Továbbá az italokat veszi tárgyalás alá; behatóan ismerteti a jó és rossz ivóvíz tulajdonságait, hatását, ismertetıjeleit és javitását; azután a

Átírás

1 Irodalom. Traité d'hygiene rurale suivi des premiers secours en eas d'accidents par Hector George. Paris, 26, rue Jacob. Librairie agricole. Ára 3 frank 50 cm. Mezıgazdasági egészségtan! Oly kevés a magyar, hogy még az apagyilkost sem volna szabad kivégezni - mondta a nagy Széchenyi, - s valóban, a legutóbbi népszámlálás és a statistika kérlelhetlen számokban mennydörgik felénk, hogy: pusztulunk, veszünk és mint oldott kéve széthull nemzetünk! S ami a legszomorúbb, hogy éppen a vidéken lévı tısgyökeres magyarság mutatja a legkevesebb szaporodást s a legnagyobb halálozást és nem a nagy város, hol az egészségtelen lakások, a zsaroló munka, a rossz és drága élelem rendszerint meg szokták tizedelni az alsóbb néposztályt. De hogy is ne! A nagy síkságon szétszórt tanyákon - mértföldekre valamely orvos székhelyétıl és egy gyógyszertártól - az egészségi viszonyok a lehetı legrosszabbak; sürgıs munka, idején félnapi járó földre orvosért, azután ismét a patikába küldeni a kocsit egy megbetegedett gyermek miatt, igen nagy áldozat a köznép elıtt, s ha a jó Isten akarja, orvos nélkül is meggyógyul - mondja tompa resignatióval, - azután, ha a baj komolyabbá válik; ott vannak a javas-asszonyok, kuruzslók, szomszédok, és mikor már ezek mindent megpróbáltak és semmi sem használt, akkor bizony az orvos sem tud többé segiteni! Pedig hány és hány embert lehetne életben tartani, ha csak az iránt volnának tájékozva, hogy mit nem szabad tenni a beteggel. A gazda már üzleténél fogva a városokból számőzve kénytelen nélkülözni az elsı orvosi segélyt és véletlen esetben tökéletesen magára van hagyatva, s mennyi véletlen történhetik egy gazdaságban! Hogy valakit a kutya megharap, a ló megrúg, az ökör vagy bika letipor vagy felöklel; hogy valaki a kocsi- vagy szekérkerék alá kerül, kazalról, padlásról lezuhan: mindennapos dolog; de nem ritkán kigyómarás, szántszándékos vagy véletlen megmérgezés gombák vagy bürök által, megfuladás vízben, szénsav által a kutakban, boros pinczében, felakasztás mint öngyilkosság vagy bőntény következtében - s elıfordulnak; de ezeken kivül a mindinkább terjedı gazdasági gépek, fıleg cséplıgépek, évenként szedik áldozataikat; az aratás után gyakori tőzesetek az égési sebeket bıven szolgáltatják; a napszúrás, a villámcsapás szintén nem egy ember életébe kerülnek, s ezen esetekben ott áll a gazda tanácstalanul magára hagyva, midın a gyors segély a legtöbb esetben életkérdés; midın, mire az orvos kiérkezik, már csak azért jön, hogy a halált constatálja! Hát még a ragályos betegségeknek - cholera, typhus, himlı, diphteritis - minı aratásai vannak az Alföldön, igazán elszorul az ember szíve, ha csak reá kell gondolni is! Az intelligens gazdának tehát - saját jól felfogott érdekeinél fogva - tájékozva kell lennie ez irányban, hogy magán, családjain, cselédjein, szomszédjain szükség esetén segíthessen, és legalább addig helyesen rendelkezhessék, míg az orvos megérkezik. Ez czélja az elıttem fekvı franczia könyvnek, mely világos, könnyen érthetı, sıt vonzó modorban - számos érdekes példával élénkítve - tárgyalja a gazdasági egészségtant. Hogy ezen mnnka berendezésérıl olvasóinkat tájékoztassuk, legyen szabad annak tartalmát röviden ismertetni. Bevezetésképen elıször is az emberi test boncztana és élettanával ismertet meg röviden, de világosan, s leirását számos igen szép és világos ábrával támogatja. Azután szól az I. fejezetben a táplálkozásról, indokolva a tápszerek fızése és sütésének szükségességét, a konyhaedények ártalmas voltát, ha azok ólomból vagy rézbıl készülvék; szól a fogak ápolásáról és áttér a tápszerek kiválasztására, s utasitást ad az egészségre ártalmas tápszerek fölismerésére.

2 Továbbá az italokat veszi tárgyalás alá; behatóan ismerteti a jó és rossz ivóvíz tulajdonságait, hatását, ismertetıjeleit és javitását; azután a szeszes italokról - bor, sör és pálinkáról, - ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt befolyásáról szól, és végül rendkivül szellemdúsan kifejti a táplálkozási életrend (diéta) szükségességét s a mértékletlenség rossz következéseit. A II. fejezetben a levegıvel foglalkozik és a légzést veszi tárgyalás alá; utal a szellıztetés rendkivüli fontosságára, a romlott levegı káros hatására, a mocsárokból felszálló ártalmas levegıre; ismerteti azon módokat, melyek segélyével ellenök védekezhetünk. Szól azután a meleg és hidegnek az emberi szervezetre gyakorolt befolyásáról, a ruházatról, a meleg és hideg idıben szem elıtt tartandó egészségtani szabályokról, és mint lehet ellenök védekezni. Azután áttér az égiháboruk alkalmával figyelembe veendıkre s ismerteti: mit kell azon egyénekkel tenni, kiket a villám sujtott. Végül szól a világitásról. A III. fejezet a munkáról szól; kifejti a mérsékelt testi munka szükséges voltát s a tétlenség és a megfeszitett munka rossz következéseit, a munkások legközönségesebb betegségeit - zúzódásokat, ficzamodásokat, csonttöréseket stb., - ezek körüli elsı teendıket, míg az orvosi segély megérkezik; azután az értelmi munkának az emberi szervezetre gyakorolt befolyását ismerteti; az alvásról, az ágyak elhelyezésérıl, álmatlanságról értekezik, s az érzékek - látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlés - egészségtanával végzi a fejezetet. A IV. fejezet a ragályos betegségekrıl - pestis, cholera, himlı, vérhas, typhus, ragályos toroklob stb. - értekezik; ismerteti azok lényegét, utasitásokat ad a baj elkerülése, a betegség alatti magatartás és a ragályozás terjedésének gátlása, desinfectió stb. körül. Az V. fejezet végül a véletlen eseteket tárgyalja: mérgezések, megfuladás, elnyelt tárgyak ártalmatlanná tétele, mérges sebek - kigyó-, veszettkutya-harapás, méh-, scorpiószúrás - kezelése. Nemmérges sebek: állatok és gépek által okozott sebek elsı kezelése, gutaütes, hirtelen halálesetek és azok körüli teendık azok, amelyekkel könyvét végzi. Utasitásai mindenütt meggyızık, könnyen érthetık; eszközei a lehetı legegyszerőbbek és olyak, amelyek mindenkinek keze-ügyébe esnek, s így könnyen alkalmazhatók. Hogy mily egyszerü úton igyekszik czélját érni, legyen elég egy pár példát felsorolni. Így véletlen mérgezés esetén igyék az illetı annyi vizet, amennyit csak bir és pedig minél gyorsabban -12 litert, mondjuk egy vederre valót. S igaza van, ily nagymennyiségü víz rendkivül felhigítja a mérget és ezzel gyengíti hatását, hányást, tehát a méreg egy megfelelı részének közvetlen eltávolitását okozhatja; a sok víz mint hashajtó szer is mőködik, fokozza a vesék, az izzadságmirígyek mőködését, melyek szintén eltávolítják a mérget a testbıl. A szénsavval telt kútból, melyben a beleeresztett égı gyertya kialszik; ezen, a leszálló munkásra végzetes gázt - Ch. Bachy nyomán - egy kifeszitett esernyıvel távolítja el, melyet egy kötélen többizben egészen a víz szinéig ereszt és ismét egészen felhúz; ahol esernyı nincs, egy kellı szélességü üres kosár ugyanazt a szolgálatot teszi. Ha valakinek valami étel vagy csont a torkán akadt, annak eltávolitására a bretagnei parasztok eljárását írja le. Különös figyelmet fordít a vízbe- vagy más módon elfuladtak megmentésére, mely czélból a mesterséges légzés egyszerü és biztos létesitését részletesen és világosan ismerteti, s biztosítván, hogy ezen eljárás által oly egyéneket is sikerült életre hozni, kik már tovább egy óránál víz alatt voltak. De ki gyızne mindent felsorolni. A szíves olvasó bizonyára osztani fogja azon nézetünket, hogy egy ily könyvre nálunk is égetıen szükség van; hogy egy ily könyvnek egy lelkész, egy tanitó, egy gazda, egy családatya könyvtárából sem szabadna hiányozni; legyen szabad azért felhívni az országos gazdasági egyesület kebelében alakult könyvkiadó-bizottságot vagy a közegészségügyi tanácsot, bízzon meg egy viszonyainkat tüzetesen ismerı szakembert ezen munka forditására vagy egy speciális viszonyainknak megfelelıbbnek irására. Dr. Kosutány Tamás.

3 Lauche s erster Ergänzungsband zu Lucas und Oberdick's Illustrirtes Handbuch der Obstkunde. Kiadatott a német pomologiai egyesület megbizásából. Berlin, Paul Parey. Ára 10 márka = 6 frt. Ezen könyv oly férfiunak népszerüen írt mőve, ki a pomologia s a gyümölcstermelés terén jelentékeny nevet vívott ki. Pontos, népszerü leirásokban nyeri a pomologiát kedvelı közönség az Illustrirtes Handbuch -nak rég várt folytatását, aminek kiadását még az idıközben elhalt dr. Lucas indítványára határozta el a német pomologiai egyesület. E mőben számos új gyümölcsválfajta van leírva, melyek egynémelyike hivatva van, hogy a magyar gyümölcstermelık által is teljes figyelemben részesíttessék. Így az almák közül: Maussion calville, Pigeon-alaku reinette, Bosksop calville, Schwerzenbach permän; mindezen válfajták a m.-óvári akadémia kertjében szép gyümölcsöket teremnek és ültetésre ajánlhatók. A körték, közül: Capron Henri, Morell kedvencze, Fries Klara, Brand y wire, Appert Jenı. Különösen kiemelendı a 35 kajszinbaraczkfélék leirása; ezek ismertetése által a pomologiau irodalomban egy rég érzett hiányon lett segitve. Általános érdeket nyer a mő azáltal, hogy a szerzı sokévi tapasztalat után, teljesen objectiv módon, megemlíti az egyes válfajták díszlésére megkivántató föltételeket. Az elmondottak után mindenkinek, aki a pomologia iránt érdeklıdik, melegen ajánlhatjuk e mővet, mint a pomologiai irodalom egyik legjobb termékét. Ilsemann Keresztély. Die Schattenseiten der in Württemberg üblichen Prämiirung des Rindes vom volkswirthschaftlichen Standpunkte aus betrachtet uud unter Hinweis auf die Lehre vom Milchpiegel. Képekkel a legfontosabb tejtőkörjelek magyarázatára. Irta G. Zöppritz sen. Stuttgart, Göltz und Rühling. Ára 12 márka. A mai korban ritkán fordul elı, hogy egyszerü polgári viszonyok között élı férfiu valamely egyoldalu eszmeért annyira lelkesüljön, hogy nemcsak évekig tanulmányozzon, utazzék, költekezzék, - hanem, hogy végül fáradságos kutatásainak eredményét saját költségén nyilvánosságra is hozza. Évtizedek óta fáradozik a szóban forgó könyv szerzıje gazdasági egyesü1etekben, hatóságoknál, kiállitásokon, hogy érvényre juttassa azon nézetét, miszerint a szarvasmarha-díjazásoknál mindenütt ott, ahol a tejelımarha tenyésztésérıl van szó: elsı sorban nemcsak a teheneknél kell a tejelıképességet figyelembe venni, de bikák díjazásánál is nem a testalakra kell tekinteni, hanem azon tehenek tejelıképességére, amelyek az illetı bikától származtak. Hogy e tekintetben a kisgazdának hasznára lehessen - akinek lehetnek egy vagy több kitünı tehenei, de nem képes megfelelı takarmányozás által a jó tulajdonságokat érvényre juttatni - a fejt tej mennyi- és minıségét meghatározni, s hogy a kisgazdák birtokában lévı jó tenyészanyag az állattenyésztés elımozditására igénybe vétethessék: a szerzı oly jeleket keresett, amelyek után a tehenek tejelıképességét és a bikáknál a tejelıképesség jó átörökitését megitélni lehet. Különösen a tejtőkör neve alatt ismert szırképzıdményt tette beható vizsgálat tárgyává, a különbözı vidékek és országok szarvasmarháin tanulmányozván, s mindazt, amit fontosnak, érdekesnek tartott, lefényképezte. Ezen odaadó fáradság eredményét foglalta össze a fent jelzett mőben. Ha a kritikus olvasó a mőben talál is hibákat - a beosztás helyességét, a kifejezéseket illetıleg, - ha kifogásolhatja is a közbeszúrt sok személyes megjegyzéseket: a mő tartalma feledtetni fogja a hibákat. Nincs mő, melyetárgyat íly alapossággal, ily terjedelemben tárgyalná. Mindazoknak, akiknek fejıstehenekkel van dolguk - tenyésztıknek, kereskedıknek stb. - ez okból nem kellene elmulasztani e mő megvásárlását. Benno Martiny.

4

5

6

7