1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Az ügy iktatószáma: D.305/10/2017. A tanács tagjai: Dr. Puskás Dóra Hildegard közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Tomasovszki Tamás közbeszerzési biztos, Dr. Telek Katalin közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (Budapest, József nádor tér 2-4.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Gyarmati Andrea jogtanácsos A beszerző: (Budapest, József nádor tér 2-4.) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolc, Városház tér 8.) A beszerző képviselője: Dr. Kisely Alexandra felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Miskolc, Görömbölyi u. 68.) A beszerzés tárgya: Fenntartható városi közlekedésfejlesztés - kerékpárút létesítése I. ütem, Görömböly (Bacsinszky u. Bogáncs u. és Bacsinszky u. Harsányi u.) kerékpáros nyom kiviteli tervdokumentációjának elkészítése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság megállapítja a jogsértés hiányát. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet.

2 2 A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. A beszerző február 19-i dátummal megírt ajánlatkéréssel három gazdasági szereplőtől kért ajánlatot a Kerékpárforgalmi Hálózati Tervének tárgyú, TOP azonosítószámú projekt tervezési munkáinak elvégzésére vonatkozóan. A beérkezett ajánlatokat a beszerző március 8-án órakor bontotta: - CSG Ride-Plan Kft. ajánlati ár nettó: ,- Ft - PK-Terv Kft. ajánlati ár nettó ,- Ft - Petura-exo Kft. ajánlati ár nettó: ,- Ft A bontási jegyzőkönyv alapján a legalacsonyabb összegű ajánlatot a CSG Ride-Plan Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) tette, akivel a beszerző április 14-én tervezési szerződést kötött nettó Ft összegben. Ennek 1. számú módosítását június 10-én írták alá. A tervezési szerződés XI. fejezet Vegyes és záró rendelkezései 7. pontja: 7. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a évi V. törvény (Ptk.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet, az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II: S.) KPM-BM együttes rendelet, az e-ut Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója, e-ut (ÚT :2010) Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete, és a további, vonatkozó jogszabályok, útügyi műszaki előírások, tervezési útmutatók rendelkezései szerint kell eljárni. 2. A beszerző az egyéb érdekelttel március 24-én kötött egy tervezési szerződést a Bosch-Katalin utca között megvalósítandó kerékpárút engedélyezési és kivitelezési tervezési munkáira nettó ,- Ft értékben, melyet december 6-án módosítottak és így a tervezési díj nettó Ft összegre csökkent. A tervezési szerződés XI. fejezet Vegyes és záró rendelkezései 7. pontja: 7. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a évi V. törvény (Ptk.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet, az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II: S.) KPM-BM együttes rendelet, az e-ut Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója, e-ut (ÚT :2010) Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete, és a további, vonatkozó jogszabályok, útügyi műszaki előírások, tervezési útmutatók rendelkezései szerint kell eljárni.

3 3 3. A beszerző az egyéb érdekelttel április 14-én kötött egy tervezői szerződést a Fenntartható városi közlekedésfejlesztés kerékpárút létesítése I. ütem, Görömböly (Bacsinszky u. Bogáncs u. és Bacsinszky u. Harsányi u.) kerékpáros nyom kivitelezési tervezésére vonatkozóan nettó Ft összegben, melyet december 6-án módosítottak és így a tervezési díj nettó Ft összegre csökkent. A szerződés V. felek jogai és kötelezettségei 10. pontjában a következő előírásokat teszi: 10. A kiviteli dokumentáció az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) 31. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, minden munkarészre kiterjedően az építők az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletezettséggel a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az összes anyag szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél részletezett követelmények teljesítését a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. mellékletében, valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. ( ) 16. Tervező felelős: a) az általa készített tervek műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért b) a terv készítésében (részben vagy folyamatosan) résztvevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők és szakértők kiválasztásáért; c) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért ( ) 20. Tervező a szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével köteles igazolni. 21. Tervező kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező feladat elvégzéséhez jogosultsággal rendelkezik, illetve a szerződésszerű teljesítésben közreműködő szakági tervezők rendelkeznek a feladat elvégzéséhez a Magyar Építész, illetve Mérnöki Kamaránál előírt feltételekkel, szerepelnek a tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében, 22. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VIl.11.) Korm. rendelet 16. értelmében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott tervezési program a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet. A tervezési program szerződés hatálybalépésekor ismert adatait jelen szerződés, valamint Megrendelő ajánlatkérése és annak mellékletei tartalmazzák. Tervező feladata, hogy szakági tervezőkkel együttműködve elemezze Megrendelő igényeit, feltárja a megvalósítás kielégíthető körülményeit, gazdaságos kialakíthatóságát, a vonatkozó jogszabályok és a tervezési területre vonatkozó hatályos helyi szabályozáshoz való alkalmazkodást, és Megrendelővel közösen alakítsa ki, véglegesítse a tervezési programot.

4 4 A hivatalbóli kezdeményezés 4. A hivatalbóli kezdeményező június 19-én adta postára a június 22. napon érkezett kezdeményező iratát a Döntőbizottsághoz, mint a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 152. (1) bekezdésének g) pontja szerinti szervezet a beszerző fenti 3 szerződés ellen, mivel azokat közbeszerzési eljárások jogsértő mellőzésével kötötte meg a beszerző. Rögzítette, hogy a jogsértés a közreműködő szervezet által június 2. napján küldött szabálytalansági gyanúbejelentő lap kézhezvételével szerzett tudomást. 5. A kezdeményező szerint a beszerző 3 hónapon belül, 3 db tervezési szerződést kötött ugyanazzal az ajánlattevővel kerékpárforgalmi hálózati terv, továbbá kerékpárutak létesítésének engedélyezési és kiviteli tervdokumentációinak elkészítésére ,- Ft nettó összértékben. A szerződések megkötésének napján hatályos Kbt. 19. (3) bekezdése szerint, ha ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. 6. Rögzítette a kezdeményező, hogy mind a három vizsgált szerződés tárgya szolgáltatás megrendelés, azon belül pedig tervezés és mind a három szerződés ugyanazon közvetlen cél megvalósítására (a TOP MI azonosító számú projekt megvalósítása) irányul. Az egy cél megvalósítására irányuló szolgáltatások egységét alátámasztó szempont az is, hogy a szolgáltatások funkciójuk betöltésére csak együttesen alkalmasak, hiszen a Bosch- Katalin utca közötti kerékpárút engedélyezési tervét csak az elkészítendő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv alapján, annak jóváhagyását követően lehet elkészíteni. A harmadik szerződés, ugyan funkcióját tekintve elkülönülhet a másik két szerződéstől, azonban ez a szerződés is a nevezett projekt megvalósítása, a kerékpár utak megépítése érdekében került megkötésre. A szerződések között a gazdasági egységet megalapozza az ugyanazon beszerző részéről, ugyanazon projekt keretében történő elszámolás. 7. Hivatkozott arra is a kezdeményező, hogy az azonos célra irányultságon túl vizsgálni kell a szolgáltatások tartalmi egységét. A szerződések tárgya, az elvégzendő feladatok, valamint az elvárt eredmény alapján mind a három szerződés tartalmilag egységes, mivel az elvégzendő feladatok azonosak és egymására épülnek (Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése és ez alapján kerékpárutak engedélyes és kiviteli tervdokumentációinak elkészítése), elvégzésük közlekedési szakterülethez kapcsolódó tervezői jogosultsággal végezhető. A tartalmi egység vizsgálata körébe tartozik az is kezdeményező szerint, hogy mindhárom tárgyi szerződést ugyanazon gazdasági szereplő nyerte el. 8. Rámutatott a kezdeményező, hogy a vizsgált szerződések egybeszámított becsült értéke meghaladja a szerződések megkötésekor hatályos, szolgáltatás megrendelés esetére vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a Kbt. által meghatározott kivételi körök a vizsgált szerződések szerinti szolgáltatásokra nem alkalmazhatóak, így a beszerzőnek a Kbt. 21. (1) bekezdése alapján a szerződések megkötése érdekében a Kbt. Harmadik Részét alkalmazva kellett volna eljárnia. Ezt azonban elmulasztotta, a vizsgált szerződéseket a Kbt. mellőzésével kötötte meg, így a beszerző megsértette a Kbt. 19. (1) és (3) bekezdésében meghatározottakat, valamint a Kbt. 4. -át, a 15. (1) bekezdését, és a Kbt. 2. (1) bekezdésében foglalt nyilvánosság alapelvét.

5 5 Egyesítés 9. A Döntőbizottság fentiekben rögzített 3 szerződéssel szemben D.303/2017., D. 304/2017. és D.305/2017. számon megindította a jogorvoslati eljárást, majd a D.303/9/2017. és D.304/9/2017. számú végzéseivel egyesítette azokat a D.305/2017. számú jogorvoslati eljáráshoz. A beszerző észrevétele 10. A beszerző kérte a jogsértés hiányának megállapítását. 11. Előadta, hogy a szerződések megkötését megelőző beszerzési eljárásai során teljes mértékben figyelemmel volt a hatályban lévő Kbt.-re és annak végrehajtási rendeleteinek, útmutatóinak rendelkezéseire, valamint a Közbeszerzési Hatóság által kiadott állásfoglalásokra. A Kbt. előírásait megvizsgálta és kellő alapossággal járt el a tervezési koncepció és a két önállóan funkcionáló útszakasz tervezésére különálló közvetlen szerződések megkötése kapcsán. 12. Hivatkozott elsődlegesen arra, hogy mind a három tervezési szerződés keretében, a külön szerződésenkénti lényeges szakmai eltérésekkel megjelenő tervezési feladatok kerültek elvégzésre, mely feladatok a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2013/2008/EK bizottsági rendelet szerinti kódszáma alapján a beszerzések idején hatályban lévő Kbt szakasz r) és s) bekezdéseiben említett kivételi körbe esnek. Ezek a következők: , Előzetes tervek (rendszerek és integráció). (A D.303/2017. szám alatt vizsgált szerződés) Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk. (A D.304/2017. és D.305/2017. szám alatti szerződések) Az álláspontja szerint a CPV kódok között a szerződés keretében megrendelt tevékenység vonatkozásában más (kivételi körön kívül eső) kódszám nem fellelhető. A D.304 és D.305 szám alatti szerződések fentiek megrendelésével együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében továbbá az alábbi feladatokat tartalmazzák: , Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés , Költségszámítás, költségfelügyelet , Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele. 13. Rögzítette, hogy mindhárom megkötött tervezési szerződés jellegadó műszaki tartalma a fenti CPV kódok által határozható meg kizárólag a kódlista tartalma alapján, valamint álláspontja szerint a három műszaki-gazdasági funkcióját tekintve egyébként különálló tervezési szerződés egybeszámítása (nettó Ft) esetén sem érte volna el az uniós értékhatárt (nettó: Ft), így megállapítható, hogy a beszerzések tekintetében a kivételi kör megalapozott. 14. Az 1. szerződés (D.303/2017.) tárgya Miskolc Megyei Jogú Város Kerékpárforgalmi Hálózati Tervének elkészítésének műszaki tartalmába tartozik a Kerékpárforgalmi Hálózati Terv Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ általi szakmai terv zsűrivel való elfogadtatása, majd a végleges terv elkészítése a megrendelőnek való átadása. A kerékpárforgalmi hálózati terv feladata, célja hogy felmérje a település és környezet, de minimálisan a pályázati felhívással összhangban kijelölt beavatkozási terület kerékpáros közlekedésének a helyzetét: kerékpáros forgalmát, kerékpározhatóságát, a kerékpáros közlekedést akadályozó tényezőket, és ezek alapján javaslatot adjon a fejlesztésekre annak

6 6 érdekében, hogy a kerékpáros közlekedés aránya növekedhessen, és minél többen választhassák mindennapi eszközként a kerékpárt. A tanulmány tartalmazza a célterületen jelenleg már meglévő kerékpárutakat, valamint a most és a jövőben megvalósítandóakat is, melyek közül Ajánlatkérő a már meglévőkkel kapcsolatban rendelkezett pontos információkkal. A feladat lényegében akár kifejezetten tervezői jogosultság nélkül is ellátható. 15. A beszerző szerint ezen szerződés közvetlen célja kizárólag egy tanulmány jellegű dokumentum létrehozása, melyhez előzetes adatgyűjtés,- értékelés, több résztvevős szakmai egyeztetés, koncepcióalkotás szükséges, a keletkezett dokumentum egy középtávon általánosan alkalmazható megalapozó anyag, mely a beszerező kerékpáros fejlesztési elképzeléseihez szolgál alapul és lényegesen elkülönül a másik két szerződésben rögzített céltól, a konkrétan kialakításra kerülő kerékpárutak tényleges megvalósítását szolgáló engedélyes és kiviteli tervek elkészítésétől, hiszen ez nem foglal magában sem engedélyes, sem kiviteli tervezési feladatokat és az útszakaszokat csupán az általánosság szintjén tartalmazza, valamint jelen koncepció, mint tervezési eredmény önállóan is felhasználható. 16. Hivatkozott arra is, hogy a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége által 2017 júliusában kiadott Közös példatár a Kbt. 19. (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmával kapcsolatosan címet viselő irat (a továbbiakban: Példatár) 10. pontja szerint kerékpárforgalmi hálózati terv és a kerékpáros létesítmények engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésének elválasztása nem ütközik a részekre bontás tilalmába. 17. Az 2. szerződés (D.304/2017.) műszaki tartalma engedélyes és kivitelezési szintű tervek elkészítése, árazott és árazatlan költségvetések rendelkezésre bocsátása, részvétel a tervdokumentáció szakmai bírálatában, műszaki leírás előkészítése, amely kerékpárút építését alapozza meg a következő helyszíneken: Bosch-Katalin utca között, a Huba-Bulcsú-Lehel- Szeles utcák, a Búza téri piac, Petőfi tér bekötésével, Csatlakozás Hadirokkantak utcai meglévő kerékpársávhoz, továbbá a Mechatronikai Park bekötése a Bosch-Katalin utca kerékpárútba. Tárgyi szerződés keretén belül tervezett kerékpáros létesítmény a Szentpéteri kapu városrész kerékpáros baráttá tételére irányul az új kerékpárút létesítésével. 18. A beszerző szerint a szerződés közvetlen célja a Bosch-Katalin utca közötti új kerékpárút megvalósítása, mely komplex több földrajzi helyszínt érintő, engedélyezési feladatokat is magában foglaló tervezői munkarészeket tartalmaz és ehhez kapcsolódó speciális ismereteket követel meg. A tervezőnek a másik két szerződéstől elkülöníthető módon szakmai többlettapasztalattal és ismeretanyaggal kellett rendelkeznie a hatósági engedélyezések folyamatában, az engedélyek alapjául szolgáló dokumentációk elkészítésében, és az engedélykérelem beadásában is, mely többlet tapasztalati igény a másik két szerződés esetében eleve nem merült fel. 19. Az 3. szerződés (D.305/2017.) tárgya műszaki tartalma döntés-előkészítő alternatívák elkészítése nyomvonalváltozatokkal, költségbecsléssel, kiviteli szintű tervek elkészítése, részvétel a tervdokumentáció szakmai bírálatában, műszaki leírás előkészítése, amely kerékpárút építését alapozza meg a következő helyszíneken: a Bacsinszky utca és a Bogáncs utca között (Erzsébet királyné utca), a Bacsinszky utca és a Harsányi utca között (Erzsébet királyné utca, Lavotta utca). A nyomvonal kb. 3 km hosszúságú és tartalmaz egyéb kiegészítő infrastrukturális elemeket is (kerékpártámaszok, kerékpárparkolók). Tárgyi szerződés keretén belül tervezett kerékpáros létesítmény a Hejőcsaba- Görömböly városrész kerékpáros

7 7 infrastrukturális fejlesztésére irányul, mely egy már meglévő út kerékpárúttá kijelölése a jelenlegi közúti funkció változatlanul hagyása mellett. 20. A szerződés közvetlen célja a Hejőcsaba-Görömböly városrész kerékpár-infrastruktúra fejlesztésének megvalósítása, mely olyan kizárólag kiviteli tervezői feladatokat magában foglaló tevékenység, amely tartalmaz egyéb kiegészítő elemek terén is megvalósítási projektelemeket, és ehhez kapcsolódó speciális ismereteket követel meg. Jelen szerződés műszaki tartalma elkülöníthető a másik két szerződéstől mivel itt kizárólag kiviteli tervezési azon belül kapcsolódó műtárgyakat is magában foglaló speciális kiviteli tervezési feladatok elvégzése képezte a tervező feladatát. 21. A részekre bontás tilalmával kapcsolatban a beszerző előadta, hogy mindhárom tervezési szerződés mind ugyanazon közvetlen célját, mind pedig műszaki-gazdasági funkcióját tekintve az alábbiakban részletezett okok miatt egyértelműen és jogszerűen elkülöníthető, így a részekre bontás tilalmát nem sértette meg és lehetősége volt egyszerű beszerzési eljárást követő külön-külön történő közvetlen szerződéskötésre. 22. A Kbt. 19. (3) bekezdése szerint, ha ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. Az azonos célra irányultságon túl vizsgálni kell a szolgáltatások tartalmi egységét is. 23. A tervezési szerződések csak alaki, formális hasonlósági jegyeket tartalmaznak, azonban tartalmilag nem irányulnak ugyanazon közvetlen cél megvalósítására és valamennyi tervezési szerződés szakmai tartalma különböző, egy általános tanulmány és két különböző, önállóan funkcionáló, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósító kerékpáros útszakasz tervezésére vonatkozik, mely útszakaszok egymás nélkül használhatóak. 24. Rögzítette, hogy mindhárom tervezői szerződés közvetlen tárgya, és így tervezési célja más és más útszakaszhoz kapcsolódik, így nem ugyanazon építmény megvalósítására irányulnak. Az útszakaszok közötti eltérések mind földrajzi elhelyezkedésüket tekintve mind tervezés szakmailag alátámasztottak. A szerződések tárgyát képező tervezési feladatok olyan speciális szakértelmet és különleges helyismeretet igénylő tevékenységeket tartalmaznak, amelyek összevonása műszaki okokból sem lehetett felelősen megvalósítható és a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvére tekintettel gazdaságilag elvárható. A különböző szerződések szerinti tervezési munkák eredményeképpen létrejövő alkotások önmagukban alkalmasak a felhasználásra, és a tervezési tevékenységet követő kivitelezés eredményeképp megvalósuló kerékpárutak önmagukban is alkalmasak a rendeltetésszerű használatra. 25. Hivatkozott arra is a beszerző, hogy a két kerékpárút szakasz egymás nélkül használható, egymással fizikai összefüggésük nem megállapítható. A gazdasági összefüggés vizsgálatával kapcsolatban utalt arra is, hogy a Közbeszerzési Hatósági jogalkalmazást elősegítő útmutatók tartalma alapján, hogy a TOP MI azonosító számú projektből történő finanszírozás sem alapozza meg, minden egyéb releváns elkülönítési körülmény vizsgálata nélkül önmagában a részekre bontás tilalmának megsértését.

8 8 26. Az időbeli összefüggés vizsgálatával kapcsolatban megjegyezte, hogy a beszerzési igények egyidőben nem keletkeztek, valamennyi szerződés megkötése között több mint egy hónapos időtartam eltelt, azokat a szerződő felek nem egységesen kezelték. 27. Ugyancsak nem állapítható meg a szerződések egymásra épülése sem, mivel egyértelmű, hogy az 1. szerződés napján. míg a 2. számú szerződés napjával került aláírásra, mely szerződés keretén belül a megtervezendő kerékpárút koncepciótervét a szerződéskötést követő 20 napon belül el kell készíteni, azaz napjáig. Mindezek alapján cáfolható a két szerződés egymásra épültsége. 28. A beszerző szerint önmagában az, hogy mindhárom szerződést ugyanazon gazdasági szereplő nyerte el, nem sorolható tartalmi egységet megalapozó, csupán formális, látszólagos egységre utaló szempontnak, mivel feltehetőleg a felkért gazdasági szereplők közül csupán ezen nyertes ajánlattevő rendelkezett abban az időpontban megfelelő, szabad kapacitással ahhoz, hogy a legkedvezőbb árajánlatot adja mindhárom külön lefolytatott egyszerű beszerzési eljárásban. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 29. A Döntőbizottság a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján azt állapította meg, hogy a vizsgált szerződések megkötésekor hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. 30. A Kbt. 1. (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni 31. A Kbt. 4. (1) bekezdése alapján a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. 32. A Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. 33. A Kbt. 8. (1) és (4) bekezdései (1) Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. (4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. 34. A Kbt. 15. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára:

9 9 a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott - uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. 35. A Kbt a (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. (2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani. (4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni. (5) A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve a módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki. 36. A 17. (2) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. A (3) bekezdése szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A (4) bekezdése szerint a szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

10 10 c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. 37. A Kbt. 19. (1) (5) bekezdései (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás megrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (4) Ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében forintnál, építési beruházások esetében pedig forintnál kevesebb, és b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át. (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 111. szerinti kivételek nem alkalmazhatók. 38. A Kbt r) és s) pontjai E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő r) a , , , , , , , CPV kódok által meghatározott tervezési szolgáltatásokra; s) a , , , , CPV kódok által meghatározott szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontban meghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül sor. 39. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a jelen kezdeményezés tárgyát képező beszerzés megrendelésekor a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősült, így a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, melyet a beszerző az eljárás során nem vitatott. 40. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés és a beszerző észrevétele alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a támadott szerződések esetében a Kbt. 5. (1) bekezdése c) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő beszerző jogszerűen mellőzte-e a közbeszerzési eljárás(oka)t. E kérdés vonatkozásában a Döntőbizottság szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a közösségi jog és a hazai közbeszerzési törvényi szabályozásnak legalapvetőbb követelménye, hogy az ajánlatkérő szervezetek beszerzési igényeiket a nyílt versenyt biztosító közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján elégítsék ki. 41. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatálya vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozásból következik, hogy a Kbt. tárgyi hatálya

11 11 alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást visszterhes szerződések megkötése céljából. 42. Megállapítható, hogy a vizsgált szerződések mindegyike a Kbt. 8. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás megrendelésnek minősül, tehát a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik. 43. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a becsült érték meghatározása az ajánlatkérő felelőssége és kötelezettsége. A Kbt. úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása céljából együttesen kell figyelembe venni azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel. 44. A beszerzés egy időben merül fel fordulat a Döntőbizottság egységes joggyakorlata szerint akként értelmezhető, hogy az ajánlatkérőnek mindazon hasonló szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzései értékét együttesen kell figyelembe venni, amelyekre vonatkozó beszerzési igényének a vizsgált szerződések megrendelései tervezésekor tudatában van, vagyis amely beszerzésekkel egy adott eljáráson kívül számolhat, és amelyeket képes lenne egyidejűleg is megvalósítani. A Döntőbizottság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a 3 szerződés kétség kívül egy projekt keretében kerül finanszírozásra, és az időbeliségük egymástól nem válik el egymástól. 45. A Döntőbizottság egységes joggyakorlata szerint a beszerzési tárgyak hasonlóságát az egyazon célra irányultság szempontjából és műszaki-gazdasági funkcionális egységet, valamint a műszaki tartalom különbözőségét vizsgálva kell tovább haladni. Ennek keretében a Döntőbizottság a Példatárral egyezően arra a megállapításra jutott, hogy az 1. számú szerződés értékét nem kell együttesen figyelembe venni a 2. és 3. szerződésekkel, mivel annak fentiekben rögzített műszaki tartalma, tervezői, leírói, összefoglalói feladata lényegesen különbözik a vizsgált másik két szerződéstől. 46. A 2. és 3. számú szerződések vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy a joggyakorlat szerint önmagában a földrajzi különbözőség nem alapozza meg a részekre bontás lehetőségét, jelen esetben azon a 2 szerződés alapján létrejövő építési beruházások különböző építési beruházáshoz kapcsolódnak, eltérő műszaki tartalmú feladatot igényelnek, az egyik terület a másik terület működése nélkül önállóan is használható. Ezen körülmények megtörik a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását és megalapozta a jogszerű részekre bontást a 2. és 3. szerződések esetében is. A Bosch-Katalin utca közötti kerékpárút tervezése egységesen új kerékpárút megvalósításának alapjául szolgál, míg az ún. Hejőcsaba-Görömböly városrész kerékpárinfrastruktúra fejlesztésének megvalósítására irányuló tervezési szerződés egy már meglévő útszakasz átalakítására irányul a meglévő közúti funkció változatlanul hagyása mellett. 47. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi. C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 68. (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 15. (1) bekezdés d) szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint.

12 Döntőbizottság megállapította, hogy az egyes szerződések egyenkénti becsült értéke nem haladta meg a szolgáltatás megrendelésre vonatkozó nemzeti értékhatár 8 millió forintos összegét. 46. A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel a jogsértés hiányát állapította meg. 49. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapítja meg. 50. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 51. A Ket szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. 52. A Ket (2) bekezdése szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi i. a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, ii. a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, iii. az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. 53.A Döntőbizottság a Ket. szabályai alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. 54. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. 55. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található - a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. 56. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, július 28. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tomasovszki Tamás sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos

13 13 Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya, Dr. Gyarmati Andrea jogtanácsos (1139 Budapest, Váci út ) 2. Dr. Kisely Alexandra felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (3519 Miskolc, Görömbölyi u. 68.) 3. CSG Ride-Plan Mérnöki Iroda Kft. (3530 Miskolc, Vörösmarty M. u. 36. VIII/3.) 4. Irattár