KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE ÉPÜLŐ HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Mándoki Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete

Átírás

1 KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE ÉPÜLŐ HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: nevelőtestülete MÁNDOK 2018

2 T A R T A L OM J E G Y Z É K MÓDOSÍTÁS INDOKLÁSA, TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 1 BEVEZETŐ BEMUTATKOZÁS GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata Óvoda iskola kapcsolata Az óvoda egyéb kapcsolatai AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI Az óvodai nevelés általános koncepciói Az óvodai nevelés alapelvei Az óvodai nevelés céljai A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Az óvodai élet tevékenységi formái Játék A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Szülők részéről igényelt tevékenységformák és az intézményi tehetséggondozás Szülők által igényelt tevékenységformák, szolgáltatások... 75

3 Intézményi tehetséggondozás Munka jellegű tevékenységek Tanulás A tanulás szervezési szabályai Módszerek, eszközök, munkaformák Az óvodapedagógusok tervező, írásos munkája Csoportnapló Nevelés tervezése Kötelező mérés és a gyerek fejlődésének nyomon követése az elektronikus naplóban Az óvodapedagógus tervezési feladatai GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvodába lépés feltételei A gyermekek kötelességei és jogai, a tankötelezettség... 96

4 MÓDOSÍTÁS INDOKLÁSA, TÖRVÉNYI HÁTTÉR Pedagógiai Programunkat a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012.(VIII.31.) EMMI Rendelet, a 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet - az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításaként megjelent 137/2018. (VII.25.) Korm. Rendelet, 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet - Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - alapján felülvizsgáltuk. A jelenlegi módosítást a törvényi és az intézményben történt személyi változások tették szükségessé. Programunkban megőrizzük az eddigi gyakorlatunk eredményeit és legjobb tapasztalatait. Nevelőtestületünk minden tagja azonosul az Alapprogramban megfogalmazott alapelvekkel. 1

5 BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy: a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az 2

6 óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti a saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. 3

7 1. BEMUTATKOZÁS A a Mándok és Benk Intézményi Társulási Tanács által fenntartott intézmény. Óvodánk Szabolcs Szatmár Bereg megyében, a Tisza-könyökbe, Mándok városban található. Az intézmény kettős feladatot lát el, kisgyermekek bölcsődei gondozását - mely szociális funkció, másrészt az óvoda által a 3-7 éves korú gyermekek nevelését végezzük. Jelenleg intézményünk 7 óvodai csoporttal és egy bölcsődei csoporttal működik. Az intézmény alaptevékenysége az óvodáskorúak óvodai nevelése, valamint az óvodai nevelőmunkát segítő, a teljes óvodai élettel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ben készült el az első pedagógiai programunk, ami a külső világ megismerésére épül, az aktuális törvényi előírás mellett folyamatosan formáljuk. Az óvodába járó gyermekek összetétele heterogén, mert egyaránt érkeznek jó és kevésbé jó szociális környezetből. Egyre magasabb a hátrányos helyzetű (HH), illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek létszáma, ezért nekünk óvodapedagógusoknak tudatosan kell élmény gazdag fejlesztő programokat biztosítani a gyermekek személyiségének kibontakozása érdekében. Az óvodapedagógusaink szükség szerint végzik az egyénre szabott differenciált fejlesztéseket az egyéni fejlesztési tervek alapján. Adottságaink közé tartoznak a jól felszerelt csoportszobák, folyamatosan megújuló belső-külső környezet nagy alapterületű óvodaudvaraink, műfüves focipályánk, Kneipp tartásjavító ösvényünk, bitumenes közlekedési pályánk társas játékokkal. Mindezekkel végtelen lehetőség nyílik a mozgásos tevékenységek kiélésére, környezet közeli tapasztalatszerzésre. Élményszerző kirándulásokat szervezünk közeli erdőhöz, Tisza folyóhoz. Tisztában vagyunk azzal, hogy hatékony nevelőmunkát kizárólag személyes példamutatással tudunk elérni, ezért mindent a személyes élmény nyújtásával és a közösségben történő együttes átéléssel mélyítünk el. 4

8 Az intézmény jellemző adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Az óvoda címe: 4644 Mándok Béke utca Az óvoda telefonszáma/fax száma: 06-45/ OM azonosító száma: Az óvoda, alapító, fenntartó, irányító és felügyeleti szervének neve, székhelye: Alapító szerve: Mándok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete /4644 Mándok, Ady E. út 1. Joggyakorló és fenntartó: Mándok-Benk Óvodai Intézményi Társulás 4644 Mándok, Ady E. út 1. Az alapító okiratának száma, kelte: 3/3-2/ Az intézmény vezetője: Sántháné Németi Zsuzsanna 5

9 Gyermekkép: 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Mindennek tükrében kiegyensúlyozott, kezdeményező, kreatív gyermekeket szeretnénk nevelni egyéni sajátosságaik figyelembevételével, akik fogékonyak a természet szépségeire, toleránsak társaikkal és a felnőttekkel szemben. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép: A családi nevelés kiegészítőjeként, törekszünk számos szülővel közös programot szervezni a nevelési évben, törekedve egymás megismerésére, jó kapcsolat ápolására. A gyermekek érdekét szem előtt tartva az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a szeretetteljes, derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó, bizalomteli légkört, melyben neveljük a gyermekeket (legkorábban két és fél) harmadik életévétől az iskolába lépésig. Kialakuljanak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások. Alkalmazkodó képesség (szerepjátékban, szabályjátékban, munkában, kooperatív módszerekben, szokás-szabályrendszerben) Együttműködő képesség (az önérvényesítés és az alkalmazkodó képesség helyes aránya úgy a játékban, mint a tanulásban) Kudarctűrő képesség (a tanulásban soha ne érje a gyermeket kudarc) Az óvodai nevelésünk célja: Segítse elő az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 6

10 Jövőképünk: Intézményünk jövőképét az intézmény nevelőtestületével, alkalmazotti közösségével együttműködve, eddigi eredményeinkre, értékeinkre, hagyományainkra alapozva formáljuk a modern kor elvárásaival tartva a lépést. Arra törekszünk, hogy a továbbképzéseken és az önképzések által szerzett kompetenciaterületek megfeleljenek az Alapprogram, a helyi Pedagógiai Program és az Intézményi Önértékelési Program elvárásainak, segítsék elő a magas színvonalú szakmai munkavégzést, intézményi működést. Ahhoz, hogy megfeleljünk a mai kor elvárásainak, a folyamatban lévő és várható társadalmi változásoknak, a korszerűbb, biztonságosabb működéshez állandó fejlesztésekre van szükség. A kihívásoknak csakis együtt, erőforrásaink optimális mozgósításával tudunk megfelelni. Intézményünk gyermekközpontú, ahol a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, innovatív, szakmailag jól megalapozott nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel dolgozunk, ezt kívánjuk fenntartani. Jól működő partnerkapcsolataik ápolása fejlesztése, legfőképpen a családokkal, az együttnevelés érdekében. Pedagógiai alapelveink: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezze, barátságos, derűs, szeretetteljes óvodai légkörben, amely igazodik az életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, a személyiségfejlődés színtere, a tanulási készség, a képességfejlesztés leghatékonyabb módja, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. A természet adta kincseknek, a felnőttek világának megismerésében aktív, öntevékeny részvétel. Nevelésünk során megjelenik az inkluzív pedagógia, (bármely szempontból eltérő egyének elfogadása és többséggel történő együttnevelése) 7

11 A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön, és a differenciált pedagógia részese legyen. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma. A gyermek beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermekei kérdések támogatása. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. A gyermekszem fényesség és bizalom Vezéreljen téged is az utadon. (Szűcs Imre) 8

12 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretetet kap, viszonozza azt, de ha nem kap szeretetet, nincs mit visszatükröznie. (Ross Cambell) Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodáskorú gyermekek testi- és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a.) Az egészséges életmód alakítása b.) Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés c.) Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség nem a természet ajándéka, hanem olyan érték, amiért napról-napra tenni kell valamit (Székely Lajos) Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése az óvodás korúaknál kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladatai ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve 9

13 tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása biztosítani kell a gyermek jó közérzetének a nyugodt, családias, egészséges környezetet A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Mindezért nagyon fontos, hogy óvodánk szokás-szabályrendszere, a nevelési hatások eredményesen elősegítsék, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően legyenek képesek a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Célja: Megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az adekvát, és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása a gyermekek számára. Feladatok: Gondozás, szokás-szabályrendszer kialakítása, testi nevelés, kellő mozgásigény kielégítése Betegségek megelőzése, a gyermekek kellő edzettségének kialakítása, megfelelő óvása Egészséges, biztonságos környezet biztosítása Helyes életritmus megszervezése 10

14 Gondozás, szokás szabályrendszer kialakítása, testi nevelés, kellő mozgásigény kielégítése Óvodáskorú gyermekeink között évről-évre egyre több a HH/HHH-s gyermek és ez meghatározza a gondozásukkal kapcsolatos feladatainkat. Családlátogatásaink során tájékozódunk a gyermekek otthoni körülményeiről, szokásairól, amelyben nagy eltérések és lemaradások tapasztalhatók. A befogadás ideje alatt megismertetjük a gyermekkel a mosdó, a WC helyes használatát, a testápolási szokásokat. Ezek a szokások úgy alakulnak ki helyesen a gyermekeknél, ha minden felnőtt azonos módon, és következetesen folyamatosan gyakoroltatja velük. Az otthoni rendszertelen, egyoldalú szegényes táplálkozást próbáljuk az óvodában változatos, vitamindús új ízekkel felváltani, amit kulturált, esztétikus körülmények között fogyasztanak el. Ünnepeink során a hagyományos ételekkel is igyekszünk megismertetni őket, pl.: farsang-fánk, karácsony-mézeskalács, nagypéntek-hal, pattogatott kukorica, stb. Már hagyomány, hogy február egészségnevelési hónap, mikor a szülőkkel is megismertetjük a különböző zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának fontosságát, és a sok indokolatlan édesség, valamint a cukorfogyasztás kiküszöbölését. Igyekszünk meggyőzni a szülőket a megfelelő rágás és vízivás fontosságáról. Ilyenkor szervezünk előadásokat az ép testben ép lélek címmel, amelynek fő témái az egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás, fogápolás, hajápolás, higiénia. Az öltözködésnél a rétegeset hangsúlyozzuk a szülők körében. A gyermekek ruházata legyen tiszta és praktikus, ezt önmaguk is igényeljék! Naponta szervezünk mozgásos tevékenységeket, mindennapos mozgást, amely hozzájárul a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Ilyenek például a mozgásos szabályjátékok, népi játékok, körjátékok, zenés torna a folyosón. Megfelelő időjárás esetén a heti fő mozgás tevékenységet a szabadban, az udvaron tartjuk, (műfüves vagy bitumenes pályán) ha az idő rossz, akkor egy csoportszobában 11

15 végezzük (a megnövekedett gyermeklétszám miatt a tornaszobában csoportszobát kellett kialakítanunk). Biztosítjuk az alváshoz, a pihenéshez szükséges nyugodt feltételeket, de figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét is, biztosítva a korábban ébredőknek a csendes tevékenységet. Az ágyneműt a szülők biztosítják kéthetente, illetve szükség szerinti mosással. Betegségek megelőzése, a gyermekek kellő edzettségének kialakítása, megfelelő óvása Az óvodába csak egészséges gyermek járhat, ha napközben megbetegedik, akkor a szülőt értesítjük, szükség esetén orvoshoz visszük. Kellően oda kell figyelnünk, ha a gyermek ingerlékeny, kapkodó, visszahúzódó, félénk, sírós, passzív, esetleg agresszív, mivel ez visszavezethető kedvezőtlen családi légkörre, vagy valamilyen súlyos megrázkódtatásra. Ezek a gyermekek fokozottabb törődést, gondoskodást igényelnek. A veleszületett rendellenességek korai felismerése és kiküszöbölése lehetővé teszi, hogy mielőbb szakember foglalkozzon a sérült gyermekkel. (nagyothallás, nem megfelelő látás, lúdtalp, testtartási rendellenesség) Minden nap biztosítjuk a szabad levegőn tartózkodást, az időjárástól függően változó időintervallumban Hetente egyszer rövidebb, hosszabb sétát tesznek életkoruknak megfelelően Az évszakok adta lehetőségek kihasználása: - tél - szánkózás, csúszkálás, - tavasz- tavaszi erdei séta, kirándulás (egész napos) - nyár- erdők, mezők kincseinek gyűjtése (túra, szabadban főzés) - ősz- erdei kirándulás, gyalogtúra Nyári melegben biztosítjuk a vízzel való játszás lehetőséget a gyermekeknek. 12

16 Egészséges, biztonságos környezet biztosítása Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakítását, ezért nagyon fontos gondoskodnunk a megfelelő tárgyi környezetről, amelynek egyik színtere az óvodánk udvara. Udvarunk tágas, a gyermeklétszámnak megfelel. A játszóhelyek kialakítottak: homokozók, mászókák, hinták, pihenőhelyek, mini arborétum, közlekedési pálya, Kneipp ösvény, műfüves focipálya áll a gyermekek rendelkezésére, biztosítva a változatos tevékenységéhez a színteret. Folyamatosan alakítunk ki a napos részek mellé árnyékos részeket is. (fák, cserjék ültetése) A játékok, sporteszközök biztonságára folyamatosan odafigyelünk. Az udvari játékok bővítését folyamatosan végezzük. A csoportszobák megfelelő méretűek, világosak, hideg időben az egész napos játék, tevékenység színterei, de az étkezés, az alvás helye is. A folyosó egyben öltöző is, mely nagy létszám esetén zsúfoltságot jelent. Az egészséges, tiszta környezet legfontosabb feltétele az alapos takarítás, fertőtlenítés, melyet igyekszünk hatékonyan betartani Érzelmi nevelés, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A gyermekkor évei azok az esztendők, mikor a szív A legérzékenyebb és legformálhatóbb. Amit oda elültetünk, azt aligha lehet valaha is onnan kipusztítani. / Oberlin / 1. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége, a magatartás érzelmi beállítódása. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi 13

17 biztonság, állandó értékend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Célja: A gyermek tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása érzelmi biztonságot nyújtó közösségen belül. A sivár, szegény érzelmi környezetből jövő HH/HHH s, illetve SNI-s gyermekekkel tartós, szeretetteljes kapcsolat kialakítása. Az értékorientált szemléletmód kialakítása, helyes erkölcsi normákra törekvés példamutatással az élet minden színterén. 14

18 A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhessen, ha arra van igénye. Feladataink: A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. A gyermek az óvodapedagógusokban, és az óvodai dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv az életet szolgálja! Nemcsak a jelenét, a jövőjét is: azt a nyelvet, amelyet örökbe kapunk, új szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adni utódainknak. (Kosztolányi Dezső) Az anyanyelv fejlődését sokoldalú tevékenységgel, tartalmas társkapcsolatok alakításával igyekszünk formálni. A tevékenység közbeni kommunikáció, a tevékenységek sokszínű élmény feldolgozása, a gyermekek természetes szükségletévé kell, hogy váljanak az egészségesen fejlődő gyermekek számára. A mintakövető utánzás útján történő tanulás a beszédet fejleszti, a kommunikációs szituációhoz való alkalmazkodást, és a stílus kialakulását is segíti. Az óvodai program speciális tevékenységi formája különböző nyelvi kommunikációs játékformák. A társas együttlétek alkalmával igazi szórakozást, intellektuális örömet élhetnek a gyermekek a nyelvi játékokkal. A nyelv sokszínűsége, mobilitása, variálhatósága, a szavak tartalmának gazdagsága, a nyelvi játék és a humor forrása. A megoldás és mondogatás közben keletkezett öröm, jóérzés. Elégedettség nagyon fontos része a teljes érzelmi életnek. A társas együttlét, a csapatmunka a szociális érzelmek esetenkénti keletkezését, erősödését jelenti. A nyelvi játékok tartalma, formája igazodjon a gyermek életkorához: csak amit élvez az a jó! 15

19 Célja: az anyanyelv ismeretére és megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására kell, hogy irányuljon a figyelem. Feladat: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, a non-verbális jelzések (mimika, gesztus), a hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, a hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, a 16

20 szókincs és kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikák, szinonimakereső játékok stb.) a nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelel artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, a versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló beszélgetésre. Értelmi fejlesztés Az értelmi nevelés alapelvei Tevékenykedtetés Folyamatosság Rugalmasság Sokszínűség Egyéni fejlesztés Kiindulópontnak kell tekinteni a gyermeknek az őt körülvevő világról szerzett tapasztalatait, ezeket kell megértetni, feldolgozni, rendszerezni. Az óvodáskorú gyermeknél kiemelt szerepet kap a mozgásfejlesztés és az érzékelő apparátus fejlesztése. Fontos, hogy egy szervezett fejlesztésen belül is legyen módja a gyermeknek a minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre. Ezzel egyrészt bővítjük, rögzítjük a gyermekek ismereteit, másrészt változatosabbá, élvezetesebbé tesszük a tevékenységet. Nem a minél több ismeret továbbítása a cél, hanem az ismeretek megszerzéséhez, feldolgozásához, rendszerezéséhez, reprodukálásához szükséges képességek fejlesztése. A fejlesztés alatt, a képességszint szerinti egyéni fejlesztést értjük. 17

21 Feladat: Az érdeklődés felkeltése Sokoldalú, gazdag tapasztalat nyújtása A megértés, rendszerezés segítése Logikai, alapműveletek gyakoroltatása Az egyéni képességszintek felmérése, továbbfejlesztése Értelmi képességek fejlesztése Tevékenykedtetés A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Kedvvel és örömmel beszél, Beszédjük kulturált és érthető, Szókincsüket a gazdag szókészlet jellemezze. Érdeklődik az őt körülvevő dolgok iránt Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal képes kifejezni. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik A gyermek törekszik a végzett tevékenység, a körülötte történő dolgok összefüggéseinek felfedezésére, Próbálja megfogalmazni a változások tartalmát, Az önkéntelen figyelmét kiegészíti a szándékos, növekszik a figyelem tartalma, terjedelme Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van 18

22 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek A dolgozói létszám: 26 fő, ebből 15 fő óvodapedagógus, 7 fő dajka, 1 fő óvodai gondozónő, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő óvodatitkár Iskolai végzettség: Óvodapedagógusok: felsőfokú végzettség: 15 fő - ebből szakvizsgázott pedagógus: 3 fő Dajkák: érettségi, dajka-szakmunkás bizonyítvány: 8 általános, dajka-szakmunkás bizonyítvány: 6 fő 1 fő Pedagógiai asszisztensek: felsőfokú végzettség: érettségi: 1 fő 1 fő Óvodatitkár: érettségi: 1 fő Takarító-gondozónő: érettségi 1 fő 19

23 Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá (Jan Carlson) Fontos, hogy a dolgozók biztonságban érezzék magukat az óvodában, találjanak örömet hivatásukban. Az önbecsülés elősegítésének elengedhetetlen kelléke az érzelmi jólét biztosítása. Szükséges a tanulási, szellemi, és teljesítőképesség fejlesztéséhez. Az óvodapedagógusoknak a következő pozitív személyiségjegyekkel kell rendelkezniük: a gyermekek szeretete, megértése, megbecsülése pedagógiai tapintat, az inkluzív pedagógia iránti nyitottság tolerancia nyelvtanilag helyes beszéd kiegyensúlyozott állapot, érzelmi gazdagság segítőkészség, optimista magatartás megfigyelő és helyzetfelismerő képesség A pedagógusok munkáját közvetlenül segítő munkatársaknak a következő pozitív személyiségjegyekkel kell rendelkezniük: elfogadó-befogadó, segítő beállítódás nevelésért vállalt felelősségérzet kommunikációs kultúra gondozottsága önismereti személyiségfejlesztő képzések iránti igény Minden dolgozónak rendelkeznie kell az együttműködés, egymásra figyelés képességével a mindennapok során. A szakmai ismeretek bővítésére az önképzésen túl az alkotó munkaközösségben is lehetőséget kínálunk. 20

24 A továbbképzéseken, ahol a pedagógiai és egyéb, a mindennapi munkában alkalmazható ismeretek magasabb szintű bővítésére is lehetőség van, igény szerint, az egyes óvodapedagógusok az érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt. Jellemző a nevelőtestületre a korszerű pedagógia iránti érdeklődés, az új keresése, ugyanakkor a már bevált hagyományok ápolása, amit a település földrajzi elhelyezkedése, a családok szociokulturális helyzete, a mindenkori gyermekalany és az intézmények mutatói nagyban meghatároznak Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Óvodánkban úgy az épület, mint az udvar felszereltsége megfelelő környezetet biztosít a nevelőmunkához. 150 férőhelyes az óvodánk (mely plusz-mínusz 20%fentartói döntés alapján eltérhet) Jelenleg 7 csoportszobával, és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezünk: 7 db óvodai csoportszoba 1 db logopédiai, fejlesztő szoba 1 db vezetői iroda 1 titkárság 1db óvodapedagógusi tartózkodó (óvónői szoba) 1 db elkülönítő, beteg szoba 4 db óvodai gyermek mosdó (1 gyermek mosdóban felnőtt wc is) 2 db felnőtt mosdó 1 db felnőtt öltöző, zuhanyzóval 1 db konyha 1 db eszköz raktár 1 db takarító felszerelési raktár 1 db takarítószer raktár melyben részben tornaszereket is tárolunk Jelenleg tornatermünk nincs, mivel a megnövekedett gyermeklétszám ellátására csoportszobává lett alakítva a 2018/2019-es nevelési évre 2018-tól ideiglenesen. 21

25 A teljes épület külső-belső korszerűsítése 2013-ban megtörtént, 2018-ban pedig a bal oldali szárny új tetőszerkezetet kapott, megnövekedett autóforgalom okán nagyobb parkoló kialakítására is sor került. Az óvodapedagógusok az önképzést, a munkacsoportok megbeszéléseiket az óvónői szobában tartják. A csoportszobák alapterülete a megfelelő a törvényi előírásoknak. A csoportszobák több funkciót is ellátnak, így ez a játék, az óvodai tevékenységek, az étkezés, mozgás és a pihenés színtere is. A berendezés megfelelő, melyet az óvodapedagógusok a gyermekek életkorát figyelembe véve alakítanak, formálnak. Az elhasználódást karbantartással javítjuk, és anyagi lehetőségeinknek megfelelően korszerűre, praktikusra cseréljük. A szakkönyvvásárlásnál tudatosan válogatunk, az értékes és hasznos könyvekből, amelyek felkészülésünket, és a gyermekekkel való foglalkozást, az ismereteink bővítését szolgálják. A gyermekek étkeztetése az önálló konyháról történik, hol igyekszünk a fejlesztést a HCCP rendszernek megfelelően biztosítani. Az óvoda udvara tágas, ahol esztétikus fajátékok biztosítják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, fizikai teherbíró képességük fejlesztését és gyermekek munkára nevelését. Minden korcsoport külön udvarrésszel rendelkezik. Továbbá óvodánk udvarán található: - 1db műfüves focipálya - 1db Kneipp tartásjavító ösvény - 1db bitumenezett közlekedési pálya, társasjátékokkal - 1db betonozott fedetlen terasz A Gyermekkert Alapítvány Közhasznú Alapítvány, a költségvetés, a pályázatokon nyert bevételek biztosítják, hogy évről-évre tárgyi feltételeinken javítani tudjunk. 22

26 4.3. Az óvodai élet megszervezése Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Az óvodába érkező gyermekek a legtöbben családban nevelődnek, illetve bölcsődei csoportunkba. Az óvoda folytatja a megkezdett nevelési folyamatot mindkét színtéren. A beiratkozás alkalmával informálódunk a gyermek eddigi életéről, kialakult szokásairól, az anya-gyermek kapcsolatáról. Befogadás: A tanévnyitó szülőértekezleten az óvodapedagógusok a szülőkkel történő beszélgetés után biztosítják a gyermek és a szülő igényeihez igazított egyéni befogadási folyamatot. Igény szerint minden gyermeket a pedagógusok az óvodába lépés előtt felkeresnek otthonukban és elviszik nekik az óvodai jelüket. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, sőt a nyár folyamán szervezendő Családi Napra is meghívjuk az új gyermekeket. A befogadás ideje alatt a gyermekek kedvenc játékait, tárgyaikat magukkal hozhatják. A befogadáskor a csoportban dolgozó óvodapedagógusok teljes műszakban dolgoznak, hogy segítsék a gyermekek gyorsabb beilleszkedését. Bármelyik életkorban történik a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás nemcsak a csoportban dolgozó felnőttektől várható el, hanem az óvoda minden dolgozójától. Az óvodapedagógus modell, példakép a társas kapcsolatok alakulásában, hisz ő szervezi meg, irányítja azokat a tevékenységeket, amelyeknek a gyerekek aktív résztvevői. A pedagógus modellhatása fejleszti a gyermekek viselkedéskultúráját, és segíti a másság elfogadását. Törekedni kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermekek számára biztonságérzetet. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. A folyamatos-rugalmas napirend is ezt a célt szolgálja, hogy a gyermekek kedvük szerint választhassanak a különböző tevékenységek közül, dönthessenek kedvük, és igényük szerint kivel, mit és hogyan játszanak. 23

27 A csoportszobákat igyekeztünk esztétikusan, családias jelleggel kialakítani, kuckókkal, sarkokkal, bensőséges zugokkal leválasztani, hogy legyen lehetőségük a gyermekeknek a játékban való elmélyülésre. Ahhoz, hogy gyermekeink jól érezzék az óvodában magukat, szívesen járjanak oda, tevékenykedtető élet szükséges, közös élmények, közös munkák biztosításával. Így óvodánk második otthonukká válhat. Érzelmekre épülő kapcsolatteremtés a felnőtt-gyermek között, amelyek erősítik a társas kapcsolatokat: A felnőtt-gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat lehet az alapja az új közegbe való beilleszkedésnek, az élmények feldolgozásának, a különböző viselkedési formák átvételének, a szokások- szabályok elfogadásának, az adódó konfliktushelyzetek megoldásának. Ezért igen fontos az érzelmi támaszt nyújtó őszinte, melegszívű óvó néni, aki igyekszik bizalmas kapcsolatot kialakítani a szülőkkel az együtt neveléshez, amely segítséget nyújt az egyének neveléséhez, jellemzőik megismeréséhez. A jó kapcsolat erősítése érdekében minden gyermekkel beszélgessünk, hallgassuk meg saját érzéseiket, és formáljuk úgy személyiségüket, hogy hallgassák meg, fogadják el mások érzéseit is. A gyermek-gyermek közötti kapcsolat a személyiségfejlesztésben is nagyon fontos, mert az én fejlődéshez biztosítja a sokoldalúságot, de ugyanakkor összehasonlítási lehetőséget is biztosít. A gyermekek a csoportban nem névtelen, hanem egyéni színekkel, tulajdonságokkal rendelkező tagjai legyenek. Ápoljuk a barátságok alakulását, próbáljuk kialakítani bennük, hogy az adódó konfliktushelyzeteket önállóan oldják meg. Óvodánkban egyre több a HH és HHH gyermek, akik minden csoportban létszám arányosan vannak elhelyezve. Számukra folyamatosan biztosítjuk a mikro-csoportos és egyéni fejlesztést a felzárkóztatásuk érdekében. Fontos, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben töltsék óvodai napjaikat, és megfelelően fejlődjenek. Ezek a gyerekek néha túlságosan bizalmasak, szeretetre éhesek, néha pedig indulatosak, agresszívek. Magatartásukban az elfogadást és a toleranciát szükséges erősíteni. 24

28 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Szívesen járnak az óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek az együttműködésre. A közös munkában, a közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel részt vesznek. Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, érzelmekben, megnyilvánulásaikban, cselekedeteikben nyilvánosságra is hozzák ezt. Az én kép fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásra (önismeret, önértékelés) Elfogadják társaik szokatlan megnyilvánulásait (másság elfogadása) Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. Helyes életritmus megszervezése A helyes életritmus életkoronként is eltérő. A napi életritmusnál fontos az elvi egység alakítása, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés, egyes tevékenységek, mesélés, mozgás). Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, a kellemes közérzet biztosítása. Ahhoz, hogy szabályokat, szokásokat alakítsunk ki, hosszabb idő, folyamatos gyakoroltatás, az egyéni képességek, adottságok figyelembe vétele szükséges. A folyamatos napirend jellemzői: ebben a szervezeti keretben nincs a gyermek időhatárok közé szorítva, a folyamatosság kiterjed az egész napi nevelési folyamatra, tehát az étkeztetésre, tanulásra és egyéb más a gyermekek által végzett tevékenységekre, figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, egyéni tempóját, fejlettségi szintjét. 25

29 A rugalmas-folyamatos napirend alakításának szabályai: Étkezés: a tevékenységek párhuzamosan történnek az egyéni szükséglet figyelembe vételével. A gyermekek választják meg a tízórainál és a uzsonnánál adott időintervallumon belüli étkezésük időpontját. Az étkezés kezdő időpontját kell meghatározni, lehetőség szerint 2 asztalt készítünk elő a kulturált étkezéshez, ahol a gyermekek egyéni fejlettségéhez biztosítjuk az evőeszközöket. Mindhárom korcsoportban önkiszolgálással történik a tízóraiztatás és az uzsonnáztatás, kiscsoportban még az ebédeltetés is. Középső és nagycsoportban az ebédeltetés naposi rendszerben történik. Pihenés: minden gyermeknek 1 órát pihenéssel kell eltölteni, a nem alvóknak csendes tevékenységet szükséges biztosítani. Altatóval, mesével kezdjük a pihenést és a pihenés alatt az óvodapedagógus mindig a gyermekek között, tartózkodik, kényszerítő intézkedést nem alkalmazhat. NAPIREND 7-10-ig: Játékba integrált egyéni mikro-csoportos tevékenységek. Részképességek fejlesztése Vizuális képességfejlesztés Énekes képességfejlesztés Testápolási tevékenységek 9-: Folyamatos tízórai Mindennapos mozgás Mindennapos rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mindennapos mesélés, vers Mindennapos ének, zene, énekes játékok, gyermektánc 26

30 10-12-ig: A környezetben tapasztaltok szerzése, a szerzett élmények rendezése. A szervezettebb, és kötetlen ismeretszerzések, élmény, tapasztalatgyűjtés rendszerezése Séták, kirándulások szervezése Játék a szabadban ig: Előkészület az ebédhez, tisztálkodás, ebéd önkiszolgáló, illetve naposi rendszerrel, teremrendezés a pihenéshez ig: Mese, pihenés, folyamatos ébredés, testápolási tevékenységek, részképességek fejlesztése, szabadon választott játék. 15- Folyamatos uzsonna Az óvodánkban elfogadott időkeretek tájékoztatást nyújtanak arról, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Az előzőeket figyelembe véve dolgozzák ki az óvodapedagógusok a saját csoportjukra vonatkozóan a gyermekek a számára a leginkább ideális napirendet. Szeptember 01-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a gyermekek biológiai-és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítjuk ki. Június 01-től augusztus 31-ig a nyári időszak tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett. Az év közben kialakított szabályok, szokások megtartásával adunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy a nyár örömeit a szabadban élvezzék, és kötetlenebb formában tevékenykedhessenek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Önállóan végzik a tisztálkodást, öltözködési teendőket. Igényükké válik, és alkalmazzák is szükség szerint Igénylik étkezéskor az esztétikus, kulturált környezetet, ahol megfelelően használják az eszközöket 27

31 Az egészséges életmódhoz kapcsolódva a helyes táplálkozási szokások beépülnek a személyiségükbe Kedvelik a rendszeres mozgást, és igénylik a szabadban szervezett tevékenységeket (séták, kirándulások), melyek során edzetté is válnak Igénylik az esztétikus, tiszta környezetet, maguk is aktívan bekapcsolódnak kialakításában (rendrakás, papírhulladék gyűjtése) 4.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata Nagyon fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése, az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. A kapcsolattartás formái: Beíratás Családlátogatás Összevont szülői értekezlet Csoportos szülői értekezlet Beszélgető körök Egyéni megbeszélések Nyílt nap: 4-5 éveseknél éveseknél Közös ünnepségek: Karácsony, Anyák Napja, Ovikarnevál, Ballagás Közös programok: Családi nap Projekt nap 28

32 Megjegyzés: Szervezések az éves munkaterv alapján Óvoda iskola kapcsolata: E kapcsolatban arra törekszünk, hogy a nevelők megismerjék azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket játékos formában egyéni képességüknek megfelelően fejlesszük, formáljuk, hogy iskolára való alkalmasság kritériumainak megfeleljen. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda-iskola közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében igyekszünk az iskola felé nyitott lenni, és folyamatos kapcsolatot tartani. A kapcsolatteremtés formái: A gyermekek látogatása az iskolában, ismerkednek a tanító nénivel, az iskolai környezettel. Az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, illetve több évközben intézményünkben futó projekt keretében elhívjuk őket vendégségbe (Őszi zsongás, Márton nap, Előadások, stb). A tanító nénik részt vesznek az óvodai nyílt napon. A munkaközösségi foglalkozásokon az aktuális nevelési-oktatási problémákat közösen megvitatjuk. Szülői értekezleten részt vesznek az elsős tanító nénik, (tájékoztatják a szülőket a gyermekük iskolába lépésének teendőiről). Közös rendezvények, ünnepek szervezése (Autómentes nap, Télapó ünnepély ajándékműsorral stb) Az óvoda egyéb kapcsolatai 1. Fenntartóval: Ez egy hivatalos kapcsolat, de mégis közvetlen, segítő szándékú a polgármesterekkel, és a jegyzővel is jó a kapcsolatunk. Az intézmény működéséhez a feltételeket biztosítják, óvodapedagógusaink a városi rendezvények aktív részesei. Formái: - Az intézményvezető tagja a Mándok-Benk Óvodai Intézményi Társulásnak, így közvetlenül kapjuk az információkat. 29

33 - A polgármesterek, a jegyző, résztvevői továbbképzéseinknek, ünnepségeinknek, értekezleteinknek. A kölcsönös tájékoztatás nem marad el egyik fél részéről sem, amely segíti az együttműködést, szükség esetén napi kapcsolattartásban. 2. A Mándoki Városüzemeltetési Intézménnyel: Óvodánk biztonságos, gazdasági működését segíti elő. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Záhonyi tagintézményével: Területileg hozzájuk tartozunk. Ők végzik kérésünkre a hozzájuk irányított gyermek képességvizsgálatát, 3-5 évesek kötelező logopédiai szűrését. A rendelkezésükre álló szakemberek biztosításával részt vesznek a gyermekek felzárkóztatásában intézményünkben, a gyermekek iskolai érettségének vizsgálatában. 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal: Sajátos nevelési igényű gyermek szakértői véleményének kiállítói, annak felülvizsgálatát is ők végzik, a szakértői véleményben foglaltak szerint. A helyi sajátos nevelési igényű gyermek számára ők illetékesek intézményünket kijelölni, ha a feltételeknek megfelelünk. Mind levélben, telefonon, személyesen kölcsönös együttműködésre törekszünk. 5. Petőfi Sándor Művelődési Házzal: Az óvoda része a helyi társadalomnak, ezért fontos, hogy együttműködjön környezetével, így a Művelődési Házzal is. Hatékonyan együttműködünk, kölcsönösen segítjük egymást a városi rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Egyeztetés, megkeresés alapján a Művelődési Ház a kulturális események színhelyéül szolgál intézményünknek is. Formái: Gyermek műsorok Színházlátogatások (mese, báb) Ünnepélyek, koncertek Ovikarnevál rendezvény színhelye 30

34 6. Egészségügyi szervekkel: háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszerész Formái: Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek, mivel már hagyomány, hogy február = egészségnevelési hónap óvodánkban. Egészségügyi könyvek, prospektusok ajánlása Hallásvizsgálat Fogászati szűrés A védőnő higiéniás szűrései 7. Szakmai szervezettel: Pedagógiai Oktatási Központ Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kínált szakmai továbbképzéseket, előadásokat, különböző szakmai programokat, és igyekszünk részt venni azokon. A szaktanácsadó segítségét igénybe vesszük szakmai tevékenységünk fejlesztése érdekében. 8. Idősek otthonával, Szent Miklós Szeretet Otthonnal Folyamatosan felkeressük az időseket, úgy a dolgozók, mint a gyermekek, és igyekszünk színesebbé tenni hétköznapjaikat, és segítő szándékkal körbe venni őket, szépíteni környezetüket. 9. Mándoki Térségi Szociális Központ Kiemelten figyelemmel kísérjük a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek családi helyzetét, a hátrányok, illetve a veszélyeztetés körülményeinek megszüntetésének érdekében. A Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermekek érdekében szoros kapcsolatot ápolunk, szükség szerint segítik a munkánkat től bevezetésre került az óvodai szociális segítő tevékenység, melyet heti 5 órában lát el intézményben biztosított keretek között a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa, Dicső Rita. 10. Vallási felekezetekkel a településen Formái: Óvodai hitoktatás keretein belül: református hitoktatás Templomlátogatás 31

35 Ünnepélyek a templomban 11. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn. (ÓNAP) Megvalósulás formája: 2014-ben testvér településünk lett Nagytárkány. Emlékmű készült e jeles alkalom jelképéül, mely az óvodapedagógusaink keze munkáját dicséri. Azóta is minden évben találkozik a két testvértelepülés. A továbbiakban ezen kapcsolatot lehetőség szerint szakmai kapcsolattartásra is igyekszünk kiterjeszteni a település óvodájával. 32

36 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5.1. Az óvodai nevelés általános koncepciói Az óvodai nevelés alapelvei 1. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, hogy egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez igazított nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen. 2. Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. A gyermek, napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül, tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. 3. A munka, az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek az önmagáért és a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok, kialakulásához vezet. 4. A gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. 5. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a hatások koncentrálódnak, egységet alkotnak, arra kell törekedni, hogy kiegyenlítsék egymást. 33

37 6. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több természetes környezetben, helyszínen szerzett tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált - lehetőleg önkéntes, tanulási területenként esetleg kötöttebb - cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. 7. Az óvodai tanulással meg kell alapozni a gyermek pozitív attitűdjét a tanulás, a későbbi iskolai tanulás iránt. Ezért a szervezett tanulásban a gyermeket nem érheti kudarc. 8. Az anyanyelvi nevelés áthatja a teljes óvodai nevelést, minden megnyilvánulásban jelen kell lennie. 9. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton való megismerésével, szépségének megláttatásával lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje, szeresse és óvja a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. 10. A gyerek fejlődésének feltétele, az érzelmi biztonság. Ezt féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság, egyéni, differenciált bánásmód, személyes, bensőséges kapcsolat biztosítja, amely minden gyermeket megillet. 11. Meghatározó a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gyermek számára biztonságot nyújt a stabil, következetes, de rugalmasan kezelt szabály- és szokásrendszer. A jó szokásrendszer, segíti, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. Ez időszak alatt lehet megalapozni a hazaszeretetre nevelést. 34

38 12. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív hatások, élmények érjék. 13. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nem, sem egyéb értelemben. 14. Nevelési értékünk tegye alkalmassá a HH és HHH gyermekek önfejlődésének elősegítését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, és tegye alkalmassá az alkotó életvitelre. 15. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. 16. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 17. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. Az óvoda nevelőpartneri kapcsolat kialakítása során segítse az együttműködést Az óvodai nevelés céljai Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes közegben, mely érzelmi biztonságot nyújt, ahol a 35

39 gyermekek nyitottá válnak a befogadásra, a természeti értékek megismerésére, és a hagyományok ápolására. Ennek érdekében biztosított: Az egyéni igényekhez és szükséglethez igazított nevelés, A hosszan-tartó, egybefüggő szabad játék, amit csak a pontosan meghatározott és következetesen betartatott szokásrendszer, korlátoz, A rendszeres munkalehetőség, amiben a gyermek egyre inkább átéli a felelősség a kötelesség érzését, A szervezett és spontán tanulásban az alkalmazóképes tudás, ismeret nyújtása, a gyerekek kompetenciáinak - egyéni képességeinek, attitűdjének - fejlesztése, cselekvéses, természetes környezetben, tapasztalatra épített tanulás túlsúlya, A differenciálás beépülése a teljes óvodai életbe, mind feladatadás, mind az instrukciók szintjén, A kooperatív tanulás mindennapi alkalmazása, A szervezett tanulásban reális, de csak pozitív értékelést él meg a gyerek, ami megerősíti a pozitív viszonyulást a tanulás iránt, A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás, az önkifejezés előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Túlsúlyú a kötetlen tanulásszervezés, a belső motiváltság érdekében, Hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezheti meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A szülőföldhöz kötődés az identitás megerősítése, A beszélőkedv és a beszélő aktivitás megőrzése, A stabil, rugalmas, folyamatos, a gyerekek szükségleteihez igazított életszervezés, mert a megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. 36

40 Az egészséges életmód megalapozásának feltételei: a helyes tisztálkodási és táplálkozási eszközhasználat - szokások kialakítása, a mozgásigény kielégítése, a nyugodt, kényszertől mentes pihenési idő, Hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék, a közös tevékenységek. A gyerekek tanulják meg az alkalmazkodás és az önérvényesítés helyes arányát. Az inkluzív pedagógia megvalósítása differenciált fejlesztéssel, a halmozottan hátrányos helyzetű-, a sajátos nevelési igényű -, a migráns gyermekek inkluzív nevelése A nemek társadalmi egyenlőségének megalapozása A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése, az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Az óvoda-iskola átmenet segítése, megkönnyítése A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Cél: A speciális szükségletű gyermekek nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelés egészébe. A gyakorlat alapja a differenciálás, ami egyes esetekben szakemberek által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Nevelési felfogásunk: Minden gyermek fejleszthető, A gyermek meglévő ismereteiből kell kiindulni, Azon képességek, amelyek fejlődése részleges zavart szenvedett, vagy késve jelentkezett, szükséges segítőileg támogatni, fejleszteni. 37

41 A fejlődés nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi állapotukat, annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni. Az SNI gyermek fejlesztése során éppen az eltérő képesség miatt szintekre bontva lehet hatékonyan fejleszteni. A gyermekek fejlesztése több irányból történik Tevékenység orientált fejlesztés, A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés A feladat orientált fejlesztés során az óvodapedagógus tünet együttesre dolgozza ki a feladatokat, A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe Óvodánkba csak enyhe értelmi és érzékszervi sérült, illetve autizmus spektrumzavarral küzdő gyermeket áll módunkban fogadni. Értelmileg sérült gyermekek integrációja: Cél: Minél önállóbb életvitel alakítása, az un. praktikus képességek minél teljesebb kibontakoztatása. Kognitív képességek egyéni lehetőségek szerinti fejlesztése. Feladat: Az óvodapedagógus már a befogadást megelőzően a családban találkozzon a sérült gyermekkel, ami segíti a befogadást Játéktevékenységeken keresztül történik a funkcionális képességek gyakorlása, differenciálás módszerével. 38

42 A foglalkozás tervezésekor ügyelni kell: A legegyszerűbb elvárások megfogalmazására, Cselekvésbe ágyazott sokoldalú ismeretnyújtás A napirend állandósága Szoros napi szintű kapcsolat a szülőkkel. Érzékszervi sérült gyermekek: Az érzékszervi sérülés, akár a vizuális, akár az akusztikus ingerek felvételének és feldolgozásának zavaráról van szó, minden esetben befolyásolja a gyermekvilágról alkotott képét. Az érzékszerveken keresztül jutnak el hozzá a környezet információi, rajtuk keresztül tudja az ellenőrzése alá vonni a saját cselekedeteit és mások hozzá való viszonyulását. Látássérült gyermekek A látásfunkció zavartalan működése szükséges ahhoz, hogy a megismerő folyamtatit a gyermek véghez vigye, valamint segíti a külvilághoz való alkalmazkodását. A tipikusan fejlődő gyermek fejlődése nem szenved csorbát, ha a látássérült gyermekkel egy környezetben történik az óvodai nevelés, sőt empatikus készsége növekedni fog. Segíteni tudó és akaró felnőtt válhat így belőle. Az óvodai csoport sajátosságai: Biztonságos közlekedés a csoportszobában, folyosón, mosdóban, udvaron. Megfelelő fényviszonyok biztosítása. Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban való részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük ismertetése. Rendszeres higiénés szokások kialakítása különösen a kéz és szem tisztán tartása. Mindig figyelembe kell venni a fizikai terhelhetőség korlátait. 39

43 Hallássérült gyermekek integrációja: Az integráció során a főbb nevelési hangsúlyokat a beszédmegértésen túl az egészséges személyiségfejlődés irányában a társas, szociális helyzetetek megalapozására kell fektetni. (A hallássérülés mértéke befolyásolja a pedagógia módszerek kiválasztását, de irányadó, hogy a gyermek személyiségének, egyéni képességeinek figyelembevételével a szükséges, de elegendő segítséget kapják meg.) Feladat: A differenciálás a foglalkoztatás legmegfelelőbb módszere, A tanulás folyamatában az ismeretek ne csak verbálisak legyenek, de más módon is érzékeltessünk (látással, tapintatással, mozgással kísért) A feladat megértéséről fontos meggyőződni, esetleg megismételni, illetve átfogalmazni, A nyelvi színt fejlesztése sok beszélgetéssel, türelemmel, bátorítással, Sikerélmény biztosítása. Mozgássérült gyermek A mozgássérült gyermekek óvodai nevelés során kiemelt feladat, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, ily módon az életkoruknak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Feladat: Biztosítanunk kell az akadálymentes közlekedést A megfelelő mozgás és élettér mindig szem előtt tartva az önállóság elvét Mozgássérült gyermek integrálása során az egészségesen fejlődő kisgyermek megtanulja a segítségnyújtást, együttműködést, toleranciát. 40

44 Módszertani segédanyagunk: Hogyan segítik a korrekciót az óvodai tornaszerek és kéziszerek a mozgásfejlesztésben. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek integrációja: Cél: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek fejlettségi szint mellett elérhető legjobb iskoláskori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos /pl. viselkedés / problémák kezelése a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül elsődleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása mellett. Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása: szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása a sztereotip inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, ill. korrekciója. Feladat: Közösségi életre történő felkészítés, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítsége Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs szintre, a meglévő kognitív képességekre, a hallás, látás, mozgásfejlődésre vonatkoznak. Az óvoda a felmérés eredményét félévenként rögzíteni kell, ahogyan a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulóban lévő készségek azonosításán alapszik. 41

45 A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell. Minden gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. A gyermek felé irányuló minden kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségben, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermek fejlesztése során a játéktárgyak használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására illetve a játéktárgyak használatát tanítani kell. Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve. Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentőségű, hogy az ismereteket valós élethelyzetekben sajátítsa el, ill. gyakorolja be a gyermek és a már megtanult ismereteket minél több helyzetben megtanulja alkalmazni. Az óvodai fejlesztés minden esetben gyermekközpontú, egyénre szabott, játékos, a fokozatosság elvét szem előtt tartó. Az óvodai fejlesztés során a sérülés specifikus szociális kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az óvodában eltöltött idő minden pillanatát. Kommunikáció és szociális viselkedés: beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása, szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása, beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása, tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása, augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként. 42

46 Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek: alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás. Korai kognitív funkciók: elemi logikai műveletek, fogalmak összefüggések tanítása, szociális kognitív készségek fejlesztése, egyszerű aktivitásformák kialakítása, strukturált keretek között, általánosítás képességének fejlesztése, az elsajátított képességek önálló használatának tanítása, az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása, csoportba való beillesztés kialakítása, óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítás A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. Az ide tartozó feladatok megegyeznek a bölcsődei és óvodai gondozási feladatokkal. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a szülőkkel szorosan együttműködve minden természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési üteme közösen alakítják a képet. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési 43

47 tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt Az óvodai élet tevékenységi formái Programunk kiemelt feladata Olyan tárgyi környezet biztosítása, melyben a tapasztalatszerzés lehetőségei biztosítva vannak, s a gyermek tudatosítani tudja, hogy az ember a természet egy része, amit ismernünk, védenünk kell, csodálni lehet, és kreatívan átalakítani Játék A játék: a tökéletes szabadság állapota, akár az álom (Sütő András) A játékot a gyermek alaptevékenységének tekintjük, amely a gyermek számára nélkülözhetetlen, amelyben a gyermek utánozza a felnőtteket, tapasztalatot szerez, rendeződnek ismeretei, viselkedést, magatartást, kommunikációt, együttműködést tanul. Fejlődnek érzelmei, testi képességei, értelmi, erei, akarati tulajdonságai. Játék közben oldódnak szorongásai, félelmei, teljesülnek vágyai, elképzelései, egyszóval alakul személyisége. Elvünk az, hogy amelyik gyermek nem játszhat, az nem fejlődik. Cél: Önfeledt gyermekkor megteremtése, ahol gyermeki szabadságát átélheti, élményeit kibontakoztathatja. A szabad játék által érvényesülhessen legsokoldalúbban az önkifejezése. 44

48 A szabad játék meghatározása: a gyermek önállóan dönt arról, hogy hol, mit, kivel, hogyan játszik a kialakított szabály-és szokásrendszeren belül. Feladatok: Az óvodapedagógus irányító tevékenysége: o Legfontosabb feladat a szükség szerinti együtt-játszás. Kapcsolódjon be, vállaljon szerepet, vagy adjon ötletet úgy, hogy a játékon belül kapcsolódjon az adott témához. Az együtt-játszás modell-értékű legyen, a kommunikációja, viselkedése minta a gyereknek. o Legyen jelen a csoportban, de indirekt módon, éljen a metakommunikáció eszközeivel, kövesse a gyerekeke tevékenységét, de ne avatkozzon be, ne zavarja a játékcsoportot. o Törekedni kell a veszélyes helyzetek megelőzésére. o Veszélyhelyzet esetén azonnali határozott beavatkozás szükséges. o Segítse, hogy a nem játszó, magányos gyermek bekapcsolódjon a játékba, de tartsa tiszteletben, ha nincs kedve játszani. Különböző fejlettségű gyerekek együtt-játszása: o Biztosítani kell, hogy a kisebbek ne zavarják a nagyobbakat és fordítva. o Kerülni kell egy egy kisebb gyermek túlzott védelmét. A szokás szabályrendszer kialakítása: - Tartassa be a játékidő szabályait. - Minden gyerek a kialakított helyen játsszon. - Amivel nem játszik, azt tegye el, rakjon viszonylagos rendet maga után. 45

49 - A csoportszobában ne teremthessen lehetőséget a szaladgálásra. - Kerülni kell a durvasághoz kötődő játékot. Ötletadással vezesse át máshoz. - Mutasson példát, segítsen megegyezni a játék eszközökön, tudatosítsa, hogy el kell kérni egymástól a játékot. A konfliktusok rendezése (prevenció) o Tanítsa meg a gyerekeket a konfliktusok kezelésére. Mutasson példát, minden helyzetben úgy kezdjék, mi történt?, azután beszéljék meg. o Engedje a gyerekeket önállóan megoldani a problémáikat. o Az agresszív viselkedést, a konfliktusok erőszakos megoldását el kell utasítani, nem szabad megengedni. Cél: az agresszív viselkedés megelőzése! A játék feltételeinek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalat). Családias, nyugodt légkör: Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy megteremtsük a nyugodt, tartalmas játék feltételeit. Életkoroknak megfelelően szokásrendszert építünk ki, hogy feszültség, és konfliktusmentes, örömteli játék élményét élhessék át. Mivel a játék a gyermek cselekvési szükségleteiből, belső aktivitásából táplálkozik, így szabadon dönthet arról, hogy mikor kapcsolódik be, vagy lép ki a játékból. Megfelelő hely: A csoportszoba a játék szabadon alakítható színtere, tetszés szerint átrendezhető. Év elején a gyermekek életkorának megfelelően állandó játszóhelyeket, kuckókat alakítunk ki: babaszoba, konyha, építősarok, mesebirodalom, barkács - sarok. A mozgásfejlesztő játékok színtere elsősorban az udvar, ahol lehetőség van alapvető mozgásformák fejlesztésére. 46

50 Az udvaron is kijelölt a csoportok játéktere. Minden játékhelyen van nagy mozgásokat igénylő beépített játékszer (csúszda, mászóka), de megtalálható a szerepjátékhoz kapcsolódó udvari építmény (babaház, kis-házikó) is. A természetes anyagokkal való játék során a homokozók, és az ezekhez felhasznált anyagok biztosítják (kavics, víz, csutka, fa, stb.) a játékélményt. Értelem- és mozgásfejlesztő szabályjátékok állandó színtere a közlekedési pálya. A meseélmények kifejezésére a varázsszínpad ad lehetőséget. Elegendő idő: Folyamatos napirendünk lehetővé teszi, hogy a nap része játékkal teljen. Esztétikus eszközök: A játékeszközök változatos alapanyagúak, csoportonként a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóak. Nevelésünk során alkalmazunk kész játékot, ill. az óvodapedagus, és a gyermekek által készített játékokat. Olyan játékeszközökkel igyekszünk gazdagítani a csoportokat, amelyek balesetmentesek, könnyen kezelhetőek, és többirányú képességfejlesztést szolgálják. Műanyagközpontú világunkat igyekszünk a természetes alapanyagú játékokkal kompenzálni, amelyek sérülékenyebbek, de elkészítésük során a gyermekek közelebb kerülnek a természethez, és számos képességüket ki tudják bontakoztatni. Sok átélt tapasztalat, élmény biztosítása: A gyermeki játék az átélt, megtapasztalt élményekből táplálkozik. Sajnos egyre inkább azt látjuk, hogy óvodás gyermekeink ingerszegény környezetből érkeznek hozzánk. Egyrészt adódik ez a hátrányos helyzetükből, másrészt a tv, a számítástechnikai eszközök elterjedése egyre inkább behatárolják a játék témáit és tartalmát. Gyakran a gyermekek játékigénye negatív irányba terelődik. Olyan eszközöket választanak, amelyek nem esztétikusak, fejlesztő hatásuk nincs, sőt negatívak. Célunk az ilyen esetek kiszűrése, illetve az anyagilag nem megterhelő, de pedagógiailag mégis esztétikus játékigény kialakítása a szülők körében. Törekszünk tehát arra, hogy 47

51 minél jobban megismerjük szűkebb, és tágabb környezetünket, s ez olyan érzelemmel párosuljon, hogy élménnyé váljék. Legyen lehetőségük: A lakóhelyükön előforduló foglakozások megismerésére: postás, gyógyszerész, orvos, boltos, fodrász. Az évszakhoz kötött élmények megjelenítésére: ~ Ősszel-természetjárás, termés betakarítás ~ Télen- havas, jeges játékok ~ Tavasszal- a természet sokszínűségét felfedező játékok ~ Nyáron- a vízzel, homokkal A játék témája és tartalma az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően változnak. A játékfajták fejlesztő hatásai Gyakorló játékok: (többszöri ismétléssel különböző funkciók fejlődnek) A mozgásos gyakorlójáték átélése alatt megismerkedik saját testével, testi képességeivel, begyakorol alapvető mozgásokat. Lehetősége nyílik a testséma fejlődésére. Alkalom nyílik a mozgásfejlődésre. Verbális gyakorlójáték: szociális vonzataként a gyermekek beszédszándéka erősödik, beszédgátlása oldódik. Fejlődik ritmusérzékük. A spontán áradó beszéd a kifejezőkészséget fejleszti. Építő-konstrukciós játékok: A gyermekek átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk, megtanulnak tervezni, szerkeszteni, miközben fejlődik gondolkodásuk, finommotorikájuk. Szerepjátékok: Azonosul a hozzá érzelmileg közel álló felnőttekkel. Fejleszti a gyermekek önállóságát, együttműködő, kapcsolatteremtő képességüket. 48

52 Barkácsolás: Alkalomszerűen a játék igényéből alakul ki, gyakran felhasználható kincsek gyűjtése előzi meg. Fejleszti a képzeletet, gondolkodást, a kreativitást. A gyermekek ismereteket, tapasztalatokat gyűjtenek a felhasznált anyagokról. Fejlődik a kéz finomsága. (szín, forma, felület) Dramatizálás, bábozás: Játék közben fejlődik a gyermek mozgása, téri tájékozódása. Az átváltozások segítik az elvont fogalmak könnyebb megértését. Árnyaltabbá válik érzelmi világuk, feloldódnak a gátlások. Elősegítik a társak megbecsülését. Szembetűnő a beszéd fejlődése. Drámajátékok: A művészeti nevelés egyik eszköze, a konfliktusok kezelésére is alkalmas módszer, az önkifejezés és önmegvalósítás eszköze. Szabályjátékok: A játék jellegéből adódóan pontos, előre meghatározott szabályok szerint működik. Szolgálják a szociális érettség és értelmi élet fejlődését. A mozgásos játékok a nagymozgások fejlődését. Az értelemfejlesztő szabályjátékok pedig, a logikus gondolkodást, az észlelést. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén Képesek lesznek játékhelyzeteket létrehozni. Vállalják a számukra kedvezőtlen szerepeket. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Segítséggel elkészítik a számukra szükséges játékeszközöket. Figyelembe veszik a társak elképzeléseit, ötleteit. Megjelenik a kíváncsiság, érdeklődés, a felfedezni vágyás. Akarati tulajdonságaik közül megjelenik az együttérzés, a lemondás. Probléma helyzetek megoldására vállalkoznak. (dominó, kártya, puzzle - játék) 49

53 A külső világ tevékeny megismerése Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanul látni, Az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen, vagy Bánattal sújtottan jár az úton, meglátja, A zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, Vagy a fecske röptének eleganciáját, az Máris szebbnek látja a világot. (Herman Alice) Helyi programunk kiemelkedő feladatának tekintjük a külső világ tevékeny megismerését. A természet adta lehetőségek gazdag tárháza adatott nekünk, így gyermekeinkkel megismertetjük a környezetünket, a körülöttünk lévő természeti lehetőségeket. A négy évszak köré rendezzük az ismeretnyújtást, és az ismeretszerzést. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Próbáljuk programunkat úgy alakítani, hogy a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerbe ágyazzuk, kihasználjuk a tapasztalatszerzés természetes helyzeteit, és mindent tudatosan megszervezünk. 50

54 Gyermekeink kevés ismerettel, tapasztalattal érkeznek hozzánk e tevékenységformán belül is, mely adódik, hogy egyre több gyermek érkezik hátrányos családból, a másik réteg pedig, akiknek e rohanó világban kevés idő jut a természet, a környezet megismerésére. Mi itt az óvodánkban igyekszünk formálni, gazdagítani gyermekeink természetes környezetben szerzett tapasztalatait, hogy miközben felfedezi a környezetét, olyan tapasztalatokat szerezzen, amely az életkorának megfelelő, bizonyos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. A szülőföldet, az otthont, a hazai tájat is megmutatjuk. Szeretnénk gyermekeinkkel megismertetni, és az óvodai élettel példát nyújtani arra, hogy hogyan lehet ezeket felfedezni, megismerni, szeretni és védeni. A környezet megismerése során matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez is jut a gyermek. Közösen dolgozva arra törekszünk, hogy a gyermekek ismerjék fel a mennyiségeket, fedezzék fel a nagyságbeli és téri viszonyokat, alakuljon ki ítélőképességük. Mindez csak úgy lehetséges, ha a tevékenységek gazdag választékát biztosítjuk és építünk a gyermeknek meglévő ismereteire, sőt, mi magunk is készek vagyunk a környezetben, a természetben való aktív cselekvésre. Cél: Megismertetni gyermekeinkkel az őket körül vevő környezetet, az abban élő élőlényeket. Olyan gyermekeket nevelni, akik védik, óvják, szeretik a természetet, és kíváncsiak az érdekes, csodálatos dolgokkal átszőtt világ megismerésére. A környezet megismerése közben alakítani, fejleszteni a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletét. Gyermekeinkkel megszereztetni az iskolai tanuláshoz szükséges tapasztalatokat (részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása) A környezettudatos magatartás formálása megvalósulhat: Óvodai példamutatással Igényességgel 51

55 Környezetóvással Viselkedéssel Cselekvéssel A szép megláttatásával Ismertetéssel Feladatok: Differenciálás feladatban és instrukcióban, egyéni fejlesztés. Kooperatív módszerek alkalmazása. Biztosítsunk a gyermekeknek minél több élményt, tapasztalatot ahhoz, hogy a közeli, és a távoli környezetüket életkoruknak megfelelően megismerjék, felfedezzék. Tanítsuk meg látni és eligazodni őket a természetben. A környezetvédelem, és természetvédelem kapjon nagyobb hangsúlyt e szennyezett világunkban. Váljanak hagyománnyá óvodánkban a különböző környezeti nevelésünk kiemelt napjai, melynek aktív résztvevői a gyermekek legyenek. A tematikus tervnek megfelelően - lehetőséget biztosítunk a 3-4 éves gyermekeknek, hogy a matematikai ismereteiket játékos formában szerezhessék meg. A 4-5 évesek és az évesek a természetes környezetben és csoportszobában szervezett tevékenységeken a szerezhessék meg a matematikai ismereteiket és azokat a tevékenységeikben, alkalmazzák. I. Programunkban abból az elvből indulunk ki, hogy a gyermekkorban szerzett élmények meghatározóak majd a későbbiekben. Igyekszünk mindent a maga természetében megfigyelni, minden lehetőséget kihasználni a szabadban való tartózkodásra. 52

56 Óvodai életünket minél több élménynyújtás, változatosság jellemzi. Hetente legalább egyszer megfigyelésre, tapasztalatszerzésre kerül sor az életkoruknak megfelelően, mely azt jelenti, hogy a kicsik csak az óvoda közvetlen környezetében végzik a tevékenységet, míg a középső-csoportosok már távolabbi helyre is eljutnak, a nagyok, pedig városunk bármely pontjára is elmennek. A hosszabb, rövidebb séták, megfigyelések, tapasztalatok lehetőséget biztosítanak a benti, nyugodt beszélgetésekre, egymás élményeinek meghallgatására, az élmények feldolgozására, rögzítésére. A szülőkkel kapcsolatunk jó, mely abból is kitűnik, hogy gyakran meghívnak bennünket alma, vagy diószüretre, kukoricatörésre, lekvár főzésre, kis állatok megszületésekor (malac, nyuszi, kiskutya, kiscica, kiscsibe, kiskacsa). A hosszabb ideig betegeskedő gyermeket meglátogatjuk, így megismerkedünk mások családjával is. Közösen ellátogatunk a vasútállomásra, gyógyszertárba, könyvtárba, üzletekbe, piacra. A Közösségi Házban szervezett előadásokat, kiállításokat, a Művelődési Házban filmvetítéseket közösen tekintjük meg. Az élményszerző séták jó lehetőséget biztosítanak a helyes közlekedés gyakorlására. Évszakonként kirándulunk, a városunk határában lévő erdőbe, ahol megfigyelhetik az erdő szépségét, az évszak szépségét, a színek árnyalatait, a környezet esetleges szennyeződéseit. Megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását emberre, növényre, állatra. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit, amivel óvodai élősarkunkat díszítjük, de amit lehet, felhasználunk munkánk során (pl.: színes levelek, termések, ágak felhasználása barkácsolásaink során, száraz virágok felhasználása díszítésre, színes virágok préselése, amit később vizuális tevékenységeinkbe építünk be, tollakból, kavicsokból gyűjteményt készítünk). Vannak olyan helyek, ahol visszatérő megfigyelők vagyunk (ilyen a közeli utcában lévő gólyafészek többszöri megfigyelése, fecskefészkek megfigyelése). Egyszerű kísérleteket is végzünk (pl.: csíráztatás, hajtatás, hó-jég- víz változásai, mi történik, ha a növénynek nem adunk fényt, vizet, stb.) Ezekben a kísérletezéseinkben nem a tudomány, a tartalom a fontos, hanem a különböző dolgokkal, tárgyakkal való játék, melynek során észrevétlenül gazdagodik 53

57 ismeretekkel. A sokoldalú tapasztalatszerzést és annak feldolgozását tudatosan irányítjuk, élményszerűvé tesszük, és jól megszervezzük, akkor mindezzel jól megtanítjuk gyermekeinket látni és eligazodni környezetünkben. Környezetvédelem A környezetvédelem, a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, amelyhez szükséges, hogy a természethez pozitív érzelmi viszonyt alakítanak ki a gyermeki személyiségekben, mely jelentse a tiszteletet a természeti környezettel szemben. A kulcs a mi kezünkben van, ezért fontos feladatunk, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, gondoskodjanak életfeltételek biztosításról, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Szeresd a fát, hisz ő is érez Szép gyengén nyúlj a levélhez, Ágait ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami, épnek, szépnek. (Benedek Elek: Szeresd a fát) Alakítsuk ki bennük azt, hogy minden élőlények joga van az élethez. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos, hogy mi, a gyerekekkel foglakozó felnőttek (óvodapedagógusok, dajkák, szülők) pozitív példaként álljunk gyermekeink előtt a környezetszennyezés elkerülésében, a környezet helyreállításában. Az óvodai nevelés szinte minden területen kínálkozik alkalom, hogy a környezet és az élővilág közötti kapcsolatot, összefüggést keressünk, és közösen fedezzük fel. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy a tiszta levegő, a tiszta víz nélkülözhetetlen az élőlények számára. Jó, ha tudják, hogy az élővilág védelme érdekében védelem alatt áll: a Föld, a víz, a levegő, a táj, az állatok, és a település környezete. A felnőttek ennek érdekében úgynevezett világnapokat hoztak létre. 54

58 Mi itt az óvodában különösen nagy figyelmet fordítunk ezekre a napokra, célunk ezzel is, hogy a gyermekek által a szülők szemléletét is formáljuk, hogy hogyan óvják, védjék, szépítsék a környezetüket. Szeptember 23. Világtakarítási nap Ezen a napon különös figyelmet fordítunk a rendre, tisztaságra. Már előre gyűjtögetünk zacskókat, papírzsákokat. Sokat beszélgetünk környezetünk rendjéről, a tiszta, rendezett, esztétikus környezetről, amiben élünk. Személyes példamutatással is igyekszünk formálni őket, hogy ne szemeteljenek. Gyermekeink életkoruknak megfelelően gyűjtik össze e napon környezetünkben a szemetet. A kicsik az óvoda udvarát járják körbe, ha netán adódna, összegyűjtik a szemetet. A középső - csoportosok az óvoda környékét járják körbe szemétgyűjtés céljából, a nagyok pedig, az óvoda - iskola közötti rövid útszakaszt és a közeli parkot fésülik át, hogy az eldobott hulladékokat papírzsákokba gyűjtsék. E napon csak tudatosítani szeretnénk gyermekeinkben, hogy ne szemeteljenek! Október 04.- Állatok Világnapja E napon különösen sokat beszélgetünk az állatokról, annak gondozásáról, szeretetéről. Fotókat, képeket, könyveket gyűjtögetünk e napra az állatokról, amiket bárki megnézegethet. A csoport valamelyik tagjának otthonában meglátogatunk valamilyen állatot, aminek egy kis eleséget viszünk (pl.: kiskutya- csont, kismalac- kukorica, kecskegida- káposzta, kis nyuszi - répa, papagáj- magocska). Az óvoda udvarán is nyitott szemmel járunk, és felfedeztetjük a gyermekekkel az apró bogarakat (katica, méhecske, hangya), csigákat, madarakat, és megismertetjük ezekkel őket. Rövid természetfilmet nézünk közösen a vadállatokról. Tudatosítjuk e napon is gyermekeinkben, hogy szeressék, védjék az állatokat, hisz az élővilágban rájuk is szükség van. 55

59 Március a Víz Világnapja Már egész héten erre a napra készülünk. Képeket, újságkivágásokat gyűjtünk folyókról, tavakról, tengerekről. Egyszerű kísérleteket végzünk a víz szennyezettségéről (Kis edénybe kitesszük az udvarra a vizet, majd egy bizonyos idő elteltével bevisszük a csoportszobába, ahol megszűrjük és megfigyeljük, hogy a szűrőn mennyi szennyeződés marad fenn.) E napon, ha az időjárás engedi, a szomszéd településnél folyó Tiszához kirándulunk, ahol a közvetlen, természetes környezetben beszélgethetünk a folyó építő és romboló munkájáról. (pl.: a Tisza-part nyári fürdőzésről, a pusztító árvízről.) Fő feladatunk e napon is, hogy megerősítsük gyermekeinkben, hogy a víz mennyire fontos minden élőlény számára (Úgy embernek, mint a növénynek, állatoknak). Április 22. A Föld Napja Már hagyomány, hogy a projekthét keretein belül a tavaszi erdőbe kirándulunk (ibolyaszedés). Lehetőséget biztosítunk arra, hogy természetes környezetben, kirándulások során figyeljük meg. Összehasonlításokat végezhetnek, közvetlen tapasztalatokat, ismereteket szereznek a gyermekek. A tavaszi friss erdei levegőn fogyasztjuk el a hátizsákunkban hozott elemózsiát. Megfigyeljük az ébredezést, a tavaszi erdő jellemző színeit. Ezekben a napokban beszélgetünk a föld használatáról, hogy legyenek növények, ahhoz nagyban szükség van földre, amit nem szabad szennyeznünk. A mi kis óvodai veteményeskertünkbe elvetjük a gyűjtögetett magvakat. Fontos, hogy gyermekeinknek legyen ismeretük, hogy a föld mennyire szükséges a növények kialakulásához, fejlődéséhez. Május 10.- Madarak és fák Napja Örömmel készülnek e napra gyermekeink, hisz egész napos erdei program várja őket. Gyalogtúra a Fenyvesbe, majd a Tetenke-i kilátóhoz. A megfigyelés, a tapasztalás 56

60 mellett a friss levegőn sok sok mozgásos játékra is sor kerül (pl.: futóversenyek, gurulás le a domboldalról, sorjátékok, fogócska, bújócska, célba dobások, ugróiskola). A természet adta kincsek gyűjtése is folyamatos, melyben fontos, hogy kialakítsuk a gyermekekben: Azt vittem haza, amit a természet már nem használ, tehát elenged magától. E napon minden évben elültettünk a gyermekekkel közösen egy fát, vagy egy cserjét, - ez lesz a mi fánk. Mindez nagyon jó lehetőség a gyermekeknek, hogy megfigyelhessék a fák fejlődését, és a fák folyamatos gondozásával pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki a természettel. Ezeknek a jeles napoknak a kiemelésével, a gyermekek aktív cselekedtetéseivel, tapasztalatnyújtásával is fő célunk, hogy természetszerető-környezetbarát gyermekeket neveljünk. Matematika A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A környezet változásainak megfigyeléséhez feltétlenül szükség van a gyermeknek egy bizonyos matematikai alapismeretre. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkednek meg. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük ezeket az ismereteket. Ha különböző problémahelyzetek elé állítjuk a gyermekeket, és közösen keressük a megoldást, akkor logikus gondolkodásukat alapozzuk meg. Nemcsak a természetes környezetben, - hanem a csoportszobában is folyik matematikai nevelés, játékos cselekedtetéssel, bevonva szinte minden érzékszervüket a tapasztalatszerzésbe. A sétáink, kirándulásaink, megfigyeléseink során is sok tapasztalatot szerezhetnek környezetünk mennyiségi és formai összefüggésiről, térbeli viszonyairól. Törekszünk arra, hogy az elsajátított matematikai kifejezéseket beszédünkben is használják gyermekeink. A különböző matematikai jellegű tapasztalatok, ismeretek segítenek a gyermekeknek eligazodni, tájékozódni a világban. Megfelelő tevékenységek biztosításával igyekszünk felkelteni a gyermekek érdeklődését, fokozni aktivitásukat, növelni figyelmüket, és 57

61 annak tartósságát, kibontakoztatni alkotókedvüket, kreatív képességüket, és megalapozni az iskolai tanulásra való alkalmasságukat. A gyermekek kíváncsiságaira, érdeklődéseire építve játékos formában gazdagítjuk logikus gondolkodásukat, fejlesszük értelmi képességeiket. Mindez által a felfedezés, a tudás öröme, fokozza a gyermekek akaratát, önbizalmát. Kitartóbbá válnak a feladatok megoldásában, s közben önfegyelmük is erősödik. Olyan érdekes, élményszerű tevékenységeket igyekszünk biztosítani, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalatokat nyújtanak gyermekeinknek a matematikai ismereteik alakításához, bővítéséhez. Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén, a tematikus terv szerint: Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslése, párosítása Számfogalom megalapozása 10-ig Sorszámnevek Sík és geometriai formák felismerése Tevékenységek tükörrel Irányok (jobbra, balra), névutók helyes használata, kellő ismerete A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják, hanem a sok-sok élmény, tapasztalat, amit környezetünk megismerése során tapasztalunk, ahol fejlesszük gyermekeink logikus gondolkodását, problémafelismerő- és megoldó képességeit. Igyekszünk építeni a gyermekek gyakorlati tevékenységeik során szerzett ismereteire, próbáljuk biztosítani a játék, és tanulás kölcsönös kapcsolatát a matematikai nevelés területén is, mivel amit a gyermek lát, hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, amivel ismerkedik, az új, magasabb szintű képességek, kibontakozását eredményezi. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A gyermekek életkoruknak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni az őket körülvevő környezetben, természetben. Megismerik városunk nevezetességeit, intézményeit, üzleteit. 58

62 Ismerik az évszakok fő jellemzőit, és különbséget tudnak tenni közöttük. Értékelik a természet adta csodálatos dolgokat, és nem csak szeretik, hanem védik is a természetet (növények, madarak). Ismerik lakóhelyünk, születéshelyük nevét, tudják lakcímüket, szüleik nevét. Ismerik, és megnevezik környezetük színeit, a sötét és a világos árnyalatait. Ismerik és megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Matematikai számfogalmuk 10-es számkörben biztosan mozog. Ismert tulajdonságok szerint szétválogatnak, összehasonlítanak, sorba rendeznek a halmaz elemeivel. Azonosítani tudnak egyezőalakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. A térben, való tájékozódásban, értik és tudják az irányokat, illetve a névutókat. 59

63 Verselés, mesélés A kisgyermeknek még a bölcsőben meg kell Kóstolnia a csalimeséket. Aztán a népmesékre kell őt fogni, s hogy mindjárt Frissiben azokból szívja be a magyar nyelv Titkos szépségeit, csodálatos, meleg színeit, Fönséges pompáját, szóval, hogy fölszívja Nemzete lelkét és észjárását. (Mikszáth Kálmán) A vers és mese által a gyermek sajátos kapcsolatba kerül a világgal. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. Egyszerre pihentet és szórakoztat, mozgásba hozza a gyermek képzeltét, érzelmileg eligazítja, értelmesebbé teszi. A különféle helyzetekre megoldási modelleket, rendező elveket, viszonyulási lehetőségeket kínál. Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. 60

64 Cél: a gyermeke életkorának megfelelően az anyanyelv megismertetése, irodalmi érdeklődésük felkeltése, változatos, színes irodalmi élmények biztosítása, az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. Feladat: Játékos formában, megfelelő motivációval, kellő és megfelelő irodalmi anyag biztosításával a gyermekek céltudatos képességfejlesztése Beszédművelés, beszédfejlesztés, megfelelő kommunikáció alakítása, fejlesztése. Én-kifejezés megalapozása, önálló mese és versalkotással A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok tudatos felhasználása I. Óvodánkban fontos feladatunknak tartjuk, hogy visszaadjuk a gyermekeknek az élő mesehallgatás és a vers igazi élményét. Csoportjainkban mindennapos mesélés tevékenysége fontos, hogy beépüljön napirendünkbe. A mesehallgatás körülményeit az óvodapedagógusok csoportonként szervezik meg, egy állandó mesesarok kialakításával. A mesekezdést meseszignál, vagy gyertyagyújtás előzi meg, illetve egyéb más motivációval (csoportonként eltérő módon) kezdeményezünk, amellyel a ráhangolódást segítjük elő. Az óvodapedagógus nyugodt légkört biztosít és kényelmesen, vele szemben ülve helyezi el a gyerekeket, hogy láthassák az artikulálását, a metakommunikációját, hogy végig tudjon szemkontaktust tartani. Az óvodapedagógus könyv nélkül, párbeszédes részeket és verseket szöveg-hűen ad elő. Ezzel segíti a gyerekek belső képalakítását. Természetes csoportosítási szempontnak az évszakokat vesszük alapul. A természet, az időjárás, a különböző életformák a gyermekek számára olyan élmény, amely sok-sok megfigyelés, érzéki benyomás, játék forrása lehet. A választott anyag terjedelmében, szerkezetében, nyelvezetében igazodik a gyermekek fejlettségéhez. 61

65 Ismétléseknél (dramatizálásnál, bábozásnál) kiegészítő eszközöket alkalmazhatnak a gyermekek. A legkisebbeknek mondókameséket, láncmeséket, állatmeséket válogatunk a magyar népmesékből, és a gyermekmondóka gyűjteményből. A 4-5 éveseknél bővítjük az anyagot a gyermekekről szóló történetekkel, rövidebb terjedelmű tündérmesékkel. Az évesek történetei már a tágabb környezetükről szólnak, bonyolultabb állatmeséket hallgatnak. /forrásként a hazai klasszikus irodalomból is merítünk / Verseinket valamilyen mozgáshoz, cselekvéshez, vagy játékszituációkhoz kapcsoljuk. A kisgyermeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg, ezért arra törekszünk, hogy beszéddallamunkkal váltsuk ki az érzelmeket. Az ünnepekhez kapcsolódó verseket is érzelmi hangulatkeltésként idézzük. A névcsúfolókat, a találós kérdéseket, a játékszituációkhoz, élethelyzetekhez igazítjuk. A mesékhez, versekhez alkalmazott eszköztárunkat évről-évre a gyermekcsoport szintjéhez igazodva az óvodapedagógusok egyéni ötleteik alapján állandóan bővítik. Ezek elsősorban a gyermekek önkifejezését segítik. II. Az anyanyelv tanulása játék, mozgás és állandó gyakorlás, próbálgatás során zajlik. A beszéd fejlődését különböző tényezők segítik elő, de többek között nagy fejlesztő hatással bírnak a versek, mesék. A kisgyermekek a játék mellett a mese révén közelíthetők meg leginkább. A nyelv fejlesztő hatása abban van, hogy rá irányítja a gyermekek figyelmét az emberi beszéd érdekességére, sokszínűségére. Ezért fontos, hogy nap, mint nap nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak. Élménynyújtásunk során törekszünk arra, hogy a könyv nélkül mondott mese, vers színvonalát ne rontsuk le. Gyakran tapasztaljuk, hogy a hallott verssorok, vagy a különféle mesei szereplők beszédfordulatai egy-egy játék vagy során felbukkannak. Ezek megtapadnak a gyermekek emlékezetében, beépülnek az aktív szókincsükbe. 62

66 A mese és a vers által kialakítjuk a gyermekekben az egymásra figyelő beszédviselkedést, ráirányítjuk figyelmüket az értelmes beszédre. Biztatjuk őket, hogy beszéljenek önmagukról, mondjanak el megtörtént eseményeket, kalandokat. A nyugodt légkör kialakításával megteremtjük a kommunikáció lehetőségét. III. Az óvodás gyermek gondolkodása, önkifejezése a meséléssel fejleszthető. Az élményszerű mesehallgatással felébresztjük bennük a mesélés szándékát, megfogalmazódik bennük, hogy szeretnének valakihez hasonlítani. A szabad játékban lehetőséget biztosítunk a mesék dramatizálására, bábozására. Az életkornak megfelelő jelmezek, kiegészítő kellékek, bábok a mesesarkokban a rendelkezésükre állnak. Hagyjuk, hogy kedvük szerint beöltözzenek, mesei szereplőket, részleteket játszanak el. A kicsik dramatizáló játéka kimerül egy-egy jellemző mozzanat egyéni eljátszásában. Bábozásuk: a szereplők mozgatása hangjuk utánzása. Életkori sajátosságukból adódóan több egyforma kellékre van szükség Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki szegénységben él. (Kodály Zoltán) A zenei nevelés hatása igen sokrétű, kihat az egész személyiség fejlődésére. 63