Egészségügyi adatbázisok felhasználhatósága szakmapolitikai döntéshozatalhoz: mérés, értékelés és modellezés. PTE SZKK Big Data Konferencia 2017

Átírás

1 Egészségügyi adatbázisok felhasználhatósága szakmapolitikai döntéshozatalhoz: mérés, értékelés és modellezés

2 Bizonyítékok a döntéshozatal támogatására Kórház Ambuláns Gyógyszer Betegút Egészségi állapot Remisszió Relapszus Progresszió Diagnózis Beavatkozás Labor Medikáció Komorbiditás Oki terápia A longitudinális betegellátási adatok elemzése nagy mértékben járulhat hozzá a terápiás eredményesség és az ellátási hatékonyság javításához. A szakmai, egészség-gazdaságtani és finanszírozási döntéselőkészítés és döntéshozatal minősége közvetlenül befolyásolja az egészségügyi rendszer teljesítményét.

3 Elemzések a döntéshozatal támogatására Adat Input Modell Output Döntés Adatelemzés Változó szelekció Modell illesztés Értékelés Döntés hozatal IT erőforrás igény Humán erőforrás igény Tudáskonverzió Döntéskohézió

4 Population Health Management célkitűzések Célok: A célzott adatgyűjtés, integráció és feldolgozás lehetővé teszi a közegészségügyi és egészségügyi rendszerek holisztikus társítását; hogy egyes magas kockázatú betegcsoportok költséghatékony kezelésével a betegségterhek kockázatát csökkentsük, a teljes populáció megelőző és krónikus ellátásának szervezésével az alacsonyabb kockázatú események elkerülhetőségét biztosítsuk, a teljesítményeket ösztönözzük, a kockázatokat megosszuk az érintettek között. Lehetőségek: IT forradalom Új részletek, alcsoportok Jobb folyamat menedzsment Jobb tervezés Korlátok: Adatminőség Erőforrás hiány Adatbiztonság Optimális döntések Indikátor szettek Egyéni döntés és adatrögzítés Populációs értékelés A hagyományos szakértői értékelés és publikáció igénye RWE elfogadtatása Költség

5 Adatforrások A hazai egészségügyi adatbázisok széttagoltságuk ellenére kiemelkedő hátteret biztosíthatnak obszervációs és szakpolitikai elemzésekhez. A betegutak a NEAK/OEP felhasználási adatokat alapul véve akár 15 éves távra is felépíthetőek a megfelelő engedélyek birtokában. A klinikai adatok a HIS szolgáltatók és egyes országos intézetek által felügyelt regiszterek közreműködésével bevonhatók az elemzésbe. A finanszírozási torzítások kiigazítása és hiányzó adatok pótlása statisztikailag és szimulációval a legtöbb esetben. Az ehhez szükséges mintázatok és értékes összefüggések több helyi betegút-menedzsment pilot, TAMOP, EKOP, EFOP forrású fejlesztés során elérhetővé váltak. Az EESZT alapú adatcsatornák az adatszervezési problémák feloldásához vezetnek a jövőben.

6 Adatelemzési háttér Az adatok minőségének kontrollja az adatkezelési jogosítványok, illetve az adatelemzési és adatszolgáltatási funkciók intézményi összekapcsolásával biztosítható. Különösen, ha mindehhez költségvetési források is társulnak a jövőben. Pl.: precíziós finanszírozási döntések, eseti és regiszter alapú finanszírozás. Megfontolandó külföld példák: NHS Digital, korábbi Health and Social Care Information Centre (HSCIC) állami, de nem kormányzati szervezet, a teljes egészségügyi és szociális ellátórendszerből gyűjt adatokat 50 millió lakosra (gyógyszerfelírás, háziorvosi, ambuláns, kórházi ellátások, mentális és krónikus gondozás, betegriportok, közegészségügy és munkaügy). A korábbi kórházi eset köré épített statisztikákat kiegészítve a teljes gondozási portfólió összerendelhetővé vált beteg szinten a betegek, orvosok, egyetemi kutatóintézetek, biztosítótársaságok és a gyógyszergyártók részére is. Svédország, Dánia és Finnország a megfelelő informatikai és kompetencia központokra támaszkodva minőségi klinikai regisztereket tart fenn, Az adott betegségcsoportra vonatkozólag az orvos szakmai információk kitűnő részletgazdagsággal érhetőek le, s a nagy lefedettség miatt epidemiológiai kimutatásokra is felhasználhatók. Az adatbázisok a svéd rendszerben depozit logikával folyamatosan bővíthetők, a különálló klinikai vizsgálati eredmények társításával (Swedish National Data Services)

7 Indikátor fejlesztés Indikátorok kiválasztása Előkészítés Scoping Koncepcionális keret / modell kialakítása Strukturált irodalomkutatás Az értékelő szervezet kialakítása, pályáztatás Az indikátorok előkészítése az értékelő szervezet ülésére az indikátorok alap specifikációja Priorizálás konszenzus módszerrel Szavazást előkészítő ülés Szavazás több körben Operacionalizálás Az indikátorok specifikációjának véglegesítése Adatgyűjtési terv Elemzési terv Visszajelzési stratégia Elemzések Indikátorlista elfogadása Kipróbálás Alapadatok és záróadatok gyűjtése Technikai megvalósíthatóság és megbízhatóság Elfogadhatóság és bevezetéssel kapcsolatos problémák Indikátorok bevezetése Indikátorok karbantartása Az újonnan megjelent szakirodalom áttekintése, a felhasználói tapasztalatok elemzése, a bizonyítékok újraértékelése Újabb adatok és módszertanok alkalmazása A specifikáció technikai elemeinek frissítése Időszakos szakmai felülvizsgálat Szakmapolitikai felülvizsgálat Indikátorok eltávolítása

8 Outcome fejlesztés Rendszerértékelés Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportja által végzett átfogó időszaki elemzés 76 indikátorra demográfia, struktúra, minőség, hatékonyság és fenntarthatósági fókusszal. Operatív teljesítménymérés Kompozit mutatók képzése finanszírozási használatra. Pl. a MediCare rendszeren belül létrehozott Value Based Purchasing pénzügyi ösztönzők.

9 Outcome felhasználás finanszírozási nézőpont társítás Földrajzi alapú súlyozás Esetösszetétel alapú súlyozás működési alapdíj munkaerővel kapcsolatos hányada bérindex működési alapdíj munkaerővel nem kapcsolatos hányada megélhetési költség korrekció (Alaszka és Hawaii) földrajzi ado ságok alapján súlyozo működési alapdíj DRG súly földrajzi ado ságok és esetösszetétel alapján súlyozo működési alapdíj Egészségpolitikai többletkifizetések a jogosult kórházak számára földrajzi ado ságok és esetösszetétel alapján súlyozo működési alapdíj indirekt orvosképzés i térítés aránytalan teherviselési térítés kórházi értékalapú szolgáltatás vásárlás kifizetések kórházi újrafelvételeket csökkentő program kifizetések ado DRG térítése az ado kórházban USA MediCare VBP Ha a költség kiugróan magas Ha új technológiát alkalmaztak kiugróan magas költség szerin kiegészítés új technológia szerin kiegészítés HUN - SM populáció esetén az eltérő kockázatú betegcsoportok hatása a fekvőbeteg szakellátási kasszán való költség megjelenésére

10 Tudás gazdálkodás és módszertanfejlesztés A megfelelő körülmények között kiterjedten kutatható adatforrások megteremtik a kellően megalapozott és gyors döntések esélyét. Mindez főleg az adott területen felhasznált adat, adattisztítási, adatfeldolgozási és statisztikai módszertanok egyesítése és elfogadása útján történhet meg. A retrospektív elemző értékelés mellett, az előrejelzés az össznézőponti következmények modellezésével teszi teljessé az értékelési eszköztárunkat. Támpontokat szolgáltat a felismerések alapján megfogalmazott változtatási javaslatok hatására és bizonytalanságára vonatkozólag is. A gyors mérés, értékelés, modellezés és konszenzus döntés a szakpolitikai döntésrendszerek továbbfejlesztésének alapja. Az erre vonatkozó egyesített módszertanok fejlesztése az ellátási hatékonyság javításának lényeges feltétele. Az adatgazdálkodás jogszabályi és pénzügyi alapokon fejleszthetőségével szemben a tudásfejlesztés nem képzelhető el széles egyetemi háttér nélkül.

11 Modellfejlesztés A mikro modellek érzékenységét és a makro modellek specifikusságát megőrző mezo modell létrehozása a releváns döntések gyorsértékelésekhez. A longitudinális betegút több szempont szerint rétegezhető legyen: 1. betegség állapot; az adott kórkép hosszú távú lefolyása, illetve a társuló betegségek és középtávú szövődmények listája, 2. beteg állapot; az adott beteg funkcionális állapota, a megfelelő fizikális és labordiagnosztikai háttérrel rövidtávon értelmezhető állapotváltozásai a kezelés sikerességének monitorozására, 3. kezelések; az adott időszakban választott terápiák és célzott ellátások listája, 4. beteg együttműködés; adherencia, compliance és perzisztencia faktorok, 5. orvosi döntések és ellátás protokoll minősége; a follow-up vizitek és betegirányítás megfelelősége, az időben egymásra épülő döntések minősége. A hiányzó jellemzők pótlása statisztikai módszerekkel történhessen a különálló adatminták és összefüggések imputálása vagy bayesian közelítése érdekében. A rétegek egyes jellemzői a modellben kaszkádszerűen egymásra építhetőek, illetve számíthatóak legyenek.

12 Mérés és értékelés Adott terápiás Iteratív módon kiegészített adatmodell segítségével a longitudinális betegutak több jellemzője vizsgálható, illetve az egyes jellemző szekvenciák összehasonlíthatók; betegség- és funkcionális állapot, választott terápiák, beteg együttműködés és a followup sikeressége szempontjából.

13 Értékelési nézőpontok eredményesség, költség-hatékonyság Az egyes terápia-betegcsoport különbségek tovább vizsgálhatóak egy vagy több dimenzió, tipikusan az eredményesség és költséghatékonysági viszonyok mentén. Szuperioritas vizsgalat: Az aktiv alcsoport szuperior a referencia alcsoporthoz kepest. Non-inferioritas vizsgalat: Az aktiv alcsoport non-inferior a referencia alcsoportra nezve Ekvivalencia vizsgalat: A ket konfiguracio nem bioekvivalens egymassal.

14 Tervezés és modellezés Az egyes betegút, terápiás szakaszok összehasonlításához több outcome indikátort kezelhetünk egyszerre, amik költséghatékonysági és kassza-hatás döntések alapjául szolgálhatnak. A terápiás lehetőségek között átirányított betegek költség és egyéb konzekvenciáit szimulációk, trend és összetétel szcenáriók mellett paraméteresen vizsgálhatjuk. Egyes beavatkozások elvárt megtérülési jellemzőinek figyelembe vétele kiemelten fontos pl.: az eredményesség alapú támogatási szerződések tervezése során.

15 Továbblépési lehetőségek Állami szféra Akadémiai szféra Input Adat Modell Döntés Output Több ciklikus értékelést követően az eredményesség alapú összehasonlító mérések a vizsgált jelenséghez igazodó, propenzitás jellegű kiigazításokat tartalmazó oksági vizsgálatokká bővülnek. Különösen, ha ehhez kapcsolódóan célzott adatgyűjtés és regiszter kerül bevezetésre. A betegút leképzését adó statisztikai modellek a bekövetkező események valószínűségére az egyéni betegút információit figyelembe vevő dinamikus, multistate modelleké alakíthatóak. Ezáltal az egyes betegség indikációs területeken indított kaszkád jellegű gazdasági modellek már összetett gerincmodellekké alakíthatóak át, amelyek különböző mélységű hatástanulmányok kiszolgálására alkalmazhatóak. Ezek az adott területre érvényes szakmai és finanszírozási protokollok fejlesztésére használhatóak, a fenti feladatok állami és egyetemi szféra közti megosztásával.

16 Összefoglalás Bár az új típusú evidenciák létrehozása és felhasználása jelentős erőforrásokat igényel, nélküle nehezen képzelhető el az egészségügyi rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása. Az adott nézőponti elemzések elfogadottságát nagymértékben segíti, amennyiben a teljesítmények megítélése részben vagy egészben a finanszírozási vagy ösztönző rendszerek alapjává válik. (Háziorvosi indikátorok, HBCS, beteg-elérési és kockázat-megosztási szerződések.) Miután az ezekben előírt eredményesség egyes elemei időben később jelentkezhetnek, illetve a betegellátás egyes döntései egymásra is hatnak, mindez elősegíti a helyettesítő végpontokat rögzítő regiszterekre épülő integrált, kúra és programszerű finanszírozási módok elterjedését a krónikus ellátásban. Egy adott terápiás terület felülvizsgálatával olyan eredményességi, sokszor nem csak kemény végpontokat tartalmazó, kompozit mutató azonosítása történhet meg, ami alkalmas a szakmai és finanszírozói célokat kiszolgáló modellek kialakítására. A feltételes támogatás és befogadás elfogadásának és bevezethetőségének - alapját ugyanezen populációs vagy egyéni szinten definiált modellek segítségével meghatározott mutatószámok célértékei képezhetik. Mindehhez nagymértékben járulhat hozzá az adatkezelési, minősítési, modellezési standardok egységesítése, irányelvek útmutatóiban való szerepeltetése, valamint a döntés előkészítés intézményi és jogi hátterének továbbfejlesztése a folyamatok szabályozására, az evidenciák elfogadtatására és a transzparencia biztosítására. A hiányzó pénzügyi, informatikai és humán infrastrukturális háttér a szereplők szerződéses és konzorciális együttműködése mellett folyamatosan fejleszthető az állami és egyetemek köré szerveződött kutatóműhelyek közötti munkamegosztással, összhangban a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia céljaival.

17 Köszönöm figyelmüket! Dr. Bacskai Miklós