SZENTKIRÁLYSZABADJAI SZIVÁRVÁNY ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SZENTKIRÁLYSZABADJAI SZIVÁRVÁNY ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Módosította a Szivárvány Óvoda nevelőtestülete Hatályos től Készítette: Módosította: Módosította: Bényi Lászlóné Kovács Gabriella Héninger Zsanett Pál Miklósné Schandl Béláné Takács Jánosné Schandl Béláné Takács Jánosné Tömböl Szilárdné 1

2 TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYI HÁTTÉR...6 AZ INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI...8 I. GYERMEKKÉPÜNK...9 II. A MI ÓVODÁNK...11 III. ÓVODÁNK NEVELÉSI ALAPELVEI...13 IV. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA...15 V. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI , AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA , ÉRZELMI, ERKÖLCSI KÖZÖSSÉGI NEVELÉS , AZ ANYANYELVI, - AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA...40 VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ,Óvodánk személyi feltételei ,ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI , AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ,AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE...58 VII. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE...65 VIII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI , JÁTÉK , MOZGÁS , VERSELÉS, MESÉLÉS , ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC , RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA , A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE , MATEMATIKA , MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK , Tevékenységekben megvalósuló tanulás

3 IX. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI X. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE XI. AJÁNLÁS AZ ISKOLAI POTENCIÁLIS TANULÁSI ZAVAROK MEGELŐZÉSE PREVENCIÓJA XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

4 BEVEZETŐ A XX. század a nagy változások kora. Az óvodai nevelés tartalma immár tíz éve folyamatosan változik. Ez idő alatt sokan próbálkoztak új és új megoldásokkal, ötletek sokasága cserélt gazdát. Mára lassan letisztulnak az elképzelések, s minden óvoda megtalálja azt az utat, amelyen haladva végzi felelősségteljes munkáját: a gyermeknevelést. Intézményünkben más óvodákhoz hasonlóan a 90-es évek elején lazulni kezdtek a neveléssel kapcsolatos kötöttségek. Felhasználva a jelentkező szabadságot, keresni kezdtük a pedagógiai megújulás számunkra is lehetséges útját Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megteremtette azt a lehetőséget, mely szerint az óvodapedagógus szakmai önállósága, pedagógiai nézeteinek alkotó érvényesítésére építhet. Így óvodás gyermekeink érdekében helyi nevelési programunk alapján folytatjuk nevelőmunkánkat szeptember1-től. Helyi programunkban a Komplex Prevenciós Óvodai Program elveit tartottuk szem előtt, mivel e program szervesen illeszkedik a hazai közoktatást megújító törekvésekhez, de megőrzi a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit. Helyi Óvodai Nevelési Programunk összeállításakor Nevelőtestületünk egyhangú véleménye volt, hogy az óvodába kerülő gyermekeknek nyugodt, tartalmas életet biztosítunk, s ezen belül minden területen fejlesszük képességeiket, készségeiket. Így 6-8 éves korukra éretten, fejletten jussanak el az iskola küszöbéig, ahol új feladatokra felkészültek, alkalmasak legyenek, és e folyamat közben boldog gyermekkorukat is megőrizzék. Programunk megvalósításakor a legmesszebbmenőkig igyekszünk kihasználni településünk környezeti adottságait, és a falusi életben rejlő számtalan lehetőséget. A legnagyobb mértékben biztosítjuk a gyermekek számára a mozgást és a játékot, mivel e két tevékenység a gyermek fejlődésének alapja. Óvodánk a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat is ellát. Tudomásul vesszük és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket. 4

5 Munkánk során legfontosabb óvónőink elhivatottsága, okos gyermekszeretete, a gyermekek érdekeinek, igényeinek alapos ismerete. A leghatározottabban állítjuk, hogy az óvodában minden azért van, hogy ott a kisgyermek boldog legyen, harmonikusan, kiegyensúlyozottan fejlődjön. Bényi Lászlóné ( ) vezető óvónő 5

6 TÖRVÉNYI HÁTTÉR 2011.évi CXC.törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Alapító okirat Az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezménye (1989. nov. 20.) A 255/2009 (XI.20) Kormányrendelet A Nemzeti Köznevelési törvény módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. törvény) rendelet A 229/2012. (VIII.28.) Korm.rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, Pedagógiai Program 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC tv. módosításáról A Kormány 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik. A hitoktatás a törvényi előírásoknak megfelelően évente a szülői igényekre alapozva biztosított, az óvodai tevékenységek után, a délutáni időszakban. 6

7 Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. A Szivárvány Óvoda a melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez. A településen található intézmény lehetőséget biztosít a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez Ő is járt gyermekkorában. Nevelőtestületünk felülvizsgálta a pedagógiai programunkat és a szükséges módosításokat elvégezte a törvényi előírásoknak megfelelően. Jelen módosítás alapja a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012(XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Szentkirályszabadja, Óvodavezető 7

8 AZ INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése: Szentkirályszabadjai Szivárvány Óvoda OM-azonosító: Alapító okirat száma: 1-2./2017 Az intézmény címe és elérhetősége: 8225 Szentkirályszabadja, Kossuth Lajos utca 22. Telefon: 06 88/ Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Szentkirályszabadja Község Önkormányzata 8225 Szentkirályszabadja Petőfi Sándor utca 12. Telefon:88/ Fax: 88/ Az óvoda vezetője: Fazekas Márta 8

9 I. GYERMEKKÉPÜNK A gyermek Ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. (Nyíri Tamás) Az óvodai nevelés országos alapprogramja a gyermek személyiségéből indul ki. Abból a tényből, hogy a gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonása, hogy a gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés és a spontán, vagy tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők következtében a gyermekek életkoronként és egyénenként változnak, és más-más testi és lelki szükségleteik vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő tárgyi és személyi környezet szerepe is igen meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Óvodánk mindezek figyelembevételével arra törekszik, hogy a ránk bízott gyermekeket iskolába kerülésükig a lehető legtöbb útravalóval lássuk el, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív (befogadó), a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik. A játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. Az óvodáskor végére az itt nevelkedő gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs, testileg, lelkileg és szociálisan érett. Érdeklődéssel fogadja a külvilág történéseit, információit. Jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, megtalálja helyét társai között, be tud illeszkedni, tud alkalmazkodni. Tudatosan végzi feladatait, bizonyos helyzetekben képes önállóan dönteni, kreatív. 9

10 Beszédkészsége kifejező, világos. Tiszteletben tartja beszélő társát, végighallgatja őt, gondolatait, érzelmeit ki tudja fejezni. Nagymozgásoknál gyors, ügyes, a közösen átélt feladatoknál áthatja az egészséges versenyszellem. Jó egyensúlyérzékkel rendelkezik, tájékozódik a térben, síkban. Fejlett a finommotoros mozgása, szem-kéz koordinációja, mely megalapozza a későbbi íráskészséget. Kialakul énképe, keresi saját örömeit, boldogságát, de mások érdekeinek figyelembevételével. Az óvodás évek alatt ért hatások elkísérik gyermekeinket további életükben, és mi felelősek vagyunk értük. Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! (Robert Fulghum) 10

11 II. A MI ÓVODÁNK Szociokulturális környezetünk bemutatása Óvodánk egy Balaton közeli kisközségben Szentkirályszabadján található. Szociokulturális helyzetére kihat a szomszédos Veszprém és Balatonalmádi. A lakosság egy része a városban talált munkahelyet. A városi morál, életmód az itteni embereket is vonzza, átformálja. Az őslakosok azonban őrzik a falusi életmódot, sokan foglalkoznak háztáji állattartással, kiskertműveléssel. Településünkön is lehetőség van munkavállalásra. Szabadin található a játékműhely, Fatelep, Csavar- és kötőelem üzem, Vasipari szövetkezet, valamint a helyi vállalkozók is adnak munkát a lakosoknak ban került átadásra a Veszprémet Balatonalmádival összekötő kerékpárút, mely Szentkirályszabadján halad keresztül. A falut körül ölelik az erdők, mezők, szántóföldek, dombok, völgyek. Mindezek a lehetőségek segítenek bennünket, hogy magalapozzuk gyermekeinkben a környezettudatos magatartást. Az ide járó gyermekek megismerik, megbarátkoznak a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, s később természetes módon védi is ezeket az értékeket. Óvodánk 1965-ben épült, 2 csoport befogadására volt alkalmas. A falu fejlődése és az ebből adódó igények szükségessé tették, hogy 1993-ban a 3. csoport feltételrendszere is megvalósuljon. Ez a csoport egy régebbi épületben kapott helyet az óvoda mellett. Mindkét épület megérett a felújításra, így a három csoport ideiglenes elhelyezése az iskola kastélyszárnyának emeletén valósult meg. Három óvodai csoportunkban 75 gyermek talált naponta számára megfelelő tevékenységet a játékos tanulás csodálatos világában. Berendezési tárgyaink illetve a berendezés módja lehetőséget adott a tevékenységek elkülönítésére, az abban való elmélyülésre. Csoportjainknak akkori, ideiglenes helyén szép, esztétikus, ám kissé szűkös mosdóhelyisége volt. Az öltözőt közös, de elszeparált megoldással sikerült elfogadhatóvá tenni. Tágas udvarunk, eredeti helyünkön lehetőséget teremt a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. Számos mozgásfejlesztő játék és játszóház teszi vonzóvá. Pályázatok és egyéb források feltárásával az elkövetkezendő időszak céljai között szerepel további fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb szabadtéri nagymozgás és játék megfelelő feltételeit. Ideiglenes helyünkön sajnos mindezek a lehetőségek nem álltak rendelkezésünkre, így már 11

12 türelmetlenül vártuk a megújult óvodánk átadását, melyre május 20-án került sor. Intézményünk kibővült egy harmadik csoportszobával, egy tornaszobával, fejlesztő helyiséggel, és új kiszolgáló helyiséggel az alkalmazottak számára. A felújítás kiterjedt konyhánk teljes korszerűsítésére is. Udvarunkat igyekszünk egyre szebbé varázsolni, ezért annak füvesítésébe is belekezdtünk. Arra törekszünk, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő mennyiségű játék álljon a gyermekek rendelkezésére az udvaron is mozgásigényük kielégítésére. Gyermekeink szociokulturális háttere színes képet mutat. A nagyon jó és az elhanyagoló környezetből egyaránt járnak hozzánk gyermekek. A szociálisan hátrányos helyzetű családokban nagy a munkanélküliek, illetve az alkalmi munkából élők aránya. Ezért igen fontos óvodánk óvóvédő funkciója is. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőséget, erre neveljük gyermekeinket is. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermekek jelzéseire biztosított a komoly figyelem. Nevelésüket és fejlesztésüket szakképzett óvodapedagógusok és a munkájukat nagyban segítő szakképzett dajkák végzik. A nemzetiséghez, valamint a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Óvodánk szép hagyományokat ápol. Bekapcsolódunk a falu hagyományőrző eseményeibe: szüreti felvonulás, Március 15 i megemlékezés, versmondó verseny (Költészet napja), Majális, Idősek napja. Intézményünk saját hagyományai, ünnepei: Márton-napi mulatság, adventi mesebolt, mikulás, karácsony, farsang, Március 15, húsvét, húsvéti vásár, tojásfa- kitáncolás, Anyák napja, évzáró, óvodai kirándulás, születésnapok ünneplése. 12

13 III. ÓVODÁNK NEVELÉSI ALAPELVEI A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom illeti meg. Óvodánkba járó gyermekek jelentős hányada az etnikai kisebbséghez tartozik. Őket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a gyermekközösség többi tagját. Ezért nálunk kiemelt jelentőségű ez az elv, hiszen őket származásuk miatt semmilyen megkülönböztetés nem érheti. Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiség fejlődését és egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Óvodai nevelésünk folyamán törekednünk kell az egészséges, sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztésre. Szem előtt kell tartanunk a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait s eltérő fejlődési ütemét. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Mi is céljainkat a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztését együtt a családdal, szoros együttműködéssel végezzük. Egyénenkénti bánásmód, egyénenkénti differenciált személyiségfejlesztés. Egészséges életmód alapjainak kialakítása és megszilárdítása. Változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenység biztosítása. Az óvónő személyisége és példaadása meghatározó Biztonságot sugárzó felnőtt gyermek, gyermek gyermek kapcsolat, melyet pozitív megerősítés kísér 13

14 A gyermeki autonómia tiszteletben tartása Az alkotás, a közvetlen tapasztalás feltételeinek megteremtése és biztosítása Az óvodapedagógus az intézmény céljaival azonosulva érdeklődési körének és tehetségének megfelelően képezze tovább magát 14

15 IV. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA Általános célok: A sokoldalú, egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés biztosítása, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi szociális értelmi érettség kialakítása. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének a szabad játék elsődlegességének biztosítása. Tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése indirekt nevelési módszerekkel, építve a gyermek spontán aktivitására. Helyi célok: Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű, változatos tevékenység biztosítása, különös tekintettel a játékra és a mozgásra. A tanulási zavar veszélyeztetett gyermekek korai felismerése, szűrése, fejlődésének segítése. Az egyes gyermekek érési ütemének, sajátosságainak fejlettségéhez való igazodás, ezen gyermekek differenciált fejlesztése. A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és az egyéni fejlettséghez, képességhez igazodó műveltségtartalmak biztosítása. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek mihamarabbi óvodába kerülése. A veszélyeztetett gyermekek azonnali óvodai felvétele. 15

16 V. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI Az óvodai nevelés alapvető feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Területei: Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Énkép önismeret önértékelés fejlesztése Melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat; így önérvényesülésük, szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. Értékek normák kialakítása - Gyakorolják az együttélés önérvényesítés alapvető szabályait egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése; - Belső igénynívó alakítása a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása; - Érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti kontrol (életkorban elvárható) erősítése. Erkölcsi etikai értékek alakítása A jó és a rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása. 16

17 Testi nevelés - Komfortérzet biztosítása - Természetes mozgáskedv fenntartása a mozgás megszerettetésével - Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása Értelmi nevelés A kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ez által bővüljenek megismerő kognitív képességei; - Egyre pontosabb valósághű észlelés - Figyelem összpontosításra való képesség - Valósághoz közeli képzeleti működés - Problémamegoldó és kreatív gondolkodás Helyi kiemelt feladatok: Az iskolai tanulási zavarok megelőzése (prevenció), felismerése, differenciált fejlesztés A mozgásfejlesztés. Helyi programunk a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz. Anyanyelvi nevelés A kommunikációs és beszédproblémákkal küzdő gyermekek növekvő száma miatt kiemelten szükségesnek tartjuk 17

18 1., AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA. Céljaink: A testi-lelki egészség alapvető feltételeinek biztosítása a gyermek komfortérzetének kielégítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása. A rendszeres tevékenységek biztosításával a testi-lelki szellemi fejlődés feltételeinek megteremtése. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. Területei: - Gondozás - Testi nevelés - Mozgás GONDOZÁS Céljaink: A gyermek komfortérzetének biztosítása, amely révén kellemes, nyugodt légkörben jó közérzettel, örömmel tevékenykedik. Alapja: A gyermek felnőtt bensőséges kapcsolata. A nyugodt, biztonságos légkörben lehetőség nyílik a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, amelyek egy része az óvodáskor végére szükségletté vállnak. 18

19 A testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálási tevékenységek közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. Az önkiszolgáló feladatok végzése alakítja a gyermek én képét és segíti önállóbbá válását. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér, ezért fontos, hogy minden gondozási tevékenységre a napirendben elegendő időt biztosítsunk. Így minden gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben, saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket. Területei: - Testápolás - Öltözködés - Táplálkozás A TESTÁPOLÁS SZOKÁSRENDSZERE A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyerekek között. Törekszünk a családi és óvodai szokások összehangolására. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A feltételek megteremtésével a testápolási műveletek az óvónő és a gyermekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is szolgálják. Az óvónővel együttműködve fokozatosan alakul ki igényük az önálló testápolásra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Önállóan tisztálkodnak, kezet mosnak vécé használat után és étkezés előtt. Fésülködnek, a fésűt a helyére teszik. Önállóan mossák a fogukat. A fogápoló szereket tisztán tartják, a helyére teszik. Köhögéskor, tüsszentéskor a zsebkendőt a szájuk elé tartják, önállóan használják a zsebkendőt. 19

20 AZ ÖLTÖZKÖDÉS SZOKÁSRENDSZERE Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát. A gyermekek öltözéke célszerű, önállóságuknak és az óvodai élettel összhangban legyen. A hőmérsékleti változások ellensúlyozására ajánlatos a többrétegű öltözködés. A gyermekek ne legyenek túlöltöztetve, ruházatuk a szobában és a szabadban egyaránt egészségi állapotukhoz, edzettségükhöz igazodjék. A ruhaneműk ne terheljék, ne nehezítsék mozgásukat. A váltócipő megválasztásánál törekedjünk a papucs, mamusz elkerülésére, mert ez a viselet lúdtalpat idézhet elő. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Önállóan a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőjüket megkötik. A TÁPLÁLKOZÁS SZOKÁSRENDSZERE A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel a napi tápanyagszükségletük ¾ részét kapják meg. Ezért fontos, hogy étrendjük kellően változatos, megfelelő tápanyag összetételű legyen. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban nagy egyéni különbségek vannak. Ezeket kellő toleranciával fogadjuk, de ösztönözzük őket arra, hogy új ízeket is megkóstoljanak. Soha nem kényszerítjük a gyerekeket általuk nem szeretett étel elfogyasztására. Biztosítjuk számukra, hogy a nap bármely szakaszában ihassanak. Az étkezések előkészítésében a gyermekek segédkezzenek, önkiszolgáló illetve naposi munkát végezzenek. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Önállóan és helyesen használják az evőeszközöket. 20

21 TESTI NEVELÉS Céljaink: A gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítése, a gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Óvodapedagógus feladata: Optimális feltételek megteremtése játszóhelyek, játéktér, játékeszközök biztosításával. Területei: - Levegőzés - Pihenés - Egészségvédelem, edzés LEVEGŐZÉS A levegő élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyerekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. A játék, étkezés, mozgás és a kezdeményezések is a szabadban történhessenek. PIHENÉS Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör. Az altatás hangulatához illő mese, halk zene. A gyerekek egyéni alvás igényének és szokásainak figyelembe vételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Fontosnak tartjuk a tiszta, rendezett környezetet, a kényelmes fekvőhelyeket, a pihenéshez szükséges személyes tárgyakat. 21

22 EGÉSZSÉGVÉDELEM, EDZÉS BETEGSÉGMEGELŐZÉS A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását, megőrzését. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a higiénés szabályok betartására (pl. környezet tisztán tartása, portalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, megfelelő páratartalom biztosítása), betegségek megelőzésére. Kiemelt feladatunk az anamnézis felvételekor felderített ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlen akadályozó betegségek (pl.: allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség) regisztrálása, figyelemmel kísérése. A gyermekek orvosi felügyelete, rendszeres egészségügyi szűrése (mindenre kiterjedően: tartás, látás, hallás, fogászat) óvodánkban biztosított. A gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését, és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. Óvónőink egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése. Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekekben is igyekszünk kialakítani saját testi épségük megőrzését, társaik testi épségének védelmét a szülőkkel közösen. Az egészséges életmód megalapozója a család és az óvoda együtt. Ezen belül elengedhetetlen a mentálhigiéné, a lelki egészség védelme. Mindig olyan feladatot adunk a gyerekeknek, olyan tevékenységet szervezünk számukra, melyek nem haladják meg teherbíró képességüket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Eljutnak az első alakváltáshoz - Mozgásuk összerendezettebbé válik - Képesek lesznek testi szükségleteik szándékos irányítására - Alakul alkalmazkodóképességük, szokásrendszerük 22

23 - Ellenállóbbak, edzettebbek lesznek - Testileg lelkileg egészségesen fejletté válnak - Tapasztalataik révén kialakul igényük az egészséges életmódra, a testápolásra - Tudatosul bennük az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés fontossága - Képesek felmérni az adott eszköz balesetveszélyességét, s így azt elhárítani, kikerülni KÖRNYEZET VÉDELME, MEGÓVÁSA Célunk: A környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása. Óvodapedagógus feladata: Környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó és óvoda környezet közös megóvása. Környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. MOZGÁS A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi lelki fejlődést a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. 23

24 Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását is. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk. (Pl.: gyermeknap, játékos családi sportversenyek stb.) ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést. A fejlesztőprogram alkalmazása az egészséges életmód terén Mozgásfejlesztés - Finommotorika fejlesztése: étkezési eszközök fogása, gombolás, cipőfűző megkötése. - Szem-kéz-, szem-láb koordináció fejlesztése: önkiszolgálás, terítés. - Egyensúlyérzék fejlesztése: a tálalóról az eszközök, pl.: teli kancsó elvitele. - Nagymozgás fejlesztése: járás Testséma fejlesztés - Testrészek ismerete: tisztálkodás, öltözködés, étkezés közben az ujjak funkciójának gyakorlása. - Testkoordináció fejlesztése: terítésnél szimmetria, oldaliság fejlesztése. - Testfogalom kialakítása: tisztálkodás, öltözködés, terítés, étkezés. Percepció fejlesztése - Vizuális memória fejlesztése: étkezésnél, öltözködésnél, testápolásnál a tárgyaknak, eszközöknek a helye. - Tapintásos észlelés fejlesztése: eszközök megfogása, mosakodás. - Térpercepció fejlesztése: téri irányok gyakorlása. - Keresztcsatornák fejlesztése: a látott és hallott információk összekapcsolása. Anyanyelvi fejlesztés - Teríték helyének, ételek nevének, térirányok, testrészek, öltözködés sorrendjének megnevezése. 24

25 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Céljaink: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi, fiziológiai szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. Harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrző szokásainak alakítása A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása Megfelelő szakemberek bevonásával speciális -szülővel, óvodapedagógussal együttműködve -gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 25

26 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testiszellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító főzőkonyhával rendelkezünk, az étlap összeállításánál törekszünk az egészséges táplálkozás megvalósítására, melyhez az ANTSZ ajánlást is vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (az óvoda vagy a szülő biztosítja) 26

27 - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs-és zöldség-napot. - Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot,(pl. projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 2 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység az 5-7évesek körében. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot e tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvónénik. A legvonzóbbak a kóstolók, és a salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. - Az étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek. Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. 27

28 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS Az óvodapedagógus feladatai: A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért, hogy változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a óra közötti időszak). A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben. Az óvoda fontos fejlesztési területe az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen egy olyan udvarrész, ahol a gyermekek kisebbnagyobb társaikkal együtt játszhatnak pl. focipálya, KRESZ-pálya stb. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész, Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágos kert. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Minden csoport rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, és olyan pódium-szerű lehetőség, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva a higiénikus ivóvíz lehetősége. 28

29 SZEMÉLYI HIGIÉNÉ Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. 29

30 Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultál, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: 30

31 Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabadlevegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A BÁNTALMAZÁS, ERŐSZAK MEGELŐZÉSE Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, 31

32 túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartásmás családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más 32

33 bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuálisaktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és 33

34 hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. BALESET-MEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel-az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint -, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt, ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. 34