Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Alternatív Pedagógiai Programja

Átírás

1 Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School Helyi Alternatív Pedagógiai Programja Alternativitásunk: Magyar angol kétnyelvűség, Sportágakkal való ismerkedés, sportos életmód megalapozása Speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő, iskola előkészítő program éves korig

2 2

3 Bevezető gondolatok Tisztelt Érdeklődők! Tisztelt Szülők! Kedves Kollégák! Köszönjük figyelmét, köszönjük, hogy érdeklődik Helyi Alternatív Pedagógiai Programunk iránt. Jellegét tekintve, régebbi nevén Tündérkert Magyar Angol Kétnyelvű, Sport Óvoda, és óta Tündérkert Óvoda, Fairygarden Nursery School saját innovatív törekvéseit magába foglaló alternatív pedagógiai programot készített, amely a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira épülve, összhangban áll az Országos Alapprogramban foglaltakkal. (INTÉZMÉNYI BELSŐ ELVÁRÁS). Helyi Alternatív Pedagógiai Programunk tartalmazza azonban, azokat az új elemeket is, melyeket a társadalom XXI. századi elvárásai, felénk közvetítenek. A magyar köznevelési rendszer minőségének javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű ellenőrzési modellt vezetett be. Fenntartótól függetlenül, külső értékelési rendszer elvárásai, (pedagógiai szakmai ellenőrzés tanfelügyelet) központilag kerültek meghatározásra. Pedagógusra, intézményvezetőre, intézményre megfogalmazott általános elvárások fogalmazódtak meg. (Önértékelési kézikönyv, ) Ezek a A Tündérkert Óvodában a fent leírtakat a évi CXC törvény nemzeti köznevelésről szóló jogszabály 9. (8) bekezdésben leírtak teszik lehetővé, mely az alternatív óvodapedagógiai program kidolgozását, engedélyeztetését, a (10) bekezdésben, a nem hagyományos pedagógiai módszerekkel elvégzendő nevelő és oktató munka végzésére hatalmazza fel a nevelőtestületet, betartva az engedélyeztetési eljárást, melyet a fenntartónak kell elindítania. A nevelő testület az intézményvezető irányításával elkészítette Helyi Alternatív Pedagógiai Programját, melyben megfogalmazta az intézmény pedagógiai hitvallását, a nevelő-oktató munka pedagógiai elveit, értékeit. A belső elvárások pedagógus, intézményvezető, intézményi megfogalmazásra és beillesztésre kerültek óvodánk alapdokumentumába. Ez a dokumentum az óvodánkban folyó nevelő munka eredményeire építve fogalmazza meg a jövő céljait, feladatait, és a megvalósításhoz szükséges eszközöket. BELSŐ ELVÁRÁS: Mint intézmény vezető tevékenyen részt vesz a Pedagógiai programunkban megjelenő nevelési-oktatási, fejlesztési alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. Legfontosabb célunk: Mikroközösség létrehozása, ahol mind, a szülő, mind a gyermek, otthon érzi magát, a szülő biztonságban tudja gyermekét, ahol testileg és szellemileg szépen fejlődnek a ránk bízott gyermekek. A mikroközösségben a felnőttek egymás közti viszonyára, és gyermekek egymás közti kapcsolataira, az őszinteség, a bizalom, az odafigyelés és egymás segítése jellemezze. 3

4 BELSŐ ELVÁRÁS: Vezetői munkámmal kapcsolatban számítok kollégáim véleményére. Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük inkluzív pedagógia megvalósítása, inkluzív nevelési gyakorlat (SNI, migráció) az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett, több nyelven, elsősorban angolul jól beszélő, sport tevékenységeket ismerő és szerető, azokat életmódszerűen gyakorló gyermeki személyiség fejlesztését, az ének - zenei nevelést, élőzene rendszeres hallgatásával, gyermekjáték, gyermektánc rendszeres, együtt énekléssel történő tevékenykedéssel, speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő, iskola előkészítő program beépítésével éves korig, az óvodai programunkba. Ellátás és környezetkialakítás feladatai A gyermekek családias, otthont adó környezetben töltsék napjaikat, szeretettel, felelősséggel való gondozással, neveléssel, tevékenység alapú tanulással, játékra épülő neveléssel, változatos nyelvi és sportfoglalkozások, programok szervezésével. Biztosítjuk számukra az esztétikus, játékokban és nem csak tárgyi eszközökben gazdag környezetet, az érzelmi biztonságot adó napirend ritmikus ismétlődését. Testi és szellemi igényeiknek, életkori sajátosságaik és eltérő igényeik figyelembevételével a színvonalas ellátást. Alapellátásunk jellemzői Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában leírtakat betartjuk. A hazai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatásokra, a nyelvi készségek, idegen nyelvtanulással kapcsolatos legújabb, innovatív eredményeire alapozva, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve fogalmazzuk meg az óvodánkban folyó pedagógiai munka alapelveit. Nevelésünk alapelvei, alapkövei Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Tündérkert Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. BELSŐ ELVÁRÁS: Intézményi: a teljes pedagógiai folyamat követhető a tervekben, dokumentumokban, gyermeki produktumokban. Teljesítjük az óvoda alapvető, óvó védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkcióit. Egyéni és közösségfejlesztési feladatokat pedagógiai munkával elindítjuk, és az intézmény segíti és megvalósulást. Segítjük a gyermek személyiségében azt a fejlődési 4

5 folyamatot, a belső pszichikus feltételek kialakulását, megerősödését, melynek segítségével következő életszakaszba, a kisiskolás korba lép át a gyermek. Fejlesztő munkánk szerves része az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése, személyiségnapló vezetése, egyéni fejlesztő program megtervezése, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése, és a tapasztaltak írásban rögzítése. BELSŐ ELVÁRÁS: INTÉZMÉNYI: A dokumentumok elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. Fontosnak tartjuk a gyermek fejlettségi szintjének folyamatos nyomon követését, teljesítményméréssel, annak szakszerű, változatos pedagógiai értékelésével, a gyermek érzelmi-, szociális-, magatartás, viselkedés, értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődés fejlődését félévente és folyamatosan ellenőrizve, s ennek eredményeiről a szülők tájékoztatása a cél. A gondozási, nevelési, oktatási, fejlesztési feladatok a mindennapi tevékenységünk részét képezik, az év valamennyi munka napján keresztül. A higiéniai szabályok betartása, a testi szükségletek kielégítése mindenek előtt való. Ezek önkényes késleltetése vagy agyonszabályozása kínzó feszültséget okoz. Erőltetésükkel vagy megvonásukkal sohasem fegyelmezhetünk. A védelem, biztonság, felnőtt jelenlétének igénye a gyermek számára: állandó, folyamatos szükséglet, melyet állandó jelenlétünkkel biztosítunk. Nem vagyunk mindig a középpontban, de sohasem maradhatnak magukra a gyermekek. BELSŐ ELVÁRÁS INTÉZMÉNYVEZETŐ Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. INTÉZMÉNYI A tanítást, tanulást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeljük. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. A csoportos együttlét következő szabályait betartatjuk Hagyd játszani a másik gyermeket! Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és rontsd el! Ha feszült vagy és dühös ne a társaidat bánts! Segíts, ha szükség van rád, és ha te erősebb, ügyesebb vagy! Igyekezz örömet szerezni társaidnak, ez neked is jó! Nevelőd tudta nélkül ne hagyd el a foglalkoztató és játszóhelyet! Mesemondáskor, alváskor legyél tekintettel másokra, és ügyelj te is a csendre! Egyetértünk a nemzetközi közjog - hazai jogszabályok felett álló alapvető elvével mely szerint a gyermek mindenek felett álló érdekeinek kell az első helyen állnia a nevelés oktatás egészében. 5

6 Gondoskodunk arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. (Gyermekek jogairól szóló november 20-án kelt egyezmény, mely kihirdetve LIV tv.) Alapellátáson túli szolgáltatásaink Egész évben folyamatos éves nyitva tartás. Napi nyitva tartás, szülői igények figyelembevételével, ig, óvodapedagógusokkal, előtte és utána ügyelet tartunk. Gyermekek háztól házig szállítása, és az óvodai programokban szükséges szállítás biztosítása. A bölcsődés kortól az iskoláskorig: átívelő folyamatos fejlesztés nevelés. Módszertanilag és pedagógiailag kidolgozott, egymásra épülő gondozási, óvodai nevelési - oktatási program és annak gyermekközpontú megvalósítása, inger gazdag, fejlesztő játékokkal ellátott, természet közeli, családias környezetben. Magyar angol kétnyelvűség a mindennapjainkban. Sportolási, mozgási lehetőségek gazdag választéka, szakemberekkel való oktatás. Kisiskoláskorra felkészítő speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő iskola előkészítő program éves korig a Helyi Alternatív Pedagógiai Programunkba beépítve, mely szerves egységet alkot a személyiségfejlesztéssel, szocializáció kialakításával, fejlesztésével. Egyénre szabott fejlesztést, szeretetteljes, odafigyelő, biztonságot nyújtó gondozást, nevelést. Munkánkban figyelembe vesszük a Zámolyi Eperjessy idézetben megfogalmazottakat: Kisgyermekkorban a világ Egy és oszthatatlan, Műfajok nélküli szépség. Egybefolyik a játék, a tanulás, Művészet és munka, álom és valóság Azaz minden, amit a gyermekkel, a gyermekért szakmai szempontból és emberhez méltó módon tevékenykedünk, az a javára válik, gazdagítja személyiségét. Pedagógiai programunk hangsúlyozza a készség és képesség fejlesztést, az alap kompetenciák kibontakoztatását. Szeged,.. Széllné Fógel Erika kurátor.. Horváth Gizella Ildikó óvodavezető 6

7 1. A Tündérkert Óvoda bemutatása 1.1.Természetföldrajzi, urbanizációs környezetünk.. Ha annak látjuk a gyermekeket, aminek lenniük kellene, akkor segítsük őket azzá válni, amivé képesek Goethe Szeged, a Tisza, Maros torkolatánál fekszik, jellegzetesen Dél alföldi város. A Dél Alföldi Régió, és a környező települések térségi központja. 175 ezer főt meghaladó lakosával (2012. január 01-jei KSH adat), az ország harmadik legnépesebb városa. Fehér tó Természetvédelmi területe, a Szegedi Vadaspark, Egyetemi Füvészkert, a Maros Tisza ártere, a Holt Maros, a várost körül ölelő körgát, a széles mezők a szomszédban az utca végén, az Egyetemi Planetárium, a Móra Ferenc Múzeum, az Egyetem szaktárai (Ásvány és kőzettár, Állatgyűjtemény) mind a gyermekek számára felfedezésre, megfigyelésre, tapasztalatgyűjtésre szolgáló, túrázásra való, remek játszó tanuló helyek. A Tündérkert Óvoda, Szegeden a Tisza bal partján, Újszeged legtávolabbi területén Szőreg, Deszk és a Maros ártere által határolta síksági részen épült, egy utcányira a Holt Marostól, a Marostői városrészben, és a Traktor utcai kiskertekben, a Gizella utcában található. 3 épülő lakópark van közvetlen szomszédságunkban. A fás területeken kívül eső egykori szántóföldeken, és a városi kertészet kiürült területén épített kertes családi házakba, és kisebb társasházakba, főleg fiatal, gyermekes családok költöznek be. Tömegközlekedési eszközökkel, busszal, autóval jól megközelíthető, ivóvízzel, gázzal, ellátott, csatornázott terület. Aszfaltozott úthálózat veszi körül, mely szintén a jó levegő, a pormentesebb tiszta levegő egyik feltétele óta kertes, zöldövezet, a város egyik tüdeje ma már kertvárossá nőtte ki magát, sok terebélyes gyümölcsfával, díszfával beültetett városrész. A Tündérkert Óvodától 300 méterre fenyves és vegyes erdő szűri meg a nagyváros porától a levegőt. Az erdő jó kirándulási, természet megfigyelési lehetőséget rejt számunkra. A sok bagollyal, feketerigóval, csuszkával, kis tarka harkállyal, zöldikével és sok - sok énekes madárral találkozhat az erre járó. 1.2 Az óvoda épületeinek, kertjének bemutatása A gyermekek madárcsicsergéstől hangos, forgalom szempontjából csendes utcában lévő két családi ház összeépítésével létrehozott óvodába, járnak. 7

8 A Tündérkert épületei, berendezései, az udvarok felszereltsége, a gyermekeket körülvevő környezet, megfelel a gyermekek igényeinek, a szülői elvárásoknak, a biztonságtechnikai előírásoknak, és szakmai programunknak. Az óvodaépületek és helyiségei, az udvarok, a kert és a csoportszobák berendezései oly módon vannak kialakítva, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. A kialakított környezet segítségével biztosítani tudjuk egészségük megőrzését, segítjük fejlődésüket. Esztétikus, inger gazdag környezet veszi őket körül. Megfelelő körülményeinkkel lehetőséget biztosítunk a mozgás és játékigény kielégítésére kint és bent egyaránt. Udvar, játszópark Két, eltérő funkciós udvar van, kerítéssel elválasztva egymástól. Aljzatukat különböző talajfelület borítja, amely lehetővé teszi a változatos tevékenységet. Az árnyékolást nagy fák, és napernyők biztosítják. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő méretű, folyamatosan karban tartott felszerelési tárgyak, kerti bútorok, részben rögzített formában, részben mobilizálva szolgálják. Az épület mellett lévő, bejárati, kisebb udvar egy része zöldgyeppel, zöld kültéri szőnyeggel és gumilapokkal burkolt. Itt tanulnak a kicsik motorozni, kerékpározni. A gumilapok, nagyszerű firkafelületet adnak, a gyerekek kedvelt rajzoló helye is egyben. A nagy, parkosított hátsó udvart, az utcáról épületekkel elhatárolt, körbe pedig kerítéssel határolt, fákkal, növényekkel beültetett kertek övezik. A játszóparkunknak éves fákkal adnak árnyékot a nyári hőségben az itt játszó gyermekeknek. Óriási trambulin, homokozók, lengő hinták, csúszdák, kéttornyú mászó vár híddal, hintaágyak, billegő híd, számtalan homokozó eszköz, labda, focikapuk, kosárpalánk, labdák, kismotorok, autók színesítik a kinti játékteret. A körforgalom egyirányú, a kicsik közlekedési eszköz használata számára. Az udvaron alakítottuk a 20 nm es só tornaszobát, himalájai só téglákkal, hátsó fénymegvilágítással, Led lámpákkal és infra fűtéssel. A só tornaszoba őrölt narancssárga színű, tiszta sóval feltöltött só homokozóból, bordásfalakkal, csúszdával, létramászókával, hintákkal, mászókötéllel, gyűrűvel felszerelt, torna szőnyeggel, ugrózsámollyal ellátott helyiség, melynek nem csak a tornafoglalkozásoknál van szerepe, hanem az egészség megőrzésében és a gyógyulás segítésében jó eredményeket érünk el. A só tornaszoba só téglái csak díszítő elemet képviselnek, a legfontosabb rész a nagy teljesítményű só porlasztó, mely köd formájában lepi el a szobát és ausztriai orvosi só bevitelét biztosítja. Az épület mellett alakítottuk ki a 36 nm-es fedett, nyitott oldalú foglalkoztatót, mely az esős időben is biztosítja gyermekeink számára a szabadlevegőn való tartózkodást. 8

9 Az épület mögött van a játszó raktár, melybe a járműveket, a kinti játékokat, a szivacsokat, ülőpárnákat, kerti bútorokat tárolhatjuk. A játszókert növényei biztosítják az évszakok megfigyelését, a madarak etetésével a felelősségteljes természetvédelmet A törpe nyuszik vidám jelenléte, élményekben gazdaggá teszik mindennapjainkat. A madáretetőt, itatót nyáron is felkereső madarak, a cikázó feketerigók mind gyönyörködtetik a szemet. Az itt növő gyümölcsfák adják a gyümölcs egy részét, imádják a fáról szedett, mosott almát, szilvát enni. Természetesen felnőtt felügyelete mellett. A ribizli, málna, szeder is csábítja őket. Az ablakokban és a kerti kitérőkben, nagy műanyag virágtartókban, muskátlik, tarka egynyári virágok színesítik a kertet vegetációs időszakban, télen az örökzöldek pihentetik a szemet. Épületek Az óvoda épülete 450 m2, hasznos alapterületű. Két ház összeépítéséből jött létre. 4 jól felszerelt óvodai foglalkoztató szoba, 3 öltöző, 4 fürdőszoba, két melegítő és tálaló konyha, és két ebédlő szolgálja az itt folyó nevelő oktató munkát. Száraz, hőszigetelt falak, parkettával fedett belső helyiségek, nagy hőszigetelt ablakok biztosítják a természetes fény beáramlását, szúnyogháló, a szellőztetés biztonságát, redőnyök az árnyékolást. Központi fűtés van kialakítva. Az öltözők, szobák és a vizes helyiségek falai kellemesen színesek, dekorációjuk nyugalmat, derűt és otthonosság érzetét nyújtják a gyermekeknek. A helyiségek dekorációja évszakonként, ünnepekhez igazodva változnak, amit a gyerekek nagyra értékelnek. Óvodánk eszköz és tárgyi felszereltsége, játékparkja gazdag, életkoruknak megfelelő választékú. A bejáratnál lévő öltöző, egyben galériánk is, ahol a szülők folyamatosan láthatják az elkészült gyermekmunkákat. A szülők fala a programok ismertetését mutatja, tájékoztatásként az érdeklődőknek. 3 gyermeköltöző és 1 felnőtt öltöző van. A gyermeköltözők gyermek méretnek megfelelő szekrényekből állnak, személyenként, 1 polcot, 2 ruhafogast és 2 rész cipőtartót tartalmaznak, és paddal vannak ellátva. Minden hozzánk érkező gyermek számára van ruha tároló helyünk. A csoportszobák más - más méretűek. (20, 50, 44, 36 nm, ebédlő 30 nm) A gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiségek jól felszereltek. 2 csoportszobában légtisztító, szűrő berendezés van, a pollenek és egyéb levegőszennyezés kiszűrésére. A helyiségeket hangulatossá teszik a dekorációk igényes megválasztása, a textíliák, természetes anyagok intenzív felhasználása. 9

10 Foglalkoztató szobáinkban, a falhoz rögzített szekrényekben és körben szabadpolcokon, gyermek közelben vannak a játékok, könyvek, rajzoláshoz, gyurmázáshoz szükséges eszközök. Fa asztalok és fa székek, szivacs kis fotelek, ülőpárnák, babzsákos fotelek teszik lehetővé a változatos tevékenységhez való leülést, játék közbeni pihenést. A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, amelyek a többi helyiségben is a rendelkezésükre állnak. A fürdőszobákban a kis WC-k alacsonyra helyezett kis mosdók, törülköző-, fogmosó felszerelést tartók, ágyak, ágyneműtartó textilzsákok. A konyhák tálaló, melegítő konyhai funkcióval rendelkeznek, de a legkorszerűbb felszerelések megtalálhatók. Ipari mosogatógép, háztartási mosogatógép, csöpögtető állvány, kétmedencés mosogató, mikrohullámú sütők, gáz és villanytűzhelyek, hűtők 3 db, hűtő ládák 2 db, elektromos vízforralók, edények, megfelelő számú konyhai felszerelés, stb. A két konyhához, két ebédlő van. Asztalokkal és székekkel, tálalóval, edénytároló szekrényekkel berendezve. Egy csoportszobában, a konyhához közel, benti étkeztetés történik. A takarítónk a munkáját a legkorszerűbb technikai eszközökkel végezi. Ipari atkaszívó, mélyszívó porszívó 2 db, szőnyeg tisztítógép áll rendelkezésre. Az egészség megőrzését segíti reményeink szerint a só tornaszoba, fény és hang terápiával kiegészítve, só homokozóval, és tornaeszközökkel felszerelve. A város sportlétesítményeit is igénybe vesszük, a nagymozgások fejlesztésére. A Móricz Tornacsarnokot egész évben heti rendszerességgel, péntekenként béreljük, a nagymozgásos sporttevékenységek, tornafoglalkozások számára. A szülők igényeit szem előtt tartva, úszást, vízhez szoktatást, jégkorcsolyát, lovaglást, görkorcsolyát, taekwondot, egyéb mozgáskoordinációt fejlesztő programokat szervezünk. A város sportlétesítményeinek kínálatát figyelembe véve szervezzük. 1.3 Az óvoda eszközrendszere, a játéktevékenység eszközei Csoportszobák játékeszközei Felszerelési tárgyaink folyamatosan újra cserélődnek, gazdagodnak. Szobai játékaink minőségi játékok, emiatt elhasználódásuk is hosszabb időbe telik. A játékszerek változatos tevékenységeket biztosítanak gyermekeinknek. Igen sok a készségfejlesztő, mozgásfejlesztő, gondolkodást, megfigyelőképességet fejlesztő játék. A baba konyha, babaszoba, baba bolt, a szerepjátékok fejlődését segítik elő. A konstrukciós játékok, a különböző szintű fejlesztő játékok, a kéz- szemkoordinációt, a szín- forma felismerést segítő, a nagymozgást és a finommotorikát segítő, a mennyiség, formavilág fogalmát megalapozó játékok sokasága van a nyitott polcokon. 10

11 A plüss állatok, babák, autók, egyéb közlekedési eszközök, munkagépek kicsinyített változatai, öt ujjas bábok, ujjbábok, bábtartók, bábparaván, kártyák, puzzle játékok széles skálája, memóriajátékok, társasjátékok, technikai játékok, kis és nagy, fa és műanyag építő játékok, biztosítják a gondtalan, de hasznos alkotó, együttműködő játékot. A játékok beszerzésénél a legfontosabb szempont az eszköznorma előírásai, a funkcionalitás, a tartósság, a fertőtleníthetőség betartása, szem előtt tartása volt, az esztétikai kivitelezés mellett. Udvari játékaink Óriás trambulin, homokozók, lengő hinták, csúszdák, kéttornyú mászó vár híddal, hintaágyak, billegő híd, számtalan homokozó eszköz, labda focikapuk, kosárpalánk, labdák, kismotorok, autók, traktor színesítik a kinti játékteret. Közlekedési eszközeink Kismotorok, rollerek, futókerékpárok, pedálos kerékpárok, különböző méretben. Az óvodai tanulás eszközei Mozgás kultúrát, mozgás összerendezettséget fejlesztő eszközök, érzékszerveket fejlesztő eszközök, az értelmi képességeket fejlesztő eszköztár. Matematikai, mennyiségismeretek, mérések eszközei, a rész egész felismerését segítő összerakó játékok, Ének zenéhez szintetizátor, furulyák, tangóharmonika, dob, ütő - ritmus hangszerek. Természeti környezetünk megismeréséhez (domborzati térkép, ország térkép, Európa térképe, földgömb, növények, állatok ismertető könyvei, stb.). A nyelvi fejlesztés az anyanyelvi nevelés alapját eszközökben a képanyagok, a mesekönyvek, az ismertető könyvek, hanganyagok széles választéka biztosítja. Az angol nyelv tanulásához Londonból kapjuk a kolléga által összeállított, kiválasztott mesekönyveket, de hazánkban is egyre jobban lehet hozzájutni a számunkra fontos angol gyermekirodalomhoz, papír- és hang alapú, valamint mozgókép formájában. Egészségneveléshez szükséges eszközök tárháza megfelelő, de folyamatos fejlesztésre szorul. Az iskola előkészítő matematikai és írás előkészítő anyaghoz, sokszorosított és logikai sorrendbe rendezett fejlesztő- és mérőlap gyűjtemény készült valamennyi korosztály számára, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Óvodai anyagából válogatva. A kreativitást fejlesztő és az ábrázoló tevékenységhez szükséges anyagok folyamatos pótlására van szükség, 11

12 Mese és szakkönyvellátottság Kb könyvünk van nyitott pocokon és zárt szekrényekben. Ezek egy része szakkönyv, feladatgyűjtemény óvodásoknak, nagy része magyar nyelvű mesekönyv. Megfelelő mennyiségnek tűnik az angol nyelvű mesekönyvek száma. A gyerekek polcain lévő könyvek pótlása folyamatos. Legtöbbször szülői adományokkal pótoljuk a hiányt. Oktatástechnikai, audiovizuális eszközeink Az óvoda tárgyi feltételei között jelentős az audiovizuális és informatikai háttértechnika, amivel rendelkezik. Minden csoportszobában van rádió, CD, kazetta- lejátszó. Két csoportszobában nagyképernyős színes TV, DVD lejátszó, videó lejátszó, és laptop van. CD, DVD, videó és diafilm készletünk gazdag, angol nyelvű hangzó anyagink bővítésre szorulnak még. Audiovizuális eszközeink elsősorban az angol nyelv tanítására, a magyar nyelv fejlesztésére szolgálnak. A diafilmek megtekintéséhez vetítővászon, diavetítő áll az óvodapedagógusok rendelkezésére. A számítógépek és a nyomtatók, fóliázó, és digitális fényképezőgép az óvodapedagógusok rendelkezésére áll, hogy modern szemléltető anyagokat tudjanak összeállítani a gyermekek számára. Intézményi belső elvárás: Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való internetes hozzáférés. A szülők és a munkatársaink, telefonon és online kapcsolaton keresztül tudnak egymással kommunikálni, szakmai tudásukat megosztani, melyet az intézmény vezető is támogat, szorgalmaz. Intézményvezetővel szembeni belső elvárás. Tárgyi feltételeink bővítéséért, korszerűsítéséért mindent megteszünk a megfelelő külső és belső környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. A fenntartó által vezetett Eszköz és felszerelési jegyzékben felsorolt eszközök jelen vannak a mindennapjainkban. További beszerzések közép és hosszú távú fejlesztéseink terveinkben szerepelnek. Egyéb tárgyi dologi eszközök anyagi forrásának bemutatása Az óvoda a szülők befizetéséből, és a Központi Költségvetésből nyújtott működési támogatásból származó pénzügyi keretből gazdálkodik. Az óvodának egyéb anyagi forrásai csak pályázatból származhatnak. Gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, önálló bérgazdálkodó. Intézményvezetővel szembeni belső elvárás: Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően együttműködésre törekszik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. 12

13 2. Az óvodai munkánk személyi feltételei 2.1 Munkavállalók, és a munkavállalás feltételei Intézményi belső elvárás: Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők között az együttműködést biztosító információcsere feltételeinek megteremtésére. Munkatársaink gyermeknevelő, óvó védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő családsegítő tevékenységén, gyermekgondozói munkájukon kívüli az elvárások a következők: Legyenek: gyermekszeretők, odafigyelők, határozottak jól képzettek, közvetlenek, tudásuk legjavát nyújtsák, megbízhatóak, munkájukat szeretők, következetesek, felelősségteljesek, munkájukban kreatívak, elhivatottak empatikusak, jókedvűek, lelkiekben gazdag személyiségek toleránsak, mosolygósak segítőkészek, minden rájuk bízott gyermekben a jót lássák türelmesek, munkájukban legyenek felkészültek A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Tündérkert Óvodában a nevelés a fenntartó által elfogadott Helyi Alternatív Pedagógiai Program alapján történik, és a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. A Tündérkert Óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A dajkák fő feladata a gyermekek gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, a gyermek programokon aktívan részt venni, a csoportvezetők munkáját segíteni. Pedagógusképünk Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, ezért olyan óvodapedagógusokra van szükség, akikre az együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező, következetes, feltétel nélküli gyermekszeretet jellemző. Nevelőtestületünk tagjai az óvónői pálya elhivatott képviselői, nyitottak, szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Óvodavezetővel szembeni belső elvárás: Az óvoda szervezeti és tanulási kultúráját, a tanulási folyamatot, (külső és belső) az intézmény vezetője segíti és támogatja. Támogatja a tanulás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 13

14 3. Helyi Alternatív Pedagógiai Programjának sajátosságai A Tündérkert Óvodában folyó nevelőmunka, a családok körülményeitől, nemzeti hovatartozásukból is adódóan, a sokszínű gyermeki természettől fogva igen eltérő, de a gyermek-, személy-, és játékközpontúság, a családias légkörben folyó nevelés ami figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlődési ütemét, életkori sajátosságait- meghatározó alapelv. Magas fokú szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, életkori sajátosságait. Életkor és érettségi szint szerint alakítjuk ki gyermekközösségeinket, csoportjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a más országokból érkező (migráns) gyermekek kultúráját is megismerjék és tiszteletben tartsák. Törekszünk, hogy a nyelvi másság ne legyen akadály az együtt tevékenykedésben, s a hozzánk érkező külföldi gyermekek is jól beilleszkedjenek a csoportok életébe. Ennek az eredményességét tükrözi, hogy több külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárságú gyermekünk rendszeresen, örömmel visszatér. A Tündérkert Óvoda Helyi Alternatív Pedagógiai Programjának elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramján kívül a helyi sajátosságokat, az eddig kialakult és továbbfejlesztett pedagógiai gyakorlatunkat vettük alapul. A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretében valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap a nevelőmunkában az egészséges életmód igényeinek alakítása, a mozgásfejlesztés, a művészetek megszerettetése, a tehetség gondozása, az iskola előkészítő program és a rászorulók felzárkóztatása. Integráltan együtt neveljük a különböző képességekkel rendelkező gyermekeket, de nevelésük oktatásuk, értelmi fejlesztésük, felzárkóztatásuk időszakonként, meghatározott időkeretben, egyéni fejlesztéssel zajlik egyenlő esélyeket adva számukra. A Tündérkertben, a sport tevékenység 2008-óta folyamatosan, egész évet átölelő sportprogramjával segíti: a gyermekek személyiségének alakítását, érzelmi, akarati életük fejlődését, segíti a pozitív énkép alakulását, önbizalmuk, problémamegoldásuk kialakulását, fejleszti állóképességüket, mozgás koordinációjukat, nagymozgásukat, 14

15 és ezen keresztül a beszéd - és gondolkozás képességüket is. Határozott fellépésű, magabiztos, jó kiállású, energikus, önmagukban bízó gyermekekké válnak a rendszeres foglalkozások következtében. Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélettel és hozzáállással hisszük, hogy mindenki más és más, ezért igyekszünk mindenkihez megkeresni az egyéni bánásmódot. Ez a 10, 15 fős létszámnál szinte elvárásként jelentkezik a pedagógussal szemben. Fontosnak tartjuk az óvodai élet hagyományos ünnepeit, a néphagyományokhoz és a helyi szokásokhoz kapcsolódó események megünneplését. Óvodánkban, minden gyermeknek alapvető joga és az alapellátás része a magyar nyelv és az idegen nyelvi nevelés. Csoportjainkban angol nyelvű nevelés - oktatás folyik, napi kommunikációs szinten. Az angol nyelvi nevelés megkezdésének lényege, a gyerekek angol nyelvre való ráhangolása. Ezt követi a nyelvi készségek fejlesztése, a nyelvi szocializáció kialakítása, fejlesztése, a játékos, tevékenységen alapuló nyelvtanulás, foglalkozásokkal kiegészítve. A rendszeres napi kommunikációban gyakorolva valósul meg az idegen nyelv tanulásának kezdete, az angol nyelvvel való ismerkedés. Óvodánk sport óvoda, ahol 3 éves kortól lovagolhatnak, görkorcsolyázhatnak, jégkorcsolyázhatnak, úszhatnak, gyermekeink, szülői igényeknek megfelelően, szakemberek vezetésével. A mindennapos mozgás, a só-, tornaszoba használata, a szabadban megvalósuló kerékpározás, séta, kirándulás a sportos életmód alakítását is szolgálja. Óvodai csoportjainkban, a gyermekek fejlettségéhez igazodó, sokoldalú, differenciált személyiségfejlesztés, angol nyelvi nevelés, sport mozgásos életre való felkészítés valamint iskola előkészítő program valósul meg. Diszlexia, diszgráfia megelőzésére, korrigálására cselekvési program alkalmazása. Intézményi belső elvárás: Helyi Alternatív Pedagógiai Programunk kiemelt prioritása a tanulás-tanítás eredményessége iránti elkötelezettség. A fentieken túl alapelvünk, hogy minden gyermek érezze Te fontos vagy nekem. Rád figyelek. Segítek neked. Biztonságot adok neked. 15

16 3.1 Megfelelősségünk A Tündérkert Óvodában a szakmai céljaink megvalósításakor nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, - főleg a kisgyermekek szakszerű gondozásban, személyre szóló, egyéni felméréssel, differenciált fejlesztésben vegyenek részt. A tudományok gyors fejlődése miatt, nem elsősorban a tudás mennyiségére helyezzük a hangsúlyt a kisgyermek nevelése során, hanem a személyiségformálásra, a képességek sokoldalú fejlesztésére, mert ez alapozza meg a használható tudást. Környezetünk kialakításakor arra törekedtünk, hogy a gyermek saját szükséglete szerint cselekedjen, és saját tevékenységet végezzen, hiszen a tevékenykedés akkor örömteli, ha belülről fakad. A külvilágból, közvetlen illetve később közvetett környezetükből annyit vesznek fel, építenek be a személyiségükbe, amennyire szükségük van. Szeretet, figyelem, törődés, segíti az önállósulás útjára lépést. Ahhoz, hogy ez, megvalósuljon olyan tárgyi és személyi környezet kialakítására van szükség otthon és a Tündérkertben, amely az élet minden területével kapcsolatossá teszi a gyermeket. Egyre több szülő ismeri fel, hogy milyen jelentősége és előnye van a korai, kisgyermekkorban elkezdett idegen nyelvtanulásnak. Doman amerikai agykutató szerint az idegen nyelv tanulásra, a gyerekek 4 éves korig a legnyitottabbak, amikor hallás, érzékelés megerősítésével könnyedén sajátítanak el nyelveket. A társadalmi elvárások következtében, mind többen érdeklődnek az iránt, hogy segíthetnék ők maguk gyermekük idegen nyelvi fejlődését. Ebben kívánunk a családoknak segítséget nyújtani programunkkal és nevelő oktató tevékenységünkkel. 3.2 Céljaink megvalósítása A megfigyelés képességét fejlesztjük az eszközök széles választékának biztosításával, azok alkalmazásával a mindennapi élet mozzanataiban. A munka szeretetét, a cselekvésben gazdag, tevékeny, alkotó életet megalapozva, fejlesztjük őket a szép és hasznos játékeszközök, a változatos játék lehetőségének biztosítása és az eredmények elismerése által. Vegyék észre tágabb és szűkebb környezetükben a szépet. Tudjanak gyönyörködni a természet változatosságában, a színekben, formákban, művészeti alkotásokban. Az esztétikai érzék, a szépség szeretetének fejlesztése valósuljon meg a mindennapi élet szokásainak kialakításában, a rajzolás, festés, formázás és egyéb művészeteket megalapozó tevékenységekben, az éneklés, zenehallgatás és zenélés, a szép mozgások elsajátítása, a vers és mesehallgatás által. A tanulás és tudás szeretetét fejlesztjük a szórakoztató, sikert és örömöt hozó fejlesztő eszközök, játékszerek alkalmazásával, a színes, érdekes könyvek nézegetésével, kérdéseiknek komoly megválaszolásával. Végül, de nem utolsó sorban minden játékfajta -, de különösen a szerepjáték soránmindig az aktuális lehetőségeknek megfelelően- segítsük a gyermekek különböző 16

17 adottságainak kibontakozását, lelki egészségük elősegítését, érzelmi életének gazdagodását és egész személyiségének fejlesztését. Intézményi belső elvárás: Helyi Alternatív Pedagógiai Programban meghatározott célok, a központi elvárásokkal (törvényi, jogszabályi, tartalmi) összhangban fogalmazódtak meg. 3.3 Munkánk eredménye Őszinte örömünkre szolgál, hogy óvodásaink szeretnek nálunk lenni, gyakran visszalátogatnak hozzánk, bemutatva füzeteiket, könyveiket és beszámolnak iskolai élményeikről, tanúságul szolgálva az utánuk következőknek. Hitvallásunkat, óvó, aggódó, ugyanakkor segítő, bátorító, ösztönző tevékenységünket gyönyörűen fogalmazta meg Ruth Sandford: Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, törődni fogok veled és megvigasztallak, de nem foglak föltartani, amikor már egyedül is tudsz járni. 4.1 Múltunk, jelenünk, jövőnk Múltunk 4. Partnereink, kapcsolattartás lehetőségei Az egyik épületünkben 2008-tól, 3 családi napközit működtettünk. A 3 családi napközi mellett, 2013-ban, a szülői igényeknek megfelelve, 2 óvodai csoportot alakítottunk ki ben ez 3- ra, 2015-ben pedig a nagy érdeklődésnek köszönhetően 4-re emeltük óvodai csoportjaink számát és az óvoda befogadó képességét. A középiskolai tanulók számára kötelezően letöltendő 50 óra közösségi szolgálat teljesítését a törvény életbe lépése óta működtetjük. Óvodánk több középiskolával kötött szerződést. A Tündérkert Óvodába elsősorban Szeged város lakókörzeteiből érkeznek gyermekeink. Jelenünk Az ide érkező gyermekek különböző szociális hátérrel rendelkeznek. A gyermekek többsége kertes családi házban lakik, de nem elhanyagolható a társasházban lakó gyermekek száma sem. A családok között sok a 2 gyermekes család, de egyre több a három vagy 4 gyermekes nagycsaládosok száma. A gyermekeink többsége teljes családban él, szüleivel és nagy szüleinek közelségében nevelkedik. A gyerekek kevesebb, mint 5 % - a él csonka családban. A szülők 17

18 törekednek a harmonikus, békés együttműködésre. Az ide járó gyermekek viszonylag kiegyensúlyozott, jó anyagi körülmények között élnek. A gyermekek érzelmi háttere, a gyermeket elfogadó, szeretetteljes. A szülők nagy odafigyeléssel nevelik gyermekeiket, lehetőleg a legjobbat akarják nyújtani, mind érzelmileg, mind anyagilag, mind neveltetésben, és tudásban Az Alapítvány, azon gyerekek családjai számára, ahol a gondozási és étkezési díj befizetése gondot okoz, Alapítványi kedvezményt, vagy testvérkedvezményt ad. A családok Alapítványi kedvezményben akkor részesülhetnek, ha a család anyagi helyzetét érdemben igazolja, valamint írásbeli kérelemmel fordul a Fenntartóhoz. Partneri kapcsolatot ápolunk a SZTE JGY Pedagógusképző Óvodapedagógus Karával, óta, az óvoda alakulásával egy időben már vállaltuk a főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetését. Intézményvezetővel szembeni belső elvárás: A fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés biztosítása az óvoda zavartalan működése érdekében. Jövőnk Céljuk alkotó, értelmes, sikeres jövő biztosítása gyermekeik számára, melyben fontos szerepet játszik az idegen nyelv tanulása, a sport életvitelszerű alkalmazása, és intelligens, tudatos, pozitív énképpel rendelkező, bátor fellépésű, jól nevelt, eredményesen szocializált gyermekek nevelése. 4.2 Szülői környezetünk A szülők jó kapcsolatban vannak az óvoda munkatársaival, az oktató - nevelő - gondozó munkát végző pedagógusokkal, és az itt dolgozó külsős szakemberekkel. Érdeklődő, segítő szándékú szülők gyermekei járnak hozzánk, ahol a szülők napi kapcsolatban vannak a nevelőkkel, mind verbálisan, mind ben, online módon, rendszeresen, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról. A csoport eseményeket, fényképeket, várható programokat, rendezvényeket a szülők láthatják. Jó tájékoztatást biztosít mind két fél számára. A szülők 98 %-a beszél angolul. Szegeden dolgozó külföldi munkavállalók, óvodáskorú gyermekei, gyakran hozzánk jönnek, mert mind a gyermekkel, mind a szülővel tudnak kommunikálni az itt dolgozó munkatársak és a szülők egymás közt. Jelenlétünkkel is segítjük a hazánkban töltött idő komfortosabbá tételét, és a gyermekeik is megfelelő gondozásban, fejlesztésben részesülnek. 18

19 2.1.3 Szülői elvárások Igényeik, gyermekeik ellátásával szemben támasztott elvárásaik is magasabb színvonalat követelnek, mind a gyermekintézmény felszereltségét, és szakmai munkáját tekintve. A szülők keresik azokat a gyermekintézményeket, ahol a plusz programok, a sport tevékenységek, sokoldalú, színes gyermekprogramok várják gyermekeiket. Ezt az igényt tudjuk kielégíteni. Minden szülő célja, hogy gyermekének: kiegyensúlyozott, nyugodt, boldog gyermekkora legyen, szeretetben, inger gazdag, egészséges, biztonságos környezetben nőjön fel, alakuljanak ki azok a képességei, készségei melyekre építhet az eredményes tanulás, ismeretelsajátítás során, tanulja meg az emberekkel való megfelelő kapcsolattartást, tudjon alkalmazkodni, megállja a helyét az iskolában és később a felnőttkorban, idegen nyelven beszéljen, hogy több lehetőség közül választhasson az élete során. 4.4 Munkatársaink, külső szakemberek Óvodánkban, bölcsődénkben korszerű pedagógiai tudással rendelkező, szakmailag állandó megújulásra kész, elfogadó, segítő, támogató attitűddel rendelkező óvodapedagógusok és szakképzett dajkák végzik összehangoltan, jó kedvvel munkájukat. A Tündérkert Óvoda elsősorban a pályakezdő, fiatal, diplomás munkavállalókat fogadja. A Tündérkert munkahelyteremtő, munkahely megtartó képességével, innovatív tevékenységet folytat. Az óvodavezető, az alapító és a fenntartó vagy annak megbízottja (kurátor) az intézmény hivatalos képviselője, a hatóságokkal, szakemberekkel, tartja a kapcsolatot, ő felel az intézmény szakmai dokumentációjáért, az adminisztrációs feladatokat, az ügyviteli munkát, a szervezési, irányítása, belső ellenőrzést ő végzi. Az óvodapedagógusnak, a pedagógiai munkát segítőknek, jól kell beszélnie angolul, és angol nyelvből középfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie. Kollégáinkkal szemben elvárás, hogy az óvodapedagógusi diplomán kívül olyan tudással is rendelkezzenek, ami gazdagítja az itt folyó munkát. (hangszeres ismerete, tánc, sport stb.) Munkánkat külsős, meghívott szakemberek rendszeresen segítik, foglalkozásokat tartva gyermekeinknek. A jégkorcsolya, görkorcsolya, úszás, lovaglás, jól képzett szakemberek segítségével valósul meg. Fejlesztő- és gyógypedagógus dolgozik gyermekeinkkel. Az óvoda épülete, a csoportszobák, és egyéb helyiségek, szobai és kerti játékok, eszközök megfelelnek az előírásoknak. A kockázatelemzés, munkavédelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, HACCP előírásoknak megfelel. A munkavédelmi 19

20 felelős évente ellenőrzést tart, a dokumentumokat felülvizsgálja, aktualizálja, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesíti a dolgozókat. Kiegyensúlyozott, jó kapcsolatunk van partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel és a gyermekek hozzátartozóival, a Vadaspark munkatársaival, a környező iskolákkal, óvodákkal, a Móra Ferenc Múzeum dolgozóival, SZTE munkatársaival, a körzeti orvosi rendelőben dolgozókkal, a szakmai intézetek munkatársaival, és a hatóság képviselőivel. 5. A Tündérkert Óvoda kapcsolatrendszere 5.1 Az Óvoda és a család kapcsolata A gyermek elsősorban a családban nevelődik Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Alapvető feltétel a családdal való együttműködés változatos formáinak biztosítása. A személyes kapcsolatok, a különböző rendezvényeken való együttlét. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet. Tündérkertben folytatódik és kiegészül a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő a családban végbement változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Ennek érdekében: Biztosítani kell a szülők részére az óvodai életbe való betekintés lehetőségét. A nehézségek megoldására való törekvés legyen jellemző. A pedagógiai tapintat nélkülözhetetlen eszköz és cél érdekében. BELSŐ ELVÁRÁS ÓVODAPEDAGÓGUSOK A tevékenységek szervezésében, irányításában a gyermekek fejlesztése érdekében a partnerekkel való együttműködés építő jellegű, hatékony. (dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztő-, és gyógypedagógus) Ismeri, tiszteli a gyermekek szociokulturális hátterét, tervezésében és a napi tevékenységében megjelennek a más népek értékei, hagyományai, szokásainak tisztelete, erre neveli a gyermekeket is. (pl: játékeszközök, zenei világ, használati tárgyak, tájképek, nyelvi különbözőség, ételek, népszokások) 20

21 A szülőkkel meg kell ismertetnünk nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit. A helyi óvodai nevelési program és az óvoda működésének dokumentumainak nyilvánosságát biztosítva a szülők a következő helyeken érhetik el tájékozódás céljából.: Minden csoportban, 1 példány az óvodavezető irodájában, A Tündérkert óvoda honlapján KIR Közzétételi lista A szülőknek rendszeres időközönként, a gyermek fejlődéséről tájékoztatót adunk. A bizalom légkörének kialakításában első lépés az anyás szoktatás, a foglalkozások szabad látogatása, a napi szintű kapcsolattartás. Ily módon a szülők megismerkedhetnek az óvodai élet sajátosságaival, szokásaival, mintát kapnak gyermekük neveléséhez. CÉLJAINK: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve fejlessze a gyermekeket. A kapcsolatot jellemezze a kölcsönös bizalom és tolerancia. ÓVÓNŐI FELADATOK: Az óvónő pedagógiai-pszichológiai ismeretei, valamint korosztályi tapasztalatai alapján tanácsaival segítse a családot az esetleges nevelési problémák megoldásában. Nyitott óvodaként lehetőség biztosítása a szülők számára az óvodai élet megtekintésére. Hagyományaink ápolása, ünnepek tartása: szüret, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, ballagás. A szülők bevonása az ünnepi előkészületekbe, a szervezésbe. BELSŐ ELVÁRÁS ÓVODAPEDAGÓGUSOK Együttműködik a Helyi Alternatív Pedagógiai Programban szereplő partnerekkel. (pl: Szülők bevonása az anyaggyűjtésbe, élményt szerző helyszínek kiválasztásában, szülő munkahelyén való látogatás. Kulturális intézmények, Bábszínház, Múzeum, előzetes élmények, tapasztalatok szerzése. Figyel a gyermekek visszajelzéseire, ötleteire, kéréseiket figyelembe veszi a megvalósításban. Nyitott a szülő, intézményvezető, kollégák visszajelzéseire, ezeket elemzi, értékeli, felhasználja szakmai fejlődése érdekében. ÓVODAVEZETŐ Személyesen részt vesz a szülői szervezet vezetőivel történő kapcsolattartásban, évente legalább kétszer szülői szervezet vezetőivel értekezletet tart. A szülők kötelező tájékoztatása (DIFER, iskolaérettség, SWOT megbeszélések) vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. 21

22 5.2 A kapcsolattartás formái Családlátogatások, ha azt a szülő kéri, illetve a nevelők úgy ítélik meg. A szülő jelenlétének biztosítása a beszoktatás, befogadás idején a gyermek igényeinek, valamint a szülő lehetőségeinek tekintetbe vételével. Napi kapcsolattartás a szülőkkel: szóbeli beszámolás a gyermekek állapotáról, óvodai közérzetéről, viselkedéséről. Az esetleges problémák naprakész, nyílt megbeszélése - lehetőség szerint naponta délután pár mondatos. Online kapcsolattartás. Információ a csoportszoba ajtóban, hosszabb, összetettebb dologról a külön szobában négyszemközt. Egyeztetett időpontban, nyugodt körülmények között megbeszélés lehetőségének biztosítása. Fogadóóra. Szülői értekezletek tartása szükség szerinti számban, évente minimum három. Felépítése tájékoztató jellegű, ill. kötetlen beszélgetés, lehetőséget biztosítva a nevelési elvek egyeztetésére, a szülők egymás közötti beszélgetésére, ismerkedésre. A családok meghívása hagyományos ünnepeinkre: Halloween, Fenyőünnep, anyák napja, évzáró, ballagás. Gyermeknapi sport nap, közös játék-, és sportprogramok szervezése. Kapcsolattartás módjai Hirdető tábla az aktuális, legfontosabb információk a szülők számára A gyermekvédelmi felelős elérhetőségeinek (mobil, telefon, e-mai cím) kifüggesztése Minden szülő és általa megadott hozzátartozó elérhetősége (vezetékes telefon, mobil szám, e- mail címe) a felvételi és mulasztási naplóban feltüntetve, a gyermek Adatlapján. Napi szinten, reggel és hazamenetelkor verbális vagy írásos információ csere a szülők és a nevelők között. Internetes, online kapcsolat, - napi szintű levelezés, beszélgetés biztosítása - az esti órákban elsősorban a szülők és a csoportvezetők között. Fogadó óra szülői előrejelzés, igény szerint. Szülői értekezlet évente háromszor, illetve aktualitásnak megfelelően. Nyílt napok, sportfoglalkozások, csoportfoglalkozások megtekintése, szülői igény szerint. Családlátogatás óvodai, szülői kezdeményezésre. Közös rendezvényeink a szülőkkel. (Halloween, Fenyőünnep, Anyák napja, Gyereknap, évzáró, ballagás) BELSŐ ELVÁRÁS ÓVODAVEZETŐ Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs csatornát, eszközt (szóbeli, online, nyomtatott) működtet. 22

23 5.3 Közös programok szervezése A szülők megfelelő időben való tájékoztatása a Tündérkerti programokról. A családlátogatások dokumentálása a csoportnaplóban, a tapasztalatok lejegyzése a személyiségnaplóban. A gyermekekkel együtt szervezett rendezvények dokumentálása a csoportnapló napi bejegyzésének részében. SIKERKRITÉRIUMOK Kialakult a kölcsönös bizalom és segítőkészség. A szülők érdeklődnek az óvodai élet iránt, élnek az óvodai élet megtekintésének lehetőségével. A szülők, nagyszülők, keresztszülők lehetőleg teljes létszámban részt vesznek az óvodai ünnepeken, gyermeknapon. Nagy számban részt vesznek a szülői értekezleten. Folyamatosan igénylik a tájékoztatást gyermekük fejlődéséről. Igénylik az egyéb programokról szóló tájékoztatást. 5.4 Óvodás bölcsődés korú gyermekek kapcsolata Az óvodában és a mellette, től működő Mini bölcsődébe járó gyermekek, jól ismerik egymást. A Tündérkert Magyar Angol Nyelvű Mini Bölcsődéből a Tündérkert Óvodába íratják be a szülők a gyerekek nagy rész, mintegy 98 %-át. A közösségi programokon, udvari játékok alatt látják egymást, segítenek egymásnak, együtt játszanak. Sok köztük a testvér, a hozzánk járók 50 %-a testvérrel, vagy testvérekkel együtt jár ide. Szeretik, segítik, figyelemmel kísérik egymást. Pedagógusok és gondozók kapcsolata A nevelői közösség igazi közösség, mind szakmailag, mind emberileg segítik egymást, egy egységet alkotnak. Több óvodapedagógusunk a saját családi napközinkből került át az óvodába. Nevelési elveik, módszereik az évek során egymáshoz igazodott, így elmondható, hogy az egységes nevelési elv jól érvényesül intézményünkben. A közösségi programokra együtt készülnek fel, közösen határozzák meg az egymásra épülő nevelési programjaikat, és osztják fel egymást közt a feladatokat, mind a napi munkában, mind a belső továbbképzéseinken. 5.5 Az Óvoda általános iskolákkal való kapcsolata Az iskolákkal való kapcsolattartásban fontosnak tartjuk, hogy az iskolai pedagógusok - tanítók ismerjék meg a majdan hozzájuk kerülő gyermekek óvodai életét, tevékenységi formáikat, melyekkel segítjük a gyermeki képességek kibontakoztatását. 23

24 A gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulmányainak előkészítése fokozottan kap hangsúlyt. Konstruktív, operatív együttműködésre van szükség. Több iskolában már vannak idősebb gyermekeink, s mivel gyakran visszajárnak hozzánk, így a kisebbek is jól ismerik őket. Az iskolába kerülve pártfogásba veszik őket, segítik a beilleszkedésüket. A tanítókkal való jó kapcsolat fontos, mert a visszajelzésükből tudjuk a munkánkat ellenőrizni, hogy a gyermek megállta e, a helyét, jól készítettük e fel az iskolai munkára. SIKERKRITÉRIUMOK: Volt óvodásaink visszajöjjenek és boldogan számoljanak be az első iskolai élményeikről. Itt maradt csoporttársaiknak mutassák meg füzeteiket, könyveiket, hogy ők is képet kapjanak az iskolai életről. Volt gyermekeink elfogadják tanítónőjük személyét. Beilleszkednek az osztályközösségbe. Képesek a fegyelmezett viselkedésre, jelentkeznek a tanórákon. A kapott feladatokat jól megoldják. 5.6 A Tündérkert Óvoda és a szakszolgálatok Pedagógiai szakszolgálatok - Pedagógiai Oktatási Központ - CSM Pedagógiai Szakszolgálat Szegedi Tagintézménye, - CSM Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottság. Egészségügyi szakszolgálatok - gyermekorvos, ortopéd szakorvos, fogorvos, védőnő A gyermek és ifjúságvédelem intézményei - Egyesített Szociális Intézmény (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása) Speciális szakismereteikkel segítik gyermekeink nevelését. CÉLUNK: Együttműködés a szakirányú ellátást igénylő gyermekek fejlesztésében, szükség esetén. FELADATOK: A hiperaktív, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, agresszív gyermekek szakszolgálatokhoz történő irányítása. 24

25 A részképesség zavarral küzdő gyermekek szüleinek fejlesztő pedagógushoz irányítása. A beszédhibás gyermekek szüleinek ösztönzése a logopédiai szolgáltatás igénybe vételére. A pedagógiai szakszolgálat pszichológusának felkérése nagycsoportos szülők részére fejlesztőpedagógus szakember, előadás tartására az iskolaérettség feltételeiről. A vizsgálatok helyszínen történő elvégzésének biztosítása. Lelki felkészítés a várható kellemetlenségek elviselésére. Együttműködés a szakemberekkel. SIKERKRITÉRIUMOK: A magatartási zavaros gyermekek kezdik betartani a csoport normáit. Fejlődésük eredményeként az óvodai feladatok nagy részét szívesen vállalják. Agresszivitásuk csökken. A beszédhibások hangejtése javul. Tanköteles korukra iskolaérettekké válnak. Az óvodai csoport életének aktív részesévé válik a kezelt gyermek. 5.7 Az óvoda és a közművelődési intézmények A közművelődési intézmények (könyvtár, művelődési ház, múzeum) rendezvényeit a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve látogatjuk csoportosan óvónő vezetésével, vagy egyénileg szüleikkel. CÉLUNK: A gyermekek részére olyan élmények nyújtása, melyekre az óvodában nem nyílik lehetőség. ÓVÓNŐI FELADATOK: Rendszeres látogatások szervezése a nagycsoportos gyermekekkel a könyvtárba. A múzeum és a művelődési ház egyes kiállításainak megtekintése. Mozielőadások, bábszínházi előadások látogatása. Hangversenyek meghallgatása. Építsen a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére. Az élményszerző foglalkozások, tevékenységek során tegye lehetővé a gyermekek számára az önálló tapasztalatszerzést. Használja a modern infokommunikációs eszközöket a tevékenység céljának megfelelően. BELSŐ ELVÁRÁSOK: Tervezésében széles skálán mutatja be a gyermeki cselekvés, sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeit. (pl: projekt tervezés, régi korok, modern idők hagyományai, bútorai, más földrészek növény és állatvilága, stb. 25

26 A tanulási, képességfejlesztési lehetőségeket pl digitális anyagok, eszközök (képek, zene, hangszeres művek, természet hangjai, művészet, digitális játékok) használja a pedagógiai céljainak megfelelően, épít a gyermekek más forrásból szerzett tudására. SIKERKRITÉRIUMOK: Az élmények hatása megjelenik a gyermekek ábrázoló tevékenységében. Egymás között beszélgetnek a látottakról, hallottakról. Szüleiket is elhívják a meglátogatott rendezvényre. Örömmel várják ezeket a külsős alkalmakat. 5.8 Kapcsolat a sportágak szakoktatóival A Tündérkertbe járó gyermekek: - 3 éves kortól lovagolhatnak, úszhatnak, részt vehetnek a vízhez szoktatás programján, görkorcsolyázhatnak, jégkorcsolyázhatnak, lovagolhatnak szülői igényeknek megfelelően. Minden sportágba életvitelszerűen bekapcsolódnak, hiszen egész éven átívelő foglalkozásokon vesznek részt, időjárás, évszak függvényében. Ezeken a sportfoglalkozásokon önként jelentkezőként lehet rész venni, szakemberek vezetésével, közreműködésével tanulnak a gyermekek. 5.9 Egészségügyi intézményekkel való kapcsolatunk A Korondi utcai Gyermek Háziorvosi Rendelő gyermekorvosaival, védőnőivel jó a kapcsolatunk. Gyermekeink nagy része hozzájuk tartozik, így bár mi probléma van fogadnak bennünket és ellátják gyermekeinket. A Gyermek Klinika Újszegedi és Szegedi ambuláns rendelési szintén segítségünkre vannak szükség esetén. CÉLJAINK: a szabadidő sportok és helyszíneinek megismertetése, az adott sportágon belül magatartás - mozgáskultúra elsajátítása, az adott sportág eszközhasználatának megismerése, az adott sportág szabályainak, baleset megelőzési szabályainak megismerése, betartatása, a gyermekek sokoldalú mozgásfejlődésének segítése, állóképesség, mozgáskoordináció fejlesztés, nagymozgások és finommotorika fejlesztés, ÓVÓNŐI FELADATOK: Elkísérik a gyermekeket, az adott sportág helyszínére (uszoda, lovarda, görkorcsolya jégpálya stb.) 26

27 Az adott sportág felszerelését segíti feladni a gyerekekre (úszósapka, fürdőruha, fürdőköpeny, térd, lábvédő, sisak, stb.) Segít az edzőnek és a gyerekeknek a feladatok végrehajtásában. Az edzés után segít a gyerekeknek átöltözni, szükség esetén hajat szárít, átnedvesedet ruha esetén, átöltözteti a gyermekeket (pl. jég görkorcsolya) Vigyáz, hogy ne fázzanak meg. Vigyáz, hogy lehetőleg ne érje őket baleset. Ügyel, hogy fegyelmezetten hajtsák végre a feladatokat. Visszakíséri a gyerekeket a Tündérkertbe. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A csoportos tevékenységek során figyel a gyermekek visszajelzéseire, kérdéseire, közlési vágyukra. Segíti a különleges bánásmódot igénylő (SNI, BTMN-es, tehetséges) gyermekeket úgy, hogy ne csorbuljon önállósága, de sikerélményekhez jusson. ÓVODAVEZETŐ Informálja, tájékoztatja a partnereket az intézményben megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít a partnerek számára az információszerzésre. (személyesen, nyomtatott formában, fórumok, előadások, online, közösségi média) Intézményi folyamatok megvalósítása során a megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja a munkatársakat, partnereket, a szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a felmerülő konfliktus helyzeteket. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel, partner szervezetekkel történő kapcsolattartásban. (Szülői szervezet, külső szakemberek, sportlétesítmények vezetősége, iskolaigazgató, stb.) Az óvodavezető együttműködik a fenntartóval, a feltételek biztosítása érdekében. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK Az intézmény közösségi programokat szervez. A szülők, partnerek, a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. 27

28 Bevonja a szülőket, az intézmény dolgozóit a szervezeti kultúra, a működés fejlesztését szolgáló intézkedések meghozatalába. Ez a partnerek elégedettségét szolgálja. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel, eleget tesz (jogszabályban előírt és a helyben szokásos módon) tájékoztatási kötelezettségének. A HAPP nyilvánossága biztosított. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. 6. Nevelési alapelveink, céljaink, feladataink, Óvodakép, Gyermekkép, Jövőkép 6.1 Nevelésünk alapelvei a jogszabályok tükrében A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Értékalapú szemléletközpontúság alapelve: a köznevelés egészét és a pedagógiai kultúrát áthatja a keresztény világnézet és az emberi magatartás alapvető értékei így a szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, tudás szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés 1. (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi, értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi, akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. 1. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, melynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, 28

29 a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. 1. (3) A nevelési - oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra törekvés, a gyermek elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok ellenőrzése, és a gyermek fejlődését biztosító sokoldalú a követelményekhez igazodó ellenőrzés, értékelés jellemzi. A módszereket és szempontokat a nevelési folyamat elején ismerteti a szülőkkel, életkoruknak megfelelően a gyermekekkel. pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál. Kötelességek és jogok egységének az alapelve: a gyermek a pedagógus és a szülő kötelezettségei és jogosultságai egymástól el nem választhatóan érvényesülhetnek. A gyermek, a szülő, és a pedagógus vallási és világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása. A köznevelési intézmény működésének alapvető keretét alkotó törvényesség (legalitás) elve. 3. (1) A köznevelés központjában a gyermek, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés, oktatás feladatát a gyermek szülei és törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. (5) A nevelés - oktatás nyelve a magyar, alternatív programunk szerint és az angol nyelv. (6) a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Az egész életen át való tanulás igényének felkeltése. A hátrányos megkülönböztetés tilalma. A gyermek mindenekfelett való érdeke. Az esélyegyenlőség biztosítása. 29

30 INTÉZMÉNYI BELSŐ ELVÁRÁS: Az intézmény stratégiai vezetésében kiemelt feladat az intézmény működését befolyásoló jogi szabályzók változásainak folyamatos figyelemmel kísérése. 6.2 Egységes nevelési elveink Pedagógiai céljaink összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, és a nevelési alapelvekkel. Óvodánkban folyó nevelésnek a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia: az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Az óvodába járó gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő szerepet kell, hogy vállalja. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára egyenlő hozzáférést. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény fantázia játék egységének megteremtésével. Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a mindennapi tevékenykedtetés, a drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszédre való késztetéssel. A környezet megismerésével, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással, az értékek védelmére odafigyelő, érzékeny gyermekek nevelésével. Egyéni képességeknek különbözőségét figyelembe véve zenei, énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével. Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával, mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A hátrányos helyzetben élő, szociálisan sérült, fejletlen gyermekek differenciált fejlesztésével. Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével. 30

31 Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai, írás előkészítő, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. A gyermekszemélyiség folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemének tartjuk. A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk. A magyar köznevelési rendszer minőségének javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be vel módosították az egységes külső szakmai ellenőrzési és értékelési rendszert. Hogy intézményünk felkészüljön a pedagógus, intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzésére, és az átfogó intézményi önértékelésre, az alábbi kompetenciák alapján határoztuk meg ELVÁRÁSAINKAT, pedagógus, intézményvezető és intézményi szempontból. Az óvodapedagógusok: 8 kompetencia terület 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A nevelés, ismeretátadás, a tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel, gyermekekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Intézményvezető: 5 kompetencia területen 1.. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Intézmény értékelés 7 kompetenciaterületen 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 31

32 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés A TÜNDÉRKERTBEN ARRA TÖREKSZÜNK, HOGY A FENT LEÍRT NEVELÉSI ELVEKET, KÖZPONTI ELVÁRÁSOKAT BETARTSUK, ALKALMAZZUK. 7. Óvodaképünk Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled annál több áramlik vissza rád Sigmund Freud Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni, életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról, a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, Az innováció, a kreatív gondolkodás az újszerű ötletek támogatásáról, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Csoportjainkban szeretetteljes, biztonságot adó, érzelem gazdag óvodai életet biztosítunk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy önállóságot, jó testi-lelki közérzetet nyújt minden gyermeknek. A közel azonos korú gyermekek nevelésében, képességeik fejlesztésében, kibontakoztatásában kiemelt szerephez jut a differenciált bánásmód elve, az egyéni különbségek alapján végzendő képességfejlesztés. Differenciált bánásmóddal segítjük a gyermekeket abban, hogy a belső tulajdonságaik alapján képesek legyenek fejlődni, tiszteletben tartva az egyéni különbözőséget. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint optimálisan tudjon kibontakozni, fejlődni, bölcsődés kortól az óvodáskor végéig. BELSŐ ELVÁRÁS ÓVODAPEDAGÓGUSOK: Az óvoda pozitív képének alakításához valamennyi partnerünkkel működtetjük a kommunikációs csatornákat, online eszközöket. 32

33 Gyermekközpontúak, játék- és személyközpontúnak valljuk magunkat, mert tevékenykedtető, személyiségfejlesztő nevelésünk tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, eltérő fejlődési ütemét. Ennek megfelelően olyan életteret biztosítunk számunkra, ahol mindegyikük szükségletei szerint valósíthatja meg vágyait, megélheti álmait elsősorban a játékokon keresztül. 8. Gyermekképünk Nem elég a tojás héját áttörni, meg is kell tanulni repülni közmondás Az óvodába lépő kisember egyéni személyiséggel rendelkező, egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodai dolgozók által közvetített minta alapján, a gyermek képessé válik arra, hogy befogadó, toleráns magatartást tanúsítson másik társával szemben, kerülve az előítéleteket. Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Mindenek előtt elfogadásra, bizalomra, és szeretetre vágyik. Önálló vágyakkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezik. Állandó változásban, fejlődésben van, elsősorban érzékszervei, és tevékenységei révén megtanul benne eligazodni. A kisgyermeket könnyű rávenni a tanulásra, hiszen nagyfokú hajlama van az utánzásra. A jól megválasztott pedagógiai ráhatások segítségével, fejlődnek képességei, érzelmei, kapcsolatai. Kialakul erkölcsi, esztétikai értékrendszere. Aktív, öntudatos, kellő szociális érzékenységgel rendelkezik, így megtalálja helyét a világban. Fontosak számára azok az emberek, akiket szeret, átéli mások érzéseit. Megérti és próbálja elfogadni a másságot. Az inger gazdag, sok érzékszervet igénybe vevő környezet előhívja belső aktivitását. Nagyon fontos, hogy elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalatokból származó élményeket. Szívesen vesz részt közös tevékenységekben. 33

34 Szeret játszani, mozogni, ügyesen mozog, szereti a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Elfogadja a közösség szabályait, értékrendjét, képes azokat megtartani. Tiszteli szüleit, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordul hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikál, érzelmeit képes verbális és nonverbális módon kifejezni. Érdeklődő, sok sok tapasztalattal felvértezett. Szereti a természetet, és a lehetőségeinek megfelelően óvja is azt. Magatartás és viselkedéskultúrája korának megfelelően fejlett, udvarias, illemtudó. Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat a gyermekközösségben. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal forduljanak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikáljanak, érzelmeiket képesek legyenek verbális és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal rendelkezzenek. 9. Jövőképünk..Nem elég azt mondani: Megteszek minden tőlem telhetőt Amire szükség van, azt színvonalasan meg kell csinálni Churchill Szeretnénk, ha a Tündérkert Óvoda, a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot, vidámságot adó, béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló mindig megújulni képes óvónők irányításával. Az intézmény vezetése tájékozódjon és tájékoztasson az oktatási trendekről, szakmai változásokról, a tervezéstől a végrehajtásig. Helyi Alternatív Pedagógiai Programunk, melyben kiemelten hangsúlyos a tevékenységek által szerzett korszerű ismeretelsajátítás komplex foglalkoztatási rendszerben, a sportok, a mozgás szeretetére nevelés és a játékos angol nyelvelsajátítás a kiemelt feladataival, melyben a gyermekek számára igyekszünk boldog, felhőtlen gyermekéletet, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani. Kerüljenek meghatározásra az intézmény erősségei, fejleszthető területei, a külső és belső intézményértékelés eredményei alapján. Készüljenek ezek alapján rövid, közép és hosszú távú tervek, a hozzájuk kapcsolt feladat meghatározásokkal. Óvodánk minden munkatársa arra törekszik, hogy partnereink igényeinek, a fenntartó által biztosított feltételek mellett, minél szélesebb körűen, hatékonyan megfeleljünk. Megismertetjük partnereinkkel értékeink, betekintést engedünk nevelési, oktatási elveink, jó gyakorlataink megvalósításába. (nyílt napok, előadások, fórumok) 34

35 Minőség szemléletű, a külső és belső értékelések eredményeire reagáló szakmai munka. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. A társadalmi elvárásoknak megfelelően elősegítjük a gyermekek szocializálódását, így képessé válnak arra, hogy a családi környezeten túl, hasonló társaikkal és más felnőttekkel is együtt éljenek. Fontosnak érezzük, hogy megfelelő magatartásformákat alapozzunk meg. Ahhoz, hogy a gyermekek jól eligazodjanak környezetükben, a családdal együttnevelve, minél kedvezőbb feltételek között megtanítjuk őket életkoruknak megfelelően kommunikálni, együttműködni. A gyermekek optimális személyiségfejlődését kívánjuk elérni, saját képességeik és fejlődési ütemük figyelembevételével. Az óvodapedagógusok rendelkezzenek inkluzív (befogadó) szemlélettel, teremtsék meg az integrálás (együttnevelés) lehetőségét. Az integrációs folyamatban a különböző képességekkel rendelkező gyerekeket differenciálás módszereinek felhasználásával, egyénekhez igazítottan segítsék, támogassák, fejlesszék. Figyelembe vesszük intézményünk külső és belső környezetét, a változások hatását nevelési, oktatási céljaink elérésére. Figyelemmel kísérjük az aktuális külső és belső változásokat, a szükséges változtatásokat megtesszük. Legyenek kreatívak, jókedvűek, szakmailag kiválóak, együttműködő, mindig megújulni képes óvónők és szakképzett nevelőmunkát segítők az óvodában. Alapozzák meg és segítsék a gyermekek tudatos értékválasztását, értékrendjük kialakítását. BELSŐ ELVÁRÁS ÓVODAVEZETŐ Az intézmény vezetés nyitott a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezésekre, innovációkra, fejlesztésekre. A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, reagál rájuk. Az intézményi jövőkép az intézményi dokumentumokban összhangban vannak. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének megismerését és a tanulásitanítás folyamatába történő beépülését. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS Figyelembe vesszük az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. 35

36 10.1 Nevelési céljaink, hitvallásunk 10. Célképzés az óvodában A kölcsönös megértés és szeretet, az interakciók, önmaguk és egymás megismerésének, közös élményeknek eredményeképpen, jó felnőtt és gyermekközösség kialakítására törekszünk. Tudatosan alkalmazzuk a gyermekek sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiaipszichológiai módszereket. Megvalósítjuk a nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész tevékenységre épülő nevelést. A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni, mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban, maximális érzelmi biztonságban. Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának- aktivitásának növelését, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. A képességfejlesztést helyezzük a nevelés középpontjába: alkalmazni képes tudás, képességek, készségek megszerzését, mely megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Ezzel is segíteni kívánjuk az önállóság, belső kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködés készség, kritikus gondolkodás, probléma megoldás személyiségjegyeinek kialakulását. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A gyerekek tapasztalataik alapján sajátítsanak el minél több alapvető ismeretet, és gyakorolják a problémamegoldó gondolkodást. Leljenek örömöt az ismeretszerzésben, a kreativitásban, önmaguk fejlesztésében. Ismerjék és védjék a természetet, óvják és vigyázzák környezetüket! Tiszteljék az életet. Célunk a szókincsbővítés a magyar és idegen nyelvben egyaránt, egymással párhuzamosan bölcsődés kortól kezdve folyamatosan 7 éves korig, egy rendszerben. Célunk és feladatunk megvalósítani az angol nyelv tanulásának a napi tevékenységben való beépülését, a szókincs megalapozását, bővítését, az angol nyelvi kommunikáció kialakítását és az elsajátított ismeret belső gátlás nélküli, természetes használatát. Célunk a matematikai képességek fejlesztésére való fokozott odafigyelés, a művészeti, zenei fejlesztés, mozgáskoordináció kialakítása, az érzékelés és cselekedtetés útján a gondolkodás fejlesztése. Legyenek boldogok és nevessenek sokat a hozzánk érkező gyermekek. Az érzelmi és erkölcsi nevelés komoly hangsúlyt kap nevelési gyakorlatunkban, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját. A megalapozott szokásrend kialakításával amely értékrendhez vezet olyan biztonságot kívánunk nyújtani a gyerekeknek, amely támpontot ad a mindennapokban, amely értelmes célokkal tölti meg azokat. Óvodai nevelésünk gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és 36

37 fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. Gondoskodunk a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Gondoskodunk a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek magatartásukkal, szakmai tudásukkal és a tárgyi környezettel biztosítják az egészséges életvitelt, a gyerekek szocializációját, képességeik differenciált fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását, és a másság elfogadását. Célunk az önállóság, az összetartozás, az egymásra figyelés, az önfegyelem és felelősségtudat kialakítása, fejlesztése. Önálló gondolkodásra, döntésre, választásra, önellenőrzésre, összefüggések felfedezésére helyezzük a hangsúlyt, melyhez kapcsolódik a beszédképesség kialakítása, fejlesztése és az írott nyelv megismerésének lehetősége. Az iskolai tanulási zavarok megelőzése az óvodai nevelési feltételek megszervezésével. A gyermekeinek interkulturális nevelése A családdal való együttnevelés során az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek a gyerekek. Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra, figyelemmel kíséri és elősegíti ezeknek a spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását. Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, melyben a nevelőtestület a célok érdekében egységes egészként dolgozik. Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a kihívásokat jelentő nevelési feladatok megoldását. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük partnereink igényeit, elvárásait. Eredményeink bizonyítják, hogy fejlesztő munkánk eredményes. Olyan közösség vagyunk, ahol a minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetartozás. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együtt nevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Pedagógiai tervezése és céljai összhangban állnak az intézményi alapdokumentumokkal, és a Kormány, az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükrözzön, ismerje és alkalmazza a tanítás/tanulás módszereit. 37

38 A gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat ismerjen és alkalmazzon. ÓVODAVEZETŐ Részt vesz az intézmény nevelési alapelveinek, céljainak és feladatainak meghatározásában. Figyelembe veszi az óvoda külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat, konstruktívan reagál, felméri a változtatás szükségességét. Folyamatosan figyelemmel kíséri a jogi szabályzók változásait, a HAPP az aktuális jogszabályoknak megfelel. A feladatok tervezése során a célok elérése érdekében a nevelőtestület bevonásával meghatározza a célokat, ha szükséges módosításokat hajt végre. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A stratégiai dokumentum (HAPP) az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készült. Az intézmény gondoskodik a gyermekek közötti, a gyermek és pedagógusok közötti, a gyermek és a pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jó együttműködésről. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában, a helyi közéletben. (helyi képviselő rendezvényei, szakmai programokat szervező alapítvány, képzéseken való részvétel). Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvárásnak megfelelő. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul. Az intézmény rendszeresen felméri a HAPP megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. 38

39 A nevelés alapvető keretei Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, a szocializáció biztosítás Az értelmi nevelés az óvodában Az anyanyelvi nevelés megvalósítása 11. Az egészséges életmód kialakítása 11.1 Általános feladataink Fő törekvésünk, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető tevékenységi formájára, a játékra, valamint - a teljes óvodai élet minden mozzanatát átszövő - anyanyelvi nevelésre alapozva szervezzük az egyes nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét a gyermekek természetes megnyilvánulási formái és az óvoda kultúraátadó hatásának kölcsönössége határozza meg Egészségnevelés Az egészségnevelésünk célja a higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja. Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a példamutatás, egyet lehet tehát érteni azzal, hogy az egészségnevelés lényegében személyiségformálás. Az egészségnevelés, az egészségmagatartás aktív alakítása pozitív hatással van a gyermek fejlődésére. Kedvezően befolyásolja a növekedést és a testarányok helyes alakulását. Az egészségnevelés feladatai A testi (szomatikus) egészség védelme (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés) A lelki (pszichés) egészség védelme (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) A szociális egészség védelme, szociális kapcsolatok harmóniája. (közösségi élet, segítés stb.) Egészségvédő képesség fejlesztése. 39

40 A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása. A gyermekekkel foglalkozók nevelők viselkedésének optimális szabályozása. A szülők otthoni egészségnevelő feladatainak megismertetése, elfogadtatása: (higiénés szokások kialakítása, egészségvédő példamutatás, szeretetteljesengedékeny, de következetes nevelési módszer) Szülőkkel való bánásmód, táplálkozási ajánlások, az otthoni életmódra való tanácsok, melyek képessé teszik a szülőket az egészséges életmód követésére. Az egészségügyi szolgálattal való együttműködés. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermek: testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét. Alapvető feladat a testápolás, egészségvédelem és egészségfejlesztés megalapozó szokásainak alakításában: kisgyermek higiénés nevelése, az alapvető higiénére szoktatás - gyakoroltatás, ellenőrzés, folyamatos korrekció- a tisztálkodás, anális toalett, a székelés és vizelés regulációja, kulturált étkezés, a környezethigiénia és a rend, a balesetmentes viselkedés (szúró vágó eszközök használata) a ruházat tisztántartása. (nem minden esetben) Feladatok a testi nevelés terén a kisgyermek mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése. Tudatos, célszerű összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése az alapvető mozgásfunkciókban: járásban, sietésben, futásban, lépcsőn járásban. Az emberi kapcsolatokban nélkülözhetetlen humán mozgáskultúrában: (játékban, feladatteljesítésben, együttes tevékenység segítésében, baleset megelőzésében, fertőzést megelőző magatartásban Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a 40

41 gyermek a mindennapi élet alternatívái, élethelyzetei közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. A gyermekek családból, vagy bölcsődéből, családi napköziből hozott életmód ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Az egészséges életmódra nevelés meghatározó jelentőségű, mert a megszerzett ismeretek, a kialakult szokások és készségek a későbbi életvitelt nagymértékben befolyásolják. Az egészséges életmódra nevelés területei Gondozási feladatok: - egészséges környezet megteremtése - helyes életritmus kialakítása - testi szükségletek kielégítése: - étkezési kultúra megalapozása - testápolás, öltözködés, önkiszolgálás Testi nevelés feladatai: - mozgás - egészségvédelem Egészségnevelés: - táplálkozás - életmód Egészséges környezet biztosítása Rendszeres, alapos takarítás, fertőtlenítés betartása, tiszta környezet biztosítása napi és heti nagytakarítással. Az egészségügyi előírásoknak megfelelő helyiségek barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele, e kívánalmak folyamatos biztosítása. Az esztétikai érzék formálása élősarok berendezésével, zöld növények elhelyezésével. A csoportszobákban elegendő játéktér biztosítása a mozgásos játéktevékenységekhez. Minél több idő biztosítása a szabadban az edzettség alakítása érdekében. Sport programok szervezése, rendszeres lebonyolítása, hetirendben megjelölt időben. Só- tornaszoba üzemeltetése, a gyerek csoportok beosztása a napi és a hetirend szerint. A fák, növények, állatok védelme. Testápolás A gyermekek tisztasági igényének kialakítását szolgálja. A befogadás ideje alatt megismerkednek a mosdó, a tisztasági eszközök használatával, a testápolás szokások 41

42 sorrendjével. Igyekszünk a feltételeket úgy megteremteni, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék a teendőket. A testápolás végzése és segítségnyújtás közben beszélgetés a gyermekkel. A gyermek igényei alapján segítség nyújtása. Az óvodai és családi gondozási szokások összehangolása. A tárgyi feltételek biztosítása a bőrápoláshoz, fogmosáshoz, a WC-használat intimitásához. Az önállóság kialakulásának segítése. A szülők figyelmének felhívása a réteges öltözködés fontosságára. Öltözködés Fokozatosan alakítjuk ki a helyes, időjárásnak megfelelő öltözködési szokásokat. A szülőket próbáljuk meggyőzni a praktikus, kényelmes játszóruhák, és kinti időjárás álló felső ruházat használatára. Ne divatosan, hanem praktikusan öltöztessék gyermekeiket, a réteges öltözködés szabályainak betartásával. Mindig legyen elegendő alsó és felső ruházatból váltóruha, váltó cipő, tornafelszerelés, és a sportokhoz való ruha. (védősisak, sí anorák télen, esővédő ruha, csizma stb.) A táplálkozás, élelmezés A kisgyermekkorban az egészséges testi, szellemi fejlődéshez szükséges és előírt élelmiszerek, nyersanyagok szakemberek által összeállított étrendjét kívánjuk a gyermekeknek biztosítani. Gyermekétkeztetési engedéllyel rendelkező konyha, melegítő edényekben szállítja az ételt. Zöldséggel, gyümölccsel, főzelékekkel, csirke-, hal-, pulykahússal biztosítjuk a változatos étkezést. Tálaló konyhánkban készítjük a tízórait, az uzsonnát. Az étel beszerzést, tárolást, tálalást és a mosogatást a HACCP szabályainak, előírásainak betartásával végezzük. A HACCP dokumentumokat napi szinten vezetjük. A gyermekélelmezést biztosító konyha is rendelkezik a HACCP tanúsítvánnyal. Feladatok a gyermekek étkeztetésében Az egyéni ízlésbeli eltérések figyelemmel kísérése. Az ismeretlen ízek fokozatos elfogadtatása a gyerekekkel. Friss gyümölcsökből, zöldségekből saláták készítése a gyermekekkel közösen, ezzel is modellt nyújtva a családoknak a korszerűbb táplálkozás alakításához. Az ételallergiás gyermekek részére diétás ételek biztosítása. A családok vallási és egyéb okból eltérő étkezési szokásainak tiszteletben tartása. Az esztétikus terítés és a kulturált étkezés bemutatása, megtanítása. Az étel tálalásánál ügyelünk az esztétikus terítésre, a kulturált étkezésre. 42

43 Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan, kellő tapintattal végezzük, megfelelő időt hagyva a gyerekeknek a tevékenységre. Megtanítjuk a terítés szabályaira, az étkezési kultúra ismérveire. Az alvásigény biztosítása Az alvás idején, a pihenő időben redőnyök lehúzásával, a kellő sötétség, csend biztosításával, saját ágyneműben, pizsamába átöltözve, otthont utánzó környezetben történik. Ha nem tud elaludni, nyugtató simogatással, ölbe vevéssel segítjük az álomba merülését. Az 5 6 éveseknél az alvás igény lecsökkenésével az alvás idő, pihenő idővé alakul át. Minden nagycsoportos gyermeknek számára ajánlott a napi 1 1,5 óra csendes pihenő. Ezt alvással, vagy csenden pihentető fekvéssel töltik. Ez létkérdés az egész napi mozgás, tevékenykedés után, mind az idegrendszernek, mind a vázizomzatnak pihennie kell, hogy utána folytathassák aktív életüket. Fontos: Lefekvés előtt alapos szellőztetéssel friss levegő biztosítása. Az elalvás segítése meséléssel, esetenként altatódal eléneklésével. A nyugodt lelkiállapot kialakulásának biztosítása otthonról behozott plüss játékok, pléd, stb. engedélyezésével. CÉLJAINK: A gyermekek egészséges élet iránti igényének kialakítása, testi szükségleteik kielégítése, testi fejlődésük elősegítése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, nyugodt és biztonságos tanulási környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Arra törekszünk, hogy a gyermekben már az óvodás korban megalapozzunk egy olyan gondolkodásmódot, s olyan kritikai állásfoglalásra késztessünk, amely mindig nyitott és kész arra, hogy ellenőrizze saját magát. Az egészségnevelés kielégíthetően nem végezhető különféle foglalkozások kereteiben. Nem lehet külön módszerekkel tanítani pl. a fogmosást, vagy a helyes táplálkozást, mivel ezt csak a személyiségfejlesztés egyes fázisaiba beágyazva, komplexen valósíthatjuk meg. 43

44 A fejlődés mutatók óvodáskor végére Szükség szerint, önállóan tisztálkodik. Önállóan használja a WC-t. Megfelelő technikával mos fogat, a fogápolási eszközöket tisztán tartja. Vigyáz a mosdó rendjére. Szükség esetén önállóan használja a papír zsebkendőt. Önállóan öltözködik, ruháját összehajtva teszi a polcra. Kulturáltan étkezik. Helyesen használja az evőeszközöket. A nem ismert ételeket megkóstolja. Igyekszik környezetében rendet tartani. ÓVÓNŐI FELADATOK: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése terén: A gyermekek megismerési folyamatának elindításaként az óvoda kezdésekor anamnézis készítése. Az egyéni sajátosságok feltárása folyamatos megfigyeléssel, a testsúly, a magasság Évente két alkalommal történő mérésével. A gyermekek jó közérzetének biztosításához és a tevékenységek végzéséhez a testi szükségletek kielégítése. Természetes testközelség, óvónő és gyermek közötti meghitt viszony közben a gyermekek gondozása. A családból hozott szokások megismerése. A gyermekek igényeinek megismerése őszinte, tapintatos, elfogadást tükröző óvónői és dajkai hozzáállással. A testápolás, az étkezés, az öltözködés szervezettségének biztosítása. Azonos elvek egyeztetésével az egy csoportban dolgozó óvónők, dajkák között a gyermeki szokások egységes alakítása, mintaként szolgál a normák kialakításában. Elegendő idő biztosítása az önkiszolgáló tevékenységekhez, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben tevékenykedjenek a gyermekek. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUS 44

45 Megteremti a szociális tanulás feltételeit, utánzásra méltó, követendő minta és modell, a viselkedési kultúra kialakítása által (nevelési terv) A közösségi és pajtási kapcsolatok alakításában rejlő kedvező szociális hatásokat erősíti. Nevelési, pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, a Helyi Alternatív Pedagógiai program célrendszerével. A gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát figyelembe veszi, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Rugalmasan alkalmazkodik az érdekes vagy nem várt eseményekhez, ingerekhez. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél alkalmazzák a pedagógusok a megfelelő nevelési módszereket, az egyéni bánásmódot, a szociális hátrányok csökkentését. Őszintén és szakszerűen elemzi, értékeli pedagógiai gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. (önreflexiók, értékelő beszélgetések) Igyekszik feltárni az eredmények és az esetleges sikertelenség okait. Következtetéseket, és faladatokat fogalmaz meg saját szakmai fejlődése érdekében. ÓVODAVEZETŐ Irányítja a HAPP és az egészséges életmód kidolgozásának összehangolását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a PP követelményeinek teljesítése valamennyi gyermek számára. Gondoskodik, hogy az SNI-s gyermekek az egészséges életmód kialakítása során kiemelt támogatást kapjanak. Irányítja, összehangolja az egészséges alakításának tervezést, a tervek csoportokra, életkorra történő lebontását. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A csoportra tervezett, egymásra épülő, nevelési terveket, a programban meghatározott fejlődési mutatók, elvárások elérése a szülők, a gyermekek és munkatársak, a fenntartó elégedettségét szolgál. A gyermekek fejlettségi szintjét folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket negyedévente dokumentálják, éves értékelést készítenek. Az egészséges életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a HAPP-ban előírtak szerint jelenik meg a tervezés dokumentumaiban, a beszámolókban. Az intézmény gondoskodik a gyermek, pedagógus, pedagógiai munkát segítők közötti együttműködésről. 45

46 11.4 Mozgás és sport fontossága az egészséges életmód kialakításában A mozgás, mozgásos játékok A kisgyermekek életeleme a mozgás, ezért kisgyermekkorban az egészséges növekedéshez és fejlődéshez rendkívül fontosnak tartjuk a szabad mozgás állandó biztosítását. A tetszés szerinti testhelyzet és helyváltoztatás része a testi nevelésnek. A gyermek egészséges fejlődése érdekében biztosítjuk azokat a feltételeket, melyek a biológiai fejlődését segítik elő. Minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy sok időt töltsenek a szabadban. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél több mozgásformát megismerjenek. Kerékpározzanak, rollerezzenek, motorozzanak, szabadon mozogjanak, görkorcsolyázzanak, jégkorcsolyázzanak, ússzanak, pancsoljanak, lovagoljanak, jógázzanak, tornázzanak. A mozgást beépítjük minden foglalkozásformába, az anyanyelvi foglalkozásokba, használjuk a vers, mese -, ének, tanuláskor, az angol nyelvi foglalkozáskor. Sok ritmikus mozgás elsajátítását teszik lehetővé a népi játékok, gyermektáncok. A mozgásos tevékenységi formák gyakorlása a mozgás összerendezettségét, a memóriát, a mozgás sémák begyakorlását biztosítja a gyermekek számára, a közösségi élményen kívül. A mozgáskoordináció fejlesztését segítik a játszótéri programok, a Móricz Tornacsarnokban megtartott foglalkozások, a mászó, csúszó akadálypályák, az erdei séta, az úszás, a görkorcsolya, a jégkorcsolya, biciklizés, a lovaglás, a teakwondo gyakorlatai. A jól felszerelt városi játszótereken, is nagyszerű lehetőség van az eszközök igénybevételével, a mozgás játékos, szabad, spontán gyakorlására. Fontos, hogy a mozgás fejlesztés különböző foglalkozásain elhangzott szavak nagymértékben fejlesztik a szókincsüket, mert itt a legtermészetesebb módon sok kifejezést tanulnak meg magyarul és angolul. Pl. a testrészek nevét, a különböző helyváltoztatások, mozdulatok nevét, valamint a névutók használatát: is le fel alá fölé lejjebb feljebb stb A mozgáskoordináció, egyensúly fejlesztés A mozgáskoordinációval, a gyermek mozgásának harmóniáját, a cselekvés sorrendjének könnyed kivitelezését teremtjük meg. A koordinált, összehangolt testmozgás minden sporttevékenység és a mozgás alapja. Célunk a mozgáskoordináció fejlesztésével: A gyermek organikus fejlődésének megfelelő helyes testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása, lazítása, légzés, légző izmok fejlesztése, helyes légzés tanítása, 46

47 koordináció, finom koordináció, egyensúly, manuális készség fejlesztése, tartásjavítást segítő gyakorlatokkal. Természet szeretetére és védelmére való nevelést, a mindennapokban. Az érzék és mozgásszervek fejlesztését, mely alapja a gondolkodás fejlődésének. Az egyensúly kialakításánál a belső figyelem, belső térérzékelés megtapasztalása, a váz izomzat ellenőrzésének kialakítása az alapja a különböző testhelyzetekben történő mozgás kivitelezésnek. Egyensúly megtartásának kialakítása: relaxáció, külső fegyelem, belső figyelem, koncentráció fejlesztésével. Erre alkalmasak és ajánlottak a Kompetencia alapú óvodai program módszertani segédanyagai. Fejlődés: A gyermek aktivitására, tevékenységére, illetve a nevelő direkt és indirekt irányításának hatására következik be a gyermek mozgásfejlődése. CÉLUNK: A gyermekek testi képességeinek, természetes, harmonikus mozgásának, téri tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség sokoldalú és akarati tényezőinek fejlesztése ÓVÓNŐI FELADATOK: A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek alapvető igényeként felmerülő mozgásszükséglet kielégítése. A testnevelés foglalkozásokon megismert mozgásformák zavartalan gyakorlásának biztosítása a szabad mozgás során. Mozgásfejlesztésre alkalmas eszközök biztosítása az udvaron. A tornagyakorlatok végeztetésével a fegyelmezettség és a figyelemmegosztás képességének alakítása. Szabályjátékok szervezése az önuralom erősítésére és az egészséges versenyszellem alakulására. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele a mozgásos tevékenységek összeállításában és az eszközök megválasztásában. 47

48 3-4 éves gyerekek esetében: A szervezett mozgástevékenységben a nagymozgások fejlesztése. A gyermekek részére futásgyakorlatok, ugrás, dobás, labdagyakorlatok szervezése. Mozgásos játékok szervezése támaszgyakorlatok (kúszás, csúszás, mászás) a talajtorna elemeinek (gurulás a test hossztengelye körül), s az egyensúlyozásnak a testnevelés foglalkozásba való beépítésével. Különféle kézi szerek (szalag, babzsák, körkötél) alkalmazása. Erőkifejtésre sarkalló gyakorlatok összeállítása, bemutatása, bemutattatása, gyakoroltatása. 4-5 éves gyerekek esetében: Elsődleges feladat még mindig a nagymozgások fejlesztése. Akadályokon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással történő futások beépítése a mozgásos foglalkozásokba. Ugrásgyakorlatok, egykezes felsődobással célba dobás szervezése a játékidőben is. Támaszgyakorlatok végeztetése talajon, padon. A gurulóátfordulás előre (bukfenc) és a "csikórugdalózás" gyakoroltatása. Egyensúlyozás gyakoroltatása 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos padon. Labda- és babzsák-gyakorlatok szervezésével a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése éves gyerekek esetében: A mozgásanyag összeállításánál az észlelés, alaklátás, formaállandóság fejlesztésének figyelembe vétele. A finommotorika fejlesztése különböző gyakorlatokkal. Szabályjátékok szervezése. Fokozódó futás, gyorsfutás szervezése az udvaron. Páros lábon, fél lábon szökdelés, sorozatugrások, magas- és távolugrás beépítése a mozgásos foglalkozásokba. Egykezes, kétkezes alsó-, felsődobás célba, 2 m magas kötél feletti dobás gyakoroltatása. Labdavezetés gyakoroltatása járás, futás közben. A támaszgyakorlatok bővítése pók- és rákjárással, talicskázással. A test hossztengelye körüli gurulás mellett előre- és hátra bukfenc, valamint a kézenállás előkészítő gyakorlatok. Az egyensúlyozó járás gyakorlási lehetőségének biztosítása talajon, padon, fej-, kar-, lábmozgásokkal összekötve is. Függeszkedés gyakorlásának biztosítása benti-kinti tornaszereken, mászókákon. A balesetek megelőzése érdekében a szabályok megismertetése, rendszeres felidézése, betartatása. 48

49 BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Támogatja a gyermekek önálló tapasztalatszerzését, önálló próbálkozásait, felfedezését, tapasztalatok feldolgozását. Segíti a problémamegoldó gondolkodásuk fejlődését. Az önálló tapasztalatszerzéshez az életkornak, és az egyéni képességeknek megfelelő eszközöket biztosít, az eszközökben rejlő lehetőségeket kihasználja. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára megvalósítja a differenciálást. A mozgásos tevékenységeknél is alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. A gyermekek testi épségének megőrzését, a balesetek megelőzését szem előtt tartja. Visszajelzései, értékelései világosak, rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak, pozitívak, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Konkrét cselekvéshez kötötten értékel, segítve a helyes viselkedés alakulását. A fejlődés mutatói az óvodáskor végére Mozgása összerendezett. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Tud ütemtartással járni. A gimnasztikai gyakorlatokat pontosan, helyes testtartással végzi. Képes rövidtávon egyenletes iramban futni. Néhány lépésig tud labdát vezetni. Verseny- és ügyességi játékokban betartja a szabályokat. Tud egykezes felső dobással célba dobni. Tud gurulóátfordulást végrehajtani. Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani Sporttevékenységek beépítése napi - és, heti rendünkbe A gyermekek személyiségfejlesztésének egyik leghatékonyabb útja a sporttevékenységen keresztül vezet. Biztosítjuk azokat a mozgásos tevékenységeket, amit a gyermek örömmel sajátít el, kihívásnak érez, az egészséges versenyszellemét aktivizálja, az akarat, a bátorság, a csapatszellem, az együvé tartozás érzését erősíti és a 49

50 későbbi életére is kihat. Ezért tudatosan törekedtünk arra, hogy olyan szakembereket nyerjünk meg az ügyünknek, akik a célmegjelölésünk megvalósításában tevékenyen, alkotó módon részt tudnak venni, és a kisgyermekek nyelvén, azokkal jól együttműködve tudjanak dolgozni. Sport programok és sportos tevékenységek Június 1-től augusztus 31-ig: A szabad levegőn végezhető sportok dominálnak. Kerékpározás, kirándulás, túrázás, görkorcsolyázás, úszás, pancsolás, lovaglás, a teakwondo, gyermekjóga a szabadban, szervezett mozgásos foglalkozások. Ezeket a szülők igényeinek figyelembe vételével szervezzük. Szeptember 1 től május 31-ig: A napi rendszerességgel, tornatermi környezetben végzett sport és mozgásos tevékenységben és a játékba integrált tanulással biztosítunk folyamatos és kivételes testi és szellemi fejlődést a gyermek számára. A gyermekek mozgásigénye alapvetően jóval meghaladja, a felnőttekét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekekkel a rendszeres mozgás mellett lehet a szellemi fejlődés, tanulás terén is elérni a legjobb eredményeket. Ha a gyermek mozgásigénye megfelelő mértékben és rendszeresen kielégített, úgy lényegesen könnyebben fogadja be az Őt érő szellemi ingereket is. Az úszás, vízhez szoktatás, jégkorcsolyázás, görkorcsolyázás, taekwondo, segítségével a gyerekek mozgáskoordinációja és edzettsége, koncentrációs képességük különlegesen magas szintre kerül a magánóvodánkban eltöltött évek alatt Felkínált sporttevékenységek és szerepük az egészséges életvitel kialakításában Vízhez szoktatás, úszásoktatás Az úszás az egyik legrégebbi sport, mely szinte egyidős az emberiséggel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy kisgyermekkorban szokják meg és szeressék a vízben való játszást és úszást. Az úszás nem csupán egy sport-, de szabadidős tevékenység is, továbbá az egészség megőrzése céljából is szorgalmazzuk a részvételt: összes izomcsoportot egyszerre mozgatja meg, az egyik leghatékonyabb mozgásforma kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye, 50

51 legtöbb izomcsoportot egyszerre és alaposan megmozgatja, az erőt, állóképességet és a rugalmasságot is fejleszti. Nem csak testünk izomzatát dolgoztatja meg, hanem a szív- érrendszer, légzőszervrendszer, anyagcsere mellett az egész szervezet működését képes kedvezően befolyásolni, amelynek következtében javul a sejtek, szövetek oxigén ellátása. Az úszással nem csak a kondíciót, de a koordinációs képességet is fejleszthetjük, de fontos szerepe van a testtartás javításában (gyógy úszás kamaszkori gerincferdülés megelőzésére), cukorbetegség karbantartására. Boldogság hormon szabadul fel úszás közben, idegnyugtatás céljából is jó az úszás. A lelki nyugalom, kiegyensúlyozottság, lelki béke megtalálásában is segít. Az úszás az egyetlen a sportok közül, amely nem terheli a csontrendszert elsősorban a gerincoszlopot és nem hogy gátolja, de elősegíti a növekedést. Az úszás arányosan fejleszti a test minden izmát, fejleszti a keringést, a hajszálérrendszer kialakulását. Az úszás immunerősítő hatása ma már nem vitatott, mint ahogy az sem, hogy a rendszeres sport megelőzi a legtöbb krónikus mozgásszervi betegség Az egész kicsik az első évben sok játékkal és rávezető gyakorlattal vízbiztonságot szereznek a kisvízben, megtanulják a kar- és lábtempó alapjait, beugrálnak a vízbe, megszeretik a vizet. A középső csoportosok egyre biztonságosabban mozognak a vízben. A nagycsoportosok már bátran mennek az oktató jelenlétében a mélyebb vízbe, de ami a legfontosabb: szervezetük különösen edzetté válik. E sportok keretében ugyancsak szakoktatók foglakoznak a gyerekekkel. Legnagyobb örömünkre az oktatóktól mindig pozitív visszajelzést szoktuk kapni! Jég - görkorcsolyázás Szívesen, kedvvel korcsolyáznak, fegyelmezetten hajtják végre a gyakorlatokat. Ma már az sem okoz problémát, ha a szülő nem tudja gyermekét bevezetni a korcsolyázás, a görkorcsolyázás rejtelmeibe, hiszen az óvodai évek során szakképzett, hozzáértő és gyermekbarát oktatók tanítják a korcsolyázás rejtelmeire. Egész évben ugyanazon oktatók tanítják a gyermekeinket görkorcsolyázni és jégkorcsolyázni. Óvodánk programjában egész évben görkorcsolyáznak, tavasszal, nyáron, ősszel a szabadban, télen rossz idő esetén a sportcsarnokban. Télen a Jégpálya nyitva tartásától függően jégkorcsolyáznak gyermekeink. 51

52 A (gör)korcsolyázás sok más sportág alapmozgására vezet rá. Fejleszti az egyensúlyérzék, az ügyesség kialakulását, koordinálja a mozgást. A kis gyermekek részére lebontott edzésmódszert és a megfelelő védőfelszerelést használnak. Lovaglás 3 éves kortól 6-7 éves korig, egész éven áttartó, (az időjárás függvényében) lovagoltatás terápiás célból, saját shetlandi pónilovunkon valósul meg. Mind a szülők, mind a gyermekek között nagy sikere van a lovas programnak, a lovas terápia hatása miatt. A lovas oktatás olyan speciális komplex fejlesztési módszer, amely értékes eszköz, mind a gyógyításban, mind a megelőzésben, rehabilitációban és fejlesztésben. Lovaglás közben, fontos szempont, hogy a szabadlevegőn, kint a természetben vannak a gyermekeink. Taekwondo Koreai eredetű harcművészet, a lábbal és kézzel küzdés művészete. A harcos, aki megacélozza testét, annak a lelke is nemesedik, és megvalósítja a test, a lélek és a szellem tökéletes összhangját. A taekwando személyiség fejlesztő hatása Segíti az óvodából kikerülő gyermekeket, hogy jobban meg tudjanak felelni az iskolai elvárásoknak. Fejleszti az önfegyelmet, küzdőszellemet, mozgékonyságot, teherbírást, figyelmet, koncentrációt, együttműködést, erőnlét növelését, belső tartást, akaratot, kitartást, reflexet, gyors helyzetfelismerést, problémamegoldást, tűrőképességet, ügyességet. A bal és a jobb agyfélteke összehangolt működését gyakorlatok során fejleszti. A taekwando széleskörű képességfejlesztő mozgáskultúrát alakít ki a gyermekeknél. Fizikai, pszichés állapotukat erősíti. A foglalkozásokon nagyon sok játékos feladaton keresztül javul a mozgáskoordinációjuk, figyelemösszpontosító képességük, miközben újabb és újabb sikerélményhez jutnak. Elősegíti a sportoló gyermek felnőtt társadalomba való beilleszkedését, megtanulja tisztelni társait, partnereit, nevelőit Minden későbbi sporttevékenység alapjául szolgál. A győzelemért, az embernek mindenek előtt, tudnia kell önmagát legyőznie. 52

53 ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Törekedjen, változatos helyszín biztosításával, jól szervezett programok lebonyolítására, mely erősíti az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket. Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek akaratának és demokrácia elvének érvényesítésével, a közös szabályok alakításával, a pozitív példák megerősítésével. Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A gyermekek szabad játékához, különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket (oldott légkör, beszédre ösztönző tárgyi környezet) alakít. Olyan helyzeteket teremt és módszereket alkalmaz, mely az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során a gyermekek közti kapcsolatokat erősíti. A gyermekeket egymás elfogadására, a különbözőségek tolerálására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. A közös élményeken keresztül az összetartozás érzését erősíti. Tudatosan tervezi az alapvető érintkezési szabályokat. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, mely a gyermekek fejlődését segítik. A személyre szabott értékelést helyezi előtérbe Az óvoda egészségvédő programja A program célja: a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás- fejlesztés) a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonságnyújtás,) a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés) az egészségvédő képesség fejlesztése. A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása az óvodapedagógusok és a munkájukat segítők viselkedésének szabályozása a szülők otthoni egészségnevelő feladatai az egészségügyi szolgálattal való együttműködés. Az egészségvédő program tartalmi elemei Mindennap gyümölcs, és zöldség nap. Balesetvédelmi, megelőző tájékoztatás a gyermekek életkorának megfelelően. 53

54 Tegyünk az egészséges fogakért! (fogorvosi vizsgálat, tájékoztatás a fog helyes tisztántartásáról, a szájápolásról, fogmosás az óvodában) Sport foglalkozások szervezése. Egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend, reformétkeztetés az óvodában.(teljes kiőrlésű, magvas kenyér, pékáru, több zöldség, gyümölcs, kevesebb cukor, só használata) A gyermekek fizikális fejlődésének figyelemmel kísérése. A gyermekek mindennapi aktív mozgásának biztosítása. A higiénikus, egészséges életvitel kialakítása A lelki egészség megóvása a napközbeni relaxáló gyakorlatokkal, továbbá olyan támogató környezet biztosításával, amelyben a gyermek jól és biztonságban érzi magát, személyisége kibontakozhat. Egészség hét projekt, Teddy Maci korháza. Az egészségvédő program megvalósításának személyi feltétele óvodavezető óvodapedagógusok munkájukat segítő munkatársak, edzők, szülők, gyermekorvos fogorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai Környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatos magatartás kialakításának létjogosultsága van az óvoda nevelési rendszerében. A gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozása, rajtuk keresztül az szülők szemléletmódjának alakításában. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti tevékenység és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelő sétákban, kirándulásokban. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokat kompenzáljuk. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel valamennyi korcsoport megismerkedik, életkortól függően. A témakörön belül az egyes témák a gyerekek életkorának előrehaladtával lineárisan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek. 54

55 A fokozatosság elvét követjük a megismertetés során: a közelebbitől a távolabbi felé haladunk. Szemléltetésben, a közvetlen környezetben való megfigyeléstől a képi ábrázoláson való megfigyeltetés felé. Érvényesítjük a differenciálás pedagógiai koncepcióját a nevelés folyamatában. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Érzelmek, kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés, élménybefogadás keltése. A pedagógusok közösségében olyan értékrend kialakítását tartjuk fontosnak, mely az elődök értékteremtő és természetmegőrző munkáját helyezi előtérbe. (az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkoztatva). Célunk: Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása, amely magába foglalja a szűkebb és tágabb környezet, kulturális és természeti értékek megismertetését, megszerettetését és annak megóvására való nevelést. A gyermek életkorának megfelelő természeti, - emberi, - és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melynek birtokában biztonságosan eligazodik az őt körülvevő világban. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek. A környezet megismeréséhez, viselkedéskultúra megalapozásához szükséges jártasságok, készségek kialakítása. A környezettel való harmonikus viselkedés, tevékenység megalapozása. A természethez fűződő pozitív viszony kialakítása, elmélyítése, növények, állatok óvására, szeretetére nevelés és a környezettudatos magatartás formálása. A szűkebb és tágabb környezet megismerése kapcsán környezettudatos magatartás és gondolkodásmód kialakítása. A gyermekek a játéktevékenységükbe ágyazva ismerhessék meg a népünk kultúráját, váljanak fogékonnyá annak befogadására. Hagyományaink értékeinek folyamatos megélése a mindennapok tevékenységeiben és a jeles napok szokásrendszerében törtéjen. A mindennapok népszokásőrző tevékenységeiben a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést erősítjük. 55

56 Feladatok: A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára és a megismerés okozta örömre építve sokszínű viszony kialakítása az objektív világhoz. A komplexitás érvényesítése a tevékenységformák között. A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. A családi és tárgyi kultúra értékeinek, és a néphagyományok szem előtt tartása. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése A környezettudatos magatartás megvalósításának tartalma A művészeti tevékenységekben a tárgyak, eszközök (gyufásdoboz, fonalak, gombok, dobozok) újrahasznosítása. A természet adta kincsek (falevelek, toboz, kavicsok, kukoricacsutka, stb.) felhasználása a mindennapi tevékenységekben (mérés, számlálás, vizuális tevékenységek) Gondoskodás az állatokról (madáretetés, tanyalátogatás, fácán teleppel való ismerkedés) Faültetés, óvodai udvarunk virágosítása, Víz világnapján a víz védelmére nevelés, károsító tényezők megismertetése közvetlen tapasztalatszerzéssel. Természet óvására való nevelés (fákról, növényekről való gondoskodás) komplexen beágyazva a mindennapi óvodai életünkbe. Betakarítás, diószedés, must készítés A betakarított termés felhasználása a játékban. A kisgyermek első tapasztalatait közvetlen környezetéből meríti. Ezért a családi nevelésnek alapozó, a személyiség alakulásában elsődleges szerepe van. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Ahhoz, hogy gyermekeinkben kialakuljon a környezettudatos magatartás, olyan pedagógusokra van szükség, akik azon fáradoznak, hogy megismerjék a természeti és társadalmi értékeinket, hogy a környezet és egészség harmonikus egységben érvényesüljön. 56

57 Szeretnénk megalapozni, hogy a jövő nemzedékei a természettel együtt élni tudó környezettudatos emberekké váljanak. Az óvodapedagógus és a nevelőmunka segítői együttműködve a fenntartható fejlődés érdekében, tegye hangsúlyosabbá a környezettudatos magatartás formálását, alapozását alakítását. Segíti a gyermeket abban, hogy megismerje, megtapasztalja szűkebb és tágabb környezetét, és felhívja a figyelmet annak értékeire, szépségeire, a séták kirándulások alkalmával. A szülőföld az itt élő emberek, a hazai táj, a népi kultúra, népszokások, megismertetése, átadása. Szeged történeti, természeti jellemzőinek, értékeinek megszerettetése. Nyitott szemléletű tervezéssel válogatás a gazdag lehetőségekből, néphagyományokból, ügyelve a komplexitásra, a nevelési területek kapcsolódására. A gyermekek népi kismesterségekkel való megismertetése a természetes anyagok, az eszközök biztosítása (textil, gyapjú, agyag, fa) és az alkotás segítése, a gyermekek tevékenykedtetését, a cselekvésbe ágyazott tanulást tartja szem előtt. Lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek a tapasztalatokra épülő ismereteiket gyakorolhassák szabad játéktevékenységekben, aktív közreműködéssel a környezetátalakításban. Olyan példát adni, amellyel védjék, óvják az élő környezetet, gondoskodjanak az életfeltételek biztosításáról (pl.: téli madáretetés, élősarok kialakítása, az udvar és a kert gondozása) Állandó szakmai megújulás, a pedagógiai munkát segítő szakirodalom folyamatos tanulmányozása, alkalmazása a mindennapokban. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUS Tudatosan tervez, pedagógiai tevékenységében olyan módszereket, eszközöket, szervezési formákat alkalmaz, melyek megfelelnek az adott korosztály értelmi, érzelmi, szociális és testi fejlettségi szintjének, mindezekre kiemelt figyelmet fordít. (problémamegoldás, több érzékszerven keresztül történő tapasztalatszerzés) Komplex módon veszi figyelembe a tartalmat, gyermekek előzetes ismereteit, tudását, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit. Figyelembe veszi a gyermekek motiválásánál az érzelmi sajátosságokat, fejlettségi szintjét. 57

58 Az alkalmazott módszereivel a tanítás-tanulás eredményességét, a kitűzött célok megvalósítását segíti. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. A kulcskompetenciák fejlesztését tervező munkájában és a tevékenységekbe építve megvalósítja. A tapasztalatszerzések, tevékenységek során olyan helyzeteket teremt, mely erősíti a problémamegoldó és önálló gondolkodást. Intézményi elvárás: A környezet kialakításában érvényesül a környezettudatosság és a környezetvédelem szempontjai. Rögzítettek az elvek és a szempontok, melyek alapján történik a tervezés, megvalósítás, a megfelelő tárgyi környezet kialakítása. 12 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és a szocializáció A gyermekek családon kívül is igénylik az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, megértő légkört, környezetet. Törekszünk arra, hogy az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvodapedagógus gyermek, gyermek dajka, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudat alakulását, és teret enged az önkifejező törekvéseinek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az óvodai élet szervezésével segítjük, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását. A gyermeki nyitottságra építve elősegítjük, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 58

59 A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) közreműködésével. A kisgyermek érzelmi gondolkodó, azaz érzelmei befolyásolják cselekvéseit. Az érzelmi nevelés fontossága és előtérbe helyezése különösen jelentős, hiszen az emberi lét alapja az a tudás, amelynek segítségével képes érzelmeit kifejezni. Az erkölcsi érzék fejlődését az érzelmek biztonsága teremti meg. Fontosnak tartjuk az érzelmi, erkölcsi nevelést, mert erkölcsi normák nélkül - melyek családokat, közösségeket, nemzeteket tartanak össze - összeomlik az évezredeken át életben tartó talapzat, mely az emberi lét értelmét meghatározza Közösségbe befogadás, beszoktatás Óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, és a családdal való szoros együttműködésre törekszünk. Az óvodába lépéskor tájékozódunk a gyermek élettörténetéről, az anya gyermek, és a család gyermek kapcsolatáról. Az új gyermekek esetében, az elő - beszoktatással élve, a szülő és a gyermek többször ellátogat óvodánkba, ismerkedve, az itt dolgozókkal, gyerekekkel és a környezettel. Gyerekeink egy része itt tölti bölcsődés korát, így nem ismeretlen számukra az óvodai lét. A befogadás alkalmával törekszünk arra, hogy elfogadjanak bennünket a gyerekek. Szem előtt tartjuk, hogy ez az elfogadás függ: a családtól (mennyire készítették fel a gyermeket, milyen az anya gyermek kapcsolat az óvodapedagógus személyiségétől, a gyerek személyiségétől, a gyermek előzetes elválási élményeitől, a gyerek önállósági fokától, Lehetővé tesszük az anyás apás beszoktatást. Engedjük, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat megjegyzés nélkül fogadjuk. Az óvodában derűs, szeretetteljes légkört alakítunk ki, megértő, türelmes gondoskodással vesszük körül a gyermeket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők előzetesen megismerkedhessenek az óvodával, az óvónőkkel, dajkával. Mindig a gyermek és a szülő körülményeinek figyelembevételével történik a befogadás. 59

60 Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Közösen ismerkedjenek meg az óvodai környezettel, a gyermekekkel és az óvónővel. Az együttlét biztonságot nyújt az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. A beszoktatás, befogadás időszaka több törődést igényel az óvónőktől és a dajkától, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az első két hétben a csoport óvónői, az egész nap folyamán együtt legyenek a gyerekekkel. A délutáni pihenésnél különös gyengédséggel foglalkozunk a gyermekekkel. Magukkal hozhatják kedves játékukat, az alvásnál megszokott tárgyaikat. A cumizásról nagy szeretettel, türelemmel szoktatjuk le őket, minden esetben kérjük a szülők segítségét. Mindennap mesével, altatódallal térnek pihenni, minden gyermek igényelheti az óvónő egyéni törődését, közelségét. A gyermeket és a szülőt elfogadó környezet meghatározó szerepet tölt be az óvoda elfogadásában, megszerettetésében. A családias hangulatban kialakul a gyermek kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Természetessé válik számára, hogy minden gyerek MÁS. Más egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, s így másságával együtt elfogadható, szerethető. A csoportszobákat a mozgás- és tevékenység igényének megfelelően rendezzük be úgy, hogy a gyermekeknek lehetőségük legyen az elkülönülésre, nyugalomra. A gyermekek saját helyük, holmijuk megkülönböztetésére saját jelet kapnak, aminek kiválasztásában figyelembe vesszük a bölcsődei jeleket, illetve a szülők és gyermekek igényeit is Óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata Az óvónő a gyermek közösségi életének irányítója. Közte és a gyerek között létrejövő kapcsolat sokkal erőteljesebb, mint a kortársi kapcsolat. Ezért a szocializációban kiemelkedő a szerepe: személyi értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkenti a gyerek egyéni fejlődését, miközben maga is a közösség tagja. tudatosan szervezi meg a gyermek értelmes élettevékenységét, környezetét. 60

61 A nevelés egész ideje alatt óvodapedagógusnak kell foglalkoznia a gyerekekkel. A nevelés eredményességéhez a dajka tudatos segítő munkája is hozzájárul, ha ismeri, tudja a nevelés célját, feladatát, módszereit. Mindezek megismertetése az óvodapedagógus kötelessége, feladata. A csoport szokás és szabályrendszere tartalmazza az elfogadott, egységes, normákat, magatartási, viselkedési szokásokat. figyelembe vesszük egymás jogos kívánságait, igényeit, de elvárjuk a szokások, szabályok betartását. közös élmények átélésén keresztül alakítható ki. Megtanulják a kialakult viták kulturált elintézési módját, tudják életkoruknak megfelelően kezelni a konfliktusokat. Az aktív tevékeny óvodai élethez elengedhetetlen a fegyelem, nem öncélú, hanem tevékenységnek megfelelő fegyelmet jelent. Nem tekinthetjük fegyelmezetlenségnek a tevékenységek, étkezések közbeni beszélgetést, jókedvet, fokozott mozgásigényt, hanem megtanítjuk annak kulturált formáját. A kompetencia alapú játékok segítségével formálni kívánjuk a közösséget és az egyes gyermeket. A humort jól használhatjuk a nehézségek, a görcsösség feloldásában. A humor azonban sohasem lehet gúnyolódás vagy sértegetés. A pozitív hatások érvényesítését tartjuk követendőnek: sokat dicsérjünk, a dicséretben azonban mindig hangsúlyt fektetünk az elért eredményre. A dicséret nem lehet öncélú. A bátortalan gyermekek nevelésekor minden apró előrelépést, fejlődést sikerként értékelünk. Az óvoda a szülő számára nem csak a beszoktatás ideje alatt nyitott. Kölcsönös egyeztetés után az óvodáskor végéig lehetővé tesszük a szülők számára a nevelőmunkánkba való közvetlen betekintést, tájékozódást. Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkörben a családi nevelés kiegészítése, segítve a gyermek szocializációjának fejlődését, alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulását, melyek elengedhetetlen részei a zavartalan együttélésnek. BELSŐ ELVÁRÁS - PEDAGÓGUSOK: A gyermekközösségben felmerülő konfliktusokat, azok okait ismerjék fel az óvodapedagógusok, helyesen értelmezzék, hatékonyan kezeljék. A gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözzék. 61

62 Pedagógus attitűd Teremtsen szeretetteljes légkört, melyben a bizalom, figyelmesség és segítségnyújtás veszi körül a gyermeket. Alakítson ki csoportjában stabil szokásrendszert Segítse, támogassa azokat a baráti kapcsolatokat, amelyeknek pozitív egymásra hatása van. Biztosítson sok közös átélt élményt, melyek növelhetik az egyén társas hatékonyságát. Alakítsa ki a gyermekekben a tiszteletadást a felnőttekkel, idősekkel, társaikkal szemben. Fokozatosan alakítsa a gyermek tűrő és konfliktusmegoldó képességét. Alakítsa ki a gyermekben, hogy türelem nem lemondás, csak a kívánt tevékenység késleltetését jelenti. Gyakoroltassa a játékban és egyéb tevékenységekkor a tapintatos viselkedést, figyelmességet és segítségnyújtást. Biztosítson minél több lehetőséget az óvoda csoportjainak közös tevékenységére, fokozott figyelmet fordítson az ünnepek és hagyományok ápolására. Segítse elő a gyermek zökkenőmentes beszoktatását a családdal együttműködve, mutasson példát a másság elfogadásában Segítse az átlagtól eltérő gyermekek beilleszkedését a közösségbe. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Felméri a gyermekek aktuális érzelmi, szociális, erkölcsi állapotát, ezt a személyiségnaplóban rögzíti. A különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos módszereket alkalmaz. A normák kialakításánál használt fogalmak pontosak, megfelelnek a gyermekcsoport fejlettségi szintjének. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Alkalmazza a hatékony gyermek megismerési technikákat. Személyiségfejlesztő munkájában a gyermekek hatékony megismerését szolgáló eszközöket alkalmaz. Ezek segítségével tudatosan végzi az értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlesztését. A gyermeki személyiséget nem statikusan, hanem önmagához viszonyított fejlődésben szemléli. Bátorít, megerősít, sikeres cselekvésre, magatartásra késztet. Értékközvetítése tudatos, pedagógiai tevékenységében megjelennek a nemzeti, egyetemes emberi értékekkel való azonosulás. Erkölcsi tulajdonságokat saját közvetít példaadásán keresztül. 62

63 12.3 Az óvodai szocializáció alapjai Nevelőtestületünk a gyermek felnőtt kapcsolatban az alábbi elveket és feladatokat határozta meg: személyre szóló pedagógiai hatások, szeretetteljes elfogadás, pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban, segítség adás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a társakkal, személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetések (alkalmanként egyénileg is) a gyermekek kommunikációjának megfejtése, megértése, a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekben (különösen krízis helyzetekben, válás, testvérszületés esetén) a tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénre ható befolyásolása a gyermekek változó testi - lelki szükségleteivel való kiemelt törődés. A gyermekekkel foglalkozó nevelő személyisége, jelzései, hatásai, mintája az erős érzelmi kötődés alapján jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában. Az énképet befolyásolják a társak megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel. Az egyént körbefonó szeretetteljes légkör erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé és könnyebben beilleszkedik. A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségű a szabály és szokásrendszer alakítása, a szabad játéktevékenységek kellő mértékű biztosítása, a közös kirándulások szervezése, a közös ünnepélyek, rendezvények szervezése, hagyományaink ápolása. Nevelési céljaink ezen a területen a családdal való hatékony együttműködés, a felnőttekkel és a társakkal való szocializáció megvalósítása, a főbb magatartási, viselkedési formák kialakítása, az emberek egymáshoz való viszonyának követése, a kommunikáció sokoldalú lehetőségeinek elmélyítése, kialakítása, alkalmazása, a szokás és normarendszer megalapozása. Megvalósítása: 63

64 a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, nyílt napok szervezése, versek, mesék, énekek, zenei anyagok sokszori meghallgatása, megismerése, átélése, játék, mint érzelem kiváltó, hordozó, fejlesztő eszköz igénybevétele közösség kialakítását segítő, élményt nyújtó programok, tevékenységek szervezése, viselkedési kultúra kialakítása, fejlesztése, szabályok, működési, tevékenységi keretek meghatározása, elfogadtatása, megtartatása mindennapi élet munkamozzanatainak tudatos felépítése, kialakítása, szervezése. Feladat, olyan szokásrendszer kialakítása, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt biztosít, ezzel is elősegítve a sikerélményen alapuló tanulást. CÉL: A megfelelő társas kapcsolatok alakítása: A gyermek egyéni érdekeinek érvényesítése mellett tanuljanak meg közösségben élni, beilleszkedni társaikhoz, a közösség normáihoz alkalmazkodni. A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével. Szokás és szabályrendszer megalapozása. A különbségek elfogadására, tiszteletére nevelés. A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyok kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása. Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jó és szép tiszteletére és megbecsülésére. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő, tevékenységek által történő személyiség-kibontakoztatás. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése: 64

65 ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit a közös élmények biztosításával. A csoportélet hagyományainak kialakítása, ápolása. Viselkedéskultúra megalapozás. Közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal Szeretetteljes elfogadás és megértés az egész nap folyamán, érzelmi biztonságot, harmóniát teremt. Érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartásminta nyújtása BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUS Gazdag, pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési értékelési eszköztárral rendelkezik. Derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt, személyisége nyitott, rugalmas, nyitott, nyugalmat áraszt. Meghitt játékteret, hosszan tartó, egybefüggő játéktevékenységet biztosít. A napirend betartásával érzelmi biztonságot teremt Az óvodai szocializáció - gyermek gyermek kapcsolatok alakítása Az óvodai gyermekközösség alakulásában eredmény: ha minden gyermek jól érzi magát a csoportjában, ha a gyermeknek stabil, de nem mindig azonos a helye a társai között, és szoros, meghitt kapcsolat fűzi őket egymáshoz. Én-tudata megerősödik, én képe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódik. figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe. A gyerek gyerek kapcsolatban modell lehet minden olyan viselkedési forma, amelyet a csoportban egy vagy több gyerek felszólítás nélkül követ, átvesz. Ezeknek a spontán viselkedési formáknak egy része állandósul, s a gyerek ismételgeti, beiktatja szokásrendszerbe, ezért a kiemelkedő szociális státuszú gyermekek fontos szerepet töltenek be, mert közvetítenek felnőtt és gyerekcsoport között, szokás és véleményformáló magatartásukkal. 65

66 Olyan óvodai légkört kell teremtünk, amelyben a barátok kölcsönös egymásra hatása optimális, a pozitív tulajdonságok hatnak az egyes párokra, baráti csoportosulásokra. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, amelyekben próbálnak igazodni. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis a szeretet. ÓVÓNŐI FELADATOK: A folyamatos és fokozatos szülőkkel történő beszoktatás biztosítása. Türelmes, elfogadó, szeretetteljes hozzáállással minta nyújtása. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Közösen átélhető örömök biztosítása hagyományok kialakításával, a meglévők (pl. születésnap, névnap, gyermeknap, stb.) ápolásával. Erkölcsi normák és ítéletek megfogalmazása. Felméri a gyermekek magatartási problémáit, szükség esetén szakmai segítséget kínál. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A Helyi Alternatív Pedagógiai Programnak megfelelően tervezi a csoport szokás- és szabályrendjét, nevelési terveit negyedévente felülvizsgálja, az eredményesség függvényében. Rugalmas, jó helyzetfelismerő képességgel reagál a mindennapi tevékenységekben, tisztában van személyiségének sajátosságaival, alkalmazkodik a szerepvállalásához. Reflexiói az eredményeket, de a sikertelenségek okait is feltárja. Megfogalmazza további pedagógiai feladatait. Pedagógiai munkáját a reflexivitás jellemzi. Pedagógiai céljait hangolja össze az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, az óvoda Helyi Alternatív Pedagógiai Programjának célrendszerével. A nevelési, didaktikai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatokat, munkaformákat módszereket, eszközöket tervez a tevékenységek megvalósítására. Alkalmazza a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél, és az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos módszereket, fejlesztési terveket dolgoz ki, meg is valósítja azokat. A felzárkóztatást és tehetséggondozást egyaránt fontos feladatnak tartja. ÓVODAVEZETŐ Irányítja a HAPP és az erkölcsi, érzelmi nevelés kidolgozásának összhangját, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a HAPP követelményeinek teljesítése valamennyi gyermek számára. 66

67 Gondoskodik, hogy az SNI-s gyermekek az erkölcsi, érzelmi nevelése, a szocializáció során kiemelt támogatást kapjanak. Irányítja, összehangolja a tervezést, a tervek csoportokra, életkorra történő lebontását. A HAPP követelményeiben megjelenik a fejlesztő jelleg, annak teljesítése valamennyi gyermektől elvárható legyen. Irányítja, támogatja az egyéni bánásmódot célzó nevelési eljárásokat, a hatékony egyéni fejlesztést, fejlesztő célú visszajelzései beépülnek a pedagógiai kultúrába. Gondoskodik arról, hogy a SNI-s gyermekek kiemelt támogatást kapjanak. Szakmai programokat, terveket úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A tervek elkészítésének irányelvei egységesek az óvodában, munkatársak felkészítése időben megtörténik, korszerű nevelési módszereket, technikákat, módszereket alkalmaznak. Az erkölcsi, érzelmi nevelés és szocializáció terén kitűzött célok, azok hatékony megvalósulása a dokumentumokban nyomon követhető, figyelembe veszi az SNI-s gyermekek adottságait A csoportra tervezett, egymásra épülő, nevelési terveket, a programban meghatározott fejlődési mutatók, elvárások elérése a szülők, a gyermekek és munkatársak, a fenntartó elégedettségét szolgál. A gyermekek fejlettségi szintjét folyamatosan követik, negyedévente dokumentálják, éves értékelést készítenek. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél alkalmazzák a pedagógusok a megfelelő nevelési módszereket, az egyéni bánásmódot, a szociális hátrányok csökkentését. Az érzelmi, erkölcsi és a szocializáció megvalósítása a HAPP-ban előírtak szerint jelenik meg a tervezés dokumentumaiban, a beszámolókban, a tervek összhangban vannak a stratégiai dokumentumokkal, célkitűzésekkel. Az intézmény gondoskodik a gyermek, pedagógus, pedagógiai munkát segítők közötti együttműködésről. A feladatellátáshoz biztosítja az intézmény a humánerőforrás meglétét. Az intézmény közösségépítő programokat szervez, a szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben, ezzel a szülők elégedettek. A fejlődési mutatók óvodás kor végére: A gyermek ragaszkodik az óvodájához. 67

68 Jól érzi magát a közösségben, ragaszkodik csoporttársaihoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez. Megtanulja és elfogadja a kulturált viselkedési és magatartási szokásokat, képes magatartásában is érvényesíteni ezeket. Társas viselkedésében megjelennek az óvoda által közvetített viselkedési szabályok. Ismeri és betartja a csoport szabályait, tiszteletben tartja a hagyományait. Szívesen kommunikál, köszön, betartja az udvariassági szabályokat. Érzelmein, indulatain koruknak megfelelően tud uralkodni. Betartja az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat, szabályokat. Elfogadja, tiszteletben tartja a felnőtt munkáját, követi az óvodában dolgozó felnőttek kérését, útmutatását. Képes társaihoz alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni. Aktívan részt vesz a közös tevékenységben, szívesen vállal megbízatást, munkát. Képes együttműködni a feladat elvégzésében. Kialakul feladattudata, véleménynyilvánítás módja. Érdeklődik társai iránt, együtt érez társaival. Észreveszi, ha valakinek segítségre van szüksége, segít. Vigyáznak egymásra, vigyáznak egymás holmijára, a játékokra és más használati tárgyra. Konfliktushelyzetekben kompromisszum-kész, képes alkukötésre. Jól tűri a kudarcot, tud veszíteni, indulatait tudja uralni. Képes a késleltetett megerősítés kivárására. Igazmondásra törekszik. Felelősséget érez a vállalt feladatokért Képes társaival kooperatívan együttműködni. Baráti közösségeket alakítanak ki, amelyek beilleszkednek a csoportközösségbe. Természetes szükségletté válik számára a közös tevékenység. A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik. Szociálisan érettek az iskolakezdésre. 13. Az értelmi nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával, amely terület nevelési programunk kiemelt része s a programunk következő fejezetében jelenítjük meg. 68

69 13.1. Játék és tanulás kapcsolata A tanulás nem más, mint tapasztalatszerzés, amely a külső környezettel való kölcsönhatás során keletkezik. Gondolkodása sohasem áll le, folyton tanul, mert folyton játszik. Az óvódáskor végéig a gyermeki tapasztalatszerzésben a játék spontaneitása uralkodik. A gyermek a játékban elsősorban önmagát tanulja. Belső pszichikus folyamatait tisztázza. Próbálja feszültségeit oldani, vágyait kielégíteni. Utánoz, kitalál. Veleszületett kíváncsisága arra ösztönzi, hogy keresse az újabb és összetettebb ingerhatásokat. Egyre nagyobb hatékonyságra és önállóságra törekszik önmaga és tárgyi- társas környezete felett. NEM TUD, NEM TANULNI! A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, ami a kisgyermeknek érdekes lehet. A játék lehet: A mozgásos játék, énekes gyermekjáték mondókára épülő, mesés dramatikus szöveges gyermekjáték A mozgásos játékok: a természetes mozgásokból építkeznek. Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, a labdával és egyéb eszközökkel való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása egy sor hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme. A játékos mozgás a legtermészetesebb mozgásbiztonság erősítő, mely akkor eredményes, ha önként és örömmel végzi. Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, együtt énekeljünk. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasza legyen a gyermeknek. Azaz énekes játék a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. A mondóka, dramatikus szöveges gyermekjáték mindennap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is. A vers, játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. 69

70 Játék számukra az alkotás, az anyagokkal való megismerkedés is. Fontos az étel kevergetése, a felnőtt utánzása, a gyurmázás, az agyagozás, a gipszkiöntés, a rajzolás, hajtogatás, vágás, a festés, nyomhagyás, stb. Alkotás közben a krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel stb. játszunk. Nem a végeredmény a fontos, hanem az odavezető út! Az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a tárgyak, élőlények méretének, súlyának, felületének összehasonlítása, halmazok összegyűjtése, szétválasztása, párosítása, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben, olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás Érzékelés fejlesztése Látás, hallás, beszéd, egyensúly, tapintás fejlesztése 3 éves korra az érzékszerveik szerkezetüket és működésük sajátosságait tekintve már hasonlóak a felnőttek érzékszerveihez. Óvodáskorban fejlődnek ki az egyes érzékelések és észlelések, legfontosabb tulajdonságai. A gyermekek a környezet benyomásait az értelmi képességek fejlettségi szintjének megfelelően fogják fel, őrzik meg, dolgozzák fel és alkalmazkodnak hozzájuk. A gyermek megismerő tevékenysége csak céltudatos és rendszeres érzékszervi működtetés mellett fejlődhet teljes értékűen. Megismerő tevékenységek: megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. Problémamegoldás, a gondolkodási műveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, absztrahálás, általánosítás, fogalomalkotás, ítéletalkotás, következtetések. CÉLJAINK: A gyermekek spontán szerzett ismereteinek gazdagításával, az ismeretek rendszerezésével, az értelmi képességek - észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd - fejlesztésével az iskolai tanuláshoz szükséges képességek alakítása. Fejlődés mutatók óvodáskor végére: Megérti a kapott feladatokat. Feladattudata kialakult, feladatvégzésében igényes. 70

71 Feladatai végrehajtásában kitartó. A megkezdett tevékenységet kitartóan, felszólítás nélkül befejezi. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Képes új ismeretek elsajátítására, ismeretei felidézésére. Képes ismeretei rendezésére. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Vannak önálló, kreatív ötletei. Tér-, forma- és időérzékelése korának megfelelő Az értelmi nevelés és fejlesztés tartalma A nevelés és fejlesztés, megoldása szerves egységben valósul meg, a teljes személyiségre hatunk. 3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet) manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Iskoláskorig a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el a fejlesztés. A fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszere. Tiszteletben kell tartanunk önállóságát. Minél több lehetőséget kell biztosítanunk ismeret- és tapasztalatszerzésre, azok rendszerezésére, bővítésére és élethelyzetekben való gyakorlására. A fejlesztés során el kell jutnunk odáig, hogy tapasztalatait a gyermek alkalmazni tudja, ezt beszédével kísérje, beszédfejlődése pedig új irányt adjon gondolkodásának. Programunkban úgy szervezzük a tevékenységeket, hogy a gyermekek egy adott témakörben évről évre - egyéni fejlettségüknek megfelelően - egyre bővülő ismeretanyaggal ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. 71

72 Közvetlen tapasztalatszerzések szervezése, melyek együttesen segítik a gyermekek egyéni képességeinek többoldalú fejlesztését, pl. aratás, betakarításban való aktív részvétel. Olyan óvodai élettér biztosítása, mely a gyermekeket cselekvésre, problémamegoldásra ösztönöz, és belső igénnyé válik a tanulás iránti vágy. (pl. egyféle játéktevékenység több napon keresztül történő gazdagítása, fejlesztése /bújóhelyek készítése, szerepjátékok/, segítése személyes motiválással- A gyermekek meglévő ismereteinek rendszerezése. Új ismeretek nyújtása a tevékenységek közben ok-okozati összefüggések megláttatása. A figyelmes észlelést és a szándékos megfigyelést elősegítő tevékenységek szervezése. Az emlékezet fejlesztésére gyakorlási lehetőség biztosítása. Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kapjon a gyermeki tevékenységek fejlesztése. A gondolkodás fázisainak fejlesztése: a szemléletes-cselekvő gondolkodástól az elvont gondolkodásig. A beszédfejlődés segítése. (Részletes feladatai az "Anyanyelvi nevelés és kommunikáció" című fejezetben találhatók.) A látás, hallás, tapintás fejlesztése. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A gyermekek személyiségének fejlesztését a megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Elfogadja, tolerálja a másságot, érződik a gyermekek fejlődésébe, fejlesztésébe vetett hite. Megfelelő módszertani kultúrával rendelkezik a gyermekek személyiségének megismerésében. Változatos gyakorlási lehetőségeket biztosít a hibás cselekvések önálló vagy segítséggel történő korrigálására. Tapintatos a hibajavításban. A tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. Rendezett környezettel, megfelelő számú eszközzel támogatja a gyermekek önálló tevékenykedését, tapasztalatszerzését. Párhuzamos tevékenységek lehetőségével biztosítja a tevékenységek közti szabad választást. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Használja az IKT eszközöket. 72

73 ÓVODAVEZETŐ Részt vesz az intézmény HAPP ban megjelenő oktatási alapelvek, célok, feladatok meghatározásában. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik, példát mutat, hogy az óvoda elérje a tanulási célokat. A gyermekek fejlődésére, eredmények javítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az óvodában belső ellenőrzést végeznek. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Figyelem középpontjában a gyermek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. Az SNI-s gyermekeknél is a fejlesztés nyomon követhető, a dokumentumokban (egyéni fejlesztési tervek, HAPP, csoportnapló) a mindennapi gyakorlatban. Az önálló tanulás támogatása érdekében az óvoda HAPP-val összhangban történik az oktatási módszere, eljárások kiválasztása. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés a HAPP-ban előírtak szerint szerepel az óvodai dokumentumokban. A HAPP egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény rendszeresen alkalmazza az IKT eszközöket az oktató-nevelő munkában, a tanítási módszereket a pedagógiai prioritásokkal összhangban vannak. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: az érzékelő funkciók (látás, hallás, szaglás stb.) finomodnak, múltbeli tapasztalataikra építve felfogják környezetük eseményeit, jelenségeit, kialakul térés időészlelésük, önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart, sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük, képesek ún. gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre, 73

74 képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között, meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek, szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén az ok-okozati összefüggéseket felismerik, tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad. 14. Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Az anyanyelvi nevelés célja: a kulturált nyelvi magatartás kialakítása és a beszédművelés. Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelő munka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. Az anyanyelvi nevelés, kommunikáció által erősödik: a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottságuk, gazdagodnak ismereteik, fejlődik beszédkészségük, anyanyelvi kultúrájuk. Az anyanyelvi nevelés segítségével, a verbális kommunikációs rendszer működésével tudjuk közel hozni, és érthetővé tenni gyermekeink számára a fejlesztés eszközeit: a matematikai játékot, a vizuális nevelést, az irodalmi nevelést, a zenei nevelést, a mozgást. Óvodába lépéskor a gyermek beszéde jelzés az óvónő számára a család beszédkörnyezetéről, a gyermek fejlettségéről. Az óvodapedagógus beszédmodell szerepe rendkívül jelentős. A kommunikációs kapcsolatok kialakításának alapja az óvónő és a gyermek között kialakuló bensőséges viszony, a jó csoportlégkör. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladata. A nyelv szépségének, kifejező erejének megismerésével, a helyes nyelvhasználattal alapozódjon meg a gyermek biztonságos önkifejezése, fejlődjön az érthető, kifejező beszéd készsége, beszédfegyelme. Az anyanyelvi játékokat /alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságaihoz/ beépítjük a mindennapi életbe a beszéd és a gondolkodás fejlesztésére. 74

75 Feladatunk a gyermek a természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermekek egymás közti véleménycseréjét fejleszti. A gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok adására kell figyelmet fordítani. Harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak megfelelő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek ugyanis képesek az alap - kulturtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció célja: a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Helyi nevelési programunkban kiemelt területként kezeljük, tudatos helyzetteremtéssel biztosítunk lehetőséget a nyelvi és kommunikációs készségek optimális alakulásához. CÉLJAINK: A különböző élethelyzeteknek megfelelő hanglejtéssel, hangerővel, beszédritmussal, gesztusok alkalmazásával bátran kommunikáló gyermeki személyiség alakítása. A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédhallás és szövegértés fejlesztése. Kapcsolatfelvétel támogatása az információ eljuttatásának segítése a másik személyhez, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Anyanyelvünk szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása. ÓVÓNŐI FELADATOK: A természetes, spontán adódó helyzetek tudatos kihasználása terén: Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran mondhatják a gyermekek a gondolataikat. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észre vétetése, megismertetése. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. 75

76 Játékos tevékenységek szervezése a céltudatos képességfejlesztés érdekében, mely a gyermeknek önkéntesen vállalt játékot jelent. Az utánzásra építve minden óvodai felnőtt választékos, szép beszéde. Pozitív viselkedésminták nyújtása. Szituációs, dramatikus, verseny- és szabályjátékok szervezése a kifejezőképesség folyamatos javítása érdekében és a megkívánt viselkedéskultúra alakítására. Nyelvtanilag helyes, jól érthető tiszta beszéddel mintaadás. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, a nyelv és beszédfejlesztő pedagógussal. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. A nem magyar állampolgárságú gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetésére. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A gyermekek tévesztéseit a tanulási, fejlődési folyamat részeként kezeli, az egyéni megértét elősegítő módon reagál rájuk. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát. Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. változatos módon az egyes gyermekekhez, a csoport fejlettségi szintjéhez igazodva motivál, vonzó, elérhető célokat tűz ki, fenntartja aktivitásukat (változatos módszerek, szervezési formák, eszközök, projektek alkalmazása.) 14.1 Az anyanyelv fejlesztése Hangképzés: o a hangok tiszta képzésének kialakítása, o artikuláció elsajátítása, o a beszéd során, a szándékoknak megfelelő hangerő alkalmazása Szókincs: o szókincs bővítése, o eljutni a választékos, gazdag szókincs használatáig, Kifejezőkészség fejlesztésével: o egész mondatokban, o a magyar nyelv szabályainak megfelelően, o választékosan fejezze ki gondolatait Feladat: a tárgyak, személyek, fogalmak hangalakjának megismerése, segíteni, támogatni az agyban a valóság és a belső kép összekapcsolásának eredményeképpen létrejövő beszédképességet, 76

77 a beszédet lehetővé tevő artikulációs izmok erősítése tornáztatással, szükség esetén logopédus segítségével hallásfejlesztést segítő gyakorlatok szókincs kialakítása, bővítése a legegyszerűbbtől a bonyolult gondolati dolgok felé elvezetni a gyerekeket jól artikulált, érthető szóbeli kifejezőképesség, készség kialakítása Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más nevelési területekkel Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja a nevelés egész folyamatát. Szoros kapcsolatot mutat: A gondozás és az egészséges életmódra neveléssel, mert a tevékenységei közben folytatott beszélgetések elősegítik az óvónő és a gyermekek érzelmi kapcsolatának kialakulását, fokozzák a gyermek jó közérzetét, nyitottságát, a kapcsolatteremtésre. Az irodalmi neveléssel, mert az irodalom közege a nyelv, ez vezeti el a gyermeket a szépirodalmi élményhez. A zenei neveléssel, mert a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempó és a tempóváltás gyakoroltatásával az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítja. A környezeti neveléssel, mert a tapasztalatszerzések során bővül a gyermek szókincse. Matematikai tevékenységek során a beszéd a gondolkodás együtt fejlődik, a feladatok pontos megértése, a tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi ismeretet kíván. A vizuális neveléssel, mert a rajzolás, mintázás során a téri észlelés, a rajzmintázó eszközökkel való tevékenység által szerzett tapasztalatok előkészítik az írni olvasni tudáshoz szükséges képességeket. A dramatikus játék része az egész óvodai életünket átfogó anyanyelvi nevelésnek. A dramatikus játékokon keresztül: a gyermek felfedezi önmagát, megismeri társait, fejlődik kapcsolatteremtő készsége, könnyebben megért és segít másokat, tévedéseit be meri vallani, esetleg kevésbé izgul szereplések során. 77

78 A dramatikus játékokat, gyakorlatokat elsősorban kommunikációs kezdeményezéseken alkalmazzuk, de óvodai gyakorlatunkban felhasználjuk a mindennapi nevelési helyzetekben, szabadidőben, testnevelési tevékenységekben is. A drámajátékban a gyermekek aktív részvétellel fedezik fel a tárgyi, szociális világot, önmagukat. Bábjáték A drámajáték közel áll a szerepjátékhoz. egy másik személy helyébe képzeli magát, illetve önmagát egy elképzelt szituációban megvalósíthatja, újra átélhet, feldolgozhat bizonyos élethelyzeteket. nagyszerű lehetőség a érzelmek megélésére, helyzetekbe való beleélésére, szereppel való azonosulásra, a kommunikáció gyakorlására. a gyermekekben lévő valóságos indulatok jönnek elő, ezeket jelenítik, meg és közben megszabadulnak a bennük lévő feszültségektől. A játékban örömforrás lehet a ritmikusság, az utánzás, a kellemetlen élmények kijátszása, a feszültség levezetése. A különböző nevelési feladatok megoldásában a bábot hívjuk segítségül. A bábozás a felzárkóztatás legösztönzőbb, legkedveltebb módszere. A bábozás során: a gyermek szabadul gátlásaitól, szorongásaitól kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, lehetőség van a beszédkészségük fejlesztésére, a szókincs gazdagítására, a kreativitásfejlesztésre, önálló mesemondásra. használják a párbeszéd különböző fordulatait, kifejezéseit felelevenítik a közös élményeket. Bekapcsolódnak a csoportos beszélgetésekbe, szókapcsolatokat, szinonimákat ismernek meg. Szerep és szituációs játékok során gyakorolják a különböző beszédhelyzetek. Fogalmak tisztázására a jelentéstartalom megértésére szolgáló játékok: szókincsfejlesztő Anyanyelvi játékok: Nyelvtörők Ellentétpárok 78

79 Közmondások Szólások Hasonlatok Igaz hamis állítások Találós kérdések Fantázia játékok Barchoba játékok Helyes-kiejtés: Légzéstechnikai gyakorlatok Nyelvgyakorlatok Hangerőváltási gyakorlatok Gyorsasági gyakorlatok Időtartam gyakorlatok beépítése a játéktevékenységbe A beszédfejlesztés feltételei a jó családias légkör, közvetlen kapcsolat a gyermekekkel, a reggelt megszólító közvetlen beszélgetéssel kezdjük, a nap folyamán minden alkalmat felhasználunk a beszéltetésre. az élmények, az érzelmekben gazdag élet fokozza a beszédkedvet, a közös élmények során a sétáknál, a földgömb, a térképek, színes képek stb. nézegetésével minél több alkalmat nyújtsunk a spontán megnyilvánulásoknak, észrevételek elmondására, a szerepjátékoknak fontossága, társasjátékokkal, kártyajátékokkal, szójátékokkal való játszás, az utánzás, verselés, meseolvasás, mondókák tanulása, a mesék önálló elmondása, bábozás, dramatizálás, új mesék kitalálása, új szavak tanulása, gyakoroltatása játékos formában. Minden, ami a környezetében történik, elhangzik magyar nyelven, tisztán és érthetően, az beépül a személyiségébe, és fejleszti, hatással van, a gyermekek anyanyelvi fejlődésére A beszédfejlesztés célja: a gyermekben helyes fogalmak alakuljanak ki, ismereteit helyesen fejezze ki, 79

80 könnyen, folyamatosan és mások számára érthetően mondja el kívánságait, megfigyeléseit, gondjait, mások beszédét korának megfelelő fokon megértse. A gyermekek spontán szerzett ismereteinek gazdagításával, az ismeretek rendszerezésével, az értelmi képességek - észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd - fejlesztésével az iskolai tanuláshoz szükséges képességek alakítása. Feladatai: sok gyakorlás lehetőségének biztosítása hallgatag gyerekek szólásra bírása kötetlen beszélgetések során, a gyermek aktív szókincsének fejlesztése, folyamatos beszéd elősegítése Élettani beszédhibák felszámolása: Ajak és nyelvügyesítő játékok Állkapocs ügyesítő játékok Fújós játékok Beszédhangok rögzítésének gyakorlása Hangutánzó játékok Hangkitaláló játékok Beszédindítók Visszhang játékok A beszédfejlesztés módszertani követelményei A kisgyerekeket nem kell, és nem is szabad, beszélni tanítani! Jó példát, mintát kell adni, a beszédben is. Figyelni kell a pedagógusnak a helyes kiejtésre, a szavak artikulációjára, a választékos szókincshasználatra, az árnyalt, nyelvtanilag helyes fogalmazásra. Illem: Az óvodáskorú gyermekek érintkezési kultúrájának alakítása az alábbi területeken: Viselkedési szokások alakítása A jó megjelenés, a higiénés szokások alakítása Étkezési szokások alakítása Közlekedési illem gyakoroltatása Nem verbális kommunikációs gyakorlatok ("Játsszuk el szavak nélkül") szervezése Irodalmi szövegek (vers, mese) eljátszása. Anyanyelvi nevelés 3-4 éves gyermekek esetében: 80

81 Helyes-ejtési gyakorlatok közül a légzéstechnikai, nyelvgyakorlatok és artikulációs gyakorlatok szervezése. Mindennapos testnevelésen a helyes mélylégzés gyakoroltatása. Ismert, rövid versen, mondókán a közepes, halk, hangos, suttogó, néma fokozatok óvónői bemutatása, gyakoroltatása. Hivatalos nevük gyakoroltatása. Egy-két szavas üzenetek átadatása. Mozgásos, színes képekről történet elmesélésével szókincsbővítés. Bábjelenetek szervezésével, szerepjátékba bekapcsolódással, az alapvető illemszabályok bemutatása, elsajátíttatása, rögzítése. 4-5 éves gyermekek esetében: Hangok, hangsorok, szavak mondása, gyakoroltatása légző gyakorlatok végeztetése közben, utánamondás. A rövid-hosszú magán-és mássalhangzók helyes ejtésének gyakoroltatása. Az udvariassági formulák gyakoroltatása bábozás, szerepjáték közben. Képről mesélés, spontán beszélgetés közben a gyerekek önálló szövegalkotásra buzdítása éves korúak esetében: Rövid szövegek, versek, mondókák mondatása a vegyes mélylégzés gyakorlása közben. Gyorsasági- és időtartam gyakorlatok végeztetése. A tekintettartásra, megfelelő testhelyzetre, a térközszabályozásra figyelve szituációs játékok szervezése. A mondatfűzés gyakoroltatása kitalált mese folytatásával. Egy-egy gyermek teljesítményének közös értékelésével a véleményformálás gyakoroltatása. A szándékos figyelem, a gondolkodás, a beszédfegyelem alakítása mesebefejezés gyakoroltatásával. Érzelmek, tevékenységek, történések kifejeztetése testtartással, mozgással, gesztusokkal. ÓVÓNŐI FELADATOK: Beszéde legyen modell értékű, a gyermek számára. Törekedjen bizalmat, megértést, elfogadást, figyelmességet, nyitottságot tükröző kapcsolat kialakítására. Vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni beszédsajátosságait. Éreztesse az anyanyelv kifejezőerejét, és szépségét. Tartsa szem előtt a gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy egymás között és a felnőttekkel is bátran megnyilatkozzanak, érdeklődéssel figyeljék egymás beszédét. 81

82 Beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel, (a javítgatás elkerülésével) teremtsünk lehetőséget a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására. Természetes beszéd közben neveljük a gyermeket az anyanyelv megszerettetésére, megismertetésére, megbecsülésére. Ösztönözzük a gyermeket a folyamatos és összefüggő beszéd gyakorlására. Fejlesszük a gyermek beszédkészletét, beszédértését és szóbeli emlékezetét. Ügyeljünk beszédünk stílusára, hanglejtésére, dinamikájára, hangsúlyára. Törekszünk a követésre méltó kifogástalan nyelvhasználatra, elősegítve ezzel a gyermekek szókincsének folyamatos bővítését és beszédszínvonalának fejlődését. Támogatjuk a gyermeki kérdéseket és figyelmet fordítunk azok megválaszolására. Figyelünk a gyermekek kapcsolatfelvételt kezdeményező megnyilvánulásaira: érintés, kézfogás, megszólítás, kérdés, élmény elmesélése. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó valamint a migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Különböző anyanyelvi játékokkal kiemeljük a beszédhangok sajátosságait és a beszédszervek ügyesítését elősegítjük. A hallás, beszédhallás fejlesztését célozzuk a hangfelismerési differenciális gyakorlatok segítésével. Az érthető, kifejező, szép magyar beszéd, a helyes hangképzés érdekében együttműködünk a logopédussal és a családdal megelőzés és a korrekció érdekében. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A beszédfejlesztés módszereit, a céloknak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Problémahelyzeteket biztosít a problémamegoldó és önálló gondolkodás fejlődésére. Felméri a gyermekek beszédkészségét, hatékony fejlesztő módszereket alkalmaz. A mérési, értékelési eredményeket felhasználja pedagógiai gyakorlatába. Kommunikációjára a differenciálás megfelelő módja, formája jellemző ÓVODAVEZETŐ Részt vesz a nevelési célok, alapelvek, feladatok meghatározásában. Gondoskodik, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek a nevelési feladatok kialakítása során kiemelt támogatást kapjanak. Irányítja, összehangolja a tervezést, a tervek csoportokra, életkorra történő lebontását. Humánerőforrás kezelési ismeretekkel rendelkezik 82

83 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A nevelési tervek elkészítésének irányelvei egységesek az óvodában, munkatársak felkészítése időben megtörténik, korszerű nevelési módszereket, technikákat, módszereket alkalmaznak. Az operatív tervezés (csoportnapló, személyiségnapló) a HAPP stratégiai céljainak hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. A csoportra tervezett, egymásra épülő, nevelési terveket, a programban meghatározott fejlődési mutatók, elvárások elérése a szülők, a gyermekek és munkatársak, a fenntartó elégedettségét szolgál. A HAPP-ban megfogalmazott célok és feladatok nevelés tervezésénél megjelennek, figyelembe veszi az SNI-s gyermekek adottságait. A gyermekek fejlettségi szintjét folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket negyedévente dokumentálják, éves értékelést készítenek. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességének fejlesztésére. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél alkalmazzák a pedagógusok a megfelelő nevelési módszereket, az egyéni bánásmódot, a szociális hátrányok csökkentését. A nevelés elmélete és gyakorlata a HAPP-ban előírtak szerint jelenik meg a tervezés dokumentumaiban, a beszámolókban. Az intézmény törekszik a nevelési feladatok kialakításához szükséges és megfelelő tárgyi eszközök biztosításáról. A fejlődés mutatók óvodáskor végére: Megérti a felnőttek és társai beszédét. Összefüggő mondatokban, folyamatosan, bátran beszél. Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Az alapvető illemszabályok betartásával, bátran kommunikál. Udvariassági kifejezéseket használ, udvariasan kér és utasít vissza. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatai érthető kifejezését. Tud történeteket kitalálni, elmondani, megjeleníteni. Szívesen beszél, párbeszédes formában is. Szívesen báboz, dramatizál. Minden hangzót tisztán ejt. Érdeklődve hallgatja végig társai mondanivalóját, élménybeszámolóját A migráns kisgyermekek is megértik az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képesek magukat megértetni. Megérti a kapott feladatokat. Feladattudata kialakult, feladatvégzésében igényes. 83

84 Feladatai végrehajtásában kitartó. A megkezdett tevékenységet kitartóan, felszólítás nélkül befejezi. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Képes új ismeretek elsajátítására, ismeretei felidézésére. Képes ismeretei rendezésére. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Vannak önálló, kreatív ötletei Miért fontos az idegen nyelv tanulása? 15. Angol nyelvi nevelés Manapság a nyelvtudás már nemcsak tudást, hatalmat, előnyt jelent, de egyre növekvő elvárás. Egy idegen nyelv elsősorban az angol, ill. német, spanyol, francia nyelv - kisgyermekkorban történő elsajátítása megadja a világpolgárság alapjait. Nem könnyű feladat idegen nyelvet tanulni, hiszen csakúgy lehet eredményes egy új nyelv elsajátítása, ha megtaláljuk a kellő motivációt ahhoz, hogy napi rendszerességgel foglalkozzunk vele Az idegen nyelv tanításával kapcsolatos koncepciónk: Minél fiatalabb egy gyermek, annál kevesebb nehézséget jelent számára egy vagy több idegen nyelv elsajátítása, amennyiben azzal rendszeresen és szisztematikusan találkozik, és minden idegen nyelvet, más szituációban, más játékkörnyezetben tanul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél korábban biztosítjuk a gyermek számára egy második nyelv megismerését, annál jobb lesz felnőttként a nyelvi és hallás utáni szövegértési készsége. Ebben kívánunk a Tündérkert Óvodában segítséget nyújtani a gyermekeknek, lehetőséget biztosítva számukra, hogy naponta többször, természetes közegben találkozzanak, ismerkedjenek az angol nyelvvel. Saját környezetükben (óvoda, család), kevésbé jellemző a szociális gátlás. Attól a felnőttől tanul, azt igyekszik utánozni, aki érzelmileg közel áll hozzá. Úgy véljük, hogy akkor érhetünk el jó eredményeket a gyermekek angol, ill. idegen nyelvi nevelésében, ha biztosítjuk a nyelvgyakorlás folyamatosságát, napi rendszerességét. Célunk: az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltése, az angol nyelvi nevelés megkezdése, a családi napközinkből érkezetteknek a folytatása az angol nyelvre való ráhangolás, 84

85 nyelvi készségek fejlesztése, nyelvi szocializáció kialakítása, fejlesztése, a napi tevékenység során folyamatos angol magyar párhuzamos nyelvi kommunikáció megvalósítása, dalokon, meséken, verseken, szokások megismerésén keresztül, betekintés kapnak az angol nyelvterület kultúrájába. Sikerélmény nyújtása, mely motiválja a későbbi nyelvtanulást, és az idegen nyelven történő kommunikációt, nyelvi foglalkozásokkal kiegészítve, napi spontán kommunikációban gyakorolva. Módszereink Az angol nyelv megismerését is játékba, cselekvésbe ágyazzuk, a tanulásba minél több érzékszervet bevonni. Angol nyelvű mesekönyvek nézése, külföldi gyermekek fogadásával is segítve tanulási folyamataikat. Az angol nyelvtanulás folyamatában fontosnak tartjuk: a sikerélményt, mely a tanulás során motiváló erőként hat; a hangsúlyt és beszédritmust, a mimikát, a gesztusokat, mely fontos tényezők a gyermeki érdeklődés felkeltésében. a tanulási folyamatok szisztematikus felépítését; a szituációorientált tanulást, a sokoldalú érzékelés segítségével való fogalomalkotást, a közvetlen környezetben való tapasztalatszerzést, a képek, a szerepjátékok és didaktikus játékok, a zene, a ritmus szerepét. A gyermek tanulása annál eredményesebb, minél több érzékszerven keresztül történik a megismerés folyamata. Ennek megvalósítása érdekében: magyar- angol nyelvű könyveket, képkészletet, bábokat használunk, bevonjuk a játékaikat, és egyéb meglévő tárgyi eszközeinket, audiovizuális eszközöket használunk, és a napi tevékenységben a tanultakat rendszeresen alkalmazzuk. A nyelvtanuláshoz szükséges eszközök és módszerek mellett szükségét látjuk : a megfelelő környezet, elfogadó- befogadó légkör kialakításának, természetes helyzetek megteremtésének, amelyek a gyermeket nyel vhasználatra ösztönzi. 85

86 Az idegen nyelvi nevelés keretében biztosítjuk az egyéni fejlesztést az angol nyelv iránt nagyobb fogékonysággal rendelkező gyermekek számára, illetve azon gyermekek számára is, akik esetlegesen lassabb ütemben haladnak a csoport többi tagjához képest, vagy később érkeznek közösségünkbe. Az angol nyelv tanulásának szervezeti formái: napi tevékenységbe beépített spontán kommunikáció minden nap, azonos időben megtartott csoportfoglalkozás egyéni fejlesztés otthoni tanulás segítése (szülői kérésre, hogy tudjanak segíteni, ha otthon megakad a gyermek és nem tudja folytatni az éneket, mondókát vagy nem jut eszébe az adott szó) szülők felkészítése otthoni gyakorlásra, címükre küldött heti anyagismertetéssel, hangzóanyagok átadásával. Munkájukból adódóan, a szülők 98 %- a, kiválóan beszél angolul! (Több szülő 4 5 idegen nyelven is beszél) 15.3 Az angol nyelvelsajátítás beillesztése a napirendbe Az angol nyelvet a magyar nyelvvel párhuzamosan használjuk a gyermekek tudásszintjének megfelelő arányban, betartva a fokozatosság elvét. Gyülekezés: Érkezéskor a gyerekeket angolul is köszönünk. Angol nyelvű zenei CD szól, mely segít megalapozni az angol nyelvi környezetet és a ráhangolódást az angolra. Szabad játék: Szabad játék során lehetőséget teremtünk, a gyerekek játékához csatlakozva, vagy játékokat kezdeményezve angolul kommunikálni. A babaszobában angol ölbéli játékokat kezdeményezünk: ujj számolók, mondókák, arccirógatókat höcögtetőket, lovagoltatókat játszunk a gyerekekkel. angol sütős-főzős mondókákat, dalokat mondogatunk, énekelünk. főzőcskézünk angolul. angol szavakat, kifejezéseket használva felöltöztetjük, ápoljuk a babákat 86

87 zöldség, gyümölcs piacosat játszunk angolul. ezek a játékok során a testrészeket, edényeket, evőeszközöket, ételeket, italokat, családtagokat, ruhadarabok, tisztálkodási szereket és az ezekhez kapcsolódó cselekvéseket, szófordulatokat mondjuk el angolul. A könyvespolc Elérhető magasságban vannak az angol könyvek így a gyerekek számára bármikor hozzáférhetőek. Kezdeményezünk, vagy a gyerekek kezdeményeznek egyéni vagy kiscsoportos meseolvasást, az ismert angol nyelvű mesékből. Asztali játékok Puzzle kirakása vagy társasjátékozás közben is kezdeményezünk angol beszélgetést a játékban szereplő figurákról, színekről, formákról, tevékenységekről. vizuális és kézműves tevékenységek közben megnevezzük a felhasznált technikák és eszközök nevét. a játékhoz kapcsolódóan az állatokat, tárgyakat, járműveket, ruhadarabokat, az évszakok jellemző tulajdonságait, színeket, formákat és ezekhez kapcsolódó cselekvéseket, szófordulatokat mondjuk el angolul. mondókázást, éneklést kezdeményezünk bármely felmerülő témakörben. Az építősarokban Kezdeményezzük épületek elkészítését beszélünk az építőelemek színéről, méretéről, formájáról, annak elhelyezkedéséről. Különböző építményeket, közlekedési- és munkagépeket nevezünk meg, mely fontos részét képezik a szókincsnek, azonban az épületek megnevezésére máskor ritkán nyílik lehetőség. Tisztálkodási teendők és higiéniai feladatok közben az utasításokat a kézmosáshoz, mosdóhasználathoz angolul adjuk. a tisztálkodási szerek, mosdó részei, a ruhadarabok, testrészek és az itt végzett cselekvések és a fogmosás kellékeinek és részfolyamatainak megnevezése történik. Étkezésekkor Megnevezzük az étkészlet részeit, evőeszközöket miközben terítünk. Az ételek, italok, gyümölcsök, zöldségek nevét, a szendvicsek, a leves és a főétel megfigyelhető hozzávalóit soroljuk fel angolul. 87

88 Bíztatjuk a gyerekeket, hogy amennyiben még kérnek ételt vagy italt, azt angolul tegyék. Használjuk az ilyenkor szokásos angol udvariassági fordulatokat Tevékenységben megvalósuló játékos nyelvtanulás Külső világ tevékeny megismerése során nyílik a legtöbb lehetőség szorosan a hét témájához kapcsolódni. Először mindig magyarul kell ismereteket szerezniük a gyerekeknek, fogalmakat kell tisztázniuk. Ezekre épül az angol szókincs, melyet a téma kulcsszavai, kifejezései adnak. Az új angol szókincs és kifejezések könnyebb elsajátítása érdekében a mondókákon, dalokon keresztül jelenik meg az új tartalom, majd ezután az új szavakat is tartalmazó, kiválasztott könyv segítségével is feldolgozásra kerül. Fontos a kulcsszavak jelentésének pontos ismerete az értő tanulás érdekében. Célunk, hogy alapszinten angolul is szerezzenek tapasztalatokat az őket körülvevő világról, képesek legyenek leírni az ott fellelhető tárgyakat, élőlényeket, jelenségeket. Ének, zene A magyar nyelvű foglalkozásokba ágyazva, párhuzamosan tudjuk az angol dalokat énekelni, körjátékokat játszani, amelyek témájában kapcsolódnak a magyar dalokhoz. A dalokon keresztül könnyen előhívható egy adott szókincs vagy megfordítva egy cselekvés, tárgy vagy élőlény gyakran felidéz a gyerekekben egy dalt. Célunk az angol dalok énekeltetésével az elsősorban a szókincsbővítés és az élményszerzés, természetesen a zenei képességeket ugyan olyan módon fejlesztik, mint a magyar dalok. Más népek dalaival való ismerkedés. Vizuális tevékenyek és kézimunka Az alkalmazott technikák és az eszközök angol nevével és a velük végezhető cselekvésekkel ismerkednek meg a gyerekek. Tevékenység közben ismételjük a dalokat, mondókákat. Angol nyelven is megdicsérjük alkotásaikat. Célunk minél aktívabb szókincs használata. Vers, mese foglalkozások Nem mondunk közvetlenül magyar mese után angol mesét. A gyerekeknek időre van szükségük a magyar mese belső feldolgozására. Az angol mese elmondására más időpontot választunk. Célunk a mondókák hangzásvilágának megszerettetése, a hangképzés kialakítása, gyakoroltatása. 88

89 Mozgásos tevékenységek A természetes mozgásokat és az eszközöket nevezzük meg angolul. A testrészeket és különböző mozgásformákat angol mozgásos dalok, mondókák segítségével vezetjük be. Egyes játékok könnyen játszhatók angol nyelven is. Több részletből álló utasítást csak nagycsoportban adunk angolul. Irányokat csak akkor nevezünk meg angolul, amikor azokat már magyarul elsajátították. Célunk, hogy a gyerekek minél több mozgásformát és eszközt ismerjenek meg és megértsenek utasításokat angol nyelven is. Csendes pihenőre készülődés Elmondjuk az általuk levetett, vagy fel vett ruhadarabok, ágynemű részeinek nevét. Angolul is biztatjuk a gyerekeket, hogy fordítsák ki és hajtogassák össze ruháikat. Angol altatódalt is énekelünk, nagycsoportban mindenki által jól ismert angol mesét is mondhatunk elalvás előtt. Kommentáljuk a lefekvés, elalvás mozzanatait. Ébresztéskor énekelünk angol dalt is. Távozáskor elköszönünk angolul is. tájékoztatjuk a szülőt az angol dalokról, mondókákról, versekről, illetve ha előrelépést tapasztaltunk a gyerek angol nyelvi képességeiben meghallgatjuk a visszajelzéseket A fejlődés menete és várható eredménye Kiscsoportban Az angol nyelvelsajátítás sikeressége szempontjából a legmeghatározóbb időszak. A legfogékonyabb korosztály az idegen nyelv elsajátítására. Ekkor történik az alapvető szokás és szabályrend kialakítása. Egyszerű, egy-két szavas utasítások, gesztusokkal, metakommunikációval kísérve. Gyermeki cselekvések, tevékenységek megnevezése magyarul, angolul. 89

90 Tevékenységekhez kapcsolódó dalocskák ismétlése (rendrakás, udvarról hívogatók, kézmosós, fogmosós dalok. A gondozás eszközeinek megnevezése angolul, magyarul párhuzamosan (tisztálkodás, öltözés, étkezés, pihenés) Udvariassági szokások alakítása angolul is! Kérem!, Kérek még!, Köszönöm! Eredeti angol ölbeli játékok, mozgással kísért dalok, mondókák, angol gyermekdalok éneklése. A természet változásaihoz, ünnepekhez kapcsolódó dalok mondókák, versikék. Nem használunk szókártyákat, ugyanis az már nyelvoktatáshoz köthető módszer, nem része a nyelvelsajátításnak A külső világ tevékeny megismerésekor, az ismeretek magyar nyelvű elsajátítása után, a hét témakörét alapul véve vezetjük be vagy ismételjük át az angol szókincset. Ez egy dal vagy egy mondóka segítségével történik. Az angol dalokat külön, szabad időben, sétán, kiránduláson, szabad játékban, udvaron énekeljük. Vizuális és kézműves foglalkozások során a színeket, mondogatjuk alkotás közben, felismerhető rajz, műremek esetén megnevezzük angolul is az alkotást. Mese, vers foglalkozásokon csak a mondókákat mondjuk párhuzamosan, angol nyelvű mesélésre külön időpontot keresünk. A harmadik negyedévtől kezdve, olyan könyveket mesélünk a gyerekeknek, amelyben nagymértékű a szavak, mondatok ismétlődése. Mozgásos tevékenységekkor a játékos, mozgásos dalokon keresztül ismerkednek meg a mozgásformák nevével. A fejlődés várható eredménye Kiscsoport végére megszokják az angol nyelv egész napos használatát. Pozitív kapcsolat alakul ki bennük az angol nyelvvel szemben. Énekelik a napirenddel kapcsolatos dalokat, értik azok jelentését. Megértenek minden napirendi fordulóponttal kapcsolatos utasítást angolul. Kedvelik a dalokat, mondókákat, értik azok jelentését. Mondogatják, énekelgetik a mondókákat, dalokat. Középső csoport olyan szituációkat teremtünk, ahol lehetőségük nyílik egymással angolul kommunikálni 90

91 Már kezdeményezhetünk ismert témakörben, rövid párbeszédet, amire válaszként egy cselekvést, vagy egy szót várunk. Ez egy fontos lépés a produktív nyelvhasználat irányában. Olyan szavak, kifejezések, amelyek a tágabb környezetükben, a természetben vagy a városban találhatók meg. Ismert dalok és mondókák mondogatása is segít a nevelési év elején a visszailleszkedésben. Ebben az időszakban ismét minden alkalommal elhangzik a magyar megfelelője a szavaknak, kifejezéseknek, a dalok és mondókák jelentését és kulcsszavait is megbeszéljük. Fogmosáskor elmondjuk a fogmosós dalt, az eszközök nevét, és a fogmosás lépéseit, lényegét. Angolul emlékeztetjük őket amennyiben megfeledkeztek egy részfeladatról A gyereknek lehetősége önállóan, kis segítséggel használni az angol szavakat és kifejezéseket miközben megterítik az asztalt, szedi az ételt és segít az asztal leszedésében. Helyhatározókat használunk a terítés folyamatainak leírása közben. Továbbra is énekeljük az angol rendrakásra felszólító dalt. A játékok nevét egyre pontosabban megnevezzük, elmondjuk hova tegyék őket. Ezzel vezetjük be és gyakoroljuk a térbeli elhelyezkedést kifejező szavakat. Öltözködés során minden alkalommal mondjuk el a ruhadarabok nevét, miközben egy-egy gyereknek segítünk. Jó alkalom erre a hajtogatás közbeni segítségnyújtás. Az öltözős dalt is énekeljük, amikor egy-egy gyerek öltözik. Miközben megigazítjuk az ágyneműt, elmondjuk a részeit, angolul kérjük meg a gyerekeket, hogy feküdjenek le, csukják be a szemüket, angol altatódalt is énekelünk vagy angol altatódalokat tartalmazó CD-t hallgatunk. Az előző évben tanult dalokat, ölbeli játékokat továbbra is énekeljük szabad játék, udvari játékok, séták közben. Az új dalok és mondókák már a hét témaköréhez kapcsolódnak. Kezdeményezzünk egyszerű angol párbeszédet asztali játék, puzzle kirakása, kártyázás, dominózás, memóriajáték, gyöngyfűzés, stb. közben, amely konkrétan a játéktárggyal kapcsolatos. Az udvaron, szabad játék közben is kezdeményezünk angol mozgásos játékot. Mondogatjuk az udvari játékok angol nevét rendrakásnál. kiemelt szerep jut az angol mesék hallgatásának és értelmezésének. Az első hónapban a kiscsoportból ismert, a nagyszámú ismétlődést tartalmazó könyveket olvassuk a gyerekeknek minden nap. Eközben megszokják a mindennapos angol mesehallgatást Ezután bevezetünk három, az évszakhoz kapcsolódó mesét. Ezt a magyar nyelvű ismeretek nyújtása, az angol mondóka vagy dal előzi meg, hogy a gyerekek rendelkezzenek megfelelő előismerettel, tapasztalattal és nyelvi alapokkal a szövegértéshez. Illusztráció, bábok, mozgás! 91

92 Az angol mese időben távol esik a magyar mesétől. A délelőtt folyamán a só szobában vagy az udvari játék után a csoportszobában történik. Amennyiben délelőtt nem került sor az angol mesére, délután mondjuk el azt. A környezet tevékeny megismerése - az évszak kezdetétől fogva gyakoroljuk, ismételjük az évszakra jellemző szavakat, hogy azokat felelevenítsük, rögzítsük. Innen indul ki a többi foglalkozás is, vagyis erre épül az azon a héten használt spontán kommunikáció és az angol nyelvű könyv témájának ismertetése. Felhívjuk a gyerekek figyelmét az aznapi időjárásra is az időjárásos dal segítségével, rövid beszélgetést kezdeményezünk az időjárással kapcsolatban. Megnevezzük az évszakokat, amikor lehetőség nyílik rá és énekelünk egy évszakos dalt is. Beszélünk belső érzelmi világunkról, angol dalokon, meséken keresztül is, megnevezzük az érzelmeket és tudatosítjuk azokat. Bábok segítségével megtanulnak válaszolni alapvető kérdésekre önmagukkal kapcsolatban is. Vizuális és kézműves foglalkozásokon már a technikák nevét is elmondjuk a gyerekeknek, amikor angolul is hívogatjuk őket, hogy csatlakozzanak a foglalkozáshoz. Mese, vers foglalkozásokon csak a mondókákat mondjuk párhuzamosan, angol nyelvű mesélésre külön időpontot keresünk. Mozgásos tevékenységekkor a játékos, mozgásos dalokon kívül megnevezzük a járás, futás és ugrásformákat egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat elmondunk angolul is. Elmondjuk a sportok nevét, melyekre a gyerekek járnak, és a felszerelések nevét. A fejlődés várható eredménye középső csoport végére Ismerik a fogmosó készlet részeit és meg is tudják őket nevezni. Ismerik fogmosás lépéseinek megnevezését angolul Ismerik az étkészlet és az evőeszközök nevét és meg is tudják nevezni azokat. Meg tudják kérdezni, hogy ízlett-e az étel. Tudnak még ételt vagy italt kérni angolul. Meg tudnak nevezni játékeszközöket. Ismerik a csoportszoba alapvető bútordarabjának nevét, meg is tudja nevezni. Értik, hogy az előtte, mögötte, mellette, alatta, felette jobbra, balra kifejezések angol megfelelői irányra utalnak, ezeket azonban még összekeverhetik. Ismerik az alapvető ruhadarabok nevét, meg is tudja nevezni. Ismerik az ágynemű részeit, meg is tudnak nevezni. Ismerik a lefekvés lépéseinek angol nevét. Szívesen éneklik az évszakokhoz tartozó angol dalokat és mondogatják a mondókákat. Értik ezek jelentését. Meg tudják nevezni az évszakokat. Meg tudják mondani az időjárási jelenségek nevét. Nyitottak angol nyelvű kommunikációra. Egyes asztali játékokat angolul is játszanak. 92

93 Angol szavakkal válaszolnak angolul feltett kérdésekre., Meg tudja nevezni érzelmeit. Kérdésre meg tudják mondani nevüket, életkorukat. Ismerik az udvari játék nevét. Érdeklődnek az angol mesék iránt, szívesen hallgatják őket. Aktívan részt vesznek a mese értelmezésében. Mondogatnak egy-egy szót, ismétlődő kifejezést a meséből. Ismerik a vizuális és kézműves technika megnevezését. Ismerik a mozgásfajta angol megnevezését. Ismerik a sport nevét és az azokban használt felszerelések nevét. Nagycsoport Nagycsoportban az eddig elsajátítottakat mélyítjük el és a szavakat kifejezéseket a lehető legváltozatosabb kontextusban használjuk. Nem csak a heti témával kapcsolatban sajátíthatnak el új szavakat, kifejezéseket, hanem érdeklődési területeiknek megfelelő egyéni szókincsbővítés történik, hogy ki tudják fejezni magukat az őket érdeklő témában. A középső csoportban megszokottak szerint, minden cselekvést angolul is írjunk körül. A dalok énekelgetése és mondókák mondogatása továbbra sem korlátozódik a csoportszoba területére. Élményszerző séták, kirándulások, utazás közben is énekelgetjük, mondogatjuk őket. Az ölbeli játékokat a család témaköre kapcsán, anyák napjakor és babázás közben elevenítsük fel. Minden hónapban legalább 2 új mesével ismerkednek meg a gyerekek, amely kapcsolódik a hét témájához. Ebből az egyiket dramatizálják és el is játsszák. Aktívan használják a szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket, összetett, egybefüggő angol szövegeket tanulnak meg értő módon. Az előző évben megismert meséket is ismételjük a délután folyamán. Ismert angol mesét fejből mesélünk, így a gyerekek csak a hallott szövegre támaszkodhatnak. Csendes pihenőkor hetente egyszer a gyerekek számára jól ismert angol mesét mondunk. A játék tágabb témájával kapcsolatban, lehetőségük legyen szavakban vagy mondatban válaszolni. Játszunk kitalálós játékot, szóláncot, gyűjtsünk szavakat egy megadott szempont alapján angolul stb., amivel szavakat eleveníthetünk fel, rendszerezhetjük őket. Egyre nagyobb részletességgel beszélünk a gyerekeknek a környezetben található növényekről, állatokról, jelenségekről, tárgyakról. Ének, zene foglalkozásokon felváltva énekelünk magyar és angol dalokat. Vizuális és kézműves foglalkozások alkalmával megnevezzük a technikákat, és az eszközöket. Mese és vers foglalkozásokon csak a mondókákat mondjuk párhuzamosan, angol nyelvű mesélésre külön időpontot keresünk. Mozgásos tevékenységekkor a játékos, mozgásos dalokon kívül megnevezzük az egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. 93

94 Simon azt mondja, hogy típusú játékkal a gyerekek is adnak utasításokat egy mozgásfajta végrehajtására. Irányokat, térbeli elhelyezkedést is megnevezzük angolul. Angolul játsszuk a fogójátékokat és egyszerű sorversenyeket. A fejlődés mutatók óvodáskor végére az angol nyelvi nevelésben: A nyelvtanulásra legyen nyitott, motivált. Szeresse meg az idegen nyelvi foglalkozást, és érdeklődjön az ott folyó munka iránt. Szívesen, saját akaratából tanuljon, legyen szorgalmas. Sikerélményként élje meg a nyelvi tudást. Bátran szólaljon meg, bátran, jókedvvel énekelje, mondogassa a tanultakat. Értse, magyarul is el tudja mondani a megtanult ismereteket és végre tudja hajtani a hallottakat, alakuljon ki és bővüljön a szókincse. A mindennapokban használható tudásra tegyen szert. Tapasztalja meg, hogy az idegen nyelv tudása, segíti a más nyelven beszélő társaival, felnőttel a kommunikációt. Az adott idegen nyelv országának kultúráját, népeinek szokásait ismerje meg Használni tudják a mindennapos tevékenységek során elsajátított szókincset, kifejezéseket. Értik a mondókák és éneket jelentését. Ismernek és értik az angol mesét. Idegen nyelv értelmezéséhez szükséges stratégiákat sajátítottak el. Nyitottak angol nyelvű kommunikációra, angol nyelvű kérdésre angolul válaszolnak. Többféle szituációban rögzült, elmélyült, változatos szókinccsel rendelkeznek. Tudnak beszélni vizuális és kézműves alkotásaikról, ismerik a technikák, kellékek megnevezéseit. Tudják a térbeli elhelyezkedésre vonatkozó szavakat. Ismerik a mozgásfajták nevét, megértik a mozgásos tevékenységek közben adott utasításokat. Rendelkeznek angol nyelvű ismerettel, a környezetükkel, természettel és önmagukkal kapcsolatban. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A gyermekek számára játékos, spontán tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítva, felkeltjük az angol nyelv iránti érdeklődésüket. Sok, mozgással kísért angol dalocskát, éneket, mondókát, mesét tanítani. Angol nyelvű mondókákon, játékokon, dalokon keresztül betekintést engedni a nép kultúrájába, szokásaiba, ezzel is segítve a másság tolerálását, irántuk való pozitív attitűd kialakítását. Tudatosan ösztönzi a gyermekeket egyéni, egymás közti kommunikációra. Örömteli együttléteken keresztül biztosítani az érdeklődés fenntartását. Segíteni az angol nyelvi ismeretek játékos formában történő elsajátítását. 94

95 Sikerélményt nyújtani, mely motiválja a gyermekeket a későbbi nyelvtanulásra, idegen nyelven történő kommunikálásra. Támogatni a gyermekek természetes tanulásra való hajlamát a pozitív megerősítéseken keresztül. Nem nyelvet tanítani, hanem spontán nyelvelsajátítás lehetőségeit biztosítani. Idegen nyelvek és idegen ajkú népek létét tudatosítani, idegen nyelvek befogadását előkészíteni. Hallás utáni értést, beszédkészséget fejleszteni. BELSŐ ELVÁRÁS A napi tevékenységekben, játékban, időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésre, követendő példát mutatat interaktív kommunikációjára. A CD lejátszót, digitális eszközöket, pendrive, kivetítésre alkalmas TV, célszerűen használja. Munkáját az intézmény programjának a nursery teacher tevékenységterve alapján tanulási-tanítási egységekre bontva tervezi. A szakmai munkaközösség munkájában, kezdeményezően és a megvalósításban aktív részt vállal. Együttműködik a munkaközösség vezetőjével és közvetlen kollégájával a megvalósításban. Az idegen nyelv elsajátíttatásánál, többféle megoldásban gondolkodik, rugalmasan, játékos módon, tevékenységekbe ágyazva alkalmazza. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Kiemelten figyel a más kultúrákból érkező gyermekek kommunikációjának bátorítására, figyel arra, hogy a tevékenységek közösségfejlesztő hatásúak legyenek. (beszélgető kör, játéktevékenység, bábozás, nyelvi játékok, óvodán kívüli programok) Segíti, hogy a kidolgozott programot valamennyi gyermek életkorának, fejlettségének megfelelően teljesíthesse. Színvonalas, korszerű módszertani tudását beépíti a terveibe, tevékenységekbe. Módszerei változatosak. ÓVODAVEZETŐ Segíti az óvoda pedagógiai programjának kiemelkedő feladatainak megvalósítását, együttműködik munkatársaival, hogy az óvoda elérje deklarált céljait, a gyermeki fejlődés, a tanulás eredményeire, a javításra helyezi a hangsúlyt. Reagál az intézményt érő kihívásokra. (idegen nyelv tanítására való igény) Nyitott a szervezeti változásokra, az innovatív kezdeményezésekre, fejlesztésekre. Angol nyelvi foglalkozásokat látogat, az értékelésnél a fejlesztő szemlélet érvényesül, egyének erősségeire fókuszál. Az angol nyelvi munkaközösség munkáját segíti, ösztönzi, szorgalmazza a belső tudásmegosztást, vezetői fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. 95

96 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK Jogszabályi lehetőségeken belül a nevelési-tanítási tervezését az intézmény helyi sajátosságaihoz igazítja. A HAPP összhangban áll az óvodai nevelés országos alapprogramjával. Az intézmény munkatársainak felkészítése, a nyelvi anyagok átadása időben megtörténik. Az angol nyelvi munkaközösség éves tervének gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségi tagok bevonásával történik, együttműködik más pedagóguscsoportokkal. Az éves tervek és a beszámolók egymásra épülnek, a szempontjai megegyeznek az intézményi önértékelés szempontjaival. Nyomon követhetők a fejlesztés eredményei a mindennapi gyakorlatban, tevékenységekben, a tervezésben, reflexiókban. A pedagógusok megosztják egymással módszertani tudásukat, magas színvonalú a szakmai műhelymunka. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát, eredmények követhetők. Angol nyelvi nevelés, játékos nyelvfejlesztés megjelenik a tervezésben, a tevékenységekben, dokumentumokban, vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak. A nyelvfejlesztés, mint kiemelt terület eredményei az elvárásnak megfelelnek. Az IKT eszközöket rendszeresen alkalmazza nevelő-oktató munkában, mely nyomon követhető. Az intézmény lehetőséget teremt az innovációt ösztönző, kreatív műhelyfoglalkozásokra. A munkaközösség tagjai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslataikkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt, fejlesztéseket és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra. Jó gyakorlatok bemutatására, a nevelés/tanulás-tanítás eredményesebbé tételére, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. 16. Az óvodai élet szervezése A Tündérkertben a nevelés - oktatás a fenntartó által jóváhagyott Helyi Alternatív Pedagógiai Program alapján történik, és a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. A Tündérkert teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja Az óvoda munkarendje Nevelési év Szeptember 1-től augusztus 31-ig tartó időszak, folyamatos éves nyitva tartással, a teljes nevelési évre vonatkozó, megtervezett pedagógiai munkatervvel, programmal. 96

97 A gyermek napközbeni ellátásának időkerete az óvodában Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti időkeretét. [Nkt. 8. (3)] A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, a nevelési évnyitó értekezleten, amit a munkatervekben (Éves munkatervben és a csoportok a csoportnaplóban) rögzítenek Munkarend helyi keretei Heti és a napirend A csoportok heti és napirendjüket a csoportnaplókban rögzítik a pedagógusok, melyet úgy kell kialakítani, hogy gazdag, változatos élményekre épülő programot adjon a gyermekeknek, megvalósítható legyen, rugalmasan kövesse a gyermek nevelés igényeit, megtervezésekor, vegye figyelembe a gyermek egészségi és mentálhigiénés életkori sajátosságait. összeállításakor, vegye figyelembe az óvodai dokumentációban (a Helyi Alternatív Pedagógiai Program, Házirend, Éves Munkaterv, csoport napló) szereplő nevelési elveket, előírásokat és programokat az óvodai csoportközösség megvalósíthassa. Részletes szabályozását a Házirend és az Éves munkaterv tartalmazza. A szülők a házirendben meghatározottak szerint gyermeküket, az óvodai tevékenység megzavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék A napirend szervezése A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 35 perces) tevékenységbe ágyazott foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend kialakítása igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van helyi szokásokra, igényekre. A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell megszervezni. A napirend, heti rend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, hiszen állandóságával, megfelelő időkereteket jelöl meg, 97

98 minden tevékenységhez. A rendszeres ismétlődések érzelembiztonságot nyújtanak a gyermekek számára. Fontos, hogy a rendszeresség és a folyamatosság jellemezze. Figyelni kell a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet az óvodapedagógusok alakítják ki a saját csoportéletük számára. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segítik önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző, segítő munkatársakkal. A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvónő készíti el a saját csoportjára vonatkoztatva a napirendet, figyelembe véve az óvoda adottságait, a csoport szerkezetét, a gyermekek személyiségét. A napirend, az egyes tevékenységekre fordítható idő, rugalmasan változtatható, a körülmények, a váratlan események hatására. A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint, eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak, és a szülők által igényelt (sport, angol, zene, mozgásos, stb.) foglalkozásoknak. A napirend alkalmazásánál az udvarra történő kimenetel és bejövetel időpontja, az étkeztetés és az alvási idő, fokozatosan van beállítva, csúsztatva a korcsoportok életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Leghamarabb a kis óvodások és legkésőbb a nagy csoportos óvodások mennek ki az udvarra, illetve jönnek be ebédelni. AJÁNLOTT NAPIREND Szeptember 01- május 31-ig IDŐTARTAM ,5 óra ,5 óra ,5 óra óra TEVÉKENYSÉG Gyülekezés, szabad játék a csoportszobában. Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek. Angol nyelvre történő ráhangolódás. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Naposi és önkiszolgáló tevékenységek. Reggeli. Játék. Tervezett tevékenységekbe ágyazott tanulás a heti tervezésben foglaltak szerint. Tízórai. Gyümölcs, zöldség fogyasztása. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Öltözködés. Játék a szabadban. Mindennapos irányított, szervezett mozgás. 98

99 óra ig a nagyobbaknak, ig a kisebbeknek 2, 2,5 óra ,5 óra Mikro csoportos tapasztalatszerzés só szoba használata. Sport és mozgás. Élményszerző séta, kirándulás. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Ebéd. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása, fogmosás. Pihenés, alvás mesével, altató dallal, megnyugtató zenével. Ébresztő. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Uzsonna Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek, részképesség fejlesztés. Játékos angol nyelvhez szoktatás. Szabad játék, folyamatos hazabocsátás. Tervezett, tevékenységekbe ágyazott tanulás Ének-zene, gyermekjátékok, gyermektánc fejlesztése, Anyanyelvi nevelés, kommunikációs játékok, Vers, mese, dramatikus játékok, Angol nyelvi foglalkozás Külsővilág tevékeny megismerése, matematikai alapfogalmak alakítása, Rajz, festés, mintázás, kézimunka, Képességek fejlesztése, egyéni szükségletek alapján, iskola előkészítés. AJÁNLOTT NAPIREND Június 01- augusztus 31-ig IDŐTARTAM ,5 óra ,5 óra ,5 óra óra TEVÉKENYSÉG Gyülekezés, szabad játék a szabadban. Angol nyelvre történő ráhangolódás. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Naposi és önkiszolgáló tevékenységek. Reggeli. Játék. Tervezett tevékenységekbe ágyazott tanulás a heti tervezésben foglaltak szerint. Tízórai. Gyümölcs, zöldség fogyasztása. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Öltözködés. Játék a szabadban. Mindennapos irányított, szervezett mozgás. Angol nyelvre történő ráhangolódás Mikro csoportos tapasztalatszerzés. Sport és mozgás. 99

100 óra ig a nagyobbaknak, ig a kisebbeknek 2, 2,5 óra ,5 óra Élményszerző séta, kirándulás. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Ebéd. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása, fogmosás. Pihenés, alvás mesével, altató dallal, megnyugtató zenével. Ébresztő. Testápolási teendők, higiénés feladatok ellátása. Uzsonna Játékos angol nyelvhez szoktatás. Szabad játék, folyamatos hazabocsátás. Játék, mozgás a szabadban: Csoport séták, kirándulások, kerékpározás, lovaglás. Úszás, vízhez szoktatás. Énekes játékok, szabályjátékok az udvaron (magyarul, angolul) Edzés: kocogás, futás, görkorcsolyázás, kerékpározás. Szabad játék kültéri játékokkal, a természetes környezetben a természet anyagaival. Játék a csoportszobában vagy az udvaron Szabadon választott tevékenységek, Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján 16.4 Heti rend szervezése A heti rend kialakításánál figyelembe vesszük a helyi adatottságokat, igényeket, lehetőségeket és a hagyományokat, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez: A tevékenységi formák szervezésének jellemzői A tevékenységek szervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat - vallási, nemzeti, etnikai -, figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot és tevékeny életmódot tekintjük kiindulópontnak. A gyermek, játékos formában éli meg, az óvodapedagógus azonban tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéséhez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. 100

101 A tevékenységek közül a mozgásfejlesztést szervezett foglalkozások, valamint az énekes játékokat nagy odafigyeléssel, megfelelő személyi feltétellel szervezzük. Ennek indokai: A mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónőtől fokozott figyelmet igényel. A testnevelési játékok sor-és csapatversenyei, a különböző fogó- és labdajátékok több gyermek egy időben történő részvételét igénylik. Az énekes játékok (fogyók, gyarapodók, táncok) akkor érik el esztétikai hatásukat és nyújtanak igazi élvezetes, felszabadult élményt, ha ezeket sok gyermek játssza együtt Az óvoda nyitvatartási rendje Általános szabályok: Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény. Az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi sem nyári szünet. Az óvodák nyitva tartása a szülők igényeinek megfelelően, napi 10,5 óra. Óvodánk 5 napos (hétfőtől péntekig tartó) munkarenddel, egész évben, folyamatos nyitva tartással üzemel Éves nyitva tartás A Tündérkert Óvodában folyamatos a nyitva tartás, minden munkanapon, egész évben. Munkaszüneti napok A nemzeti ünnepek, egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, a munkaügyekért felelős miniszter rendeli el, és ezeken a fizetett munkanélküli ünnepnapokon Óvodánk, a többi, nem szolgáltatást adó munkahelyhez hasonlóan zárva tart. Ezeken a napokon ügyelet tartására sincs lehetőség. Az egyéb jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést a nevelésioktatási intézményekben is alkalmazni kell. Nkt. 30. (1) Nevelés nélküli munkanapok Ennek időpontjait, témáját, a nevelőtestület és az intézmény vezetője együttesen határozzák meg és az Éves munkatervben rögzítik, a szülőket időben tájékoztatják. 3. (6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, a szülő igénye esetén az óvoda, ellátja a gyermek felügyeletét Napi nyitva tartás 101

102 Az óvoda napi nyitva tartása a gyerekek számára hétfőtől péntekig: óráig tart. Az óvodai nyitvatartási idő alatt, óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel ig. Az óvoda nyitvatartási idején belül, reggel 7.00 és délután óra között az óvoda vezetőjének vagy az erre a feladatra kijelölt helyettesének, vagy az írásban megbízott kolléganőnek, az óvodában kell tartózkodnia, szükség esetén a gyerekekkel kapcsolatos intézkedési jogkörrel megbízva. Ennek rendjét az éves munkatervben rögzítik. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében történik A gyermekek elvitele: a gyermeket szülein kívül, annak a személynek lehet odaadni, akit a szülő személyesen mutatott be, és írásban meghatalmazást adott számára, vagy személyesen bemutatja az óvodapedagógusnak. Az ügyelet reggel 5.30 tól 7.00 óráig, délután, tól amíg a szülő a gyermekért nem jön, addig az időig tart. Az ügyelet folyamatosan a szülők, gyermekek rendelkezésére áll, de igénybevételét előre jelezni kell. Ebben az időben megbízott dajka, illetve a családi napközi munkatársa látja el a felügyeletet. A kapuk zárásának részletes rendjét a Házirend tartalmazza. Vagyon és személy biztonsági okból az óvoda kapuit 9.00 órától óráig zárva tartjuk. Csengetésre a beosztott dajka nyit kaput, aki a külső látogató érkezéséről tájékoztatja az óvodavezetőt vagy helyettesét, aki a fogadó helyiségbe, a bejárati öltözőbe megy. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik Csoportszervezés szempontjai A csoportba sorolásnál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: a gyermek életkora, a gyermekek fejlettségi szintje. A Tündérkert Óvodában 6-7 éves korig járnak a gyerekek, szakértői véleménnyel 8 éves korig vehetik igénybe szolgáltatásainkat. Gyakorlatilag a családi napközi (1 3 éves korig) és az óvoda (3 7 éves korig) sajátos egységében történik a nevelés, személyiség fejlesztés. Az egyéni különbségek megfigyelése alapján végezzük a differenciált képességfejlesztés. A gyermekcsoportokat a mesékből, gyermekdalokból, versekből jól ismert nevekkel 102

103 (szimbólumokkal) jelöljük, ezek gyermek közeliek, könnyen megjegyezhetők. A Tündérkertbe felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt. CÉLUNK: Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével a nyugodt légkör, a feltételek megteremtése, tartalmas tevékenységen alapuló tanulás, differenciált képességfejlesztés biztosítása. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Rugalmas napirend biztosítása az óvodai élet egészében, az elmélyült tevékenykedésre. Elegendő időt biztosít arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket pontosan elvégezhessék, befejezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, a valódi aktivitáshoz, nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem teremtése. A játéktevékenység folyamatosságának érdekében is a rugalmasságra törekvés valósul meg. A napirend ideális időkeretet biztosít a gyermeki szükségletekre, és kellő időt fordít az esztétikus, higiénikus gondozásra, nevelésre, játékra, tanulásra. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Tervezésében, gyakorlati megvalósításban épít a gyermeki tevékenykedtetésre. Spontán és tudatos tapasztalatszerzés. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változta előzetes tervein. Érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes légkört teremt, egymás elfogadása, megértése, tisztelete, segítése az előítélet mentesség az érték. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembe vételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. A gyermekek számára érthető, elérhető, betartható szokásokat, szabályokat tervez. A program hatékonyságát nem csak a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus szakmai felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, vagyis egész egyénisége. 103

104 17. Az óvodai élet tevékenységkeretei Társas és közösségi tevékenység Játék, játékba integrált tanulás Mozgás, mozgásos játékok. Ének, zene, gyermekjátékok, gyermektánc Vers, mese, dramatikus játékok. Rajz, festés, mintázás, kézimunka. Munkajellegű tevékenységek. A környezet tevékeny megismertetése, matematikai tartalom Társas és közösségi tevékenység A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Meg tanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Jó gyermekközösség a nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt, helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget 104

105 teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvónőket egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. A befogadás első hetében a szülő minden programban részt vehet, ha igényli, reggel ig. Megtapasztalja az itt folyó munkát, az óvodapedagógus tevékenységét, reakcióit a különböző nevelési helyzetekben, a foglalkozások színvonalát, a gyerek közösség összetételét, viselkedését, aktivitását. El tudja dönteni, tetszik- e neki a hely, látja, hogy a gyermeke hogy érzi megát, be tud e illeszkedni a csoportba. Ez után történik meg igen esetén a beiratkozás. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Elmondhatjuk, hogy nyitott intézmény vagyunk. A látogatók szigorúan védőpapucsban jöhetnek be. Az óvodában dolgozó óvónőknek egységes nevelői elvárásokat, módszereket, követelmény- és értékelő rendszert kell megvalósulniuk a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulnak ki. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételére. Érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyerekcsoporton belül az együttműködési képesség, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása, a szükséges feltételek megteremtése. Konfliktus kezelésének módszere. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. BELSŐ ELVÁRÁSOK 105

106 ÓVODAPEDAGÓGUSOK A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Tevékenysége során figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösség eltérő kulturális, illetve társadalmi háttérből adódó sajátosságait. Kommunikációja követendő minta, a gyermekek és a szülők számára. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A konfliktusok okait felismeri, helyesen értelmezi, hatékonyan kezeli, a kompromisszumos megoldásokat javasolja. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során. A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. (pl. napos) Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársai iránt. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együtt működik a közös cél érdekében. Örül a csoport sikereinek Játék, játékba integrált tanulás Játék és a tanulási tevékenység: A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Kitűnő talaja a 3 7-éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyermek újra élheti, kipróbálhatja, gyakorolhatja az őt érő élményeket, viselkedés módot gyakorol, és elsajátít, benne minden tanulási tartalom megjelenik. A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi formája, tehát az óvónőnek tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában. A gyermekeknek sajátos világlátása van, tevékenységeiket különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. Nem csak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük, hanem a szellemi alkotást is annak fogjuk fel, mert a gyermek gondolatban kitalálja a játék szereplőit és a játékhoz szükséges eszközöket. 106

107 E tevékenység, mint minden tevékenység felosztható spontán és pedagógus által kezdeményezet játékokra. A gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő hangulat, élményforrás, és tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék beindul. Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőségeket biztosítanának az egyes képességek fejlődésére. Ezért szükség van dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockára, puzzle-ra, lottójátékra, stb. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az óvodapedagógus egyszerűsíteni a hozzájuk tartozó szabályokat. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvónőnek az a feladata, hogy megfigyelje a gyermek játékát, a megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. A gyermek játékából megismerjük környezetét, körülötte élők magatartását, viselkedését, gyermekhez fűződő kapcsolatukat. Az életre nevelés is játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a játékhoz. A játéknak kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adónak kell lenni. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának fontos forrása. Különböző szituációk megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagymértékben elősegítik. A társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával. A játékhoz olyan légkör megteremtése kell, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy milyen játékot választ, mit és hogyan dolgoz fel, milyen eszközökkel jelenítheti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig foglalkozik vele. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek kibontakoztatását, az alkotó együttműködés a közös játszást. Az együttjátszáshoz eszközöket, játékokat biztosítunk. Törekszünk arra, hogy a gyerekek feszélyezettség nélkül tudjanak, önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. 107

108 A többféle ötletből kialakított folyamatos játék fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét és együttes cselekvő viszony kialakulásának képességét. A játék során szerzett tapasztalatok, benyomások, élmények alapján a gyermekek tanulnak. Bizonyított tény, hogy a közösségben lévő kisgyermek értelmi, érzelmi képessége: érzékelés, észlelés, szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. A gyermeket a tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Mindezeket jól szolgálja, ha a gyermekhez a komplex foglalkozások rendszerén jut el mindaz, ami a világból számára megismerhető. Az óvodai tanulás szempontjából nem mellékes, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a gyermekek, mert ez később hatással lehet az iskolai tanulásra. Már óvodában kialakulnak annak a csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, vagy képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. E belső motiváltságnak a kialakulását kezdjük meg az óvodában. A tanulás tevékenységében is az a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt a gyermekeink a folyamatban. Mindig megfelelő nehézségű feladatok elé kell, hogy állítsuk a gyerekeket. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük figyelembe, az esetleges kudarcok nem serkentik tevékenységre az értelmi erőket, a gyerekek félővé, visszahúzódóvá válnak, alatta maradnak a teljesítő képességüknek. Ezzel szemben a sikerélmény erősíti önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A nevelés egészét átható tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók. E formák közül, hogy melyiket mikor használja, alkalmazza, az, az ő kompetenciája Az óvodapedagógus szerepe a játékban Az óvodapedagógusoknak biztosítja a program a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. 108

109 A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat kialakult, bevonható társ marad illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakoztatását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el A játék belső törvényszerűségei A szimbolikus játékok az óvodáskor igazi játékai, de természetesek az érzékszervek funkcióit próbálgató, tapasztaló gyakorló játékok is, különösen, ha valami új dologgal ismerkednek meg. Szabályjátékokat is játszanak, de felnőtt jelenléte nélkül elég labilis a szabályok betartása. A csoportos szabályjátékok igazi időszaka a kisiskolás időszak. Ekkor érik meg a gyermekek idegrendszere, hogy a saját szempontjait háttérbe szorítva, másokkal egyeztetve, közös megegyezésekkel, csalás nélkül versenghetnek. A játékban az a legfontosabb, hogy örömszínezetű legyen. Öröm forrásként élje meg. A játék legyen: Önkéntes és szabad. Szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények nélkül jöjjön létre. Parancsra, vezényszóra, de még kérésre sem lehet játszani. Nem a végeredmény a fontos. Magáért a folyamatáért, az azt kísérő érzésekért, élményekért csinálják, a játék indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez maga a jutalom és a megelégedés is. Elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Valóságszerű, de nem valóságos. Valóságos tárgyak, eszközök felhasználásával folyik, egy feltételezett térben. A játékra nem érvényes a valóság idő és térbeli korlátja. Időtartalma a valóságos történetnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszódhat. Sok minden megtörténhet egy helyen, és a legegyszerűbb játéktörténés is lefolyhat térben szétszórva. Számára egy a világ, amelyet a játék képvisel és tükröz. Ez a kezdeti szinkretikus látásmód változik az idők során, egy egy, a gyermek számára fontos rész kiemelésével, és az egész fölé helyezésével. Csak ezután képes analitikus látásmódra, amely elengedhetetlen lesz például az olvasástanulásnál. 109

110 A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, valamint a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk. Ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet, és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődését. Programunkban a tevékenység alapú tanulást tekintjük az elsődlegesnek, ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva, egymás után végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. A játékot is egyfajta önkifejező tevékenységnek tekintjük, így lehetőség nyílik arra, hogy a játékra fordított idő viszonylag hosszú, egybefüggő legyen. A játék lehet a gyermek szabad játéka és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében van A szabad játék BELSŐ ELVÁRÁS: Az óvodapedagógus a gyermekek szabad játékához nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot: A játéktevékenység kiválasztásában, A játékeszközök megválasztásában, A társak megválasztásában, A gyermeki játékelgondolás megvalósulásában, A játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabad játék folyamatosságának érdekében: az óvónő hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékok ne zavarja meg más tevékenység felkínálásával, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására A kezdeményezett játék Az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet. Ennek a 110

111 külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, úgy, hogy ezzel elősegíti sajátos fejlődését és találkozik a gyermek igényével. CÉLJAINK: Testileg-lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére, az összefüggések megértésére törekvő, kezdeményező, alkotó, aktív, érzelmekben gazdag, segítőkész személyiség kialakítása, kompetenciáinak fejlesztése. Célunk továbbá, hogy alapvető tevékenysége során eljátssza tapasztalatait, élményeit, közvetítse vágyait, kezelje indulatait, ezáltal a feszültségcsökkenés igazi örömforrássá váljék. A játék, a személyiségformálás alapvető eszközeként segíti a : a gyermek mozgásának fejlesztését, kitartásának növelését, beszédkedvének fokozását a tevékenység során, a viselkedési szabályok alkalmazását a játékban, a kapcsolatalakítás képességének segítését, gondolkodásra, kreatív alkotásra ösztönzést. ÓVÓNŐI FELADATOK: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása érdekében Az idő Minél hosszabb, megszakítás nélküli idő biztosítása a csoportszobában. Elegendő idő biztosítása az udvari szabad játéktevékenységhez. A hely Elegendő hely biztosítása. A csoportszobák berendezésével a változtatás lehetőségének biztosítása. Szőnyegek elhelyezésével a földön játszás lehetőségének biztosítása. Az udvaron többféle mozgás gyakorlására alkalmas mászókázás szabályainak megtanítása, betartatása. Babaszoba, mesesarok, bábozó hely kialakítása. A mozgásos játékokhoz megfelelő tér biztosítása a csoportszobában úgy, hogy ne zavarják az asztalnál játszókat. 111

112 Az eszköz: Játékhoz szükséges eszközök biztosítása. Készen vásárolt játékok (babák, építőkockák, LEGO, képességfejlesztők, társasjátékok, stb.) biztosítása, felhasználása. Félkész elemek, textildarabok, papírok, ragasztók biztosítása a játékkészítéshez. Állandó hely kialakítása az azonos típusú játékok, eszközök tárolására. Az élmény: Séták, kirándulások szervezése. Beszélgetés a családi eseményekről, ünnepekről. Beszélgetés a televíziós és videós otthoni filmekről. Élményszerű óvónői bábozások, mesélések bemutatása. A játékot kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adónak kell tervezni. Játéktevékenység közben énekelgetéssel a manualitás élményének fokozása. Modellértékű viselkedés, kongruens kommunikáció: úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyerekektől is elvárja. Munkája során érthetően, és pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás. Az egyéni élményeken túl, közös élmény szerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A játéktevékenység során: A gyermeki játék tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódni a játékba. Játék eszközök minőségi fejlesztése, cseréje. Szervezett udvari tevékenység biztosítása. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A gyakorlójáték Az alapvető feltételek (idő, hely, eszköz) biztosítása. Különféle óvónői módszerekkel a halandzsázás, a mozgásos gyakorlójátékok segítése. A rakosgatós játékhoz sok eszköz biztosítása. Konfliktushelyzetek kezelése. A szerepjáték A játéktevékenység feltételeinek biztosítása. 112

113 A nyugodt játék lehetőségének megteremtése. Játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársként bekapcsolódás a tevékenységbe. Az ötletszegények játékának ötletadással segítése. A gyermekek játékába csak durva, testi épséget veszélyeztető esemény esetén történő beavatkozás. Igény esetén segítségnyújtás a szerepek elosztásában. A konfliktushelyzetek kezelése. A különféle összegyűjtött anyagok (termések, levelek, kavicsok, stb.) felhasználására ösztönzés. Ha a szituáció úgy kívánja, és a gyermekek igénylik, maga is játszótársként vesz részt a játékban. A barkácsolás Az eszközök biztosítása. Együtt "bütykölés" a gyerekekkel. Gyakorlati segítségnyújtás. Az építő-konstruáló játék Az eszközök biztosítása. Igény esetén ötletek adása. Gyakorlati segítségnyújtás. A szabályjátékok Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása Mozgásos játékok bemutatása, megtanítása. Versenyjátékok szervezése. Értelemfejlesztőkhöz eszközök biztosítása. Játék egy-egy gyermekkel. Anyanyelvi játékok kezdeményezése. A játékszerek helyre rakásának megkövetelése. A társasjátékok szabályainak megtanítása. Matematikai témájú társasjátékok készítése. Az egészséges versenyszellem megalapozása. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Értelmi képességek fejlesztése, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. 113

114 A gyerekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, a várható hatást,, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre, ezzel segíti a gyermekek személyiségének fejlődését. A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, értékeléséből kapott adatokat reálisan, szakszerűen elemzi, értékeli, és ezekből kiindulva a fejlesztésre vonatkozó terveit elkészíti, ha szükséges módosítja. Felhasználja fejlesztési céljaira. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján. Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata. Törekedjen többféle megoldás keresésére. Szándékos figyelmének tartalma érje el a majd a 35 percet. Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Különítse el a mese és a valóság elemeit. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok okozati viszonyokat. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységeit. A játékban kezdeményező, aktív. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Kapcsolódjon be a közös játékba. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. Legyen képes a saját élményeinek eljátszására. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről társai javára. Szívesen épít, konstruál, bonyolult építményeket képes alkotni. Képes a szerepvállalásra a nevelési/tanulási helyzetek során. Képes a szerepjáték megszervezésére, az ahhoz szükséges eszközök kiválasztására. Legyen képes a szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse. A barkácsolás természetes része szerepjátékának, a készített eszközöket felhasználja későbbi játékai során. 114

115 Élvezi a szabályjátékot, betartja a játék szabályait. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. 18. Mozgás, mozgásos játékok A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, az egész óvodáskor időszakában jelentős szerepet tölt be a éves gyermekek fejlődésében. A mozgásfejlesztés az aktív nagymozgástól kezdve a finommotoros manipulációig minden mozgást magába foglal. A torna, a mozgásos játékok az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyisége fejlődését. A testnevelés fejleszti a gyermek természetes mozgását - járást, - futást, - függést, - egyensúlyozást,- ugrást, dobást; és testi képességeit - ügyességet, - testi erőt, - gyorsaságot, - állóképességet. A fejlesztés tartalma a következőkből áll: játékok, gimnasztika, járás, ugrás, futás, mászás, csúszás, kúszás, dobás, függeszkedés, labdagyakorlatok. Az óvodai élet mindennapján biztosítsunk lehetőséget a tornára, mozgásos játékra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, a szabad mozgás kielégítésére. Sokat tartózkodunk a szabadban. Óvodánk tágas, füvesített, nagy udvara sok lehetőséget kínál a gyermekek mozgásához. Amennyiben az időjárás engedi, a tornát és a mindennapos mozgásos tevékenységeket spontán, vagy szervezett formában kint tartjuk. A mindennapos testnevelés délelőtt és délután, gyakran a teremben zenére történik. A gyerekek maguk is szívesen mutatnak gyakorlatokat, igénylik, kérik a mozgásos játékokat. Testnevelés foglalkozást hetente egyszer a Móricz Tornacsarnokban tartunk és a hét programjait átszövik a sport foglalkozások és a mozgásos játékok. Játékos, oldott hangulatot biztosítunk A mozgásfejlesztés célja Mozgáson keresztül az egész személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése. 115

116 A mozgásfejlesztés feladatai: A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, a gondozás és önkiszolgáló tevékenységekben is. A gyermekek életkorának megfelelő mozgásformák hangsúlyozottan a szabad játékban és a szervezett tevékenységekben - testnevelés foglalkozás, mindennapi mozgás - jelenjenek meg. Biztosítani kell a lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásos tevékenységet, sportágakat, a gyakorlatokat ki-ki képessége szerint végre is hajtsa. A különböző gyermeki tevékenységbe természetes módon beépített mozgás, segítse: a nagymozgások, szem- kéz- láb koordináció, egyensúlyérzék, finom-motorika fejlesztését. A mozgásos tevékenységek által fejlődjön értelmi struktúrájuk, szociális képességük, akarati tulajdonságuk. A mozgáskultúra fejlesztése mellett a térben és időben való tájékozódás segítése. A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: Szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben. Kötelező mozgásos foglalkozásokon Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az óvodába bekerülő egészséges gyermek mozgáskedve természetes. Fontos feladatunk, hogy ezt a tulajdonságát megőrizzük, ha szükséges felkeltsük és tudatosan építsünk rá. Ehhez szükséges: a megfelelő motiváció a mozgásra inspiráló biztonságos környezet a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése a szükséges és elégséges szabályok megtanítása A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítjuk a számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. 116

117 3-4 éveseknél A természetes nagymozgások fejlődését a csúszó- mászó- bújó játékokkal segítjük. Eszközei lehetnek: csúszda, létra, a Greiswald tornaszer egy-egy elemének kombinációja, tornaszőnyeg, csoportszoba asztalai stb. 4-5 éves korban Nagyobb hangsúlyt kap a szem- kéz- láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem- kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, az ugrókötelezés, valamint a manipulációs, barkácsoló tevékenységek. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra használhatók: a hinták, az ugróasztal, az elefánttalp, térhágcsó, függő tányérhinta, gerenda, csúszda, egyensúlyozó deszka stb éves korban A finommotorika fejlesztésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A spontán fejlesztésre a játék során számtalan lehetőség kínálkozik: konstruálás, barkácsolás, babaöltöztetés, építés kicsi elemekből, gyöngyfűzés, ábrázolási technikák stb. Az udvaron is használjunk ki minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Vigyük ki a testnevelési foglalkozás eszközeit, engedjük meg, hogy a megfelelő méretű fára felmászhassanak. Fontos, hogy a nagyobb, aktív mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek tanuljanak meg egymáshoz alkalmazkodni, egymást tiszteletben tartani. Ehhez elengedhetetlen bizonyos szabályok megtanítása, betartása. Szükséges a megfelelő nem túl sok szabályozás - túl sok betartására még nem képes - a gyermekek ehhez igazodva mérik be kompetencia határaikat. Ezért a szabad játéktevékenység során a mozgáshoz teremtsünk kellemes légkört, szervezzünk körültekintően, hogy abban a gyermekek örömmel vegyenek részt, ez nyújtson pozitív élményt számukra, ami késztesse őket újabb cselekvésre. A mozgás természetes módon épüljön be a gyermekek spontán tevékenységeibe, váljék szokásukká, igényükké Mozgásfejlesztés a mozgásos foglalkozásokon és a mindennapi mozgás A mozgásos foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol, mint eszköz, hol, mint cél. 117

118 A foglalkozás tervezésénél figyelembe kell venni: a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét, ehhez igazodva kell eldöntenünk az egyes mozgásformák ismétlésének számát a mozgásos anyaghoz természetesen kell igazítanunk a program fejlesztési feladatait a különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat A foglalkozások szervezésénél fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, lehetőleg együttes foglalkoztatási formában. Amíg lehetőség van rá, a foglalkozásokat a szabadban szervezzük. A kézi szerek használata valamennyi foglalkozáshoz ajánlott, mert jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket, változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat. A rendszeresen szervezett mozgásos foglalkozásokon a mozgásfejlesztés mellett a következő feladatok beépítése szükséges: a testséma fejlesztés valamennyi feladata az észlelés területéről: alaklátás, formaállandóság: formaalakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása kinesztetikus mozgásészlelés: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése térészlelés: alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével. verbális fejlesztés területén a testrészek, helyzetek, mozgások, térirányok pontos és gyakori megnevezése A gyermekek fejlődését csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységet végeztetjük velük. A 3-4 éves gyermekek testnevelési anyaga a természetes mozgásokat tartalmazza. Ily módon fejlődik, az észlelés a nagymozgások végrehajtása közben, spontán. 4-5 éves korban a nagymozgások kibővülnek az ugrásokkal, gurulóátfordulással, de fontosságukból nem veszíthetnek. Kiemelt feladat 118

119 A tér mozgásos megismerése - különböző irányokban végezzenek mozgásokat és különböző formákat mozogjanak be. Különböző jelre más-más eszközre kell fölmászni, megérinteni, alábújni. Szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Az egyensúlyérzék fejlesztése pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások. Szem- kéz, szem-láb koordináció fejlesztése pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás. Testséma fejlesztéskor a testrészek részletes megismerését célozzuk meg, a különböző testrészek mozgatásával azok funkciói is rögződnek. Kiemelt helyet kap a lateralitás. A csuklójukon lévő jelhez igazodva a jobb-bal kifejezéseket is használjuk, így azonosítjuk testük azonos oldalait. Az észlelés fejlesztése ennél a korcsoportnál is jelen van, de még mindig nem kiemelt feladatként jelentkezik éveseknél Az egyre finomabb, apró mozdulatok végzése segítse a nagymozgások tökéletesedését, koordinálását. Futás közben a gyorsaság érdekében tudják leredukálni a fölösleges mozdulatokat. Ugrásnál alakuljon ki a megfelelő kar- és lábmunka. Elrugaszkodásnál, talajfogásnál dolgozik a comb, lábszár, lábfej izomzata is. Kiemelt feladat: Szem- kéz koordináció fejlesztése. A kar apró izommunkáját tudja összehangolni a látottakkal, pl. különböző dobások célba, labdagyakorlatok, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon. Finommotorika fejlesztése - új feladatként jelentkezik. A finommotoros koordináció az írás tanulásának elengedhetetlen feltétele. Természetes módon a foglalkozásokon használt szerek különböző fogásával, kisebb testrészekkel végzett mozgással fejleszthető. Erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok alkalmazhatók. Az észlelés fejlesztése ebben az életszakaszban a legcélzottabb. Az alaklátás és formaállandóság fejlesztésére minél több gyakorlatot szükséges tervezni. Pl. különböző alakzatok bemozgása jelölt vonalakon. Labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is Keresztcsatornák fejlesztése. A bemutatott gyakorlatokat látják, a tevékenység pontos megnevezését hallják, a látott, hallott feladatokat elvégzik. 119

120 A mindennapi frissítő torna A mindennapi frissítő mozgás az óvodai testnevelés szerves része. Minden korcsoportban naponta legalább egyszer, perces időtartammal szervezzük. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Ha lehetőség van rá a szabadban, jó levegőn tartsuk. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. A rendszeresen és megfelelően szervezett mozgás váljék mindennapi igényükké, majd szokásukká. A mozgásfejlesztésben meghatározó A spontán érzelmi motivációkra építsünk, vegyük figyelembe az egyéni fejlettséget. A foglalkozásokon a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. Az ily módon kiváltott aktivitás hívja elő és erősíti a szellemi aktivitást is. A nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve a terem megfelelő szellőzetésének biztosítása mozgásfejlesztő eszközök előkészítése a tevékenységhez segítségnyújtás a mozgás előtti utáni vetkőzésben, öltözésben mozgás tevékenység során balesetvédelmi felügyelet és segítségnyújtás A különböző szervezeti formák megteremtése- a tevékenység színterei A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni csoportszobai és udvari játék és séta során biztosítjuk. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük. 120

121 ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A nagymozgások fejlesztés - mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítanunk, precízebben összerendeznünk. Járásfeladatokból kezdetben ritkán, majd ha megkedvelték fokozatosan a foglalkozás nyitó- vagy záró akkordjaként alkalmazzuk. Csúszás, kúszás, mászás nem terheli a gyermek gerincét, erősíti a törzsizomzatot, segíti a helyes testtartás kialakulását. A járás-futás sávokban, vagy emelt felületen az egyensúlyérzéket fejleszti. A rövid ideig tartó függések a kar, kézfej erejének növelésén túl egy újabb testhelyzet megtanulását jelenti, a test függőleges zónájának behatárolásához is támpontot ad. A testséma fejlesztés a testnevelés foglalkozásokon, a legtermészetesebb módon valósulhat meg a testrészek ismeretét célzó gyakorlatokkal, pl. járjatok a sarkatokon! tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásával pl. álljatok a pad mögé! a test személyi zónájának alakításával, pl. emeljétek a babzsákot a fejetek fölé! A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. 121

122 19. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele. Kodály Zoltán Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok a zenélés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Megszeretteti a gyermekkel az éneklést, az énekes játékokat, és a szép, tiszta éneklésre szoktatja őket. Fejleszti a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, harmonikus szép mozgását. A dalokat, mondókákat is tevékenységeinkhez kapcsoljuk, környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként, illetve konfliktus megelőző, megoldó eszközként is alkalmazzuk. Az ünnepi hangulat megteremtését a megfelelő énekek, játékok kiválasztásával tesszük lehetővé. Hangszereinket és a természetes anyagokból gyermekekkel készített ritmushangszereket a csoportszobák polcain játékként helyezzük el. Zenehallgatási anyagunk szépséget, művészi értéket közvetít. Az óvónő saját éneklésével, hangszeres játékával rendszeresen élményt nyújt a gyermekeknek. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia, mert erőteljesen befolyásolja a gyermek általános fejlődését, a különböző benyomások egymással összefüggésben hatnak rá. A népdalok éneklése a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában Az élményt nyújtó közös ének zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdal éneklése, hallgatása, a gyermek- néptáncok és népi játékok, a hagyomány megismerését továbbélését segíti. Az óvodai ének zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A zenehallgatási anyag megválasztásánál nem csak a magyar nyelvű anyagok gyűjtése, alkalmazása a feladata, hanem gyermekeknek szóló angol ének - zenei anyagok felkutatása, gyűjtése, életkor szerinti alkalmazása, elsajátíttatása is. 122

123 Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. 19.1A zenei nevelés célja a Közös éneklés, a Közös játék örömének a megéreztetése, felfedezése. A jó zenei nevelés nem korlátozódik a tervezett foglalkozásokra, hanem átszövi az egész napot, egy egy csendes dal dúdolásával érzelmi állapotuk feltöltését vagy éppen a megnyugtatásukat vagy az aktivitásuk növelését érjük el. A hangutánzást, énekeket kapcsolhatjuk az évszakokhoz, ünnepekhez, eseményekhez. Az énekes játékos mozgásanyaga: a párcsere, szerepcsere, kapus, hidas, sorgyarapító. is lehet. A Tündérkert Óvoda dolgozói, egyetértünk Kodály Zoltán filozófiájával és pedagógiai elvével, miszerint a zenei nevelés megalapozását nem lehet elég korán kezdeni. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a gyermek már születésétől kezdve, sőt az anyaméhen belüli élete során találkozik a zenével. Úgy véljük, hogy minden gyermek tanítható, fejleszthető, ha megtaláljuk a hozzá vezető utat, és segítünk képességei kibontakoztatásában. Családi napközink és óvodánk 1-7 év közötti gyermekek gondozását, nevelését célozza meg, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az életük korai szakaszában találkozhassanak a zenével, művészettel. Célunk: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése. Zenei formaérzék, ritmusérzék fejlesztése (ritmushangszerekkel, általunk készített eszközökkel) A gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő mondóka és dalanyag kiválasztása, az egyéni bánásmód biztosítása. Más kultúrák zenei világának megismertetése, megkedveltetése Közös éneklések, zenélések segítségével a gyermekek életörömének, összetartozás érzésének fokozása (furulya, elektromos zongora, szintetizátor, tangóharmonika kíséretével) Spontán zenélés lehetőségének biztosításával és pozitív megerősítésekkel a gyermekek zenei kreativitásának, sikerélményének fejlesztése A nevelők éneklésén, zenélésén keresztül az élő zene megszerettetése A zene más fejlesztési területekkel való összekapcsolása révén az érzelmek szabad kifejezésének biztosítása (különböző zenei hatásokra spontán egyéni és közös alkotások készítése) 123

124 A zenei nevelés a gyermeki lét egészét áthatja. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelésnek szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása a népi gyermekdalok, Forrai Katalin: Ének az óvodában, Gryllus Vilmos dalai, a "Csupa új" és az "Idesüss" dalain kívül beépítjük terveinkbe saját zenei anyaggyűjtéseinket is. A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan fontos, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, népi játékok megismerésére is. TOVÁBBI CÉLJAINK: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetésével a zenei ízlés formálása, a zenei anyanyelv megalapozása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. Fontos szempont a felhasznált zenei anyag életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő igényes válogatása 19.2 Az anyag kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a csoportban lévő gyermekek ének- és mozgásfejlődésére, a mondókákkal, énekekkel összefüggő mozgások kivitelezési nehézségeire, a gyermekek hangterjedelmére, a gyermekek társas környezetére, a kiválasztott játékok adjanak alkalmat a társas együttlétre, az évkör ünnepeivel, alkalmaival összefüggő hagyományos játékok megismerésére Azon gyermekeink, akik közvetlenül a családból érkeznek az óvodába, korábbi szűk környezetét, édesanyja közelségét az idegen, társas környezet váltja fel, ahol az anya szerepét az óvónő tölti be. Ez a változás minden gyermek számára feszültséggel jár. 124

125 Az első pillanattól kezdve mondókákkal, énekes játékokkal segítjük a feszültség oldódását, melyet az óvónő-gyermek elmélyült, szoros együttességén alapuló együttmozgások segítenek (ölbeli játékok, lovagoltatók, tapintásos kontaktussal összekötött zenei élmények). E szakasz ritmikus mozgásanyaga - a kézmozgás biztonságának alakulása - elsősorban az egyenletes lüktetés megérzéséhez ad segítséget. Az énekes játékok előkészítésére alkalmasak: a testérzet fejlődését segítő mondókás, énekes játékok (játék a kézzel, füllel, arccal, lábbal, táncoltató, höcögtető játékok stb.) A játékokban a gyermeket többnyire ölbe vesszük, megfogjuk, a közelség és fogás érzelmi biztonságot ad, oldja a feszültséget mozgásfejlesztő mondókás játékok - a gyermek nevelésében nagy szerepe van az empátiának, a beleélés készteti cselekvésre, mozgásra. Az állatok mozgását ösztönösen a mondóka szövegének fantáziaképeivel és azok elmondásával követi (csiga-biga, gólyagólya, fecskét látok stb.) az együttérzés játékai, melyek az én érzés fejlődését, az én és másik közötti személyes kapcsolat kialakulását segítik elő a társas együttmozgás mondókái, énekei, melyekben először a kezek együttes ritmikus mozgatása kap hangsúlyt. A későbbi életszakaszokban figyelembe kell vennünk - a játékok életkornak megfelelő tervezésével együtt - az egyes dallamfordulatok, motívumok nehézségi fokát is. A zenei anyag legyen alkalmas arra, hogy a gyermek tisztán énekelje. Az egyszerű körjáték bonyolultabb mozgásokkal (guggolás, taps, visszafordulás, páros körben járás) bővül. Utánzó mozgások még ugyanúgy alkalmazhatók, mint a korábbi életszakaszban, de fel lehet használni változatos sorformákat, vagy csiga, kígyóvonal, sort alakító válogatásokat is. A nagycsoportban már olyan mondókák, gyermekdalok tervezése jelenjen meg, amely segítségével már több szereplővel, komplikált mozgással, nagy térben való mozgásokat is kipróbálhatnak. Az egyszerű szerepcserén túl a párválasztás, két körforma, csoportos fogócska, sorgyarapodó, hidas-ludas játékformákat is alkalmazhatunk. Alakoskodó, huncutkodó, egymást megtréfáló játékokhoz a gyermek fejlett humorérzéke, jó társas kapcsolata, önkéntes fegyelme szükséges. Az új dalok sorrendjét változatos dallamfordulattal tervezzük. A népdalok, gyermekdalok és az ehhez kapcsolódó mozgások illeszkedjenek a mindennapok tevékenységébe. A cigánykultúrában fellelhető énekek, hangszeres játékok színesítsék a gyermekek zenei ismereteit. Jelenjenek meg más népek gyermekdalai. A zenehallgatásra szánt válogatásnak nincs szövegbeli, ritmikai, hangterjedelmi megkötése, az egyetlen szempont a zene szépsége és művészi értéke. 125

126 Az ünnepek tartalmát az ünnep jellege adja meg, a mindennapok sorából való kiemelkedést az előkészületek, a rendkívüliség adja meg. A daloknak az ünnepi hangulat előkészítésében van szerepe A 3-4 éves gyerekek Ölbeli játékok játszása a beszoktatás ideje alatt: arc, hát simogatók, ujj nyitogatók, lovagoltató mondókák, énekek. Játékos mozdulatokkal összekapcsolható 4-5 hangból álló énekek bemutatása, ismételgetése. Ünnepi alkalmakra (karácsony, anyák napja) alkalmas 2-3 dal megtanítása. A 3-4 éves gyermekek játékai elsősorban kétszemélyes jellegűek, az óvónő és gyermek testi közelségében zajlanak. Ehhez kapcsolódva a gyermekek éljék át a társas éneklés örömét, szívesen a maguk örömére is kezdeményezzenek énekes játékokat. Alakuljon ki a közös éneklés ritmusa, megközelítően tisztán énekeljenek. Váljanak képessé a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására. Beszédben, énekben, hangszeren ismerkedjenek a magas-mély, halk-hangos zenei kifejezésekkel. Néhány közös játékban ismerkedjenek a ritmikus együttmozgás alapelemeivel, tudjanak együtt tapsolni, guggolni. Legyenek képesek az egyenletes lüktetést a mondókák vagy kedvenc dalok szövegéhez kapcsolni. Fejlettebb csoportban az előre irányú együttes szép járással is próbálkozhatunk, de csak abban az esetben, ha az egyenletes lüktetést biztonsággal használják. Egyénileg alakuljon saját mozgás-egyensúlyuk és fogómozdulatuk, szerezzenek sok tapasztalatot a tér észlelésében. A gyermekek 6-8 mondókát, ölbeli játékot és énekes játékot sajátítanak el éves gyerekek Társakkal is játszható népi mondókák megismertetése. Csigavonalban, szerepcserével játszható dúr és hexacord hangkészletű énekes játékok bemutatása, megtanítása. A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot. 126

127 Jó hallású csoportban a nyolcad, negyed ritmusképletű dalok kiegészítése szinkópát is tartalmazó dalokkal. A dalokhoz kapcsolódó változatos játékformák, főként csoportos jellegűek legyenek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok. Szorgalmazzuk az egyéni éneklést, de csak önként vállalás alapján, törekszünk a megközelítően tiszta éneklésre csoportosan is. Zenei tevékenységek közben ismertetjük meg a halk- hangos, magas- mély fogalom párok jelentését, ösztönözzük őket, hogy egyénileg is alkalmazzák. Éneklésnél próbálkozzanak a megváltozott kezdőhang átvételével. Tudjanak szöveges motívumokat visszaénekelni változatos dallam és- ritmusfordulatokkal, ismerjenek fel dalokat hangszerről vagy dúdolásról. Figyeljenek fel a természet és környezet hangjaira (hangirány, hangtávolság). Törekedjenek az egyszerű játékos mozgások egyöntetű esztétikus végzésére, éneklésmozgás közben a megfelelő tempó tartásra, de tudják az ettől eltérő gyors és lassú közötti különbséget felismerni, énekben és mozgásban alkalmazni. Tudják az egyenletes lüktetést kifejezni játékos mozgással, tapssal, körbejárással, motívumokat kiemelni változatos mozdulatokkal, dalok és mondókák ritmusát minél többféle módon kifejezni. Ismerjék meg a ritmushangszerek használatát. A magyar beszéd ritmusának és hanglejtésének megfelelően találjanak ki dallamokat mondókára, mesére, a mindennapi beszédre. Ebben a korban 4-5 új mondóka és új gyermekdal megtanulását tervezzük, a 3-4 éves korban tanult dalok ismételgetése mellett évesek Kiolvasó mondókák bemutatása, gyakoroltatása. Felelgetős dalos játékok megismertetése. Egyszerű tánclépések megtanítása arra alkalmas óvodás dalok, illetve népzene felhasználásával. Zenehallgatás: o érzelmi hatást keltő magyar népdalok, műdalok éneklése, o más népek dalainak előadása, o magyar komponált műzene, o klasszikus műzene lejátszása magnóról, lemezjátszóról, CD-ről, gyermekeknek szóló hangverseny látogatással. (Szegedi Szimfonikus Zenekar,) Olyan művek gyűjtése, melyeket az óvónő maga tud előadni énekelve, furulyán, metalofonon, esetleg gitáron, szintetizátoron éves korban az előző fejlődési szakaszban jelenlévő tartalom mellett a kétnegyedes dalokban a negyed, a páros nyolcad, negyed szünet és szinkópa mellett a mondókák ritmusigénye szerint tizenhatod is szerepelhet. A dalok hangterjedelme itt sem lépheti túl a négyhatod távolságot. 127

128 Ismerkedjenek új térformákkal, sor- és ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, bonyolultabb mozgást, szervezést igénylő játékokkal. Csoportosan önállóan, tisztán énekeljenek a megszokott hangmagasságon és tempóban. Tudjanak motívumokat tisztán visszaadni. Legyenek képesek az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetésére, összekapcsolására, a dal ritmusának hangoztatására belső hallás alapján, dalok és mondókák felismerésére ritmusról. Ismerjenek fel, fejezzenek ki különböző tempókat (normál, annál gyorsabb és lassúbb) énekkel, mozgással. A zenei formaérzék fejlesztését a motívumok hosszának megéreztetésével (ritmus visszhang, ismétlődő, motívumnyi mozgásformák) valósítjuk meg. A halk és hangos különbségét más fogalompárral összekötve (halk-lassú, gyors-hangos stb.) is fedezzék fel. Ismerjék fel a dallamot kezdő, vagy sajátos belső motívumról, bújtassanak el dallamot először rövid, később hosszabb motívumszakasszal. Figyeljenek fel a finomabb hangszínekre, különböztessék meg beszéd és énekhangokban, a hangszeren játszott zenében. Próbálkozzanak a mondat értelmének megváltoztatásával a beszédhangszín és hangsúly megváltoztatásával. Váljék mind gyakoribbá az énekes beszélgetés, kérdés- felelet játék, ezt alkalmazzák játéktevékenységükben, bábozáskor, dramatizáláskor. Használják rendszeresen, változatosan az ütőhangszereket, használják fel énekük kíséretére. Ismerkedjenek meg a cigányság zenei kultúrájának jellegzetes hangszereivel: kanállal, kupával, a hagyományőrző együttes zenéjével. Zenei élménynyújtására adódó helyi lehetőségeink: zenés előadások megtekintése, táncház szervezése, hagyományőrző együttes műsorának meghallgatása. Ismeretanyaguk 4-7 új mondókával, új énekes játékkal, 3-4 műdallal bővül Módszereink: A zene, dal átszőheti a napi tevékenységeket. A zenei anyagok egy része a klasszikus zeneszerzők műveiből kerülnek ki, másrészük gyermekdalok feldolgozásai, (népzenei) és a ma divatos könnyűzenei gyermekdalokból merítettek. Külön figyelmet fordítunk a relaxációs zene beszerzésére és alkalmazására. A hangszerek segítségével többféle hangzást ismertetünk meg az énekhangon kívül. Vannak: Xilofon, szintetizátor, ütős és ritmikus hangszerek, tangóharmonika melyek minden csoportban a gyerekek és a pedagógus rendelkezésre állnak. A zeneeszközöket mesék, dramatikus játékok, ünnepségek alkalmával is használjuk. Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, együtt énekelünk. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasza legyen a gyermeknek. Azaz 128

129 énekes játék a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetből is következhet. Gyakran játszunk körjátékot. A hallás- és ritmusfejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei elemeket a helyes, szép előadásmódból utánzással gyakorolják a kicsinyek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengőhangképzésre, az egyenletességre, a tempó, dinamika, hangmagasság változásaira, a zenei súlyok kiemelésére. A dalok válogatásának szempontjai: a dalok a gyerekek által jól, tisztán kiénekelhető hangterjedelműek legyenek, az aktuális érzelmi állapotot tükrözzék, ének közben a játékszabályok áttekinthetőek legyenek, a tér - és, mozgásformák összhangban legyenek vele. Párban, kisebb csoportokban, tevékenykedés közben, közösen a játéköröm kedvéért, számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A zenei anyanyelv alapozása során a gyermek szoros kapcsolatba kerül az anyanyelv kifejező gyakorlásával. Kezdetben az énekes, mondókás játékok szövegének jelentése csak korlátozottan fontos, mivel akkor a beszédritmus és hanglejtés megéreztetése, átadása az elsődleges. A gyermekdalok sajátosságai a játék mozgásából a beszéd hanglejtéséből és hangsúlyaiból fakadnak. A gyermekdalok éneklésénél fontos az élőbeszédhez igazodó ritmus, a finoman nyújtott és rövidített szótagok kiejtése. Egy zenei hang egy szótagnak felel meg, a negyed szünet a szavak ritmusának megfelelően illeszkedik a motívumokba, a motívum és beszédhangsúly általában egybeesik a természetes beszédben is. Később az életkor előrehaladtával a szöveg jelentősége felerősödik, gazdagítja az anyanyelvi örökséget, az ismeretlen kifejezések, szófordulatok megértését a játékszituáció segíti. A középerős könnyed, lágy éneklés, jó artikulálás, szép szövegkiejtés segíti a beszéd fejlődését. 129

130 19.7 A mozgás fejlesztése énekes játékokban A közös játék fejlett egyensúlyérzéket, magabiztosságot, a gyermek saját testének ismeretét, irány- és időérzéket, stb. kíván. Az énekes játékok fejlesztő hatásai között jelentős a gyermek mozgásfejlődésére kifejtett hatása is. Nagymozgások fejlesztése A mozgásos játékok közben fejlődik fizikai állóképességük, aktivitásuk.. A dalos játékok alkotóelemeit a nagymozgások (járás, futás, ugrás, csúszás-mászás) alkotják, a dal belső szerkezete, karaktere szerint rendszeresen változik a mozgás tempója, ritmusa, iránya is. Gyermektánc: Feladata: gimnasztika alapok, gerinc- és tartás javító gyakorlatok, nyújtó- lazító feladatok. Mindezek lehetővé teszik a koordinált, plasztikus mozgás kialakítását; fejlesztik a gyermek hajlékonyságát, egyensúlyérzékét, ritmusérzékét; segítik az izomzat helyes fejlődését; növelik a fizikai állóképességet és a kitartást. Tánc alkalmazott területei: néptánc, társastánc, akrobatikus tánc elemei Egyensúlyérzék fejlesztése A ritmusérzék és az egyensúlyérzék fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással. A gyermekben kellemes élményt idéznek elő a hintáztatók, altatók, höcögtetők. Az egyensúlyérzék fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára és ez visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést.(állások lábujjhegyen, egy lábon, bekötött szemmel, egyensúlyozó járások stb.) Finommotorika fejlesztése Finommozgásos feladatot adhatunk az egyenletes lüktetés, a ritmus érzékeltetésére, a különböző hangszerek használatakor. A gyermekek tánc közben megtanulják, hogy az ujjak összeérintésének, egymás megérintésének tempójával, minőségével érzelmeket közvetíthet egymás és a többiek felé. Testséma fejlesztése Bármely dalos játék, vagy mondóka mozgásanyagának, játékának elsajátítása közben megnevezésre kerülhetnek a használandó testrészek. A legegyszerűbb höcögtetők közben megérintett, mozgatott testrész megnevezésével a testvázlat, testfogalom alakulását segítjük. A játék folyamán a megfelelő helyzeti mozgások átélése eredményezi a kialakuló belső képet. Hatásfokát a tükör használata megsokszorozza. Az oldaliság ismerete főleg a páros játékok, táncok közben fejlődhet (a jobb-bal, kéz-láb megjelölésére itt is használható a gumipánt) A játékos mozdulatok különböző eszközök használata, a test függőleges zónájának elülső-hátulsó részeinek megismerését segíti. 130

131 Percepciófejlesztés A dalos játékok, a tánc közben egymás mozgásának figyelése, szemmel követése, mások balról-jobbra való mozgásának szemmel való kisérése az olvasásra-írásra való előkészítést segíti. A tánchoz felálló sor, páros sor, kettős kör hasonlatos lehet egy sormintához, a párok térbeli elrendezése, változatos térformák alakítása, egymáshoz hangolása szintén egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre. A lehető legtöbbféle alak- forma- méret motoros alakítására adódhat lehetőség: párválasztás, kör, kettős kör, csigavonal, különböző formák létrehozásával. Páros játékokban Természetes közvetlen testi érintési ingerek minősége interiorizálódik (arc, kéz, ujj) és válik egyre természetesebbé az egymáshoz kapcsolódó mozgásokban: (egymás hátán kopogtatás, egymás kiválasztása megérintéssel) A dalos játékok és táncok közben alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása (a téri irányok bemozgása, különböző téri helyzetek mozgásos megélése.) Az alapvető téri irányokat dalos játék, tánc közben saját testrészeinek közvetítésével ismerik meg, a jobb-bal kéz-láb irányt adó a mozgások indításában. Előre-hátra jobbra, balra, oldalra, közé, alá stb. bújunk, lépünk, táncolunk. Páros játékban egymással szembefordulunk, egymás elé állunk. Nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve: Előkészítik a zenei anyaghoz kapcsolódó eszközöket (hangszerek, dalos játék kellékei). A dalos játékok és tánc során alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása, a csoportszoba esetleges átrendezése az óvónő irányításával. Bekapcsolódás a zenei tevékenységekbe. A tevékenység színterének bemutatása: A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik énekes, mondókás játékra a csoportszobában, és az udvaron egyaránt, hiszen a nagyobb teret igénylő játékokat nem szoríthatjuk a falak szabta határok közé. ÓVÓNŐI FELADATOK: Általános feladatok A felhasznált zenei anyag igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása 131

132 A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. A ritmusérzék fejlesztése, az éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása. A mozgás fejlesztése énekes játékokban. Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása a szüreti mulatság, pásztorjáték, a farsang, kiszézés, pünkösdölő és lakodalmas játékok keretében. A migráns gyermek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei anyagválasztás. Művészi értékű dalok, énekes játékok, mondókák kiválasztása az ÉZÓ-ból, Idesüss-ből, Gryllus daloskönyvből, stb. FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Élvezettel játszik énekes játékokat. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival egyöntetűen, esztétikusan végzi. Tud dallam- és ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Megbeszélés, vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni. Gátlások nélkül egyedül is tud énekelni. Szívesen hallgat zenét. A migráns gyermek saját kultúrája szerinti dalokat énekel az óvodában. 132

133 20. Verselés, mesélés Az óvodai anyanyelvi - irodalmi nevelés - egymástól elválaszthatatlan - az óvodai élet egészét átható folyamat. Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, önismeretet mélyít, a világ megismerését segíti. Nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb módszere a mese, vers, bábozás, mondókák, dúdolók. Ezek ritmusukkal, a mozdulat és a szavak egységével a gyermekeknek érzéki érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedési formákat. A gyermek megtanulja a cselekményeken keresztül, hogy melyik a sugallt jó, és melyik a sugallt rossz viselkedési, illetve követendő cselekvési forma. ( A jó elnyeri jutalmát) A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok - okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-és mesealkotása annak mozgással vagy /és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ennek kapcsán elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A gyermekek a mesékből, énekekből, versekből stb. sok új fogalmat tanulnak meg. A bábjátékban, dramatikus játékokban, önkifejezésüket bontakoztathatják ki. 133

134 A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, erkölcsi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvónőt és a gyermekeket egymással és anyanyelvünkkel. A mese- és versmondás lényeges elemeit - testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezet - az óvónő személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része a bábozás, dramatizálás, melyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermekek kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, érzelmeiket, ezáltal fejlődik személyiségük. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket, díszleteket, kiegészítőket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel fokozva a játék örömét és az önálló alkotás élményét. A médiumok által közvetített műsorok válogatás nélkül kerülnek a gyermekek elé, ezzel fokozva feszültségüket, félelmüket, agresszivitásukat, és sok esetben helytelen mintát adnak. Ezért fontosnak tartjuk a szülők szemléletének formálását a semmi mással nem helyettesíthető, bensőséges kapcsolatot feltételező és alakító otthoni mesélés iránt. Ehhez folyamatosan ajánlunk népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket, melyekből az óvodában is válogatunk. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. CÉLJAINK: A versek, mondókák zeneiségével, rímeinek csengésével, a mágikusságukkal, csodákkal teli Meseélmények segítségével a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása, a könyv megszerettetése, színházi élmények nyújtása. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A magyar kultúra értékeinek átörökítése. A szülők nevelési szemléletének formálása 20.2 A tevékenység célja A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, megfelelő szintű beszédészlelési - beszédmegértési képességgel a biztonságos önkifejezés megalapozása. 134

135 A népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotások képi erejével, hangulatával, ritmusával alapozódjon meg a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődése, a pozitív személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése. Valósuljon meg a csendben, figyelmesen történő mindennapos mondókázás, mesélés, verselés. Jelentsenek örömforrást a társas élmények, nemzetünk kulturális kincseinek megismerése. A korosztályoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése Feladata Változatos irodalmi élmények közvetítése, az anyag életkornak, nyelvi fejlettségnek megfelelő igényes válogatás, jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus és bábjátékokkal, valamint speciális anyanyelv fejlesztő játékokkal. Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért válogatásunkban érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Az óvodás korosztály fogékony az irodalmi élmények befogadására, így a gyermekirodalom az érzelmi, értelmi, anyanyelvi nevelésünk súlypontos feladata. A gyermekekkel való játékos beszédkapcsolatok, a szellemi szükségletek kielégítését, a szórakoztatás, a kellemes időtöltés együttes élményét eredményezi. A mese a vers, dramatikus - bábjáték része az egész óvodai életünket átfogó nyelvi nevelésnek. Arra törekszünk, hogy a magyar mondavilág értékes elemeit megismertessük. A mese tanít, szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekben eligazít, értelmesebbé tesz, megoldási modelleket, rendező elveket, viszonyítási lehetőségeket kínál. A mese világában jártasságot szereznek gyermekeink, így pontosan tudják, hogy a mese nem a hétköznapi valóság, mégis konfliktusmegoldást, konfliktuskezelést tanul belőle. Ugyanaz a mese minden gyermeknek mást mond, mert sajátos problémái határozzák meg, hogy az adott történetből éppen mit nagyít fel, és az milyen hatást fejt ki nála, többnyire tudat alatt. A mese által erkölcsi normákat sajátít el, ilyenek főként Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a mesehallgatás és a mondókás-verses együttjátszás örömének feltételeit megteremtsük, biztosítsuk. Az örömszerzésnek ez a módja, a gyermekre való odafigyelés, a gyermekhez szólás, a neki szóló történetek irodalmi szintű átadása hiányzó eleme a családi nevelésnek. Ezt a hiányt próbáljuk részben pótolni. 135

136 A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal: A lelassított tempójú mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtésével, helyes hangsúlyozásával, ritmusával, hangerejével a nyelv kifejező erejének, szépségének megéreztetése. Hangutánzó szavak énekeltetése a zenei készségfejlesztésre, valamint a magán- és mássalhangzók pontos képzésének, kiejtésének gyakoroltatására. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Frontális formában: énekes játékok (kérős, fogyó, gyarapodó, táncok) szervezése. Mikro csoportos és egyéni formában: zenei képességfejlesztő (hallás, ritmusérzék) játékok szervezése. Önfeledt, élmény teli játszást nyújtó énekes játékok szervezése Javasolt tartalom 3-4 éves korúak részére: Vers: Ritmikus, zenei hatású népi mondókák, rigmusok, játékos versek gyűjtése, megismertetése. Mese: Egyszerű cselekményű mesék, ritmikus ismétlődéseket tartalmazó mesék válogatása, élményszerű elmesélése. Nyugalmas hely kialakítása, nyugodt légkör megteremtése. Mesesarok, bábozó hely kialakítása. Verseskönyvek, mesekönyvek, leporellók biztosítása. A mese ne legyen hosszú, tartalma világos, mondanivalója a gyermekhez közel álló, szerkezete, egyszerű, nyelvezete lendületes és képszerű legyen - mint például az állatmeséké -, ritmikus ismétlődések jellemezzék. Versanyagukat a népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, hintáztató, ringató, ölbeli játékos verseiből válogatjuk össze. Fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeinket a mese figyelmes végighallgatására. A többszöri meghallgatás által élvezői lehetnek a mese dramatikus feldolgozásának. A nehezen megnyilatkozó gyermekeknél segítséget nyújt az előbb említett dramatizálás és a báb. Olyan bábdarabokat - történeteket, jeleneteket választunk a legkisebbeknél, melyek saját családi és óvodai életük mindennapos eseményeivel foglalkoznak. Ennek oka az énközpontúságuk, az én és a másik még náluk nem határozottan elkülönülő. 136

137 A versekhez, mesékhez, bábjátékhoz és a dramatizáláshoz csak kellékeket használunk, ez elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Óvodai rendezvényeinken gyakran bábozunk gyermekeinknek, a nagycsoportosok pedig dramatizálnak, ami színesíti ünnepeinket. A kiscsoportos korú gyermekeink mondókával, és új mesével ismerkednek meg. 4-5 éves korúak számára az előzőek bővülnek: Vers: Vidám, humoros versek, népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versek kiválasztása, megtanítása. Mese: Több fázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatizálásra is alkalmas klasszikus és modern mesék gyűjtése, bemutatása. Különféle bábok, paraván, könyvek biztosítása. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. A gyermeki vágyakat, élményeket kifejező verseket részesítjük előnybe. Mondókáinknál a névcsúfolók, népi mondókák, halandzsa szövegű - kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok, cigány kultúrából származó és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Olyan verseket is választunk, amelyek elősegítik a hangképzést, hangutánzást, játékos szóalkotásokat (hasonlatok, ellentétek, jelzős szerkezetek). A középső csoportosok érdeklődése átlép a valódiból a tündérmesék világába. A mesék lehetnek hosszabbak, bonyolultabb szövegűek. Megjelennek bennük a hagyományos meseelemek is, a gonosz boszorkány, a jó tündér, a hétmérföldes csizma stb. Feszültségoldó hatása a hőssel való azonosulás, nem engedi elhatárolni magát a bábok megelevenítette mesétől. Ennek terápia értékű hatását használjuk ki a mindennapjainkban. Többször kerítünk alkalmat a már megkezdett mese önálló vagy - óvónői segítséggel történő - befejezésére. A 4-5 éves gyermekeink 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és új mesét ismernek meg a nevelési év során évesek részére bővítés az eddigieken túl: Kiszámoló, párválasztó, felelgető, tréfás rigmusok gyűjtése, megtanítása. A korosztály számára alkalmas, szép versek kiválasztása az időjárásról, az évszakokról, a természetről. 137

138 A korábbi évek alatt tanult mesék, versek felidézése, gyakoroltatása. Tündérmesék bemutatása. A mesék dramatizálásának elősegítése. Az iskolához, a tanuláshoz kapcsolódó történetek, versek megismertetése. 4-5 új mondóka, vers, mese bemutatása, verselése, elmesélése negyedévenként. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus realisztikus meséken, magyar kultúrából gyűjtött verseken, meséken, mondákon át, beépülnek a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék és műmesék a gyermekeink mesetárába. Meseregényeket is szívesen hallgatnak, amik folytatásokban, napokon keresztül tartja őket izgalomba (pl. lefekvés előtti alkalmakkor). Versanyaguk gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismertetjük őket olyan közmondásokkal, melyeket környezetük gyakran hangoztat. Lírai versek tervezése óvatosságra int, csak fejlett gyermekcsoportban tervezünk ebből a körből, ahol a költői képek érzelmének kifejező erejét megérzik. Kórusban szavaltatást mellőzzük, éneklő hanglejtést kerüljük, az értelemszerű hangsúlyozásra - a szavak gondos és tiszta ejtésére ügyelünk) A hallott, vagy ismert egyszerű mesék dramatizálása, bábozása megjelenik mindennapi játékukban. Jó alkalom nyílik így a párbeszédes fordulatok, a metakommunikációs helyzetek felismerésének, gyakorlásának átéléséhez. Előtérbe kerülnek a verses mesék. A kiválasztott versek, mesék-irodalmi alkotások a kultúra különböző köréből - mindhárom korcsoportban a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségének kiemelését hangsúlyozza, és mindenkor kapcsolódik a környezet megismerésére nevelés témaköréhez, így szerezve minden irányú tapasztalatot a minket körülvevő világról A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus és bábjátékokkal, valamint speciális anyanyelv fejlesztő játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekeink elsajátíthatják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, beszédmegértést és a nyelvtanilag helyes beszédet. Ennek elősegítésére alkalmazunk anyanyelvfejlesztő játékokat is, ami a beszédészlelésüket, de főként a beszédmegértésüket fejleszti. Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás, figyelem, emlékezet nevelése illetve a beszéd motórium fejlesztése - a magyar nyelv hangjainál a megkülönböztető jegyek tudatosítása - felkészíthet az írás-olvasás iskolában történő zökkenőmentes elsajátítására. 138

139 A cél, melyet el kívánunk érni: a minél korábbi preventív fejlesztés, a hátrányos helyzet felszámolása iskolás korra. A fejlesztés mindenkor az adott életkornak megfelelő keretben a történik Anyanyelvi fejlesztésünk speciális területei Beszédszervek ügyesítése, a magyar beszédhangok sajátosságainak kiemelése: légzésgyakorlatok, hangutánzó gyakorlatok, és az azokkal végezhető játékok, nyelv és ajakgyakorlatok. Hallás, beszédhallás fejlesztése: o közvetlen környezet hangjainak felismerése o egymás hangjának felismerése o hibafelismerés o hangfelismerés, hangdifferenciálás o hanganalízis o önálló szókeresés kiválasztott hanggal. Auditív ritmus fejlesztése Auditív emlékezet fejlesztése Fonológiai kódolás Auditív zártság (A különböző területekhez kapcsolódó játékos fejlesztő anyaghoz válogatás található Porkolábné dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában című könyvében, valamint Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak.) A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. Gyermekeink a mesékből, versekből sok új szót, fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek pedig lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. 139

140 A hangsúly az óvodánkban a beszéd tartalmi részének a fejlesztésén van. Mivel a beszéd igen szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a szocializációhoz, a gondolkodáshoz, valamint az önkifejezés fontos eszköze. Ezért az anyanyelvi nevelés a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása és nagycsoport végére az önálló történet elmondása fontos alapkövei az iskolára való felkészülésnek. Az óvodapedagógus segíti a tartalomhoz illő helyszín kialakítását. Segít megteremteni a meséléshez elengedhetetlen nyugodt, meghitt, varázslatos légkört. A tevékenység színterének bemutatása (sarkok, kuckók, tevékenységközpontok): Minden csoportszobában van egy állandó hely, itt kerül sor a mesélésre. Az óvodapedagógusok előadása összhangban van metakommunikációs jelzéseikkel. Törekszünk arra, hogy verselésünk, mesélésünk esztétikai élményt nyújtson a gyermekeknek, hasson érzelmeikre, fantáziájukat kibontakoztassa. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos a nyugodt légkör, a jól kialakított szokásrendszer, melynek megteremtése már kiscsoporttól feladatunk. ÓVÓNŐI FELADATOK: Olyan művészi értékű, a magyar népi- és műalkotásokból, kortárs irodalmi művekből és a migráns gyerekek hazájának kulturális értékeiből válogatott irodalmi alkotások gyűjtése, melyek az esztétikai élmény mélységét biztosítják, s megválasztásukban. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttérből adódó sajátosságait. Érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Változatos irodalmi élmények közvetítése. Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása. Az irodalmi élmény befogadásához szükséges befogadó légkör, helyzet kialakítása. Épít a gyermekek kíváncsiságára, igyekszik fenntartani a gyermekek érdeklődésére. Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére. Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása, a könyvek használatának, megbecsülésének alakítása. Könyvtár látogatások szervezése. Tájékozódik a képességfejlesztést támogató digitális technológiai lehetőségekről, alkalmazza azokat. (pl.: hangos könyvtár, mese-mozi) A mesélés szerepének megismertetése a szülőkkel. Irodalmi művek ajánlása a szülőknek. BELSŐ ELVÁRÁS 140

141 ÓVODAPEDAGÓGUS Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Pedagógiai munkáját a HAPP megfelelően heti ütemtervet készít. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat, ösztönöz az infokommunikációs eszközök célszerű, etikus alkalmazására. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenységben alkalmazott módszereket. Alkalmazza a gyermekcsoportnak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, tanulási eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Biztos szakmai fogalomkészlettel rendelkezik. FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek szívesen ismételgetik a tanult verseket, ritmusokat. Igénylik, várják, esetenként kérik is a mesét. Maguk is szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakoztatására, és alkalmanként az óvodánk kisebbjei számára. Megjegyeznek 10-14gyermekmondókát, 6-8 verset és mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt képesek mozgással is megjeleníteni, kifejezni. Szívesen nézeget könyveket. Gondosan bánik a könyvekkel. Várja, igényli a mesehallgatást. Szereti a verseket. Néhány mondókát, verset, mesét képes emlékezetből felidézni, szívesen ismételgeti azokat. Szívesen mesél, bábozik, dramatizál saját maga szórakoztatására és bemutatására. Ismeri és betartja a színházi viselkedés szabályait. Tud képről történetet kitalálni. Tud történeteket folytatni, történeteket önállóan kitalálni. Tud képsorozatot történési sorrendbe rendezni. Nő a szülői mesélés gyakorisága. 141

142 A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 21 A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka munkatevékenységek Az óvodai vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, amely magában foglalja a látásnevelést, képalakítást, a plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást és a műalkotásokkal való találkozásokat. A gyermekeket megismertetjük a különböző anyagokkal, az eszközök használatával az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, a rajzolás, mintázás és a kézi munka technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az örömmel végzett tevékenységnek velejárója az alkotó aktivitás, amely fejleszti a gyermek önállósodását is. A kisgyermekek képzetei, emlékezete és képzelete alapján spontán vizuális ingerek hatására, és szervezett foglalkozások keretében rajzol, fest, mintáz, ábrázolásaiban sohasem hibázik hanem próbálgatva alakítgatja saját formanyelvét. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái. A műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Az ábrázolás, kézimunka foglalkozások célja: Finommotorika, szem kéz koordináció fejlesztés Problémamegoldás, megfigyelés, térlátás, színlátás, formafelismerés- megismerés kialakítása, fejlesztése síkban és térben. A valóság tárgyainak, jelenségeinek megismerése, leképezése az agyban. A leképezett tárgy, jelenség felidézése az adott tárgy, jelenség jelenléte nélkül. (emlékezetből rajzolás a nagyobbaknál) Képesek legyenek megfigyeléseiket, elgondolásaikat az anyag segítségével ábrázolni, megjeleníteni. Fejlesszük alkotó aktivitásukat, szorgalmukat, munkafegyelmüket, feladattudatukat, fantáziájukat. 142

143 Feladata: Tanítsuk meg a gyermekeket rajzolni, festeni, mintázni. Sajátítsák el, ismerjék meg és alkalmazzák a különböző technikákat. Ki kell alakítani a gyermekek formai, színbeli, térbeli képzeteit, hogy ennek ismeretében alkotni tudjanak. A használt különböző anyagok megismerésével, felfedezi és megismeri az anyagi világot. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezete esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik: a képi plasztikai kifejezőképesség, komponáló- térbeli tájékozódó és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. a tér forma és szín képzeteinek gazdagodását. képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat és fogékonyságukat, igényességük alakítását. A rajzolás, mintázás, kézimunka a gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. A gyermekeket a tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szépérzékük kialakítására neveljük. A képalakító tevékenységeket, élményekhez kapcsolódó témák feldolgozását változatos technikákkal, eszközökkel (pl. zsírkrétával, színes ceruzával, festünk, ragasztunk, ollóval vágunk, le-fel öltést gyakoroljuk, gyurmázunk, papírt tépünk) valósítjuk meg. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. 143

144 Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. A tevékenység célja A gyermekek élmény- és fantázia világának képi megjelenítése, szabad önkifejezése a tevékenység során. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Ismerje meg a gyermek a tevékenységekhez használható eszközöket és anyagok tulajdonságait, és a különböző technikákat. Az esztétikus környezet biztosításával alapozza meg a gyermek esztétikum iránti vonzódását. Gondoskodjék arról, hogy a gyerek játékidőben is kedve szerint tevékenykedhessen, fejlessze képi gondolkodásukat. Adjon lehetőséget műalkotásokkal való találkozásra. Törekedjen a természetes alapanyagú anyagok használatára, igényességük alakítása. A helyes ceruzafogás elsajátíttatása A feltételek megteremtése, ábrázoló kedv felkeltése Méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. Az eszközök kiválasztásában a célszerűség és az esztétikum vezérli nevelőinket. A tevékenységhez megfelelő hely és tér áll rendelkezésre, ahol a mozgó, játszó gyermekektől védett az alkotók köre. A munkaasztal kialakításánál figyelembe vesszük az alkotásban résztvevő gyermekek számát, hogy kényelmesen, egymás zavarása nélkül dolgozhassanak. Figyelünk a közvetlen, derűs, oldott légkör, a fegyelmezett, nyugodt, jó munkahangulat kialakítását, amelyben a gyermekeink örömmel végzik a munkát. Az alkotás közben szólhatnak egymáshoz, megbeszélhetik a munkával kapcsolatos élményeiket, észrevételeiket. Napirendünk alakításánál figyelünk arra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az alkotásokat megtervezzék, kivitelezzék, tökéletesítsék. A mindennapi szabad játék során biztosítjuk a változatos technikákhoz szükséges készleteket, így gyermekeink saját szintjükön, saját elgondolásaik szerint szabadon fejezhetik ki önmagukat. Minél több eszközzel ismerkednek meg, minél több alkalommal gyakorolhatják önkifejezésük e módját, annál biztosabban kezelik azokat. 144

145 Az ábrázoló tevékenység tartalmának, minőségének fejlesztése az életkori sajátosságok, képességeik, igényeiknek figyelembe vételével. 3-4 éves korban: Összefüggések megtapasztaltatása a kézmozgás és az ábrázolási eszközök nyomhagyása között. Az alapszínek megismertetése az ábrázolási tevékenységek során. A ceruza, kréta, ecset használatának megismertetése. Az anyagok formálhatóságának, képlékenységének, nyomhagyásának, karcolhatóságának megtapasztaltatása. Homok, só-liszt gyurma, plasztilin-gyurma, agyag biztosítása gyurkálgatáshoz. Termések, kavicsok, falevelek gyűjtögetése a gyermekekkel, a "kincsek" közös felhasználása képalakításhoz. Papírtépés, ragasztás lehetőségének biztosítása. Különböző méretű, változatos formájú építőjátékok biztosítása. Fontosnak tartjuk a firka korszakot, hiszen ezen keresztül fejlődik, ügyesedik kézmozgása. Megismertetjük őket a plasztikai alakításban rejlő gazdag lehetőségekkel (nyomkodás, ütögetés, gyurkálás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés, tépegetés, karcolás, stb.), Ezen munkafolyamat technika gyakorlása elősegíti a finommotoros fejlesztést, mint az írómozgáshoz szükséges differenciált és koordinált izomműködést, a szem- és kéz koordinációjának finomítását. Tapasztalatot gyűjthetnek az építés során a különböző tárgyak formáiról, alakzatairól, melyről tudni kell beszélni. Az építgetéshez különféle anyagok, tárgyak, kisebb-nagyobb méretben rendelkezésükre állnak, melynek rendezgetése során térbeli tapasztalatokat gyűjtenek, tájékozódnak a dolgok térbeli helyzete alapján, gyakorolják a formák egymáshoz rendelésének egyszerű lehetőségeit, a soralkotást és a ritmusképzést. Téralkotó tevékenységük fejlesztéséhez a belső terekben könnyen mozgatható paravánokat, kuckókat, nagyobb méretű dobozokat, takarókat biztosítunk. Az évszaknak megfelelően a szabadban közös építgetéseket tervezünk a tapadó hóval, vizes homokkal. 4-5 éves korban: A képalkotó tevékenység bővítése javaslatokkal, újabb anyagok, technikák megismertetésével. Ceruzával, zsírkrétával, filctollal, különböző méretű és minőségű papírokra; táblakrétával táblára, aszfaltra, különböző méretű botokkal, pálcikákkal homokba. A tempera használati technikájának megismertetése, gyakoroltatása. A színek ismeretének bővítése. A színek keverhetőségének, új színek létrehozhatóságának megismertetése. Ráéreztetés a színek harmóniájára. 145

146 A tépés, vágás, ragasztás technikáinak gyakoroltatása. Agyagkompozíciók készíttetése formálással, karcolással, tárgyak nyomataival. Ember- és állatalakok mintázása a fő testrészek megformáltatásával. Rávezetés az udvaron, séta közben gyűjtögetett tárgyak képalakításhoz Különféle papírok, dobozok, textíliák biztosítása építmények, díszletek kialakításához (kuckó, ház, vár, stb.). A szándékos képalakító tevékenységet az élményeikhez kapcsolódó témákkal és az azokhoz megfelelően illeszkedő technikákkal, eszközökkel gazdagítjuk, fejlesztjük. Kivárjuk, mit alakít magától (hiszen ez az ő saját alkotó munkája) és abban segítünk, hogy az általa létrehozott munka részletesebb, minél tökéletesebb legyen és minél több örömet okozzon neki. Kézügyessége (finommotorikája) is gyorsabban fejlődik, pontosabbá válik a többszöri gyakorlás során. Témákat kínálunk fel a gyermekeknek, cél, hogy az ábrázoló tevékenységét változatosabbá tegyük és észrevetessük vele, hogy körülötte minden megjeleníthető, ábrázolható. Témaválasztás: személyes élményeik, elképzeléseik a hozzájuk közel álló személyek, természeti jelenségek, tárgyak közösen átélt események képi- plasztikai kifejezése. A közös játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ünnepekhez szükséges eszközöket, kellékeket, ajándéktárgyakat együttesen készítjük el. Munkájuk során alkalom nyílik a gazdag formák felfedeztetésére, színek, színárnyalatok, színkeverékek, szín együttesek, nyújtotta élmények gazdagítására. Lehetőséget adunk ceruza, kréta, filctoll, pálcika, különböző vastagságú ecsetek, festékek használatára a rajzaik finomabb kidolgozásához. Sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papírok használatával ismertetjük meg gyermekeinket. A folyamatos gyűjtések eszközeiből képeket alakíthatunk (termés, textil, fonal, bőr, spárga stb.) A díszítését hangsúlyozzuk. A kiscsoportban megismert különféle technikák alkalmazására (nyirkálás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás, bemélyítés, kerekítés, szövés, ragasztás, karcolás, batikolás stb.), bővítésére törekszünk. Arányviszonyokkal ismerkednek, részekre osztás (félbe, negyedbe hajtás) agyagdarabolás, tépés stb. A felület lehet érdes, sima, fényes, matt, kemény, lágy stb. A papír gyűrhető, nyírható, téphető, hajtható s közben alakja és felülete változik. Tapasztalatokat gyűjthetnek konstruálás, az anyagok formálása során arról, hogy miből-mit lehet csinálni. 146

147 Az építés során nagy térbeli alakzatokat formálunk a közös mozgásos játékokhoz. A csoportszobában található anyagokból, tárgyakból építhetnek, összerakhatnak térbeli rendezéssel kisebb-nagyobb formacsoportokat, építményeket (várakat, udvarokat, alagutakat, labirintusokat stb.) Ezekhez maguk készítette eszközöket használnak fel (só, liszt, gyurma élelmiszerek a bolthoz, orvosi műszerek stb.) Egész évben törekedünk tehát a technika és a téma gazdag kínálatára, ami az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítását, a kreativitást fejleszti éves korban A gyermekek ösztönzése arra, hogy: Képalakításaikban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket; Tervezzék meg alkotásaikat, mérjék fel az anyag- és eszköz-szükségletet; Használják bátran a már megismert anyagokat, az elsajátított technikákat; Válasszák ki önállóan a témához leginkább alkalmas technikát. Közös játékaikhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ajándékozáshoz, környezetük dekorálásához készítsenek tárgyakat, kellékeket, tanulási eszközöket; Készítsenek illusztrációkat irodalmi, ének-zenei élményeik alapján; Törekedjenek rajzolt formáik, díszítéseik gazdagítására, "befejezett", egész felületet kitöltő alkotásokra; Használják változatosan a színárnyalatokat, önállóan keverjenek színeket. Meghatározott témájú és technikájú munkák készíttetése. A ceruzafogás ellenőrzése, javítása. Változatos díszítőelemek, sordíszek rajzoltatása az írás-előkészítés érdekében. Különböző méretű papírok biztosítása a lehető legkisebbtől a lehető legnagyobbig, az arányok felismertetése, betartatása, a felület kitöltetése. Emberalakok, állatfigurák mintáztatása, térbeli kompozíciókba rendeztetése. Képek, mozaikképek készíttetése papírból, textilből. Fonalkompozíciók készíttetése. Különböző új technikák: fonás, sodrás, szövés megtanítása az egyes gyermekek kézügyességéhez alkalmazkodva. Anyag biztosítása makettek (város, falu, utca, stb.) és nagyobb tér-részek kialakításához. Segítjük a saját élményeiknek, a hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, a velük vagy környezetükben történt eseményeknek, meséknek, verseknek, daloknak, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi-plasztikai kifejezését. Egyre több alkalommal tervezünk a képalakítás során közös kompozíciókat. Fejlesztjük alkotásukat és alkotókedvüket, kreativitásukat (pl. batik, kollázs, viaszkarc, lenyomat makett stb.) A képalakításnál arra sarkalljuk őket, hogy gazdag szín- és formavilággal éljenek. Fontos, hogy ő lássa meg, fedezze fel, és alkossa meg sajátosan a körülötte lévő világot, ne az általunk kigondolt elképzeléseket valósítsa meg. 147

148 Iskolakezdésre kialakul a legnehezebb, legbonyolultabb képessége, a térben létező világ síkba való átfordítása. Aki erre önmaga képes, az birtokba vette a világot, érti, ismeri azt, kialakult a szilárd alap, amire a többi tudást is biztonsággal ráépíthetjük. Plasztikai munkánk során emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, a legjellemzőbb forma, a legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetése kerül előtérbe. Ezeket összerendezzük különböző térbeli kompozícióba, valamint próbálkozunk a kétalakos szobor megformálásával (pl. anya- gyermek, állat- és kicsinye, barátok stb.) Az iskolára készülő gyermekeink rendelkezésére: papírtépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, varrás, mintázás, applikálás, kötözés, fonás, szövés, textil, fa, gyurma, gipsz, kartonok, hullámpapírok, természetes anyagok, fonalak stb. Ösztönözzük őket arra, hogy az ehhez szükséges anyagokat a szüleik segítségével gyűjtsék. Bevonjuk gyermekeinket a környezetalakító, díszítő munkába. Az építés során biztosítjuk a nagyobb méretű elemeket a térben összeállítható búvóhelyekhez. A már meglévő térbeli tapasztalat segíti őket az egyre jobb megoldások kivitelezésében A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenység a mindennapi játékba integrálódik, annak szerves része. A héten egyszer tudatosan irányított mikro-csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre 3-4 gyermek vesz részt ügyelve arra, hogy mindenki sorra kerüljön. Lehetőséget teremtünk arra, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközök birtokában a képi, plasztikai elképzelését. Fejlesztő eljárásunknál szem előtt kell tartanunk, hogy tehetségük, begyakorlottságuk, élményanyaguk, érzelmi és értelmi életük alapján eltérő szinten alkotnak, így minden gyermeket ÖNMAGÁHOZ MÉRTEN fejlesztünk, léptetünk előre. Tervezünk a gyerekek közösség számára közös rajzolást, kollektív alkotást, festést, mintázást, kézimunkát, ami jól szolgálhatja a kapcsolatok gazdagítását és a sajátos kultúra megismerését, amely informál minket, nevelőket a gyermekek tevékenységének irányításában, a feltételek, előzmények megszervezésében (pl. nyílt napon). Tevékenység színterének bemutatása Az egész nap folyamán biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig rendelkezésére áll mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Minden csoportszobában biztosítsunk egy kis sarkot, vagy szekrényt, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk. A zavartalan tevékenységekhez megfelelő helyet biztosítunk. 148

149 21.4 Tanulási eszközök, anyagok, technikák Színezés, rajzolás: A színezést (kiszínezni, színnel betölteni), rajzolást balról jobbra haladva a kép belseje felé le- föl csuklóból mozgatva, sűrűn, egymás mellé húzzuk a vonalat: vagy hajlítjuk vagy körkörösen színezünk: Marok zsírkrétával kezdenek a kisebbek, s később a kéz ügyesedésével a zsírkréta, ceruza következik. Ügyeljünk a két leggyakoribb hiba elkerülésére: a ceruza hol kijjebb, hol beljebb szalad a forma körvonalánál. helyenként kimarad a papír fehér színe. Ezeket a hibákat úgy kerülhetjük el, ha színezést azzal kezdjük, hogy a körvonalat befelé (mindig a körvonal irányában mozgatott ceruzával) színesen megvastagítjuk és ezután rövid, de ide - oda húzott, sűrű vonalakkal (nem lebegő, firka mozdulatokkal) befirkáljuk a még fehéren maradt területet. A ceruza irányát le fel mozgástól eltérve pár foknyira, vagy körkörös irányban megváltoztathatjuk. Az üres felületeket, ne színezéssel, hanem elsősorban megrajzolt részletekkel töltsék ki. Pl. fűszálak rajzolása, háztetőre cserepek rajzolása. Festés: ujj festékkel kezdjük, majd temperával, vízfestékkel, nyomdafestékkel is lehet dolgozni. Ha a festék színeit nézzük, a tiszta színekre van elsősorban szükség. Ha világosítani akarjuk, akkor vízzel hígítjuk, vagy egy másik világos színnel keverjük. (de ne fehérrel). A fehér festéket, csak, mint fedő festéket használjuk. Pl. fotópapírra. A tempera az egyik legjobb a festékek közül. A tempera, mivel sűrű festék, megengedi azt, hogy vastagabb ecsettel, nagyobb képet fessünk vele, ami lehetővé teszi a bátrabb, lendületesebb munkát és sokkal mutatósabb az eredmény. Ecsetfogás: Az ecset, akkor jó, ha a szőre vizesen elég hegyessé összeáll. Az ecsetet úgy tartjuk, hogy a szőre ne görbüljön el. Ne legyen az ecset túl vékony, vagy túl vastag. A os nagyságú ecset a legjobb. Festésnél az ecsetet ugyanúgy tartjuk, mint a ceruzát, a rajzolásnál. Ha azonban az ecset hegyével finomabb munkát akarunk végezni, vékonyabb vonalat akarunk húzni, akkor az ecsetet tartsuk meredekebben. Ha a gyermek az ecsettel szabadon mázol, akkor leginkább ide oda sepergető mozdulatokkal dolgozik. Hol jobban, hol kevésbé nyomja az ecset szőrét. Az ilyen munka teljesen fegyelmezetlen, ilyen ecsetkezeléssel nem lehet ábrázolni. 149

150 Hogyan tanítsuk meg a helyes ecsethasználatot? Először azt kell a gyermeknek megszoknia, hogy mindig egyenletesen, kevés erővel nyomja az ecset hegyét a papíroshoz. (pontok, vonalak festése) Mindvégig egyenletesen, kevés erővel nyomva az ecset hegyét, tudjon megrajzolni egy formát. A forma befestése a kontúr megismétlésével kezdődik, majd felülről lefelé, vagy vízszintes irányú ide oda húzott vonallal fedi be. A cél, hogy ne menjen ki a kontúrvonalból, de papír formán belüli része se legyen fehérfoltos. A felület befestésénél már kissé meg lehet nyomni az ecset hegyét, az így szélesebbre terül el és gyorsabban haladunk. Az óvodában soha nem készül olyan munka, melynél előbb ceruzával megrajzolja a gyermek a rajzot és utána festi ki. Itt a gyermek az ecsetjével rajzolja meg a körvonalakat. Mintázás anyagai - agyag és gyurma, (liszt, só gyurma, plasztilin) de lehet a papír illetve egyéb anyag is. Agyag: legjobb a szürke, nem jó a sárga agyag, mert könnyen szétreped szárításkor. Jól át kell gyúrni, hogy egyenletes sűrűségű legyen, s fóliával védjük a kiszáradástól. Akkor jó az agyag, ha a kezünk nem lesz sáros, és a kézről könnyen lefejthető. Mintázásnál minden gyermekre dkg agyag számolható. Alátétlapra van szükség a munkához. Száraz rongy kell kéztörléshez. Az agyaggal lehet tépni, sodorni, gömbölyíteni, kicsípni, rárajzolni, lyukasztani, és formázni. A kiszáradt agyagot lehet festeni, lakkozni. Gyurma: a só - liszt gyurma ételszínezővel kiváló alapanyag, jól formázható pasztilin gyurma: sokszínű, jó alapanyag, de erősebb kézzel, előre átgyúrva, meglágyítva lehet vele, gyermekkézzel dolgozni. A papírmunka anyagai, eszközei Papírtépéshez: nem túl könnyen szakadó papír. Gömbölyítés: szalvéta, papír zsebkendő, krepp papír Hajtogatáshoz: négyzetes, téglalapalakú hajtogató lap. Színes papírmunkához: fénytelen, vagy fényes színes papír, tafet papír, kartonpapír, színes fénymásoló papírok 150

151 Félkemény papírok, rajzlapok stb. A papír munkával használatos ragasztóknak széles választéka van. Arra kell ügyelni, hogy gyermekeknek készített ragasztókat használjunk. Az olló csak lekerített végű, rövid pengéjű kézimunka olló lehet. Van jobb és bal kezes olló, minden gyermek azt a típust használja, amely kéz dominanciájának a legjobban megfelel. Egyéb technikák: Szalvéta technika, üvegfestés, montázskészítés, foltkép készítés, stb. Lehetőség szerint, a gyermek minél több technikával ismerkedjen meg, mert ez által lehet érdeklődését kialakítani, fenntartani és fejleszteni, látókörét szélesíteni, a megismerés technikáját gyakorolni, a problémamegoldó képességét kialakítani, fejleszteni. Az alapanyagok tárolása A ceruzákat használat után a helyükre kell tenni, hogy ne hányódjanak és a bélése ne törjön el. A kopott hegyű ceruzákat a következő használat előtt ki kell hegyezni. Az ecseteket, festékes tálakat, vizes edényeket, ragasztós tálakat használat után tisztán rakjuk el. Az asztalok védelmére használt terítőket le kell törölni, tisztán kell eltenni. A festékes rongyot időnként kimossuk. A mintázó deszkáról az anyagot (gyurmát, agyagot) lekaparjuk, lemossuk. A mintázó anyagot száradást megelőzendően tesszük el. A papíráru elhelyezésénél ügyeljünk, arra, hogy ne gyűrődjenek, hogy felhasználási lehetőség szerint csoportosítva tároljuk. A felhasználásnál a takarékos felhasználásra törekedjünk, a nagyobb még használható papír hulladékot őrizzük meg. Minden manuális foglalkozással kapcsolatos eszköznek, anyagnak ki kell alakítani a tárolási helyét, ügyelve a gyermek biztonságára, egészségére, a foglalkozás befejeztével pedig mindent el kell pakolni, helyére tenni. A tároló hely rendezett, tiszta, áttekinthető legyen. Ábrázolás: Rajzolással, festéssel a formákat vonalban, színben fejezik ki, síkban, mintázásnál plasztikusan ábrázolnak térben. Kézimunka: papírmunka/hajtogatás, vágás, tépés, varrás/. A papírtépés, vágás, az alakok színes foltmegjelenítésével összetettebb munkát igényel. Különböző anyagok, technikák és eszközeik megismerése, alkalmazása játék, dekoráció, ajándékkészítésénél. ÓVÓNŐI FELADATOK: A nyugodt hely kialakítása. Az adott tevékenységnek megfelelő szervezeti forma biztosítása. Megfelelő időkeret biztosítása a tevékenységhez, alkotáshoz. 151

152 Méretben, minőségben, mennyiségben megfelelő eszközök biztosítása, folyamatos bővítése, cseréje. Az anyagokat, eszközöket, változatos módszereket ismeri, a foglalkozás céljainak megfelelően alkalmazza. Állandó hely kialakítása az ábrázolási eszközök számára. Az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokások megtanítása: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő-asztalterítő. A higiénés szokások betartásának figyelemmel kísérése. Az ábrázoló, alkotó tevékenység eszközeinek biztosítása évszaknak megfelelően az udvaron is. A különböző anyagok és technikák megismertetése. Az ismeretek gyakorlati alkalmazását lehetővé teszi. A gyermekek megtanítása - egyéni képességeiket figyelembe véve az eszközök biztonságos használatára, a munkaszervezés logikus felépítésére. A természet szín- és formavilágának megfigyeltetése. Jellel ellátott gyűjtődosszié biztosítása minden gyermek részére az alkotások megőrzésére. Lehetőségek biztosítása művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek tanulmányozására. A gyermekek ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, ábrázoló kedv felkeltése. A éves kori alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése (kreativitás és finommotorika fejlesztésével egybekötve) a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A tevékenységi formákat a foglalkozás céljainak, a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. A gyermekek hibázásait, tévesztéseit a nevelés, tanulás folyamatának tekinti, megértő magatartást tanusít. A cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a foglalkozásokon, tevékenységek során alkalmazott módszereket. 152

153 FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A képalkotásban egyéni, kreatív módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, az őket körülvevő világot a képi kifejezés változatos eszközeivel. Alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság, színek egyéni használata kedvelt színek előtérbe helyezésével. Örül alkotásának és a közösen alkotott kompozícióknak. A megismert technikákat önállóan tudják használni. Plasztikai munkájukra az egyéniség, részletező megoldás jellemző. Téralakításban, építésben bátrak és ötletesek, együttműködésre képesek. Észreveszik a szépet, tudnak gyönyörködni benne és maguk is törekszenek a létrehozásukra. Emberábrázolásuk részletezővé válik (haj, ruha díszei stb.) Örömmel, saját kezdeményezésére rajzol. Megtervezi alkotásait, önállóan használja a megismert anyagokat, eszközöket, technikákat. Helyes ceruzafogással rajzol, színez. Megfelelő tagoltsággal, arányokkal rajzol emberalakokat, állatfigurákat. Megfelelő technikával használja az ecsetet, temperát és gombfestéket Mintáz, térbeli kompozícióba rendez emberalakokat, állatfigurákat. Gyűjtögetett tárgyakból, termésekből, magokból stb. tud képeket, kompozíciókat alkotni. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, ragasztani, hajtogatni. Képes meghatározott témájú és technikájú munkák készítésére. Tud beszélgetni az alkotásokról, megfogalmazza véleményét. 22. Munka jellegű tevékenységek A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermek mindennapi tevékenységének egészét. A munkát épp úgy, mint a játékot - általában könnyedén, örömmel végzik. Ezért szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. Az óvodai játék és munka közötti különbség a kétféle tevékenység indítékában van. 153

154 A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyerektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A játék spontán tevékenység, motívuma nem a célban, hanem magában a tevékenységben van. A munka felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Ebben a folyamatban jól kihasználható a gyermekek mozgásos aktivitása, cselekvés utánzására való képessége. A tevékenység végzéséhez szükséges fizikai képességek és a gyermekek motiválhatósága ebben az életkorban kedvező alapot szolgáltat a munkavégzésre szoktatáshoz. Fontos, hogy a munkafeladat önkéntes és játékos tevékenység legyen, biztosítsa a tapasztalatszerzést a környezet megismerését, a hiányzó részképességek, készségek, tulajdonságok formálását (mint a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelentheti. Közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek, a szervezés képességének alapjai. Erősödik kezdeményezőkészségük. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Magában foglalja: a naposságot, az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat, a növény- és állatgondozást. Ezzel hozzájárul a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulásához, a közösségért végzett tevékenység értelmének, szükségességének és örömének felfogásához, átéléséhez. A gyerek munkáját ezért fontos nevelési eszköznek tekintenünk. A kisgyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban a felnőttek munkájának utánzásával, segítségével, majd egyre önállóban, öntevékenyen végzik feladataikat. Alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján, boldogan végzik. Szívesen segítenek, a dicséret, jutalmazás fokozza sikerélményüket. A gyermek, munkajellegű tevékenysége: örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok, mint kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége. A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok elemében azonosságot mutató, helyenként egybeeső munka és munkajellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. 154

155 A közösségi kapcsolatok, és a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól. Alapvető követelmény: önállóság, az öntevékenység. A különböző munkafajták önkiszolgálás, naposság, növény és állatgondozás, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy gyakorlati tevékenykedést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Az óvodapedagógus feladatai a gyermek munkatevékenységének megszervezésénél. tudatos pedagógiai szervezést igényel a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést kell végezni. Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti feladatvégzés, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyermekek ezen tevékenységüket saját képességük szerint, koruktól függetlenül, akkor végezzék el, amikor képesek rá. A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt meg tudják osztani. CÉLJAINK: A munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekeket. A munkavégzés során a következő készségek, képességek, kompetenciák alakítása: o Kognitív téren: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük. o Érzelmi-akarati téren: alakuljon ki önállóságuk, önértékelési képességük, önbizalmuk, kitartásuk. o Szociális-társas kapcsolatok terén: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk. 155

156 22.2 Munka feltételei: Megfelelő munkaeszközök (célszerűség, méret, anyag, stb.) azok rendbetartása. Elegendő munkalehetőség (amit csak tud, a gyermek végezzen). Elegendő idő- a munka elvégzésére úgy, hogy ne kelljen egymásra várniuk. Megfelelő hely - a rendelkezésre álló térben kijelöljük, vagy megfelelő átrendezéssel megteremtjük azt a helyet, ahol az adott feladatokat kényelmesen, önmagukat és másokat nem akadályozva végezhetik. A munkaeszközöket elérhető helyen tartjuk, ahonnan el- és vissza tudja tenni a gyermek. Légkör - nyugodt, békés hangulatban, önállóan tevékenykednek, de lehetőségük van bármikor segítséget kérni tőlünk és társaiktól. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatások elérését így jobban biztosítja. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat a gyermekeknek egyenként mutatjuk meg, gyakoroltatjuk és a munka mennyiségét fokozatosan növeljük. Fejlettségüktől függően értékeljük munkájukat. Eleinte a tevékenység feletti közös öröm dominál, majd az ismeretek pontosabbá válásával, a készségek fejlődésével követelményeket alakítunk ki, melyeket mindvégig erősen differenciáltan kezelünk az egyéni fejlettség figyelembevételével. A munkafeladat jutalom, kitüntetés - soha nem büntetés. Egy-egy részmozzanat megtanításával előkészíthető az új feladat, annak jó elvégzése dicséretes legyen, s csak aztán állítható fel a követelmény Munkafajtáink: önkiszolgálás, azon belül a testápolás, étkezés - 4 éves kortól a naposi munka öltözködés környezet rendjének megőrzése - közösségért végzett munka megjelenése. Az egyes munkafajták gyakorlása közben fejlődik a kis és nagymozgásuk, testsémájuk, percepciójuk, verbális kifejezőképességük, egyensúlyérzékük. Ezeket a fejlesztési területeket, a bennük rejlő lehetőségeket kell meglátni és tudatos tervező munkával megvalósítani. Az alkalomszerű munkák általában előre nem meghatározhatók, a nap, mint nap váratlanul jelentkező gondok megoldásában van szerepe, melyek előre nem tervezhetőek. 156

157 Éppen váratlansága miatt ezeket a munkafajtákat nem, vagy csak kevésbé irányítja a szokás, a begyakorlottság, ezért igényel pontosabb magyarázatot és jobb szervezést. Vannak olyan munkafajták, amelyek a közösség érdekében végzendők, mint a naposi munka, különböző felelősi munkák (játékpolc felelős, kisebbek segítése, stb.). A felelősi munkát a helyi szükségletek alapján alakítottuk ki. Ezekkel kapcsolatban vigyázunk arra, hogy ne váljon túlfeszítetté a gyerekek napi élete. Egy-egy munkával kapcsolatban átgondoljuk, hogy adott esetben ésszerűbb-e alkalmi munkafeladatként kezelni és kiadni. Felelőst csak akkor választunk, ha életünket szervezettebbé, gördülékenyebbé teszi. A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve Megfelelő eszközök biztosítása a munkafolyamat zökkenőmentes lefolyása érdekében. Folyamatos lehetőséget biztosítani az önálló, önkéntes, képesség és érdeklődés szerinti munkavégzéshez, 22.4 Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. 3-4 éves gyermekek részére Az "én egyedül" törekvés kihasználása: ösztönzés arra, hogy próbálkozzanak ruhadarabjaik, cipőjük, le- és felvételével. Elegendő idő biztosítása az öltözködés gyakorlására, folyamatos dicsérettel buzdítás. Terítésnél az önkiszolgálás feltételeinek megteremtése, segítségnyújtás. Tisztálkodásnál, fésülködésnél annyi segítséget nyújtson, amennyit a gyermek igényel. A gyermekek bevonása a teremrendezésbe, udvartakarításba. Apróbb megbízatások teljesítésének kérése alkalomszerűen. 4-5 éves gyermekek részére: Terítésnél a naposi munka bevezetése. A munka, folyamatos, fokozatos kialakítása óvónő dajka - gyermek között. A gyermekek rávezetése a játékrakás fontosságára, a munka következetes megkövetelése, teremrendezés kérése. Egyéni megbízatások adása. 157

158 Alkalomszerű részvételre ösztönzés a különböző tevékenységekhez használt eszközök kiosztására, összegyűjtésére, helyre rakására. Ösztönzés az öltöző és a mosdó rendjének megőrzésére. A téli madáretetés, itatás megszervezése évesek részére: Önálló, esztétikus terítés elvárása. Ösztönzés az asztal leszedésére, letörlésére, a morzsa összesöprésére, dicséret. Ösztönzés a munka egymás közötti megosztásának megszervezésére a teremrendezésben, a játékrakásban, a mosdó, öltöző rendben tartásában. Ajándékkészítő munka megszervezése, a szükséges anyagok, kellékek eszközök biztosítása. Buzdítás a kisebb gyermekek részére történő segítségnyújtásra az öltözködésben. Az öltözőpolcok rendben tartásának megkövetelése. Buzdítás környezetszépítő munka végzésére: udvaron söprés, gereblyézés. Madáretető közös készítése, a madarak önálló etetésére megbízatás adása. ÓVÓNŐI FELADATOK: Munka jellegű tevékenységek tervezése és a munkavégzés feltételeinek biztosítása. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék. Játék közben a munka-tevékenység dicsérése. Óvónői és dajkai segítségnyújtás a munka végzéséhez. A különböző munkafajtáknál az eszközhasználat módjának bemutatása. Rávezetés a munkafázisok célszerű sorrendjére. Alkalmazza a differenciálás elveit. A rendszeres munkavégzés ösztönzése megerősítéssel, buzdítással, értékeléssel. A célért vállalt erőfeszítés nehézségének, szépségének megéreztetése. Egységes eljárások kidolgozása a szülőkkel. A helyes szokások alakítása, megerősítése. A gyermekek életkorához mért munkalehetőség biztosítása Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. Bővíteni és biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközök körét. A munkaeszközöket pedagógiai tudatossággal elhelyezni. 158

159 A gyermekek munkatevékenységeinek differenciált segítése, siker és örömélményhez juttatás. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Színvonalas, korszerű módszertani tudással, óvodapedagógiai ismereteit a csoport életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően építi be a tevékenységekbe és a tervekben. Módszereit a változatosság jellemzi. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Fogalomhasználata pontos, a éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, ahol épít a gyermekek egyéni céljaira, a csoport sajátosságaira, szokásaira. Feltárja és szakszerűen kezeli a megértési nehézségeket. FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Ismeri az eszközök használatával járó veszélyeket is. Ismeri a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes legyen az eszközök megóvására és saját és mások testi épségének megőrzésére. Teljesíti pontosan a megbízatásait. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket, állatokat. Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket. Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg. Étkezés után a poharakat, használt szalvétát a kijelölt helyre teszik. elrakja. Aktívan vesz részt a teremrendezésben, ágyazásban. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. A játékokat, barkácsoláshoz, ábrázoláshoz használt eszközöket önállóan, gondosan, esztétikusan teszi el. Szívesen vesz részt az udvar takarításában, ügyesen használja a kerti szerszámokat. Örömmel segít társainak, vagy a kisebbeknek. Betartja a balesetvédelmi szabályokat. 159

160 23. A külső világ tevékeny megismerése Természeti, társadalmi környezet megismerésére való nevelés Környezet tevékeny megismerése Óvodánkban a nevelési-oktatási feladatok a környezet sokoldalú megismerését segítik. Segítséget nyújtunk gyermekeinknek a feléjük áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek közötti összefüggések meglátására és megértésére. Környezeti nevelésünk célja sokrétű. A környezettel való ismerkedés a kisgyermek születését követő, a fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, és az ismeretszerzésben egyre mélyülő folyamat. A környezet megismerésére nevelés elősegíti, hogy a gyermek az őt körülvevő szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzen, amely az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a család és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét. A környezete megismerése során matematikai tapasztalatokat, ismereteket is szerez, és azokat a tevékenységeiben, játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, és alkalmazza. E nevelési terület tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Környezeti nevelésünk magába foglalja a természeti, társadalmi és matematikai tapasztalatszerzést. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya, kötődése alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, szeretetét, az értékek megőrzését. A foglalkozási tervünk évszakokhoz kötött feldolgozású, így nagy szerepe van munkánkban a természet megfigyelésének, megismerésének. Közvetlen környezetünk sok megfigyelési lehetőséget biztosít a természet megismerését segítve. A környezeti tevékenység megfelelő alkalmainak idejébe történő felismerése, a gyermeki figyelem odairányítása, segíti a természet közeli gondolkodásmód kialakításában. Ismerjék meg és tiszteljék a természet erőit, élővilágát óvják, szeretettel, figyelemmel forduljanak a védtelen állatok felé, és ismerjék meg a környezetvédelem legfontosabb tudnivalóit közvetlen élet közelben. Az ok- okozati összefüggések megláttatását tegyük lehetővé számukra. Kísérletezzenek, ismerkedjenek a környezetük jelenségeivel. (hóval, esővel, növényekkel, figyeljék a vihart, stb.) 160

161 A gyermekek természet közeli nevelése, a közvetlen tapasztalat és élményszerző megfigyelések, lehetővé teszik az élmények gyűjtését, a környezetünkbe végbemenő változások megfigyelését. Fontos, hogy észrevételeiket, gondolataikat, kérdéseiket megfogalmazzák és azokat összefüggően ki tudják fejezni, mellyel az anyanyelvük és az angol beszédképességük fejlődik, gazdagodik. Sétáink során foglalkozunk a gyalogos közlekedés szabályaival, városi kiránduláskor a közlekedési eszközök megismerése is a feladat. Beszélünk testünkről, egészségvédelemről, az orvosok munkájáról. Sokoldalú ismereteiket felhasználhatják játékukban és a mindennapi tevékenységükben. Az egészséghét során közelebbről megismerkednek A külső világon, környezeten értjük egyrészt a külső természeti környezetet (természet, víz, levegő, talaj, növények, állatok), másrészt a külső, ember alkotta, épített környezetet (épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet stb.). A közvetlen élményeken alapuló tevékenységek hatására fejlődik a gyermekek érzékenysége, és megalapozódik a természettel együtt élni tudó, és természetet védő ember. A környezet átfogó megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, és a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait bemutató, a tájra, településre jellemző néphagyományok közvetítésére. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlődésükhöz, a megvalósítás a mindennapi apró történéseken keresztül érvényesül. A természet megismerésében segítenek a média csodálatos természet filmjei, a fényképei melyek ritka közeli pillanatokat örökítenek meg, s mutatják be a Föld élővilágának, tájainak fantasztikus szépségét, rendkívüli változatosságát, fajgazdagságát és a különleges természeti jelenségeket elérhető közelségbe hozzák. CÉLJAINK: A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezet értékei iránt. A természeti és az épített környezet megismertetése, tapasztalat gyűjtés a megfigyelés, megismerés, a gondolkodásmód fejlesztése, látásmód szélesítése. Természetvédelmi, környezetismereti és környezetvédelmi ismeretek, készségek képességek kialakítása. 161

162 A természetet szerető, védő ember környezettudatos viselkedésének, gondolkozásmódjának megalapozása A tevékenység célja A gyermekek minél több tapasztalatot (érzékszervi és mozgásos tapasztalatot) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő szinten. Teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben, az őket körülvevő (szűk és tág) térben. A környezettudatos viselkedés megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet a környezethez való pozitív viszonyulással, élő-és élettelen természet megszerettetésével. A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a helyi népszokások felelevenítése. Multikulturális nevelésen alapuló integráció ÓVÓNŐI FELADATOK: A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. Közvetlen érzékszervi és mozgásos tapasztalat, ismeretszerzés során kommunikációs készségük fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Népi kultúrából átvett tevékenységek, népi szokásokkal megismerkedés. Helyi, szűkebb természeti-társadalmi környezetre alapozó ismeretbővítés. A tartalmak témák válogatását a lakóhely, lakókörnyezet sajátosságaihoz igazítjuk, hogy gyermekeink az őket közvetlenül körülvevő világot érzékeljék elsősorban. Megismerik, megszeretik és kíváncsiságukat, megismerési vágyukat felkelti. Témaválasztásnál előnybe részesítjük azokat az eljárásokat, amelyek messzemenően igazodnak az életkori sajátosságaikhoz, vagyis a mozgásos játékokat és az érzékszervi megtapasztalásokat. Ezen kívül a spontán játékhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, beszélgetés során, séta, kirándulás, udvari tevékenység, stb. közben is kihasználjuk a lehetőséget a környezet széles körű megismerésére. 162

163 Tevékenység tartalma 3-4 éves gyermekek esetében: Az óvoda elfogadtatása, megszerettetése. Séták szervezése az óvoda közelében. Beszélgetés a környezetükben található formákról, nagyságbeli, térbeli jellemzőkről (matematikai ismeretek nyújtása). Termések, levelek, kavicsok gyűjtése. Az adott évszakra jellemző képek gyűjtése. Beszélgetések a család tagjairól, fényképek nézegetése. Háziállatok, (cica, nyúl, póniló kutya) háziállataik ismertetése. 2-3 vadon élő állat megismertetése képről, diáról. A környezet szépségének, harmóniájának felfedeztetése. A testtudat (testkép, testfogalom) fejlesztése hangsúlyos területet kap a környezet megismerésére nevelésben. Az egész alakot visszaadó tükör, ami a fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sokféle játéklehetőséget hordoz magába. Segítségével képet alakítanak ki gyermekeink önmagukról, testükről, ezáltal fejlődik én-tudatuk. Ismerkedve a testükkel megmutatják magukon és másokon a főbb testrészeket (kéz, láb, fej, szem, fül orr, száj) ezzel funkcióját, ápolását gyakorolják. (Jó játékkínálatot ad Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában című könyve.) Közvetlen megfigyelések, séták, kirándulások során gyűjtenek tapasztalat útján ismeretet a gyalogos közlekedés szabályairól, az utcán közlekedő járművekről, melyeket meg is neveznek. Az évszakok és az azokhoz kapcsolódó ünnepek lényeges, jellemzőiről a valódi környezetből szerezzük be az információkat. Gyűjtéseket rendezünk a természet évszakonként található kincseiből. Az évszakokra jellemző növényeket (virág, zöldség, gyümölcs) természetes környezetükben vizsgáljuk, gyűjtjük, kóstoljuk és étkezésünkhöz különféle ételeket készítünk (saláta, befőtt, sütemény, stb.) A környezet megismerése mindig tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A környezetben irányított megfigyeléssel, gyakorlati feladatok megoldása közben szereznek benyomásokat. Alapszíneket is játékosan ismertetjük meg. 4-5 éves gyermekek esetében: Ismerkedés a szülőhelyünkkel, Szeged városközpontjával. Üzletek, intézmények meglátogatásának szervezése, lebonyolítása. Beszélgetés a családi fotókról. Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek átadása. Az évszakok színváltozásainak megismertetése. Az időjárás változásai és az emberek tevékenysége közötti összefüggés felfedeztetése. 163

164 Termések, levelek, kavicsok, tollak gyűjtögetése, ösztönzés a játék-tevékenységben való felhasználásra. Rügyeztetés, csíráztatás, hajtatás végeztetése. Ok-okozati összefüggések (napfény-talaj, víz hatása a növények fejlődésére) felfedeztetése, kísérletek végzésével. A gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, személy- és teherszállító járművek felismertetése. Az óvoda közelében élő állatok (háziállatok, madarak, bogarak) helyszíni megismertetése. Vadállatok, távolabbi tájak állatainak megismertetése diaképekről, videofilmekről Vadaspark Tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetének megismerésével bővítjük. A megfigyeléseket és gyűjtő munkákat gazdagítjuk, differenciáljuk. A családdal való ismerkedés során különböző családokhoz látogatunk el, képeket nézegetünk, melynek alapján a család tagjait, a közöttük lévő viszonyt, az otthonukat be tudják mutatni. A testtudat (testkép) kialakításánál a saját testről szerzett ismereteket bővítjük. A főbb testrészek ismeretét kiegészítjük a részletekkel. Itt célszerűnek tartjuk a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni, mert így a létrejött asszociációs kapcsolatok segítségével könnyebben jegyzi meg az adott testrészt (derékon öv, csuklón szalag stb.) Fontos szempont, hogy egy alkalommal csak egy új testrészt ismertetünk meg, amit mindig mozgásba, tevékenységbe ágyazva tapasztaltatunk. Az évszakokról- és kapcsolódó ünnepeinkről - azok jelenségeiről egyre részletesebb ismeretet gyűjtünk, kísérleteket végzünk, az időjárás változásait az emberre és a környezetre vetítve láttatjuk meg. o - Alapja a tapasztalatgyűjtés. - Ősz, sok eső, köd, szél, kopasz fa, levélhullás. Tél: időjárás, természet, hó zúzmara, hideg hatása. Tavasz: felmelegedés és a természet változása, veteményezés, fák- bokrok rügyezése, növények zöldellése, állatvilág ébredése kerti munkák. Nyár: időjárás és a növények, állatok, emberek életének összefüggései. Sok termést gyűjtünk, amit játék során hasznosítunk, rügyeztetünk, és magvakat csíráztatunk, hajtatunk. Ellátogatunk az óvodánk közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, üzletekbe, intézményekbe. Ezáltal az őket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismerik mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait és ismerkedünk a személy- és teherszállító járművekkel. A háziállatokon kívül ismerkedünk madarakkal, bogarakkal, vadon élő állatokkal. Ez képezheti majd alapját a később kialakuló természetszeretetnek. Az ismerkedés a környezettel megannyi ismeretet, feladatot jelent a kisgyermekeknek, ezért minden tapasztalási, tanulási lehetőséget kihasználunk, megragadunk, amit környezetünk felkínál. Alapszíneket játékos feladatokkal ismertetjük meg, a kevert színek közül is válogatunk néhányat (lila, barna, rózsaszín). 164

165 5 6-7 éves korúak részére A város távolabbi részeinek megismertetése. Ellátogatás a vasútállomásra, az egyetem területére, Füvészkertbe. Az évszakok szépségének, a színek árnyalatainak megfigyeltetése. Kísérletek szervezése a környezetszennyezés megtapasztaltatására, a környezet megóvására nevelés. Ösztönzés növények ültetésére, csíráztatásra, hajtatásra. Kirándulások szervezése a mezei növények, erdei fák, bokrok, és a kertészeti növények megismertetésére. A környezetvédelem alapjainak megismertetése a föld, a levegő, a víz, a növény és az állatvilág szerepe az élővilágban. Több munkahelyre látogatás szervezésével megismerkedés a felnőttek munkájával. A gyűjtött termésekből élősarok berendeztetése. Megismertetés a napszakokkal, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel. Ellátogatás szervezése múzeumba, könyvtárba. Ismeretek nyújtása a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Séták szervezése a gyalogos közlekedés gyakoroltatására. Utazások szervezése autóbuszon, az elsajátított kulturális viselkedés szabályainak alkalmaztatása. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával többféle munkahely meglátogatásával, ahol szüleik is dolgoznak. A lakóhely, család bemutatásán túl segítjük tájékozódásukat a családi relációkban, kinek- mi a feladata, ki- mit segít otthon. A testtudat, ezen belül a testkép és testfogalom ismereteit újabb részletekkel a bővítjük, és a testséma fejlesztést minél sokoldalúbb mozgásmintákkal kísérjük. Ezáltal közelebb hozzuk, és érthetővé tesszük az őket körülvevő világ térérzékelését, aminek viszonyait saját testünkhöz mérten értelmezünk. A testfogalom fejlesztésénél a mozgásminták, mozgáslehetőségek gyakorlására nagy hangsúlyt helyezünk, így a gyermekek számára elvont és nehezen érthető szavak tartalmat és érzelmi töltést nyernek. Minden mozdulatot beszéddel, ritmikus szólamokkal kísérünk, amivel a mozgásritmus összerendezését elősegítjük. Óvodánkban mivel jelen vannak különböző beszédfogyatékosságú (alig beszélő, beszédhibás) gyermekek, így a mozgásminta beszéddel kísért játéka kommunikációs csatornát jelent, így fontos ennek erősítése, gyakorlása. Az évszakokról - és kapcsolódó ünnepeikről - szerzett ismereteiket a környezetvédelem egészíti ki: víz, levegő, földszennyezés, állatok, növények fejlődésének feltételei stb. A növény és állatgondozás is széles körű ismeretek nyújtását kínálja: gyógynövényekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel ismerkedünk, gyűjtéseket szervezünk, szárítjuk, préseljük, majd felhasználjuk. Az évszakok, napszakok változásai, az ünnepek, megemlékezések, helyi hagyományok-, néphagyományok szokásai a gyermekek térbeli és időbeli eligazodását segítik. Tudjuk, hogy a legnehezebben megközelíthető fogalom az idő, hiszen ezt konkrét dolgokhoz nem tudja kötni. Nem érzékeli még a nap különböző szakaszait. Az egyes idői tényezőkhöz ezért 165

166 mindig konkrét élményt (cselekvést) kapcsolunk, sok konkrét tapasztalatot gyűjtünk. Elősegítjük a tájékozódásukat a rugalmas napirend betartásával. A hét és a hónapok napjainak megismerését segítik a versek, mondókák. Iskolába, könyvtárba látogatások során ismerkedünk meg a leendő, új környezetükkel, hogy szorongásmentesen, félelem nélkül léphessenek, kezdhessenek meg egy új szakaszt az életükben. Ismeretszerzés során kommunikációs készségük fejlesztése A környező világ megismerése hozzájárul a kommunikáció elsajátításához, lehetőséget ad a gyermek- óvónő közötti beszélgetésre. A látott, tapasztalt világ sok kérdést vet fel a gyermekekben. Itt fontos, hogy minden gyermeknek kielégítő választ, érthető magyarázatot adjunk a valóság hű megismeréséhez. Gyermekeinknek meg kell tanulni egymást kivárni (önfegyelem, szocializáció, tolerancia fejlesztés). A beszélgetések segítik a gyermek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékaik kifejezését. Lehetőségük nyílik a kommunikatív helyzetben, hogy kihasználják, gyarapítsák szókincsüket, mondatalkotó készségüket, érzelmeiket metakommunikatív elemekkel kísérhetik, színezhetik és a hangsúlyozást, a halk-hangos beszédet gyakorolhatják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyermekeink között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetőséget adunk arra, hogy értelmesen, összefüggően fejezzék ki gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Hiszen tudjuk, hogy csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap kultúra technikák elsajátítására. Óvodánkba kerülő gyermekeink családi háttere, szocializációja eltérő, ami a kommunikációs képességeik sokféleségében mérhető. A legerősebb szocializációs tényező pedig éppen a szülői modell, ami meghatározza a gyerek későbbi beszédét. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében Spontán és irányított beszélgetéssel kívánjuk megvalósítani a környezet megismerésének komplex- integrált tevékenységsoraiban a verbális fejlesztést. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása a célunk 166

167 23.5 A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Tapasztalatgyűjtést csak természetes környezetben szervezünk, alapnak tekintjük, hogy tervezetten olyan témakörökkel foglalkozunk, melyek a helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, meg is mutathatók a gyermekeknek. A környezet megismerése így tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A heti ütemtervben szereplő nevelési-oktatási feladatok mindig a környezet sokoldalú megismerésére épülnek. A környezet megismerésére nevelés témája adja és kínálja a többi terület témáját is. A nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve A tevékenységhez szükséges megfelelő eszközök előkészítése, a gyűjtőmunkák során a gyermekek által behozott kincsek rendezése, a tevékenység során keletkezett esetleges hulladék eltakarítása, csoportszoba tisztán tartása, visszarendezése, gyermekek felügyelete balesetvédelmi szempontból, baleset megelőzés (pl.: olló-, tű, barkácsolás eszközeinek használata), séta, kirándulás alkalmával segítségnyújtás. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A természet szeretetére, tisztaságának védelmére, megóvására, tevékeny természetvédelemre nevelés. Ezen belül: problémahelyzetek teremtésével megoldási lehetőségek kutatásával tanulják meg a környezetet cselekvő módon védeni, átalakítani, tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet lehetőségek felkutatása és biztosítása a környezet felfedezésére, rácsodálkozásra, a természeti és épített környezet védelmére, 167

168 természetes élethelyzetekben az állatok, növények, természeti elemek megfigyeltetése, a helyes viselkedés szabályainak megismertetése, folyamatos növényápolás- és gondozással, kisállatok tartásával összefüggő tevékenységek megismerése, felelős magatartás megalapozása, természeti-világnapokhoz kapcsolódással az elkötelezettség megalapozása, játékos tevékenységeken keresztül pozitív érzelmi viszonyulás alakítása az élő- és élettelen környezettel, cselekedtető, gondolkodtató alakításában. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezete tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és a szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Képessé válnak arra, hogy a felnőtt-óvónő kérdéseit megértsék, kövessék. Egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként tévedéseiket javítják. Szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert probléma megoldására. Képessé válnak jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezés kiegészítésére (esetenként saját szempont alapján is). Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.). Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan össze tudják mérni különféle szín, nagyság, elrendezés esetében. Többet - kevesebbet- ugyanannyit előállítanak, megszámlálni 10-ig tudnak. Képesek azonosításra a különféle helyzetben lévő, de egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Formaészlelésük és másolásuk sikeres. Válogatásra képesek különféle geometriai tulajdonságú alakzatokat (térben és síkban). Tükörképalkotásuk 2-4 elemmel sikeres (esetenként tükör használata mellett). 168

169 A térben való tájékozódásnál elérhető a jobbra-balra irányok megértése, követése, síkba való leképezése. 24. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés Lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A környezetünk megismerése, birtokbavétele közben matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, hiszen a mindennapi életben állandóan találkoznak matematikai fogalmakkal és így szinte természetes módon ismerkednek meg velük. Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Ebben kiemelkedik a környezet megismerésére nevelés, amely kettő együtt segíti a gyerek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, az értelmi és érzelmi fejlődését. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér- sík-és mennyiségszemlélete 24.1 A tevékenység célja A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Fogalmi gondolkodás kialakítása. Feladatai Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmakkal, a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok- okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A spontán matematikai megismerés színtere a játék, hiszen itt sok tapasztalatot szerez a gyermek. Feladatunk, hogy a játékból adódó helyzeteket kihasználjuk. Játékos formában 169

170 állandó tevékenykedéshez, manipulációhoz kapcsoltan hozzuk létre a később kialakuló elvont számfogalmaknak a konkrét szemlélet, a cselekvés szintjén szükséges alapját, bázisát Tevékenység tartalma Kiscsoport óvodába kerülésének kezdetén megismerjük aktivitását, érdeklődését, beszédét, felmérjük képességeit, és igyekszünk azokat legjobb tudásunk szerint egyénre szabottan fejleszteni indirekt módon, játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva. Használjuk előttük a matematikai fogalmakat, gyakran találkozzanak velük a mindennapi életben, így szinte önmaguktól, ismerkedjenek meg velük. Először passzív szókincsükké váljon, később azonban egy része beépül beszédükbe is. Ebben az időszakban az a feladatunk, hogy figyeljük a gyerekeket és megismerve képességüket, érdeklődésüket előkészítsük és megtervezzük a későbbi évek fejlesztő munkáját. Középső, nagycsoport Megkezdődik a tényleges matematikai nevelés a tervezett tevékenységekben. Ez azonban napjainkban már nem azt jelenti, hogy gyermekeinket leültetve, frontális formában beléjük sulykoljuk az ismereteket, hanem játszva, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk őket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Gyermekeink a környezetükben található tárgyak, játékok megfigyelése, összehasonlítása, sorba rendezése segítségével gyakorolják a következő relációkat. A környezetünkben található tárgyak térbeli kiterjedései: o kisebb, nagyobb, ugyanakkora, o hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, o magas, alacsony, ugyanolyan magas, o legkisebb, nagyobb, még nagyobb, legnagyobb, o kisebb, még kisebb, legkisebb, o keskeny, keskenyebb, még keskenyebb, legkeskenyebb, o széles, szélesebb, még szélesebb, legszélesebb, o könnyebb, nehezebb fokozati hasonlóan. A helyzetre utaló kapcsolatot kifejező névutók: o jobbra, balra, előtt, elől, elé, o mögött, mögül, mögé, o alatt, felett, alatta, felette Tárgyak sorba rendezése, új tárgyak helyének megkeresése a sorrendben. 170

171 A környezetünkben megfigyelhető mennyiségi összefüggések: több, kevesebb, ugyanannyi. Lényeges tevékenység a halmazok létrehozása, a halmazokkal végzett műveletek. Tevékenységek tükörrel, tükörképjátékok. (szimmetria felismertetése) Matematikai szabályjátékokkal, egyszerű szabályok alkalmazásával ismételgetjük, a tevékenységben az azonos típusú feladatatok megoldását. Így fejleszthetjük gondolkodását, problémafelismerő és megoldó készségüket. A funkcióöröm és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban, ami újabb matematikai problémák megoldására sarkallhatja őket. A matematikai tartalmú tevékenységekben nagyon lényeges, hogy pontosan fogalmazzuk meg gondolatainkat (kérdéseinket). Ha még a gyerekek kissé pontatlanul fogalmaznak, azt jól elismételve segítjük a helyes kifejezés elsajátítását. Lényeges a példamutató, szép óvónői beszéd, hiszen ez a terület is rengeteg lehetőséget nyújt a gyerekek verbális fejlesztésére. A tevékenységek keretén belül mindig megnevezzük a használt tárgyakat, eszközöket, anyagokat és az ezekkel való cselekvéseket. Ha a feladat mozgásos, akkor feltétlenül megemlítjük a különböző testrészeket és a velük végzett mozgásokat, cselekvéseket. Kiemelt szerepe van a matematikában a térbeli viszonyoknak, ezek közül is a leglényegesebbek az irányok és a helyzetek. Szinte minden foglalkozásunkon szó esik róluk, feladatokat végzünk, amelyekhez szükség van a megnevezésükre. A másik lényeges dolog a verbális fejlesztés szempontjából az osztályozás, csoportosítás, halmazalkotás. Főként a halmazokkal végzett feladatokban van szerepe, de máshol is gyakran előfordul A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Lehetőséget adunk arra, hogy a hét bármely napján - több napon keresztül is - átélhessék a felfedezés örömét olyan matematikai játékokon keresztül, amely során tervszerű képességfejlesztés történik. (Segítségünkre van ebben Villányi Györgyné: Játék a matematika? - Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak -, Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában című könyve). 171

172 A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének figyelembevételével tervezzük tevékenységeinket, a cselekvés útján kivitelezhető érzékelést, észlelést, gondolkodást fejlesztő játékainkat Az óvodapedagógus, anyanyelvi nevelés feladatai a matematikai tevékenységen belül A tevékeny megismerésen, tapasztalatszerzésen keresztül a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve alapozzuk meg a matematikai fogalomhasználatot. Bővítjük a gyermekek által használt fogalmak körét és tartalmát, lehetőséget adunk új fogalomrendszer kialakítására, a beszéd és a mondatalkotás aktivizálására és a kontextusos beszéd gyakorlására. Fogalomhasználata pontos, a csoport életkorának megfelelő fejlettséghez igazodó, példaértékű. Változatos tevékenységek és élethelyzetek, önálló tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával segítjük a fogalmak aktív használatának kialakulását. Biztosítjuk a spontán és irányított beszélgetés során a megtapasztaláson alapuló sokoldalú ismeretszerzést, a gyermek aktív és passzív szókincsének - relációs és általános - mennyiségi és minőségi gyarapítását, a nyelvi készség fejlesztését, a nyelvi kifejezőkészség alakítását. Ösztönözzük a kommunikációt a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése mellett. Bátorítjuk az önálló véleményalkotást, a döntési képesség megalapozását problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a foglalkozáson alkalmazott módszereket. A tevékenység során időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Tervezésében, napi pedagógiai gyakorlatában az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet kap, (nyelvfejlesztő játékok, kommunikációt segítő játékok, drámapedagógia, kompetencia játékok) FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Képessé válnak arra, hogy a felnőtt-óvónő kérdéseit megértsék, kövessék. Egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként tévedéseiket javítják. Szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert probléma megoldására. 172

173 Képessé válnak jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezés kiegészítésére (esetenként saját szempont alapján is). Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.) Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan össze tudják mérni különféle szín, nagyság, elrendezés esetében. Többet - kevesebbet- ugyanannyit előállítanak, megszámlálni 10-ig tudnak. Képesek azonosításra a különféle helyzetben lévő, de egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Formaészlelésük és másolásuk sikeres. Válogatásra képesek különféle geometriai tulajdonságú alakzatokat (térben és síkban). Tükörkép alkotásuk 2-4 elemmel sikeres (esetenként tükör használata mellett). A térben való tájékozódásnál elérhető a jobbra-balra irányok megértése, követése, síkba való leképezése. 24. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás az egész napot átható, folyamatos, alapvetően spontán tevékenység, amely a felnőtt támogató, ösztönző megértő segítségével valósul meg. A gyermek mindent játékként él meg, minden tevékenységében más - más módon és arányban vannak jelen a tanulás és a játék mozzanatai. Tapasztalatszerzésre, cselekvésre, gyermeki öntevékenységre épül, belső motivációból táplálkozik és többnyire a játékba ágyazódva valósul meg. A tanulás eredménye a gyermek egész személyiségének, értelmi képességének, mozgásos megnyilvánulásainak, nyelvi kommunikációs képességének, érzelmi szociális tulajdonságainak és magatartásának fejlődése. A tanulás nevelésközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az őket körülvevő környezettel, s nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek, hanem természetes és tervezett környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti- és időkeretben valósul meg. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 173

174 Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Programunkban a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, amely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül sok-sok mozgással, játékkal és az anyanyelv helyes használatával alakítható. Az óvodás korban a tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A tevékenységi formák a gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel meg tudja oldani. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés foglalkozásainak minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzés egyaránt magába foglalja. A tanulás folyamat során nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. A gyermekek továbbhaladási lehetőségeit tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait Fontosnak tatjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. CÉLJAINK: A gyermeki kíváncsiságra építve a játéktevékenység és tevékenységen alapuló tanulás közben a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosításával, az értelmi képességek fejlesztésével, új ismeretek nyújtása, rendszerezése. Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására való felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása, fejlesztése. Az ismeretlen iránti érdeklődés fenntartása, a tanulási vágy megalapozása Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Alakuljon ki a gyermekek világképe önmaga, a természeti, társadalmi, kulturális környezet megismerésével, ezáltal gazdagodjék nyelvi kommunikációs képességük. A képességfejlesztés egyénre szabott, differenciált az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel történő megvalósulása. Az előzetes tapasztalatokra építő képességfejlesztés megvalósítása A tanulás formái 174

175 Az óvodáskorú gyermek az egész nap folyamán tapasztalatokat szerez, tehát tanul, de nem kötelezően tanul meg valamit. Tanulása a játékba integrálódik, amely két területre osztható: a spontán és szervezett tanulási tevékenységre. A spontán tanulás önkéntes, bármikor, bárhol kialakulhat. Ilyenkor a gyermekek megfigyelve, utánozva, modellt, mintát követnek. Tapasztalataikat sajátosan dolgozzák fel. Különböző eszközökkel manipulálnak, gyakorolnak, műveleteket, szerepeket, szabályokat sajátítanak el. A szervezett tanulás alatt azokat a köteletlen és kötött tevékenységeket értjük, amelyeket az óvodapedagógus kezdeményez és vezet tudatosan. Játék és irányított tanulás, mindkettő: a gyermeki fantáziára, a sok variációt kipróbáló tevékenységre, ismétlésre, próbálkozás lehetőségére épít. Irányított tanulás Jobban módot ad a nevelőnek a kreativitás fejlődésének tudatos megszervezésére és gyakorlására. Tekintettel az alkotó képzeletnek, a gyermeki kíváncsiságnak, a gondolkodás szabadságának a szerepére a kreativitásban, egyértelmű, hogy az irányított tanulás is csak ilyen feltételek mellett töltheti be fejlesztő hatását. A kreatív gondolkodás fejlődésének elősegítése érdekében szükséges a tanulás játékos jellegének biztosítása A tanulás lehetséges formái az óvodában az utánzásos minta és modell követéses magatartás és viselkedés tanulás, szokások alakítása, a spontán játékos tapasztalatszerzés a játékos, cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés gyakorlati probléma megoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodás korosztály számára, az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét. 175

176 Kötetlen tevékenység alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre a pedagógus. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik a gyermek fejlődési ütemének a figyelembevételére, a differenciált foglalkoztatás megvalósítására. Kötött szervezett tevékenységek minden gyermek számára egyszerre kezdődnek és fejeződnek be. Más magatartást igényel tőlük. Kötött tevékenység esetén is törekednie kell az óvónőnek az oldott, családias légkör megvalósítására Óvodapedagógusok feladatai A kötött és kötetlen tevékenységeket: hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Az óvónő joga és feladata, hogy csoportja ismeretében, adott témakörben és szituációban, a kötött vagy kötetlen tevékenység lehetőségét választja. Fontos a két foglalkoztatási forma között az ésszerű arány kialakítása. Gyakorlási lehetőségek sokszínűségével támogassa az alkalmazható tudás megszerzését. A tanulás elsődleges terepeként a játékot tekintse, ehhez társítva a szervezett tanulási lehetőségeket. A tanulási tevékenység rendszerében a szükséges munkafegyelem fejlesztése, alakítása, az önálló feladatvégzés, önérvényesítő törekvések erősítése. Figyelembe veszi azt, hogy a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás lehetősége az óvodai nevelésben. Megismeri, és figyelemmel kíséri a gyermek beszédfejlődését, fejleszti beszédkészségét és beszédértését. Oldott nyitott beszédlégkört alakít ki, meghatározónak tekinti a felnőtt modellszerepét. A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve A tanulás feltételeinek megteremtése az óvodapedagógus irányításával (megfelelő idő, hely, eszközök, nyugodt légkör biztosítása) A beszéd fontos eleme a tanulási folyamatnak, ezért fontos a mintaadás, a megfelelő kommunikáció serkenti a gondolkodást, a gondolkodás fejlődésével eredményesebb lesz a tanulás 176

177 Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, pozitív megerősítést kapnak. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. (Dorothy Law Holte). A sztereotip értékeléseket megpróbáljuk elkerülni (ügyes vagy, stb.) helyette a gyermek konkrét, jó cselekedetét emeljük ki. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg a csoport és a szülők előtt egyaránt. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. ÓVÓNŐI FELADATOK A játéktevékenység közben a spontán adódó helyzetek kihasználása. Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés biztosítása. Válaszadás a gyermekek felvetődő kérdéseire. A viselkedéstanulás folyamatában az utánzásos, minta-, és modellkövetéses magatartás irányítása. A figyelem ráirányítása a társaktól való tanulás lehetőségére. Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése. Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenységek felkínálása során. A tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket, a szabad választás lehetőségét. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának segítése személyre szabott, pozitív értékeléssel. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Támogatja kezdeményezéseiket, ötleteiket, és önálló gondolkodásra nevel, a tevékenységeken, problémahelyzeteken keresztül. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg a tevékenységeken, foglalkozásokon alkalmazott módszereket. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődéséhez az egyéni bánásmód, a differenciálás módszereit alkalmazza. 177

178 Tervezésében és a tevékenységekben szerepet kap gyermekek motiválása, épít a gyermekek előzetes élményeire, kérdéseivel előhívja a gyermekek korábban szerzett tapasztalatait. (orvos, bolt, posta, bank). Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően tanulási-tanítási egységekre és tevékenységekre bontja. A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése: intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás), speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszicho motoros, szociális), viselkedési jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység). A tehetséges gyermek fejlesztését célzó pedagógusi feladatok: a tehetségnek és megjelenési formájának felismerése, a gyermek segítése a továbbfejlődésben, speciális szükségleteinek kielégítése, intellektusának és kreativitásának ösztönzése, a szülő segítése tehetséges gyermeke nevelésében. Gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés szervezése. Ösztönzés az élmények elmesélésére. Pozitív megerősítéssel az erőfeszítés elismerése. A jó eredmény differenciált, árnyalt értékelése. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, a gyermekek számára fejlettségi, haladási szintjének megfelelő feladatokat tervez. Figyelemmel követi a megértést, a gyermekek haladását. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Alkalmazza a különleges bánásmódot igényeknek megfelelő, változatos módszereket. Felméri a gyermekek értelmi képességeit, hatékony gyermek megismerési technikákat alkalmaz. Épít a gyermekek más forrásból szerzett tudására. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, A személyre szabott értékelést helyezi előtérbe. ÓVODAVEZETŐ - TANULÁSI TARTALMAK A jogszabályi lehetőségeken belül éves terveit a kiemelt feladatokhoz, az intézmény sajátosságaihoz igazítja. 178

179 A tanítást, tanulást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Az azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a dokumentum elkészítésében. Együttműködik munkatársaival annak érdekében, hogy az óvoda elérje a tanulási eredményekre vonatkozó célokat. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, levonja a szükséges szakmai tanulságokat. A gyermeki egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatására összpontosító nevelőoktató munkát vár el. Alakítsa ki a gyermekek értékelésének közös alapelveit, a fejlesztés irányát, jellegét. Fejlesztő célú visszajelzései beépülnek a pedagógiai kultúrába, az eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, különös tekintettel a tanulástanítás szervezésében és irányításában. Működteti a tanulási, tanítási módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi a hatékony, eredményes nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, támogatja kollégáit a gyakorlatba történő bevezetésére. Irányítja a differenciáló, az egyéni nevelési/tanulási utakat támogató eljárásokat, a hatékony egyéni fejlesztést. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK TANULÁSI TARTALMAK Az intézményi pedagógiai folyamatok a tanulási eredmények elérését szolgálják. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát, felzárkóztató egyéni foglalkozásokat szervez, integrációt valósít meg, a HAPP kiemelt területeit támogató programokat szervez, működtet, kapcsolatot tart fenn a szakmai támogató hálózattal. A figyelem központjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél alkalmazza a differenciált fejlesztést, a felzárkóztatást célzó egyéni foglakozásokat. A gyermekek értékelését a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Az önálló tanulás támogatása érdekében a HAPP-val összhangban történik az oktatási módszerek, eljárások kiválasztása, azok bevezetése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és SNI-s gyerekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírásoknak, a HAPP-ban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése számon kéri a gyermeki fejlődés ütemét, nyomon követését. A pedagógusok a HAPP val összhangban alkalmazzák a korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat. 179

180 Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírásoknak, a HAPP-ban meghatározottak szerint számon kéri a gyermeki fejlődés ütemét, dokumentálását. A HAPP megfogalmazottak alapján a tanulás egyedi és fejlesztésközpontú. FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek többsége azonosul az óvónő által meghatározott feladattal. A gyermekek eljutnak pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lettek. Képesek a figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. Megismerkedtek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. Jártasságaik, készségeik, képességeik kialakultak, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintről eljutottak a fogalmi gondolkodásig. Feladattartása, munkatempója életkorának megfelel. Lassan alakul a szándékos figyelme. Fogalmi gondolkodása kialakulóban. Képes eseményeket sorrendben összerakni. Képes a korábban elsajátított ismereteket szándékosan felidézni. Nyitott az új ismeretek befogadására, bátran kérdez. Játék közben nyitott a továbbfejlesztés felkínált lehetőségeire. Felkelti érdeklődését az új játék-, ill. tanulási helyzet. Igényli a neki szóló feladatokat, azt önállóan végzi. Szívesen vesz részt mikro csoportos és frontális foglalkozásokon. Képes az elsajátított ismeretek bevésésére és felidézésére. Játéktémáiban megjelennek az új élmények, ismeretek. Kialakulóban van elemi fogalmi gondolkodása. Emlékezetében tartja a távlati feladatokat, megfigyelést, gyűjtőmunkát. Szándékos figyelme kialakult. A tanuláshoz szükséges kompetenciáik életkoruknak megfelelően fejlettek. A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet. 180

181 A tanulás tervezése 25. Az óvodai tanulás tartalmának megjeleníthetősége Az óvodás gyermek nem kicsinyített iskolás, hanem tökéletes óvodás! Az óvodáskorra jellemző sajátosságok az óvodás gyermekre jellemző szükségletekből táplálkoznak. Az óvodás gyermek sajátosságai a tapasztalatszerzés folyamatában Nem rendelkezik a szándékos megtanulni akarás vágyával, főként spontán tanulás útján szerzik tapasztalataikat. A tanulási motívumokat belső késztetések irányítják. Külső ingerek által akkor motiválhatók, ha azok belső késztetésükkel találkoznak. Kíváncsiságuk könnyen felkelthető. Figyelmük könnyen elterelhető. A gondolkodási műveletek a tevékenységek és a cselekvés közben funkcionálnak. Gondolkodásuk konkrét, cselekvéshez, szemlélethez kötött. Mozgásos aktivitásuk nagyfokú. A környező világot a maga komplexitásában igyekszik megismerni. Azon területek iránt érdeklődik, ami élményeivel és érzelmeivel kapcsolatban van Tervezés jellemzői: nevelésközpontú, életkori sajátosságok, szükségletekhez való igazodó, aktuálisan domináns szükségletekhez, egyéni sajátosságokhoz igazodó, játék dominanciája, tapasztalatszerzés sokoldalúsága, élményszerűsége, önmegvalósítás, felfedezés, alkotói tevékenység elősegítés, óvodapedagógus a tanulási folyamat elősegítője Tervezés szintjei Az óvoda Helyi Alternatív Pedagógiai Programja - Országos alapprogrammal korrelál. A csoport éves terve a csoportnaplóban - 1 nevelési év időszakát öleli fel, szeptember 01 augusztus 31-ig A nevelés, szokás és szabályrend tervezése a csoportnaplóban - fél évet ölel fel. 181

182 A szokás és szabályrend, a neveltségi szint értékelése a csoportnaplóban negyedéves ciklusokban. Ütemterv készítése a csoportnaplóban, heti tervezés, témák, tartalmak koordinálása, átlátható tervezés, gyermekhez igazodó, rugalmas átfogó. Konkrét tevékenység tervezése vázlat formájában közvetlen felkészülés, aktuális, részletes. Óvodapedagógusok heti egy, a gyakornok óvodapedagógusok heti két bő vázlatot készítenek. Egyéni fejlesztési tervkészítése a gyermek Személyiségnaplójában, maximum fél éve időkerettel Közvetlen felkészülés menete tartalom (anyag) kiválasztása, cél, feladat, értékek megállapítása az előzmények tükrében, tartalom megjelenítése, módszerek, eszközök megválasztása, a differenciálás módjának, szintjeinek megállapítása, szervezeti- és munkaformák megválasztása, tevékenység menetének összeállítása, eszközök kipróbálása, előkészítése, ellenőrzése, tevékenység lebonyolítása eredmények számbavétele, elemzése, értékelése Az óvodáskorú gyermek tanulási tevékenységének sajátossága, hogy cselekvő gondolkodás jellemzi, saját élményei alapján sajátosan tájékozódik a világban, sajátos gyermeki világkép jellemzi. Gondolkodását erősen befolyásolják érzelmei, és én centrikussága. Az óvodai tanulás célja: a képességek fejlesztése. A tanulási tevékenység tervezésében lényeges a gyermek alapos ismerete. Az óvodapedagógusnak ismernie kell mindengyermeket és a fejlettségi szintjének megfelelően fejleszteni. A differenciálás tulajdonképpen nem más, mint esélyteremtés. Nem egy átlagszintre kívánunk mindenkit fejleszteni, hanem hagyjuk, hogy a saját útját bejárva, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni. Az inkluzív pedagógiában a minden gyermek más elve érvényesül, amelyhez szükség van a pedagógus részéről a szemléletváltásra, és a differenciálásra. 182

183 Differenciálás lehetőségei: Tárgyi feltételekben, eszközökben, pedagógiai módszerekben, az anyagválasztásban, tevékenységekben, önállóságban, csoportalakításban, a gyermekekre egyénileg fordított idő kezelésében. A differenciálás során a gyermek is döntési helyzetbe kerül. Az egyénre szabott fejlesztés csak úgy valósulhat meg, ha ismerjük a gyermek képességeit, tulajdonságait. A differenciálást befolyásolhatja az egyének közötti eltéréseket. Az érési folyamat mellett számos tényező befolyásolja a fejleszthetőséget: az érési folyamat üteme az egyén neme (biológiai érés tekintetében) genetikai adottságok vérmérséklet környezeti hatások tanulás Az öröklés és a környezet kölcsönhatásban befolyásolja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógusok a heti tervezésben megjelenítik a differenciálási szinteket. Ezek mindig olyan készségek és képességek fejlesztését célozzák, amelyek az adott szinten megfelelő A differenciálási szintek meghatározása 1.szint: sajátos nevelési igényű gyermekek a) Részképesség zavarok (disz -, autizmus spektrum, hiperaktivitás, magatartászavar, kromoszóma-rendellenesség, érzékszervi zavarok, mozgászavarok, agresszió, értelmi képességek zavara, érzelmi-akarati élet zavara) b) Hátrányos helyzet (szociokulturális helyzet, ingerszegény környezet, érzelmi labilitás, elhanyagoló bánásmód, kisebbségi helyzet etnikai, migrációs, egyéb nemzetiség) 2.szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek, 3. szint: tehetség ígéretes, kiemelkedő képeségű gyerekek. Óvodánkban a DIFER mérési rendszert alkalmazzuk. Először az év májusában, amikor a gyermek betölti az 5. életévét, az óvodapedagógus elvégzi a mérést, ami alapján kijelöli a fejlesztés irányát. A következő DIFER-mérésre 6 hónappal később kerül sor, szeptember hónapban. Ez a mérés megmutatja, mennyit fejlődött a gyermek, illetve mely területen szükséges fejleszteni a sikeres átmenet érdekében. 183

184 A megfigyelést, mérést a gyermek Személyiségnaplójában, a fejlesztéseket (felzárkóztató, illetve tehetséggondozó, Fejlődési naplójában, az egyéni fejlesztési tervben dokumentáljuk. SINDELAR féle vizsgáló módszer, elsősorban a éves gyermekek megismerését szolgálja. A képességek minőségi elemzése által megadja a megfelelő fejlesztési stratégiát. A módszer a figyelem, az észlelés és az emlékezet területeit vizsgálja A tanulás keretei, formái Kötött és kötetlen kezdeményezések, - mikro csoportos foglalkozások, - beszélgetések, - tapasztalatszerző séták, - egyéni fejlesztés. Kötött: az egész csoport számára szervezett foglalkozások: - Testnevelés, mozgás, sport tevékenységek - Ének zene, énekes játék, gyermektánc foglalkozások ezt a létszám miatt. - Verselés, mesélés - Angol nyelvi foglalkozások - A külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalommal, Kötetlen, mikro csoportos szervezés: - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. - Speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő, iskola előkészítő program 3 7 éves korig Egyén részvételével szervezett foglalkozás: - Kísérletek. - Kommunikációs helyzetgyakorlatok. - A részképességek fejlesztése egyéni igények szerint, illetve szakember javaslata alapján. A szervezett tevékenységek időkeretei korcsoportonként változnak. A tanulási folyamat, az ismeretszerzés megtervezésében a rendező elv: - az évszakok változásai, hónapok aktualitásai, ünnepek. ÓVÓNŐI FELADATOK: A gyermekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapotuk, érdeklődésük, kíváncsiságuk figyelembe vételével az eljárások tudatos kiválasztása. Az érdeklődés, kíváncsiság folyamatos fenntartása. A játékosság, sok közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása. Gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés biztosítása. 184

185 BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Pedagógiai munkájában olyan munkaformákat, módszereket alkalmaz, melyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre. Biztosítja a szociális tanulás lehetőségét. (szerepjáték, páros játék, önbizalom és pozitív énképet alakító játékok) Megtervezi és a napi gyakorlatban alkalmazza az értékelési módszereket, eszközöket. A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaiból, értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezi, értékeli, tapasztalatait képes fejlesztési terveibe beépíteni, azokat módosítani. Tervezés és a gyakorlati megvalósítás során a szabad játékhoz, cselekedtetéshez köti az ismeretek, tapasztalatok szerzését. A gyermekek képességeinek fejlesztéséhez tervet készít, rugalmasan módosítja a változások figyelembevételével. Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, visszajelzései pozitívak. A tevékenységekhez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít. Tájékozódik az óvodai képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, alkalmazza azokat. Munkájában új módszereket alkalmaz, beépíti a tudományos eredményeket, kísérleteket. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS Az óvodán kívüli megfigyelések, élményszerzések alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit. A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvei és követelményei alapján történnek. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek szívesen vesznek részt a szervezett tevékenységekben. Törekszenek a kapott feladat megoldására. Tapasztalataikat, elsajátított új ismereteiket játéktevékenységükbe beépítik. 185

186 26. Kisiskoláskorra felkészítő speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő iskola előkészítő program éves korig A program lényege Valljuk, és úgy ítéljük, hogy az iskolai tanulásra való fokozatos felkészítést, a családi házzal együtt az óvodába lépéstől el kell kezdeni. A 3 és 4 év közötti gyermekeknek játékba ágyazott, eszközökkel történő, tevékenykedésen alapuló tanulás alapozza meg a későbbi tudást. A program felépítéséből következik, hogy akkortól fejlesztő a gyermek számára ha: az óvodaérettséget eléri. Az óvodáskor és az óvodaérettség nem egy és ugyan az a fogalom, a gyermek életében nem mindig esik egybe. Az érettség a fejlődés előfeltétele. A fejlődés, minőségi változás a gyermek szervezetében, idegrendszerében. A fejlődés az alacsonyabb fokozathoz képest eredmény, ugyanakkor ez a magasabb fokozathoz viszonyítva előfeltétel, vagyis érettség. Az érettség tekintetében egyik érési folyamat sem kitüntetettebb a másiknál. A biológiai, a pszichológiai, a szociális érés együtt hat a személyiség érési stádiumára, szintjére, de egymástól különböző mértékben is fejlődhet, egyik fejlettebb lehet, mint a másik. Az óvodai nevelés során, mindig tudni kell, hogy mikor, mire érett a gyermek. A külső hatásoknak (pszichikus érettség) találkozniuk kell a belső lehetőségekkel (biológiai érés). Óvodaérettségről akkor beszélünk, ha a kisgyermek Én-tudattal rendelkezik, vagyis tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek kellő belső képzelettel bír, amely segítségével bármikor odavarázsolhatja azt a személyt, aki számára kedves, szeretett. El tud tölteni néhány órát a szülei nélkül is, bizonyos fokú önállóságra törekvés jellemzi. Igényli a gyermekközösséget, képes másoktól elfogadni az ételt, nappalra szobatiszta. Az óvodáskorú gyermek érzelmi lény, életében, tevékenységeiben uralkodó szerepet kapnak az érzelmek. A megismerési funkciók közül előtérbe kerül a színes, szárnyaló, csapongó képzelet. Felfokozott mozgásigény jellemzi. Fő tevékenységi formája az óvodáskor egészében a játék, de megjelennek a tanulás elemei is. Az óvoda új életformát, új követeléseket és fejlődési lehetőségeket jelent a gyermek számára. Megélheti a csodákat. 186

187 Miután az óvodapedagógusok a gyerekek megismerése során képet kap arról, hogy a gyerekek mire érettek, megtervezik a fejlesztésüket. A megismerés, a fejlesztés az óvodába lépés pillanatában kezdődik, és folyamatos. Az óvodás gyermek ismereteinek java részét önkéntelen emlékezés útján szerzi. A szándékos bevésést kell apró, kis lépésekkel fokozatosan gyakoroltatnia. Az átmenet biztosítása érdekében is szükséges az érdekestől a szükséges felé haladni! Az 5 éves kortól 6-7 éves korig, már az addig elsajátított ismeretek rendszerezése, feldolgozása, ismétlése, rögzítése kell, hogy megvalósuljon, kiegészítve az életkornak megfelelő, eddiginél bővebb ismerettel, tudással. 5 éves kortól már célirányos az írás és matematikai felkészítő program, alapkompetenciákat fejlesztünk, alapozunk ebben az időszakban. Nem írást és matematika tanítást értünk ez alatt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Óvodájának Logopédiai Tagozatán Egri Katalin és File Edit összeállításában készült a Számoláskészséget fejlesztő feladatlap gyűjtemény 4 7 éves gyermekeknek és az Írás előkészítő feladatlap gyűjtemény 4 7 éveseknek című összeállítás adja az alapot, a fő vázát a programunknak, mely 4 éves kortól dyslexia és diyscaculia és dysgráfia prevenciót, grafomotoros készség és a vizuális percepció fejlesztést és az óvodai program elvégzését segíti Matematikai ismeretek megalapozása, fejlesztése Olyan készségek fejlesztését célozza meg, amelyek a matematika megtanulásához, a számolászavar megelőzéséhez szükségesek. Tematikus felépítése lehetővé teszi, hogy a gyermekek könnyen lépésről lépésre sajátítsák el az alapvető készségeket, matematikai fogalmakat, szimbólumokat, így megelőzhetjük azokat a problémákat, amelyek a matematika tanulása folyamán keletkezhetnek. A feladatlap gyűjtemény, (felkészítő lapok) két részre tagolódik. I. rész - Általános készségeket fejleszt ( pl. figyelem, a rövid hosszú távú emlékezet, gondolkodás fejlesztése, matematikai fogalmak szóbeli fogalmazása, alkalmazása, téri, síkbeli és saját testen való tájékozódás segítése, a finommotorika fejlesztése..) II.rész - Speciális matematikai készségek fejlesztése (pl. számfogalmak kialakítása, számlálás, globális mennyiségfelfogás, mennyiségérzet elsajátítása, számnév mennyiség számjegy egyeztetése, az aktív matematikai szókincs kialakítása ) A sor, oszlop, sorszámnevek ismerete, lapon, térben való alkalmazása, a jobb, bal irányok biztos ismerete, a tájékozódás, a balról jobbra való tevékenységvégzés, színezés, feladatértelmezés, megoldás elengedhetetlen az iskolai munkavégzésben. 187

188 Ha ezekkel a fogalmakkal tisztában van a gyermek, akkor képes lesz az önálló, a frontális -, de csoportmunkára, követni tudja a tanító utasításait, feladat megjelöléseit. Kudarc nélkül éli meg az első hónapokat. A balról jobbra és fentről lefelé történő haladás rögzítése érdekében az oldalak bal fölső sarkába a kiindulópontba egy kis szív van feltüntetve, mely segít a gyerekeknek az irány rögzítésében. Mindig a külvilág tárgyaiból indulunk ki, konkrét cselekvés révén, majd a testükön keresztül (ujjon való mennyiség mutatása), jutunk el egy elvontabb szintre, a számhoz tartozó korongképhez, majd a számjegyen keresztül a számfogalomhoz. Az ujjképet az állandó korongképpel és számjeggyel egyeztetjük, ezzel a globális mennyiségfelfogást segítjük elő. Ezért fontos, hogy az adott számhoz tartozó ujjképet egy mozdulattal, azaz az ujjai egyszerre történő kinyitásával tudja felidézni, illetve a korongképet a korongok egyenkénti megszámlálása nélkül is azonnal tudja a számmal egyeztetni. A mennyiségfogalom után térünk rá a tényleges számjeggyel történő ismerkedésre, melynek során a grafomotoros fejlesztés, valamint az optikus tévesztés kiszűrése is komoly szerepet játszik Íráskészség fejlesztés Az íráskészség fejlesztő feladatlap gyűjtemény éves gyermekeknek, fokozatosan nehezedő, egyre összetettebb gyakorlatokat tartalmazó feladat-, munkalapgyűjtemény. Rosta Katalin, File Edit és Arany Ildikó összeállításában készült, és ezt vettük át az írás-előkészítő anyagba. A program alap- anyaga az óvodai nagycsoportokban, a korrekciós munkában és a logopédiai foglalkozások során gyakorló anyagként kiváló, mivel azon képességek fejlesztését szolgálja, amelyek a leginkább fontosak az írás, olvasástanulás kezdeti szakaszában. Így figyelmet fordít a jobb bal irányok síkbeli felismerésére, fejleszti a térbeli tájékozódást, a különböző alakzatok felismerését, megkülönböztetését, szétválogatását, a vizuális emlékezetet, a szem- kéz koordinációjának kialakítását, a ceruza használat, csukló mozgás tökéletesítését, azaz az íráselemek begyakoroltatását. A rendszer amint az első pillanatban átlátható egymáshoz logikusan, a fokozatosan nehezedő feladatok elve alapján kapcsolódó részegységekből épül fel. Az egyes feladatlapokon, munkalapokon lévő ábrák többféle alkalmazása felismerés, megnevezés, kiszínezés, másolás, módot nyújt a differenciált foglalkozásra, a különböző képességű gyermekek egyidejű fejlesztésére. Segíti az írás előkészítéséhez a forma, tér látás fejlődését, az alakfelismerést, a dysgráfia korai felismerését és korrekcióját. 188

189 A játékos, rajzos gyakorlatsorozatok elsődleges célja az írás - olvasás alapkészségeinek kialakítása, a gyermekek íráskedvének felébresztése. Az iskola előkészítő program tartalmazza ezen kívül: a gondolkozás és figyelem fejlesztő munkalapgyűjteményt, a halmazok kialakítását segítő munkalapgyűjteményt, a geometriai formák síkidomokról szóló munkalapok gyűjteményét, a labirintus játékok, munkalapok fokozatosan nehezedő gyűjteményét, az ok - okozati összefüggéseket, időrendi sorrendbe gyermek által rakott cselekmény képek gyűjteményét, a pontokból álló ábrák vonalvezetését nehézségi sorrendben. Iskolai életre való felkészítés A feladatunknak tekintjük hogy az iskolai életre alaposan felkészítsük a gyermekeket, mind testileg, mind lelkileg. A Tündérkert Óvodában 3 éves kortól 6-7 éves korig elsősorban a képességeket alakítjuk ki, fejlesztjük, és ezt követi a készségek tanítása, majd legvégül a jártasság megszerzése a cél, mely az iskolában folytatódik és egy életen át tart Az óvoda iskola előkészítő teendői A gyerekek hozzásegítése az iskolaérettséghez nagymértékben azon múlik, mennyire vagyunk tudatosak fejlődési folyamataikban, különösen az utolsó óvodai évben. Ez rendszeres megfigyelést és ezek feljegyzését, valamint gyermek- esetmegbeszéléseket jelent. Azt is jelenti, hogy tisztában vagyunk az iskola érettség fejlődési jeleivel. Az óvodáskor végén a gyermek szociális érése zajlik. Stabillá válik a motoros és nyelvi fejlődése, képes más gyerekekkel játszani, tele van energiával és alkotókészséggel. A szociális képességek stabil alapot képeznek az akaratban, a későbbi tolerancia, gondoskodás, és másokkal való törődés képességei számára. Fontos, hogy megtanulják, a másokkal való együttmunkálkodás képességét. Milyen iskolai tudáselemek tartoznak az óvodai neveléshez? 189

190 Az óvodában elsődleges alapelv az utánzás, ezért a gyerekek azt tanulják meg, aminek elsajátítására készen állnak. A gyerekek akarjanak és képesek legyenek csoportosan figyelni a tanárra (vagy a tanulmányozott jelenségre). Képesnek kell lenniük arra, hogy bizonyos ideig egy dologra figyeljenek. Megértsék és kövessék az utasításokat, kérdésekre válaszoljanak. Nagyon fontos, hogy az óvodában olyan tevékenységeket végezzenek, melyek során instrukciókra kell figyelniük, feladatokat kell kapniuk és együtt kell dolgozniuk. Az óvodában kell megtanulniuk, begyakorolniuk: helyes ceruzafogás, íráskészség fejlesztés, betű alakírás (nem betűírás!) Probléma megoldási képessége kezdjen ki alakulni a játék közben, és közvetlen feladatokon keresztül. Ha pedig a gyermeket hagyományos módszerek révén, már nem lehet elősegíteni az iskolaérettség kifejlődését, akkor fejlesztő munkára van szükség Ábrázolás, kézimunka, írás előkészítés Célok: A kéz előkészítése az ujjak erősségének, ügyességének fejlesztése Szem kéz koordináció fejlesztése Finommotorika fejlesztése Feladatok: Szem kéz koordináció kialakítása Látás mozgás tapintás együttes érzet kialakítása A kéz és az ujjak ügyesítése, mozgékonyságának fokozása Célirányos kézmozgások kialakítása Kézizom erejének beszabályozása Az ujjak tapintás érzékelésének fokozása A csuklók, ujjak laza mozgatása A hüvelykujj és a többi ujjas opozíciók kialakítása A kéz izomzatának, az izomzat beidegzésének fejlesztése tornagyakorlatokkal, segédeszközök használatával, játékos feladatokkal A dominancia kialakulásának segítése A kéz előkészítése a helyes ceruzafogásra A megfelelő ceruzafogás gyakorlása, megtanulása A ceruza használata, irányok írása, rajzolása Színezés tanulása, betűelemek rajzolása Ábrázoló rajzolás elsajátítása 190

191 Különböző technikák és eszközök használatának elsajátítása a kézimunka foglalkozásokon Figyelem, emlékezet, ügyesség kialakítása Gyakorlatok: A kéz előkészítése: kéz torna, csukló és ujjgyakorlatokkal játékos, mondókás erősítő, lazító gyakorlatok az ujjak erősítése segédeszközökkel, játékokkal, labdákkal az ujjak ügyesebbé tétele fogás gyakorlása (marok, hüvelykujj mutatóujj segítségével, különböző tárgyakkal) csippentés felemelés, forgatás fogás gyakorlása zsírkrétával, ecsettel, ceruzával a helyes ceruzafogás elsajátítása, gyakorlása firkálás csuklóból levegőbe, papírra, laza csuklómozgás gyakorlása helyes ceruzafogással A helyes ceruzafogás előkészítése: Kéz ujjainak erősítése, ügyességi gyakorlatok: Levegőben csuklókörzés, zongorázás, vízfröcskölés, levegő markolászás stb. Csippents fel a hüvelyk és mutatóujjaddal papírdarabokat, apró,könnyű tárgyakat játékokat. (pl. magok, gyöngyök, műanyag apró tárgyak, játékok). Papírtépés, gombócozás ujjbeggyel. Gyurmatépés, kígyó sodrás, gombóckészítés gyurmadarabok készítése Gyöngyfűzés, tésztafűzés madzagra, pálcikára Zsinór fonal átfűzése lyukakon különböző formákban Építés vízszintesen, függőlegesen (útépítés, toronyépítés stb.) Válogatás: pl. termések válogatása, bab, dió, színes tészták, korongok, legó stb Papír szalvéta hajtogatás Papír, vatta, szalvéta, krepp papírtépés gombócozás ujjbeggyel Kézmerítő gyakorlatok: vízben, lisztben, zsákban, darában, rizsben stb. elrejtett tárgyakat kell keresniük és kiemelniük Babzsák gyakorlatok Körmöcske Kalapácsos játék Ujj ügyességi gyakorlatok (Cicakaparászás az asztallapon: hüvelyk ujjunkkal megérintjük az asztallapot, egyenként a többi ujjunkkal), zongorázás, víz spriccelés először lassan, majd a tempót gyorsítva. Mit rajzoltam a hátadra? Labdák a kosárban. Készíts gyufaszálakból, szívószálból kerítést vagy bármi más képet, s közben tornáztasd meg az ujjaidat. 191

192 Ceruzafogás tanulása, gyakorlása Ceruzafogás: A ceruzát a hegyétől 2 cm-re könnyedén felcsippentjük a hüvelyk- és mutatóujjunkkal. A ceruzát a hüvelyk és mutató ujj között billegtetjük, hintáztatjuk. (erősebb, stabil ceruzafogást igényel). A ceruzát könnyedén tartsák a hüvelykujj és a mutatóujj között a középső ujjal támasszák alá. A gyűrűs- és kisujj a tenyér felé legyen lazán behajlítva. A ceruza vége a jobbkezeseknél a jobb váll felé, a bal kezeseknél a bal váll felé mutasson. Testtartás: Írás, rajzolás, festés közben mind a két alkar feküdjön az asztalon. A szem papír távolság cm legyen. A hát egyenes, a váll lazán tartva. Ceruza használat: A ceruzát nem szabad nyomni, a vonalat nem szabad bevésni. o Azért, mert ha a ceruzát nyomjuk, akkor a csukló észrevétlenül meg, megmerevedik, a váll, a nyakizmok megfeszülnek, görcsös feszült testtartás jön létre, mely fejfájással, mozgásbeszűküléshez, az izmok letapadásához, az erek, idegek lenyomásához, ínhüvely gyulladáshoz vezethet. o Ha görcsösen fogjuk a ceruzát, akkor nem lehet lazán, könnyedén alakítani a vonalakat, a vonalak hajlítását. Fontos, hogy a csukló lazán maradjon, s kissé utána görbüljön a vonal, később a betűk irányának. Mozgasd a levegőben a ceruzát és csak a kézfej (csuklóból) és az ujjad mozogjon! A levegőbe írás, rajzolás ne könyökből és ne vállból egész karral történjen, csak csuklóból. De persze vannak vállból indítható gyakorlatok is. ekkor vállból kezdjük és csuklóból folytatjuk Írás készség fejlesztése munkalapokkal 4 7 éveseknek Lefelé felfelé irányok megkülönböztetése Az eleje közepe vége fogalmának kialakítása, megerősítése A fenn, középen és lent fogalmának kialakítása megerősítése Bevezetés a hármas vonalkörbe A bal jobb irány kialakítása, megkülönböztetése A térbeli tájékozódás fejlesztése A balról jobbra haladás irányának kialakítása, fejlesztése A komplex iránydifferenciálás kialakítása Szem kéz koordináció fejlesztése Formaállandóság kialakítása 192

193 A betűelemek írásának gyakorlása Az iskolára felkészítés egyik legfontosabb területe az ábrázolás, kézimunka, írás előkészítő tevékenység, és az ott tanultak gyakorlati elméleti ismereteinek elsajátítása. Ezért nagyon fontos, hogy minden nap legyen manuális foglalkozás, lehetőleg a nap folyamán többször, szervezetten, vagy spontán érdeklődés felkeltésével, szabadfoglalkozás alatt Matematika előkészítő Mennyiség -, tér -, formaismeret A mennyiség és térbeli tájékozódás előkészítése a foglalkozási tervben meghatározott ismeretek elsajátítása révén. A számlálási kedv kialakítása játékos, szemléletes, változatos módszerrel. A gondolkodóképesség fejlesztése elemi számfogalmak kialakításának előkészítésével. Legegyszerűbb formák felismerése, az elnevezések helyes használata. Az iskola előkészítő program matematikai alapjait, 3 egymásra épülő program segítségével valósítjuk meg: a) Előkészítő: 3 4 éveseknek b) Gondolkozz! Kis matematika I. II. kötet 4-5 éveseknek c) Gondolkozz! Matematika, iskolába menők rézére 5 7 éveseknek a ) Előkészítő 3 4 éveseknek A 3-4 év közötti gyermekek, számukra spontán, kötetlen szervezésű foglalkozáson vesznek részt. Játék közben, felnőtt kezdeményezésére a játék eszközeivel, (a plüss állatokkal, építő kockákkal, járművekkel, babákkal edényekkel stb.) hallgatják, figyelik; mesekönyvek nézegetésekor hallják, látják, tanulják az alapfogalmakat, a mennyiség fogalmakat, a szem kéz koordináció, alak, forma, szín, sík és térbeli ábrák, eszközök felismerésével, erősítésével. Ebben az életszakaszban, még csak a szemlélődő tanulás zajlik, hiszen még szinte beszélni sem tudnak. Üres teli 1, 2, 3, - ig számolni, mennyiség fogalom gyakoroltatása Helyhatározók tanulása.( előtt, mögött, alatt, stb.) Alacsony, magas 193

194 Kicsi nagy, Keskeny széles Hosszú rövid ellentét párok tanulása, gyakoroltatása Páralkotás, Halmaz alkotás Nagyon fontos az ismétlés, gyakoroltatás. Figyelni kell, hogy a megfelelő tőszámnév mellett, a tőszámnév mennyiségi tartalma is kialakuljon. A nevelési év folyamán folyamatosan és rendszeresen elő kell venni az alapfogalmakat, hogy legyen ideje a gyermeknek beépítenie, bevésnie. A foglalkozások során, a mindennapi játék eszközeit, a szoba berendezési tárgyait is bevonva, először a környező valós világ tárgyi eszközeinek segítségével alakítjuk ki, most már tudatos tanulással, az egyes matematikai alapfogalmakat, mennyiségeket. Megfelelően motiválva, beszélgetve, játékos formában, sok oldalról megközelítve folyik a tanulás, bevonva a környezet tárgyait is. Ezt követik a rajzos feladatok, munkalapok megoldásai, mintegy rögzítve, rendszerezve az elsajátított ismeretek. A legfontosabb ebben az életkorban : a logikai gondolkodás, a probléma megoldó gondolkodás, a térben, síkban való tájékozódás a forma, alak, pont, vonal felismerése, szimmetria képekkel a szimmetria, a tükörkép fogalmának kialakítása matematikai alapfogalmak megismerése. A munkalapok megoldását, kitöltését megelőzi, illetve vele párhuzamosan zajlik a helyes ceruzafogás kialakítása, begyakoroltatása, a színezés, először firka, majd vonalon belüli színezés gyakoroltatása. Kicsiknek a tudatos tanuláshoz: - I. rész, első, alapozó szint - Gondolkozz! - Kicsi vagyok ügyes vagyok I. II. kötet. Programunkban a következő típusú feladatlapokkal és fogalmakkal találkoznak a 3-4 évesek: Kis matematika I. II. kötet 1. Mesélj róla! Találj ki történetet a képről. 2. Memória játék. Nézd meg és emlékezz vissza 3. Halmazalkotás 5 ös számjegyig. 194

195 4. Melyik nem illik a sorba 5. Ugyanolyat keress 6. Pár alkotás 7. Rész, egész összerakása 8. Elrejtett tárgyak felismerése síkban 9. Melyik állat magasabb 10. Magas alacsony 11. Hosszú rövid 12. Labirintus / az egyszerűbbek 13. Változtatások megkeresése 14. Melyik út a legszélesebb. 15. Széles - keskeny 16. Nagyobb kisebb 17. Bal jobb 18. Előtt között mellett ig számolj, kézen, dominón 20. Gyurma számok készítése mennyiség fogalma (keress egyet 22. Rajzolj egy almát, egy kiflit stb. 23. Számolj, kövesd az ujjaddal! 24. Keress amiből kettő van! szám mennyiségfogalma as szám mennyiség fogalma es szám mennyiség fogalma ös szám mennyiség fogalma 29. Labirintus 30. Több kevesebb 31. Síkidomok 32. Pont és vonal Kösd össze a pöttyöket! 33. Melyik két kép egyforma? Azonosságok és különbözőségek. 34. Folytasd - monotónia tűrés gyakorlása 35. Üres, egy, több, legtöbb mennyiségének felismerése 36. Kevesebb több mennyiségének felismerése, megnevezése, indoklással 37. Halmazképzés, párosítás 38. Több, kevesebb, ugyanannyi 39. Tőszámnevek 40. Sorszámnevek 41. Számsorrend, magasság összefüggése 42. Számlálás, halmazképzés. Hozzárendelés 43. Ugyanannyivá tétel- Kiegészítés 44. Számkép gyakorlás 45. Kisebb, nagyobb 46. Tőszámnevek Hozzárendelés Számkép 47. Párosítás Összehasonlítás 195

196 48. Számlálás ( os számkörben) 49. Párosítás, több, kevesebb. 50. Útvesztő 51. Ugyanolyan 52. Nyitott, zárt vonalak 53. Kör, kör alakú vonalak 54. Egyenes, görbe vonalak c) 4 5 éveseknek Kis matematika III. kötet 55. Sorszámnevek számlálás 4-6- os számkörben 56. Kakukktojás 57. Alacsonyabb, magasabb, legmagasabb legalacsonyabb 58. Becslés 59. Ritmikus sor 60. Síkidomok 61. Hosszabb rövidebb, ugyanolyan hosszú 62. Becslés összehasonlítás sorszámnevek, tőszámnevek gyakorlása 63. Szimmetria 64. Síkidomok (kör, négyzet) 65. Számlépcső, tőszámnevek, sorszámnevek 66. Térbeli relációk (alatt, fölött, között, mellett, legalsó, legfelső) 68. Ritmikus sor, színek, két három elem változtatásával A játékos, szórakoztató, ismeretet közlő feladatlapok alkalmasak a fogalmak, kifejezések rögzítésére és ismeretek gyakoroltatására. c)5 6-7 évesek matematikai programja: Matematika foglalkozáson, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Óvodai programját használjuk évesek, már képesek a magasabb szintű matematikai gondolkodásra, összehasonlításra, következtetés meghozatalára, de vigyázni kell, hogy előző ismereteiknek megfelelő, egymásra épüljön tudásuk. Az óvodában számtantanítás nincs, a számtani alapfogalmakat, mennyiségi fogalmakat azonban tudniuk kell a gyermekeknek. Pl.: Tudniuk kell 10-ig, hogy az adott számképhez, mennyi mennyiség kapcsolódik. A számfogalom kialakításnak fokozatai A számot (a mennyiséget) először tárgyakkal, játékokkal szemléltetjük. Ezután a számot a tárgyak képével szemléltetjük. Térből, síkba emeljük át. A számot pontokkal szemléltetjük. Ez a számkép. 196

197 A gyermek az ujján kiszámolja, megmutatja az adott mennyiséget ig. Ez az alapja az összeadásnak és a kivonásnak. Ezt követi a számok jele a számjegy. A számjegy nagy alakú, szabályos vonalvezetésű írását, már gyakoroljuk. Gyakoroljuk felismerését,és rajzolását. Tudniuk kell: Tőszám: számot fejez ki.(egy, kettő, három) Sorszám: a tárgyak, képek sorrendbeli helyét fejezi ki.(pl. első, második, harmadik) Számsor: tőszámok egymásutánja. Ezen belül minden számnak meg van a helye. egy után következik a kettő, a kettő után a három stb. Emelkedő, csökkenő számsor fogalmát ismerje és tudja használni. Tudja, hogy valaminek a mennyisége emelkedik és valaminek a mennyisége csökken. A műveletek közül: számok bontása, pótlása. Az alapműveletek közül: ha valamihez hozzáadunk, vagy veszünk, kapunk, akkor összeadunk, és ha valamiből elveszünk, odaadunk, elhagyjuk, akkor kivonunk az adott számból. Az iskolai és az óvodai számolás közötti határ Az óvodás gyermek még belső számképpel, belső műveleti képpel nem rendelkezik, így fejben vagy csupán verbális alapon, nem képes számokkal dolgozni. A kisgyermek tárgyhoz kötötten gondolkozik. Nagyon tudatosan, világosan kell látni, hogy az oktatás folyamán az egyes feladatok megoldásához jellegben, nagyságban, színben azonos vagy eltérő tárgyakat alkalmazzunk. Azonos tárgyakkal szemléltethető a mennyiség számszerű növekedésének érzékeltetése a számok helye a számsorban, annak észrevételeztetése, hogy a mennyiség száma független a tárgyak elhelyezésétől. a bontásnál: a mennyiségen belül minden rész azonos Azonos és eltérő tárgyakkal is szemléltethető: a több kevesebb ugyanannyi sorszámok, számok mennyiségi tanulása A szemléletesség elvéhez tartozó követelmény az is, hogy az eltérő jegyű és nagyságú tárgyak között a különbség szembetűnő legyen. Nagyon fontos, hogy az óvodáskorú gyermeknek a számokkal, műveletekkel kapcsolatos feladatlapjai rajzosak, szemléletesek, egyszerűek legyenek. A foglalkozásokon tárgyakkal, eszközökkel szemléltessék az adott feladatot. 197

198 A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Óvodai programja szakmailag tökéletesen ki dolgozott, a gyerekek számára könnyen átlátható, képeivel jól vezeti a gyermeki gondolkodást és segíti annak fejlődését, könnyen érthetővé teszi az elvont logikai összefüggéseket éves gyermekek matematikai feladatlapjai tartalma tartalmuk alapján Összehasonlítás alak, helyzet, minta szerint. Csoportosítás, halmazalkotás. Halmazok összehasonlítása becsléssel. Halmazok összehasonlítása párosítással: több kevesebb- ugyanannyi Relációs jelek írásának alkalmazásának tanulása. Halmazok számosságának megállapítása tőszámnevekkel. Halmazok rendezése számosság szerint számlépcsővel. Halmazok bontása részhalmazokra. Halmazok tulajdonságainak változása: összeadással, hozzáadással Halmazok tulajdonságainak változása: kivonással, elvevéssel Halmazok tulajdonságainak változása: ugyanannyivá tételével Matematikai alapfogalmak elsajátítása Ellentétpárok gyakorlása: kicsi nagy, hosszú rövid, alacsony magas, tele üres, rész egész, Tájékozódás fejélesztése: fent, középen, lent/ felső, középső, alsó,/ mellett, között/ mellé, közé,/ első, középső, utolsó,/ sor, oszlop, bal, jobb irányok, Ritmikus soralkotások Különbözőség, azonosság felismerése, az ugyanolyan fogalma Számlálás 5-ös, 10-es számkörben Sorszámnevek, tőszámnevek alaki felismerése, mennyiségi tartalma Matematikai fogalmak: sok- semmi, sok kevés, több kevesebb, ugyanannyi Relációs jel felismerése, értelmezése, írása, alkalmazása: becslés, Speciális matematikai készségek fejlesztése terén számjegy, korongkép, ujjkép felismerése, mennyiségállandóság kialakítása ujjak használata számoláskor, mennyiség számjeggyel való egyeztetése. matematikai relációk alkotása. A számjegyírása, optikus differenciálása, halmazalkotás a számkörön belül. A számjegy mennyiség számjegy egyeztetése, az adott szám írása Számszomszédok Mennyiségek bontása tárgyakkal, számokkal. Mennyiségek pótlása Térbeli viszonyok, irányok, névutók előtt, mellett, (jobbra, balra,) mögött, fölött, alatt, között. Elemek rendezése. sorszámnév. Mértani síkidomok 198

199 A kör tulajdonságainak megismerése A téglalap tulajdonságainak megismerése A négyzet tulajdonságainak megismerése. Térbeli testek Gömb Téglatest Kocka Pontok és vonalak Vonalak zárt vonalon kívül, belül lévő pontok Szimmetria Szimmetrikus alakzatok létrehozása Tudnia kell: soralkotás számlálás mennyiség felismerés számemlékezet szám és mennyiség egyeztetés mennyiségi relációk mennyiségállandóság műveletek (egyszerű, 10-es számon belül.), Gyakorlás, cselekedtetés Az ismeretszerzés minden esetben cselekvéshez kapcsolódjék, hogy a gyermeket a több irányú érzékelés segítse az ismeretanyag megszerzésében, megszilárdításában. A cselekedtetés könnyedén vezeti a gyermeket a megértéshez, a tárgyi ismerete és a képességek kialakításához egyaránt. Több irányú érzékelést biztosítja a cselekvés és a beszéd összekapcsolása is. Amit cselekszik a gyermek, azt élőszóval mondja is. Fejlődik a gyermek beszédkészsége is, hiszen tömören, pontosan fejezi ki azt, amit cselekszik. Megszilárdítás Az óvodáskorú gyermekeknél értékes a rendszeres ismétlés, mert így jobban megszilárdul és bevésődik, és a matematikai anyagoknál ez különösen fontos. Az új ismereteket mindig a régire, az ismeretlent az ismertre kell építeni, és így következik be az ismeretlen anyag megszilárdulása. A gyakorlás lehetséges úton 199

200 az óvodai életbe beleszőve, kezdeményezett tevékenység szervezett foglalkozáson Az azonos feladatot mindig más változatban kell adni a gyermeknek, ez vezethet eredményre. Az ismétlő foglalkozásokat, azonos oktatási feladat esetén, eltérő segédeszközökkel, azonos segédeszközökkel, de más tartalmú játék szervezésével különböző tartalmú feladatok összekapcsolásával szükséges megtartani. Ezen tartalmú munkalapok, feladatlapok lefűzve, sokszorosítva az óvodai csoportokban található. A kollégák napi szinten használják a gyermekek fejlesztésében. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: Megfelelő eszközök biztosítása, ami felkelti, és ébren tartja a gyerekek érdeklődését. Akár foglalkozást, akár kötetlen kezdeményezést szervez, minden esetben támaszkodjon a gyerekek aktuális élményeire, igényeire, ötleteire. A képesség fejlesztését játékos keretek között szükséges megvalósítani. A megismerés közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. A matematikai érdeklődés felkeltése. A logikus gondolkodás megalapozása. 4-5 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: Tárgyak, személyek összehasonlítása egy-egy kiemelt megnevezett tulajdonság szerint. Tárgyak, személyek szétválogatása ismert tulajdonság, megadott szempont szerint. Mennyiségek összeméretése, számláltatása, a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmak elsajátíttatása 6-7-es számkörben. A számlálás gyakoroltatása. Geometriai tapasztalatok biztosítása: - Építések, alkotások szabadon és másolással; - Kettő-négy mozaikból álló képek összerakása; - Gyöngyfűzés 2 színből ritmikus sorakoztatással; - Játékok a tükörrel; - Irányok, névutók (alá, fölé, mögé, stb.) gyakoroltatása. 6 7 éves korban a feladatok bővülnek: Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíttatása szabadon és egy-egy kiemelt vagy felismert tulajdonság szerint. Tárgyak, személyek, halmazok sorba rendeztetése megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismertetett szabályok szerint. Összehasonlítások kifejeztetése szavakkal. Mennyiségek összemérésének végeztetése magasság, 200

201 hosszúság, szélesség, bőség szerint. Alacsonyabb, magasabb, hosszabb, szélesebb, keskenyebb, stb. fogalmak tudatosítása, gyakoroltatása. Ugyanannyivá tétel végeztetése (hozzáadással, elvétellel). Több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának mélyítése párosítással. Számlálás végeztetése ig. Sorba rendezett elemek helyének meghatároztatása, sorszámnevek gyakoroltatása. Mérések végeztetése különböző egységekkel: hosszúság, űrtartalom mérése. Geometriai tapasztalatszerzés biztosítása építés szabadon, építmények lemásoltatása, puzzle-ok kirakása, "parkettázás" különféle egységekkel. tevékenységek szervezése tükörrel. labirintus játék szervezése, a tájékozódás gyakoroltatása. téri irányok: alá, fölé, mellé, mögé, közé, jobbra-balra gyakoroltatása. A matematikai tartalmú tevékenység, szervezeti formáinak biztosítása: Frontális: Tapasztalat- és élményszerző séták szervezése. Esetenként rendszerezés szervezése. Mikro csoportos foglalkozás: Az élmények, tapasztalatok feldolgozása; Megfigyelések az óvoda udvarán; Matematikai ismeretek nyújtása, feldolgozása; Matematikai, környezetismereti fogalmak rendszerezése. Egyéni: A számlálás képességének alakítása; Környezetismereti és matematikai fogalmak megismertetése, gyakoroltatása; Puzzle-játékok segítése. FEJLŐDÉSI MUTATÓK ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamatának eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. 201

202 A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. BELSŐ ELVÁRÁS INTÉZMÉNYI A nevelést, tanítást segítő eszközök és a módszerek kiválasztása, alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Sikerkritériumok a matematika ismeretszerzés területén: Tárgyakat meg tudja számlálni. Tud mennyiségeket összehasonlítani a megadott szempontok alapján. Megkülönbözteti a jobbra, balra irányokat. Érti a térbeli viszonyokat jelző névutók jelentését, jól használja azokat. Jusson el az általánosítás bizonyos fokáig. Képes legyen elemi rendszerezésre. Vegyen észre hasonló, eltérő, azonos tulajdonságokat. Képes legyen a megfigyelésen alapuló következtetésekre, megállapításokra. Képes legyen mennyiség fogalmat figyelni, összehasonlítson, észrevegye a törvényszerűségeket. Ezt ő megfogalmazni nem tudja, de emlékezetében marad a szemléltető eszközök különböző helyzete, mérete. 27. Iskolaérettség Az iskolaérettség feltételeit a testi fejlettség mellett öt területen határozzák meg: a mozgásfejlettség szintjében, a kognitív képességek minőségében, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területén. A tankötelezettség azokat a gyermekeket érinti, akik az iskolába iratkozás naptári évében, augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket és a kornak megfelelő testi-, lelki- és szellemi fejlettségi szinttel rendelkeznek, azaz iskolaérettek. Ha a gyermek nem töltötte be a 6. életévét, de a szülők és az óvodapedagógus és a szakember is úgy ítéli meg, hogy iskolaérett, akkor megkezdheti tanulmányait. Ha azonban a betöltött 6. életév ellenére komoly hiányosságai vannak valamelyik területen, akkor az óvodavezető 202

203 engedélyével maradhat még egy évet az óvodában. A legfontosabb, hogy a kudarcok elkerülése érdekében csakis akkor kezdje meg gyermekünk az iskolai tanulmányokat, ha arra minden szempontból érett Iskolaérettséghez vezető alapvető szükségletek Ahhoz, hogy a gyermekek iskola érettek legyenek, alapvető szükségleteik vannak, melyekhez hozzá kell segíteni őket Ehhez szükséges: megfelelő táplálkozás, védelem a káros hatásokkal szemben amennyire csak lehetséges, lehetőség az érzékszervek, a finommotoros és nagy mozgásos képességek, valamint az élénkség és az egyensúly kifejlődéséhez. Minden testi érzékszervnek, különösképp a mozgásérzéknek és a tapintásnak, valamint az érzékszervi integrációnak tapasztalatokon keresztül kell beérnie. Szükségük van gazdag egyéni és közvetlen tapasztalatokra. Szükségük van biztos és szeretetteljes kapcsolatokra. Alapvető szükség van a játékra. A játék az integrált tanulás és fejlődés elsődleges területe. A játék teremti meg az alapot a munkához és a kreativitáshoz a későbbi években. Szükség van önbecsülésük ápolásának lehetőségére, pl. hogy legyen lehetőségük önmagukat közösségük aktív, ügyes, hatékony és megbecsült tagjaként megtapasztalni. Szükség van határokra és struktúrára, melyen belül fejlődhetnek. Szükség van arra, hogy anyanyelvükben jó alapokra. A jó nyelvi fejlődéshez szükség van az élő (és nem elektronikusan előállított) anyanyelvi beszéd- és figyelemkultúrára, mesélésre, ritmus- és artikulációs gyakorlatra, gyerekdalokon, rigmusokon és verseken keresztül. Szükség van az esztétikai ítélet alapjainak kialakítására, mely színekben, formákban, zenei élményekben és természetes anyagok közvetlen érzékelésében jön létre. Szükség van arra, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelően alakíthassák ki szociális kompetenciáikat. 203

204 Ez elsődlegesen az utánzáson és a szerepek modellezésén keresztül valósul meg az iskola előtti időszakban. Minden gyereknek lehetősége legyen arra, hogy a világot jónak, érdekesnek, szépnek lássa, valamint, hogy akarják, és szívesen fogadják őket ebben a világban. Meg kell tapasztalniuk a tiszteletet és a rácsodálkozást is Lelkileg egészséges gyermek ismérvei Érzi, hogy más gyermekek szeretik. Magabiztosnak érzi magát Lelki komfortérzete jó, teljesnek érzi magát. Nem fél egyedül lenni. Szívből tud nevetni,,ha alkalma nyílik rá. Elégedett az életkorával. Nyugodt, elégedett nincsenek félelmei. Szeret óvodába járni. Várja az iskolát, a tanulást. Szeret játszani. Optimista. Kisebb igazságtalanságokat könnyen elfelejti. Jól alszik. Játszótársaival barátságos. Örül a szülőknek és a családi életnek. Az alkotó munkában önállóságot mutat. Érzi, hogy különböző közösségekhez tartozik. Nyílt és szabadon megnyilatkozik. Jó az étvágya. Óvodáskor végére Az egészséges életmód területén A gyermekeknek, egészségeseknek, edzetteknek, alkalmazkodó képeseknek kell lenniük. Mozgásuk rendezetté váljon, és el kell sajátítaniuk a megfelelő egészségügyi szokásokat. Fel kell ismerniük legalapvetőbb szükségleteiket, és hozzá kell járulniuk ezek kielégítéséhez. Fontos, hogy szívesen mozogjanak, tevékenykedjenek a szabadban. Az érzelmi nevelés és a szocializáció terén El kell sajátítaniuk azt a szokásrendszert, amely a derűs, tevékeny óvodai élethez szükséges, és ami biztosítja biztonságukat, nyugalmukat. 204

205 Ekkorra már alakuljon ki a kicsikben az érzelmekre épülő olyan kapcsolatteremtő képesség, mint pl. a barátkozás és a figyelmesség. Magatartását az óvónő elvárásai, a társaktól kapott visszajelzések, és a közös élmények pozitív irányban fejlesszék. Legyen feladattudata, feladattartása, az önállóság és szociálisan elfogadható önérvényesítés képességeinek alapja. Értelmi nevelésben Már vegye észre az érzékszervek útján szerzett ismeretek közötti összefüggéseket az óvónő irányításával. Fontos, hogy egyszerű gondolkodási műveleteket már képes legyen alkalmazni. Ismeretei alapján a kicsi életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő feladattal először segítséggel, majd önállóan is meg tudjon birkózni. Gondolatait és érzelmeit már ki tudja fejezni. A csoportos foglalkozásokon alapvető tudásanyagot szereznek a gyerekek a logikai, matematikai, ének zenei és a nyelvi ismeretekhez Az iskolaérettség (alkalmasság) jelei Fizikai alkalmasság, testi fejlettség Egy átlagos 6 éves gyermek testmagassága cm és a súlya kg között mozog. Ha ezektől az adatoktól eltér gyermekünk, vagy esetleg nem megfelelő az egészségi állapota, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy mennyire fogja bírni az iskolával járó fokozott megterhelést. Jó erőnlét, fizikai állóképesség Első alakváltozás: hosszabb végtagok, pocak eltűnt (ha volt), a fej test aránya 1:6, a felnőttekéhez közelít, megnyúlnak a végtagok, fejlettebbé válnak az ízületek, és az ujj ízületek a kéztő és az ujjpercek csontosodása erőteljesen megindul, láthatóvá válnak a térdkalácsok, kiformálódik a lábboltozat, laposabbá válik a mellkas, kisebbedik a kisgyerek- pocak, mellkasa és hasa között kirajzolódik a dereka, a gyomra felett a bordaszöglet már hegyesszögű, kialakul a gerinc S-görbülete. A csecsemővonásokat, egyéni arcvonások váltják fel. 205

206 Fogváltás. A tejfogak elvesztése megkezdődik és az első metszőfogak kiesnek. Az első maradandó metszőfogak megjelenése jelzi, hogy a fogak zománca, amely a test legkeményebb anyaga, elkészült, és a fogképződés összességében is a végéhez közeledik. Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülés és állóképességgel van szoros összefüggésben. Lateralizáció (kezesség) egyértelműsége A jobb illetve a bal kezesség egyértelműen felismerhető. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás (bal kezes balkézzel tanuljon írni) nehezíti az írás, olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz, személyiségzavarhoz vezet. A testi fejlettséghez tarozik az idegrendszer megfelelő érettségi állapota amely segít a gyermeknek abban, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban viselkedjen, megtanulhassa indulatait, érzelmeit az uralma alá vonni. Ide taroznak még az ép érzékszervek is, amelyek alapvető fontossággal bírnak az írás, olvasás elsajátításában. A részképesség - hiányok, mint például a látótér kiesés, rejtett kancsalság, csak rendszeres szűrővizsgálatokkal derülnek csak ki Érzékszervi fejlettség A gyerek képes: úgy utánozni egy ritmust, hogy a hallottakat képes visszaadni pl.: tapssal, kopogással o pl. hosszú, hosszú, rövid, o hosszú, rövid, rövid, hosszú o rövid, rövid- hosszú, hosszú, Ismeretlen szótagokat tiszta artikulációval megismételni, o pl. szu-me-ra-ti, ga-bo-dé-la, do-re-mi- fá, felismerni egy formát és azt kiegészíteni o pl. sárkány rajzok tükrözni egy adott formát, hogy azt kiegészítse o pl. fa rajzolása bizonyos háttér előtt felismerni dolgokat o pl. csillag, hold, nap rajz lemásolni egyszerű alakzatokat o pl. hal, ház, virág, fű 206

207 27.5Mozgásfejlettség Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő egyensúlyérzékkel rendelkezzen és a finommozgások is kellően kialakuljanak, amelyek például a ceruzafogásnál nélkülözhetetlenek. A jó szem- és kézkoordináció, a domináns kéz használata, az iránykövetési képesség a jó téri tájékozódás elengedhetetlen a megfelelő koncentrációhoz valamint a tanulási problémák elkerüléséhez. A test koordinációja és a finom-motoros, valamint nagymozgások fejlettsége Képes: fülét megérinteni a feje fölött átnyújtott, ellenkező oldali kezével, végigmenni egy gerendán vagy fatörzsön, vagy vonalon, elkapni és visszadobni egy nagy labdát, fél lábon szökdécselni (bármelyiken) és megállni a padlóra rajzolt kereszten, oldalt ugrálni, jobbra, balra, előre, hátra, nyuszi ugrásra (lábak együtt) úgy lépdelni, hogy lábujjait szorosan az elől lévő láb sarkához helyezi, illetve hátra felé menni a padlóra rajzolt széles vonalon, kézfejeit úgy elfordítani, hogy közben nem mozgatja egész karját, keresztezve járni (pl. lépéskor az ellenkező oldali kezét lendíti) váltott lábakkal felmenni a lépcsőn ujjait ügyesen használni: pl. tud varrni, hurok vagy ujjbábúkkal, ujjaival ügyesen játszani, minden ujját szembe fordítani a hüvelykujjával, nyitott és csukott szemmel is, csomókat vagy esetenként csokrot kötni, saját ruháját levenni, felvenni, be - kigombolni, becipzárazni, egyszerű háztartási munkát elvégezni (teríteni, mosogatni, törölgetni, port törölni stb. kezet fogni, úgy, hogy a hüvelykujj nincs együtt a többivel, nem az egész kezét nyújtja Gondolkodás Az iskolás gyerek gondolkodását: a felébredő tudásvágy jelzi. Jellemző, hogy ebben a korban visszaszorul az utánzási kedv, ami korábban annak kifejeződése volt, hogy a gyerek túlnyomó részt csak utánzás révén volt képes felfogni valamit. Képes tárgyak és helyzetek elképzelésére, szerepjátékra kreatív játékokban. 207

208 Az ép értelmű gyerek képes eljutni a konkrét szemléletes tapasztalatoktól, az elvont fogalmakon át a műveletek elvégzésének szintjéig. Még képszerűen gondolkodik, de az elvont gondolkodás alapjainak lerakására is képes. Megteszi az első lépéseket az analízis és a szintézis műveleteinek terén, vagyis rájön, hogy a részekből egészeket alkothat, az egész pedig részekre bontható. Különösen fontos ez az olvasás, írás, számolás tanításában. Ennek birtokában hoz majd létre szavakat és azokból mondatokat Nyelvi kifejezőkészség A beszéd már az óvodás korban is legfontosabb kifejezőeszköze a gyermeknek. A beszéd révén tud kapcsolatokat létrehozni, így szerzi meg ismereteit, ennek segítségével tudja kifejezni gondolatait, érzelmeit. Ez még fontosabbá válik az iskoláskorban. Ezért szükséges a jól fejlett beszédkészség már az iskolásba lépés előtt. A tanulásnak ez az egyik alapfeltétele. Az óvodáskorban tudatosan fejlesztett beszédkészség nagyon fontos. Ettől függ az írásnak és az írásbeli kifejezőkészségnek a milyensége is. A megfelelően kialakított beszéden a helyes hangképzést és az életkornak megfelelő formális és tartalmi fejlettséget kell érteni. Formai fejlettség a hangok tiszta és hibátlan kiejtését jelenti. A tartalmi fejlettség pedig a gondolatok, az élmények, az önmagával vagy mással megtörtént események értelmes kifejezésére utal. A helyes hangképzés gyakorlása elengedhetetlen feladata anyanyelvünk tanításának. Ugyanis ha egy gyermek nem tisztán és helyesen képezi a hangokat, érthetetlen lesz a beszéde. De nem csak a beszédben, az írás olvasás tanulásában is problémái lesznek. A gondolkodás és a beszéd fejlődésének jelei elkezdi kifejleszteni az egyszerű oksági gondolkodást konkrét helyzetek vonatkozásában, o pl. ha, mert, ezért pl. Ha ezeket összefűzöm, akkor elérem velük az ajtót élvezi ha szó szerint összeköthet dolgokat egy madzaggal, a nyelvtani időket helyesebben használja (jelen, múlt, jövő) szeret ravaszkodni, tervezgetni, fondorkodni, élvezi a rejtvényeket, a találós kérdéseket, kérésre képes emlékét tudatosan előhívni, nyugalmi állapotban tisztán, érthetően, folyékonyan beszél, képes egy kiválasztott feladatra percig koncentrálni, kérésre képes belső képekben megjeleníteni valamit, s azt jellemezni, 208

209 elkezd valódi kérdéseket feltenni (ezek már nem a kicsi gyerek tipikus miért kérdései, nem kontaktusteremtő kérdések, melyeket csak a kérdésfeltevés kedvéért tesz fel.) Mentális fejlettség Az a gyermek, aki nyitott, érdeklődik a világ dolgai iránt, az minden bizonnyal már várja az iskolát, motivált. A mentális fejlettség elemei alak, forma, szín nagyság megállapítása, az azonosság és a különbözőség felismerése, a hallott információ írássá alakítása, az általános tájékozottság, jó beszéd-, írás- és rajzkészség, vizuális és auditív emlékezet. figyelem-és koncentrációképesség is. Szükséges kognitív képességek képes tartósan (10-15 percig) lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlap kitöltésével, könnyedén megtanul rövidebb versikéket, mondókákat, képes magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni; nincs beszédhibája, némi gyakorlatot szerzett már finom motorikus mozgásokban, rajzol, színez, fest, gyurmázik bizonyos szintű mennyiségfogalom kialakult (jól használja a kisebb/nagyobb több/kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10ig a számok között) Pszichés alkalmasság A gyerek szeretne iskolás lenni (ezt néha el is játssza) Kitartás- (nem hagy félbe feladatokat), feladattudata, szabálytudata fejlett. A monotóniatűrése jó, ez az unalmas, egyhangú feladatok elvégzéséhez szükséges. Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival (fokozatosan ez kerül előtérbe) Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a felnőttekkel Kiegyensúlyozott magatartás önmaga fékezésére, irányítására 209

210 Nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni Függetlenség, önellátás jellemzi A teljesítmény igénye kialakul, a sikerélményre törekvés jellemzi Lelki érettség Tudjon alkalmazkodni a társaihoz, el tudja fogadni az iskolai szabályokat. a gyermek megfelelően tudjon alkalmazkodni, együttműködni. A gyermek képes az önuralomra, az iskolához és az osztálytársakhoz, valamint a pedagógushoz való alkalmazkodásra. Aki biztos érzelmi háttérrel rendelkezik, az könnyen találhat barátokat és hamarabb be tud illeszkedni, elfogadja a pedagógust, a közösséget, vagyis szociálisan érett Szociális érettség Mások és saját érdeklődését a tanító segítségével összhangba tudja hozni. csupa fül legyen, és kezét és lábát nyugodtan tudja tartani. a gyermek közösségben oktatható és nevelhető legyen, a gyermek akarata egyre jobban irányítható a felnőtt szavai által. A gyermek önállóvá válik, bizonyos feladatokat már önállóan is meg tud oldania, el tud végeznie. A szociális érettség általában később alakul ki, mint az intellektuális, többnyire csak a második iskolaév végére alakul ki teljesen. Szociális és érzelmi fejlettség jelei Az iskola érett gyerekben kifejlődik (vagy segítséggel kifejlődhet) nagyobb mérvű öntudat (a fiúk gyakran figyelmet követelnek, míg a lányok félénkké válhatnak, ugratás, kötekedés, ingerkedés alakulhat ki, a fiúknak fizikai kontaktusra van szükségük és durva játékokba kezdenek, előnyben részesítik a barátságos szemkontaktust, a barátok, családtagok fizikai ölelését, kérdések az élet, a halál és a családi kapcsolatok vonatkozásában mások szükségleteinek átérzése, mélyebb barátságok kezdete, 210

211 a tekintély egyre nagyobb tudatossága, mint ahogy ezt pl. az állatokkal és gazdáikkal kapcsolatos játékok is bizonyítják. képes odafigyelni tanárára, szüleire, képes kivárni, míg rákerül a sor valamiben, képes követni az utasításokat és véghezvinni egy feladatot vagy valamilyen tevékenységet, képes arra, hogy ne függjön túlságosan valamilyen biztonságot jelentő dologtól pl. hüvelykujja, takaró, báb, baba, stb. Érzés, érzelem, fejlődése Az iskola érett gyermek: jelzéseket tesz, hogy képes kezelni saját érzéseit, szeret bizonyos embereknek tárgyakat mint ajándékot becsomagolni, nagyon szereti a humort, az ötsoros vidám, abszurd verseket, rigmusokat, szójátékokat, bolondos, csintalan szavakat, amelyek azt jelzik, hogy a nyelv és a nyelv erejének tudatosságát szerezte meg, szeret suttogni, titkolózni (a külső és belső megkülönböztetése,) valamint előfordul, hogy szeret mesélni az álmairól. Az akarat fejlődése Az iskola érett gyerek akarati fejlődése a következőképpen jellemezhető: esetlenné válhat egy évvel korábbi önmagához képest (pl. elbotlik a székben, nem képes sokáig egy helyben maradni nagy szüksége van kihívást jelentő mozgásokra, hogy energiáit lekösse kitartását, nagymozgásos tevékenységeit és egyensúlyérzékét próbának vesse alá, valamint kézimunkára és kézművességre, hogy fejlessze és használja finommotoros képességeit. jobban akar és képes figyelni, 4-5 éves korához képest szemmel láthatóan hosszabb ideig tud koncentrálni, keresi a meggondolt, alkalmazott mozgásformát a problémák, feladatok megoldásához, a szabad játék kiegészítéséhez. tevékenysége során tudatos célokat mutat (pl. amikor későbbre tervez: Ezt meg akarom tartani, hogy holnap is játszhassak vele. ) 211

212 képes megoldani egy feladatot, miközben tudatos akarati erőfeszítéseket tesz, be akar gyakorolni valamit ismétléseken keresztül. egyre növekvő tudatosságot mutat a belső szándék és a külső eredmény közötti megkülönböztetésben (gyakran frusztrálódik, Nem tudom megcsinálni. ) elégedetlenség jeleit mutatja, vagy hogy nem tudja, mihez kezdjen magával, ezt gyakran így fejezi ki: unatkozom. élvezi az erőteljes végtagtevékenységet, szeret megbízásokat lebonyolítani (mellyel céltudatot és új tekintély érzéket is mutat) erősebb szándékot mutat az irányban, hogy nem csak egyszerűen csatlakozni akar és utánozni, hanem szeretne szerepmintákat követni, illetve tanulni azokból. Ügyesség Egy kézzel fel tud dobni és el is tud kapni egy labdát. Egyensúlyozni, egy lábon balra, jobbra, előre, hátra ugrálni, lábujjhegyen állni és járni is tudnak. Ujjaik egyre ügyesebbek lesznek: barkácsolnak, gyöngyöt fűznek. El tudják végezni a háztartásban az egyszerűbb mindennapi teendőket: megterítik az asztalt, mosogatnak és törölgetnek, söpörnek, port törölnek. Önállóan levetkőznek és felöltöznek, kisebb gombokat is ki-és begombolnak, megkötik a cipőfűzőjüket. Rajzolás, festés A gyerekek rajzai és festményei feltárják, hogy a fejlődés mely fokán állnak. Az iskoláskor előtti időszak a következőképpen jellemezhető: Első lépcsőfok: minden, ami mozgással és a folyamatokkal kapcsolatos a formák és a motívumok a mozgásból származnak, azonban nem állnak a gyerek figyelmének fókuszában a tevékenység során. Második lépcsőfok: a fantázia megjelenése a gyerek elkezdi azonosítani a tárgyakat, melyek a rajzolás folyamatában jelennek meg, de nem szándékosan rajzolja vagy festi őket, annak is örül, ha egyszerűen csak játszhat a színek áramlásával. Harmadik lépcsőfok: a teljes emberi forma kifejlődése, beleértve a háromszög használatát is, nagyobb érdeklődés a kiszínezés irányában o Kettős szimmetriát mutat a szabadkézi rajzolásban, mely az agyféltekék funkcióinak kialakulását jelzi. 212

213 o -fogváltás rajzokat készít, melyekben vízszintes ismétlődések jelennek meg, pl. repülő madarak, hegysorok, lőrés sorok, amik fogsora emlékeztetnek. o Megkülönbözteti az ég és a föld sávjait, mely mutatja, hogy tisztában van a lent és a fent közti különbséggel, szemben a kisgyerek egységes érzésével. o Az átlók használata (kapcsolatban van a perspektívával)- ez gyakran látható a háztető vagy a lépcsők megrajzolásában. o az emberek, házak, fák a földön vagy füvön állnak, a lap alja közelében Iskolai alkalmatlanság jelei biológiai érés lassúbb: fáradékonyság, gátlási folyamatok lassú fejlődése, idegrendszeri labilitás nagyfokú mozgékonyságú figyelem elterelhető, szétszórt emlékezeti zavarok pszichésen: önirányítás fejletlen érzelmi és akarati téren nem tud alkalmazkodni az iskola követelményeihez (agresszív v. regresszív) nincs feladattudata csak nehezen kezd dolgozni, munkatempója lassú beilleszkedési zavarok, másokat is zavar tájékozatlan (nem tudja a szülei nevét, foglalkozását stb.) fejletlen beszédkészség, beszédhiba, szegényes szókincs Alkalmatlanság leggyakrabban szociális alkalmatlanságot, és nem értelmit jelent. Iskolaérettségi mutatók Tudjon legalább percig egy dologra figyelni, tevékenységben elmerülni. Fogadja el a felnőtt irányítását, azt, hogy a dolgok olykor nem az ő kedve, elképzelése szerint történnek. Ne legyen beszédhibás, de legalábbis minden hangot tisztán ejtsen. /ezzel nem értek teljesen egyet Jó, ha érdeklődik az írásbeliség iránt és érdeklődik az iskoláról. Nem csak a mozgásos játékok kötik le a figyelmét, szereti, ha olvasnak neki, szívesen nézeget könyveket, érdeklődik a környezete iránt, összefüggésekre rákérdez, lehet társasjátékozni vele, szívesen rajzolgat, büszke rá, hogy pár betűt ismer. Nem igényli már a délutáni alvást. 213

214 Az óvodában jól együttműködik a társaival, a pedagógussal, részt vesz a mindennapi óvodai tevékenységekbe. Ha nem is szereti, de elfogadja a kötelező feladatokat az óvodában. 28. A gyermekek mérése, értékelése A gyermekek sokoldalú megismerése, - egyéni megfigyelések készítése, fejlettségi szintjük mérése - értékelése során alakítjuk ki óvodai szakvéleményünk. Mit figyelünk meg a gyermeknél? nyomon követjük mindennapi játékát, megnézzük, hogyan érintkezik társaival, a környezetében lévő felnőttekkel, hogyan reagál új helyzetekre, nehézségekre, meglepetésekre. Elfogadja e, az irányítást, milyen szerepet tölt be a közösségbe, mit játszik szívesen spontán játékhelyzetben. A vizsgálatok, mérések az alábbi főbb területekre irányulnak: szociális érettség mozgás állapot vizsgálat időbeni és térbeni tájékozódás anyanyelvi fejlettség, kommunikációs képesség figyelem vizsgálata 28.1 Mérési módszerek, eszközök Az óvodás gyermekek személyiségének megismeréséhez és fejlesztéséhez méréseket végzünk. Az eredményes mérési eljáráshoz elengedhetetlen, hogy: a személyiség egészét átfogja, folyamatot képezzen (kitűnjön, hogy honnan hová jutott el a gyermek), egyéni fejlődési, érési tempót figyelembe véve értékeljük az eredményeket (pillanatnyi állapotot tükröz az eredmény, vannak gyorsabban ill. lassabban fejlődő gyermekek), több fajta módszerrel vizsgáljuk a gyermeket (reális képet csak így kaphatunk). Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának mérését a Kt. 20/B. (1) pontja határozza meg. 214

215 Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatok. A törvény kimondja: értékelni és mérni kell. Olyan eljárásra van szükség, amelynek megvalósítása során elkerülhető a fő veszély: az óvodák iskolásítása. Az óvodában a DIFER szűrő mérő eszközt alkalmazzuk. A gyermekek fejlődése eltérő ütemű, ezért a pedagógusok egyik legfontosabb feladata az, hogy felmérjék a különböző készségek és képességek szintjét, és az egyéni igényeknek megfelelően végezzék a fejlesztő munkát. Az óvodában a gyerekek készségeinek, képességeinek fejlesztése csak úgy lehet igazán hatékony, ha időről-időre megvizsgáljuk azok aktuális állapotát, és a helyzetelemzés eredményeinek megfelelően folytatjuk a napi munkát. A fejlesztés mérés - visszacsatolás egy ismétlődő körfolyamat, melynek eredményeként a gyermek ismeretei bővülnek, tudása gyarapszik. A kiindulópontot kell felmérnünk ahhoz, hogy a fejlesztést meg tudjuk tervezni, tehát a mérés megelőzi a fejlesztést. Minél pontosabban tudjuk meghatározni a hiányosságokat, annál hatékonyabb lehet az egyéni fejlesztés. Az így kapott eredmények segítségével minden gyermeknél arra lehet koncentrálni, amire a leginkább szükséges. A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló tájékoztatást ad az iskolába lépő gyermek felkészültségéről. A tesztek elemzéséből az óvodapedagógus részletes információkat kap a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről, illetve hiányáról. A mérőanyag tartalma segíti a gyermek azon képességeinek diagnosztizálását, amelyek az iskolakezdés szempontjából alapvetőnek tekinthetők. Figyelembe veszi a kisgyermek életkori jellemzőit. Szövegezése informatív, megfogalmazása jól érthető, világos. Ábrasora segíti a megértést és a feladat megoldását. Célunk minden gyermek bemeneti szintjének pontos meghatározása az egyéni fejlődés nyomon követése a kimeneti szabályozás áttekinthetősége Feladatunk a csoportba kerülő gyermekek aktuális fejlettségi szintjének felmérése a szülők által kitöltött anamnézis alapján 215

216 korcsoportonként egymásra épülő mérőrendszer kidolgozása, amely a spirális bővülés elvét figyelembe véve a differenciált szemléletet is magában ötvözi a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése, bejegyzés évente 2x az iskolára való alkalmasság bizonyítása a kidolgozott mérőrendszer alapján 28.2 Mérési rendszer felépítése A gyermekek egyéni fejlődéséről, kidolgozott szempontok alapján fejlődési naplót vezetünk. Minden gyerekre vezetni kell a meghatározott területekre. Minimum évente két alkalommal kell bejegyezni, s rendkívüli esetben, ha visszaesés érzékelhető, akkor többször kell bejegyezni és tervezni a fejlesztő feladatokat. Az egyéni fejlődési napló tartalmazza az esetleges családlátogatási tapasztalatokat, rövid anamnézist, befogadási tapasztalatokat, s a gondozási feladatok tervezését. Le kell írni a befogadási feladatokat is. A gyermekek szüleit fél évente tájékoztatjuk a gyermekük fejlődéséről, állapotáról. Óvodába lépéskor részletes anamnézist veszünk fel minden gyermekről. A gyermekekről óvodáskor elején megfigyelési szempontok alapján feljegyzéseket készítünk, kijelöljük a fejlesztési feladatokat, Négy éves korban elvégezzük a SWOT vizsgálatot, tájékoztatjuk a szülőket, gondviselőket a gyermek erősségeiről, fejleszthető területeiről. Az iskolába bocsátást megelőző évben elvégezzük a DIFER mérést. A DIFER mérés után az esetleges hiányokat, s azok fejlesztési lehetőségét egyéni fejlődési naplóban megtervezzük. Kontroll I. kontroll II. méréssel vizsgáljuk a fejlődés, fejlesztés eredményét, ha szükséges fejlesztő szakembereket vonunk be Óvodás kor végére elérendő követelményszint Matematikai alapismeretei Legyen mennyiség fogalma, tudjon tízig számolni, tízen belül összeadni, kivonni tárgyak segítségével. Ismerje fel a legfontosabb geometriai síkidomokat. Tudja használni a mennyiségi fogalmakat, tudjon viszonyítani, a kevesebb, több, azonos mennyiséget alkalmazni tudja. Ismerje a számszomszédokat, tudja a számokat bontani és kiegészíteni eszközök vagy rajzok segítségével. Tudjon halmazokat alkotni, megadott szempontok alapján. A számokat 1-10-ig ismerje fel és tudja leírni. Anyanyelvi ismeretek 216

217 Képes legyen egész mondatokban beszélni, a hangokat tisztán ejtse, beszéde érthető, tagolt legyen. Képről tudjon összefüggően mesélni. Lássa meg az okozati összefüggéseket, az időbeni sorrendet ismerje fel a cselekvésekben. Tudjon mesét, verset elmondani, éneket elénekelni. Be tudjon mutatkozni, ismerje saját, és szülei nevét. Tudja elmondani hol laknak, milyen játékai vannak, szülei mit dolgoznak. Ismerje a helyhatározós szavakat, tudja meghatározni és kérdéseket feltenni a tárgyak, élőlények helyére, tevékenységére. Legyen idő és tér fogalma. Környezeti ismeretek Tudjon különbséget tenni élő és élettelen tárgyak, dolgok között. Ismerje az évszakokat, hónapokat, napszakokat. A hét napjait sorolja fel. Legyen tisztában az időjárás elemeivel, a természet évszakonkénti változásaival és jellemzőit el tudja mondani. Ismerje a saját testét, tudjon tájékozódni rajta. Legyen ismerete az egészséges táplálkozásról, évszaknak megfelelő öltözködésről, személyi higiénia fontosságáról. Ismerje a főbb ünnepeket és azok jelentőségét. Tudjon felsorolni zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket stb. Kézügyessége Tudja fogni a ceruzát, tudjon rajzolni, festeni, gyurmázni (életkorának megfelelően), elhangzott mesére vagy versre illusztrációt készíteni. Ismerje a színeket. A pedagógus az elvégzett mérésekről feljegyzést készít, majd szükség esetén konzultál a fejlesztő szakemberekkel. A mérések eredményéről a szülőket tájékoztatjuk, megbeszéljük a szükséges teendőket. intenzív képesség kibontakoztató foglalkozás azok számára szükséges, akik nagycsoportos korúak, illetve visszamaradtak, mert valamilyen funkcióban (lásd iskolába lépés feltételei) nem érték el társaik, korosztályuk fejlettségi szintjét, illetve az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ilyen okok lehetnek: szociális, pszichés, organikus, mentális, fizikális Pedagógiai, s ha szükséges pszichológiai vizsgálatot kell végeztetni annak érdekében, hogy pontosan tudjuk, miben kell a gyermek segítségére lennünk az elkövetkezendő időben, nevelési évben. Tudnunk kell honnan indulunk el és hova akarunk eljutni a gyermek egyéni fejlesztésében. Ezek ismeretében részletes fejlesztési tervvel kell elősegítenünk a gyermek egyéni, önmagához viszonyított fejlesztését. 217

218 Iskolai előkészítő programunk, mely írás előkészítő és matematikai iskola előkészítő programot is tartalmaz, erre nyújt biztos segítséget. Tudnunk kell honnan indulunk el és hova akarunk eljutni a gyermek egyéni fejlesztésében. Ezek ismeretében részletes fejlesztési tervvel kell elősegítenünk a gyermek egyéni, önmagához viszonyított fejlesztését A Sajátos Nevelési Szükségletű gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermek körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő esetleges családlátogatással elkezdődik és folytatódik az anamnézis felvételével. Megfigyeléseinket a gyermek Személyiségnaplójába rögzítjük. A gyógypedagógussal való szoros együttműködés, szakmai iránymutatása alapján készül az Egyéni fejlesztési terv. A gyermek szakszolgálat által készített szakvéleménye, a kontroll vizsgálatok eredménye is bekerül a dossziéba. ALAPELVEK: A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztő játék a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők, és az óvoda Alapító okiratában szerepelnek. A gyermekek mindenekfelett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy a rendelkezésünkre álló minden segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, amelyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslataira kell építeni. CÉLJAINK: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben váljon természetessé a gyerekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. 218

219 A fejlesztés legfontosabb területei: A megismerő funkciók fejlesztése. Az alapmozgások kialakítása, a nagy mozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése. A manuális készség, a finommotorika fejlesztése. Minimális kontaktus-, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése. Az aktív és a passzív szókincs bővítése és a nyelvtani rendszer kiépítése. A játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása. A szociális kompetenciák kialakítása. ÓVÓNŐI FELADATOK: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása, különös tekintettel a türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítására. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél a sérülés jellegének, súlyossága mértékének és a gyermek adott fizikai állapotának figyelembe vétele. A gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítmény felismerése és kiemelt gondozása. A kompenzációs lehetőségek bővítése a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével. Odafigyelés arra, hogy a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Annak megértetése és tudatosítása a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modellértékű, mint az óvónőé. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében az óvónői ismeretek bővítése elsősorban gyógypedagógiai téren. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szakszolgálat dolgozóival: gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, fejlesztőpedagógussal. Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól. Nyitott a szakember visszajelzéseire, szakvéleményére, felhasználja azokat a szakmai fejlődése érdekében. A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében szakmai kompetenciánk határain belül - speciális fejlesztési tervet dolgoz ki, ezeket hatékonyan meg is valósítja. Értékelésével a gyermek fejlődését segíti. Az óvodáskor végére a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermek eljuttatása az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodókészség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés terén. Figyel a gyermek egyéni szükségleteire, igényére. 219

220 A tárgyi feltételek biztosításánál arra figyelünk, hogy a nagymozgások fejlesztését, az agy két féltekéjének összekapcsolását, a térbeli tájékozódást, a beszédészlelést és megértést, valamint a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközöket szerezzünk be. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Felméri a gyermek értelmi, érzelmi, szociális állapotát, hatékony gyermek megismerési technikákat alkalmaz. A gyermekekkel való tevékenység során figyelembe veszi annak aktuális fizikai, érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenység tempóját, időtartamát, módszereit. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. A differenciálást kiemelkedő módon alkalmazza, épít a gyermekek szükségleteire. Módszereit az aktuális tevékenységi formának és a gyermek fejlettségének megfelelően alkalmazza. ÓVODAVEZETŐ A vezetés engedi az innovatív törekvéseket a tanulás, tanítás eredményesebbé tételére. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebonyolítását, összehangolását. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, világosak, a feladatok végrehajthatók. A gyermek érdekében kezdeményezően együttműködik a szakmai partnerekkel, szakemberekkel, élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A gyermekek fejlődéséről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak, a szülőnek, gondviselőnek. Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az óvodában a nevelő-fejlesztő munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességét felülvizsgálja, terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A figyelem középpontjában a gyermek áll. A fejlesztés eredményeit nyomon követi, ha kell, fejlesztési korrekciókat hajt végre. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok a megfelelő információkkal, alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő munkájukban. 220

221 Az intézmény felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozásokat szervez, alkalmazza az inkluzív nevelést. Kapcsolatot tart fenn a szakmai támogató hálózattal. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. SIKERKRITÉRIUMOK: A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába. A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe. Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon. A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés. 29. Kiemelt figyelmet és bánásmódot igénylő gyermekek képesség kibontakoztató fejlesztése óvodánkban 29.1 Célunk A 4-7 éves korú gyermekek óvodai ellátásának biztosítása,,a köznevelési rendszerből való kiszorulásának megakadályozása. Az Intézményünkben óvodai nevelés és gondozás biztosítása. Fejlesztő, képesség kibontakoztató nevelés módszertanának kidolgozása jó gyakorlatainkra építve. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjában foglalt irányelvek adaptálása a fejlesztés módszertanába. A szülők szakmai megsegítése. A gyermekek könnyebb, zökkenő mentesebb beiskolázásának előkészítése, segítése Fejlesztő nevelést - oktatást biztosító iskolákkal együttműködés és kapcsolattartás A képesség kibontakoztató fejlesztés tematikája 221

222 Gyermek gyermek, pedagógusok gyermek közötti érzelmi kötődések alakítása, csoportszabályok, viselkedési és magatartási normák rögzítése, A szocializáció az együttműködés alapjainak lerakása, melyre építkezni lehet. Újfajta tapasztalatokat biztosít a csoportos együttlét, szociális kapcsolatok kialakítása során. A csoportba kerülő gyermekek fejlesztési irányvonalának meghatározását,- a szakértői vélemény mellett - a gyermekre vonatkozó, intézményünkben kapott komplex vizsgálati véleményben megfogalmazott javaslat segíti, illetve a csoport összes szakemberének megfigyelései a gyermek mindennapos tevékenységeit illetően. A gyermekek év eleji és év végi állapotfelmérését az intézményünkben dolgozó szakemberek együtt végzik. A gyermekek fejlesztését, nevelését az egyéni fejlesztési tervben és a szakértői véleményben leírtak alapján valósítják meg. Minden gyermekről a megadott megfigyelési szempontok szerint, nevelési év közben és év végén értékelés készül, melyet csatolunk a gyermek személyiségfejlődési naplójához. A gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok hospitálnak, szakmai konzultáción, esetmegbeszélésen vesznek részt, a szakemberek felkészítik őket az egyéni bánásmód módszertanára, hogy ezáltal az egységes nevelés elve érvényesüljön. A csoportban dolgozó szakembereken kívül szoros együttműködés van a gyermekek és családjaik megsegítése érdekében a fejlesztésbe bevont, gyermek érdekében eljáró külsős szakemberekkel is. pl. család pszichológus, Szakszolgálatok, Pindur Tanoda stb.) A szülő kapjon tájékoztatást a mikro csoport működési rendjéről, a fejlesztő, képesség kibontakoztató foglalkozásokról. A gyermekek fejlesztésében a folyamatosság és rendszeresség biztosítva van, ami a személyiségfejlődés alapja. A gyermekek fejlesztése, nevelése során központi szerepet kap, hogy segítséget nyújtsunk az őket körülvevő világban való eligazodáshoz, hogy megtanulják pozitívan ön értékelni magukat; legyenek eszközeik a környezetükkel való kapcsolatfelvételre, e kapcsolat fenntartására. Mindennapi munkánkban az egyes fejlesztési területek nem különíthetőek el egymástól. Az egyes területekhez kapcsolódó fejlesztési célok és feladatok egymással keveredve, szoros összefüggésben jelennek meg a gyermekekkel való közös munka során. E célok és feladatok jelenléte nem csupán a célzott egyéni és csoportos foglalkozások során legyenek dominánsak, hanem a mindennapos gondozási tevékenységek, illetve a gyermekek önálló játéka során is. Tehát a gyermekek egész napközbeni ellátása során figyelembe kell vennünk az adott gyermeknél aktuálisan kitűzött fejlesztési célokat, feladatokat A fejlesztés területei Kommunikáció (az alternatív és augmentatív kommunikáció eszközeinek beépítésével) Kognitív funkciók (itt nagyon fontos a környezetben való tájékozódás, biztonságérzet 222

223 kialakítása; értelmi funkciók fejlesztése kizárólagosan kommunikációs helyzetbe ágyazottan) Mozgásfejlesztés Önálló játék (megfelelő körülmények biztosítása ahhoz, hogy a gyermekek megélhessék kompetenciáikat) Közösségi játék, az együtt játszás örömének megélése, a kapcsolatok kiépítése, működtetése Önkiszolgálás (cél a lehetőségekhez mért legnagyobb önállósági fok elérése): A szülőkkel folyamatosan konzultálunk, és megosztjuk egymással tapasztalatainkat. Igyekszünk átadni a kialakított, megerősített módszereket, amiket a gyermek már biztonsággal használ, hogy az otthoni környezetbe is beépíthessék A fejlesztés feladatai, alapelvei Alapvető feladatunknak tekintjük az előreláthatóság biztosítását a gyermekek számára (kötött napirend kialakítása), ezzel a legnagyobb mértékű biztonságérzetük kialakítását. A részvétel lehetőségének biztosítását, vagyis azt, hogy a gyermek tájékozódni tudjon a napi tevékenységek között, tudja, hol van, mi fog, illetve mi történik vele, és ezáltal ne passzív elszenvedője, hanem aktív részese lehessen a napi tevékenységeknek, eseményeknek. A napirend eseményeinek jeleit, jelzéseit ismerje meg minden gyermek, melyek mindegyike a gyermekek napirendben való eligazodását szolgálja. Térben és időben strukturált, kiszámítható, biztonságot nyújtó környezet kialakítása. Vizuálisan támogatott információ átadása. Viselkedésterápiás alapelvek, megközelítések. Szociális megértés, viselkedés és kommunikáció tanítása. A gyermekek számára szakirányú végzettséggel és jártassággal rendelkező szakemberek által végzett (egyéni és csoportos fejlesztő, gyógypedagógiai, drámajátékokat is alkalmazó) fejlesztés biztosítása. A gyermekek fejlődésének a csoportban dolgozó szakemberek által szoros nyomon követése folyik, (a szülőkkel szoros együttműködésben). A kommunikáció szerepe nagyon fontos. A gyermekek egész napját és életét, a tevékenységek minden apró lépését olyan jelzésekkel erősítjük és támogatjuk, melyek segítségével minél könnyebben tájékozódnak a nap eseményeiben, illetve tárgyi és személyi környezetükben. 223

224 29.5 Szakmai koncepciónk Szociális kommunikációs képességek fejlesztése: Olyan kisgyerekek vesznek részt, akik a fenti képességterületeken mutatnak nehézségeket, elmaradást, akár az egyéni terápia, akár a vizsgálat során az merült fel, hogy olyan képességek gyakorlására lenne szüksége, melyekhez más kisgyermekekkel együtt tartott kiscsoportos fejlesztés tudna hatékonyan lehetőséget biztosítani. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy mind a strukturáltabb (közös köszönés, babzsákos foglalkozás, asztali játék), mind a szabadabb játékhelyzetek során olyan alkalmakat teremtsünk, melyek segítik a különböző kommunikációs és szociális készségek kortársakkal való gyakorlását (várakozás, egymásra figyelés, osztozkodás eszközökön és játéktárgyakon, csere, adekvát kérés, felszólítás, tiltakozás kortárssal való kommunikáció során). Az együttlét során a közös játék kialakulása kerül a fókuszba, célunk, hogy pozitív élmény legyen a másik gyerekkel való együttlét Kognitív fejlesztés művészetterápiás eszközökkel Alapkoncepciónk, hogy a gyermekek tanulási folyamatait támogassuk úgy, hogy segítségül hívjuk a cselekvéses lehetőségeket, amelyben a művészetterápia elemei is megjelennek. Az analógiás gondolkodást támogatja, hogy a foglalkozások felépítése közel azonos lesz alkalomról alkalomra, azonban ezt oldva és a megszerzett tudás generalizálását segítve a foglalkozások tartalma, témája minden alkalommal más lesz, összhangban a gyermek alap óvodai csoportjának foglalkozási témaköreihez. Tematikáját tekintve a kisgyermekek számára könnyen követhető és tapasztalható évszakok, ünnepek adják a vázat, és ezt öltözteti majd a feldolgozás során a teljes személyiséget megmozgató, (képi kifejezés, mozgásos önkifejezés, testtudatosítás, zenei élmények motiválta, önindított mozgásformák) Beszédindítás Olyan megkésett - és akadályozott beszédfejlődésű kisgyermekek számára ajánljuk, akik már részesültek egyéni fejlesztésben, beszédük elindult, de még nem folyamatos, további beszédfejlesztést igényelnek. A csoportalkalmakat egy-egy mese feldolgozása köré tervezzük, ötvözve a szenzorosintegrációs terápia, a vizuális művészeti terápia, a drámapedagógia és a logopédia eszközeit. Megkésett pszicho motoros fejlődésű gyermekek csoportos és egyéni fejlesztése Célja a testi tapasztalatok szintjén előkészíteni a térbeli, mennyiségbeli fogalmakat. Fejlesztési területek: önérzékelés, térérzékelés, mozgás és mozgási koordináció, téri orientáció, szerialitás, mennyiségi fogalmak bevezetése, irányok, relációk,szenzoros integráció támogatása. Tartalma, módszerei: a gyerekek egyéni sajátosságait figyelembe vevő támogató tér, környezet megteremtése. A foglalkozások tartalmát felfűzzük az évszakokra jellemző környezeti változásokra és az ünnepek sajátosságaira. 224

225 Ebben a spontán tevékenységek, játékhelyzetek alakulásának adunk teret. A szülők együttműködésére számítunk! Modellt nyújtunk abban a gyerekek a számára, hogy hogyan tudják a gyermekek kezdeményezéseiket továbbvinni, segíteni, kibontani. Mindezeken keresztül az önálló, kreatív tanulási folyamatot szeretnénk megalapozni és támogatni mind a gyerekek, mind a velük csoportban foglalkozó óvodapedagógusok és szülők számára. Komplex szemléletű, szenzoros ingerekre épülő csoport célja, az idegrendszer érési folyamatainak megsegítése a kisgyermekkori, iskola előkészítési szakaszban. A foglalkozás keretein belül nagy figyelmet fordítunk a felnőtt és gyermek, illetve a gyermekés gyermek közti kapcsolat elmélyítésére. Az egymásra hangolódás mellett a mozgásörömök megélése, a koncentráció, az aktív résztvevőként való jelenlét minél teljesebb élményére törekszünk. A foglalkozások a nevelési év során témáiban, és tevékenységeiben is szorosan egymásra épülnek. Évszakhoz, jeles ünnepekhez, népszokáshoz kapcsolódó tematikánk havonta változik,továbbá a négy alkalom is új tevékenységekkel bővül a hetek során, így segítve elő egy-egy témakör/tevékenység átfogó ismeretét. A foglalkozások fontos elemei között szerepel az idő és tér strukturálásával megvalósuló tájékozódás (lesz, most van, elmúlt; illetve a tér felosztása adott tevékenységekre); különböző szenzoros ingerek észlelése, feldolgozása, elfogadása (kóstolás során taktilis haptikus - orális ingerek összekötése); kommunikációs jelek rendszerezése, értelmezése, céltudatos használata; öntudat építése. Mozgásos foglalkozások Azok a gyermekek, akiknek a nagymozgásuk fejlődésében is megkésettség vagy eltérés mutatkozik, célzott mozgásfejlesztésben részesülnek. A gyermekről készített egyéni mozgásfejlesztési tervben rövid és hosszútávú célokat határozunk meg. Ezen célok eléréséhez többféle módszer áll rendelkezésünkre. TSMT csoportos foglalkozás. A szorongó, gátlásokkal küzdő gyermekek feloldódnak a mondókázás, az éneklés, a közös játék és a zenére történő improvizatív mozgás hatására. A zene fejleszti a gyermek mozgáskoncentrációját, növeli mozgásigényét. Az ismétlődő játékmozdulatok összerendezett mozgásra késztetnek. Gyermekek erőteljesen igénylik a dalok mozgással történő kíséretét. A gyermekközösség hatékonyabban fogadja be a zenei élményeket, az együtt megélt történések, a jó hangulat, oldott, vidám légkör terápiás hatással bír valamennyi gyermekre. A zene együttes élménye valódi közösséggé kovácsolja a csoportot, amely a foglalkozásokon kívül is érezteti hatását. Zenehallgatás a szociális, kommunikációs nehézségekkel küzdő, gyerekek részére nagyon fontos. Célja az együttműködés, verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, valamint beszédindítás. Feladattudat és tartás kialakítása zenés, játékos helyzetekkel. Testtudat, testkép fejlesztése mondókákkal, spontán mozgással zenére, ritmusokra. Alkalmazzuk a relaxációs technikát, használjuk a relaxációs zenét. 225

226 Zenepedagógiai módszerbe ágyazva a különböző érzékelési -, észlelési területeket érintve változatos ingereket biztosít, segítve ezáltal a figyelem, a testséma fejlődését, a térben való tájékozódást. A foglalkozásokon a zene feszültségoldó hatását kihasználva törekszünk az egymásra figyelésre, a közös élményszerzésre, mely elősegítheti a társas kapcsolatok alakulását. Állatasszisztált terápiák Lehetőség teremtése, hogy a csoportos foglalkozásokon a kutya, motivációs segítőként szerepeljen, a célok elérése érdekében. A terápiás kutya a gazdájával jelenik meg a foglalkozásokon. A kutya jelenlétének az elfogadása, megismerése különböző ingereken keresztül. A csoportos foglalkozásokon a kutya segítségével ösztönözzük a kommunikációs interakciók kialakítását pl: szemkontaktus, gesztusok használata, beszédértés fejlesztése, kommunikációs jelzések integrálása. A kutya segítségével utánzásra való ösztönzés, a gyerekek figyelmének megosztásának a segítése. Utoljára, de nem utolsó sorban a kutya viselkedésének a megismerése és a közös játék kialakítására való törekvés a kutya és gyermek között. Az Alapítvány által vásárolt és ellátott lovak is terápiás célt szolgálnak A gyermek mérésének, értékelésének dokumentációja Az intézményben megforduló gyermekeknek minden anyagát dossziéba rendezve lefűzzük. Az aktuálisan intenzív képesség kibontakoztató foglalkozásokra járó gyermekek dokumentációja a fejlesztő szobában van elhelyezve. Személyi adatok védelmét és a szakmai titoktartás szabályait szem előtt tartva kezeljük a dokumentumokat. Azon túl, hogy a köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban meghatározott adatokat a köznevelés információs rendszerébe (KIR) szolgáltatjuk, valamint szakértői bizottságok felé normatíva igénylő folyamatok során vizsgálati véleményeket továbbítunk, a hozzánk járó gyermekek személyazonosításra alkalmas adatai, illetve az ellátásukkal kapcsolatos bármely információk nem nyilvánosak, azokat nem adjuk ki harmadik személynek a szülők (illetve a szülő felügyeletet gyakorló személy) írásos beleegyezése nélkül. Az adatkezeléssel kapcsolatban a köznevelési törvény mellett az LXIII. számú, a személyes adatok védelméről szóló törvény, az CLIV. számú egészségügyi törvény, és az XLVII. számú, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit tartjuk szem előtt. A dokumentáció a következőkből áll: szülő által kitöltött anamnézis lap a gyermek fejlődésével, előtörténetével kapcsolatban; 226

227 családlátogatás, valamint a befogadás tapasztalatai gyermek egészségi állapota gyermekek megfigyelése, fejlettségi mutatói; szakértői és pedagógiai vélemények másolatai kontroll vizsgálatok anyagai bemeneti, kimeneti mérések, gyermeki értékelések anyagai egyéni fejlesztő lapok Sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, oktatása, integrálása az óvodában A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésénél szem előtt kell tartanunk az alábbiakat: az óvodai nevelés alapdokumentumait az Óvodai nevelés országos alapprogramjában leírtakat 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet- a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. 2/2005. OM rendelet Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Óvodai Nevelésének és Iskolai Oktatásának Tantervi Irányelveit évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 47. (1) alapján leírtakat. a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei a következőket határozzák meg: Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez, a megfelelő területen valósuljon meg. A fejlesztést célzó foglalkozások programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemévé. A gyermekek fejlesztésének alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye. Az óvodai nevelés, fejlesztés során figyelembe kell venni A sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadás, az eredményeket értékelő környezet segíti. A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékosságának mértéke, személyiségjegyei befolyásolják. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 227

228 A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más területek kapnak nagyobb hangsúlyt. Gyermekek egyéni fejlesztésének óvodai gyakorlata A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatban óvodánkba egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatokat lásson el, támogassa az egyéni szükségleteket, az akadályok leküzdése, új funkciók kialakítása és a környezeti feltételek optimalizálása érdekében. Az óvodapedagógusok számára kötelező feladatok a napi gyakorlatban. Mindezeket a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területek és a bizottság által javasolt fejlesztő szakemberek javaslatait figyelembe vételével. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet új, 137/A ) Az óvoda az együttnevelést segítő óvodapedagógus közreműködésével az SNI gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, mely a fejlődési napló részét képezi. Évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A dokumentum tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosított, 139. ) Egyéni fejlesztés óvodánkban: az óvodapedagógusok által alkalmazott megfelelő módszer, eljárás, technika, amely segíti, lehetővé teszi, hogy a gyermekek érési folyamatának egyes szakaszaiba a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. Egyéni fejlesztés célja óvodánkban - az akadályozott fejlődésből eredő hátrányok csökkentése, - a gyermekek képessé váljanak a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív, eredményes részvételre, ez a folyamat minél könnyebb legyen számukra, - kiemelkedő képességek esetén, az egyéni ütemű ismeretszerzés támogatása. Kiket érint óvodánkban az egyéni fejlesztés: - Sajátos nevelési igényű gyermek - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 228

229 - Kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermek. Kiemelkedő képességek beazonosításhoz óvodánkban a Renzulli-féle modell az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a - magas szintű elvont gondolkodás, - fejlett anyanyelvi képességek, - jó memória, - hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. Hétféle speciális képességcsoport különíthető el: - nyelvi, - zenei, - matematikai-logikai, - vizuális-téri, - testi-mozgásos, - szociális-interperszonális, - interperszonális. A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. Tehetségesnek tehát azok a gyermekek tekinthetők, akik kiváló adottságaik a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. Egyéni fejlesztési terv dokumentuma óvodánkban: (Fejlődési naplóban található) - olyan tudatos, pedagógiai folyamat része, mely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított, egyénre szabott fejlesztést. 229

230 - Az óvodapedagógusok által készített egyéni fejlesztési terv a szakértői vélemény és a pedagógus saját megfigyelése, diagnosztikus mérések, képességszint megállapítások (DIFER, SINDELAR) eredményei alapján készül. - Ez a dokumentum az óvodapedagógus napi munkájához ad támpontot, segíti az egyénre szabott nevelési-oktatási folyamatot, a tanítás-tanulás szervezését, a módszerek, eszközök, tanulási forma, anyag kiválasztását, a differenciálását. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza: - A fejlesztés időszaka. - A fejlesztési terület (SNI, BTM-N szakértői véleménye alapján, vagy a diagnosztikus felmérés, bemeneti mérés, alapján meghatározható) - Fejlesztendő képesség, készség, kompetencia. - Tevékenység, feladatok. - Módszer, eszköz. - Fejlesztést végzi, valamint a segítő szakemberek. - Fejlesztés kerete (csoportos, mikro csoportos, páros, egyéni, tehetségfejlesztő, kiemelkedő képességű gyermekeknek szervezett műhelyfoglalkozások) - Elért eredmények, a fejlesztés során tapasztalt problémák, további fejlesztés javasolt iránya, intézkedések, további szakemberek bevonása. Egyéni fejlesztő lap: Gyógypedagógus által, SNI gyermekek számára készítendő kötelező dokumentum: Egyéni fejlődési lap: Tü-356. r.sz., valamint a belíve Tü r.sz. (EMMI rendelet) Az egyéni fejlesztési tervet NEM helyettesítheti az Egyéni fejlődési lap, mindkét dokumentumnak más a funkciója. - Egyéni fejlődési lap tanügy igazgatási dokumentum, mely az elvégzett munka dokumentálására szolgál. - Egyéni fejlesztési terv pedagógus tudatos munkáját tükröző tervezési dokumentum. 230

231 Egyéni fejlesztési tervet kell készíteni Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása. Hosszú távú egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Az egyéni szükséglethez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása. Speciális segédeszközök használatára, annak megóvására nevelés. Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. Az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséhez A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyermekek: a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, a képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, eltérő ütemű fejleszthetősége. Ez sajátos fejlesztő, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenységek és szervezeti megoldások (szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok) alkalmazását teszi szükségessé. Nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igénye, biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes. A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eljárásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Az óvodai nevelés folytatója a családi nevelésnek, kiegészíti bizonyos esetekben korrigálja azt. Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez, és a habilitációs, rehabilitációs célú terápiák programjai az intézmény programjának tartalmi elemévé váljanak. 231

232 29.9 Integráció Fogalma Programunk értelmezésében az integráció az a folyamat, amelynek az alapja az együttes tevékenykedés, a közös játék, a közös tanulás, és a kölcsönös kommunikáció. Az integráció legmagasabb foka a teljes integráció, amikor minden gyermek a nevelésoktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban tartózkodik. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődését a csoport vezetőjén, pedagógusán kívül speciális szakember is figyelemmel kíséri, és szükség esetén különböző lehetőségeket (pl. tanulási időn kívüli egyéni foglalkozást, célzott terápiát) biztosít. Ezenkívül kölcsönös információs kapcsolat létesül a csoport vezetője és a gyógypedagógus között. Az óvodai előjegyzéskor kérjük a kisgyermekek jelenlétét. Ekkor a szülőtől elkérjük a meglévő orvosi, szakorvosi véleményt, diagnózist a kisgyermekről. A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a részleges vagy teljes körű módosulását; a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Alapelveink: minden gyermek fejleszthető; a gyermek meglévő képességszintje a kiindulási segítő, támogató szemlélet; alapegyéni bánásmód; Feladatok: a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Az integráció szintjei Első szint: a gyermekek fogadás 232

233 Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a beiratkozásra a szülő a gyermekkel érkezzen, ha vannak szakértői bizottságtól származó papírjaik, annak másolatát adják a vezető óvónőnek. Ha a szakértői anyagban szerepel, hogy a gyermek egészséges, ép gyermekközösségben integrálható, akkor az óvoda vezetője felveheti. Felvétel után, a szakértői anyag elolvasását követően, fel kell venni a kapcsolatot a fejlesztő, gyógypedagógussal, logopédussal, s éves tervet kell összeállítania, amelyben szerepel az óvodapedagógus számára előre leírt segédanyag a gyermek fejlesztésével kapcsolatban. Második szint: a befogadó vagy inkluzív intézmény Itt az együttnevelés vállalása már nem véletlenszerű próbálkozás, hanem tudatosan választott út, és a pedagógusok mellett minden oda járó gyermeknek természetessé válik az elfogadás, a tolerancia. Tehát a gyógypedagógusok és a pedagógusok osztoznak a speciális nevelési szükségletű gyermekekért vállalt felelősségben, teamet alkotnak, amely elsősorban a csoporton belüli munkára koncentrál A pedagógus külső és belső kapcsolatrendszere A fogadó pedagógus Fontos feltételt jelent, hogy a befogadó csoportban minden pedagógus rendelkezzen bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság számos körülményéről. Lényeges, hogy a pedagógus jártas legyen a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás az a folyamat, amelynek során a pedagógus függetlenül attól, hogy van-e a csoportjában fogyatékos vagy nincs a fejlesztési folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyénekhez igazodás a fogyatékosok jelenlététől függetlenül a csoport valamennyi tagjának kedvező. Csak így látja meg a pedagógus igazán az egyes gyermekek erősségeit és gyenge pontjait, ki miben kiemelkedő akár tehetséges, illetve ki mely szempontból marad el a többiektől, hogyan lehet az adott képességeit a legjobban kamatoztatni. Amennyiben a pedagógus gyakran differenciál, észleli a gyenge oldalak mellett az erősségeket is, s igyekszik ehhez a személyiségi összetételhez alkalmazkodva gazdag eszköztárából a gyerekhez legjobban illeszkedő eljárásokat megvalósítani A pedagógus kapcsolata a szülőkkel A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A kezdeti időszak mindenkinek nagyon megterhelő, hiszen az óvónő ekkor kezdi gyűjteni a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, a gyermeknél pedig ekkor 233

234 indul el az alkalmazkodási folyamat, a hozzászokás az új környezethez, a pedagógusokhoz, a csoporttársakhoz, a szokásokhoz, az elvárásokhoz. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen, ő a pedagógus napi informátora, ő oldhatja meg a kisebb-nagyobb gondokat. Különösen nagy a szerepe abban az esetben, ha a gyógypedagógus nem heti rendszerességgel jelenik meg, ilyenkor sok vonatkozásban neki kell pótolnia a szakember segítését. Ezt persze nem szabad túlzásba vinnie, nem terhelheti a pedagógust túl hosszúra nyúló napi jelenlétével. A többségi óvoda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv legyen a szülő és a pedagógus számára a csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még éppen szükséges betartása. A szülőkkel való kapcsolattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A fogyatékosság tényének megismerésékor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külsősegítség kell hozzá. Minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. Fel kell vállalni a szülőgondozást is: lelki megsegítés, a sokkélmény feldolgozása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, bíztatás a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása, Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való konfliktusait, Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a különleges helyzetet. A gyógypedagógussal való kapcsolattartás Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a gyógypedagógus együttműködése. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A gyógypedagógus feladatai sokrétűek lehetnek: Megismerkedik a fogadó pedagógussal, tájékoztat a maga segítő szerepéről. Tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól. Felhívja a pedagógus figyelmét a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre (pl. módszertani intézmény). Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát. Tájékoztatja a gyermekcsoportot, vagy segíti ebben a fogadó pedagógust. 234

235 Rendszeresen hospitál a csoportnál Folyamatosan együttműködik, konzultál a pedagógussal. Nyomon követi a gyermek fejlődését. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, elsősorban olyan területen, amely csak az ő szaktudásával oldható meg. Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját (pl. gyógytornász, logopédus, pszichológus). A gyermek az egyszerű gyógypedagógiai kapcsolattartástól a speciális terápiás foglalkozások különféle változatáig szorulhat megfelelő megsegítésre. A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakembernek kell meghatároznia. Van olyan kisgyermek, akinek eleinte naponta lehet intenzív segítségre szüksége. Később azonban ez az időtartam csökkenhet. Más sajátos nevelési igényű gyermeknek kezdettől fogva nincs speciális foglalkozásra szüksége. A csoporttársak szerepe A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos faktor a csoporttársak el- és befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Minél kisebbek a gyermekek, annál természetesebb ez az elfogadás. Óvodásoknál szinte nem is merülnek fel problémák, rövid eligazítás után magától értetődően fogadják be társukat. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó, sőt igen jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, ha megismerik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak. Végül is így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. Fontos, hogy megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Ha az intézmény minden gyermeke tudomást szerez fogyatékos társáról, elejét vehetjük a csúfolódásnak, az esetleges goromba megjegyzéseknek. A külsőleg feltűnőbb jegyeket nem mutató, gyógyászati segédeszközöket nem viselő, pl. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében a csoport figyelmét semmi esetre sem kell erre a körülményre felhívni. A pedagógus jó hozzáállása, a gyermek erős oldalainak tudatos felhasználása mellett s különösen, ha módszertanilag a következetes differenciálás jellemzi egyébként is a munkát, a gyermekek észre sem veszik, hogy társuk révén nap, mint nap az együttnevelés részesei. A pedagógus kapcsolata a sérült gyermekkel A gyermek személyisége az egyik legfontosabb körülmény az integráció összetett folyamatában. A fogadó pedagógus részéről nagyobb módszertani felkészültséget és az integráció iránti elkötelezettséget igényel. 235

236 Ugyancsak könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek. De ez sem azt jelenti, hogy egy zárkózottabb gyermek nem alkalmas az integrációra, hanem azt, hogy a pedagógus részéről valamivel több odafigyelést, s a többi gyermek hatékonyabb irányítását igényli ennek a gyermeknek a jelenléte. Fontos körülmény viszont, hogy a gyermek érdeklődő legyen, keresse az új információkat, s ne riadjon vissza az akadályoktól. Ezekre folyamatosan fel kell őt készíteni. Elsődlegesen a szülő szerepe volna az, hogy az óvodai élettel, várható eseményekkel és nehézségekkel előre és menetközben megismertesse, illetve ha problémák adódnak, azokat vele feldolgozza, s forrásukat, ha azok gyermeken kívüli tényezők is, maradéktalanul feltárja, és megszüntesse. A kisgyermekek fejlődésüteme: az akadályozottság jellegétől, súlyosságától, fizikai-egészségi állapotától és, a környezeti tényezőktől függően nagyon eltérő. Az ép fejlődésű gyermekhez viszonyítva sokkal nagyobbak lehetnek a különbségek az egyes fejlődési területeken elért szint között (pl. a nagymozgások jó szintje mellett egy nagyon alacsony beszédszint). A sérült kisgyermekek sokkal érzékenyebbek a zavaró tényezőkre, és egy részük lényegesen lassabban tanulja meg ismét azt, amit már egyszer elsajátított. Ráadásul többségüknél gyakoribbak a különböző testi megbetegedések, kórházi tartózkodások is. Szakértői véleménnyel nem rendelkező gyermekek Ha a szülő, az óvónő vagy a gyermek pedagógusa azt tapasztalja, hogy a gyermek fejlődése elmarad a többi gyermekétől, figyelme, tanulási kedve tartósan gyenge vagy romlik, és ezen nem tudnak segíteni, akkor a szakértői bizottságok szakemberei (orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok) hivatottak arra, hogy orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei alapján szakvéleményt készítsenek a gyermek tanulási képességének, illetve érzékszerveinek állapotáról. A vizsgálat csakis a szülők egyetértésével történhet. Ebben a vizsgálatban a szülőktől részletes tájékoztatást kérnek a családi körülményekről és a gyermek eddigi fejlődéséről (pl.: milyen a szülők egészségi állapota; hogyan zajlott le a terhesség és a szülés; hogyan fejlődött a gyermek mozgása, beszéde, önállósága, viselkedése; milyen betegségei voltak stb.). Anamnézis felvétele. Megkérdezik a gyermeket nevelő pedagógust a gyermek közösségi viselkedéséről, fejlődési nehézségeiről (pl.: mit tud könnyen és jól teljesíteni, milyen területeken marad el a többiektől stb.). A sajátos nevelési igény megállapítása komplex vizsgálattal történik. 236

237 Az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy milyen a gyermek testi fejlettsége, egészségi állapota, előfordult-e korábban olyan károsodás, amely miatt a gyermek fejlődése lelassult, illetve testi növekedése megfelel-e korának, érzékszerveiben és mozgásában vannak-e rendellenességek, van-e valamilyen szervi betegsége vagy idegrendszeri elváltozása. A pszichológiai vizsgálat arra derít fényt, hogy milyen a gyermek pszichés fejlettségének állapota (pl.: életkorának megfelel-e beszéde, a mozgása, hogyan játszik, mivel szereti elfoglalni magát, hogyan viselkedik a környezetével, érte-e őt valamilyen lelki sérülés stb.). Különösen fontos megállapítani, hogy az egyes kognitív folyamatok (pl. megfigyelés, emlékezés, gondolkodás, érzések és akarati tulajdonságok) egyenletesen és a gyermek életkorának megfelelően fejlődtek-e, vagy ezek közül mely területen mutatkozik lemaradás. A gyógypedagógiai vizsgálat a gyermek eddigi tanulási szokásait, eredményeit veszi számba. Akár az óvodás gyermek, akár az óvodából iskolába lépő gyermek általános tájékozottsága, rajzai, írásbeli munkái, a tanuláshoz szükséges figyelme a szakember számára nagyon sokat mond arról, hogy a tanulási nehézségnek mely típusa és milyen súlyossági foka alakult ki a gyermeknél. Az alapos beszédvizsgálat megállapítja, hogy a gyermeknek milyen fejlesztésre (pl logopédiai fejlesztés) van szüksége. A vizsgáló szakemberek a vizsgálati eredményeket egymással megbeszélve megállapítják a gyermek további fejlesztésének, terápiájának legfontosabb teendőit, és mindezt írásban is rögzítik. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményt állít ki. A nevelési-oktatási intézményt minden magyar gyermek esetében a szülő választja ki, ha azonban fogyatékos a gyermek, úgy ehhez a döntéshez az illetékes szakértői bizottság véleménye is szükséges. A szakértő bizottság kijelöli a gyermek állapotának szakmai szempontból leginkább megfelelő intézményt. Ez lehet egy többségi intézmény vagy speciális gyógypedagógiai intézmény is. Vitás ügyekben államigazgatási útra terelhető a kérdés, és az önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt a döntés betartására. A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározza a fogyatékosság típusa, súlyossága; a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje; a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magában foglalja 237

238 a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A fogyatékos kisgyermeket a következő jogok illetik meg Szakirányú végzettségű gyógypedagógus, pszichológus, konduktor stb., valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens segítse fejlesztését. Speciális nevelési tervek, gyógyászati és technikai eszközök segítsék a továbbhaladását. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások segítsék a fejlődését, amit nemcsak szakirányú végzettségű szakember, hanem vele megosztva vagy akár kizárólag a többségi pedagógus is tarthat a gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatásaival összhangban. A szakértői vélemény alapján egyéni továbbhaladása is engedélyezhető, ami óvodásoknál az egy évvel későbbi iskolakezdésre vonatkozik. A sérültség kezelésének kultúrája megköveteli, hogy e területen a speciális igények elismerést nyerjenek, a sérült gyermekeket fokozott figyelem vegye körül, környezetük törekedjen a lemaradás enyhítésére. A Ktv. a Gyermekek jogairól szóló egyezményben vállalt kötelezettség alapján megfogalmazza a különleges gondozáshoz való jogot. A gyermek korától, fejlettségétől függően valósulhat meg a korai fejlesztés és gondozás az óvodai nevelésben Kötelező felülvizsgálat A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet évi módosítása előírja a gyermekek kötelező felülvizsgálatát. A kötelező felülvizsgálat időpontjának meghatározásakor figyelembe veszi: a gyermek életkorát, a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság típusát, a nevelés, oktatás formáját, tehát az intézményes ellátás időtartama alatt a gyermek fejlődését nyomon követi. A következő kötelező felülvizsgálat időpontjának minden szakértői véleményen szerepelnie kell! Ha az előírt felülvizsgálat elmarad, akkor hatályát veszti a gyermek jogosultsága mindazon ellátási formákra, kedvezményekre, amelyek őt a szakvélemény alapján megilletik, s ezzel együtt az intézmény fenntartója is elveszti jogosultságát a gyógypedagógiai ellátáshoz kapcsolódó támogatásra. 238

239 A kötelező felülvizsgálatok ütemét a 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet szabályozza, miszerint az enyhe értelmi fogyatékos gyermek és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló 12 éves koráig minden második, azt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik évben kell hivatalból felülvizsgálnia. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött A befogadó intézmények kötelezettségei A nevelési, oktatási intézményeknek, amennyiben feladataik között SNI - gyermek ellátása is szerepel, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetniük a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Ezenkívül minden év június 30-ig meg kell küldeniük az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azoknak a gyermekeknek a nevét a bizottsági szakvélemény számával együtt, akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes (21/2005. (VII. 25.) OM rendelet 13. ). Lényeges dokumentációs feladat még az intézményváltoztatások jelzése a szakértői bizottságoknak. Az intézményváltoztatásról a gyermek szülőjének kell tájékoztatnia a szakértői és rehabilitációs bizottságot, de az új intézménynek is kérnie kell a gyermek átvételét, felvételét. Az alapító okirat és helyi nevelési program A fogadó intézmény alapító okiratában és helyi pedagógiai programjában szerepelnie kell annak, hogy az intézmény fogyatékos gyermeket kíván integrálni, és hogy milyen lépéseket tesz a feltételek biztosítása érdekében. Legfontosabb cél a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangja. Ezért az óvoda programján belül elemezni szükséges, hogy a nevelési alapelvek és célkitűzések kiterjednek-e a sajátos nevelési igényű gyermekekre is. A megfogalmazott nevelési feladatoknak biztosítaniuk kell minden gyermek fejlődését, az akadályozott és nem akadályozott gyermekek természetes együttélését. A programban szerepelnie kell a speciális nevelési szükségletek kielégítésére vonatkozó pedagógiai tevékenységeknek. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének a programban rögzített formái az integráció pozitív hatásainak erősítését, az esetleges előítéletek, félelmek csökkentését kell, hogy biztosítsák. A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékének tartalmaznia kell azokat a segédleteket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek hatékony fejlesztését 239

240 is elősegítik. A2011. évi CXC. törvény intézkedik a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Mindez a fenntartó jóváhagyásával történik. Az óvodai nevelési program elsődleges alapelemei az önkiszolgálás fejlesztése, a játéktevékenység elősegítése és a szocializáció segítése. Az általános elvek sajátos nevelési igényű gyermek fogadásakor: Elfogadó környezet biztosítása Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása. Annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet. Fejlesztésüknek a számukra megfelelő területeken való megvalósítása. Kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás. Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítségadás. Az óvoda nevelési programjának tartalmi elemei a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai. A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. A diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés. Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI- gyermekre vonatkozóan: o A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni. o Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. o A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát. A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (ez a kivárás képessége). Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása. Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele. Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása. Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése. Az önkiszolgálás fejlesztése. A kognitív funkciók fejlesztése. Az adekvát játékhasználat elősegítése. 240

241 A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása). Tudatos önállóságra nevelés. Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód. Differenciált fejlesztés. Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele. A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével. A sajátos nevelési szükségletű kisgyermeknek szóló minőségi programnak 6 elengedhetetlen jellegzetessége legyen: Integráló: a tanítási vagy szociális tevékenységekben a sérült és ép gyermekek együtt vesznek részt- Átfogó: a program kiterjed a felmérésre, tervezésre, fejlesztési programok elkészítésére, szolgáltatások koordinációjára stb.; Minden részletre kiterjedő: támogatja a szülői szerepet, életkor-specifikus, bátorítja az önkezdeményezést stb.; Normalizáló: mindenféle családstruktúrának megfelel, rugalmas, egyénre szabott; Rugalmas: a szülők partnerek, a családi szokások beépülnek a gyermek készségfejlesztésébe, a fejlesztési Családra és közösségre építő: terv az egyedi gyermekhez, családhoz, csoporthoz, közösséghez Egyéni fejlesztési terv Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését. Meghatározza: a diagnosztikus mérések helyét és idejét, új fejlesztési célok fogalmazódjanak meg Lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztési terv készítésének kiindulópontja az adott gyermek állapota; hogy milyen a mozgása, beszéde, figyelme, emlékezete stb. 241

242 a szakemberek véleményére (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, előző óvónő, gyógypedagógus). a szülőtől kérdezzük meg, hogy milyen tevékenységet szeret a gyermek, mi okoz számára örömet, mivel tudja buzdítani, kitartásra bírni, mit él meg a gyermek büntetésnek/jutalmazásnak stb. óvodapedagógus saját megfigyelései, (a gyermek képességeiről, viselkedéséről, különféle teljesítményeiről adatokat) a szakértői bizottság javaslatai. A fejlesztés lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. Egyik oldalon a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan megtervezett környezet (pedagógusi kompetencia, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel stb.). A fejlesztés fő célja: az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, valamint az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. A fejlesztési tervnek az alábbi területeket mindenképpen fel kell ölelnie:testi fejlettség, a mozgásfejlettség, a kognitív képességek, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területét A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének gyakorlati kérdései Pedagógiai munkánk szocializációs célja a lehető legmagasabb szintű társadalmi integráció. Első lépés, hogy a fogyatékos kisgyermek elsajátítsa az alapvető életvezetési képességeket, amelyek szükségesek az önálló vagy viszonylag önálló élet eléréséhez pl. képes legyen önállóan öltözködni, dolgozni, lekötni magát a szabadidejében stb. A szociális készségek tanítása alapfeltétele a szocializációs cél elérésének. A környezetet mindenek előtt úgy kell kialakítanunk, hogy serkentse a szociális képességek tanulását, a személyiség tényezőinek fejlődését, amelyek az elsajátított képességek magabiztos használatát eredményezik. Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda lévén kiegészítettük pedagógiai programunk az SNI gyermekek fejlesztésével, gondot fordítunk arra, hogy a gyermekeink minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez, az óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációját segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, 242

243 együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatba Az SNI gyermek nyelvi kommunikáció fejlesztése Különösen kiemelt terület sajátos nevelési igényű gyermek esetében. A nyelvi elmaradást mutató gyermeknél a következőkre fontos figyelni: Rendszeresen beszéljünk a gyermekhez rövid, egyszerű mondatokban! Beszéddel kísért jelzésekkel készítsük elő a változásokra! Érkezéskor, távozáskor köszönjünk, és ezt tőle is várjuk el (ugyanúgy, ahogy a többi gyermektől is)! Érdekes vagy jelzésértékű hangokra hívjuk fel a figyelmet (pl. autó hangja, csengetés, kopogás, harangszó, állathangok, beszédhang)! Énekeljenek minél többet, és ezt kísérjék ritmushangszerekkel! Ha a gyermek valamilyen mozdulattal vagy hangadással jelzi egy-egy szükségletét, jelezzük, hogy megértettük, és fogalmazzuk meg szóban (pl.: Levest kérsz? )! A szómegértést és a szavak megjelenése: a tárgyállandóság, az egyszerű ok-okozati összefüggések megértése, az elvonatkoztatás és utánzás kezdetei. Ha a felsorolt három feltétel kialakul, akkor kezdhetünk hozzá a fogalmak kialakításához, azaz a szótanításhoz. Az első szavak: kedvelt személyek és mindennapi tárgyak legyenek. A tárgyakat adjuk a kezébe, hogy megtapogathassa, és ha lehet, mutassuk be a funkcióját! Látványosan örüljünk minden hangadási kísérletnek! Az általánosabb tartalmú fogalmak kialakítása: fontosak a válogatási, csoportosítási játékok, ezek egyben a gondolkodási képességet is fejlesztik. következő lépés a képek bevezetését, ami szintén segíti a fogalmak kialakítását, kedvelt tárgyak fényképét vagy valósághű, színes rajzát kell elkészíteni. Ha már egyedül felismeri a képen lévő tárgyat, kérjük, hogy keresse ki, vagy hozza oda Amikor már több tárgyat is felismer képről, akkor több tárggyal és képpel végezhet párosítási, azonosítási játékot. 243

244 Amikor már néhány tárgyat megnevez a gyermek, akkor felhívhatjuk a figyelmét egy-egy gyakori cselekvésre. Az első szó megjelenése után a beszédfejlődés felgyorsul, menete megegyezik az ép beszédfejlődéssel. Önellátási képesség fejlesztése: funkciója a szervezet optimális működésének biztosítása, a kellemes közérzet helyreállítása, fenntartása. legjobban a gondozási műveletek során fejlődik, testre szabott fejlesztési programmal, a gyermek aktív tevékenykedtetésével, a lehető legnagyobb önállósággal Kiemelt szerepet játszik az egészséges és kulturált étkezés, az öltözködés, tisztálkodás, a testápolás, a rendszeretet és rendrakás, a közlekedés, a vásárlás szokásainak, mintáinak, készségeinek, ismereteinek készlete. Öltözés, vetkőzés a gyermeket fejlettségi szintjének megfelelő elvárással gondozzuk. Lényeges a mozdulatok sorrendje, fontos a szóval kísért mozdulat. Bátorítsuk a gyermeket, és a következő alkalommal újra és újra várjuk el tőle a helyes viselkedést. Etetés, étkezés Fokozatosan szoktassuk hozzá a gyermeket az óvodai elvárásokhoz. Ha a nyúló, fogó kézmozdulat szokássá vált, akkor kezdődhet meg az önálló evésre szoktatás kanállal, majd a biztos kanálhasználat után a villával való evés. Az önálló étkezésre szoktatás (pl. kanálhasználat, pohárból való ivás) tanulási folyamatjellege kondicionálás. Ez rosszul evő gyermeknél nem mindig sikeres, mert az eredmény nem jutalom jellegű. Az etetés ezért minden esetben fokozott figyelmet igényel. Szobatisztaság Nem tudatosulnak bennük a belső folyamatok és a külső elvárások úgy, mint az épekben. Az óvodában alkalom van arra, hogy a már szobatiszta és a sérült gyermeket együtt WChessenek. Az utánzási vágy, a látható eredmény előbbre hozhatja a saját belső folyamatok tudatossá válását. A folyamat elkezdése ne kezdődjön a harmadik életév előtt. 244

245 Befogadóképességek fejlesztése Az óvoda feladata, hogy a fokozatosság elvét követve rendszeresen működtesse, gyakoroltassa a gyermekek befogadóképességét. Területei: A zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósíthatjuk meg. A vizuális befogadóképesség fejlesztésének alapja: az óvoda minden részletében legyen igényes, esztétikus közeg. Az életkornak megfelelő, esztétikailag igényes képeskönyvek beszélgetéssel kísért nézegetése, a gyermek élményvilágához közeli művészeti alkotások érdekes történetekkel gazdagított megtekintése, Néprajzi, népművészeti gyűjtemények, alkotóházak meglátogatása. A népművészetet népmesébe ágyazó színvonalas diafilm vagy mozgókép megtekintése, megbeszélése lehet a befogadóképesség fejlesztésének célravezető feladata. Az irodalmi befogadóképesség: a személyiség fejlődésének nagy hatású segítője. Fejlesztését leginkább a csalimesék, állatmesék, mondókamesék, rigmusok, találós kérdések, közmondások, mondák, históriák, tündérmesék, főleg gyermekekről és állatokról szóló kalandregények segíthetik elő. Ugyanezt a célt szolgálják a kiszámolók, kiolvasók, párosítók, dalok, körjátékok, mesejátékok, bábjátékok, dramatikus játékok stb. Az önkifejezési képességek fejlesztése A befogadási folyamatok hatására és a tényleges önkifejezési tevékenységek eredményeként valósul meg. A zenei alapképességek elsajátítása: legfontosabb az éneklés, de a hangszeres előadásra (csörgőket, dobokat és más ritmushangszereket mi is készíthetünk) a mozgással és játékkal kísért előadás az éneklés mellett a ritmusalkotással, tempóbeli és dinamikai ellentétek, illetve fokozatos átmenetek kivitelezését is gyakorolhatjuk. Főbb területei a hallás (magas-mély), a ritmusérzék, éneklési készség fejlesztése, a hangszerhasználat bevezetése. A vizuális önkifejező-képesség fejlesztése változatos legyen műfajában: (festés, rajzolás, bábkészítés, maszk, arcfestés, gipszöntés, textilkép, kollázs stb.), tárgykultúrájában (papír, fonal, fa, gyurma, textil stb.), 245

246 eszközhasználatában (eljárások, technikák stb.). a testséma, a testfogalom, minél pontosabb kialakulására, a kinesztetikus észlelés és a térpercepció fejlődésére ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban, történésben meg tudja jeleníteni a különböző dolgokat. A vizuális önkifejező-képességek fejlesztésének főbb területei: a szemmozgás, a szem fixációs működésének, a vizuális zártság-egészlegesség, a vizuális időrendiség, a vizuális ritmus fejlesztése, a vizuális pozíció felismerése, a vizuális memória fejlesztése, az alaklátás, formaállandóság, a tapintásos észlelés fejlesztése. Az önvédelmi képesség fejlesztése Területei az egészséges életmód támogatásával (mozgás, étkezés), egészségvédő szokások kialakításával (pl. fogmosás), balesetvédelmi minták nyújtásával (pl. közlekedési, háztartási balesetek megelőzés és elhárítása). A speciális képességek (tehetség) fejlesztése Az óvodának nem a speciális tehetség kifejlesztése a feladata, hanem az általános alapok fejlesztése, az érdeklődési irány erősítése. Fontos megjegyezni, hogy a lassan érők, fejlődők is tehetségessé fejlődhetnek. Az óvoda feladata nem az egyforma szintűvé, hanem az egyéniséggé nevelés. Összefoglalás A legtöbb sajátos nevelési igényű kisgyermek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzd a társadalmi beilleszkedés területén. Pedagógiai törekevéseink célja ezért, hogy hozzásegítsük a gyermeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésük során figyelembe kell venni egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő elmaradásuk mértéke, másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érint jobban, melyeket kevésbé. Ezt érdemes az ajánlások olvasása közben mindvégig szem előtt tartani, és a következő ismeretekből és javaslatokból azokat kiválasztani, amelyek az adott integrált gyermekre vonatkozhatnak. 246

247 A sérülés specifikus módszertani ajánlások alapján a pedagógusok tudatosan alakítsák át, módosítsák az általuk kínált feladatok (játékhelyzetek) nehézségét, körülményeit az egyes kisgyermekek egyedi igényeihez. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztése Enyhén értelmi fogyatékos gyermek együttnevelés lehetőségének biztosítása: spontán tanulás, együttműködés, kommunikáció fejlődését szolgálja folyamatos gyógypedagógiai megsegítés A gyermekek fejlesztése, nevelése: kis lépések elvét kell alkalmazni a képességfejlesztésre kellő időt, alkalmat kell biztosítani alapmozgások, manipuláció kialakítása, fejlesztése a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése beszédindításra, az aktív szókincs bővítése szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása játékhasználat elsajátíttatása, kognitív funkciók fejlesztése rendszeresség, utánzás, gesztussal kísért, egyszerű verbális utasítások, zene, ritmus, sok ismétlés Beszédfogyatékos gyermek Nyelvfejlődési és beszédzavarok. Receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott. A gyermekek nevelése, fejlesztése: az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása értelmi fejlesztés, mozgás és észlelési funkciók, a vizuomotoros koordinációs készség javítása, érzelmi élet fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában. a beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése szülőkkel való együttműködés nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a gyermeket a hangos beszéd aktív használatának építése 247

248 grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció Egyéb pszichés zavar, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral küzdő gyermek részképesség zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. nehezen viselik el a várakozás, a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Fokozottabban igénylik a tevékenységeket meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a dicséretet. A gyermekek nevelése, fejlesztése: a fejlesztés szakmai teamben, szülőkkel szoros együttműködésben egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködés formái, a továbbfejlesztés lehetőségei Nagyon fontos a szülők felé gyakorolt, rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Ennek formái óvodánkban: családlátogatás, a gyermek, otthoni környezetének megismerése szülői értekezletek szervezése, a fogadóóra, mely a gyermek fejlődésének nyomon követését szolgálja nyílt napok szervezése, közös kirándulások szervezése, közös kulturális programok szervezése, az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása, MIP program, partnerelégedettség, átfogó intézményi önértékelés - értékelő lapok, kérdőívek kitöltése, szülői közösség működésének segítése, gyógypedagógus, óvodapedagógusok, szülő esetmegbeszélései. Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési szükségletű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. 248

249 Célunk Az egységes pszichés zavarral küzdő gyermekek inkluzív és integrált nevelésének megvalósítása oly módon, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl. Óvodánk a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel. Fejlesztésünk módszertani szempontjai A nevelési - fejlesztési feladatait a nevelési terv, illetve a személyiségnapló tartalmazza, a feladatokat az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük; A fejlődés, nyomon követés területei, módszerei megegyeznek a többi gyermekével. Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel Kapcsolat rendszer kiépítése a specialistákkal, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményének, fejlesztési javaslatainak alkalmazása. Az élmények és tapasztalatok felhasználása a fejlesztésben. Törekedni kell a szükségleteik maximális kielégítésére. Egyéni bánásmód, differenciálás, feladatorientált fejlesztés. Műveltségtartalmakba beépített feladatok Játék Az értelmi sérült gyermek legfontosabb tevékenységi formája a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során a gyermeknek lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket, feldolgozni élményeiket. A játékot semmilyen más tevékenységi formával nem lehet helyettesíteni. A játék célja, feladatai a játékkedv felkeltése játékeszközök megismerése adekvát játékhasználat megtanítása spontán játék kialakítása gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre funkció, konstrukciós és szerepjáték kialakítása közösségi szokások kialakítása utánzáson alapuló cselekvések megismerése 249

250 Vers, mese Az értelmi fogyatékos gyermek képek, képeskönyvek nézegetésével, a mondókák, ritmusos versikék mondogatásával lép be a mesék, mesekönyvek világába. A versek, mesék összekötése fontos a játéktevékenységgel, a dramatizálással, amelyekhez különféle bábokat használunk fel. A nem beszélő gyermekek kommunikációs fejlesztése alternatív kommunikációval történik. Esetenként több csatornát is alkalmazunk a gyermek képességeihez mérten. Foglalkozás célja, feladatai: beszédkedv felkeltése, beszédindítás megfelelő motiváltsági szint fenntartása kapcsolatteremtő játékok hallási figyelem felkeltése hangutánzó gyakorlatok artikulációs készségek kialakítása, fejlesztése ritmusérzék, beszédértés fejlesztése passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése nyelvi jelek befogadása, feldolgozása szociális kapcsolatok felvétele, kialakítása Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. A hangszerek is fontos szerepet töltenek be az óvodai életben, a gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt. Az éneklés, a mozgáshoz hasonlóan legyen mindennapos tevékenység! Foglalkozás céljai, feladatai: érdeklődés felkeltése a zenehallgatás, aktív zenélés iránt környezetük hangjainak megfigyelése ritmusérzék alakítása hangforrás megkeresése hangkeltés különböző tárgyakon egyszerű ritmushangszerek megszólaltatása utánzásra késztetés 250

251 zene, játék,mozgás, beszéd összekapcsolása a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ha a gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában. Foglalkozás céljai, feladatai: érdeklődés felkeltése az ábrázolás iránt finommotorika fejlesztése kézhasználat ügyesítése szem-kéz-mozgáskoordináció kialakítása ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése helyes ceruzafogás kialakítása testséma fejlesztése téri tájékozódás fejlesztése Mozgás Mozgásukra jellemző: kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét, fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában. Foglalkozás céljai, feladatai: lelje örömét a mozgásban alakuljon ki a mozgásigénye alapmozgások kialakítása, gyakorlása utánzókészség fejlesztése testséma kialakítása mozgásos önállóság fokozása játékos formában történő általános izomerősítés térbeli tájékozódás fejlesztése mozgáskoordináció fejlesztése Külső világ tevékeny megismerése Általában hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. 251

252 A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségét. Foglalkozás céljai, feladatai érdeklődés felkeltése a szűkebb- tágabb környezet iránt közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelése ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása kialakult közlési formák alkalmazása, fejlesztése figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése természet szeretetére, óvására nevelés Munka jellegű tevékenységek Játékos jellegű legyen. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységét a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket segíthetnek a felnőtteknek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő hozd ide!, vedd fel! Feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása. Foglalkozás céljai, feladatai: önkiszolgálásra nevelés /étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/ legyen együttműködő önkiszolgálásnál önállóság elérésének kialakítása képességeikhez mérten napirend kialakítás, elfogadása alapvető higiénés szokások kialakítása helyes viselkedési formák elsajátítása hagyományok, ünnepek kialakítása 252

253 Tanulás A tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tevékenységi formák az SNI-s gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel megtudja oldani. A sajátos nevelési igényű gyermek tanulása: spontán, játékos formában megszervezett tevékenységek. a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolata, nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait és értelmi fogyatékosságának mértékét. Foglalkozás céljai, feladatai: ismeretszerzés módszereinek, eszközeinek megismerése biztonság és kölcsönösség megtapasztalása, megteremtése együttjátszás, együttélés megismerése értelmi képességek kibontakoztatása, fejlesztése ismeretek alkalmazása érzelmi élet gazdagítása kapcsolatteremtő képesség fejlesztése AZ INTEGRÁLT NEVELÉSBEN, FEJLESZTÉSBEN RÉSZTVEVŐ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI a kisgyermekről anamnézis felvétele; megfigyelésre, mérésre épülő bemenetmérés elkészítése mérőeszközeinkkel (október 31. ill. november 15-ig); az óvodapedagógusok szülővel történő egyeztetése, megbeszélés lefolytatása; szakvélemény kérése (Nevelési Tanácsadó, Ideggondozó, Szakértői Bizottság) egyéni fejlesztési terv készítése a szakvélemény alapján; szakember, specialista igénylése, módszertani segítségkérés, ön és továbbképzés. Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak a gyermekekhez, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. A szülők, a gyermekcsoport, a dajka felkészítése szükséges az ilyen gyermekek fogadására. Türelem, megértés, segítés, támogatás jellemezze a befogadás utáni állapotot. Utazó gyógypedagógussal történő kapcsolatfelvétel szükséges a korai fejlesztés 3 éves korig történő fejlesztés után. magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel rendelkezzen, elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség jellemezze, készítsen egyéni fejlesztési tervet, 253

254 individuális módszereket, technikákat alkalmaz a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető. 30. Beilleszkedési, magatartási, tanulási, nehézséggel küzdő gyermek Jogi meghatározása A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. (3) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek A beilleszkedési zavarokról röviden Beilleszkedési nehézség pszicho pedagógiai meghatározása Beilleszkedési zavarokról az elfogadott társadalmi normáktól elütő deviáns magatartás esetén beszélünk. Beilleszkedési nehézségek A környezethez való alkalmazkodásuk nehéz. Lassan alkalmazkodnak az új helyzethez, alacsony az ingerküszöbük. Nagy intenzitású reakciókat adnak. Magas az aktivitás szintjük és nehezen alakul ki a biológiai ritmusuk. Egy "nehéz" gyerek a közösségben gátlástalanul üvölt, ha elkeseredik, dühében őrjöng, és ha vidám, akkor kontrollálhatatlan. Az óvodai programban történő legapróbb változás is kiborítja és munkaképtelenné teszi. Ő mindig alkalmatlan időben akar enni vagy WC-re menni. Alulszocializált gyerek A szülő törődik a gyerekkel a maga módján, de pl. nagyon nehéz életfeltételek között él a család és a megélhetés gondjai kötik le a szülő erejét. A szülő maga is alulszocializált, azaz nem ismeri, nem volt módja elsajátítani az együttélési normákat. 254

255 Az is előfordul, hogy olyan értékrendet követ a család, mely a mi számunkra idegen. Ezek a gyerekek nem követik az udvariasság szabályait. Nem köszönnek, nem kérnek. Gyakran impulzívak és önfejűek. Vélt sérelmeiket azonnal megtorolják, sokszor csúnyán beszélnek, nem disztingválnak, társaikat megfélemlítik, dominanciájuk érvényesítése miatt gyakran keverednek verekedésbe. A traumán átesett és/vagy érzelemzavarban szenvedő gyerek Sokféle tünetet produkálhat, pl. bepisil, esetleg bekakil, tikkel, szorong, fóbiája van. Kényszer-rögeszmés tüneteket mutat, gyakran fáj a feje, hasa, általában rosszkedvű, lehangolt vagy ellenkezőleg motorosan nagyon nyugtalan. Elálmodozik, teljesítménye hullámzó, nem igazán érdeklik a körülötte tevékenykedő gyerekek, tehernek érzi, fáradságra panaszkodik. Az észlelési zavarban vagy részképesség zavarban szenvedő gyerek Problémáik az idő előre haladtával fokozatosan alakulnak ki, és válnak egyre súlyosabbá. Pl. lelkesen elkezdenek részt venni a csoport munkájában, és bár egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, az eredmények, a sikerek csak nem következnek be. A sokkal nagyobb energia befektetés mellett is egyre jobban lemarad társaitól, a szülők és a pedagógus is csak szidják, és büntetik, elmarasztalják. Ekkor kezd a gyerek bohóckodni és egyre nagyobb ellenállást tanúsítani a feladatokkal szemben. Dühöng, és minden módon megtagadja a munkát. Nagyon sok értelmes, tehetséges ember kedve ment el a tanulástól egész életére ilyen tapasztalatok hatására. Figyelemzavar, mozgászavar, tanulászavar Az angol nyelvű szakirodalomban többnyire hiperaktivitással társuló figyelemzavarról beszélnek, és ADHD-val (Attention Deficit with Hyperactive Disorder) rövidítik. Ennek a tünetcsoportnak létezik egy másik elnevezése is: FIMÓTA, ami a figyelemzavar - mozgászavar - tanulászavar szavakból adódik. A fimóta tünetegyüttes egy biológiai probléma mely a viselkedésszabályozás zavarát a viselkedési kontroll kialakulásának nehézségét jelenti. Ezek a gyerekek nagyon értelmesek, sok pozitív tulajdonsággal rendelkeznek. A pedagógusként akkor leszünk igazán eredményesek, ha ismerjük és tudomásul vesszük a gyermek problémáját. 255

256 A fimóta tüneteknek négy alapvető fajtája van Probléma a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával. Hirtelenség, szertelenség - gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás). Probléma a mozgás mennyiségével - a helyzethez és életkorához képest túl sokat mozog. A szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás. A tanulászavar az alapprobléma következményeként jelenik meg. Nem szabad összetéveszteni a speciális tanulási problémával, mely társul tünetként a fimotáknál is megjelenhet. Ál-fimóták A nyugtalanság és figyelemzavar sok tünetét előidézhetik egészen más jellegű problémák. A gyermek nyugtalanságát egy még észre nem vett érzékszervi károsodás okozza, például enyhén nagyothalló. Beszédmegértési zavart okozhat a túl nagy orrmandula. A gyerek észlelési zavara miatt nem érti pontosan az óvodapedagógust, értelmes gyerek lévén viszont inkább vállalja, hogy rossz vagy vagány, mintsem hogy butának nézzék. Másodlagosan fimóta tüneteket. (enyhén diszlexiás, diszkalkulia, diszgráfia) Ebben a helyzetben a gyerek számára menekülés, és az önbecsülés megőrzésének eszköze lehet, ha bohóckodásával eléri, hogy kiküldjék. A gyerek tehát fimóta tüneteket produkál, de ez csak eszköz arra, hogy egyéb problémáját leplezze. Jellemző, hogy motoros nyugtalanság és figyelemzavar köntösében mutatkozhat az érzelmi zavar, a depresszió is. Oppoziciós zavar (kihívó ellenkezés) Jellemzője a tartósan negatív, ellenkező, támadó ellenséges, provokatív és indulatos viselkedés. A felsoroltak között vannak olyanok, melyek egy életre kihatnak pl. karaktervonások, mások hosszú évekre előre jelzik a problémát pl. fimota tünetcsoport és vannak átmeneti nehézségek pl. érzelem vagy észlelési zavar. A fent ismertetett tünetcsoportok mindegyike rendezhető. Erre annál több esély van, minél előbb kerül a gyerek szakemberhez. A pontos diagnózis határozza meg a beavatkozás, a segítségadás módját. A magatartászavarok megjelenési formái és okai Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében. 256

257 Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anyagyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták. Családi körre korlátozódó magatartászavar Disszociális és agresszív viselkedést jelent, az otthonra, a szűk értelemben vett családtagokkal való interakciókra korlátozódik. A súlyosan zavart szülő-gyerek kapcsolat önmagában nem elegendő; elő kell fordulnia még az otthonról való szökésnek, pénzlopásnak is a diagnózishoz. Ez kifejezett, szándékosan destruktív viselkedéssel társul, ami leggyakrabban valamelyik családtag (illetve annak személyes tárgyai) ellen irányul. Hátterében gyakran valamely családtaggal való kifejezetten rossz viszony húzódik meg, egyes esetekben akkor alakul ki, mikor (új) kistestvér születik. Kortárscsoportba sem beilleszkedők magatartászavara (nem szocializált magatartászavar) Jellemzője a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitása, ami kombinálódik az állandó disszociális és agresszív magatartással, amely kimeríti a magatartászavar általános kritériumait, és nem csak ellenkezést, dacot, bomlasztó viselkedést foglal magába. Ennek a zavarnak a kortárscsoportba való beilleszkedés hiánya a legfontosabb tünete. Kortárscsoportba beilleszkedők magatartászavara (szocializált magatartászavar) Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett gyermekek állandó disszociális vagy agresszív magatartása. A felnőttekkel való kapcsolata változó, tekintélyszemélyekkel rossz, míg másokkal jó lehet. Az emocionális zavar elhanyagolható. A magatartászavar a családon kívül sokkal kifejezettebb és sokszor azonkívül jellegzetes. Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar Elsősorban kifejezetten dacos, engedetlen, kötekedő (bomlasztó) viselkedéssel jellemezhető. Ez általában 9-10 éves kor alatti gyerekeknél előforduló magatartászavar. 257

258 Alapvető tünete a zavarnak a tartósan negatív, ellenséges, támadó, provokatív és indulatos viselkedés, amely egyértelműen kívül esik az adott életkorú gyerekek szocio-kultúrájának normális határain. Az ide sorolható gyerekek gyakran és aktívan elutasítják a felnőttek kéréseit, vagy szerepeket és szándékosan dühítenek másokat. Általában dühösek és haragtartók, könnyen megbántódnak, feldühödnek, amennyiben saját hibáikra figyelmeztetik őket. Kifejezetten jó intellektussal rendelkezhetnek. Alacsony frusztrációs toleranciájuk van, könnyen indulatba jönnek. Az ellenkezésük tipikusan kihívó jellegű, konfrontációt kezdeményezők, általában kifejezetten durvák, együttműködést kerülők, tekintélyszemélyekkel ellenkeznek. A racionális érvelést, a realitást nem hajlandók figyelembe venni, olykor úgy tűnik, mintha kizárólag az ellenkezésen keresztül fejeznék ki magukat. Ez a viselkedés nyilvánvaló azokkal felnőttekkel és gyerekekkel, akiket már jól ismer (idegenekkel alig) Beilleszkedési és magatartás zavarok megjelenésének főbb formái Feladat teljesítés tanulási motiváció zavara félelem a feladathelyzetektől fáradékonyság szórt, könnyen elterelhető figyelem verbális agresszivitás gyenge feladattudat összefüggések nehezebb felismerése önbizalom hiánya ügyetlenség Hangulati állapota kiszámíthatatlanság passzivitás rosszindulatúság indulatosság érzékenység öntörvényűség hiszékenység érdektelenség türelmetlenség zárkózottság bosszúállás dac gyakori sírás sértődékenység 258

259 hangulatingadozás félelem a felnőttektől félelem a társaktól Hiperaktivitás babrál kézzel, lábbal, fészkelődik, gyakran rohangál, ugrál olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló, nem tud nyugodtan játszani, nem tud egy helyben megülni, izeg-mozog, úgy viselkedik, mint akit felhúztak, állandó fészkelődés sokat beszél, túl hangos. hangoskodás dadogás ideges játék a kezekkel gyors, hirtelen kapkodó mozdulatok Figyelem zavar nem figyel a részletekre, figyelmét nehéz tartósan lekötni, nehézség számára a tevékenység megszervezése gyakran elveszít tárgyakat, figyelmét elvonják a külső ingerek, feledékeny a napi dolgokban, képtelen hallgatni. Impulzivitás nehezére esik kivárni a sorát, rögtön kimondja a választ, félbeszakít másokat, megszakítja mások játékát, ráerőszakolja magát másokra. felelősség hárítása uralkodás másokon Magatartászavar idegrendszere csökkent terhelhetőségű, érzékeny a meteorológiai változásokat, fáradékony, nehezen viseli a változásokat, zajokra érzékeny, szüksége van naponta többszöri pihenésre, egyedüllétre, szüksége van érthető és állandó szabályokra szemkontaktus kerülése alkalmazkodóképesség zavara meggondolatlanság 259

260 Viselkedészavar az életkor szerint elvárható magatartás negatív irányú változása, tartós és rendszeres magatartásformák: durvaság, mások megsértése, emberek, állatok iránti agresszió, rongálás, szabályok súlyos megsértése. verekedés, csavargás szemtelenkedés a felnőttekkel bizonytalan körbetekintgetés zavart nevetgélés körömrágás ujjszopás visszahúzódás gyakori hallgatás szófogadatlanság bohóckodás lopás Oppozíciós zavar (szembeszegülő, dacoló magatartás zavar) tartósan ellenszegül, dacos, gyakran vitatkozik a felnőttekkel, másokat szándékosan bosszant, bosszúálló, sértődékeny, gyakran hibáztat másokat. Emocionális zavar apátia, érdeklődés hiánya, közönyös, nem játszik, fáradt, ingerlékeny, alvás- és táplálkozási zavar. gyakori hasfájás Szorongásos zavar szeparációs (elvesztéstől való félelem) szorongás, szociális (otthon érzi jól magát, fél az ismeretlen helyzetektől) szorongás, kényszeresség: rituálék pl: tisztálkodás, ellenőrzés. TIC zavar önkéntelen, gyors, nem ritmusosan visszatérő izommozgás vagy hangadás, szavak ismételgetése, váratlan helyzetekben, stressz fokozza Magatartászavarok kezelése 260

261 A kezelésnek igazodnia kell a magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával. A mozgásterápia szintén célravezető lehet, ha a magatartászavar másodlagos tünetként alakul ki, ráépül a tanulási nehézségekre. Egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek. Ebben az esetben célravezetők lehetnek a különböző stresszoldó technikák is, amelyek segítenek feldolgozni a korábbi kudarcok hatásait és ezáltal meggyorsítják a viselkedésben bekövetkező pozitív változásokat. A családi szocializáció problémáit, a korai negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stresszoldó technikák segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a családterápia vagy a gyermek egyéni pszichoterápiája. A család által közvetített negatív normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük, megtanuljanak szembenézni problémáikkal. A csoportdinamikai jelenségek kezelése megtanulható. Kezelése: mozgásterápia, családterápia, relaxációs technikák, kognitív terápia, tanulási készségek javítása Tanulási nehézségekkel küzdő gyermek Tünet együttes pszicho pedagógiai meghatározása Okai A tanulási zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthetők. A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a koordináltság, a beszéd, az olvasás, az írás, a betűfelismerés, a számolás, a szociális kompetencia és az emocionális érettség. A tanulási zavar befolyásolhatja bármely átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását, magatartását. A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében: az egyes részképességek fejletlensége - pl. a beszéddel kapcsolatos problémák - gyenge hallási, látási észlelés - fejletlen kézmozgás 261

262 genetikai vagy örökletes tényezők terhesség alatti problémák szülés körüli nehézségek (pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.) csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok állhatnak. minimális agykárosodás (MCD, POS stb.) az egyes perceptuális (észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya gyenge verbális, nyelvi készségek A tanulási zavar jellemzői A tanulási zavart legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki. Túlnyomóan a probléma a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében lép fel. A tanulási zavar kritériumai a tanulási teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás) A tanulási zavar típusai Részképesség zavarok Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók. Részképesség zavar: a motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel. A kognitív funkciók zavarai A percepció zavarai - Az egyensúlyrendszer zavarai - Az auditív rendszer zavarai - A vizuális rendszer zavarai - A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai 262

263 A motorikum zavarai Komplex tanulási zavarok Figyelemzavar Emlékezeti problémák A gondolkodás zavara Beszéd sajátosságainak zavara Az izomtónus zavarai : hipotónus, hipertónus A nagymozgások zavarai - rosszul integrált reflexek - zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban - A finommotorika zavarai - A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai Diszlexia: napjainkban vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek. Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége. Diszkalulia: a számolás nehézsége, számolási zavar. Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok Mi okozza a diszkalkuliát? Mi okozza a számolászavart? A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Ennek a tünet együttesnek is többféle megjelenési formája lehet. Előfordulhat, hogy maga a mechanikus számolás okoz nehézséget, nem alakul ki a szám- és mennyiségfogalom. Ettől függetlenül a matematikai logika jól működhet. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg, a mechanikus számolás nem okoz gondot, de a matematikai logika nem működik. Ilyenkor a gyerek ki tudja számolni a felírt példákat, de nem tud megoldani egy szöveges feladatot, megoldási tervet készíteni vagy egy egyenletet felállítani. A dyscalculia harmadik megjelenési formája lehet, amikor a gyermek nem képes sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket. Ha egy gyerek fordítva írja le a számokat, az nem dyscalculia, sokkal inkább dyslexiára utaló tünet. Természetesen a dyscalculia három típusa bármilyen kombinációban előfordulhat. Akár a három típus egyszerre is, amely teljes számolásképtelenséghez vezethet. 263

264 A tudomány mai állása szerint részben genetikai ok, részben korai évek betegségei, sérülései, ismeretlen behatások nyomán kialakult finom idegrendszeri eltérések, mely az agy információfeldolgozásában alakulnak ki. Ezek az eltérések a szimbólumok /számok, betűk/ kezeléséhez szükséges különféle részképességekre hatnak és ennek következménye a diszgráfia, diszkalkula, diszlexia. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat. Jellegzetes tünetei: Ennek a tünet együttesnek is többféle megjelenési formája lehet: Gyakori nehézségek számoláskor Nehezen tudnak számokat összehasonlítani. Gyakran számolnak az ujjaikon, felnőtt korban is. Gondot jelent a visszajáró ellenőrzése és az idő leolvasása analóg (mutatós) óráról. Rossz az időérzékük. Nehezen különböztetik meg a jobb és bal oldalt, és az égtájakat, még iránytű segítségével is. Rosszul vagy sehogy sem tudnak eligazodni elforgatott térképeken. Nehezen értik és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat. ( Az egyik napról a másikra elfelejti. ) Nehezen jegyzik meg számolást igénylő, vagy bonyolult pontozást használó játékokban, hogy ki hogy áll Nehézségeik vannak a sorozatokkal, azok megjegyzésével matematikán kívül is, például tánclépések. Nem az óvodapedagógus feladata, hanem szakember által vezetett terápiában fontos, hogy megtalálják a kiváltó okot és az ennek megfelelő területeket fejlessze, különben nem várhatunk tartós javulást az iskolai teljesítményben. Diszlexia: A tanulási zavarok, mint a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia. tünetek, amelyek sokféle okra vezethetők vissza. 264

265 Számtalan jel mutat a diszlexia-veszélyeztetettségre. A tájékozódás területén: nincsenek tisztában a jobb-bal, gyakran az előtt-mögött, lent-fönt irányokkal, nehezen tájékozódnak a térben. Rajzaikon is aránytalanok az alakok, azok egymáshoz való helyzete bizonytalan. A balkezesség egyértelműen nem utal a diszlexiára. Nagyobb baj az, ha keresztezett a preferencia, vagyis ha például jobb kezes, de bal lábas, szemes. A mozgás területén is vannak figyelmet érdemlő jelek: a finommotoros ügyetlenség nehezen kapják el a labdát, rosszul fogják a ceruzát, egyensúlyi problémáik vannak. Az intő jelek a beszédnél is megmutatkoznak: későn kezdenek el beszélni, artikulációjuk elmosódott. Szegényes szókinccsel fejezik ki magukat. Utasításainkat, történeteinket többször el kell mondanunk, hogy megértsék, nehezen adják vissza a hallottakat. Emiatt nem is szívesen hallgatnak meséket. Ezeknek a gyerekeknek a figyelme szétszórt, csak rövid ideig képesek egy dologra koncentrálni. Munka közben minden apró dologra felfigyelnek, kizökkennek a feladatvégzésből. Emlékezetük rövid idejű, nem tudják felidézni az aznap történteket, ha pedig felidézik, az időrendi sorrendet gyakran összekeverik. Magatartási problémáik is vannak: vagy bohóckodással, csúfolódással, agresszióval hívják fel magukra a figyelmet, vagy zárkózottak, magukba fordulnak, nem szívesen barátkoznak társaikkal. A diszlexia öröklődő is lehet, ezért fontos tudni, nincs-e a családban diszlexiás. Természetesen egy-egy tünet felbukkanása még nem jelent veszélyeztetettséget, de érdemes rá odafigyelni. Tartsunk folyamatos kapcsolatot a szülővel, kérjük ki gyermekükről a véleményét, és tudassuk vele mi is a tapasztalatainkat, meséljünk az óvodai viselkedéséről is. Minél többet tudunk a gyermekről, annál hamarabb jöhet a szükséges segítség. 265

266 ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI, hogy minél többféleképpen, minél több érzékszervet bevonva, sokféle tevékenykedtetésre késztetni, motiválni és fejleszteni játékok segítségével, vezetni a játszás, játszva tanulás, tevékeny alapú tanulás folyamatában a kisgyermeket. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Észre kell venni, jelezni kell, az átlagtól eltérő, tanulási nehézségekkel küzdő eseteket. Szükség esetén szakember bevonásával korrigálni a tapasztaltakat, a kisgyermekkorban még a megelőzésnek, korrekciónak óriási szerepe van, mielőtt rögzülne, és a megcsontosodott kudarcok nehezítenék a tanulás folyamatát. BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUSOK Felméri a gyermekek értelmi képességeit, a differenciálás megfelelő módja és formája jellemző. Felhasználja a mérési, értékelési eredményeket pedagógiai gyakorlatában. Alkalmazott módszerei a tanulás-tanítás eredményességét segítik. Felismeri a gyerekek tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál. Dokumentálja a fejlődésben lemaradt gyermekek részképességeinek fejlesztését, differenciált feladatadását. Biztosítja ezen gyermekek fejlődéséhez az inger gazdag környezetet (zene, ének, vers, mondóka), és a természetes mozgás és figyelem fejlesztést. Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési nehézségeit, képes számukra segítséget nyújtani, szükség szerint megfelelő szakember segítségét kérni. Figyel az egyéni igényekre, tudatosan veszi figyelembe a pedagógiai asszisztens, dajka, fejlesztő pedagógus segítségnyújtásának területeit. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a teljesítményre vonatkoznak. A gyermekek érdekében együttműködik a kollégákkal, szülőkkel, fejlesztő és gyógypedagógussal, szakmai partnerekkel. A felmerülő problémákra önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon reagál, kezeli és intézi. Fejlesztési terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Terveihez kapcsolódó önreflexiók az eredményeket, de a sikertelenségek okát is feltárják. Megfogalmazza további pedagógiai feladatait. ÓVODAVEZETŐ A gyermeki fejlődés eredményének javítására helyezi a hangsúlyt. Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények változásáról, a gyermekek fejlesztéséről. Irányítja a differenciáló, tanulást támogató eljárásokat. 266

267 Gondoskodik, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális támogatást kapjanak. INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK Az intézmény a fejlesztési tervek elkészítése során egyeztet a fejlesztő és gyógypedagógussal. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük szerint javaslataikkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a fejlesztésre, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés A tanulási képességeket meghatározó és fejlesztendő pszichikai funkciók Pontos és differenciált vizuális észlelés alak, forma, méret, szín pontos felfogása, összetartozó résnevelés fő feladataizek értelmes egészként való észlelése, (Gestalt-látás) megadott formák - színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetbõl észlelése) adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése, vizuális információk téri elrendezése, vizuális információk sorba rendezése. (figura, háttér A hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése, adott hangok kiemelése, adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása. Összerendezett, koordinált mozgás, szem - kéz koordináció A látott - hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása. Rövid idejű vizuális - verbális memória. Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció 267

268 A tanulási zavar diagnosztizálásának kritériumai Azonnal szembetűnő, hogy a: tanulási potenciál, a tanulási eredményesség, az intelligencia szint, és a teljesítmény között nagy eltérés tapasztalható. A különbség nagysága határozza meg a tanulási zavar minőségét és a fejleszthetőség hatékonyságát. A megsegítés formái (terápia) más-más megközelítést igényelnek egy érzelmi, szociokulturális, vagy egyéb ok miatt megjelenő tanulási zavar esetén. A leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok A percepció zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése. A beszédszerveződés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási zavarhoz vezethet. Az emlékezet gyengesége: A memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge működése a tanulási nehézségre ható tényező. Az emlékezet egyenetlensége, a verbális tartalmak megőrzése, felidézése, a rövid- és hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés, pontatlan, hiányos lehet. A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban, térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány észlelését, tartását nehezíti. A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alapkulturtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja. A tanulási zavar jelentős okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik meg. Tanulási nehézség esetén fejlesztő pedagógiai megsegítés javasolt. Ez a tevékenység a fejlesztő pedagógus kompetenciájába tartozik, de gyógypedagógus ugyanúgy végezheti, hiszen a gyógypedagógus egyben fejlesztő pedagógus is. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása illetve megerősítése. 268

269 A motiváció növelése, bátorítás, bíztatás, sikerek, eredmények kiemelése, dicséret, elfogadás, együttérzés, Büntetés, megszégyenítés mellőzése, Bizalom légkörének megteremtése, BELSŐ ELVÁRÁSOK ÓVODAPEDAGÓGUS Problémahelyzetek biztosításával az SNI-s gyermek önállósodását, az önálló problémamegoldó gondolkodását, fejlődését segíti. Felméri a gyermek érzelmi, értelmi, szociális, erkölcsi állapotát, tanulási nehézségeit. Hatékony gyermek megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő, változatos módszereit alkalmazza. Fogalomhasználata a gyermek fejlettségéhez igazodó. Pedagógiai, fejlesztő munkáját egyéni (hosszú távú) fejlesztési tervben, a programban meghatározott módon tagolva tervezi meg, készíti el. Tudatos tervező munka jellemzi, terveit a megvalósítás és eredményesség függvényében felülvizsgálja. Használja szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. (helyes viselkedés, cselekvés, kommunikáció, együttműködés) Figyelembe veszi a gyermek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, szükségleteit, igazodik a gyermek tempójához, szükség esetén változtat előzetes tervein. a fejlesztés érdekében használja az IKT eszközöket. Az önálló tapasztalatszerzéshez a gyermek egyéni képességeinek megfelelő (esetleg sérülés specifikus) eszközöket biztosít. Figyelembe veszi az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Elfogadó légkört teremt, a gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Értékelésével, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti.(megfigyelései, produktumok elemzése. Ösztönzi az SNI - s gyermeket a kommunikációra. Nyitott a szülővel való együttműködésre, használja az infokommunikációs eszközöket a kapcsolattartás érdekében. Tájékozódik az integráció, inkluzív pedagógia eredményeiről képzési lehetőségekről. A továbbképzésen, belső képzésen szerzett tudást beépíti napi tevékenységébe. Dokumentumai szakmai tudást tükröz. ÓVODAVEZETŐ Együttműködik munkatársaival, iránymutatást ad, hogy az intézmény a SNI-s gyermekek tanulása területén elérje a kitűzött céljait. 269

270 A gyermeki fejlődés eredményes javítására helyezi a hangsúlyt. Beszámolót kér az SNI-s gyermekek egyéni fejlesztésen alapuló dokumentáció alapján a változásokról, fejlődésről, valamint arról, hogy a kollégák felhasználják-e a tapasztalatokat a gyermekek fejlesztése érdekében. Nyomon követi, hogy az intézményben kialakított célokban, alapelvekben és követelményekben megjelenik-e a fejlesztő jelleg. Irányítja az intézményben az SNI-s gyermekek differenciáló, egyéni tanulást, a gyermekek egyéni fejlesztését. Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, értékelésében, támogatja őket terveik és feladataik teljesítésében. Kellő tapintattal és szakszerűen oldja meg a SNI-s gyermeket nevelő családdal a felmerülő konfliktus helyzeteket. Az SNI-s és BTM-N-es gyermekekkel kapcsolatos jogszabályi, törvényi változásokról tájékoztatja az érintett kollégákat. Irányításával az egyéni fejlesztés dokumentumait a jogszabályoknak megfelelően állítja össze, a nevelőtestület segítségével. INÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK Az intézmény nevelési-oktatási célja határozza meg az SNI-s gyermek neveléséhez fejlesztéséhez alkalmazható módszerek, elvárások kiválasztását, alkalmazását. A pedagógiai folyamatok, a személyiségfejlődést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, (a gyermekek) a munkatársak elégedettségét, a fenntartói elvárásokat szolgálják. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok az SNI-s gyermekek adottságait figyelembe veszik, ezek megjelennek a pedagógus tervező munkájában. Az intézményben az oktatási-nevelési munka alapjaként az SNI-s gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére nagy hangsúlyt fektet. A gyermeki teljesítményeket nyomon követi, dokumentálja, elemezi, fejlesztési tervet készít. A gyermekek fejlettségi szintjéről folyamatosan visszacsatol szülőnek/gondviselőnek. A személyiségfejlesztés eredményét nyomon követi, (óvodai dokumentumokban, mindennapi gyakorlatban), ha szükséges fejlesztési korrekciókat hajt végre. Az intézmény nyomon követi HAPP-ban foglaltak megvalósulását. Rendelkeznek a pedagógusok a nevelés, oktatás, fejlesztés kapcsán a megfelelő információkkal. Mindezeket etikus formában alkalmazzák a gyakorlatban. Az intézmény szakmai támogató rendszert működtet: felzárkóztató célú egyéni fejlesztés, kapcsolatot tart fenn a szakmai támogató hálózattal. Az SNI-s gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. 270

271 A fejlesztést segítő eszközök, módszerek kiválasztása, alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. 31. Kimagasló képességekkel rendelkező, tehetség ígéretes gyermek nevelése, fejlesztése A tehetség fogalma, fajtái A gyermeki tehetség megnyilvánulási lehetőségei átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. Az átlag feletti általános képességek magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Képesség csoportok: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. A tehetségre éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. 271

272 A feladat iránti elkötelezettség érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. A tehetség kibontakozása és fejlődése Soktényezős a tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. A pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. A tehetségfejlesztés függ magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli, idegen nyelv elsajátítás tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor alapozó korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy törődünk velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad elkülöníteni a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat A tehetség azonosítása, felismerése Segítségül néhány alapelv: Az azonosításhoz a Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelni kell. /átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség / A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. 272

273 A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek. A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A tehetséges gyermek személyiségjegyei Értelmi, szellemi hatékonyság. Nyitottság, az újdonságok iránti fogékonyság. Önmegvalósítási szándék, önkifejezési akarat. Pozitív énkép, én erő, magabiztosság. Impulzivitás (kevéssé képes kontrollálni magát) Kreativitás, humor, eredetiség. Intuitív, ötletgazdagság. Merészség, kockázatvállalás. Érzékenység, problémaérzékenység. Nonkonformizmus. A tekintély megkérdőjelezése (korlátozások, kötöttségek, szabályok nehezen tűrése) A kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, és szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjukban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve szabadon választott foglalkozások keretében A tehetségfejlesztő programok célkitűzései A képességek mellett a személyiség-tényezők formálása is nagyon fontos szerepet kap a programban. a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal), szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. Ezen szempontokat kell figyelembe venni az intézményi, vezetői éves munkaterv és a csoportok munkateveinek kidolgozásánál és megvalósításánál. 273

274 Speciális célok a tehetséggondozásban A gyermek személyiségjegyeinek fejlesztése, gazdag, sokszínű programok biztosításával, tevékenység alapú tanulással, szabad játék és fejlesztő eszközök biztosításával. Pl. Emlékezet, fantázia, logikus gondolkodás, mozgás, sportágakban való kiemelkedő teljesítés, kreativitás, szocializáció, nyelvérzék, idegen nyelv tanulása, matematikai kompetencia, ének - zenei tehetség, kiemelkedő hallás stb. A gyermek személyiségjegyeiben megmutatkozó gyengeségek erősítése A gyermek megismerése, egyéni fejlesztési terv készítése során feltáruló hiányosságok pótlása, fejlesztése, melyek megakadályozzák, vagy nehezítik a gyermek tehetségfejlődését. A zenei, mozgásos foglalkozások szerencsésen egészítik ki az intellektuális irányultságot, segítik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal. Így fejlődik komplex személyisége. Együttműködés a családdal A tehetséggondozást sem tudjuk a szülő hatékony közreműködése nélkül megoldani. Három környezeti tényező játszik döntő szerepet a gyerek tehetségének kibontakozásában: az óvoda, a család és a társak. Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere. Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai: célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, 274