PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Kodály Zoltán Általános Iskola

Átírás

1 2014 PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Kodály Zoltán Általános Iskola

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ Küldetésnyilatkozat Bemutatkozás Az iskola beiskolázási körzete AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény neve (típusa, alaptevékenysége), emblémája A szabályozási körét meghatározó jogszabályok Az alapítás éve Köznevelési és egyéb alapfeladata Működési köre Telephely, a rendelkezésre álló ingatlan Egyéb jogi személy NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok Helyzetelemzés Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelésben és környezeti nevelésben érvényesülő kulcskompetenciák Az egészségnevelés és környezeti nevelés területei, tevékenységei, módszerei A céloknak megfelelő tevékenységek Az elsősegélynyújtás A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógus feladatai Szakmai munkaközösség - vezető feladatai Osztályfőnök feladatai Fejlesztő - gyógypedagógus feladatai Napközis nevelő feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése Az iskola tantárgyai, óraszámai, a kötelező, a kötelezően választandó, a szabadon választható tanórai foglalkozások és ezek óraszámai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás feladatai, megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mérés fő célja A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési rendje A tanuló jutalmazásának rendje, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése Jutalmazások Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai írásbeli beszámoltatás szerepe és súlya a tanulók értékelésében Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ZÁRADÉK A pedagógiai program hozzáférhetősége Véleményezés, egyetértés, elfogadás, jóváhagyás O l d a l

3 ... elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell, hogy legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya. (Kodály Zoltán) 1. BEVEZETŐ A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt igényel a közoktatásban érintett résztvevőktől: az iskolafenntartótól, a működtetőtől, az iskolától, a szülőtől. A napjainkra jellemző értékválság ellenére s annak dacára, hogy a tudás leértékelődése társadalmi tünet, a szülők jellemző többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az életminőség felnőttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. A tudást közvetítő pedagógusba vetett hitnek és a szülők támogató segítségének kell biztosítékká válniuk egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósítására. A pedagógiai program az iskola működését érintő alapdokumentum. Többoldalú "szerződés", amely alapján az érdekelt felek - a fenntartó, a működtető önkormányzat, a tantestület, a szülők - a programban meghatározott elvek megvalósítását tűzik ki célul. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program széleskörűen és teljes körűen fűzi egybe közösségünk tudását, tapasztalatát és jövőt formáló akaratát. A kiindulás: a célok és feladatok megfogalmazása, majd a végeredmény: az oktatás, nevelés színvonalának "mérése", minősítése egyaránt ezen program alapján történik. 1.1 Küldetésnyilatkozat A Győri Kodály Zoltán Általános Iskola nevelőtestülete az iskola múltjának szellemében küldetésének tekinti: - a szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben, - gyermekközpontú környezetben, - személyiségközpontú, folyton megújulni tudó pedagógiai eljárásokkal, - a lokálpatriotizmus - mint kiemelt érték - átadásával, - testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, - a felnőttek világában is boldogulni tudó, - kiemelkedő képességeik kibontakoztatásával, - önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel, - szilárd alapműveltséggel, - idegen nyelv ismeretével, - korszerű ismeretekkel és készségekkel rendelkező tanulók kibocsátását. A fenti szándékunk hiánytalan megvalósítása érdekében partnerközpontú, a nevelés és oktatás színvonalát állandóan fejlesztő szervezetben dolgozunk. Mindezt az iskola jól tervezett menedzselésével, a szervezet erőforrásainak minden erőnkből való bővítésével valósítjuk meg. 3 O l d a l

4 1.2 Bemutatkozás Győri Kodály Zoltán Általános Iskola épülete 2014 A szabadhegyi városnegyed falusias karaktere napjainkra jelentéktelenné zsugorodott, a térség fokozatosan városiasodott az épülő sorházakkal, lakónegyedekkel. A viszonylag szűk területre történt beépítés hatására a város egyik legsűrűbben lakott része alakult ki. A nyolcvanas években az addig beépítetlen területeken újabb lakótelepet építettek fel, melyet családi házas övezet vesz körül. A városnegyed gazdasági infrastruktúrája átlagos színvonalú. Harminc év telt el a lakosság ideköltözése óta, miközben nagy változások történtek. Az első beköltözők fiatal párok voltak kisgyerekekkel, majd felnőtt egy nemzedék, de a városrész újra fiatalodik. Megváltozott a környéken élő lakosság társadalmi összetétele is. A rendszerváltás a városban és környékén drasztikus gazdasági átalakulást hozott. A nagyipar teljesen megszűnt, az 1990-es évek közepétől fellendülés tapasztalható. Iskolánk beiskolázási körzetének jellemzője, hogy a lakótelepről, a családi házas részből és a legújabban épülő igényes lakónegyedekből egyaránt járnak gyerekek. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, anyagi háttere, igényszintje nagy szóródást mutat. Az itt élő családok jellegzetes körülményeit tükrözi a tanulók összetétele, akik között van hátrányos helyzetű, segítséget igénylő, különösen problémás családi körülmények közt élő. Mivel a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk tanórán és tanórán kívül egyaránt ehhez a helyzethez igazodik. Általában a kétkeresős családmodell a jellemző. Egyre gyakrabban találkozunk a családok életszínvonalának romlásával. A munkanélküliség terjedésével - különösen a hátrányos helyzetű családoknál - a szülők nehezebben tudnak gondoskodni gyermekeikről. Folyamatosan nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok száma. Az első osztályosok körében kezelendő problémakör, hogy az utóbbi években emelkedik azon gyermekek száma, akik valamilyen szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. 4 O l d a l

5 A beilleszkedésük segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik legnagyobb szakmai kihívás a kollégák számára. Elmondható azonban, hogy kifejezetten szélsőséges problémák nem fordulnak elő intézményünkben. Köszönhető ez a kisvárosi települési jellegnek, a családi háttérnek, a szülőkkel való kapcsolattartásnak, valamint az intézményünkben a közösen elfogadott értékrend szerint történő nevelési elvek, elvárások érvényesítésének. Iskolánk 31 éve biztosít 8 osztályos általános iskolai képzést tanulóinak. Az iskola jellegét kezdetek óta az emelt szintű ének-zenei képzés határozza meg, mely első osztálytól indul. A tagozaton dolgozó pedagógusok magas színvonalú munkájának köszönhető, hogy egyre több azon énekes osztályok száma, ahol minden tanuló emelt szintű ének-zene oktatásban részesül óta tanulóink egy része első osztálytól hatodik osztályig teniszoktatásban vehet részt, s erre azóta folyamatosan igény is van. Az iskola udvarán található két salakos teniszpálya és a tornaterem lehetőséget ad minden évben a városi Tárogató teniszverseny megrendezésére. Harmadik osztálytól első idegen nyelvként lehetőség van az angol és a német nyelv választására. Első évfolyamtól játékos angol és a német nyelvi szakkör működik. Intézményünk színvonalát éveken keresztül a francia nyelvi képzés második idegen nyelvként színesítette még, ami a 3. évfolyamtól indult az átlagosnál jobb képességű gyermekek számára. Sajnos a jövőben a törvényi változások miatt, csak szakköri keretek között folytatódhat a színvonalas francia nyelvi képzés. Így az iskola heterogén összetételű diákjainak közel 80 % -a speciális képzésben részesül. Tanulóink többsége értéknek tekinti a tudást, a rendszeres és hatékony ismeretelsajátítás belső igényükké válik. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon. Tanórán kívül számos lehetőség van szórakozásra a diákönkormányzat rendezvényein, az iskola által szervezett hangversenyeken, színházi és bábszínházi előadásokon, kirándulásokon és táborozásokon. A tudásanyag és az ismeretek bővítésére a modern könyvtárban, az informatikai-számítógépes szaktanteremben, szakkörökön van lehetőség. Reggeli ügyeletet, ebédet, napközit és tanulószobát biztosít az intézmény az azt igénylő tanulóknak. A különböző egyházaknak is lehetőséget biztosítottunk hittanoktatásra. A szülői többletigények kielégítése mellett kiemelten fontos feladat a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, képzése. Az iskolai élet mind hangsúlyosabb szerepet kap a tanulók nevelésében, a szabadidejük hasznos eltöltésében, hiszen a családoknak egyre kevesebb idejük van a gyermekeikkel való foglalkozásra. Az iskolai feladatellátásba egyre nagyobb számban és egyre aktívabban kapcsolódnak be a szülők, szívesen vesznek részt az intézményben szervezett programokon. Az iskola szellemét a gyermekközpontúság határozza meg, ami legfőképpen a tanulókkal szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmódban nyilvánul meg. Nevelőtestületünknek elsődleges célja, hogy felkészítse és képessé tegye tanulóinkat a sikeres továbbtanulásra. 5 O l d a l

6 1986. május 23-án került sor a névadásra, amit a zeneszerző emlékéhez méltó szellemű nevelőmunkánkkal érdemeltünk ki. Ekkor került sor Csáki-Maronyák József Kossuth-díjas festőművész Kodály portréjának leleplezésére május 24-én avatták fel, Bardocz Barna ötvösművész néprajzi ihletésű Kodály-emlék reliefjét. A társadalom, a pedagógusok és a szülők feladata azonos, gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Célunk olyan személyiségek képzése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Az elmúlt évek pályaválasztási statisztikája igazolja munkánk sikerét. Sikerrel felvételiznek diákjaink a város hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumaiba is. A középiskolai visszajelzések pedig azt mutatják, hogy volt tanítványaink mindenütt helytállnak. Ezekre az eredményekre valóban büszkék lehetünk. 6 O l d a l

7 1.3 Az iskola beiskolázási körzete Győr AKÁC UTCA Teljes közterület Győr KANKALIN UTCA Teljes közterület Győr AKÁCOS UTCA Teljes közterület Győr KÁRPÁT UTCA Teljes közterület Győr ALKONYAT UTCA Teljes közterület Győr KEDVES UTCA Teljes közterület Győr ALSÓKERT UTCA Teljes közterület Győr KÉKMADÁR UTCA Teljes közterület Győr ARANKA UTCA Teljes közterület Győr KESKENY UTCA Teljes közterület Győr BANAI ÚT Teljes közterület Győr KIKELET UTCA Teljes közterület Győr BANAI ÚTI ŐRHÁZ Teljes közterület Győr KISDIÓFA UTCA Teljes közterület Győr BARÁTSÁG UTCA Teljes közterület Győr KISKAPU UTCA Teljes közterület Győr BETÉRŐ ÚT Teljes közterület Győr KÖRÖSKÉNYI UTCA Teljes közterület Győr BIANKA UTCA Teljes közterület Győr KÜLSŐ FEHÉRVÁRI ÚT Teljes közterület Győr BIMBÓ UTCA Teljes közterület Győr LEJTŐS UTCA Teljes közterület Győr BOLDIZSÁR UTCA Teljes közterület Győr LOVAS UTCA Teljes közterület Győr BORNEMISSZA UTCA Teljes közterület Győr MÉZES UTCA Teljes közterület Győr BOROS UTCA Teljes közterület Győr MÓRA FERENC TÉR Teljes közterület Győr BRASSÓI UTCA Teljes közterület Győr NYERGES UTCA Teljes közterület Győr BÚZAMEZŐ UTCA Teljes közterület Győr ORGONÁS DŰLŐ Teljes közterület Győr CSABA KÖZ Teljes közterület Győr PAJZS UTCA Teljes közterület Győr CSENDES UTCA Teljes közterület Győr PATKÓ UTCA Teljes közterület Győr CSENGŐ UTCA Teljes közterület Győr PATTANTYÚS UTCA Teljes közterület Győr DALOS UTCA Teljes közterület Győr PÁVA UTCA Teljes közterület Győr DOBÓ UTCA Teljes közterület Győr PIPITÉR UTCA Teljes közterület Győr DOMBALJA UTCA Teljes közterület Győr REKETTYE UTCA Teljes közterület Győr ERDÉLYI UTCA Teljes közterület Győr ROZGONYI UTCA Teljes közterület Győr ERDŐSZÉL UTCA Teljes közterület Győr RÓZSAHEGY UTCA Teljes közterület Győr ESTIKE UTCA Teljes közterület Győr RÖVID UTCA Teljes közterület Győr FAGYAL UTCA Teljes közterület Győr SÁFRÁNY UTCA Teljes közterület Győr FARKAS MÁRTON utca Teljes közterület Győr SALÉTROM UTCA Teljes közterület Győr FEHÉRVÁRI DŰLŐ Teljes közterület Győr SOMFA UTCA Teljes közterület Győr FEHÉRVÁRI ÚT Páratlan oldal: 65-tól Győr SOPRONI ÚT Teljes közterület Győr FEHÉRVÁRI ÚT Páros oldal: 80-tól Győr SZALMA UTCA Teljes közterület Győr FEHÉRVÁRI ÚTI ŐRHÁZ Teljes közterület Győr SZÉNA UTCA Teljes közterület Győr FÉNYES UTCA Teljes közterület Győr SZŐNYI MÁRTON UTCA Teljes közterület Győr FENYŐFA UTCA Teljes közterület Győr TAKAROS DŰLŐ Teljes közterület Győr FUVAROS UTCA Teljes közterület Győr TAKAROS UTCA Teljes közterület Győr GAZDA UTCA Teljes közterület Győr TÁROGATÓ UTCA Teljes közterület Győr GESZTENYE UTCA Teljes közterület Győr TARSOLY UTCA Teljes közterület Győr GURDONY UTCA Teljes közterület Győr TATAI ÚT Teljes közterület Győr GYOPÁR UTCA Teljes közterület Győr TEMPLOM UTCA Teljes közterület Győr HEGYALJA ÚT Teljes közterület Győr TÖRÖK IGNÁC UTCA Teljes közterület Győr HEGYTETŐ UTCA Teljes közterület Győr TUSNÁDI UTCA Teljes közterület Győr HOLDFÉNY UTCA Teljes közterület Győr TŰZMADÁR UTCA Teljes közterület Győr HOLLÓ UTCA Teljes közterület Győr ÚJ UTCA Teljes közterület Győr HORDÓS UTCA Teljes közterület Győr ÜTEG UTCA Teljes közterület Győr ILLATOS UTCA Teljes közterület Győr VADALMA UTCA Teljes közterület Győr ÍROTTKŐ UTCA Teljes közterület Győr VADGESZTENYE UTCA Teljes közterület Győr ISASZEG UTCA Teljes közterület Győr VÁNDOR UTCA Teljes közterület Győr JÁKI UTCA Teljes közterület Győr VARGA KATALIN UTCA Teljes közterület Győr JÓZSEF ATTILA UTCA Páros oldal: 50-tól Győr VENYIGE UTCA Teljes közterület Győr JÓZSEF ATTILA UTCA Páratlan oldal: 67-tól Győr VIRÁGOS UTCA Teljes közterület Győr KAKASHEGY UTCA Teljes közterület Győr ZÖLD UTCA Teljes közterület Győr KAKASHEGYI DŰLŐ Teljes közterület Győr ZSIVÁNY UTCA Teljes közterület 7 O l d a l

8 Az iskola dolga: Hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni. Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent- Györgyi Albert) 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény neve (típusa, alaptevékenysége), emblémája Az iskola neve: Győri Kodály Zoltán Általános Iskola Az iskola címe: 9028 Győr, Tárogató utca 18. OM azonosító: Az intézmény szervezeti egységkódja: Típusa: Általános iskola Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor u. 32. Győri Tankerület, 9024 Győr, Nádor tér 4. Működtető: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9021 Győr, Városház tér 1. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény bankszámlával nem rendelkezik, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Intézményvezető: Horváthné Ferencz Judit Emblémája Győri Kodály Zoltán Általános Iskola 9028 Győr, Tárogató u O l d a l

9 2.2 A szabályozási körét meghatározó jogszabályok évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről CXX. törvény az iskolakerülés elleni fellépés biztosításáról 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2.3 Az alapítás éve Az intézményt 1982 őszén Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára alapították, működését az 1983/84-es tanévben kezdte meg. Határozat az iskola létrehozásáról: Győr Megyei Városi Tanács VB 104/ (X.15.) Énekzene szakosított tantervű osztályok indítása: III. 24. Alapító okirat: 142 /1992. (X. 29.) Kgy. számú határozat. Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 137/2011.(V.27.) Kgy. számú határozatával a Kodály Zoltán Általános Iskolát megszüntette, és új közoktatási intézményt alapított; neve: Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola 2013.szeptember 1. Az iskola január 1-jén állami fenntartásba került. A fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete, a működtető a Győr Megyei Jogú Város. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete javasolta a Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola átalakítását szétválással, kiválással az Emberi Erőforrások Minisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkársága felé. A javasolt intézményi átalakítást Köznevelésért Felelős Államtitkárság engedélyezte. 9 O l d a l

10 2014. szeptember 1-jétől a szétválás után, iskolánk önálló intézményként működik. Az iskola neve. Győri Kodály Zoltán Általános Iskola. Székhelye a kiválást követően: 9028 Győr, Tárogató utca 18. Az intézmény új OM azonosítója: Köznevelési és egyéb alapfeladata nappali rendszerű iskolai oktatás, alsó tagozat, felső tagozat, sajátos nevelési igényű tanulók nevelése oktatása. 2.5 Működési köre Győr város közigazgatási területe, illetve az irányító és felügyeleti szerv által meghatározott felvételi körzet. 2.6 Telephely, a rendelkezésre álló ingatlan 9028 Győr, Tárogató utca 18. Az 591/4612. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan Elérhetősége: Telefon: Fax: cím: iskolatitkar@kodaly-gyor.sulinet.hu 2.7 Egyéb jogi személy Tárogató Alapítvány Bejegyzési száma: Pk A /1993/34. Célja: a Győri Kodály Zoltán Általános Iskola tanulmányi munkájának, zenei, kulturális és sporttevékenységének anyagi támogatása. 10 O l d a l

11 Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül. Másképp énekel a felnőtt is, ha magával hozza a gyermekkori ének rajongó lelkesedésének emlékét. És jól látja, megjegyzi magának a gyermek: Lelkiismeretes munka nélkül nincs eredmény. (Kodály Zoltán) 3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Iskolánk szellemét alapvetően a gyermekközpontúság határozza meg, aminek legfőképpen a tanulókkal szemben tanúsított humánus, empatikus, egyéni bánásmódban kell megnyilvánulnia. Vezérelvünk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, amely megőrzi az emberi tisztességet. Meghatározó a humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Célok, feladatok Törekszünk magas szintű, minőségi oktatásra, szilárd, továbbépíthető alapműveltség átadására, a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztésére. A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. Kialakítjuk a tanuláshoz, a munkához való helyes viszonyt, tanulni vágyó és tanulni tudó, önmaguk iránt is igényes gyermekeket nevelünk. Az önálló ismeretszerzés feldolgozás technikáinak megtanításával az önálló tanulás és önművelés felé irányítjuk tanulóinkat, a minél hatékonyabb önálló felkészülésüket segítjük. A tantárgyi tartalmak feldolgozása során alkalmazzuk a kooperatív interaktív (együttműködésre építő) tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Célunk, az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában tanulmányaik során. Feladatunk a 8. osztályos tanulók pályaválasztásának segítése, a helyes énkép és önértékelés kialakítása. Minél több tanuló nyerjen sikeresen felvételt az első helyen megjelölt középiskolába. Fontosnak tartjuk a preventív, egészségtudatos szokások megismertetését és fejlesztését. 11 O l d a l

12 Biztosítjuk a tanulási esélyek egyenlőségét az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő differenciálással: feladatunk a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása; a tanulásban elmaradók segítése; a hátrányos helyzetből jövőkkel való külön foglalkozás. Az ismeretek megalapozása a motivált tanulók tevékenykedtetésével, a felfedezés lehetőségének megteremtésével és a tanulói kreativitás fejlesztésével történjék. Szükségesnek tartjuk, hogy a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra. Testileg, lelkileg és szellemileg egészséges személyiséget nevelünk. Ennek érdekében pozitív értékrend kialakítására és megszilárdítására törekszünk. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkat nyitott, megfelelő önismerettel, önbizalommal és reális önértékeléssel rendelkező fiatalokká neveljük. Törekszünk arra, hogy szeretetteljes légkörben az emberi értékek közvetítésével toleranciára, segítőkészségre és szolidaritásra neveljük tanulóinkat, segítve ezzel őket a közösségben való aktív beilleszkedésre illetve együttélésre. Tanulóinkban tudatosuljon az, hogy társaikkal kölcsönösen egymásra vannak utalva, hogy képesek legyenek felelősséget vállalni egymásért, hogy felismerjék a segítő tevékenység fontosságát. Szükségesnek tartjuk az emberi együttlét és érintkezéskultúra /viselkedési szokások/ alapvető normáinak megismertetését és megtartását; a kulturált kapcsolattartási és kommunikációs tudás kialakítását. A szocializációs nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedésének segítése érdekében kiemelten együttműködünk a szülőkkel. Ha szükséges, külső szakember véleményét, munkáját is igényeljük. Célunk diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket. Megismertetjük a tanulókkal a családban betöltött szerepeket, feladatokat; a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatok fontosságát, értékét. A család tiszteletére, a szülők, a nagyszülők megbecsülésére, szeretetére; az udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására neveljük diákjainkat. Fontos feladatnak tekintjük a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését felvilágosító előadásokkal, külső szakemberek bevonásával, tanórán kívüli rendezvényekkel, akciókkal. Kiemelt célként kezeljük a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartási formák kialakítását, s ezzel növeljük tanulóink személyes biztonságát. Fontosnak tartjuk a helyes médiatudatosságra nevelést: a tanuló váljon képessé elektronikus gyűjtőmunka elvégzésére, legyen tisztában a közösségi oldalak esetleges veszélyeivel, alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességéről. Bővítjük a tanulók pénzügyi és gazdasági ismereteit: ismerje fel a tanuló a gazdasági rendszerek változását, legyenek pénzügyi ismeretei, legyen fogalma az életszínvonal, a globális problémák, a fenntarthatóság kérdéseiről. 12 O l d a l

13 Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekeinkkel való foglalkozások során a környezetkímélő magatartás kialakítására. A tanulókban alakuljon ki a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetés; környezettudatos magatartás. Feladatunk, hogy minden tanulónk egyenlő bánásmódban részesüljön, mindenkinek azonos jogokat biztosítsunk és mindenkivel szemben azonos követelményeket támasszunk. Intézményünkben tilos a tanuló hátrányos megkülönböztetése, vagy valamiféle különbségtétel a tanulók között. A tanulók váljanak nyitottá a társadalmi jelenségek iránt; ismerkedjenek meg az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskolai közösség demokratikus működésének tudatosításával megalapozzuk tanulóink felkészülését a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait: a népi hagyományokat, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományokat, a nemzeti ünnepeket (kiemelt névadónk munkásságának megismertetése). Ezáltal is fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot. Erősödjön a tanulókban a saját népük és kultúrájuk értékeihez való kötődés, alakuljon ki a szülőföld, a nemzet, a haza fogalma; legyenek nyitottak más népek kultúrája iránt. Nevelési célunk, hogy a tanulók ismerjék és ápolják lakókörnyezetük, lakóhelyük (Szabadhegy, Győr, Kisalföld) történelmét, hagyományait, kulturális örökségét. Erősítjük az Európához tartozás tudatát azáltal, hogy tanulóinkat nyitottá tesszük az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok iránt. Céljaink elérésében számítunk a szülők aktív közreműködésére is. Eljárások, Eszközök, Módszerek A pedagógiai programunkban kitűzött nevelési céljainkat és feladatainkat a tevékenységközpontú ismeretszerzés, tanulásszervezés előtérbe helyezésével kívánjuk elérni. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a pedagógusok személyes példaadása a közös tevékenységben, a munkában. Az iskolákban a nevelő-oktató munka akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Nevelési módszerek Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. (például: követelés, gyakoroltatás, szoktatás, segítségadás, ösztönzés, dicséret, bírálat önbírálat, büntetés, példaadás, stb.) Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. (például: közös tevékenységek megszervezése, közös célok kitűzése, hagyományok kialakítása, követendő minták kiemelése, ellenőrzés, ösztönzés, verseny, viták stb.) 13 O l d a l

14 Oktatási módszerek Alapmódszerek: tanári irányítás, magyarázat, munkáltatás individuális (egyéni és önálló tanulás) Motiváló módszerek: csoportmunka, pármunka differenciálás játék, szerepjáték vita kutató felfedező módszer kooperatív technikák az informatikai és elektronikus oktatási segédanyagok használata külső szakember bevonása a tanítási tanulási folyamatba A tanulók érdeklődésének felkeltése, a tanulók és a pedagógus közös tevékenysége, együttműködése céljából sajátos pedagógiai módszerként alkalmazzuk a projektoktatást: tanórán kívüli projektek: az óvoda és az iskola beilleszkedését segítő program (Szivárványhíd), Kodály-nap, Diáknap, játszóházak) 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig a bomlasztó, romboló megnyilvánulásaik leépítésére. Ennek eredménye az egyén építő magatartásának és tevékenységrepertoárjának megszilárdulása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban. Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) pedagógiai és pszichológiai feladatai - iskolai szokások megtanulása - kíváncsiság, érdeklődés felébresztése - érzelemvilág gazdagítása - önismeret, önértékelés, önbizalom erősítése - akaraterő, fegyelmezettség - humánus magatartási módok megerősítése - helyzethez illő viselkedés, a társas kapcsolatok magatartás módjainak, szokásainak megismerése, elsajátítása - konkrét gondolkodás kialakítása - együttműködési képesség megalapozása, a kooperáció fejlesztése - társas kapcsolatok iránti igény felkeltése - reális énkép kialakítása - az erkölcsi normák iránti fogékonyság fejlesztése - emlékezet fejlesztése - logikus gondolkodás fejlesztése - környezetvédelem fontosságának tudatosítása 14 O l d a l

15 - test és lélek harmonikus fejlesztése: mozgásigény, mozgáskultúra, játék, hallás, ritmusérzék fejlesztése - a kudarcok elfogadása, okainak megszüntetésére való törekvés kialakítása - a tolerancia fejlesztése A felső tagozat (5-8. évfolyam) pedagógiai és pszichológiai feladatai - a szociális készségek, képességek beépítése a mindennapi tevékenységbe - társadalomba való beilleszkedés előkészítése - a közösségben, csoportban való együttműködési képesség továbbfejlesztése - a kooperatív tevékenységmódok alkalmazása - önismeret, önértékelés, a társak értékelési képességének bővítése - konfliktusok rugalmas kezelése - másokért, önmagáért való felelősségérzet megerősítése - dönteni tudás képességének kialakítása - aktív részvétel az ismeretszerzésben - önképzés igényének kialakítása - véleménynyilvánítási formák alkalmazása - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése - segítő magatartás képességének kialakítása - önkéntes feladatvállalás és annak megvalósítása - környezetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás - nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti azonosságtudat fejlesztése - más népek megismerése, megbecsülése, Európához való tartozás tudatának erősítése. - továbbtanulásra való felkészítés A pedagógusoknak e munkájához szükségesek - a tanulási folyamat konstruktív felépítése - továbbképzések- tanfolyamok - előadások - konfliktuskezelési technikák ismerete - konzultáció szakemberekkel (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, védőnő, orvos) - önképzés, sajtó és szakirodalom figyelemmel kísérése - új mérési módszerek, eljárások átvétele - egyénre szabott foglalkozások (megfigyelés, beszélgetés, kérdőív) - családdal való együttműködés - versenyeken való részvétel - személyes példamutatás nevelő ereje - szakmai tudás - hatékony osztályfőnöki munka - osztályban tanítókkal való együttműködés. 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok Helyzetelemzés 15 O l d a l

16 a) Lakókörnyezet Iskolánk környezete esztétikus, a környéken található utcák szilárd burkolatúak, parkosítottak, rendben tartottak. A városrész legnagyobb problémája a közlekedés. A lakótelep határán húzódik a MÁV által fejleszteni kívánt veszprémi vasútvonal, emellett gondot jelent a József Attila út és mellékutcák óriásira növekedett gépjármű forgalma. A zaj-és légszennyezés növekedése észlelhető, egészségügyi vonatkozásai egyelőre nem kimutathatók. b) Az iskola Iskolánk 1983-ban épült, az akkori szabványoknak megfelelően. ÉK-DNY tájolású panelépület, így a déli oldalon reggeltől délutánig besüt a nap a termekbe, a másik oldalra pedig egyáltalán nem érkezik direkt napfény. Az udvar jó részét a sportpálya és a két teniszpálya foglalja el, az épület előtt viszont nagyobb szabadtér található. A helyiségek állapota megfelel az oktatás követelményeinek, de a harmincéves épület folyamatos karbantartása, a vizesblokkok felújítása mindenképpen szükséges. Az energiatakarékos működtetés jegyében az ablakcserék megtörténtek, de szükség lenne a fűtési rendszer korszerűsítésére és a hőszigetelésre. A tanulói összetétel heterogén, vannak nagyon jó anyagi helyzetű és nagyon rossz anyagi helyzetű családok. Ugyanúgy nagy különbségeket tapasztalhatunk, ha a szülők iskolázottságát, (társadalmi helyzetét) szocioökonómiai helyzetét, igényeit vizsgáljuk. Szerencsére kevés a veszélyeztetett tanuló, viszont a csonka családok aránya emelkedik. c) Iskola-egészségügy Heti egy alkalommal iskolaorvos rendel az intézményben, heti két alkalommal védőnő segíti a munkáját. A különböző mentálhigiénés problémáik megoldásában diákjaink bátran kérhetik bármelyik nevelőjük, a gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus segítségét. d) Iskolai étkeztetés, konyha A konyha a vonatkozó szabályoknak eleget téve működik. Vezetője nagy figyelmet fordít a higiéniai követelmények maximális betartására, törekszik az egészséges élelmiszerek arányának növelésére. Az ebédlő tágas, tiszta, korszerű, jól megvilágított, barátságos környezetet biztosít a kulturált étkezéshez. e) Büfé Iskolánkban bérleti rendszerben működik a büfé. Működését külön jogszabályok határozzák meg. Választékában megjelentek a gyümölcsök, a müzli szelet, rostos üdítő. Kínálatát az iskola vezetősége és a védőnő folyamatosan figyeli, javaslatokat tesz a változtatásra. f) A szülők és az iskola kapcsolata Bármilyen egészségvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos téma merül fel, a gyermekek és a szülők is partnereink. Mindig vannak, akik bevonhatók a különböző programokba, akciókba, szívesen segítenek. g) Egészségi állapot Ma az egészség szempontjából a legnagyobb kihívások: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a fizikai erőnlét hiánya, a nem kielégítő táplálkozás, felelőtlen párkapcsolatok, a környezetért felelősséget vállalás hiánya, a problémamegoldó képesség hiánya. 16 O l d a l

17 Ezek közül érzékeljük, hogy a dohányzás és az alkohol kipróbálása alacsonyabb életkorra csúszott át. A táplálkozási problémák részben a családok anyagi helyzetére, részben a helytelen fogyasztási szokásokra vezethetők vissza. Az egészségi helyzetet az iskolaegészségügyi-szolgálat segítségével tudjuk felmérni, változását nyomon követni. Rendszeresek az orvosi vizsgálatok: pulzus-vérnyomás, testsúlytestmagasság mérése, látás- és színlátás, hallásvizsgálat, mozgásszervi vizsgálat, fogászati ellenőrzés. A tanulók fizikai állapotának mérése testnevelésórákon történik, amelyhez a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT), mint diagnosztikus értékelő tesztrendszer alapján összeállított tesztet alkalmazzák a testnevelő kollégák. Az iskola-egészségügyi szolgálat és testnevelő tanárok adatai összecsengenek: a tanulók edzettségi állapota romlik. Erről egyértelműen az erőnléti felmérés, valamint az orvosi vizsgálatok adatai tanúskodnak. h) A környezet egészségnevelés színterei 1. Tanórákon A környezeti nevelést és az egészségnevelést tananyagba direkt vagy indirekt módon minden órán beépítettük. Direkt módon természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, testnevelés, technika, osztályfőnöki órákon valósul meg. 2. Napközis és tanulószobai foglalkozások A játék, a levegőzés keretében, a helyes napirend kialakítása kapcsán; a napközi foglalkozásain, rendezvényein (pld. játszóházak) jelenik meg. Projektfoglalkozások, vetélkedők (egészséges életmód, táplálkozás), előadások (bőrápolás, családi életre nevelés, szenvedélybetegségek), pályázatok keretében tevékenykednek diákjaink. 3. Szakkör A képzőművészeti szakkör, valamint a sportkörök keretén belül van jelenleg lehetőség egészségnevelésre és környezeti nevelésre. 4. Iskola-egészségügyi szolgálat Az állapotfelméréssel az aktuális egészségi helyzetét mérjük fel a tanulóknak. A szűrővizsgálatokkal a még panaszt nem okozó kóros elváltozásokra sikerül fényt deríteni, a kötelező oltásokkal a súlyos fertőző betegségek terjedésének lehet gátat szabni. A védőnő rendszeresen részt vesz az egészséges táplálkozás, a higiénia, a nemi felvilágosítás, a családi életre nevelés, a felelős párkapcsolat kialakításának kérdéseivel foglalkozó órákon, gyakran ő tartja ezeket. 5. Nyári tábor A közösségépítés fontos terepe a nyári táboroztatás, amely nem kötelező, de igyekszünk olyan árszínvonalon megszervezni, hogy sokak számára elérhető legyen. Az alsósok számára Győrújbarátra szervezünk tábort, ahol az aktív pihenésé, regenerálódásé a fő szerep. Különös figyelmet fordítunk a napirendre: a négyszeri étkezés, a csendes pihenő, a mozgás a sportversenyek, a szobák-faházak tisztasági szemléje is hozzátartoznak a tábor programjához. 17 O l d a l

18 A felső tagozatosok táboroztatása alapítványi támogatással illetve pályázati források megnyerésével valósul meg. A táborok programjának szervezésénél a legfontosabb céljaink között van az idegen tájak, és az ott élő emberek mindennapjainak, hagyományainak, kulturális értékeinek, népszokásainak közös megismerése. Igyekszünk az időpontot falunapokhoz, helyi kulturális rendezvényekhez igazítani, így más közösségek megismerésén keresztül saját közösségünk hagyományait is jobban tudjuk értékelni. Kirándulások A tanulmányi kirándulások szervezése a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célok alapján történik. Alsó tagozat számára a megyében, felső tagozat számára a régióban és egyszer Budapestre szervezhető, időtartama 1 nap. Erdei iskola Erdei iskolai programon vehetnek részt 3 nap időtartamig - a harmadik és hatodik évfolyam diákjai a KLIK Győri Tankerületének illetékességi területén. Alapítványi támogatással illetve pályázati források megnyerésével valósul meg. Versenyek Alsó és felső tagozatban számtalan egyéni és csapatverseny indul minden évben a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, csecsemőgondozás, egészséges életmód, káros szenvedélyek elleni küzdelem témakörében; emellett ide kapcsolhatók a sportversenyek, képzőművészeti és irodalmi pályázatok is. Úszásoktatás A gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szervezett oktatás keretében megismerkedjenek az úszás alapjaival a helyi tantervnek megfelelően. Akciók, programok A rendőrség szervezésében iskolánk részt vesz a DADA programban. Ennek keretén belül tanulóink a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drog és az AIDS veszélyeivel ismerkednek meg, valamint rendőrségi szakember irányításával elsajátíthatják az ezen veszélyek kikerüléséhez szükséges technikákat. A DADA programban részt nem vevő osztályok a védőnő segítségével és irányításával foglalkoznak ugyanezzel a témával. Évente 1-2 tanulónak lehetősége van nyári bűnmegelőzési tábori részvételre is. Családi életre nevelés A család, mint a társadalom legkisebb működő közössége szerepének, fontosságának megértetésével minden óra és tanórán kívüli foglalkozás keretében foglalkozunk. Az iskolaegészségügyi szolgálattal és a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzük ezt a munkát. Diákönkormányzat Számos akció szervezésében és lebonyolításában játszik kulcsszerepet: szervezi a papírgyűjtést, az elemgyűjtést, a Kommunális Szolgáltató segítségével a környezet takarítását, szemétgyűjtést; különböző virágosítási akciókat Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A családi életre nevelés 18 O l d a l

19 A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik, hogy beemeljük a családi életre nevelést a nevelés területére, ezért kitüntetett feladat a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítéssel a családi életre segítséget nyújtunk a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetítünk a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Célunk, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartással számos olyan képességet fejlesztünk (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Az egészségnevelésben és környezeti nevelésben érvényesülő kulcskompetenciák Az EU országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek alkalmassá teszik az embereket a változó világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodáshoz, másrészt e változások befolyásolásához. Ezekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, fejlődéséhez. 19 O l d a l

20 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot Az egészségnevelés és környezeti nevelés területei, tevékenységei, módszerei Területek: - személyi higiénére nevelés, - a táplálkozás higiénéje, - az öltözködés higiénéje, - fertőzések és balesetek megelőzése, - a környezeti higiéné biztosítása, - helyes napirend kialakítása, - rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás, - káros szenvedélyek kerülése, - természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek, - szabadidő helyes eltöltése, - szexuális nevelés, 20 O l d a l

21 - felkészülés a családi életre - lelki egészség, mentálhigiéné - környezettudatos magatartás - a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés lényege, fontossága - tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. - környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása. - reklámok szerepének helyes értelmezése A céloknak megfelelő tevékenységek - Minden tanórán a tantárgy jellegéből, a tananyag témájából adódóan jelenjen meg a környezet és egészségvédelmi jelleg. - Tanórán kívüli foglalkozások során: napközis foglalkozások aktív testmozgással való kiegészítése (ha van rá lehetőség) szakkörökön az ember és környezet harmonikus kapcsolatának megláttatása, az egészséges táplálkozás, az esztétikus és egészséges lakótér iránti igény kialakítása kirándulásokon, nyári táborokban, még nagyobb hangsúllyal kerüljön elő az egészséges életmód, a mozgás, az aktív pihenés témaköre nagyobb mértékben részt vállalni a környezetvédő szervezetek által szervezett akciókban iskolai szintű rajz- és irodalmi pályázatok, versenyek, vetélkedők szervezése, valamint a más kiírók által szervezett megmérettetéseken való nagyobb arányú részvétel az energiatakarékosságra az iskola minden tanulója-dolgozója nagy figyelmet fordítson; víztakarékosság, WC-k, mosdók használata során; szellőztetés; világítás, feleslegesen ne működjenek a gépek Jeles Napok megünneplése - Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Föld Napja, stb. több tájékoztató az egészséges étkezéssel, életmóddal, hulladéktermeléssel és kezeléssel kapcsolatban, amire pl. a büfé működtetőjét valamint a konyha dolgozóit is meghívnánk. - Módszerek: A tanulók problémamegoldó gondolkodása, vitakészsége, önismerete, konfliktuskezelő képességének folyamatos fejlesztése. Önálló ismeretszerzés, kooperatív készség fejlesztése. Együttműködésüket kortárscsoportban, de más korosztállyal is sikeresen alkalmazzák. Ennek érdekében a páros-kiscsoportos tanulás, a drámapedagógia, az önálló megfigyelés, kísérletezés, a terepmunka, a könyvtári kutatómunka, erdei iskola, versenyek-vetélkedők, különböző akciók adta minden lehetőséget megragadunk. A pedagógusok személyes példamutatását nagyobb mértékben előtérbe helyezni. 21 O l d a l