csöveket kitörni s ugyanezen alkalommal a csınélküli szárakat kivágni. Csemegetengeri termesztése mellett a csövek megérlelése nem jövén tekintetbe, az ily tengeri sőrőbb lehet és minél több csı keletkezése kivánatos. Ha a czímer a virágzás után megsárgul s a mag a csöveken már annyira kifejlıdött, hogy keményedni kezd: akkor a szár azon része, mely a csövek fölött van, a mag további teljes kiképzıdésére származható minden hátrány nélkül eltávolítható; sıt a szárhegyek levágása, csak túlkorán ne történjék a lefejezés, a szemek tökéletes kifejlıdését még elı is mozdítja, mint ezt ujabban Wollny fentemlitett müvében számos kisérlet alapján kimutatta. Hidegebb vidéken, hol a tengeri teljes megérése kérdéses, azért tehát a tengeri czímerének levágását rendesen végzik és hüvösebb nyáron melegebb fekvésü tájakon is haszonnal alkalmazható, mert ily esetekben ez az egyedüli mód arra nézve, hogy a tengeri érése siettessék. A levágott czímerek azonnal feltakarmányozhatók, vagy pedig megszárogatva télire eltehetık, s ez uton mindkét esetben nem jelentéktelen takarmánymennyiségre teszünk szert.
Dohánytermelési tapasztalatok.
Dohánytermelési tapasztalatok. A m.-óvári akadémia kisérleti terén egyebek között dohányt is termesztünk. A dohánytermesztés czélja elsö sorban a hallgatóságot a dohány okszerő termesztésével megismertetni,
Részletesebbenmihelyt a talajban erısebb mérvben felszaporodnak, kártékonyan hatnak: sokkal helyesebben járunk el, ha eme kálisókat ıszi trágyázásra használjuk s
A mőtrágyák mikénti alkalmazásáról. Köztudomásu dolog, hogy e lapok szeptemberhavi füzetében a szerkesztık aláirásával egy felhivás jelent meg, mely a gazdaközönséget mőtrágyákkal teendı trágyázási kisérletekre
RészletesebbenHa a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).
A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel
RészletesebbenA takarmány értékesitéséröl.
A takarmány értékesitéséröl. Minden gazda elıtt ismeretes, hogy az állattartásnál való haszonvételi módok közül az a legelınyösebb, mely a felhasznált takarmányt legmagasabban értékesiti, vagy az istállótrágyát
RészletesebbenKÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik.
LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekő kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre
RészletesebbenA groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.)
A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) IV. A melléktermékek elıállitása A groji sajt készitésénél a fıterméken kívül még mellékterrékek is nyeretnek: a savóvaj
Részletesebben1. borsó; 11. kömény; 2. ıszi árpa vagy búza; 12. kömény vagy gyöknövények; 3. takarmány- vagy czukorrépa, bur- 13, félugar vagy borsó;
Gazdasági élet Hollandiában. Hollandia és Belgium, valamint Észak-Francziaország ama szerencsés vidékek közé sorozhatók, ahol a mezıgazdaság magas és nagyszerü fejlettségnek örvend. Talán Lombardia kivételével,
RészletesebbenA tehenek szórványos és ragályos elvetélése.
A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A cultura elıhaladtával nemcsak az emberek, hanem az állatok között is ujabb és ujabb betegségek fészkelik be magukat, melyek egyelıre addig t. i., míg elıidézı
RészletesebbenA tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb
A tüzelıanyag megválasztásáról gazdasági locomobilok számára. Gazdáink sokszor emlegetett jelenlegi kedvezıtlen helyzetének tudvalevıleg a föoka abban rejlik, hogy a mienknél kedvezıbb viszonyok között
RészletesebbenA mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II.
A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. Útátjárók. A gazdaság belterületén, úgyszintén a nyilt pályán is a kocsik átjárására a vágányba egyes részeket kell beiktatni, melyeken a
RészletesebbenApró közlemények. Álattenyésztés.
Apró közlemények. Álattenyésztés. Az állatok itatásáról. Az állatok némelyike nem igen válogatós ital dolgában és olyan vizet is ártalom nélkül megiszik, melyet alig tartanánk megengedhetınek. Így látjuk
RészletesebbenA trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.
A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;
RészletesebbenApró közlemények. Állattenyésztés.
Apró közlemények. Állattenyésztés. A fejıstehenek etetésérıl. E kérdés fölött számos téves nézettel találkozunk: egyfelıl azt halljuk, hogy a teheneket csak bıven kell takarmányozni s a bı tejelés el nem
RészletesebbenLEVÉLSZEKRÉNY. 17. 18. 19. 20. 21.
LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenGYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik
RészletesebbenAPRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A nyári istállózás és a takarmánytermelés. Mintegy 25 év elıtt a müveltebb nemzetek gazdasági irodalmát végig járta a marhaállomány száraztakarmánynyal való nyári etetésének
RészletesebbenA. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.
A. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) I. Lefölözött tej név alatt a fölözetlen tejnek zsíron kívüli alkatrészeit
RészletesebbenA konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag.
A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag. Általánosan ismeretes, hogy a konkolyt mainapság a trieurök segélyével majdnem az utolsó szemig lehetséges a gabonából kiválogatni. Az ily kitrieurözött
RészletesebbenA hordókról és bortartályokról.
A hordókról és bortartályokról. A boraszatban fontos helyet foglalnak e1 a hordók és a bortartályok. A hordók szolgálnak a must erjesztésére, a fiatal borok érlelésére, kifejlesztésére, éppen úgy az érett,
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
Részletesebbenprotein zsír szénhydrat zabból 77 3 % 82 4 % 73 7 % árpából. 77 0 100 0 87 0
A korpaetetésrıl. Ha a búza- vagy rozsszemnek keresztmetszetét a górcsı alatt vizsgáljuk, elsıben is az epicarpium (külsı gyümölcshéj) felbıre (epidermise) tünik fel, mely alatt közvetlenül laposra nyomott
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenLegfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1
I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenMEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. III. évfolyam. Magyar-Óvár, 1885. évi májushó 15-én. V. füzet. Mit termeljen a magyar gazda?
MEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. III. évfolyam. Magyar-Óvár, 1885. évi májushó 15-én. V. füzet. Mit termeljen a magyar gazda? Az utóbbi idıben mindig gyakrabban hangoztatják, hogy a magyar gazdának
RészletesebbenKözlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl.
Közlemények a m-óvári gépkisérleti állomás körébıl. V. Arankarosták. 1. Magyar-óvári arankarosta. A gépkisérleti állomás már néhány év óta egy, az egyszerüséget és czélszerüséget magában foglaló arankarostáló
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenUjabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe.
Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Bár tőrhetı kézi darálógépek léteznek öntésbıl vagy aczélból készült tárcsákkal vagy hengerekkel, melyek igényeinket
RészletesebbenLEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK
Kizárólag Ingatlanértékesítıknek szóló tanulmány! 3 LEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK - avagy mit tegyél, hogy hamarosan a legjobb ingatlanosok között találd magad? - Milyen szabályokat érdemes betartanod,
RészletesebbenErasmus Krétán 2008/2009 ıszi félév
Erasmus Krétán Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Erasmusos diákként egy szemesztert Krétán tölthettem el, jelenleg még csak az ösztöndíjam felénél tartok, de mondhatom nem bántam meg, hogy ezt
RészletesebbenA bellyei uradalom. 1 )
A bellyei uradalom. 1 ) A nagybirtokok okszerü kezelése egyáltalában nem bir csekélyebb nemzetgazdasági jelentıséggel, mintha valamely ország közép- vagy kisbirtokain helyes elvek szerint gazdálkodnak.
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenA groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén,
A groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén, átmehetünk most már a tulajdonképeni sajtkészitésre,
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.
RészletesebbenApró közlemények. Állattenyésztés.
Apró közlemények. * Állattenyésztés. Az etetési rendrıl. Ha még oly jól sikerült is papiroson kiszámitani s a valóságban összeelegyiteni az állataink napi takarmányát képezı anyagokat, a haszonczél elérése
RészletesebbenA szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.
A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez
Részletesebben2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu
Részletesebben3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet. a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl A közúti közlekedésrıl szóló 1988.
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenVersenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860
Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés
Részletesebben5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI
5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.
RészletesebbenA KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán
Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai I. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 49. évf. 2002. 3. sz. 8-14.o. A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Ebben a négyrészes tanulmány-sorozatban a legfontosabb
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenÓbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai 13. Gyalulás, vésés, üregelés
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenTovábbá az italokat veszi tárgyalás alá; behatóan ismerteti a jó és rossz ivóvíz tulajdonságait, hatását, ismertetıjeleit és javitását; azután a
Irodalom. Traité d'hygiene rurale suivi des premiers secours en eas d'accidents par Hector George. Paris, 26, rue Jacob. Librairie agricole. Ára 3 frank 50 cm. Mezıgazdasági egészségtan! Oly kevés a magyar,
RészletesebbenAPRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A tehenek takarmányozása szeszmoslékkal. Azon kérdés: vajjon a szeszmoslék etetése fejıs tehenekkel mennyiben bír a tejelésre befolyással, káros-e vagy elınyös? már nálunk
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenAz adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések
Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy
RészletesebbenHajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenDr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép
Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról 1)Rövid általános helyzetkép A biztosítási szerzıdés hazai hatályos jogi szabályozásáról
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
RészletesebbenREGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:
Részletesebben2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl
2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti
RészletesebbenTERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)
Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók
RészletesebbenA fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége
A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk
RészletesebbenF. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI
F.2. Függelékei Pályavasúti Üzletág Forgalmi Fıosztály 1/277 Törölt: MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI Hatálybalépés idıpontja: : Behúzás: Bal: 0 cm, Elsı sor: 0 cm, Sorköz:
RészletesebbenHasználati utasítás INSPORTLINE VIOLET vibromasszázsgép
Használati utasítás INSPORTLINE VIOLET vibromasszázsgép A SZERVIZT ÉS AZ ALKATRÉSZEKET AZ ELADÓ BIZTOSÍTJA! Insportline Hungary kft., Kossuth Lajos utca 65, 2500 sztergom tel/fax: +36(06)33 3132, mobil:
RészletesebbenApró közlemények. Közgazdaság.
Apró közlemények. * Közgazdaság. A világ búzatermése és búzafogyasztása 1888-ban. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium az idén is felszólitotta a külföldön székelı cs. és kir. consulatusokat,
RészletesebbenALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szöllısi József Rádióklub. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 40. Mőködési területe: a Magyar Köztársaság területe. Az egyesület önkormányzati
RészletesebbenI. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A L A P S Z A B Á L Y (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) amely a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény alapján készült az alábbiak szerint I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) A hegyközségi
RészletesebbenAgrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon
Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék
Részletesebben1876. évi XIV. törvénycikk A közegészségügy rendezésérıl. I. rész Egészségügyi intézkedések
1876. évi XIV. törvénycikk A közegészségügy rendezésérıl I. rész Egészségügyi intézkedések I. fejezet Átalános határozatok 1. A közegészségügy vezetése az állami igazgatás köréhez tartozik. 2. Mindaz,
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenNyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon 2009.június 9-i keltezéssel megjelent Veszélyeztetett erdık Nyugat-Magyarországon címő cikkre.
Címzett: Nagy Imre, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgatója, Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Erdıhasználati és kereskedelmi igazgatója Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
Részletesebben8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi
8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk
RészletesebbenMEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet.
MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet. Mezıgazdasági szakoktatásnak és a praxis. Mezıgazdasági tanintézeteink ellen gyakran hallhatjuk azt
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenBognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN
Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenHázilagos lıszerszerelés és újratöltés
1. Változat Házilagos lıszerszerelés és újratöltés Jogszabályi ismeretek 1. Mely jogszabályok rendelkeznek a lıszerek házilagos szerelésének szabályairól? - a 2004. évi XXIV. törvény a lıfegyverekrıl és
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi
RészletesebbenHáztartásunk hulladékai
Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,
RészletesebbenAndorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenPILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete A helyi iparőzési adóról szóló 15/1998. (XII. 24.), 2/1999. (111.25.), 19/1999. (XII. 30.), 17/2000.
RészletesebbenVadhívás 1. Bevezetés
Vadhívás 1. Bevezetés A vadhívás szerintem a vadászatok csúcsa, a legizgalmasabb feladat egy vadász számra. A vad kifinomult érzékszerveit kijátszani, lıhetı távolságra behívni, sok gyakorlást igénylı
Részletesebben6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.
6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.
RészletesebbenVálasztottbíróság Eljárási Szabályzata
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2008. január 1. További tájékoztatásért forduljon a Választottbíróság Titkárságához. 1055 Budapest, Kossuth
RészletesebbenA térkép csodái. Megtudja belőle, hogy Magyarország 3 kisebb medencéből összetett egyetlen nagy medence, a Kár
A térkép csodái. Sherlock Holmes a gonosztevők lábanyomából megmondja állítólag míg azt is, hogy az illető hány éves. Mesének ez nagyon szellemes, de az aki jól tudja a térképet olvasni, mindennap mutathat
RészletesebbenBertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az
B/IV. Külsı szakmai gyakorlat kidolgozása (tananyagának, tematikáinak, módszertani útmutatóinak kidolgozása a külsı szakmai gyakorlaton részt vevı hallgatók számára) Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani
Részletesebben20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket
RészletesebbenTisztelt Hölgyem, Uram!
Egy környezetbarát tüzelés felmelegít, mind testileg, mind lelkileg... Tisztelt Hölgyem, Uram! A tûz már évezredek óta vonzza az embert! És valóban, az emberiség kultúrtörténetében mindig is tapasztalhattuk
RészletesebbenAz ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)
Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK...1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI...4 A biztosítási
RészletesebbenELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei
Részletesebbenwww.perfor.hu Használati utasítás
Használati utasítás Tartalomjegyzék Fontos munkavédelmi tudnivalók Fontos munkavédelmi tudnivalók...3 Ismerkedés a Drill Doctorral...5 Tudnivalók a fúrókról...6 A fúró anatómiája...6 Fúróélezés Drill Doctorral...7
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS
DHK Hátralékkezelı és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS Üzleti intelligencia (BI) alkalmazás fejlesztése és bevezetése tárgyú, Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési
RészletesebbenDohánytermelési kisérletek.
Dohánytermelési kisérletek. A termesztett dohányok chemiai összetétele. A termesztett dohányfélék chemiai összetételérıl tájékozást óhajtván nyerni, fölkértem az akadémia vegykisérleti állomását az elemzések
Részletesebben1.A rendelet hatálya. 1.. A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatra és költségvetési szervére.
Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testületének 7./2011 (IV.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról. Tengelic Község Önkormányzata Képviselı-testülete
RészletesebbenGÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA
JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése
Részletesebben