Tantárgy adatlap A gazdaságszociológia alapjai

Átírás

1 A tantárgy kódja: 7SO30NCKE2B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Foundations of Economic Sociology A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2 2 Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Őszi félév Az oktatás nyelve: Magyar Előtanulmányi kötelezettségek: A szociológia alapjai A tantárgy típusa: Kötelező Tantárgyfelelős tanszék: Szociológia és Társadalompolitika Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Lengyel György A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a gazdaságszociológia fontosabb fogalmait, megközelítéseit. A kurzus bevezetésül szolgál a gazdaságszociológia klasszikusainak (Polányi, Schumpeter, Weber), illetve néhány nagyhatású, a közgazdaságtani és a szociológiai elméletalkotást, de a kutatásokat is formáló kortárs szerző műhelyébe. Ezen túl megismerkedünk olyan kutatási eredményekkel is, amelyek a gazdaságszociológia fogalmaira, megközelítéseire támaszkodva a gazdasági élet egy-egy szűkebb jelenségkörét értelmezi. A tárgy öt nagy problémakörbe nyújt betekintést: (1) a gazdaság társadalmi beágyazottsága; (2) gazdasági rendszerek; (3) intézmények és gazdasági szereplők; (4) társadalmi és kulturális erőforrások; (5) a bizalom szerepe a gazdaságban. Az előadásokat szemináriumi foglalkozások egészítik ki, amelyeknek célja az ismeretanyag elmélyítése. Évközi tanulmányi követelmények: Félévközi zárthelyik, a szöveggyűjteményben megadott irodalom és az előadások anyagának számonkérése Vizsgakövetelmény: Kollokvium Az értékelés módszere: Zárthelyik pont. Foglalkozásokon szerezhető pontszám: 100 pont. Összpontszám: 200 pont. 100 pont alatt elégtelen pont között elégséges pont között közepes pont között jó 181 pont fölött jeles Tananyag leírása: 1. hét (szept.6) A beágyazottság fogalmának jelentése Polányi műveiben. A gazdasági kifejezés formális és szubsztantív jelentése. Reciprocitás, redisztribúció, árucsere. Kötelező irodalom: Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat. Szövegelemzés. A kula rendszer és a komaság intézményei, mint a reciprocitás példái. A szubsztantív gazdaság újfajta értelmezése: a szociális gazdaság bemutatása példákkal illusztrálva Csoba Judit (2007): A szociális gazdaságot életre hívó folyamatok. In: Frey Maria szerk.): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest o hét (szept.13.) 1 / 5

2 A beágyazottság granovetteri értelmezése. A cselekvés alul és túlszocializált felfogásai. A beágyazottság szintjei. A kapcsolatok, mint a gazdasági cselekvés erőforrásai, s mint a cselekvést korlátozó tényezők. Kötelező irodalom: Mark Granovetter: A gazdasági intézmények társadalmi megformálása. Szövegelemzés. A szociális gazdaság jellemzői és korlátai (előző óra folytatása); Az erős és gyenge kötések ereje példákon bemutatva; Frey Mária (szerk.) (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, o. 3. hét (szept.20.) Társadalmi tőke a gazdasági és társadalmi életben. Emberi tőke társadalmi tőke. A társadalmi tőke formái. A társadalmi tőke és a társadalmi struktúra összefüggései. A társadalmi tőke közjószág jellege. Kötelező irodalom: James S. Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésben. Szövegelemzés. A társadalmi tőke mérésének módja egy nemzetközi kutatás alapján. Giczi Johanna Sík Endre: Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés (2009): TÁRKI Európai Gazdasági Jelentés 4. hét (szept.27.) Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. A kulturális tőke formái. A kulturális tőke egy sajátos példája: a gazdaságilag kiaknázható hagyomány előállítása a délnyugat-francia borászat történetének példáján. A társadalmi tőke bourdieu-i értelmezése. A tőkék átváltása. Beágyazottság és bevándorlás. Korlátozott szolidaritás, kikényszeríthető bizalom. Migráció és társadalmi tőke: a hazai kutatások eredményei. Kötelező irodalom: Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. Szövegelemzés. Az oktatás és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó, Budapest, o. 5. hét (okt.4.) Alexander Gerschenkron tipológiája. A gazdasági elmaradottság fokozatai, a modernizációt kondicionáló intézmények és ideológiák. A vállalkozók és a vállalkozói hajlandóság. Kötelező irodalom: Alexander Gerschenkron: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból. Szövegelemzés. Gerschenkon elméletének bővebb áttekintése. Az indiai helyzet elemzése. Székely-Doby András (2007): Gazdasági elmaradottság a globalizálódó világban: az indiai út. In: Balogh Margit (szerk.): Diszciplínák határain innen és túl. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 2 / 5

3 6. hét (okt. 11.) A gazdasági fejlődés alapjelenségei. Weber és Schumpeter eltérő értelmezése a vállalkozói magatartásról: kiszámíthatóság - teremtő rombolás. Az újítások három szintje: a vállalkozó, a vállalat, a gazdaság szervezeti sokfélesége. Kötelező irodalom: Joseph A. Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége. Szövegelemzés. Vállalkozók és innovációk. Kornai János (2010): Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között. Közgazdasági Szemle, LVII: hét (okt. 18.) Zárthelyi Házi dolgozat konzultáció; módszertani útmutatás 8. hét (okt. 25.) Max Weber a kapitalizmus előfeltételeiről. A munkavállalók jogi értelemben vett szabadsága és a munkavállalás kényszere. A munkaerőpiac működésének sajátosságai a 19. században: a racionális kalkulációt korlátozó tényezők (család, a földrajzi mobilitás akadályai stb.). A tulajdonos bérmunkás. A munkavállalás kényszere a fogyasztói társadalomban. Kötelező irodalom: Max Weber: A kapitalizmus fogalma és előfeltételei. In: Lengyel György, Szántó Zoltán (2005): A gazdasági élet szociológiája. Aula Kiadó, Budapest. Szövegelemzés. Evilági aszkézis, racionális gazdasági ethosz. Weber, Max (1962): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások. Gondolat, Budapest, o. (Aszkézis és kapitalista szellem) 9. hét (nov.08.) Albert Hirschman a kivonulásról és tiltakozásról. Példák a kivonulásra és tiltakozásra a gazdaságban és a politikában. Az életesélyek és az akciópotenciál értelmezése. Kutatási eredmények. Kötelező irodalom: Albert Hirschman: Kivonulás és tiltakozás. Szövegelemzés. Kivonulás, tiltakozás, hűség napjaink társadalmi jelenségein keresztül. Fáber Ágoston (2016): A tiltakozás és a kivonulás mint racionalitásparadoxon. Újegyenlítő, július hét (nov. 15.) Mancur Olson a kollektív cselekvés logikájáról. Kollektív és individuális cselekvés. Az érdekérvényesítés és az elit problémája. Sombart a gazdasági szereplőkről és intézményekről. Kötelező irodalom: Mancur Olson: A kollektív cselekvés logikája. Szövegelemzés. A közjószág problematika megvilágítása és a csapdahelyzetből kivezető lehetséges 3 / 5

4 utak felvázolása, CPR rendszerek jellemzői, példák ismertetése (Elinor Ostrom nyomán). Bördős Katalin Luksander Alexandra Megyesi Boldizsár Mike Károly (2012): Helyi termékek és termelői önszerveződés. Budapest: Hétfa Kutatóintézet o. (Kollektív márkák közösségi kormányzása: elméleti alapok. c. rész) Elinor Ostrom (1990): Governing the Commons. The Evolution of Institutions for Collective Action. Cambridge: Cambridge University Press ( o. példák a CPR-re) 11. hét (nov. 22.) Jon Elster a társadalmi intézményekről. A munkamegosztás intézménye. A munkamegosztás típusai Smith és Bücher szerint. Munkamegosztás, munkaegyesítés, munkaközösség. Kötelező irodalom: Jon Elster: Társadalmi intézmények. Szövegelemzés. A piachasználat és szervezetépítés kulturális meghatározottsága. Kuczi Tibor (2004): Tranzakciós költségek és munkaszervezetek. Szociológiai Szemle 2004: hét (nov. 29.) A bizalom szerepe a gazdaságban és a társadalomban. A vállalatok közötti szerződéses bizalom Mari Sakonál és a hazai kutatásokban. A bizalomhiány ára. Biztonsághiány és bizonytalanság. Kötelező irodalom: Robert Putnam: Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje. Szövegelemzés. Internetes közösségek mint újfajta szerveződések elemzése a társadalmi tőke és bizalom szempontjából. Valenzuela S., Park N. and Kee K.F. (2009): Is There Social Capital in a Social Network Site?: Facebook Use and College Students' Life Satisfaction, Trust, and Participation hét (dec.6.) Zárthelyi Pontok lezárása, dolgozatok és a félév értékelése Órarendi beosztás: A Neptun Hallgatói Információs Rendszer szerint Kompetencia leírása: A hallgatók sajátítsák el a gazdaságszociológia alapfogalmait, a tananyagban szereplő szerzők megközelítéseit, az általuk használt fogalmi rendet. Legyenek képesek arra, hogy a gazdasági életből vett példák segítségével értelmezzék a megismert fogalmakat. Félévközi ellenőrzések: Zárthelyik száma: 2. Időpontok: a hetedik és a tizennegyedik héten. Témái: az előző hat előadás anyaga, illetve az ezekhez kapcsolódó kötelező irodalmak. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Az előadásokhoz kapcsolódó kötelező irodalmak földolgozása. Szemináriumi házi feladatok elkészítése. Szak neve: Szociológia Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: 4 / 5

5 Powered by TCPDF ( Lengyel György Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Szöveggyűjtemény. Aula kiadó, Ajánlott irodalom: A szemináriumokon megadott irodalmak. A tantárgy oktatói: Kiss Márta, Dr. Kuczi Tibor, Dr. Lengyel György 5 / 5