canor Útmutató a Hulladéklerakók Felméréséhez Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Átírás

1 Útmutató a Hulladéklerakók Felméréséhez január 23. Végső Jelentés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országs Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országs Felmérése Phare prject HU

2 A COMPANY OF Prject ffice Budapest Aulich utca 3 Grund flr 3 H-1054 Budapest (06-1) Telephne (06-1) Fax inf@int..hu Internet Cím Státusz Végső jelentés Dátum január 23. Prject Phare-prject Települési szilárdhulladék-lerakók Országs Felmérése HU9911 Prject száma Megbízó Nyilvántartási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Írta Dr. Csikr Zslt, Dr. Cserei Pál Ellenőrizte Dátum és aláírás Jóváhagyta check Dátum és aláírás apprval Sjacc de Vs. Jhan Mathijssen... Települési Szilárdhulladék-lerakók Országs Felmérése Phare prject HU

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 A pr j ek t ált alá n s be m ut atá sa Célk A feladatt végző knzrcium A prjekt háttere A munka fázisai A jelen útmutató célja és szerkezete A fel m ér és sz er ve zet i há tte re 3 3 A fel m ér ők m un Végső jelentés - i január 23.

4 ká já na k rés zle tes is m ert eté se A felmérés tárgya A felmérés módszere A helyszíni felmérés előkészítése Helyszíni feladatk Szóbeli infrmációgyűjtés... 7 E O V Y Dkumentumk áttekintése Helyszíni felmérés Kitöltési útmutató az adatlaphz Az eredmények átadása...16 Mellékletek: 1. Környezetvédelmi Felügyelőségek listája 2. A lerakónként leadandó dsszié címlapja és gerince 3. Felmérő adatlap Végső jelentés - ii január 23.

5 1 A PROJEKT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.1 Célk A Környezetvédelmi Minisztérium megbízására elkezdődött a települési szilárdhulladéklerakók rszágs felmérésének prgramja. A Magyar Krmány az Európai Közösségtől a PHARE prgram keretében kaptt anyagi támgatást a prjekt megvalósítására. A prjekt fő céljai a következők: A önkrmányzati szilárdhulladék-lerakók rszágs felmérésének, relatív kckázati alapn való rangsrlásának módszertani kidlgzása, és az elfgadtt módszer alapján a vizsgálat végrehajtása; A jelenlegi és a jövőben rendelkezésre álló hulladéklerakó kapacitás meghatárzása 1.2 A feladatt végző knzrcium A megbízást a Környezetvédelmi Minisztériumtól egy kéttagú knzrcium kapta: a hlland Ryal Haskning (krábban IWACO), és a magyar CANOR Internatinal Kft. A feladat terjedelme megköveteli, hgy a prjekt egyes fázisaiban tvábbi alvállalkzók segítség a knzrcium munkáját. Így pl. a terepi felmérések, a mintavételi fúrásk és a labratóriumi vizsgálatk alapvetően alvállalkzók bevnásával történnek. A munkában a rendelkezésre álló adatk biztsításával nagy szerep hárul a környezetvédelmi felügyelőségekre, ill. a prjekt fő termékeként létrehzandó adatbázis felhasználói is elsősrban ők lesznek. A felmérő munkát ezért a felügyelőségek területei szerint kívánjuk felsztani ill. a felmérés srán mindenképpen szrs kapcslattartás, és együttműködés kialakítását tervezzük velük. 1.3 A prjekt háttere A Környezetvédelmi Minisztérium 2001-ben adta ki az Országs Hulladékgazdálkdási Tervet. Eszerint hsszútávn elsődleges cél a hulladékégetésre és más krszerű hulladékkezelési módszerekre való áttérés. Ezzel párhuzamsan fnts feladat egy rszágs reginális hulladéklerakó-hálózat kialakítása a közeljövőben. Ez a hálózat előreláthatólag 70-80, az Európai Tanács 99/31/EC számú rendeletének megfelelő, hulladéklerakóból állna. A hálózat egyrészt a meglévő lerakók krszerűsítésével, másrészt új lerakók építésével jönne létre. A terv másik fő célja a feltételeknek nem megfelelő és/vagy már nem üzemelő lerakók szakszerű lezárása és rekultivációja. 1.4 A munka fázisai A jelen prjekt szeptember elsején kezdődött, időtartama 15 hónap. A szemétlerakók száma előzetes becslések alapján kb ra tehető. A prjekt hárm részre sztható: 1. Fázis (3 hónap) Módszertan kidlgzása a hulladéklerakók feltérképezésére, felmérésére és kategrizálására; 2. Fázis (9 hónap) A felmérés végrehajtása: a hulladéklerakók fellelhető adatainak összegyűjtése és a helyszíni felmérések végrehajtása; 3. Fázis (3 hónap) Tanulmány készítése a hulladéklerakók aktuális állaptának ptimalizálására valamint a szükséges hulladéklerakó kapacitás térbeli elsztása. Végső jelentés január 23.

6 A prjekt első fázisában először a hazai és a nemzetközi gyakrlatban fellelhető módszertani anyagk összegyűjtésére, majd elemzésére került sr. Ezek elemzését követően alakítttuk ki a hazai visznyknak és a prjekt céljainak legjbban megfelelő felmérési és értékelési rendszert. Ennek jóváhagyása után kerül sr a szükséges adatállmány tárlására, kezelésére és elemzésére alkalmas számítástechnikai rendszer megtervezésére. A felmérő-értékelő módszertan ellenőrzése és finmítása 16, különböző kategóriába srlható lerakó felmérésével történt. A prjekt másdik fázisában zajlik a prjekt időben és szervezésben legjelentősebb részét képező helyszíni felmérés. A felméréseket alapvetően a környezetvédelmi felügyelőségek működési területe szerinti bntásban végezzük. A 12 területi vezető és az általuk irányíttt (kb ) felmérő feladata a helyszíni vizsgálatk végrehajtása. A vizsgálatk egységességét biztsítja minden felmérő csprt számára egy kétnaps felkészítés, melynek része egy bemutató felmérés, melyen minden munkatárs részt vesz. A helyszíni felméréseken túlmenően kb. 150 helyszínen tvábbi részletesebb vizsgálatra is sr kerül (fúrásk, talajvíz mintavételezés, labratóriumi vizsgálatk). A felmérések srán begyűjtött adatk a hulladéklerakók elemzésére kifejlesztett infrmációs rendszerbe kerülnek. A rendszert a Környezetvédelmi Minisztériumhz és a 12 környezetvédelmi felügyelőséghez telepítjük. A prjekt harmadik, befejező fázisa srán a begyűjtött adatk elemzésének segítségével elkészül a lerakók priritási listája, illetve kategóriákban srlása, mint például aznnali bezárás, műszaki színvnal javítása, vagy hsszú távn megfelel (Európai Tanács Utasítás 1999/31/EC). Végeredményben javaslatt teszünk a tvábbi hsszú távú üzemeltetésre alkalmas ill. alkalmassá tehető lerakókra. A teendő intézkedésekről vázlats ütemterv készül mindegyik környezetvédelmi felügyelőség számára. 1.5 A jelen útmutató célja és szerkezete Az alábbiakban részletes útmutatást adunk a felmérésben résztvevők számára a munka tervezett menetéről és módjáról. A leírásban igyekeztünk skszr inkább a hivatals megfgalmazásk helyett köznapi kifejezéseket is használva a lehető legtisztábban fgalmazni. Az alábbiakban a 2. fejezetben a szervezeti felépítés ismertetését követően a 3. fejezetben a felmérés tárgyát és a felmérők által követendő eljárást mutatjuk be, részletesen kitérve az adatk felvételének és azk tvábbadásának tartalmi és frmai követelményeire. Végső jelentés január 23.

7 2 A FELMÉRÉS SZERVEZETI HÁTTERE A hulladéklerakók felmérését az rszágban a 12 felügyelőség területe szerinti bntásban kívánjuk elvégezni. A területenként szerveződő felmérő csapatk munkáját a budapesti prjektirdában működő hármfős szakértői csprt (a tvábbiakban közpnt ) irányítja. A közpnt hárm munkatársa bár biznys területi felelősség elsztás mellett szrsan együttműködve a prjekt teljes ideje alatt együtt dlgzik. A közpnt munkatársai és felelősségi körük: Név Felelősségi kör Elérhetőség Dr. Cserei Pál Dr. Csikr Zslt Dr. Csernavölgyi László Tiszántúl, Duna-Tisza köze (kivéve Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség) Dunántúl, + Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Feladata az rszág egész területén a felmerülő gyakrlati prblémák esetén történő segítségnyújtás 06-30/ / A 12 felügyelőség területén a munkát egy-egy területi vezető köré szerveződő felmérő csapatk végzik. A felügyelőségi területek eltérő mérete, az eltérő település- és hulladéklerakó-szám függvényében a felmérő munkatársak létszáma régiónként eltérő. A szükséges felmérők számát (2-10 fő/régió) elsősrban a területi vezető ill. a területi munkát végző alvállalkzó határzza meg. A területi vezető felel a felmérők munkájának szervezéséért, az adatgyűjtésért, a gyűjtött adatk előzetes ellenőrzéséért és azk tvábbításáért a közpntba. A felmérők a számukra kiadtt település ill. lerakó lista alapján elvégzik a helyszíni adatgyűjtést, melynek eredményét (elsősrban kitöltött adatlapk frmájában) hetente a területi vezetőnek adják le. A szervezeti felépítést az alábbi ábrán fglaltuk össze: Végső jelentés január 23.

8 A felmérő fázis szervezeti felépítése Környezetvédelmi Minisztérium (megbízó) Prjektvezetés Ryal Haskning Felmérő CANOR szakmai Adminisztráció Internatinal vezetés knzrcium Adatbázis fejlesztés, ( közpnt ) infrmatikai rendszer Területi vezető Területi vezető Területi 1. felmérő 2. felmérő vezető Területi 1. felmérő X. felmérő 2. felmérő vezető Területi 1. felmérő X. felmérő 2. felmérő vezető Területi 1. felmérő X. felmérő 2. felmérő vezető 1. felmérő X. felmérő 2. felmérő 1. felmérő X. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő Területi vezető 1. felmérő 2. felmérő X. felmérő A környezetvédelmi felügyelőségek, mint a megbízó Környezetvédelmi Minisztérium részéről közreműködő szervek, a felmérést végzők rendelkezésére bcsátják a települési hulladéklerakókról rendelkezésre álló adataikat és szükség szerint a feladatt ismertető rövid levél frmájában támgatást adnak a lerakókra való bejutás ill. az adatkhz való hzzáférés biztsítása érdekében. (Az ehhez a tevékenységhez rendelhető költségeket a Minisztérium közvetlenül a felügyelőségek részére megtéríti.) Végső jelentés január 23.

9 3 A FELMÉRŐK MUNKÁJÁNAK RÉSZLETES ISMERTETÉSE 3.1 A felmérés tárgya A felmérés szempntjából meghatárzó követelmény az önkrmányzati szilárdhulladéklerakó meghatárzása. Értelmezésünk szerint a vizsgálat tárgyát képezi minden lyan lerakó amely kielégíti az alábbi feltételeket: A vizsgálandó hulladéklerakó A lerakó jelenleg az önkrmányzat ill. az általa megbíztt vállalkzás felügyelete alatt áll, vagy az önkrmányzat ismeri és tűrt állaptként kezeli, (lezárt lerakó esetén kezelte) annak létét. A lerakót rendszeresen használták (vagy használják) települési szilárdhulladék lerakására. Tartalma meghatárzó részben kmmunális hulladék (természetesen kisebb mennyiségben tartalmazhat veszélyes vagy más típusú hulladékt is). A vizsgálat tárgya szempntjából mindegy, hgy a lerakó kijelölt, engedélyezett, vagy spntán alakult ki. A nem üzemelő, felhagytt lerakók és a legkrszerűbb reginális lerakók (esetleg még éppen építés alatt) egyaránt a felmérés tárgyai. A lehetőségekhez képest még a félig-meddig elfeledett, betakart, gazzal benőtt faluvégi szemétlerakók is felmérendők, feltéve, hgy megtalálhatók és megfelelnek a fenti definíciónak. Nem tárgya ugyanakkr a felmérésnek az rszágban itt-tt elhagytt ill. illegális módn leraktt szemétkupack felmérése (mert nem éveken keresztüli, rendszeres lerakás eredményei). Nem vizsgáljuk tvábbá a többnyire ipari tevékenységhez köthető hmgén, kevés számú anyagtípust tartalmazó lerakókat. 3.2 A felmérés módszere Az alábbiakban részletesen ismertetjük a felmérő munkatársaktól elvárt munkamódszert. Az alább bemutattt módszer első pillantásra túlrészletezett és igen kevés szabadságt hagy a feladatt elvégző személynek az aktuális helyszíni tevékenység elvégzésére a helyenként igen eltérő körülmények között. Az ilyen apró részletekbe menő útmutató elkészítésének egyik ka a felmérés egységességének biztsítása rszágs szinten. Az rszág legkülönbözőbb pntjain mzgó felmérő munkatársak szakképzettségét és tapasztalatát elismerve, (ill. ennek ellenére) az egységes kckázatértékelési rendszer követelményeinek megfelelően kellett lyan szigrú rendszert felállítanunk, mellyel a lehető legnagybb mértékben kizárjuk a szubjektivitást és az esetlegességet. A részletes leírás ugyanakkr segítség a felmérők részére, biztsítva, hgy semmilyen fnts és megszerezhető infrmáció ne vesszen el feledékenység ill. figyelmetlenség miatt. Az alábbiakban leírt munkamódszert közpnti munkatársaink saját maguk is tesztelték hazai körülmények között, így abba már a gyakrlati tapasztalatainkat is beépítettük. Mindezek mellett határzttan kérjük, hgy amennyire az fizikailag lehetséges ragaszkdjanak a megkövetelt módszerekhez, de elsősrban a végcélt, azaz a megszerzendő infrmációt tartsák szemelőtt. Amennyiben elsősrban rendszeresen visszatérő hibát, nehézséget találnak munkájuk végzése közben, kérjük mihamarabb jelezzék, hgy a szükséges módsításkat esetleg még menet közben a prgramba ültethessük. Végső jelentés január 23.

10 Az alábbiakban tehát, tömören, de részletesen fglaljuk össze az elvégzendő feladatkat. Az alábbi leírásban egy átlags településre vnatkztatva írjuk le a teendőket. Természetesen elsősrban a helyszíni munka előkészítésénél párhuzamsan több településsel ill. üzemeltetővel is célszerű felvenni a kapcslatt a munka gördülékenységének biztsítására. 3.3 A helyszíni felmérés előkészítése 1. lépés: Kapcslatfelvétel az önkrmányzattal Fel kell venni a kapcslatt (lehetőleg telefnn) a település plgármesteri hivatalával (plgármester, jegyző, vagy falugazda). A megkeresett személyt röviden tájékztatni kell a prjekt céljáról és módszereiről. Már az első kapcslatfelvétel srán ki kell derüljön: - Hva kerül jelenleg és hva került az ismerhető múltban (a gyakrlatban!) a település szemete? - Van-e lyan lerakó (ill. hány van) a településen (lezárt, nem használt is!) ami a felmérés tárgyát képezheti? - Ki rendelkezik ezekről bővebb infrmációval? (Pl. üzemeltető, hulladékgyűjtő vállalkzó stb.) Ezek elérhetősége, adatai? - Kivel egyeztethető a helyszíni látgatás ill. szükséges-e ennek előzetes egyeztetése? Kérdés: Válasz: Mi a teendő, ha a telefns infrmációkérésre az a válasz érkezik, hgy a településen ilyen lerakó nincs, a hulladékt más településen található lerakóba hrdják? Meg kell kérdezni, hgy ez mióta van így, és mi történt azt megelőzően. Ha így sem derül fény krábbi lerakó létére, a fennmaradó kérdés, hgy a településről a hulladékt hva szállítják. Ilyen esetben az adatlapra a lerakó megnevezése rvatba írandó: Hulladék X település Y lerakójára szállítva. Az adatlapn ekkr csak az alábbi rvatkra van szükség: település neve, megye, környezetvédelmi felügyelőség, infrmációszlgáltató személy, felmérő, felhasznált dkumentumk (ha van ilyen), felmérés (beszélgetés) időpntja, a helyszíni felmérés elmaradásának ka. (Ilyen esetekben a közpnt feladata annak eldöntése, szükség van-e a helyszín felkeresésére a fentiek ellenére). 2. lépés: Kapcslatfelvétel a részletes infrmációt szlgáltató személlyel A fenti infrmációk alapján az illetékes (cég/szervezet/személy) megkeresendő (még mindig lehetőség szerint csak telefnn). Ennek célja: - Az illetékes tájékztatása a prjekt céljáról és módszereiről (röviden). - Időpnt egyeztetés a helyszíni felmérésre - Előzetes adatkérés (Kérni kell, hgy amennyiben vannak íráss dkumentumk a lerakóval kapcslatban, azkat a helyszíni felmérés idejére a helyszínen készítsék elő.) Feltétlenül szükséges (ha létezik!): tulajdni lap, helyszínrajz, ha lehet, ebből elvihető máslat is üzemelési adatk: üzemelés kezdete, leraktt, beszállíttt mennyiségek (mért v. becsült) engedélyek, rendelkezésre álló műszaki alapdkumentáció (fő méretek, jellemzők) vizsgálatk, hatósági bejárásk, határzatk, kötelezések Végső jelentés január 23.

11 figyelőkutak adatai (szintek, analitika) ebből elvihető máslat is haváriák panaszk Célszerű már telefnn megkérdezni a lerakó körülbelüli helyét, mert így lehetőség van arra, hgy a térképszelvények közül a megfelelő részletről készüljön a helyszínen használt fénymáslat (pl. a település határától távlabb eső lerakónál a szmszéds térképszelvényre van szükség). 3. lépés: Előkészület a helyszíni felmérésre A helyszíni látgatáshz szükségesek 3.4 Helyszíni feladatk A helyszínnek megfelelő (1:10 000) térképmáslat(k) Üres adatlap Kitöltési útmutató Üres papírk vázlatkészítéshez, írószer Fényképezőgép, filmmel Iránytű Felkeresendő személy neve, címe, telefnszáma Megbízólevél (átadható máslat) A helyszínre érkezve a helyi illetékesnek célszerű átadni egy-egy példányt a Felügyelőség vagy a Minisztérium támgatóleveléből, a felmérést végző cég/szervezet igazlóleveléből, mely már a felmérő nevét is megjelölve pntsan és visszakereshetően infrmálja a helyieket arról, hgy mi és miért történt. Amennyiben erre a helyszínen igényt tartanak, hagyni kell egy máslati példányt a felvett adatkból vagy azt később meg kell küldeni. Fnts, hgy biztsítani kell a helyieket arról, hgy a felmérés semmiféle hatósági intézkedésnek nem képezi közvetlenül az alapját, hanem csupán egy rszágs felmérés része. Környezetvédelmi szempntból fnts műszaki infrmációkat és nem felelősöket vagy bűnösöket gyűjtünk. Természetesen az itt feltárt adatk a hatóság birtkába kerülnek, de a felmérés nem tekinthető hatósági bejárásnak, vizsgálatnak, szemlének, azaz ilyen tekintetben az adatgyűjtés nem hivatals. A helyszíni munkát a helyi illetékes személlyel flytattt megbeszéléssel és az általa rendelkezésre bcsáttt dkumentumk áttekintésével kell kezdeni Szóbeli infrmációgyűjtés Minél kevesebb dkumentum áll rendelkezésre egy lerakóról (a kisebb lerakók túlnymó részénél egyáltalán nincs írtt dkumentáció), annál nagybb a szerepe a helyszínen fellelhető illetékes(ek)kel flytattt beszélgetéseknek. (Adtt esetben az illetékes személy nem a plgármesteri hivatalban található, ilyenkr aznban célszerű rákérdezni, hgy mi az illetékesség alapja és mértéke.) Számítani kell arra, hgy a szóbeli infrmációk igen pntatlank, sőt, alkalmasint teljesen megalapzatlank. Irreálisnak vagy nagyn biznytalannak tűnő adatk beírása nem célszerű, még akkr sem, ha így az adtt kérdés válasz nélkül marad. A biznytalanság visznylags. A lerakó használatbavételi ideje megjelölésekr az ötvenes években megfelelő lehet, míg pl. az alsó szigetelés módjára vnatkzó úgy emlékszem, hgy tettek da valamit infrmáció nem elegendő. A felmérő adatlap részletes kitöltési útmutatója alapján nyilvánvalók azk a pntk, ahl szóbeli infrmáció alapján is beírható adat, így mst ezeket itt tvább nem részletezzük. Végső jelentés január 23.

12 Összességében aznban leszögezzük, hgy lyan infrmáció, ami a helyszínen közvetlenül beszerezhető, megmérhető, nem írható be szóbeli tájékztatás alapján Dkumentumk áttekintése Amennyiben rendelkezésre állnak hivatals dkumentumk, a lehetséges legnagybb mértékben támaszkdni kell az ezekben fglalt adatkra. Természetesen lyan infrmáció, ami a helyszínen közvetlenül beszerezhető, megmérhető, nem írható be egyéb dkumentumk alapján sem. A dkumentumk átvizsgálása az adatlapban kért adatk kitöltésére irányuljn. Még ha rendelkezésre is áll (teljes körűen várhatóan csak néhány helyen az rszágban) az előzetesen kért dkumentáció (lásd 3.3 fejezet), nem szükséges azk nagyn részletes tanulmányzása, a felmérés céljából szükséges adatkn túl leginkább az egyéb adatk rendelkezésre állását kell tudni jelezni azk lelőhelyével együtt (az adatlapn: 32/b dkumentumk ). A felmérés szempntjából fnts a helyszín pnts leírása, így a tulajdni lap térképmelléklete száms esetben megfelelő (esetleg kiegészítendő) helyszínvázlat lehet. Ezen túlmenően általában nem szükséges a dkumentumk lemáslása, kivételek ezalól a (várhatóan csak elenyésző számban) esetleg rendelkezésre álló talajvízfigyelő kút mintavételi adatk Helyszíni felmérés A helyszíni felmérés alapvetően az adatlap még ki nem töltött részeinek lehető legpntsabb kitöltését jelenti, de célszerű a beszélgetés ill. a dkumentumk alapján már kitöltött adatk realitását is ellenőrizni. Meghatárzó jelentősége van a kitöltés srán a műszaki becslésnek (méretek, hsszak lépéssel történő meghatárzásának, ill. térkép, helyszínrajz segítségével történő méret és távlságbecsléseknek). A részleteket az adatlap kitöltési útmutatója tartalmazza, itt csak néhány fő lépésre hívjuk fel a figyelmet: Ha nincs vagy nem teljes a (pl. a tulajdni lapn megadtt) helyszínrajz, helyszínvázlat készítendő (méretek, megközelítési útvnal, műszaki berendezések, épületek, felszíni vízflyásk, kutak, stb. depónia feltüntetésével). Ha nincs, nem naprakész vagy nem teljeskörű a telepen levő összes hulladék mennyiségről és a depónia méreteiről dkumentált adat, a mennyiség és a méretek műszaki becsléssel határzandók meg. A hulladék jellegének, összetételének meghatárzása a legbiznytalanabb lépések egyike. Itt a szóbeli infrmációk, a dkumentumk és a szemrevételezés együttes alkalmazására van szükség a lehető legpntsabb összetétel becslés megadására. A felmérés zárásaként kell fényképeket készíteni a hulladéklerakóról (mivel az eddigre már ismert lerakóról így lehet a legjellemzőbb képeket készíteni). A fényképezés célja az általáns állapt bemutatása, és csak kivételes esetekben lehet célszerű a hulladékt közelről mutató kép készítésére (pl. jól látható veszélyes hulladék jelenlétének biznyítása). A lerakóról alapesetben, annak körbejárásával 2-4 kép készítendő Kitöltési útmutató az adatlaphz Az alábbiakban megadjuk a kitöltendő adatlap részletes magyarázatát. Azn pntkra, melyek önmagukat magyarázzák, nem térünk itt ki. (Az adatlapt az 1. számú mellékletben adtuk meg.) Az adatlapt mindig összetűzött frmában kell tartani! Minden egyes mezőt ki kell tölteni. Az üresen maradó mezőket ki kell húzni. Az adatlapn a vagylagsan megválaszlandó kérdéseket kör alakú mezők jelzik (csak egy jelölhető). Ahl több válasz is lehetséges egyszerre (pl. a lerakó környezetében lehet lakóterület és erdő is), tt kis négyzeteket kértünk bejelölni. Végső jelentés január 23.

13 Az adatlap kérdései (Az egyes kérdések magyarázatánál az egyértelmű, magyarázatt nem igénylő pntkhz nem fűztünk megjegyzéseket) 1. A helyszíni felmérés időpntja (ha nincs lerakó, akkr ezen infrmáció megszerzésének időpntját kell beírni.) 2. A lerakó megnevezése. Amennyiben a településen egyetlen lerakó található, itt is a település nevét kérjük feltüntetni. Amennyiben több lerakó is található a település közigazgatási területén, úgy a helyben szkáss megnevezést kérjük feltüntetni (pl. Z. község, északi lerakó, vagy Y várs X úti lerakó). Amennyiben a településen nincs lerakó (lásd 3.3. fejezet), ide írandó a hulladékt X település Y lerakójára szállítják. 3. A település neve 4. A lerakó pntsabb címe 5. A megye megnevezése 6. Az érintett környezetvédelmi felügyelőség rövidített neve (pl. ÉDUKÖFE) 7. Helyrajzi számk (HRSZ). Amennyiben ez tulajdni lapról vagy egyéb módn egyértelműen meghatárzható. Biznytalanság esetén inkább üresen kell hagyni. Amennyiben több helyrajzi szám is van, azkat a legjellemzőbbel (lerakó közepe) kezdve kérjük felsrlni. 8. A terület tulajdnsának adatai Több mint 2 tulajdns esetén csak több tulajdns jelölést kérünk és a végső általáns megjegyzések rvatban kérjük ennek magyarázatát (de semmiképpen sem a száms tulajdns felsrlását). Ilyen esetben ha van meghatárzó tulajdns azt célszerű megadni. 9. A sikertelen felmérés ka (ha az vlt) Ha a helyszíni felmérés sikertelen, itt kérjük jelölni annak kát. Ha az önkrmányzat szerint nincs vizsgálandó lerakó, a válasz nincs ismert lerakó. 10. Krdináták és tengerszint feletti magasság A térképről lelvastt helykrdináták (a lerakó közepén). A vizsgálandó hulladéklerakó krdinátájank meghatárzása A térképek méretaránya 1:10 000, ami azt jelenti, hgy a térképen 1 cm a valóságban 100 m-nek felel meg. A térképen 10x10 cm-es krdinátahálózat van feltüntetve vékny fekete vnallal. (A térképszelvényt keretező vastag fekete vnal mellett, kisebb számmal szteregrafikus krdináták vannak feltüntetve. Itt NEM ezeket használjuk.) Figyelem! Az EOV krdináták a vastag fekete kereten BELÜL található NAGYOBB számk! A megszktt krdinátarendszerrel szemben itt a függőleges tengely az X és a vízszintes tengely az Y krdináta! A tengelyeken az EOV krdinátarendszer km mértékegységben van feltüntetve. Az 1 cm = 100 m megfeleltetéssel egy pnt krdinátája 10 Végső jelentés január 23.

14 méteres pntssággal megadható. A lerakó krdinátájaként annak közepét kérjük megadni MÉTERBEN (azaz egész számként). A térképeken a balti alapszinthez visznyíttt szintvnalak is megtalálhatók (m.b.f.) Magasságként a lerakó közvetlen környékének átlags terepszintjét kérjük megadni. (Mert a lerakó aktuális fenék ill. felső szintje a térkép segítségével nem állapítható meg.) A térkép értelmezését és a krdináta meghatárzást az alábbi ábra segíti: Végső jelentés január 23.

15 térkép aznsító EOV krdinátahálózat 150 EOVX= m EOVY= m EOVX EOVY 148 Végső jelentés január 23.

16 11. Az üzemeltető nem a hulladék beszállítója, hanem az (ha van ilyen) aki a lerakón flyó tevékenységet végzi (dózerlás, tereprendezés). 12. Engedélyek, szakhatósági hzzájárulás Amennyiben a lerakó rendelkezik engedéllyel vagy bármilyen szakhatósági hzzájárulással, az engedély(ek) kibcsátója (xxköfe, xxántsz) típusa és száma. Ha nincs engedély vagy hzzájárulás, ki kell húzni. 13. Kiszlgált települések Felsrlásszerűen minden település, ahnnan üzemszerűen a lerakóra hrdják a hulladékt (jelenleg!). 14. Az üzemelés kezdete. Ha ez egyértelműen megállapítható, akkr a pnts év. Ha nem áll rendelkezésre pnts adat, akkr a kialakulás/üzembe helyezés évét meg kell becsültetni a helyszínt ismerő személlyel. A válasz pntsságát segíteni lehet azzal, ha valamilyen esemény időpntjáhz visznyítjuk a lerakó krát. (pl. X épület már állt, Y árvíz idején még nem vlt stb.). Minél régebbi a lerakó, annál kevésbé kell ragaszkdni a pnts évszámhz. Pl. a 90-es években célszerű a pnts évszám, a nylcvanaskban 1-2 év biznytalanság még megfelel, az ötvenes évek már elfgadható pntsság. 15. Az üzemelés vége. (lásd 14. pnt) 16. A lerakó állapta. Részlegesen takart, ha a hulladék részben (vagy a részleges takarás, vagy a vékny takaróréteg miatt) kilátszik. Takart, ha a hulladék feletti réteg alól a hulladék sehl nem látszik ki. Szabálysan rekultivált, ha dkumentumkkal biznyíthatóan, szabálys, megfelelő és elegendő vastagságú rétegeket alkalmazó, szakszerű rekultiváció történt. Egyszerre több pnt is bejelölhető, mivel előfrdulhat, hgy pl. egy még üzemelő lerakó egy részén már krrekt végső takarás található. 17. Flyamatban levő munkálatk 18. Környezetvédelmi mérések (amelyek eredménye rendelkezésre áll). 19. A lerakás módja: Rendezett, ha a leraktt hulladékt gépekkel rendezik, egyengetik, tömörítik. Terepszint ha sem természetes, sem mesterséges mélyedés feltöltése nem történik. Völgy, ha természetes mélyedésbe történik a hulladék elhelyezése, attól függetlenül, hgy a hulladékhalm teteje már milyen magasan található. Gödör, ha a lerakás mesterségesen kialakíttt mélyedésbe (gödör, bánya, bányató is!) történik, attól függetlenül, hgy a hulladékhalm teteje már milyen magasan található. Kérjük megadni a gödör becsült mélységét is a nrmál terepszinthez képest. Hagymánys tömörítés, ha nehéz munkagépekkel a halm tetején járva tömörítik a leraktt hulladékt. Végső jelentés január 23.

17 Tömörítés kmpaktrral, ha a tömörítés erre a célra szlgáló külön berendezéssel történik. 20. Infrastruktúra Mindegyik pntban választ kérünk. A kerítés akkr írható be, ha az egyértelműen alkalmas a terület egészének az elhatárlására nem lehet da csak úgy betévedni. (Ha a kapu létezik de mindig nyitva, vagy a kerítés néhl szakadt, még igen választ kérünk, mert ebben az esetben a bejutó személy még egyértelműen tudja, hgy belépett a lerakó területére.) 21. A beszállíttt hulladék mennyiségét éves összegben kérjük (m 3 /év). Ez célszerűen dkumentumk, nyilvántartás alapján határzandó meg. Ha ez nem áll rendelkezésre, szóbeli közlés is elfgadható. Szélső esetben a lerakón dlgzó munkásktól kell erre vnatkzó becslést kérni. (Pl. Hány fuvar jön egy nap, vagy egy héten? Hány m 3 fér egy fuvarra?) Az éves mennyiség számításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hgy általában beszállítás csak munkanapkn történik (kb. 250 nap/év vagy 50 hét/év). Ezt az adatt a jövőbeli hasznsítás érdekében kérdezzük, tehát a jelenlegi átlags beszállítás a kérdés és nem az elmúlt sk év átlaga. 22. A lerakó területe ( m 2 ) Külön kérjük megadni a már leraktt hulladékkal bríttt és külön a még teljesen üres, de lerakásra szánt területet. 23. A leraktt hulladék halm átlags magassága a talajszint felett (m). A 23/a mezőbe nem a teljes vastagság kell, hanem az eredeti talajszinthez képest felhalmztt magasság. Völgyfeltöltés esetén is az eredeti völgybeli talajszinthez képest mért magasság kell. A 23/b mezőbe nem a gödör mélységét (ld.19/b) és a 23/a mező közvetlen összegét kell beírni, hanem a súlyztt átlagvastagságt. (a hulladék által takart területet kell megszrzni ezzel a számmal, így kapjuk meg a teljes leraktt mennyiséget) 24. A lerakón megtalálható összes hulladék mennyisége (m 3 ). A leraktt hulladék mennyisége m 3, ahgy az a lerakóban megtalálható. 25. A lerakó szabad kapacitása (m 3 ). A leraktt hulladék mennyiségének számításáhz teljesen hasnlóan vagy nél nem régebbi adatk, vagy becslés alapján. Bezárt és engedély nélküli lerakók nem rendelkeznek szabad kapcitással. 26. A hulladék összetétele NEM a jelenleg beszállíttt, hanem az eddig leraktt összes hulladék összetétele. Meghatárzásánál célszerű figyelembe venni a lerakó krát előtt veszélyes hulladékk elhelyezését nem szabályzták, így valószínűleg ezek is a kmmunális lerakókra kerültek. Ezért pl. ha vlt a településen veszélyes hulladékt is termelő ipari üzem az adtt időszakban, az akkr üzemeltetett lerakón biznysan van veszélyes hulladék is. Általánsságban célszerű érdeklődni, hgy a laksságn kívül hnnan származik (és származtt!) a beszállíttt hulladék (ipar, mezőgazdaság). Az összetétel becslését az infrmáció szlgáltató személlyel Végső jelentés január 23.

18 együtt, annak segítségét kérve javasljuk elvégezni. (Természetesen az egymást kizáró pntk csak vízszintesen értelmezendők, azaz lehet pl. egyszerre több kmpnens is megtalálható ) A kategóriák: Jellemző : a térfgat meghatárzó részét képezi. Megtalálható : látható ill. más módn biztsan tudható, hgy jelen van, de nem képezi a többséget. Nincs, vagy nem ismert : nem látható, nincs róla hitelt érdemlő ismeret. A háztartási hulladékban kis részben mindig megtalálható veszélyes hulladék kmpnenseket (pl. kidbtt gyógyszer, egy-egy elvétve a kukába dbtt akkumulátr) nem kell külön jelezni! A J, M, N jelölések után meg kell becsülni az egyes frakciók térfgatát is %-ban. 27. Műszaki védelem: Vékny földréteg : vékny, a hulladékt csak nagyjából fedő, felhrdtt földréteg. Teljes földtakarás : Olyan föld, (vagy agyags föld) takarás, amit a hulladékt mindenhl teljesen elfedő vastagságban terítettek el. Agyag : vízzárónak tekinthető minőségű (tömörített, vagy minősített agyagréteg Műanyag : vízzáró műanyag fólia Kmbinált : többféle rétegből álló, mechanikailag is stabil, vízzáró szigetelés/brítás 28. Rendszeres lakssági panasz Itt a felmérés célja, annak rögzítése, hgy a környező laksság milyen kmly, őket érintő terhelésnek van kitéve. Egy-egy elszórt bejelentés, panaszkdás ebből a szempntból elhanyaglható. Amennyiben kmly prbléma merült fel, ennek általában valamilyen íráss nyma kell maradjn ill. esetleg vizsgálat is kellett származzn belőle. Az utóbbi esetben az is tudható, hgy a vizsgálat igazlta-e a panasz jgsságát. 29. Az önkrmányzat 5 éven túli terve A kérdésre a válasz bezárja, ha a plgármesteri hivatal egyértelműen kijelenti, hgy 5 éven belül be szeretnék zárni a lerakót. Minden más esetben az üzemelteti jelölendő meg. 30. A legközelebbi felszíni víz A hárm azns szlpból a legtöbb esetben csak egyetlen kitöltésére van szükség. A 3 lehetőség arra az esetre szlgál, ha a 1000 m-es körzetben egynél több felszíni víz található. Ekkr a 30/c. kérdés is mindkét v. mindhárm esetre kitöltendő. (Azaz ha a legközelebbi felszíni víz 1000 m-nél messzebb van, itt annak az egynek a távlságát és típusát kell jelölni, és a 30/c. kérdés ill. a 2. és 3. szlp kihúzhatók.) Csak a jellemző (nem esetleges) és flyóvíz esetén csak flyásirányban 5 km-en belüli vízhasználatk jelölendők. Ha az 1000m-en belül eső felszíni víz esetleg más vízgyűjtőre esik (pl. hegy túlldala), ezt kérjük csillaggal jelölni és az általáns megjegyzéseknél beírni. 31. Területhasználat A területhasználat esetén az összes jellemző használat (több is) bejelölendő. A lerakó környezete 500 m-en belül értendő. Végső jelentés január 23.

19 32. Infrmációgyűjtés 32/a: Az infrmációt szlgáltató ( nincs lerakó esetében a településen felelős hivatal munkatársa, akik az infrmációt szlgáltatta). 32/b: Egyéb rendelkezésre álló dkumentum. Jelentősége abban mutatkzik, hgy jelzi, hl található tvábbi infrmáció. 33. Fényképek A lerakóról annyi kép készítendő (min. 2db), ami átfgóan bemutatja a lerakó egészét. Az aznsító, a felmérő saját aznsítóját jelenti (célszerű az X. tekercs/y. kép típusú regisztrálás), ami alapján az előhívás és nagyítás után a képek visszakereshetők. A nézet, égtájak szerint (amelyik égtáj felől készült a kép). Később, a kész képek hátára kerülő adatk: település, lerakó, dátum, és az adatlap szerinti srszám. 34. Térképre berajzlva Ez a pnt csak figyelmeztetés, nem maradhat üresen! Az 1: es térkép adtt részéről (A4 vagy A3 méretben de nagyítás vagy kicsinyítés nélkül) fénymáslat készítendő, melyet mellékelni kell az adatlaphz. Erre kell a lerakókat jól láthatóan berajzlni a térképre. Ez a lépték (1 cm = 100 m), lehetővé teszi a reális és méretaránys körvnal berajzlását. Nagy lerakóknál egyes főbb jellemzők, pl. a lerakón belül a depónia ill. épületek elhelyezkedése is bejelölendő. A térképeken a lerakók egy része (a térkép készítés idejének megfelelő állaptban) megtalálható. A térképeket ebben az esetben is, a valós helyzetnek megfelelően krrigálni ill. ellenőrizni kell. 35. Helyszínvázlat Ez a pnt csak figyelmeztetés, nem maradhat üresen! A lerakóról és annak közvetlen környékéről A4-es méretben kézi helyszínrajz készítendő. A rajzn szerepelnie kell a környező meghatárzó tereptárgyaknak (pl. közút, épületek, patak), az égtájnak, a lerakó (kerítés), azn belül a depónia körvnalának és a lerakón található főbb létesítményeknek. Jelezni kell a közvetlen környéket is (pl. szántó, erdő stb. feliratkkal). Szükség van valamilyen módn a méretarány jelzésére is (pl. egy kb. 10 m-nek megfelelő vnal megadásával, vagy a főbb méretek jelölésével). Fnts hangsúlyzni, hgy szabadkézi vázlat elegendő, ezen belül igyekezni kell méretaránys rajzt készíteni. Amennyiben a tulajdni lapn rendelkezésre áll a helyszínrajz, elegendő azt megfelelően kiegészíteni (ha szükséges). Ez a rajz, és a lerakó térfgatának meghatárzására készített vázlat (lásd 24. pnt) nem azns (de egymást kiegészítheti). 36. A kckázat személyes megítélése Az sztályzás mellé pár szavas indklást kérünk. (Pl. kis mert nagyn kis lerakó, csak házi szeméttel ; közepes mert nagy lerakó, de agyags a talaj ; nagy mert veszélyes hulladék is van, flyó kavicsteraszán ). Hangsúlyzzuk, hgy a felmérő személyes (de szakmai megfntláskn nyugvó!) ítéletét kérjük. 37. Az általáns megjegyzések rvatba írandó minden lyan infrmáció, amit az adatlapban fglaltak pntsítására, kiegészítésére a felmérő fntsnak tart megjegyezni. 38. Jóváhagyás A kitöltött adatlapt át kell nézni, hgy nem maradt-e üresen kitöltendő rész. Végső jelentés január 23.

20 Minden rvatban szerepelnie kell bejegyzésnek, vagy a nem megválaszlható kérdés kihúzandó. Így végeredményben üres rvat nem maradhat. Ezt követően a felmérőnek lvasható nevet is feltüntetve alá kell írni az adatlapt. 3.5 Az eredmények átadása Felmérés eredményeit, a kitöltött adatlapkat, vázlatkat, térképmáslatt ill. a fényképeket heti gyakrisággal kell leadni a Területi Vezetőnek. (A heti gyakriság vnatkzik arra az esetre is, ha netán csak egyetlen lerakó került felmérésre.) Az eredmények leadásának frmai követelményei: - Lerakónként külön A4 méretű hajtgattt papír, ún. pólyás dssziéba kerül a lerakóval kapcslats összes anyag (adatlap, dkumentummáslatk, fényképek, helyszínvázlat, térképmáslat) - A lerakónkénti dsszién feltüntetendő (lásd 2. melléklet): a település neve a lerakó neve a felügyelőség száma (lásd 1. melléklet) a felmérő neve felmérés dátuma a bríték tartalmjegyzéke (pl. adatlap, 4 db fénykép, helyszínvázlat, térkép) a területi vezető jóváhagyása - A fényképek hátldalán, nem elkenődő alkhls filctllal: a település neve, a lerakó neve, a felvétel dátuma (ha nincs a képen a gép által rögzítve) és a a fénykép srszáma (az adatlap szerinti) kell szerepeljenek. Az egy példány 9 x 13 cm-es nagyítás mellé kérjük a vnatkzó negatívkat is mellékelni (a negatívt szétvágva, csak a vnatkzó kckákat). Lehetséges alternatívaként, a fényképeket digitális fényképezőgéppel is el lehet készíteni. Ebben az esetben ennek módját, a megkívánt fájltípust, felbntást, az adatk átadásának rendjét a közpnttal egyedileg előzetesen egyeztetni kell. Az eredmények leadásával egyidőben jelezni kell a felmerült prblémákat, hiánysságkat. A területi vezető feladata annak eldöntése, hgy ezek ellenére átveszi az érintett anyagt, vagy annak kiegészítését kéri. A leadtt adatk figyelembevételével a területi vezető jelöli ki a felmérő tvábbi munkáját. Végső jelentés január 23.

21 1. MELLÉKLET

22 Környezetvédelmi Felügyelőségek Srszám Megnevezés Székhely Rövidített név 01 Észak-dunántúli Győr ÉDU 02 Közép-Duna-völgyi Budapest KDV 03 Alsó-Duna-völgyi Baja ADV 04 Közép-dunántúli Székesfehérvár KÖDU 05 Dél-dunántúli Pécs DD 06 Nyugat-dunántúli Szmbathely NYUDU 07 Felső-Tisza-vidéki Nyíregyháza FETI 08 Észak-magyarrszági Misklc ÉM 09 Tiszántúli Debrecen TI 10 Közép-Tisza-vidéki Szlnk KÖTI 11 Alsó-Tisza-vidéki Szeged ATV 12 Körös-vidéki Gyula KV

23 2. MELLÉKLET

24 A lerakónként leadandó dsszié címlapja és gerince (kicsinyítve) Településnév XX KÖFE sz. TARTALOM ADATLAP (KITÖLTVE) HELYSZÍNRAJZ(OK) TÉRKÉPMÁSOLAT (1:10 000) FÉNYKÉPEK.....db.db TELEPÜLÉSNÉV LERAKÓNÉV FELMÉRŐ NEVE FELMÉRÉS DÁTUMA Területi vezető aláírása Jóváhagyás dátuma

25 XX(A KÖFE srszáma arab számmal) 2. melléklet