Budapesti Zsidó Hitközség BENJÁMIN ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Budapesti Zsidó Hitközség BENJÁMIN ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 Tartalomjegyzék Az óvoda jellemző adatai... 3 Bevezetés... 4 Célképzés az óvodánk világában... 6 Jövőkép... 6 Gyermekkép... 6 Óvodakép... 6 Az óvodai nevelés céljai... 8 Funkciók, feladatok óvodánk világában... 9 Az óvodai élet megszervezése Az óvodai élet tevékenységformái... 23

3 Játék Művészeti tevékenységek Vers - mese Ének zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei Az óvoda kapcsolatai Gyermekvédelem az óvodában Még egy dologról röviden Ezt soha ne felejtsük el!... 50

4 Legitimációs záradék Irodalomjegyzék AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Budapesti Zsidó Hitközség Benjámin Óvodája Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 1142 Budapest, Ungvár u. 12. Tel: , Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Budapesti Zsidó Hitközség 1075 Budapest, Síp u. 12. Tel:

5 Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Rádainé Somosi Éva és az óvoda közössége BEVEZETÉS A modern korban élő zsidónak fel kell ismernie, hogy az élet célját és értelmét saját örökségében találja meg. A zsidó élet, amely a zsidóság örökségének hiteles értékeit és életstílusát tükrözi, egy zsidó számára gyönyörű és kellemes, ugyanakkor a nem zsidó világ számára is értelmet és jelentést hordoz. Ám annak, aki nem tud róla, annyit ér, mint az elásott kincs. Ha hallott is erről az örökségről, nem tudhatja, mekkora érték, ismeretei hiányosak, torzak. Így hát visszautasítja, mielőtt még a birtokába jutott volna, gyakran anélkül, hogy megpróbálná kiásni és megismerni a kincset, felbecsülni az értékét. Vigyázzunk: ez az örökség ma még létezik, ismerjük a forrásait, bár hellyel közzel feledésbe kezd merülni. Rajtunk áll, fenn tudjuk e azt tartani, megőrizhetjük e a jövő számára. Egy generációnak már kimaradt az életéből ama bizonyos zsidó hagyományok őrzése, gyakorlása, melynek érdekében létrejött óvodánk.

6 E kis közösség, szülők nevelők gyerekek közössége olyan óvodát hozott létre, melyben együtt gyakorolhatjuk, tanulhatjuk a zsidó kultúra hagyományait, szokásait, s egyben teljes mértékben betöltve az óvoda szokásos funkcióját is. A folyamatos napirenden belül a játék segítségével tanítjuk azokat a tudástartalmakat és zsidó hagyományokat, amelyek alapjául szolgálnak a zsidó életmódnak. Kialakítottuk azt a gyakorlatot, mely hangsúlyt fektet a családok mindennapi munkába való bevonására. A hétköznapjainkban dajkáink pedagógiai asszisztensi feladatokat látnak el. Vegyes csoportokban dolgozunk, mert hisszük, hogy a különböző korosztályok együttes életéből fakadó lehetőségek és élmények nagyon jó hatással vannak a személyiség fejlődésére. A családias légkör megteremtésével elértük, hogy óvodánk nyitott szelleme a családok felé is kisugárzik. Előtérbe helyezzük a játék munka tanulás hármas eszközrendszerén belül a játékot, ugyanakkor törekszünk arra, hogy e három tevékenység ne különüljön el élesen egymástól a gyakorlatban. Helyzetünk különlegessége, hogy gyermekeink Budapest egész területéről, illetve esetenként külföldről járnak hozzánk egész, vagy részidőt töltve az óvodában. Az óvoda nem kifejezetten vallásos. Tekintve azonban, hogy a zsidó hagyományok és életmód szorosan összefügg a vallási, tradicionális szokásokkal, a gyerekek megismerkedhetnek a Biblia egyes elemeivel. Az egyes ünnepek alkalmával megtanulják azokat a dalokat, táncokat, amelyeket a zsidóság hagyományosan ilyenkor szokott énekelni. Hallgatnak meséket, történeteket és megtanulnak egy egy héber nyelvi kifejezést is. Az ünnepeket természetesen közösen tartjuk a szülőkkel.

7 CÉLKÉPZÉS ÓVODÁNK VILÁGÁBAN Jövőkép Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot, vidámságot adó, béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával. Gyermekkép

8 Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ez a gondolat a Benjámin óvoda nevelésének is alappillére. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet. Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkció. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is).

9 Óvodánk a gyermekmegőrzésen túl (ezt a kifejezést társadalmunk alulinformált rétege használja) gondozza, ápolja, védi a gyermeket és mindent megtesz azért, hogy a családi közösséget kiegészítve szocializálja őket. A gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Az óvodai nevelésben alapelv: v. a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi; v. a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. v. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket a gyermek személyiségéhez igazítjuk Óvodánk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A szülők, nevelők, gyermekek közössége őrizheti és gyakorolhatja ama zsidó hagyományokat, amelyek kimaradtak egy generáció életéből. Ápoljuk és fejlesztjük nyelvi nevelésüket, a zsidó életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, fejlesztjük identitásukat a multikulturális nevelésen alapuló integrációs lehetőségeinken keresztül. A jelenleg óvodánkban tartózkodó külföldi családoknak biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

10 Az óvodai nevelés céljai A (2.5) 3 7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával programunk épít a hazai tradicionális nevelés értékeire, ötvözve azokat a korszerű fejlődéssel és a nevelés lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel. A gyermekek nevelése első sorban a családok joga és kötelessége. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet övezze. Jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, érdekeinek figyelembe vétele mindannyiunk kötelessége. Óvodánk inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Mindannyiunk számára fontos a kialakult pedagógiai értékek megőrzése. Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: v. sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása v. az általános és speciális (judaisztikai) ismeretek kölcsönös és folyamatos átadása gyermek nevelők család hármas rendszerében v. környezetünkben és a világban jól eligazodó, kommunikatív, jól kooperáló, kreatív, öntudatos gyermekek nevelése v. meleg, szeretetteljes, második otthont adó óvodai nevelés v. az egyetemes zsidó vallás hagyományainak, kultúrájának, történetének, szokásainak elsajátítása FUNKCIÓK, FELADATOK ÓVODÁNK VILÁGÁBAN

11 Az óvodai nevelés feladatai szerteágaznak, egymással összefüggnek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A nevelés során megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését. Az óvoda funkciói: v. óvó védő v. szociális v. nevelő személyiségfejlesztő funkció Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: v. az egészséges életmód alakítása v. az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása v. anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára, a mozgásra és játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét egy felől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt

12 jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: v. a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése v. a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése v. a gyermek testi képességei fejlődésének segítése v. a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése v. az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása v. a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása v. ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi lelki nevelési feladatok ellátása A nevelésnek ez a területe mind a pszichikai, mind a fizikai egészséget, a harmóniát foglalja magába. Ennek alapfeltétele az érzelmi biztonság megteremtése, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. A saját pozíciójában érzelmileg megerősödött gyermek képes csak a közösségben élni. Az együttélés alapeleme a napirend, melyben teret kap az aktív tevékenység (levegőzéssel, fürdőzéssel) és a pihenés. Építenünk kell az önkiszolgálásra, ugyanakkor a gondozási teendőket tekintjük a pedagógiai tevékenység alapjának. Éppen a gondozás közbeni testi kontaktus az, amely során intim és egyéni kapcsolatba kerülhet gyermek és felnőtt. A testnevelés foglalkozásokon fejlesztésre törekszünk, ellenálló képességük növelésére, edzettségre, és harmonikus mozgásra. Sokféle, változatos manuális tevékenységgel érjük el a finommotorikájuk kialakulását és fejlődését.

13 Valljuk, hogy az egészséges környezet és egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül és egymást kiegészíti, ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Számunkra fontos már óvodába lépéskor, hogy gyermekeinket pozitív érzelmi hatások érjék a gyermek óvónő, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatokban. Ezek a pozitív attitűdök érzelmi biztonságot adnak számukra. Óvodánk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvoda szoros együttműködésére törekszik. Ez teszi lehetővé, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket, hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra, érdeklődésükre. Szociális érzékenységük fejlődését én tudatuk alakulásában figyelhetjük meg önkifejezés és önérvényesítő tevékenységeik alkalmával. Lehetőségük van a természetes társas kapcsolataik kialakítására, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére a cselekvés kép szó (kommunikáció, metakommunikáció) hármas egységének segítségével. A szocializációs élményekre épülő tevékenységek gyakorlása közben alakulnak erkölcsi tulajdonságaik (mint például együttérzés segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önzetlenség) és akarati tulajdonságaik (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat ) szokás és normarendszerük. A gyermeki nyitottságra építve segítjük elő, hogy gyermekeink rácsodálkozzanak a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt országhatáron belül és kívül. Fontos, hogy a Földön élők mássága, mint pl.: bőre színe, testi, lelki, értelmi hiányossága, szegénysége, vagy gazdagsága, vallása természetes jelenség legyen gyermekeink számára.

14 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása: Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai nevelési módszerek segítségével elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és kommunikáció fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

15 Óvodánkban a nevelés a fenntartónk által jóváhagyott helyi óvodai nevelési program alapján történik, mely a gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik meg. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvodánk teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások óvodapedagógus irányításával folynak. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájukkal járulnak hozzá a nevelésünk eredményességéhez. Lehetőséget biztosítunk a migráns és a magyar gyerekeknek, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Személyi feltételek: A Közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: v. segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd v. vidám, felszabadult, játéklégkör megteremtésének képessége v. differenciált nevelés iránti elkötelezettség v. jó empátiás készség v. környezettudatos szemlélet v. csapatjátékos Tárgyi feltételek:

16 A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz és felszerelésjegyzékben foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése úgy lett kialakítva, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játékigényük kielégítését és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg a mindenkori előírásokkal összhangban megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda összes dolgozójának, lehetőséget teremt a szülők fogadására ( szülői értekezlet, fogadóóra, a nagy ünnepeken való aktivitás). Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Óvodánkban I. HELYISÉGEK csoportszoba gyermekcsoportonként 1 4 tornaszoba óvodánként 1 1 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba óvodánként 1 1 játszóudvar óvodánként 1 1 óvodavezetői iroda óvodánként 1 1

17 óvodavezető - helyettesi iroda óvodánként 1 1 gazdasági vezetői iroda óvodánként 1 1 nevelőtestületi szoba óvodánként 1 1 orvosi szoba óvodánként 1 1 gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 4 gyermek mosdó, W.C. gyermekcsoportonként 1 4 Kiszolgáló helyiségek felnőtt öltöző épületenként 1 2 elkülönítö szoba óvodánként 1 1 melegítőkonyha óvodánként 1 2 tálaló, mosogató, ezen belül felnőtt étkező óvodánként 1 2 felnőtt mosdó épületenként 1 2 felnőtt W.C. épületenként 1 3 mosléktároló óvodánként 1 2 szárazárú raktár óvodánként 1 1 egyéb raktár óvodánként 1 1 éléskamra óvodánként 1 1 szertár épületenként 1 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

18 1. Csoportszoba óvodai fektető gyermeklétszám szerint db gyermekszék gyermeklétszám szerint db gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével 20 db fényvédő függöny ablakonként, az ablak lefedésére 8 db alkalmas méretben gyermekcsoportonként, a padló egy- szőnyeg ötödének lefedésére alkalmas 4db méretben játéktartó szekrény vagy polc csoportszobánként 2 csoportszobánként 4 db fektető tároló valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség 4 élősarok állvány gyermekcsoportonként 1 4 hőmérő gyermekcsoportonként 1 4db óvodapedagógusi asztal gyermekcsoportonként 1 4 db felnőtt szék gyermekcsoportonként 2 8 db eszköz előkészítő asztal gyermekcsoportonként 1 4 db textiltároló szekrény gyermekcsoportonként 1 4 db edény- és evőeszköz tároló szekrény gyermekcsoportonként 1 4 db szeméttartó gyermekcsoportonként 1 4 db 2. Tornaszoba tornapad 2 6 tornaszőnyeg 1 2 bordásfal 2 13

19 óvodai többfunkciós mászó készlet Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör 1 1 asztal 1 2 szék 2 4 szőnyeg Játszóudvar kerti asztal gyermekcsoportonként 1 4 db kerti pad gyermekcsoportonként 2 8 db babaház gyermekcsoportonként 1 2 db udvari homokozó gyermekcsoportonként 1 3 db takaróháló homokozónként 1 3 db mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök V. rész szerint 5. Óvodavezetői iroda íróasztal és szék 1 db - 1 db 1db - 1 db tárgyalóasztal 1 1 szék 2 2 telefon 1 1 könyvszekrény 1 2 iratszakrény 1 1

20 6. Óvodavezető - helyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) asztal felnőtt létszám figyelembe vételével 2 db szék felnőtt létszám figyelembe vételével 2 db iratszekrény 2 3 lemezszekrény 1 1 számítógépasztal és szék 1 db - 1 db 1 db - 1 db telefon 1 1 fax 1 1 számítógép 1 2 nyomtató Nevelőtestületi szoba fiókos asztal pedagógus létszám szerint 1 4 szék pedagógus létszám szerint 1 20 db könyvtári dokumentum könyvszekrény 2 8 tükör 1 1 mosdókagyló 1 1 berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.) NM r. előírásai 8. Orvosi szoba szerint 9. Gyermeköltöző

21 öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével 110 öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével 32 db 10.Gyermekmosdó, W.C. törölközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével 110 falitükör mosdókagylónként 1 mosdónként 1(összesen 4) hőmérő helyiségenként 1 4 rekeszes fali polc(fogmosó tartó) gyermeklétszám figyelembevételével 110 III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK egyéni tisztálkodó szerek felnőtt és gyermeklétszám szerint 1 20, illetve 110 tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 24db - 24 db fésűtartó csoportonként 1 4 törölköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 3 60, illetve 330 abrosz asztalonként 3 40 "tejes",40 "húsos" takaró gyermeklétszám szerint ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3 a szülők hozzák - viszik IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK szennyes ruha tároló óvodánként 1 1 mosott ruha tároló óvodánként 1 1 mosógép óvodánként 1 1 vasaló épületenként 1 1 vasalóállvány épületenként 1 1 szárító állvány épületenként 1 2

22 takarító eszközök épületenként 1 csoportonként mindenből 1 kerti munkaeszközök, szerszá- mok óvodánként 1 mindenből 2 hűtőgép épületenként 1 2 porszívó épületenként 1 1 V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz - fajtánként különféle játékformák (mozgásos játékok, építő - konstruáló játé- kok,szabályjátékok, dramatizá- a csoportszobai és az udvari lás és bábozás, barkácsolás) a gyermekek 30% - ának megfelelő játékokból egyaránt csopor- eszközei mennyiségben tonként 5 db - 6 db mozgáskultúrát, mozgásfejlődést udvari: csoportonként 3-4db segítő, mozgásigényt kielégítő gyermekcsoportonként a gyermek- csoportszobai:csoportonként eszközök létszám figyelembevételével 2-3 db ének, zene, énekes játékok gyermekcsoportonként a gyermek- csoportonként mindenből eszközei létszám figyelembevételével 5db - 6db az anyanyelvi fejlesztésnek, a kommunikációs képességek gyermekcsoportonként a gyerme- kek 30% - ának megfelelő csoportonként 15 féle képes- könyv, mesekönyv 2 példány- fejlesztésének eszközei mennyiségben ban értelmi képességeket (érzékelés,

23 észlelés, emlékezet,figyelem, képzelet,gondolkodás) és a gyermekcsoportonként a gyerme- csoportonként mindenből kreativitást fejlesztő anyagok, kek 30% - ának megfelelő 3 db - 4 db eszközök mennyiségben ábrázoló tevékenységet fejlesz- tő(rajzolás,festés, mintázás,épí- tés,képalakítás,kézimunka) gyermekcsoportonként a gyermek- csoportonként mindenből anyagok, eszközök létszám figyelembevételével 15 db - 20 db a természeti - emberi - tárgyi környezet megismerését elő- gyermekcsoportonként a gyermek- csoportonként mindenből segítő eszközök anyagok létszám figyelembevételével 5 db - 6 db munka jellegű tevékenységek gyermekcsoportonként a gyermekek csoportonként mindenből eszközei 30% - ának megfelelő mennyiségben 5 db - 6 db 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) óvodánként 1 csoportonként 1 TV óvodánként 1 csoportonként 1 magnetofon három csoportonként 1 csoportonként 1 diavetítő épületenként 1 csoportonként 1 vetítővászon épületenként 1 csoportonként 1 hangszer (pedagógusoknak) óvodánként 1 pedagógusonként 1 hangszer (gyerekeknek) gyermekcsoportonként a gyermekek csoportonként minden hang- 30% - ának megfelelő mennyiségben szerből 2-3 db

24 VI. EGÉSZSÉG - ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK étel - mintavétel (üvegtartály) készlet óvodánként 1 2 mentőláda óvodánként 1 1 gyógyszerszekrény (zárható) óvodánként 1 1 mukaruha A Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993 évi XXXIII. tv.és végrahajtási rendeletei alapján az óvodai kollektív szerződés szerint védőruha A munkavédelemről szóló évi CXIII.tv és végrehajtási rendele- tei alapján az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint tűzoltókészülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint VII.HELYI SAJÁTOSSÁGAINKBÓL ADÓDÓ HELYISÉGEINK, ESZKÖZEINK tanzsinagóga "tejes" tálalókonyha "húsos" tálalókonyha biztonsági őr szobája 1 helyiség 1 helyiség a "tejes" ételek tálalására (kóserság miatt) 1 helyiség a "húsos ételek tálalására (kóserság miatt) 1 helyiség menórák csoportonként 1 chanukiák Sabati gyertyatartók kipák könyvek csoportonként 1+ 1 a tanzsinagógában csoportonként 1 pár + 1 pár a tanzsinagógában csoportonként, kisfiúnként 1-1db a zsidó liturgiához, Izrael történelméhez kapcsoló irodalom, 30 könyv

25 Napirend, hetirend: Óvodai tevékenységeinket úgy szervezzük meg, hogy eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint a helyi szokásokhoz, igényekhez. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai közösen alakítják ki. A gyermekek óvodai életét céltudatosan alakítjuk. A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy megfelelő időkeretet jelöl meg minden tevékenységhez. Ugyanakkor a rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A napirendben vannak olyan stabil elemek, amelyektől egyetlen óvodai csoport sem tekinthet el(pl.: étkezés, pihenés ).Így van ez a mi esetünkben is: a reggeli és az uzsonna folyamatosan, a pihenés igény szerint történik. Az 5 6 7(8) éveseknek csendes elfoglaltságot biztosítunk a pihenőidő második felében. A napirend kialakításánál még egy speciális dolgot kellett figyelembe vennünk, s ezek pedig a kóser háztartással és étkezési szokásokkal kapcsolatosak. Meghatározott időnek (minimum 3 órának) kell eltelnie a tejes és húsos ételek elfogyasztása között. Napirendünk általában a következő: v. Reggel 7 órától délután 17 óráig vagyunk nyitva. (A nyitvatartási időt a zsinagógai év által meghatározott ünnepek és istentiszteletek rendje befolyásolja.)

26 v. A gyerekek reggel 7 órától 8.30 ig folyamatosan érkezhetnek. Előre jelezve a meghatározott időponton kívül is jöhetnek. Az átöltözésben a szülő és a dajka is részt vesz. Köszönésre szoktatjuk őket. v. Folyamatos napirendet biztosítunk. v. Érkezéstől kezdve játszanak, reggeliznek és lehetőséget biztosítunk a játéktevékenységekben megvalósuló tanulásra is. v. Kb órától ig az udvaron tartózkodnak a gyerekek. Ezután együtt ebédelnek. v. Minden gyerek maga dönti el, hogy mennyit kér enni. Kb. 13 órától kb. 15 óráig tart a csendes pihenő. A gyerekeket mindig élő mesével, élő énekkel, zenével altatjuk. v. Ha az időjárás engedi a tevékenységek nagy részét természetes környezetben tartjuk. v. Ébredés után folyamatos uzsonna, szabadon választott játék hazamenetelig. A heti rend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy egy környezeti, vagy matematikai téma köré csoportosított ismeretek tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A heti rendet minden csoportban a pedagógusok határozzák meg, figyelembe véve az adott korosztály általános és a szükséges egyéni fejlesztés különböző feladatait, és a gyerekek igényeit, érdeklődését. Szokásainkból, hagyományainkból adódóan a pénteki napon a heti rendben a Sabat (a Szombat köszöntése) mindig ugyanabban az időpontban történik. Ebben az időpontban, ebéd előtt az egész óvoda apraja és nagyja gyertyagyújtással, ünnepi énekekkel, rabbi irányításával köszönti az ünnep bejövetelét. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI JÁTÉK:

27 A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Minden egyéb tevékenység a játékkal függ össze, illetőleg a játék fejlődése az egyéb tevékenységfajtákat készíti elő. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. A jól játszó gyerekek lesznek képesek a már egyéb, tudatosan vállalt, célirányos tevékenységfajtákra. Fejleszti szocializációs képességüket. A játékban való kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, elfogadás, hierarchiák megélése mintegy előrevetíti a majdan ténylegesen megélt viszonyokat. Segít tájékozódni a sokszínű jelzések között. A játék értelmi képességeiket is fejleszti. Szókincsük és közlési képességük folyamatosan gyakorlódik. A különböző játékfajták során ügyesedik manualitásuk, fejlődik kitartásuk és kritikai érzékük. Mindezekből következően minden az óvodáskorban előforduló játékfajtának sajátos értékrendje van. Tekintve, hogy óvodánkban vegyes életkorú csoportokról van szó, jól játszó csoport esetén mindig, minden játékfajta jelen van. Nem baj, ha a nagyobb gyerekek egy egy napra visszaesnek egy már kinőtt játékfajtába, és az sem baj, ha a picik kissé passzívan vesznek részt a nagyobbak játékában. A mozgásos gyakorló játékokhoz megfelelő helyet biztosítunk. Egy egy játékeszközből több van, hiszen a kicsik még nem szívesen kérik el egymástól eszközeiket. Hagyjuk magában tevékenykedni az egyedül, akár csak hangokkal játszadozó kicsit, akár hosszú percekre is. Az ismétlés örömét, a funkció örömöt meghagyjuk nekik. Rakosgatás közben, a manipuláció folyamán ötletekkel, segítségnyújtással járulunk hozzá a konstrukciós játék kialakulásához. Sokféle anyagból, színből, formából,

28 méretből, álló konstrukciós szereket használunk. Fantáziájuk, ügyességük önkéntelenül is fejlődik ezáltal. Az elkészített műveket 1 2 napig meghagyjuk (a szőnyegen is), megmutatjuk a szülőknek is. Minden csoportszobában vannak bábok. A bábnak, mint eszköznek több variációja van. Veszünk és készítünk is mindegyikből többet. A bábok mindig elöl vannak. A dramatizáláshoz külön fiók, vagy kosár van, amelybe tartják a játékszereket. A gyerekek bármikor beöltözhetnek akár szerepjátékhoz, akár előadáshoz. Az eszközök között szerepelnek a zsidó hagyományhű élet kellékei is (kipa, gyertyatartó, fejkendő, trenderli, stb.). Minden csoportszobában van egy szekrényrész, fiók, vagy láda tele barkács felszereléssel. A szerszámok kisméretűek és biztonságosak. A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A szerepvállalás (kérésre), az eszközadás (ha látja az óvónő, hogy ez lendíti tovább a játékot), az ötletadás (ha a gyerekek megakadnak) mind mind a beavatkozásnak olyan módjai, amelyek előre nem tervezhetők. A pillanatnyi szituáció dönti el, hogy mely változatát alkalmazzuk. Sokszor elég egy egy metakommunikatív jelzéssel (tekintet, érintés, hangszín, stb.) közölni a gyerekkel, hogy jól teszi, amit tesz, ezzel adunk megerősítést további játékához. A negatív tartalmú játék nem agresszió. A gyerekek élményei nem mindig pozitívak. A másra és önmagára nem veszélyes agresszív játékot engedjük, vagy áttereljük más tevékenységbe (nem büntetésképpen), hogy feszültségeiket ne a valós kapcsolataikban, hanem a játékukban vezessék le, élvezhessék ki. A játék a legalkalmasabb a gyerek megismeréséhez. A mit játszás információt ad, de a hogyan játszás a gyerek mélyebb rétegeibe enged bepillantani. Az örömök, vágyak, feszültségek, agressziók, félelmek információk, mind mind nyomon követhetők a gyerek játékának megfigyelése során. Óvodánkban fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése.

29 MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK - KULTÚRAÁTADÁS VERS, MESE: Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve, tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban kiindulópontnak tekintjük a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatjuk el a gyermekeket egyéni és életkori fejlődési ütemüket figyelembe véve, magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során figyelembe vesszük, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek gyermekeink. Tekintettel vagyunk a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra, figyelemmel kísérjük és elősegítjük ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait egymásra való hatásukat. A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A szóbeliség kifejlődése mindig a metakommunikációs jelzések kialakulása után következnek be. A nyelvi szocializáltság tehát a fejlődésnek egy összetettebb szakaszát jelzi. A meta és nyelvi kommunikáció nem választható el egymástól az óvodai élet keretein belül sem. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai élet egészét. Már a beszoktatásnál figyeljük a gyerekek szóbeli kifejezőkészségét. Minden gyerek számára lehetőséget teremtünk, hogy gondolataikat kifejezzék, sőt erre kifejezetten inspiráljuk őket. A nehezen oldódó gyerekek számára személyes, intim szférát próbálunk teremteni, mondókázgatunk, mesélünk nekik, beszélgetünk velük. A beszédhibás gyerekeket legkésőbb 4 5 éves korban látnia kell logopédusnak, nagycsoportban pedig szükséges a logopédus aktív közreműködése. Bizonyos segítséget azonban az óvónő is adhat. A helyes beszédtempó, tiszta kiejtés, nyelvi játékokkal is erősíthető.

30 Sok mesét, verset hallanak a gyerekek, amit hallás után hamar megtanulhatnak. Az ismétlés öröme a mesére is vonatkozik, ezért sokszor elmesélünk egy egy mesét. A kicsiknek egyszerű, rövid, állatokról, gyerekekről szóló történeteket mondunk, népmeséket és igazi történeteket a nagyobbaknak. A gyerekek hamar megszokják a mese jellegzetes jegyeit. Bibliai történeteket, az Ó Testamentumot mindenképpen megismertetjük a gyerekekkel. Egy egy jellegzetes történetet sokszor elismételünk nekik (pl.: Mózes története, József története, Eszter története). Ezeken kívül még vannak olyan történetek, amelyek zsidó ünnepekhez kapcsolódnak. Így pl.: a Chanukához a fánk története, Pészachkor Mózes sorsa, Purimkor Eszter története. Ezeket elmeséljük a gyerekeknek, majd feldolgozzuk, mint irodalmi anyagot. A kisebbekkel bábozunk, a nagyobbak viszont már el is játszhatják elődeik nagy cselekedeteit. Készítünk bábokat, figurákat, szemléltető bábokat, eszközöket is. Ezek az eszközök sohasem hivalkodóak, hogy ne nyomják el az irodalmi élmény hatását. Sokszor mesélünk a gyerekeknek eszköz nélkül is. Ilyenkor különösen fontos a mesélés technikai elemeinek hibátlan használata (mimika, tempó, hangszín, stb.). Lehetőséget teremtünk, hogy a gyerekek is bábozhassanak, meséljenek, kitaláljanak történeteket, verseket, meséket, melyeket mozgással és/vagy ábrázolással kombinálva kifejezhessék önmagukat. Mondogathatnak láncmeséket, csalafinta meséket, stb. Nézegethetnek mesekönyveket, mesélhetnek a képekről. Elvisszük őket könyvtárba is. CÉLUNK: A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése A magyar és az interkulturális értékek átörökítése

31 A szülők nevelési szemléletének formálása ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Óvodánkban a népi gyermekjátékdalok, az ölbeli játékok, énekes játékok és a kortárs gyermekdalok, a meseszerű komolyzenei alkotások (pl.: Prokofjev: Péter és a farkas, Csajkovszkíj: Diótörő stb.), az izraeli gyermekdalok fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei műveltségének és kreativitásának alakításában és örömet nyújtanak számára. Fontos a zenei képesség fejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük hazai értékeinket és a migráns családok otthonából érkező zenei világot. Hagyományainkból adódóan ezen kívül kiemelt szerepet kapnak fő ünnepeink (Ros Hasana, Szukkot, Chanuka, Tu Bisvát, Purim, Pészach,Savuot, Sabat) alkalmával énekelt egyszerűbb imák és gyermekdalok. CÉLUNK: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése A hazai és a migráns gyerekek kulturális értékeit is figyelembe vevő dal és zenei anyag választás

32 A közös éneklésben és zenei tevékenységben való részvétel legyen örömteli felnőttnek, gyereknek egyaránt RAJZOLÁS, FESTÉS,MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezen kívül ismerjék meg és jelenítsék meg alkotásaikban Izrael zsidó jelképeit és motívumvilágát. CÉLUNK: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környeztet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása Képi plasztikai kifejezőképesség, komponáló -, térbeli tájékozódó és rendezőképességek alakulása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodása és annak képi kifejezése: a gyermekek tér forma és szín gazdagodása, képi gondolkodásuk fejlődése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző alapelemeivel és eljárásaival

33 A helyes ceruzafogás elsajátíttatása, a helyes vonalvezetés tudatosítása (balról jobbra, föntről lefelé, a magyar írás szabályai szerint) MOZGÁS A mozgásfejlesztés igen tágan értelmezhető. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi, és a szociális képességek alakulását. A tornának, játékos mozgásnak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és a szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában, az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Felvállaljuk az urbanizációs ártalmak és a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, csökkenő mozgástapasztalatok ellensúlyozását, úgy a gyermekek mozgáslehetőségeinek színesítésével, mint a szülők meggyőzésével, szemléletformálásával. CÉLUNK: A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása A mozgástapasztalatok bővítése és a mozgáskészség kialakítása A testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése (Kondcionális és koordinációs). Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgáskultúra fejlesztése( izraeli táncok tanulása), mely segíti a térben való tájékozódást a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

34 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Természeti emberi tárgyi környezet A külső világon, környezeten értjük egyrészről a külső természeti környezetet (természet, víz, levegő, talaj, növények, állatok), másrészről a külső, ember alkotta, épített környezetet (épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árú cikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet). Tisztában vagyunk vele, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikra, tudjuk, hogy a szóbeli közlés a környezet alakításában nem lehet elsődleges, nem lesz belőle szokás, életforma. Környezettudatos természetbarát életformára pedig magával a mindennapi élettel tudunk nevelni. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége, és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó és természetet védő ember szokása. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ez esetünkben nem csak a magyar kultúrára vonatkozik, hanem kitekintést adunk a nemzetközi, kiemelten a zsidó értékek közvetítésére. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, továbbá az őt körülvevő felnőttek különösen az érzelmileg közelálló dajka pozitív példája biztos, hogy gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségeikhez képest védik és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek (világi és vallási) határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás az apró történéseken keresztül érvényesül. Tekintettel arra, hogy olyan nagyvárosban élünk, ami negatív mintát közvetít és nehéz a természettel szépséget gyakran mellőzött, épített környezettel

35 harmóniában élni, hangsúlyos szerepet szánunk a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viselkedési formák, és magatartásmódok alakításának. CÉLUNK: A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása Ünnepek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes, nemzeti kultúra értékeit, hagyományait Megismertetjük a környezetvédelem alapjait, a föld, a levegő, a víz, a növény és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét Megalapozzuk és példát mutatunk a környezetbarát szokások betartásával( pl: takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve a hulladékkezelés, szelektálás) Séták, kirándulások alkalmával gyakoroltatjuk az elemi közlekedési szabályokat és felhívjuk a figyelmet a közlekedési kultúra alapelemeinek megtartására földön, vízen, levegőben. Felkeltjük az érdeklődést a múzeumok látogatása iránt. Mennyiségi és formai összefüggések Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. CÉLUNK:

36 A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése megtapasztaltatása A matematikai érdeklődés felkeltése A logikus gondolkodás megalapozása A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, szabályjátékok megismertetése A térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése Számfogalom előkészítése, megalapozása Tapasztalatszerzés a geometria körében MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csak a gyermekekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. A gyermekmunka jellegéből adódóan önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység (önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállat naposi, vagy egyéb munka, a környezet, a növény és állatgondozás, stb.) CÉLUNK: A munka végzéséhez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon összpontosítási képességük. Érzelmi, akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. Szociális, társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk, mert ez a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája (sokat mesélünk a gyereknek Izrael Állam alakulásáról, melyet kétkezi munkával építettek fel).

37 A TEVÉKENYSÉKEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül sok sok mozgással és játékkal alakítható. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Olyan tanulást támogató környezetet teremtünk, amelyben az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, különböző tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben ad lehetőséget a tapasztalásra, felfedezésre, ezáltal erősítve a gyermeki kreativitást. Alkalmazunk csoportmunkát, önálló, egyéni tanulási formát is, témától és egyéntől függően. Az egyes eltérő képességű gyermekek számára más feladatokat adunk, más időkeretet biztosítunk, és eltérő módon értékeljük őket. A feladatokat nem csak az életkor szerint differenciáljuk, hanem a képességek szerint is. A tanulás lehetséges formái az óvodában: v. Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéses magatartás, (szokások alakítása) v. A spontán, játékos tapasztalatszerzés v. A cselekvéses tanulás v. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés v. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés v. A gyakorlati problémamegoldás v. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

38 CÉLUNK: Az alap kultúratechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciájának alakítása Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése( zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) Részképesség - lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek A gyerekek mesékből, versekből, történetekből és képek segítségével tanulják meg, hogy a zsidóság létezése óta mindig, minden körülmények között megszervezte magának a tanulás lehetőségét. A gyermekek fejlődésének nyomon követése: Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. A megismerés arra alkalmas, hogy az adott pillanatot értékeljük. Így tudjuk meg, hogy honnan mehetünk tovább. A gyerekek egyéniségét figyelembe vevő pedagógus tudja, hogy az óvodás gyermek folyamatosan érik, változik. Minden területet meg kell ismerni, mérni, értékelni. A mindennapi megfigyeléseket, melyeket a naplóban rögzítünk, összerendezett munka, tudatosság jellemzi. Ezt egészíti ki a gyermekek fejlődésének nyomon követése táblázatos formában. A Scheiber iskola kérésére a éveseket a DIFER Programcsomag alapján is értékeljük. A mérések, értékelések eredményeit óvodán belül a nevelőkkel (dadus nénikkel is), fejlesztőpedagógussal és logopédussal beszéljük meg; óvodán kívül az iskolai tanítókkal, és amennyiben szükséges, a Nevelési Tanácsadóval is konzultálunk. Természetesen a szülőknek is lehetőséget biztosítunk, hogy betekintést nyerjenek a mérések, értékelések eredményeibe. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

39 v. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, 6 7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. v. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás, az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. v. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: v. Testi, lelki, szociális érettség v. Teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezettebb, harmonikusabb v. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika v. Nyitott, érdeklődő, a tanuláshoz szükséges képességei fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, tájékozottság, térbeli mozgásfejlettség, testséma kialakulása, vizuális és akusztikus differenciálódás) v. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, szándékos figyelem, melynek folyamatosan növekszik tartalma és terjedelme v. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás v. Érthetően, tisztán, folyamatosan kommunikál, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni magát, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét v. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról szűkebb és tágabb környezetéről, ismeri a viselkedés alapvető szabályait a természeti és társadalmi környezetben egyaránt, elemi mennyiségi ismeretei vannak. v. Szociálisan is éretté válik az iskolára, az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes lesz a felnőttekkel és gyermektársakkal kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre v. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését v. Feladattudata,kitartása,munkatempója,önállósága,önfegyelme kialakulóban van A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetők csak el a fentiekben leírtak.