TÚRISTVÁNDI MOLNÁR MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA 4944 Túristvándi, Móricz Zs. u. 2. Tel.: 06/44/

Átírás

1 TÚRISTVÁNDI MOLNÁR MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA 4944 Túristvándi, Móricz Zs. u. 2. Tel.: 06/44/ PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalomjegyzék Az intézmény és környezete 1. Az intézmény nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

3 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.5 Mindennapos testnevelés 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás

4 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 3. A Túristvándi Molnár Mátyás Általános Iskola nemzetiségi nevelést-oktatást megvalósító pedagógiai programja 4. A Túristvándi Molnár Mátyás Általános Iskola Kömörői Tagintézményének Boldog Iskola programban való részvétele 5. Legitimációs záradék

5 Az intézmény és környezete Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye északkeleti részén, a Fehérgyarmati járásban található. A község megyei és országos szinten is a leghátrányosabb helyzetű kistelepülések közé tartozik. A településen igen magas a roma lakosság aránya. Az oktatás a községben több száz éves múltra tekint vissza. Neves, országosan is ismert diákok kerültek ki az intézményből. Ilyen például Móricz Zsigmond, aki itt végezte az elemi iskola 2. osztályát 1887-ben, vagy intézményünk névadója, Molnár Mátyás, aki a Vajai Vay Ádám Múzeum alapítója és igazgatója volt. A jelenlegi iskola építése 1960-ban kezdődött. Intézményünknek a szomszédos településen, Kömörőben tagintézménye található, ahol 1-4. évfolyamos diákok oktatása folyik összevont osztályokban. Gazdálkodás: Intézményünk fenntartója és működtetője január elseje óta a Mátészalkai Tankerületi Központ. 4700, Mátészalka, Kölcsey u. 10. Tárgyi feltételek: Intézményünkben 8 tanterem, egy fejlesztő kisterem és egy tornaszoba van, amelyek két épületben helyezkednek el. Az egyik épület - melyben öt tanterem, a fejlesztő terem és a tornaszoba található, néhány évvel ezelőtt kerület felújításra, melynek során új nyílászárókat, szigetelést és burkolatot cseréltek. A főépületben három tanterem, a nevelői és igazgatói szoba kapott helyet. Az intézménynek ezt a részét folyamatosan alakítjuk, szépítjük, a nyílászárók cseréjére és a tető felújítására nagy szükség lenne. Tágas udvar, szép zöld környezet és sportudvar áll a rendelkezésünkre. A községi könyvtár az iskola szomszédságában található, így annak használata megoldottnak tekinthető. Szemléltető állományunk hiányos, a nevelés-oktatáshoz szükséges eszközöket a pedagógusok készítik el. Intézményünk a legalapvetőbb audiovizuális eszközökkel (1 db televízió, 1 db DVD-lejátszó, CD lejátszók) rendelkezik. Irodatechnikai eszközeink (fénymásoló, fax, számítógép) biztosítják a zökkenőmentes pedagógiai munkát. Az informatika tantárgy tanításához 8 db számítógép áll a rendelkezésünkre, az internet hozzáférés csak az egyik épületben biztosított. 4 alsós tanteremben interaktív tábla található.

6 Iskolánk bútorzata is cserére szorul. Nagy szükség lenne minden tanterembe interaktív táblára és számítógépre is. Ehhez az internet-hálózatkiépítése elengedhetetlenül szükséges lenne. Személyi feltételek: Túristvándiban 12 fő pedagógus, 1 fő nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és 2 fő technikai dolgozó van. Intézményünk szakos ellátottsága jónak mondható, áttanító pedagógusokkal a biológia, fizika tantárgyakat is szakos pedagógus tanítja. Alsós és felsős munkaközösségünk, valamint diákönkormányzatunk működik. A tagintézményünkben 1 tanító összevont osztályokban látja el oktató-nevelő feladatát. Tanulólétszám: A gyereklétszám sajnálatos módon az utóbbi években rohamos mértékben csökken. A hátrányos és halmozottan hátrányos diákok száma évről-évre nő. Intézményünk sajátossága: Valamennyi évfolyam valamennyi tanulója kötelező tanórai foglalkozás keretében cigány népismeretet tanul. Az 5., 6., 7., és 8. évfolyamos diákok pedig iskolánk régi hagyományait felelevenítve sakk-oktatásban részesülnek. Intézményünkben délutáni foglalkozás keretében citerázni tanulhatnak a gyerekek, emellett tömegsport és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Matematika és magyar tantárgyakból felzárkóztató órákat tartanak pedagógusaink.

7 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ISKOLÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA A gyermekek szeretetén alapuló, a gyermekek jogait maximálisan tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia megvalósítása. Olyan vidám légkör kialakítása, amely megteremti a jó kedvvel való tanulás feltételeit. Tanulóink szeressék meg az iskolába járást, s csökkenjen a hiányzások száma. Olyan iskolai együttműködés megvalósítása, amelyik diák-pedagógus egymás iránti kölcsönös bizalmán illetve egymás kölcsönös tiszteletén alapul. A szabad vallásgyakorlás illetve a hitoktatásban való részvétel biztosítása. A hátrányos megkülönböztetés minden formájának kerülése, az egymás iránti tolerancia kiépítése. Azon demokratikus fórumok működtetése és létrehozása, ahol a tanulók szabadon nyilváníthatnak véleményt. Minden tanuló számára biztosítjuk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően felkészüljön a középiskolai tanulmányokra. Igyekszünk azon, hogy iskolánkban hagyományokat teremtsünk, a már meglévő hagyományainkat pedig színvonalasan ápoljuk. Magyarország, a hazánk. Európában otthon vagyunk. Felkészítsük diákjainkat, hogy megkapják azokat az ismereteket, (pl. idegen nyelv) amelyek jó alapul szolgálnak majdan arra, hogy az Európai Unió hasznos polgáraivá váljanak. Lehetőséget adni arra, hogy diákjaink a kor követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi értékeket sajátíthassanak el.

8 Értékek A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Ennek megfelelően mi is a következő értékcsoportokat határozzuk meg: 1. A biológiai lét értékei: az élet tisztelete, az egészség, mint érték 2. Társadalmi eredményesség értékei: kreativitás, hasznosság 3. Társas kapcsolatok értékei: tolerancia, szolidaritás, szeretet 4. Az én harmóniájának értékei: önismeret, önművelés 5. Humanizált világkép értékei: hazaszeretet, tisztelet Fontos nevelési célunk az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. A következőkben teljesség igénye nélkül néhány olyan értéket sorolunk fel, melyek a Molnár Mátyás Általános Iskola sajátosságaiként kerülnek megfogalmazásra: Azonos esélyt teremtünk minden tanulónk számára A hátrányos helyzet megszüntetése Sajátos nevelési igényű tanulóink oktatása Cigány kisebbségi oktatás biztosítása A cigányság hátrányos helyzetének megszüntetése Hazaszeretet, tolerancia, egymás kölcsönös szeretete és tisztelete fonódjon össze diákjaink és pedagógusaink mindennapjaiban Tevékeny szerepvállalás a község életében Tisztelgés iskolánk névadója előtt Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük javát szolgálja. Jelen nevelési programunkban sokszínű sokoldalúan nyitott iskolai életet kívánunk megteremteni, amely fejleszti a tanulók tudását, erkölcsi életét, önismeretét, együttműködési készségét, valamint hozzájárul életmódjuk, életfelfogásuk pozitív alakulásához. Ennek eszközeiként felhasználjuk a kötelező

9 és választható tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, intézményünk etnikai programját, a sajátos nevelési igényű tanulók számára kidolgozott programokat valamint az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos terveket. A pedagógiai programunk mottójával megfogalmazott tartalommal megegyezően fontos nevelési célunk egy olyan harmonikus, családias jellegű légkör kialakítása, melyben a vidámság motiváló tényezőként van jelen. Feladatok Fontos, hogy az alapelvekhez, célokhoz, értékekhez igazítva határozzuk meg melyek az iskola alapvető feladatai. Ezek legyenek konkrétak, megfoghatóak, számon kérhetőek, ellenőrizhetőek melyek elvégzésével valóra válthatjuk elképzeléseinket, céljainkat. A feladatok azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végezni. Intézményünk oktató-nevelő munkájával kapcsolatban feladatainkat a következőképp csoportosíthatjuk: A személyiség fejlesztésével kapcsolatos iskolai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tehetséggondozás, a képességfejlesztés feladatai Felzárkóztatás A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése Az esélyegyenlőtlenségekből eredő nehézségek enyhítésének formái: Az integrációs nevelés-oktatás (pedagógia) rendszere intézményünkben A gyermek és ifjúságvédelem intézményi feladatai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások egymással szoros kölcsönhatásban együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: - az öröklés - a környezet - a nevelés.

10 A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások, illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és eredője. Az egyénben az adottságok mind diszpozíciók jelennek meg, amelyek génjeiben, azok kódjában van benne. A környezeti hatások társadalom, nevelési intézmények, család befolyásolják, hogy az adottságokból mi, mikor és milyen mértékben, miképpen valósulnak meg. Ezek közül a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása az oktatás része és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek. Pedagógusi munkánk szépsége abban rejlik, hogy a sokszínű gyermekanyagot, a jövő nemzedékét, a bennünk lévő értékfejlesztő szubjektummal, és a körülöttünk lévő tárgyiasult feltételrendszerrel felkészítsük diákjainkat életük következő szakaszára, és alkalmassá tegyük őket arra, hogy értékes tagjai legyenek környezetüknek. Célunk, hogy tanulóink: - nyitott személyiségűek - magabiztosak, önbizalommal teltek - kedvesek és barátkozóak - szorgalmasak és tudásra szomjasak - kitartóak és szófogadóan fegyelmezettek legyenek. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei: alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség; csoporttörvények hozatala, csoportszokások, hagyományok; tanulmányi munka; délutáni foglalkozások és iskolaotthonos foglalkozások, nevelési beszélgetések, didaktikus játékok; manuális foglalkozások, kézműves tevékenység, bábozás; túrák, séták népi játékok, népszokások; iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház stb.); játékfoglalkozások; sportvetélkedők, sportfoglalkozások; felelősi rendszer; értékelési rend, jutalmazás, büntetés; versenyek, pályázatok;

11 ünnepségek, megemlékezések; kreatívműhelyek; iskolánk esztétikus környezetének alakítása. Valamennyi tevékenységi formában fokozott figyelmet kapnak a sajátos nevelés igényű gyermekek. A tanulók személyiségének fejlesztése, képességének kibontakoztatása érdekében az iskola együttműködik a szülőkkel. Sok negatív inger hat ránk, különösen érinti ez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, ezért nagyobb a veszélye a negatív társadalmi hatások érvényesülésének is. Mindezek együtt napi kihívásokat jelentenek valamennyiünk számára, és szükségszerűvé teszik a személyiségés közösségfejlesztési feladatok előtérbe helyezését. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Testmozgás fontosságának tudatosítása Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése, Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban

12 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. Ösztönözzük tanulóinkat közös véleményformálással, tanácsadással az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai:

13 Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés.

14 Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az egészségnevelés az iskolában dolgozó személyek együttes feladata, melyet összhangban és egyetértésben végezzenek. A program megvalósításának szinterei: - tanórai foglalkozások - óraközi szünetek (főként: nagyszünet ) - tanórán kívüli foglalkozások - sportprogramok, kirándulások - szülői értekezlet - egészségnap (hét) Figyelemfelhívás, kampányok: Az iskolai keretek között ez egészségnevelési napokban (hetekben) nyilvánul meg. Egészségnevelési napok (hetek): - Környezetünk tisztaságáért szemétszedés - Dohányzás, füstmentes nap - Egészséges táplálkozási nap - Sportnap - Prevenciós egészségvédelmi nap (előadássorozat az egészségvédelmi szervek bevonásával) Egészségfejlesztő személyek és segítő kapcsolatok: - iskolavezető - drogügyi koordinátor - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos, védőnő - diák önkormányzati vezető - testnevelő - tanárok, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők

15 - szülők - szülői munkaközösség - iskolapszichológus - gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő - ÁNTSZ - rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi szakemberei Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség, szülői szervezet A szülői szervezet az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülőket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat a fenntartóval és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

16 - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás - egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze be az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - Az életmód és betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az iskolai diagnózis kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók, az iskolai egészségfejlesztésben. Iskolapszichológus A pedagógiai szakszolgálat munkatársa rendszeresen támogatja munkánkat. A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők Gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok

17 részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársa, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikája,

18 - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészségnevelési programban megjelennek olyan életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás témái, - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, - a szexuális felvilágosítás - nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - a testi higiénia, - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. Az iskola egészségnevelés összefügg a tanár magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Néhány példa: - Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről, - Megfelelően tájékozódik az iskola a tanulók tanulást befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról, megjelennek az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató nevelőmunkában. - Az osztálytermek berendezése megfelel az egészségügyi szempontoknak (Igazodik az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagassághoz. Megfelelő a világítás. Megfelelő a számítógépek elhelyezése) figyelnek a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar...) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyelnek arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a

19 gyermekek szemének és gerincének terhelésében. Ügyelnek arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az előírt mértéket. - A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítésről (nem csupán az alsó tagozatosokra vonatkozóan). Beépítik az óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetőségeket. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a tanulókkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint - Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - Az egészséges táplálkozás (pl. a heti étrend összeállítása), - A mindennapi testmozgás, - A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése, - A fogyatékosok és hátrányos helyzetük integrációja, - Az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, - A szexuális nevelés már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Tanórai foglalkozások - Szaktárgyi órák témafeldolgozása (minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez.) Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. Osztályfőnöki órák (a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozására alkalmasak, pl. ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide. Tanórán kívüli foglalkozások - Délutáni szabadidős foglalkozások - Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Egészségnap.

20 - Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. - Hétvégi iskolai programok. - Sportrendezvények, kulturális programok. - Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok. Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű, vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere, stb. - Szakmai tanácskozások, tréningek. - Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz intézményi szinten vagy egyénileg. Módszerek Alkalmazott pedagógiai módszerek - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ) - Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat, stb. - Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. - Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

21 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania. Főbb szabályok: A sérültet az orvosnak kell ellátnia, nekünk gondoskodnunk kell a mentők értesítéséről, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. Úgy cselekedj, hogy ne okozz további balesetet! További szabályok: Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk: Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? Ha ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, pontosabb adatokkal tudunk szolgálni a mentőknek, másrészt könnyebben meg tudjuk határozni azokat a teendőket, amit a sérült állapotromlásának megakadályozásáért tennünk kell. A helyszínt úgy kell biztosítani, hogy önmagunkat, a sérültet és a segítőinket ne érhesse további baleset. Ehhez, ha lehet, keressünk segítőtársakat. Sose hősködjünk! A helyszín biztosítása mindig attól függ, hogy hol történt a sérülés és hány segítőnk van. Ha a baleset az úttesten történt, figyelmeztetni kell a közeledő autókat, nehogy

22 belerohanjanak az álló autókba, a sérülteket ellátókba. Ha az épületben történt, attól függően, hogy mi okozta a sérülést, meg kell szüntetnünk a veszélyforrást. (Tűzhely elzárása, villanyóra kikapcsolása, stb.) A kíváncsiskodókat el kell küldeni, mert zavarják a munkát, ráadásul ha a helyzet olyan, többen pánikba eshetnek, rosszul lehetnek. Ha többen vagyunk, végezzünk csapatmunkát! A kapkodás és fejetlenség elkerülése végett nevezzünk ki egy mentésvezetőt", gyorsan határozzuk meg ki, mit csinál. A sérültet lehetőleg ne mozgassuk, ez alól kivétel, ha a baleset körülményei olyanok, hogy a további baleset elkerülése mozgatás nélkül nem lehetséges, pl.: dől az épület, robbanásveszély van, stb. A sérültet le kell ültetni vagy fektetni, ruházatát csak olyan mértékben szabad levenni, amennyire a sérülés megkívánja. A ruha eltávolítását az ép végtagnál, az öltöztetését a sérült végtagnál kezdjük. Sose ráncigáljuk, szükség esetén vágjuk le a ruha ujját. Gondoskodni kell a mentők hívásáról, a beteget tilos egy segítő autójával elszállítani, mert romolhat az állapota. A mentők tájékoztatása tartalmazza: A hívó nevét, adatait. Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. Milyen egyéb segítségre van szükség. A segélynyújtó gondoskodjék arról, hogy a közeledő mentőket a sebesült-gyűjtőhelyre irányítsák, és az odavezető út szabad legyen. Adjon tájékoztatást az elvégzett ténykedésről. Számoljon be arról, hogy hány használható segítőtárs áll rendelkezésre, ajánlja fel munkáját és a továbbiakban a mentők kárhelyparancsnokának utasításai szerint járjon el. Tömeges baleset, a betegek osztályozása" Tömeges balesetnek nevezzük, ha azonos helyen és időben, azonos baleset vagy azonos egyéb egészségkárosító tényező (pl. baktériummal fertőzött étel) több személy sérülését okozza. Három vagy annál több személyt érintő eseményt kell tömegesnek tekinteni. A tömeges baleset helyszínén - átmenetileg vagy elhúzódóan - a segélynyújtásra szorulók száma és a helyszíni ellátás igénye meghaladja a segélynyújtók számát és felszereltségüket, ezért nagyon

23 fontos az átgondolt, célirányos cselekvés, valamint az ellátás sorrendjének meghatározása, a sérültek osztályozására. Mi a teendő? Tájékozódás és segélykérés. Fontos a sérültek számának és súlyosságának felmérése, a további veszélyek felismerése és a mentők értesítése. Nevezzünk ki egy irányítót és kövessük az útmutatásait, ne kapkodjunk. A sérültek összegyűjtése a sebesült-gyűjtőhelyen. Az elsősegélynyújtás sorrendjét a sérültek állapota szabja meg, hogy ezt fel tudjuk mérni, össze kell gyűjteni a sérülteket. A gyűjtőhelyet úgy kell kijelölni, hogy ne legyen ott további veszélyforrás, és a mentők könnyen megközelíthessék. A beteg szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a mozgatás nem rontja-e az állapotát, a sérülésének megfelelő szállítási formát kell választani. A beteg szállítható segédeszközzel (hordágy, pokróc, stb.) és segédeszköz nélkül. Az egyik legfontosabb teendő a sérültek osztályozása. A sérültek osztályzása történhet a sérülések súlyossága szerint. Eszerint lehet: életveszélyes, súlyos, könnyűsérült. Életveszélyes sérült: klinikai halál állapotában van, élettel összeegyeztethetetlen sérülése van, de még él, súlyos légzészavara van, artériás vérzése van, eszméletlen, nyílt hasi sérülése van, sokkos, 30%-os testfelületet meghaladó az égés. Súlyos sérült: bő vénás vérzése van, gerinc-, medence-, bordatörés gyanúja van,

24 combcsonttörés gyanúja van, nyílt törése van, nagy kiterjedésű lágyrész-sérülése van, eszméleténél levő koponyasérült, 5-30% testfelület közötti az égés. Könnyű sérült: kar-, kéz-, lábfejtörése van, rándulása, zúzódása van, felületes lágyrész-sérülése van, 5% testfelületnél kisebb kiterjedésű az égés. Osztályozhatjuk még úgy is, hogy van-e látható sérülés. (Törés, ficam, égés, vérzés stb.) Ha van látható sérülés: Ezek a szoros értelemben vett traumatológiai esetek. Ha nincs látható sérülés: Ebben az esetben belgyógyászati balesetekről beszélünk. Ilyenek lehetnek: fulladás (gázmérgezések, idegen test által okozott, víz alá merülés, akasztás), áramütés, lehűlés, fagyás. A következő teendő a sérültellátás. A legfontosabb feladatok: a légutak felszabadítása, a légút szabadon tartása (ha a sérülés megengedi, stabil oldalfekvő helyzettel), artériás nyomókötés, vénás nyomókötés felhelyezése, törés, lágyrész-sérülés rögzítése, sebfedés, nyugalomban tartás. Az élet és halál jelei, újraélesztés A baleseti teendőket az határozza meg, milyen állapotban van a sérült. Eszméleténél van vagy nincs. Eszméletlenség

25 Ez az állapot a központi idegrendszer zavarát jelzi. A beteg nincs tudatánál, külső ingerekre nem reagál. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e életműködései, hiszen az életműködések megszűnése a sérült halálához vezethet. Ha vannak életműködései, akkor sem hagyhatjuk magára az eszméletlen sérültet, mert könnyen megfulladhat, ezért biztosítani kell az átjárható légutakat. Ha a beteg sérülései lehetővé teszik, akkor a legjobb módszer a stabil oldalfekvés. Előfordulhat, hogy a sérülés a beteg halálához vezet. A halálfolyamaton belül két fázist különböztetünk meg: klinikai halál és a biológiai halál állapotát. A klinikai halálban nincs légzés, szívműködés. Ennek megállapítása a nyaki ütőér tapintásával, a mellkas kitérésének megfigyelésével történik. Az agy legfeljebb öt percig bírja károsodás nélkül ezt az állapotot, ez alatt kell megkísérelni az újraélesztést. Hideg, jeges vízbe esett sérülteknél az újraélesztés 4-5 percen túl is sikeresen megkezdhető, mivel a lehűlés következtében az oxigénhiány csökken, illetve a klinikai halál nem áll be a lemerülés pillanatában. Az újraélesztés az életműködések pótlását célzó tevékenységek összessége, (reanimáció) A biológiai halál az életműködés megszűnését követő öt perc után kezdődik. Biztos jelei az életfolyamat megszűnését követő fél, egy óra múlva láthatóak. Ilyenek: hullamerevség, hullafoltok. Újraélesztés (reanimáció): a légzés és vérkeringés pótlása Itt mindenekelőtt két kérdésre kell választ adnunk: kit reanimáljunk, meddig reanimáljunk. a) Nem reanimálunk: az élettel összeegyeztethetetlen sérültet (pl. a fej levált a törzsről), ha a biológiai halál egyértelmű jelei megvannak (pl. hullamerevség), ha az iratok között egyértelmű utalás van arra, hogy életében ő kérte ezt (pl. rákos beteg), rossz állapotban lévő, de fennálló légzés illetve szívműködés esetén. b) Meddig reanimálunk? ameddig a légzés, keringés helyre nem áll,

26 a biológiai halál beállta esetén felesleges tovább az újraélesztés. Mivel azonban ennek megállapítása az elsősegélynyújtó számára nem könnyű, ezért mindig a mentőorvos megérkezéséig folytatjuk a tevékenységet. Az újraélesztés ABC-je: A": Átjárható légutak: Ez azt jelenti, hogy a beteget a hátára fektetjük, fejét oldalra fektetve eltávolítjuk a szájából a vért, hányadékot. B" Befúvásos lélegeztetés: Az elsősegélynyújtó kilégzett levegője 16% oxigént tartalmaz, amely elég az újraélesztéshez. A befúvást legegyszerűbb szájból szájba végezni. A sérült a hátán fekszik, a fejét és az állat megtámasztva, kicsit hátrahajtva kell biztosítani, hogy a nyelve ne zárja el a befúvott levegő útját. A belégzést percenként szor kell végezni. C" Mellkaskompresszió A szegycsont erélyes nyomásával elérhető, hogy a szívben lévő vér az ütő erekbe kerüljön. A sérültet kemény alapra kell fektetni, az elsősegélynyújtó a két tenyerét egymásra merőleges helyzetben ráhelyezi a sérült szegycsontjára (a szegycsont alsó szélétől felfelé három ujjnyira), nyújtott könyökkel, határozottan nyomást kell gyakorolni a mellkasra, majd fel kell engedni. A befúvás és a kompresszió aránya egy elsősegélynyújtóval 2.15, két elsősegélynyújtóval 1:5. A sokk Olyan állapot, amikor a sejtek vérellátása valamilyen okból csökken, a szervezet tartalékra áll, vagyis csak az életfontosságú szerveket igyekszik ellátni vérrel. Sokkos állapotot kiválthatja a baktériumok által termelt anyag, mérgek, erős fájdalom. Ilyenkor az agyban az érmozgató központ működése gyengül. Kiválthatja a vérmennyiség jelentős csökkenése vérzés, égés, nagy vízveszteséggel járó betegségek következtében, (hasmenés, hányás). A sokk egy ideig visszafordítható folyamat, később visszafordíthatatlanná válik, eszméletvesztéshez vezet. Tünetei: gyengeség, sápadtság, hideg verejtékezés, szapora pulzus, nyugtalanság, majd teljes közömbösség, végül eszméletvesztés. A sokkos állapot felismerése tehát fontos feladat, azonnal meg kell kezdeni a sokkot kiváltó ok megszűntetését, vérzéscsillapítást,

27 folyadékpótlást. A sérültet tanácsos a végleges ellátásig laposan, magasra polcolt lábbal fektetni. Sebellátás A seb a bőr folytonosságának megszakadása. Megkülönböztetünk metszett, vágott, zúzott, szúrt, lőtt, harapott, csonkolt sebeket. A sebellátás célja, hogy a további sérüléseket és fertőzéseket megakadályozzuk. Kötelező lépések: Sebtisztítás: A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe ne kerülhessenek. A szennyeződést a seb környékéről távolítsuk el, a sebben lévő idegen testeket tilos kihúzni. Fertőtlenítés: A fertőzések elkerülése céljából a seb környékét fertőtleníteni kell, de meg kell győződni a jódérzékenységről. Sebfedés: Az elsősegélynyújtó ne használjon kenőcsöt. Mindig olyan steril kötszert használjon, amely nem ragad a sebbe, kerüljük a vatta használatát. A kötszer rögzítéséhez öntapadó ragtapasz alkalmazása javasolt. Kisebb sebek sebpárnával ellátott ragasztóval jól befedhetőek. A sérültrészt rögzítsük. Égési sérülések Az égési sérülések az egyik leggyakrabban előforduló sérülések. Okozhatja gőz, víz, más folyékony forró anyag, forró tárgyak, elektromos áram, vegyszerek, sugárzás, stb. A hideg is okozhat égéshez hasonló sérülést. Az égés tünetei függnek az égés kiterjedésétől és az égés fokától Égési fokozatok: 1.fokozat: bőrpír, fájdalom 2.fokozat: égési hólyag, ami folyadékkal telt 3.fokozat: elhalt szövetek, égési seb Az égési felület kiterjedését többnyire százalékosan lehet megállapítani. Egy tenyérnyi felület a testfelület 1%-ának felel meg. A kilences szabály" a testet tizenegy 9%-os részre osztja, ami összesen 99%. A gát tájéka a maradék 1%. Fej: 9%, törzs elöl: 2x9%, hát: 2x9%, alsó végtagok: 2x9%, felső végtagok 2x9%, gáttájék: 1% Első teendőnk, hogy megszüntessük az égési sérülést kiváltó okot. Ilyenkor mindig vigyázzunk arra, hogy ne okozzunk további sérüléseket sem magunkban, sem másokban.

28 Minden égési sérülést amilyen gyorsan csak lehet, hűteni kell. Ez azért fontos, mert az égés során szövetpusztulás következhet be. A hűtéssel ezt a pusztulást akadályozhatjuk meg vagy csökkenthetjük. Az égett területre engedjünk percig hideg vizet. Vigyázzunk azonban, hogy ne hűtsük túl a sérültet. Az égés másik nagy veszélye, hogy az égett területen az erek fala károsodik és a vérből plazma áramlik a szövetek közé. Ez a keringővér mennyiségét csökkenti, ami sokkos állapothoz vezethet, ezért minden égési sérültet látnia kell orvosnak. Az égés következménye lehet, hogy az égett felület elfertőződik. A fertőzés forrása lehet a külvilág, de lehetnek az elhalt felületen garázdálkodó baktériumok is. Súlyosabb esetben általános vérmérgezés is bekövetkezhet. A fertőzés megakadályozására feltétlenül törekedni kell! Sose szúrjuk ki a hólyagokat! A sebbe ragadt dolgokat nem szabad kitépni. Borítsuk be az égett felületet steril gézlappal és rögzítsük laza kötéssel. Vérzések A vérzés az érfal megszakadása, melynek folytán a vér a külvilág felé, a szövetek közé, illetve a testüregekbe folyik. Fajtái: hajszáleres vérzés, vénás vérzés, ütőeres vérzés. Hajszáleres Szivárgó sötétvörös Fedőkötés Vénás Ütőeres Sötétvörös, bőven folyik Élénkpiros, lüktetve folyó A végtag megemelése nyomókötés, a végtag felkötése, felpolcolása A végtag megemelése az ér leszorítása csontos alaphoz nyomókötés Az ízületek és a csontok sérülései Rándulás Ha az ízületeket ért behatások következtében az ízületi fej és az ízületi árok eltávolodik egymástól, és az ízületet összekötő ínszalag nagyon meghúzódik, rándulásról beszélünk. Bár nagyon fájdalmas, meg is duzzad, de nem jár maradandó alakváltozással, az ízületi fej visszatér az eredeti helyére. Ficam A ficam hasonlóan keletkezik, mint a rándulás, de az ízületi fej nem tud visszatérni az ízületi árokba. A végtag eldeformálódik, furcsa alakja lesz, és nagyon fáj. Az ízületek sérülésénél

29 nagyon fontos a sérült terület megszabadítása a ruhától, és a nyugalomba helyezés. A fájdalom csillapítására borogatás alkalmazható. Törés Ha a csontot felépítő csontszövet folytonossága megszakad, törésről beszélünk. A törés lehet zárt és nyílt. Nyílt törésnél a szövetek olyan mélyen megszakadnak, hogy nyílt seb keletkezik, a csontvégek kilátszanak. Zárt törés esetén a törött csontot fedik a szövetek. A csontok sérülésénél rögzíteni kell a végtagot, hogy ne mozduljon el, mert az fokozza a sérült fájdalmát. A rögzítés történhet sínhez, vagy az ép végtaghoz. A nyílt törésnél nem szabad a csontvégek összeillesztésével próbálkozni, mert fontos idegeket vághatunk el. Laza fedőkötéssel fedni kell a sebet, és a mentők megérkezéséig gondoskodni kell a nyugalomról. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező) az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a közösség: család, iskola, egyház, sportkör, művészeti csoport, baráti kör, stb. Az igazi nevelőközösség célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - család - iskola - iskolán kívüli közösségek A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák

30 - tanórán kívüli iskolai foglalkozások (szakkörök, napközi, kirándulások) - diákok által szervezett tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák önkormányzati munka) - szabadidős tevékenység A pedagógiai programban az iskolában folyó közösségi neveléssel kapcsolatos feladatokat kell úgy megfogalmazni, hogy megjelöljük annak szervezeti kereteit is. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás rendszerét kell, hogy jelentse. Az iskola szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkához. Célja olyan működő csoportok létrehozása, melyek saját érdekszférájukon belül saját maguk által megfogalmazott, iskolájuk és lakókörzetük fejlődését szolgáló programokat valósítanak meg A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: mivel az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, valamint tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, emellett pedig a tanulók spontán közössége pedagógiailag legfontosabb célunk az lehet, hogy ebből a csoportból egy olyan valódi közösséget formáljunk, amelyik képes és hajlandó közös értékrend elfogadására, s kész ennek megfelelően dolgozni, viselkedni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó állhatatos és kitartó munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedjünk: a tanulás támogatása (segítségnyújtás, ellenőrzés) a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalatszerzés segítése a közösségi cselekvések kialakításának fejlesztése példamutatással, bírálat, önbírálat segítségével folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a már elért eredmények beépítése az adott évfolyam munkájába olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt munkájával oktatói nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja különböző változatos munkaformákkal (pl. csoportmunka, differenciált csoportmunka, kísérlet, verseny ) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését erősíti

31 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlen tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztésnek. Feladataink ezen a területen: Neveljük a tanulókat egymás segítésére, ellenőrzésére, önellenőrzésre Átgondolt tervezéssel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk azt, hogy a különböző játékok, s más tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. ismertessék meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait a sokoldalú és változatos foglalkozások (játék, sport, irodalom, zene, képzőművészet) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a séták, kirándulások mélyítsék el a természet szeretetét és a környezet iránti felelősség érzését A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok, a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók az irányító pedagógussal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező. Tagsági viszonya önkéntes. Célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az őket érintő ügyek megvitatására. Feladatai: Véleménynyilvánítás az iskola életét érintő fontos kérdésekben, pl. pedagógiai program. A hagyományokon alapuló tevékenységek segítése, fejlesztése, a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése.

32 A közösség érdekeit szolgáló cselekvésre késztető tevékenységek szervezése Olyan közösség kialakítása, melynek szilárd identitása van a több közösségekhez viszonyítva, büszke saját sikereire A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes érdekéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladataink: Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, tevékenységet segítő külső szakemberekkel A csoporton belüli kapcsolatok erősítése A tevékenység formákat hassa át kölcsönössé, és az egyéni képességekre aktivitásra való építés, az egyes tevékenység formák tematikáját határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és réteg specifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód. A tevékenység formák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. Olyan erős, érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést. Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltési életmód kialakítására. Közösségformálás és hagyományápolás: a közösségformálás jelentős szinterei azok az iskolai rendezvények, amelyek évről-évre, hagyományosan ismétlődve gazdagítják intézményünk, s egyben községünk programját is. Fontos, hogy ápoljuk, s fejlesszük ezeket a rendezvényeket, amelyeket tanulóink, mint mérföldköveket várnak minden évben, s aktív szerepet vállalnak ezek méltó lebonyolításában, megünneplésében. Ezek a következők:

33 - Aradi vértanúk napja - Október 23. megünneplése - Mikulás - Karácsony - 8. osztály, farsang - Az iskola jótékonysági bálja - Március 15. megünneplése - Anyák napja - Tanulmányi kirándulások szervezése - Ballagás A 2004/2005-ös tanévtől megrendezésre került a Molnár Mátyás hét, melyről a hagyományok, éves rendezvények c). pont fejezetben részletesen szólunk. IPR elemek magvalósítása a közösségfejlesztéssel kapcsolatban: - A tanórán alkalmazott csoportos osztálymunka során a csoportok szervezésénél érvényesül az integráció elve, ahol a HHH és nem H- s gyerekek együtt végzik a feladatokat. - A Molnár Mátyás Héten a szülőket aktívan bevonjuk a hét programjaiba. - A Mikulás, karácsonyi ünnepség, Anyák napja községi szintű megünneplése szintén jó alkalom a közösség építésre. - Iskolai programok a szülők bevonásával. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

34 kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

35 Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen az egyik meghatározás szerint - azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

36 A tehetség kibontakoztatását serkenti:a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógusösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiaipszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás, emeltszintű, emelt óraszámú oktatás, választható tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások: tehetséggondozó szakkörök szervezése, tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, levelező versenyeken való részvétel, délutáni foglalkozások felvételi előkészítők, továbbtanulás, kulturális rendezvények látogatása, sportversenyek, kapcsolat a művészeti iskolával, kapcsolat a városi művelődési központtal, kapcsolat sportegyesületekkel,

37 iskolai könyvtár, egyéb szabadidős tevékenységek (színház-és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola). Igény esetén megteremtjük a lehetőségét a második idegen nyelv tanulására is délután, tanórán kívüli foglalkozás keretében. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. (Vers-és prózamondó-, helyesírási-,matematika-, sportversenyek.) Bíztatjuk és felkészítjük őket a városi, körzeti, területi, országos vetélkedőkön való részvételre. Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Fontosnak tekintjük a művészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását. Ezt hangszeres zene és ének területén a művészeti iskola ajánlásával; tánc, rajz, vizuális kultúra és manuális tevékenységek területén pedig ilyen jellegű tanórán kívüli foglalkozások szervezésével kívánjuk megvalósítani A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Felzárkóztatásra a tanórák szervezése mellett a tanórán kívüli foglalkozások; speciális egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrányok csökkentését. Ezekkel a tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, az otthoni tanulás segítése, a házi feladat előkészítése. Fontos a tanuló sikerélményhez juttatása, elismerő bíztatása. Hatékony eszköz a rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal. (Családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok.) Segítség lehet a tanulóval kialakított bizalomra épülő jó kapcsolat, beszélgetések. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szétszórt figyelmű, nehezen tud koncentrálni, gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat, túlmozgásos vagy túlzottan lassú, kézügyessége és finom-motorikus mozgása fejletlen,

38 lassan vált át egyik feladatról a másikra, számolása gyenge, olvasási-helyesírási problémái vannak, a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Tevékenység Módszer Felelős Határidő Képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció; pl. Difer, tesztalkalmazásával képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; Osztálytanító Tanév eleje 1. A tanulási Megfigyelés Tanító, szaktanár, Folyamatosan kudarcnak kitett tanulók felismerése Dokumentumelemzés (a osztályfőnök, fejlesztőpedagógus Tanító, szaktanár, Tanév eleje, tanuló iskolai osztályfőnök, illetve közben produktumainak fejlesztőpedagógus

39 célirányos áttekintése) Beszélgetés (gyerekkel, Tanító, szaktanár, Folyamatos szülővel) osztályfőnök, fejlesztőpedagógus A tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon-iskola napló vezetésével stb.) Tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztőpedagógus Első félév 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül) Egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) Differenciált tanóravezetés Korrepetálás Pedagógus, fejlesztő - pedagógus Folyamatos Minden pedagógus Folyamatos Érintett pedagógus, Folyamatos korrepetálást vezető pedagógus Iskolaotthon, Tanítók az iskolaotthonos Folyamatos nem tanórai foglalkozásokon Előkészítő évfolyam (az Tanító Tanév vége első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) Mentesítés bizonyos Tanító, szaktanár, Tanév eleje, tárgyak, illetve értékelési módszerek alól Nevelési Tanácsadó szakemberei illetve folyamatos Tanulásmódszertan, Osztályfőnök vagy a Tanév eleje,

40 tanulás tanítása kurzust oktató pedagógus illetve folyamatos Tréning (tanulástechnika, Fejlesztőpedagógus, Folyamatos koncentráció stb.), pedagógus relaxáció 3. A tanulási A tanulási zavarokkal Tanító, szaktanár, Folyamatos kudarcnak küzdő tanulók speciális osztályfőnök, kitett tanulók szakemberekhez történő gyermek-és fejlesztése irányítása (Nevelési ifjúságvédelmi (iskolán kívül) Tanácsadó stb.) felelős, fejlesztőpedagógus 4. A fejlesztés Tesztek újrafelvétele Pedagógus, Nevelési Tanév vége hatékonysága, Tanácsadóban: értékelés fejlesztőpedagógus, pszichológus Dokumentumelemzés (a Tanító, szaktanár, Tanév vége tanuló iskolai osztályfőnök produktumainak célirányos áttekintése) Megfigyelés Tanító, szaktanár, Folyamatos, osztályfőnök, illetve tanév fejlesztőpedagógus vége Tanulmányi eredmények Tanító, szaktanár, Tanév vége elemezése (dokumentum osztályfőnök elemzés) Beszélgetés (gyerekkel, Tanító, szaktanár, Tanév vége

41 szülővel) osztályfőnök, fejlesztőpedagógus A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet. Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (Túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.) Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara. Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség zavara gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tudván lépést tartani osztálytársaival) beilleszkedési nehézségekkel küzd. Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelő korcsoportban tanul. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és a gyermekek közötti viszony nem megfelelő. A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő és SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink: Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek -, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. Az iskolaotthonos oktatási forma, a tanulók egyéni követésére, önálló tanulási szokásainak kialakítására, a tanulási eredménytelenség kezelésében adhat segítséget.

42 A baráti társaság figyelemmel kísérése. Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések). Az agresszíó, mint pedagógiai probléma. Fejlesztő pedagógus és pedagógiai asszisztens bevonása a munkánkba. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján. Az agresszió elleni fellépés már kisiskolás korban az első jelek észlelésekor fontos. Ennek elmaradása esetén a pedagógiai probléma csak fokozódik. Igyekeznünk kell feltárni az okokat, azokat lehetőség szerint a szülőkkel és/vagy szakemberekkel együttműködve meg kell szüntetni. Öncélú ( ok nélküli ) agresszió megjelenése esetén meg kell értetni a gyerekkel és a szülővel e viselkedés társadalmi elítéltségét, zsákutca jellegét. Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az osztálytanítók és a gyógypedagógusok közösen készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei szerint szerveződnek. Integrált nevelés-oktatás tanítási órán a.) Az osztálytanító/szaktanár differenciált feldolgozásával figyelembe véve az általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a többiekhez. Ezáltal több sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak, személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából nagyon lényeges.

43 A gyógypedagógus és az osztálytanító/szaktanár együttműködése rendkívül fontos. Ez nemcsak technikai együttműködést jelent, hanem közös felelősségvállalást egy valódi, közös, aktív együttgondolkodást, együttszervezést, ami kiterjed a tanmenet-és tananyagszervezésre, a célok, ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az osztályban előforduló többi problémás tanulónak nyújtandó egyéni megsegítés megbeszélésére. Az SNI tanulók kapjanak szöveges értékelést minden tantárgyból az érdemjegy mellett félévkor és év végén is. A százalékos értékelés is jelenjen meg. Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra, párbeszédre, a konfliktuskezelésre. Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Ezért a velük való folyamatos kapcsolattartás ápolása nagyon lényeges. Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőket partnerként bevonja a fejlesztő tevékenységbe, tájékoztassa az elért eredményekről az osztályfőnök által szervezett team megbeszélések után. b.) Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus. - Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló, ezért az eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható. - Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető képességek fejlesztése hosszabb folyamat. c.) Fejlesztő egyéni foglalkozás. A kompetenciafejlesztésen túl elsősorban tantárgyi felzárkóztatás, ismeretrögzítés a feladata. Egyéni foglalkozás keretében fejlesztő pedagógus végzi. A képességfejlesztés a következő pedagógiai eljárásokkal történik: - grafomotoros fejlesztés, ritmikus írás a grafomotorosan éretlen gyermekeknél;

44 - logopédiai terápiák: pöszeség, dadogás, megkésett (akadályozott) beszéd-és nyelvi fejlődés, diszkalkulia, diszlexia prevenció és redukáció, diszgráfiaterápia, diszkalkulia terápia; - Gósy-féle beszédészlelés és beszédértés terápia; - konduktív pedagógia; Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A többször módosított gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. A törvény több ponton találkozik a Nemzeti Köznevelési törvény előírásaival, számos kérdésben határoz meg az iskolák vezetői, pedagógusai részére közvetlenül is feladatokat. A törvény többek között - előírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermekés ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedéseket kell kezdeményeznie a nevelési-oktatási intézménynek. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel. A munkát szervezi a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Feladataik közé tartozik: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. - Családlátogatásokon részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti szolgálatot. - Segíteni a Gyermekjóléti szolgálat tevékenyégét. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni. - Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról Feladatuk továbbá:

45 - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása. - A segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés segítése. - Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. - A veszélyeztető tényezők feltárása. - A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása osztályfőnök tanár szülő együttműködésével. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelőző céljait: - Egyetlen tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt. - Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket. Biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. - Az iskolának rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. - Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését. - Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. - A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. - A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. - Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

46 - A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység is. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a Gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében, hogy az iskola falain belül is segítsük a veszélyeztetettség megszűnését vagy legalábbis ellensúlyozását. A gyermek-és ifjúságvédelem színterei: 1. Igyekszünk családlátogatások keretében megismerni tanulóink családi hátterét, szociális helyzetét. 2. Különös figyelmet kell fordítani mindazon családokra, aki anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak: az ő érdekükben kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal. 3. Felvilágosító tevékenység a szülők és tanulók körében: mentálhigiéné, egészségvédelem, a gyermekvédelmi, és Köznevelési törvény megismertetése. Formái: Szülői Közösség, szülői értekezlet, fogadóóra, tanóra. 4. Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a tanulási hátrányok csökkentését. Ez megvalósul tanórán kívüli tevékenységként is fejlesztőpedagógus segítségével, felzárkóztató foglalkozásokon. 5. Szoros kapcsolattartás a városi gyámhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal. 6. Lelki segítségnyújtás megszervezése és rendszeresítése. 7. Az arra rászoruló tanulóknak gyermekvédelmi támogatáshoz juttatása, eljárás a helyi gyermekjóléti hatóságnál. 8. A pályaválasztás, beiskolázás körültekintő megszervezése. 9. Személyes, egyéni tanácsadás szülőknek és tanulóknak A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

47 Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés és elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetű de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. Célunk: segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint támogatni tanulásukat, egyéni ütemű fejlődésüket, ha: - a családi mikrokörnyezet, - a családi házon kívüli környezet, - a csonka családban élő tanuló, - a munkanélküli szülői háttér, - az iskolai előélet miatt szociálisan hátrányos helyzetűek, - áttelepülés, lakhelyváltoztatás, - tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetűekké váltak. A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló szülője kérelmet nyújthat be. Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: - diákétkeztetés: napközis (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd és tízórai) három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény; - tankönyv kölcsönzése az iskolai könyvtárból; - a szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről; - iskolaorvosi ellátás; - kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval. A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: - felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok; - DÖK programok; - szabadidős és sportprogramok; - napközis, iskolaotthonos programokban a szokások kialakítása, egészséges életmódra nevelés és a helyes szabadidő eltöltés;

48 - drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok); - mentálhigiénés programok; - pályaorientációs tevékenység; - támogatások szerzése, pályázatok. Tehetséggondozás A tehetséges tanulók felismerésére és fejlesztésére a módszerek jó megválasztásával kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A tehetséges tanulók oktatása során is elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon túl (szakkör) biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését a mindenkori órakeret terhére. Drog-és bűnmegelőzési program Az osztályfőnökök, az iskola védőnője, az érintett szaktanárok részvételével folytatjuk ezt a tevékenységet. Bevonunk külső előadókat is. A kábítószer, az alkohol, a drog fontos téma az osztályfőnöki órákon, de megjelenik más tanórákon is. Mindig az életkori sajátosságnak megfelelően történik a feldolgozás. Legfontosabb cél a megelőzés! Pályaorientációs tevékenység Az 5-8. évfolyam számára fontos ez a terület. Célunk együttműködést kialakítani a szülőkkel; biztosítani, hogy minden tanulónk felelősen dönthessen jövőjéről. Ezt segítő rendezvényeket szervezünk, tájékoztatjuk az érintetteket eseményekről, szakirodalomról stb. Segítjük az adminisztrációs munkájuk elvégzését is. A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a - Gyermekjóléti Szolgálattal, - Nevelési Tanácsadóval, - a Kormányhivatalok megfelelő szakembereivel.

49 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételüket a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezetővel történt egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

50 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolában folyó munkáról, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, esetenként az intézményvezető-helyettes, a DÖK felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanévnyitón az intézményvezető ismerteti az év programját, feladatait; a DÖK felső tagozatos vezetője a faliújságon és körözvényen keresztül tájékoztatja a tanulóifjúságot és a pedagógusokat az aktuális feladatokról; az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon értékelik az osztály tanulóinak a munkáját, szorgalmát, magatartását valamint orvosolják a problémákat; tanévzárón az iskola vezetője értékeli az egész éves munkát. A tanulókat és szüleiket a szaktanárok folyamatosan szóban és írásban értesítik a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról. A tanulók a kérdéseiket, véleményüket szóban és írásban közölhetik az iskola vezetőjével, nevelőikkel vagy elmondhatják javaslataikat a DÖK ülésein. Felső tagozatban az ügyeletet ellátó osztályok ügyeleti füzetet vezetnek, melyben rögzítik tapasztalataikat. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős intézményvezető-helyettes és a munkaközösség vezetők javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Diákönkormányzat: A tanulók érdekeik érvényesítésére diákönkormányzatot (továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az intézményvezető útján kéri meg. A kapcsolattartás formái:

51 - Személyes megbeszélés. - Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés. - Írásos dokumentumok, tájékoztatók átadása. Az intézményvezetés: - Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat. - A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást tartanak. - Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe veszik döntéseik során. A diákönkormányzat: - Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről, a jogok gyakorlásáról. Az ezekkel kapcsolatos vélemények beszerzéséről az intézményvezető gondoskodik. - Aktívan részt vesznek, azokon a fórumokon, amelyen megjelenni jogosultak. - Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról. A DÖK-nak nyújtott támogatás A DÖK munkáját a tanulók által felkért intézményi pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében is A DÖK a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével dönt: - Saját működéséről. - A DÖK működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról. - Hatásköreinek gyakorlásáról. - Egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK véleményét ki kell kérni: - A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál. - A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. - A tanulói versenyek, pályázatok meghirdetéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. - A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

52 Jogainak megsértése esetén 15 napon belül kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség döntési jogköre: - működési rendjének, programjának meghatározása. - képviseletében eljáró személyek megválasztása. - rendelkezésükre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének és felhasználási módjának meghatározása. A szülői közösség véleményezési jogköre: - a pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, az éves munkaterv, a tanév rendje. - az intézményi SZMSZ, a házirend. - az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakítása, a szülők tájékoztatásának formái. - a szülőket érintő anyagi ügyek. - a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek. A szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje Az intézményvezetés és a szülői közösség részvételével évente három alkalommal megbeszélést tartunk. A szülők tájékoztatása: Szóbeli tájékoztatás: A szülők csoportos tájékoztatása óvodai, osztály, diákotthoni, iskolai szülői értekezleteken történik. Az egyéni tájékoztatás módja a fogadóóra, a családlátogatás. A szülőket az intézmény dokumentumairól (pedagógiai program, házirend, SZMSZ) az intézményvezető tájékoztatja.

53 Írásbeli tájékoztatás: A szülői közösség részére az intézmény átadja a minőségirányítási programot, a házirendet. Az intézmény a gyerekekről, tanulókról írásbeli tájékoztatást ad tájékoztatófüzeten keresztül. Egyéb programokról, általános tudnivalókról a faliújságon keresztül is. Az írásbeli tájékoztatás része az iskolai weblap is. Az intézmény dokumentumait (az adatkezelésre vonatkozó szabályok megsértése nélkül) a szülők bármikor tanulmányozhatják. A szülői közösség felépítése: Az osztályok és az óvodai csoportok egy-egy képviselőt választanak, ők alkotják a Szülői Munkaközösséget, maguk közül vezetőt választanak. A szülőkkel vagy a szülői munkaközösség képviselőjével az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, adnak tájékoztatást az intézmény munkájáról, feladatairól, eredményeiről. Ők gyűjtik össze a javaslataikat és továbbítják az intézményvezetés felé. Az intézményi szülői munkaközösséggel az intézményvezető tartja a kapcsolatot, ad tájékoztatást és összegyűjti a javaslatokat. A szülői értekezletek rendje: Az intézmény a tanév, nevelési év során az éves munkatervben meghatározott időpontokban tart szülői értekezletet. Az összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívja össze és ad tájékoztatást az intézmény aktuális feladatairól, eredményeiről. Az osztály, illetve a csoport szülői értekezletek időpontjait is az éves munkatervben kell meghatározni. Ezeket az osztályfőnökök, a csoportvezetők vezetik. A fentieken kívül szükség esetén réteg szülői értekezleteket kell tartani. Ilyenek lehetnek: a pályaválasztási szülői értekezlet kirándulás, táborozás esetén a résztvevő tanulók szülei részére. A fogadóórák rendje:

54 Az intézményben tartott fogadóórák rendjét az éves munkatervben határozzuk meg. A fogadóórák ideje alatt minden nevelőnek, gondozónak az épületben kell tartózkodnia. Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet szaktanártól, mentor, osztályfőnöktől, fejlesztő pedagógustól, iskolatitkártól az iskola vezetőitől. A tájékoztatás formáinak feladata, hogy informálja a szülőt: az iskola céljáról, feladatairól, lehetőségeiről a helyi tanterv követelményeiről a szaktanárok, osztályfőnökök, napközis nevelők értékelő munkájáról az osztály neveltségi szintjéről, tanulmányi munkájáról az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról Célunk a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása, kérdéseiknek, véleményeiknek összegyűjtése, javaslataik továbbítása az iskola vezetője felé. Egyéb kölcsönös tájékoztatási formák üzenő füzet, tájékoztató füzet tájékoztató füzet hirdetőtáblák szórólapok faliújság Az SZMK rendezvényei: SZMK gyűlések (évente 2-3 alkalommal, illetve szükség szerint, különböző iskolai rendezvények (farsang, télapó, karácsony)

55 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Általános rendelkezések 1. A vizsgaszabályzat célja, hogy az iskolában tartandó valamennyi vizsga egységes, a jogszabályi keretnek megfelelően szabályozott körülmények között valósuljon meg. 2. A vizsgaszabályzat feladata, hogy meghatározza: - a vizsgatétel feltételeit, - a vizsgák fajtáit, részeit, - az egyes vizsgák résztvevőit, azok feladatait, - a vizsgák rendjét, - a vizsgákkal kapcsolatos eljárási szabályokat. 3. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed általános iskolai valamennyi tanulójára, más intézmény tanulójára, ha tanulmányait ebben az iskolában kívánja folytatni és az igazgató különbözeti vizsga letételét írta elő, a nevelőtestület tagjaira és az igazgató által bevont egyéb alkalmazottjára. 4. A vizsgatétel megvalósulhat: - jogszabályi kötelezettség alapján, - szülői (nagykorú tanuló esetén tanulói) kérelem alapján. 5. A vizsga fajtái: - osztályozó vizsga (értékelő vizsga), - különbözeti vizsga, - javítóvizsga, - pótló vizsga. 6. A vizsga részei: - írásbeli, - szóbeli, - írásbeli vagy szóbeli gyakorlati. 7. a, A vizsgák kötelező tanügyi nyilvántartási dokumentumai: - bizonyítvány - törzslap - vizsgajegyzőkönyv - b, Tanügyi nyilvántartási dokumentumok lehetnek:

56 - szülői (tanulói) kérelem - nevelőtestületi határozat - tanulói írásbeli munkák - - jegyzőkönyv Vizsgafajták, vizsgarészek 8. Osztályozó (értékelő) vizsgán a tanuló az adott évfolyamon előírt valamennyi kötelező tantárgy esetén részt vesz. Kivéve, ha a tanuló valamely tantárgy tanulása, értékelése alól az igazgató döntése alapján mentesült (pl. magántanuló). 9. Iskolánk magasabb évfolyamaiba be-vagy átiratkozó tanulók az igazgató döntése szerint különbözeti vizsga letételére kötelezhetők. A vizsga tantárgyait az igazgató határozza meg. 10. Javítóvizsgát a tanévet legfeljebb három tantárgyi elégtelen osztályzattal záró tanuló tehet. 11. A tanuló a 10. pontban meghatározottak szerint javítóvizsgán vehet részt, amennyiben az osztályozó vizsgán elégtelen eredményt ért el, vagy az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, esetleg engedély nélkül távozik. 12. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki az osztályozó (értékelő), a különbözeti vagy a javítóvizsgáról számára fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedéllyel távozik. 13. Egy vizsganapon a különböző vizsgarészekből ( írásbeli, szóbeli, gyakorlati ) legfeljebb négy tartható. A tantárgyakhoz kapcsolódó vizsgafajták és vizsgarészek A helyi tanterv szerinti évfolyamon tanított tantárgy esetében valamennyi vizsgafajtához a következő vizsgarészek tartoznak: s.sz. tantárgy vizsgarészek 1. Magyar nyelv és irod. Írásbeli és szóbeli 2. Magyar nyelv Írásbeli és szóbeli 3. Magyar irodalom Írásbeli és szóbeli 4. Idegen nyelv Írásbeli és szóbeli 5. Matematika Írásbeli és szóbeli 6. Informatika Szóbeli és gyakorlati (írásbeli)

57 7. Történelem és állampol. Szóbeli 8. Környezetismeret Szóbeli 9. Természetismeret Szóbeli 10. Fizika Szóbeli 11. Biológia Szóbeli 12. Kémia Szóbeli 13. Földraj Szóbeli 14. Ének-zene Szóbeli és gyakorlati 15. Rajz Írásbeli és gyakorlati (írásbeli) 16. Technika és életvitel Szóbeli és gyakorlati (szóbeli) 17. Testnevelés Gyakorlati 18. Mozgókép és média is. Szóbeli 19. Dráma és tánc Gyakorlati 20. Etika Szóbeli Az intézményvezető 14. Az intézményvezető felel az egyes vizsgafajták törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. Megbízza a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a felügyelő tanárt és a jegyzőt. Ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. Ellenőrzi a törzslapok, bizonyítványok egyeztetését. 15. A szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait. Megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését. 16. Minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adott vizsgafajtát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. 17. Dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a szabályzat nem utal más jogkörébe. 18. Az intézményvezető feladatainak ellátásában közreműködhet az intézményvezető megbízása alapján az intézményvezető-helyettese vagy más megbízottja. A jegyző 19. A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. Feladata különösen: a tanügyi nyomtatványok vezetése (kivétel a vizsga tananyaga és az

58 osztályzat beírása), a tanulók írásbeli munkáinak összegyűjtése, jegyzőkönyv vezetése rendkívüli esemény kapcsán, ill. az igazgató megbízásából. Előkészítője az írásbeli és szóbeli vizsgák dokumentumainak (vizsgajegyzőkönyv, lebélyegzett írólap, terembeosztás ellenőrzése stb.). A vizsga befejeztével ellenőrzi a keletkezett iratokat, dokumentumokat, majd ezeket az igazgatóhelyettesnek átadja. A szóbeli vizsgákon a jegyző köteles a vizsga teljes ideje alatt jelen lenni. 20. A jegyző a nevelőtestület bármely tagja, és az iskolatitkár lehet. Megbízatását a szabályzatban rögzítettek szerint az igazgató adja. A jegyző a vizsgabizottságnak nem tagja. Az igazgató megbízása alapján a jegyző az írásbeli vizsgákon társfelügyelői feladatokat lát el. A vizsgabizottság 21. A vizsgaszabályzat az osztályozó (értékelő) a különbözeti, a javító és pótló vizsgák tekintetében a vizsgabizottság létrehozását, működését, hatáskörét, feladatait és eljárásrendjét egységesen szabályozza. 22. A vizsgabizottságot függetlenül a vizsgafajták számától tanulónként és tantárgyanként kell létrehozni. 23. A vizsgabizottság elnöke az írásbeli és szóbeli vizsgákon egyaránt részt vesz. A vizsgabizottság tagjai az írásbeli vizsgákon nem vesznek részt. 24. A vizsgabizottság elnökét és tagjait (2 fő vizsgáztató tanár/tanító) az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő nevelő segíti. Nem lehet felügyelő nevelő az adott tantárgy tanítására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógus. 25. Az írásbeli feladatok javítására elsősorban a vizsgázónak, az adott tantárgyat a tanév folyamán tanító szaktanárt/tanítót kell kijelölni. A szóbeli vizsgáztatásra az adott tantárgy tanítására képesített, felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust, vizsgáztató tanárt kell megbízni. Amennyiben ez az intézményben foglalkoztatott pedagógussal nem megoldható külső ( más iskolában foglalkoztatott ) pedagógus bevonására van szükség. 26. A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. Ezt a feladatot elláthatja nevelőtestület bármely tagja, vagy az iskolatitkár. A jegyzőt az igazgató bízza meg. 27. Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készen létben arra az esetre, ha a vizsgabizottság tagjai és jegyzők közül bárkit helyettesíteni kell. A

59 vizsgabizottság tagjait, jegyzőjét a vizsgabizottság döntésének meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli. 28. A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és helyetteseknek írásban az első írásbeli vizsganap előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni, illetve át kell adni. A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától vizsga jegyzőjének kivételével a vizsga eredményének kihirdetését követő negyedik munkanap 16 óráig, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap 16 óráig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása a vizsga iratainak irattárba helyezése napján 16 órakor szűnik meg. 29. A vizsgabizottság elnöke felel az adott vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért. - Meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket. - Vezeti a szóbeli vizsgákat, a vizsgabizottság értekezleteit. - Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. - Amennyiben szükséges vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az írásbeli vizsgák rendje 30. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (Pl.: rajz, számítástechnikai program). 31. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. 32. A vizsganap kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a felügyelő tanárok jelenlétében a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait. A vizsgateremben a vizsgázókon, a felügyelőn, a jegyzőn, az igazgatón és az igazgató helyettesen és a vizsgabizottság elnökén kívül más személy nem tartózkodhat. 33. Az írásbeli vizsgán csak az általános iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék golyóstollal

60 kell elkészíteni. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az adott vizsgatípus jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 34. Íróeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. 35. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett lapon, feladatlapon feltünteti saját nevét, a vizsganap keltét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet a vizsgázó tanuló. 36. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához, megoldásához rendelkezésre álló idő maximálisan 60 perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A vizsgák között legalább 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázó részére biztosítani. 37. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. 38. Ha a vizsgabizottság elnöke, vagy a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. Szükség esetén felügyelő tanár a társfelügyelő tanár útján értesíti az igazgatót. 39. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, a vizsgabizottság elnöke és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A vizsgabizottság elnöke valamennyi keletkezett iratot az igazgatónak adja át. 40. A jegyző az írásbeli vizsga folyamán készített vizsgajegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával összegyűjti a vizsgabizottságtól. 41. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból a szabályzatban meghatározottak szerint javítóvizsgát tehet. 42. A 43. pont előírásainak alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

61 43. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat piros színű tintával megjelöli, és röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapításait rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. 44. A tanulmányi vizsgák kapcsán valamennyi érintett értesítése, megbízása az igazgató feladata. A tanulmányok alatti vizsga követelményei: 45. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei nem térnek el a helyi tantervben rögzített, a továbbhaladás feltételeként meghatározott a fejlesztés várt eredményei a tanév végén elvárásoktól. 46. Mivel valamennyi elvárás egy vizsgahelyzetben nem szerepelhet, ezért a vizsgafeladatok/kérdések összeállításánál törekedni kell a fejlesztés elvárt eredményei közötti differenciálásra, súlyozásra. Legyen a feladatok/kérdések között alapvető elvárás (minimum szint), de legyen a tanulói feladatsorban a teljesítményértékelés során különbségtételre alkalmas feladat, illetve követelmény is. 47. A javítóvizsga írásbeli vizsgarészén, ha az adott tantárgynál rendelkezésre áll tanév végi felmérő feladatsor, ennek alkalmazása kötelező. 48. A követelményeket a helyi tanterv az egyes tantárgyak a fejlesztés várt eredményei részben tartalmazza. A szóbeli vizsgák rendje: 49. Egy vizsganapon legfeljebb 3 szóbeli vizsgát lehet tartani. 50. A szóbeli vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 51. A szóbeli vizsgán az a tanuló is részt vehet, aki előzőleg írásbeli vizsgáján elégtelen eredményt ért el. 52. A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). 53. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság három tagjának egyidejűleg jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke a vizsga helyiségét indokolt esetben elhagyhatja.

62 54. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanárok gondoskodnak. 55. A témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket elsősorban szaktanár/tanító teszi fel. A kérdés elhangzása után a vizsgázó számára ismeretei rendszerezése érdekében 2-3 perc gondolkodási időt kell biztosítani. A vizsgázó ekkor a bélyegző nyomattal ellátott lapra jegyzetet, vázlatot készíthet. A vizsgázó önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. 56. Egy tantárgy szóbeli vizsgája legfeljebb 20 perc időtartamú lehet. 57. A vizsgázók a vizsgaterembe csak a vizsgabizottság által engedélyezett tárgyakat vihetik be, ott egymással nem beszélgethetnek, vizsgához egymásnak semmilyen formában segítséget nem nyújthatnak. 58. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a./ a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b./ az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, c./ A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, és annak indokait határozatba kell foglalni. Az értékelés szabályai 59. A tanulmányok alatti vizsgákon nyújtott teljesítmény értékelése nem tér el az év közbeni folyamatos teljesítmény-értékeléstől. Ezért a helyi tantervben meghatározott a fejlesztés várt eredményei a tanév végén elvárásokhoz kell viszonyítani a tanuló vizsgateljesítményét. Az értékelés: 60. Jeles ( 5 ) : A tanuló tudása, alkalmazó képessége révén a fejlesztés elvárt eredményeit valamennyi területen eléri, több területen akár önálló ismeretszerzéssel - túlhaladja. Aktív, ismereteit alkotó módon, áttekinthető formába képes kifejezni. 61. Jó ( 4 ) : Az elvárt eredményt teljesíti, az ismeretek alkalmazni tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető módon képes kifejezni.

63 62. Közepes ( 3 ) : Az elvárt eredményt teljesítésében kisebb hiányosságai vannak, azonban ismereteit kevés tanári/tanítói segítséggel képes alkalmazni. Törekszik ismeretei önálló kifejezésére. 63. Elégséges ( 2 ) : A fejlesztés várt eredményeinek legalább felét teljesíti, de ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni ( szóbeli vizsgarész ). 64. Elégtelen ( 1 ) : A fejlesztés várt eredményeinek 50 % mértékben sem tud eleget tenni. A tanári segítséget nem képes alkalmazni. SNI tanulókra vonatkozó külön rendelkezések 65. Az SNI tanulók tanulmányok alatti vizsgája felkészülési idejét, valamint az írásbeli vizsga elkészítési idejét 20 %-kal meg kell növelni. 66. Az SNI tanuló sajátosságára tekintettel a szóbeli vizsgát írásban is, az írásbeli vizsgát szóban is leteheti. A vizsgarészek teljesítési módjáról a tanuló érdekének megfelelően az igazgató dönt. 67. A vizsga anyagának összeállítását a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása irányelvei alapján kell végezni. A vizsga befejezése 68. Az írásbeli és/vagy szóbeli vizsgarészt a vizsgáztató tanár javasolt osztályzattal (v. szöveges értékeléssel) minősíti. A vizsgabizottság ennek elfogadásáról egyeztet, ezt követően végleges osztályzatot állapít meg. 69. Eltérő vélemény esetén a vizsgabizottság elnöke értekezletet hív össze. Az értekezleten elhangzottakról a jegyző jegyzőkönyvet készít. Az értekezlet zárásaként a bizottság többségi döntéssel állapítja meg a vizsgaeredményt. 70. A vizsgaanyag, a javasolt osztályzat, valamint a végleges osztályzat a vizsgajegyzőkönyvbe történő rögzítése a szaktanár/tanító feladata, a jegyző közreműködése mellett. 71. Több tanuló egyidejű vizsgáját követően a vizsgabizottság döntéseit eredményhirdető értekezleten kell ismertetni, melyen a vizsgázók, a vizsgabizottság elnökei, tagjai, a

64 jegyzők, az igazgató és az igazgatóhelyettes vesznek részt. Az igazgató az eredmények ismertetése előtt röviden értékeli a vizsgákat. Iratkezelés 72. A vizsgával kapcsolatos iratokat, ha a vizsgabizottság működési ideje előtt és után keletkezett az igazgató írja alá. A vizsgabizottság működési ideje alatti iratok elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a vizsgabizottság elnöke, tagjai és az igazgató írja alá. 73. A jegyző a vizsga során keletkezett valamennyi iratot a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a vizsgát követő 2. munkanapon átadja az igazgatóhelyettesnek irattárba helyezés céljából. 74. Az igazgatóhelyettes az irattárban elhelyezett vizsgajegyzőkönyv alapján 15 napon belül gondoskodik a vizsgaeredmények és a vonatkozó záradékok törzslapra, bizonyítványba és osztálynaplóba történő bejegyzéséről, bejegyeztetéséről Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai - Az iskola a kötelező beiskolázási körzetébe tartozó települések minden beiratkozó és átiratkozó általános iskoláskorú tanulóját felveszi. Ennek egyetlen feltétele, hogy az adott település álladó lakcímmel vagy ennek hiányában tartózkodási címmel rendelkező lakója legyen. Ezen túl a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámig adunk lehetőséget a nem kötelező felvételi körzetből érkező tanulók felvételére is. - Ha a tanuló nem kötelező felvételi körzetből érkezik és az adott osztály létszáma ezt engedi, a szülő kérésére elsősorban a tanév befejezése után biztosítjuk más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt. - Az átvételi döntés megalapozása érdekében az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő. Erre akkor kerülhet sor, ha az átvétel iskolatípus változtatással jár. A különbözeti vizsga eredményét a szülővel ismertetni kell. Ennek birtokában az iskola javasolja a szülőnek az iskolaváltási kérelem fenntartását vagy az attól való elállást. - Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételt, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a

65 tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az Értesítés iskolaváltoztatásról dokumentumot kézhez kaptuk. - Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentum alapján az osztályfőnök átvezeti az osztálynaplóba. - Ha a korábbi iskola jogerős fegyelmi határozat alapján kezdeményezi a tanuló átvételét és a két eljáró (átadó-átvevő) iskola igazgatójának az iskolaváltás körülményeiről írásban meg kell állapodnia A felvételi eljárás különös szabályai - Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi tanuló felvételét biztosítja. - Amennyiben iskolánk a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi vagy átvételi kérelmet is tud teljesíteni, előnyben részesítjük az egyidőben érkezett kérelmek közül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét. - Ha az összes felvételi kérelmet az iskola helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, a jogszabályban megadott sorrend szerint jár el. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű, továbbá az a tanuló, akinek ezt a jogszabály szerinti különleges helyzete indokolja. A sorsolás nélküli felvételről az igazgató dönt. 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervhez 1-4 évfolyam Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és 9 (2) 9 (2) 8 (2) 7 (1)

66 irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret 1,5 ( +0,5) 1,5 ( +0,5) 2 (1) 2 (1) Ének-zene 1,5 (-0,5) 1,5 (-0,5) 2 2 Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Informatika (1) Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám Kömörői Tagintézmény óraterve 1-4. összevont osztály Óraterv 1-4 évfolyam Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam összevont osztály Magyar nyelv és 8 irodalom Idegen nyelv Matematika 4/1ö Hit-és erkölcstan 1 Környezetismeret 2 Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés és sport 5 Cigány népismeret 1 Heti óraszám

67 Az együtt tanuló csoportok fejlesztési szakaszokat is jelentenek, ezáltal lehetőségünk nyílik az összevonásra általánosan jellemző közvetlen-önálló órák rendszerének megszüntetésére, az egyéni fejlődési ütemek fokozott figyelembevételére. A párhuzamos óravezetés révén biztosítjuk a lassabban haladó és/vagy gyengébb képességű tanulók közvetlen foglalkoztatását, felzárkóztatását, illetve a tehetséges tanulók egyéni érdeklődésnek megfelelő fejlesztését. Az összevont tanulócsoport szervezése nem jelent visszalépést a nevelő-oktató munkában, a tanulók képességfejlesztése az osztott osztályban tanulókéval azonos, a személyiségfejlesztés területén pedig még előnyökkel is járhat. Informatika tantárgy tananyaga beépül a kötelező tanítási órák anyagába. A tagintézmény tanulói minden tanítási órán használják az interaktív tananyagokat, tanulási céllal az internetet. Célunk: lehetővé tenni, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak, laptopon, táblagépen csökkentsük a tantárgyak közötti éles határokat, növeli a kreativitást. A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. Az iskola abban segíthet, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismeretekkel vértezi fel tanítványait. (önművelés igénye, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra Óraterv a kerettantervhez 5-8 évfolyam Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és 5 (1) 5 (1) 4 (1) 4 irodalom Idegen nyelv Matematika 4 4 (1) 4 (1) 4 (1) Történelem, társadalmi 2 3 (1) 2 3 (1) és állampolgári ism. Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

68 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1,5 (0,5) Fizika 2 1,5 (0,5) Kémia 1,5 (0,5) 2 Földrajz 1,5 (0,5) 2 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc 1 Informatika 1 (1) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 9(2) Idegen nyelv

69 Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám összesen ,5(+0,5) ,5 (-0,5) Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 9(2)

70 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám összesen ,5(+0,5) ,5(-0,5) Tantárgyi struktúra és óraszámok 3.évfolyam Heti Éves Tananyagtartalommal Iskolának kell Tantárgyak óraszám óraszám ellátott óraszám 90% beépíteni a tananyag (kerettanterv alapján tartalmat ebben az óraszámba 10%

71 Magyar nyelv és irodalom 8(2) Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám összesen (1) Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak 4.évfolyam

72 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv( német) Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 7(1) (1) Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 1 36 Cigány népismeret Heti óraszám összesen

73 Tantárgyi struktúra és óraszámok 5.évfolyam Tantárgyak Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 5(1) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

74 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 2 Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret 1 36 Heti óraszám összesen Tantárgyi struktúra és óraszámok 6. évfolyam Tantárgyak Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 5(1) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 4(1) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3(1) Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene

75 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám összesen Tantárgyi struktúra és óraszámok 7. évfolyam Tantárgyak Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% 4(1) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 4(1) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan

76 Fizika 1,5(0,5) Kémia 1,5(0,5) Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret 1 36 Heti óraszám összesen Tantárgyi struktúra és óraszámok 8. évfolyam Tantárgyak Heti óraszám Éves óraszám Tananyagtartalommal ellátott óraszám 90% (kerettanterv alapján Iskolának kell beépíteni a tananyag tartalmat ebben az óraszámba 10% Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 4(1) Matematika

77 Történelem, társadalmi és (1) állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan Természetismeret 1,5(0,5) Biológia-egészségtan 1,5(0,5) Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret Cigány népismeret Heti óraszám összesen 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

78 A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2

79 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és 1 népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatáshoz szükséges tankönyvek és segédletek kiválasztása a hatályos jogszabályok betartásával, az intézményvezető jóváhagyásával történik. A hivatalos tankönyvlistáról való kiválasztás az érintett munkaközösség feladata a tantárgyat oktató pedagógus javaslata alapján. A tankönyvrendelés folyamán az alábbi szempontokat kell érvényesíteni: A tankönyvterjesztés az iskola tankönyvterjesztési szabályzata alapján történik. A tankönyvterjesztést minden évben választott tankönyvfelelős végzi. A tankönyvfelelős az előírt szabályzat alapján előírt határidőre az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók listáját összeállítja. Figyelembe véve a tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítását től folyamatosan felmenő rendszerben. A tankönyvfelelős az előzetesen leadott tankönyvigények költségeit összeállítva, a munkaközösségekkel egyeztet. A további tankönyvek kiválasztásánál tekintettel kell lenni azok költségeire is úgy, hogy az évfolyamonkénti tankönyvcsomag az iskola részére biztosított keretből minden ingyenes tankönyvre jogosult tanuló részére biztosítható legyen. Az év közbeni esetleges tanulóváltozások tankönyvigényeit rászorultság esetén a könyvtár állományából kell biztosítani. A munkaközösségek döntésüknél figyelembe veszik:

80 a tartalmat, minőséget a NAT-tal, helyi tantervünkkel való összhangot a gyermekek általi jól használhatóságot a tantárgy követelményrendszerének folyamatát és struktúráját az esztétikus kivitelezést a tankönyvpiac esetleges változását Az alanyi jogon járó tankönyvkeret összege az adott évfolyamon Amennyiben a választott tankönyv nem fedi le 100%-ban a helyi tanterv által előírt tananyagot, meg kell jelölni azt a forrást és módot, amelyből, és ahogyan a hiányzó tananyagot megtanítják 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az 1-2. évfolyam kiemelt feladata az alapozás. Ennek érdekében: fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz az iskolai szokásrendet kialakítjuk megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

81 a gyermekek érdeklődését felkeltjük a tanulás, tudás iránt, kihasználva az életkorukból eredő természetes kíváncsiságukat elsajátíttatjuk a biztos olvasási, írási és számolási alapokat A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat osztályban már meghatározóvá válnak a tanulás-tanítási folyamatok. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésére építve fejlesztjük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. Elősegítjük a tanulási nehézségek leküzdését. Figyelembe vesszük a gyermekek szociális-kulturális környezetét, és eltérő ütemű érési szakaszait. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. Tehetséggondozó tevékenységünk: A tehetséges, nyitott, szellemi értékekre igényes diákok sikeres képzésére szakköri formában biztosítunk lehetőséget. Fejlesztő tevékenységünk: áthatja a tanulás tanítás folyamatát. Fejlesztő műhelyünk a Difer mérés során gyengén teljesítő tanulókkal külön fejlesztési terv alapján dolgozik. Tanórán kívüli tevékenységek: Az alsó tagozatos tanulóink tömegsporton, gyógytestnevelésen vehetnek részt. A napköziben változatos tevékenységformák közül választhatnak a gyerekek. A napirend szerint működő csoportok változatos programokat kínálnak a tanulóinknak Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

82 A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

83 valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata: A már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése Életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása A helyes pályaválasztás elősegítése Fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Az egészséges életvitel kialakítása Az ismeretek tapasztalati megalapozása mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.5 Mindennapos testnevelés A mai gyerekeket a sport felé kell fordítani, mert a mozgásra fordított-fordítható idejük igen korlátozott. Sem játékkultúrájukban, sem a közlekedésükben nem mozognak eleget. Mindezek mellett jellemző rájuk az egészségtelen táplálkozás is, amely következtében testi fejlettségük elmarad az elvárhatóhoz képest. Nem szabad megfeledkeznünk a sport közösségfejlesztő hatásáról sem. Ezen a téren is van mit fejleszteni, mert az egyéni-családi nevelés újabb szokásai következtében jellemzően egocentrikusak. Feladatunk tehát, hogy egyre több gyereket vonjunk be az iskola sportéletébe.

84 A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben a törvény által előírt formában kívánjuk megvalósítani A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: első, második, ötödik, hatodik évfolyamon a testnevelés órák száma heti 5 óra, a többi évfolyamon délutáni foglalkozások keretén belül biztosítjuk a mozgás lehetőségét. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás A projektoktatás során a témák feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére épül. A projektoktatás szervezésének támogatása iskolánkban a gyakorlatra, a tapasztalatra épülő tanulás fejlesztését segíti. A pedagógusok és gyerekek közösen tevékenykednek. Olyan újszerű szervezési módokat alkalmazunk, amelynek a játék és az egyéni munka is fontos eleme. A tanulók közvetlen kapcsolatba kerülnek az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetőséget kapnak a tapasztalatszerzésre, az élményszerű tanulásra. Projektjeink Hagyományokra, ünnepekre épülő projektek: 1. Karácsonyi ünnepkörök Az ünnepre való előkészületek- versekkel, műsorokkal. Ajándékkészítés

85 kézműves foglalkozások- karácsonyi vásár közös gyertyagyújtás az udvaron-közös éneklés Betlehemes játék és karácsonyi koncert a templomban 2. Húsvéti ünnepkörök kézműves foglalkozások népszokások felelevenítése locsolóversek tanítása 3. Honvédelmi, katasztrófavédelmi nap akadályverseny 4. Iskolai hagyományok Kulturális nap Sugárnap 5. Tanulmányi kirándulások, az ország tájainak megismerése, kikapcsolódás Osztálykirándulások Tanulmányi kirándulások Erdei iskola Nyári tábor 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a gyermekek, tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért

86 iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemzővonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az IPR működtetésének jellemzői a be- és elfogadó szemlélet, a gyermek- és tanulóbarát környezet, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, a széleskörű tevékenységformák biztosítása, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); az info-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés); a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; a szülők és az iskola partneri kapcsolatának tovább építése, az intézmény mindennapi életébe történő további bevonása, a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében. Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén:

87 valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló bevonásával a programba, megnyerve a szülőket is partnerként; iskolánkban a pedagógiai munka egyik kiemelt területévé válik: az érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területe; a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítése megtörténik, megjelölve benne a hátrány okát, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket, gyakoriságot ennek megfelelő folyamatos egyéni fejlesztés zajlik; a differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. az érintettek bekapcsolódnak az iskolán kívüli, továbbtanulást segítőprogramokba (pl.: Útravaló Ösztöndíjprogram, Tanoda Program, Arany János Tehetséggondozó Program,). Fokozott figyelem irányítása az érintett gyermekekre, tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. a háromhavonkénti értékelő megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítésében: óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, esetmegbeszélések, közös programfejlesztések); az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt

88 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrző tevékenységünk az ismeretek és készségek értékelésén túl folyamatosan minősíti tanulóink képességeinek, teljesítményeinek, magatartásának, szorgalmának, egész személyiségének fejlődését. Értékelésünk: Folyamatos Sokoldalú Változatos Jelzésértékű Kiszámítható Tudatosított Az év elején tájékozódó felméréseket végzünk, melyeket érdemjegyekkel nem minősítünk. Nagyobb tantárgyi egységek után témazáró dolgozatot íratunk. A szóbeli és az írásbeli feleltetés lehetőségével azonos arányban élünk, bár ezt tanulónként differenciáljuk. (Pl.: tanulási problémás gyermekek esetében figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó, a Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemények javaslatait) Nagyobb témák lezárását követően témazáró dolgozatot íratunk. A témazáró dolgozatot előre be kell jelenteni a tanulóknak (legalább 3 nappal korábban), továbbá a dolgozatok íratását a pedagógusoknak úgy kell koordinálni, hogy egy napon egy osztályban legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatokat a tanulóknak külön, dolgozat füzetbe kell írni. Amennyiben a témazáró dolgozatot indokolt esetben nem füzetben, hanem külön feladatlapon oldják meg a tanulók, akkor a feladatlapokat külön dossziéban kell megőrizni. Szakvélemény alapján a témazáró dolgozatot egyes tanulóknál lehet szóban számon kérni, ebben az esetben a kérdéseket és az arra kapott válaszokat, valamint az érdemjegyet jegyzőkönyvezni kell. A témazáró dolgozatokat (ill. a jegyzőkönyveket) 2 évig az iskolában hozzáférhető helyen meg kell őrizni. A témazáró dolgozatokat szülői kérésre fénymásolni kell, s azt a szülőnek át kell adni. A dolgozatokat a számonkérés előtt összefoglaló órán elő kell készíteni. Az összefoglaló órán érinteni kell az összes olyan témakört, amely a dolgozat tárgya lesz. Ezeken az órákon lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak a konzultációra. A dolgozatírást követő órán a dolgozatok eredményét értékelni kell, a tanulókkal a javítást el kell végeztetni. A tanulók tudásának értékelésekor csak az kérhető számon, amit a tanterv előír, valamint a tanórákon megfelelő mértékben megtanítottak, s amiben a tanuló a folyamatos gyakorlás és a

89 házi feladatok során megfelelő jártasságra tett szert. Ha a dolgozatok eredménye az osztályban tanulók 50%-nál elégtelen, az adott témát újra kell tanítani, a dolgozatot újra elő kell készíteni és újra kell íratni. Ezt jelezni kell az iskolavezetés, valamint a szülők felé, a tanmenetet át kell ütemezni. Ilyenkor az anyag újra tanítását és a dolgozat íratását az iskolavezetés ellenőrizheti. Az ellenőrzésre a munkaközösség-vezetőt is felkérheti az igazgató vagy helyettese. Félévkor és év végén, a minimumszinten teljesítő tanulók esetében minimumszint felmérést kell végezni. A minimumszint felmérőket legalább 93%-ban kell a tanulónak teljesíteni ahhoz, hogy a féléves vagy év végi érdemjegye elégséges legyen. Amennyiben a tanuló a minimumszint felmérő feladatait 93% felett teljesíti, a tanuló féléves, illetve év végi érdemjegye nem lehet elégtelen. A minimumszint felmérőket a témazáró dolgozatokkal együtt két évig meg kell őrizni. Ha a tanuló hiányzása a törvény által megszabott mértéket meghaladja, a nevelőtestület döntésének következményeként osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak is, aki valamilyen okból az év folyamán nem volt osztályozható (Pl.: hiányzása nem érte el a tv. mértéket, de minden témazáró megírásánál hiányzott stb.), valamint annak a tanulónak, aki szakvélemény alapján vagy szülői kérésre magántanulóként folytatja tanulmányait. Az osztályozó vizsgát a vizsga előtt legalább 1 hónappal be kell jelenteni, a szülőket írásban kell kiértesíteni. A vizsga anyagáról konzultációs lehetőséget kell biztosítani olyan formában, hogy a tanuló a vizsga időpontjára a vizsga tárgyát képező teljes tananyagot megismerhesse, és abból megfelelő mértekben fel tudjon készülni. Az osztályozó vizsgát a nevelőtestület tagjaiból szervezett bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjai: Szakos tanár vagy tanító Osztályfőnök Iskolavezetés tagja Az osztályozó vizsga eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a feltett kérdéseket, a tanuló írásbeli feleletét, valamint a szóbeli feleletének tartalmát, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a tanuló anyakönyvéhez kell csatolni Írásbeli, Szóbeli értékelés:

90 A tanórákon leadott tananyag számonkérése általában a következő tanórán történik. A tanuló teljesítményét ilyenkor szóbeli vagy írásbeli felelettel kérjük számon. A tanulók értékelését elsősorban a tanórán kifejtett teljesítménye alapján kell megítélni. Érdemjegyébe beleszámít a tárgyi tudásán kívül az órai munkája, füzetvezetése, szorgalmi feladatai, szaktárgyi versenyeken elért eredménye, a szorgalmi idő alatt készített témazáró-, valamint a szaktanár által kijelölt vagy egyeztetett önszorgalomból készített (Pl. TDK) egyéb dolgozatai. A szóbeli és az írásbeli feleletek aránya 50-50%, de ezt a tanulók képességeinek függvényében differenciáljuk. (Szakvélemény alapján a tanulót lehet csak szóban vagy csak írásban feleltetni). A kisebb tantárgyi egységek, témák, napi tananyagegységek lezárását követően a tanuló teljesítményét érdemjeggyel értékeljük. Tantárgyanként a heti 1-2 órás tantárgyaknál havonta legalább egy, a heti 2-nél több órás tantárgyaknál havonta legalább 2 osztályzat megszerzését biztosítjuk. Lehetőséget adunk tanulóinknak az érdemjegyek javítására is. Nagyobb témák lezárását követően témazáró dolgozatot íratunk. A témazáró dolgozatot előre be kell jelenteni a tanulóknak (legalább 3 nappal korábban), továbbá a dolgozatok íratását a pedagógusoknak úgy kell koordinálni, hogy egy napon egy osztályban legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatokat a tanulóknak külön, dolgozat füzetbe kell írni. Amennyiben a témazáró dolgozatot indokolt esetben nem füzetben, hanem külön feladatlapon oldják meg a tanulók, akkor a feladatlapokat külön dossziéban kell megőrizni. Szakvélemény alapján a témazáró dolgozatot egyes tanulóknál lehet szóban számon kérni, ebben az esetben a kérdéseket és az arra kapott válaszokat, valamint az érdemjegyet jegyzőkönyvezni kell. A témazáró dolgozatokat (ill. a jegyzőkönyveket) 2 évig az iskolában hozzáférhető helyen meg kell őrizni. A témazáró dolgozatokat szülői kérésre fénymásolni kell, s azt a szülőnek át kell adni. A dolgozatokat a számonkérés előtt összefoglaló órán elő kell készíteni. Az összefoglaló órán érinteni kell az összes olyan témakört, amely a dolgozat tárgya lesz. Ezeken az órákon lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak a konzultációra. A dolgozatírást követő órán a dolgozatok eredményét értékelni kell, a tanulókkal a javítást el kell végeztetni. A tanulók tudásának értékelésekor csak az kérhető számon, amit a tanterv előír, valamint a tanórákon megfelelő mértékben megtanítottak. Ha a dolgozatok eredménye az osztályban tanulók 50%-nál elégtelen, vagy a dolgozatok átlaga és a tantárgyi tanulmányi átlag között minimum 1 jegy eltérés van, az adott témát újra kell tanítani, a dolgozatot újra elő kell készíteni és újra kell íratni. Ezt jelezni kell az iskolavezetés, valamint a szülők felé, a tanmenetet át kell ütemezni. Ilyenkor az anyag újra tanítását és a dolgozat íratását az

91 iskolavezetés ellenőrizheti. Az ellenőrzésre a munkaközösség-vezetőt is felkérheti az igazgató vagy helyettese. A tanulónak félévkor és év végén, valamint a témazáró dolgozatok megírása után kérésére lehetőséget kell biztosítani a javításra. Az év végi eredményét az első félév érdemjegye, valamint a második félév teljesítményének átlaga adja. A tanulók teljesítményéről a szülőket (gondviselőt) a tájékoztató füzet, ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatjuk. Negyedévente osztályozó értekezletet tartunk a magatartás és a szorgalom értékelésére, továbbá lehetőséget adunk a tanulmányi, gyermekvédelmi és egyéb problémás esetek megbeszélésére. Tanulóinknak (kivétel az 1. osztályos tanulók esetében) a tantárgyakban elért teljesítményét továbbra is hagyományos módon, érdemjegyekkel (5=jeles, 4=jó, 3=közepes, 2=elégséges, 1=elégtelen) osztályozzuk. A tananyag legalább 50 %-át kell tudni az elégségeshez. Ezen szempontokat az osztályozáson kívül a dolgozatoknál is figyelembe kell venni. A dolgozatok összeállításánál a feladatok 50%-a minimumszintre kell, épüljön. Az értékelés százalékai: Elégtelen: 0-33% Elégséges 34-50% Közepes 51-75% Jó 76-90% Jeles % A kimagasló teljesítményeket tantárgyi dicsérettel értékeljük. A minden tantárgyból kiemelkedő eredményű tanuló általános dicséretet kap, ez minden évfolyam tanulójára érvényes. A 2015/2016-os tanévtől a szöveges értékeléseket érdemjeggyel történő osztályozásra váltjuk az alábbi tantárgyak esetében: -erkölcstan/hit és erkölcstan -cigány népismeret -sakk

92 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulónak a tanórákon vett tananyag elmélyítésére és gyakorlására házi feladatot kell adni. A házi feladat lehet szóbeli és írásbeli. A házi feladatok esetén a tanítónak/szaktanárnak a feladat terjedelmére és lényegére vonatkozóan a tanulót megfelelő információkkal kell, ellátnia. A kijelölt házi feladatot a tanuló füzetében rögzíteni kell, hogy a szülők azt otthon ellenőrizhessék. A házi feladatok mennyiségét és terjedelmét az adott korosztály terhelhetőségének figyelembe vételével kell meghatározni. A házi feladatokat a tanulók képességeinek megfelelően differenciálni lehet. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban minden évfolyamon egy osztály működik. Eddig csoportbontásra igény nem merült fel A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A munkaközösség A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez a Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadta el Munkaközösségünk a fizikai fittség mérésére 4. éve alkalmazza a Mini Hungarofit vizsgálati módszert, az 1+4 motorikus próba értékelésével. Az aerob, vagy alap állóképesség mérése 2000 m síkfutás.

93 Dinamikus ugróerő. Helyből távolugrás páros lábbal. Dinamikuserő állóképesség. A vállövi és a karizmok erő állóképességének mérésére: Mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás. A csípőhajlító és hasizom erő állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. Hátizom erőálló képességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés. A motorikus próbák értékelése esetén a pontérték táblázat módosítására, kiegészítésére tettünk javaslatot. Ezeket a méréseket ősszel és tavasszal végezzük el. Munkaközösségünk az atlétikai eredmények mérésére is összeállított egy belső feladatsort, melyet 1-8. osztályban évente egy alkalommal májusban mérünk, az atlétikai versenyekre történő kiválasztás és jobb felkészítés céljából. További javasoljuk a diákok fizikai állapotának felmérését az alsó tagozatra is kiterjesszük ki. A 7-8 évesek számára az 1+3 motorikus próba értékelésével, 9 éves kortól pedig a Mini Hungarofit azaz 1+4 motorikus próbával történjen az értékelés. 1.A Mini Hungarofit módszer bemutatása és értékelési rendszere 2.Atlétika versenyszámok mérése. Egészség fizikai fittség általános fizikai teherbíró-képesség Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás Minden fiatal képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén program biztosításával úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint megkívántság, vagy kell értékét elérje és megtartsa.)

94 Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önállótudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig való gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: A közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése kitűzött cél elérése (vagy el nem érése) az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése, pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést.

95 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 9. A fittség vizsgálat során a tanár egészség-és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 10. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel, a genetikailag kiváló -testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő, sportolni vágyó fiatalok. (Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyeken a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését, az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) 11. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB. I-es szintig is. 12. Ha az egyes sportágakban megismerjük (ez irányú kutatásainkat megkezdtük) a hazai és nemzetközileg jegyzett élsportolók sportágra jellemző általános fizikai teherbíró képességének mértékét, valamint a sportághoz szükséges speciális teljesítmény szempontú fittség dimenzióit és azok megkívánt szintjét, (mint elérendő célt), akkor a sportoló és az edző számára ismertté válik, hogy a kiválasztott sportágban, milyen szintre kell felfejleszteni a sportolni vágyó fiatalok kondicionális állapotát az élsportolói szint eléréséig. (Megjegyzés: ha csak többéves sportolói múlt után derül/derülnek ki a kiválasztott sportághoz szükséges leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok, a biológiai érés befejeződéséig nemcsak az edzőnek, hanem a játékosnak is törekedni kell, azok mielőbbi felszámolására.) 13. A fizikailag jól felkészített versenyző váratlan zavaró körülmény nélkül nem csak a verseny/mérkőzés időtartama, hanem az egész versenyidőszak alatt megbízható, kiegyensúlyozott fizikai-pszichikai teljesítményt nyújt. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztése és a megkívánt

96 mértékű szinten tartása egyéni és csapat sportágakban is nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az élsportolók több éven át tartó sportpályafutásuk alatt, különösebb egészség károsodás nélkül végezzék a nagy fizikai terheléssel járó sportág specifikus edzéseket. A jól felkészült versenyzőre az a jellemző, hogy edzője irányításával egyre tudatosabban vesz részt edzései megtervezésében, saját sorsának irányításában, pontosan fel tudja mérni saját teljesítményét, felkészültségét és ez elegendő önbizalmat ad ahhoz, hogy verseny közben is maximális teljesítményt érjen el. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: az életkorral járó biológiai-, pszicho higiénés-, életmódi tennivalók; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); az anti humánus szenvedélyek, drog prevenció; az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; az egészségérték tudatosítása. A környezeti neveléscélja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre Az iskola egészségnevelési elvei a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra résztvevője az iskola minden dolgozója

97 helyes cselekedésre serkentő segíti az egészséges iskolai légkör kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) Az iskola környezeti nevelési elvei Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás, analizálás, - problémaérzékenység, integrált megközelítés, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás,

98 - kommunikáció, médiahasználat, - konfliktuskezelés és megoldás, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Helyzetkép az iskola belső helyzetképe Iskolánk egy főépületből és különálló épület egységből áll. A főépületben 3 felső tagozatos osztályterem található, nevelői szobák, mosdóhelyiségek találhatók. A különálló épületegység az iskola főépületének közvetlen szomszédságában található. Megközelítése, különálló főbejáraton keresztül lehetséges, folyosó nem köti őket össze. A különálló épületegységben található egy tornaterem, egy felső osztályos tanterem, négy alsós tanterem és egy foglalkoztató tanterem. Itt is megtalálhatóak a nemenként elkülönített mosdóhelyiségek. A különálló egységet évben a mai kor korszerű követelményeinek megfelelően teljesen felújították. A környezeti nevelés terén a papírgyűjtésnek nagy hagyománya van, a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása folyamatban van. A tantermek világosak, a világítás megfelelő. Az energiatakarékosság jegyében a különálló épületegységben nyílászárócsere történt. A mosdók folyamatos felújítással mindkét épületben szinten tartottak, megfelelnek a követelményeknek.

99 Az iskola épülete barátságos, a folyosókon és a tantermekben is sok a virág, a dekorációk változatosak, esztétikusak. Iskolánk környezetnevelési programjai: Az Iskola különös figyelmet fordít a tanulók környezeti nevelésére, ezért alkalomszerűen előadásokkal, tájékoztatókkal, foglalkozásokkal bővítik a tanulók ismereteit többek között a komposztálási tevékenységről, szemétgyűjtési akciók szervezése a településen folyamatosan működik. Idényszerű szervezésben, az időjárási viszonyokra figyelemmel a település belső és külső területein valósulnak meg. Különös figyelmet fordítunk a természetvédelmi területekre. Iskolánk udvarán több helyen kihelyezett madáretetők találhatóak. Nagyon népszerű tanulóink körében a kézműves szakkör, amelynek keretében a tanulók főként természetes anyagokat használnak fel alkotásaikhoz. Környezetvédelmi napok, világnapok: Március 22. VÍZ VILÁGNAPJA Április 22. Május 10. Június 5. FÖLD VILÁGNAPJA MADARAK ÉS FÁK NAPJA KÖRNYZETVÉDELMI VILÁGNAP Szeptember 23. TAKARÍTÁSI VILÁGNAP Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - táborok, erdei iskolák, - tanulmányi kirándulások,

100 - akadályversenyek, - pályázatok, kiállítás-rendezés, - múzeum-, állatkert-, botanikus kert-, nemzeti park látogatás, - versenyek, - szakkörök, - a Föld Napja. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat: - ismerjék meg a közvetlen természetes és az ember által alkotott mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozat: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben - törekedjenek az anyanyelv védelmére - sajátítsák el a médiaelemzés technikáit - váljék igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés - növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és értelmi intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

101 - fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítésével Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - értsék meg az egész világot érintő globális problémák elhárításának, csökkentésének fontosságát. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - ismerjék meg a világ globális problémáit, - ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet,

102 - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget segítő életviteli technikákat, - alakuljon ki az ökológiai szemléletmód. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni. Kémia

103 A tanulók - ismerjék a globális környezeti problémákat és azok okait, megoldásuk lehetséges módjait - ismerjék meg a levegő, a víz és a talaj szennyezésének formáit, a leggyakrabban szennyező anyagokat, azok káros hatását a környezetre, a levegő és víztisztítás lehetséges formáit - ismerkedjenek olyan környezetbarát anyagokkal, technológiákkal, amelyek a környezet terhelését csökkentik - ismerjék a lehetséges energiaforrásainkat, legyenek ismereteik a környezetkímélő energiatermelésről és arról, hogy milyen módon mérsékelhető az energiafogyasztás - ismerjék épített környezetük anyagait, tudják, hogy ezek felhasználásának milyen előnyei és hátrányai vannak - ismerjék a háztartásban használt vegyszerek közül a legfontosabbakat, tudják hogy a vegyszerek tárolási- és használati utasításait be kell tartani - ismerjék fel a vegyszereken szereplő veszélyjelzéseket, tudják értelmezni a piktogramokat és betűjelzéseket Technika és életvitel A tanulók - ismerjék meg a technikai környezetet tervező, modellező és kivitelező tevékenységek végzését - ismerjék meg a kreativitás és a kézügyesség fejlesztésének tevékenységeit - ismerjék meg a biztonságos és kulturált közlekedés szabályait - ismerjék meg az egészséges életmód ismérveit a táplálkozás, az öltözködés, a lakás és a tágabb lakókörnyezet szempontjából Ének-zene A tanulók

104 - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - tudják, hogy az élő, illetve az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti szempontoknak megfelelően elemezni, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően. Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,

105 - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Informatika A tanulók - ismerjék fel a feleslegessé vált és a környezetre ártalmas számítógépes eszközöket, tudják ezek megfelelő elhelyezésének lehetőségeit, - tudják Interneten megtalálni a környezetvédelemmel kapcsolatos legkorszerűbb ismereteket, - tudjanak önállóan anyagot gyűjteni környezetvédelmi témában az Internet segítségével, - legyen igényük a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására. Osztályfőnöki teendők a környezeti nevelés területén Az osztályfőnökök összefogják a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Felhívják a figyelmet a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására. Munkálkodásuk nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényességük, értékrendjük. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnökök szaktárgyi

106 hovatartozása. Az általános tájékozottságuk, problémafelismerő és feldolgozó képességük segíthetik abban, hogy azt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudják. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom értékelését nem lehet objektíven felmérésekkel megállapítani, ezért minősítésükhöz az iskola helyi jutalmazási és büntetési rendszerét, magatartási, szorgalmi normatíváit használjuk. Dicséret: (Lehet szóbeli, írásbeli, osztályközösség, iskolai közösség előtti.) Anyakönyvbe, bizonyítványba való bejegyzés: Nyolcéves kitűnő tanulmányi eredmény és példás magatartás, szorgalom esetén Igazgatói dicséret: Kiemelkedő tanulmányi munkáért Iskolai szintű teljesítmény kiváló teljesítéséért Iskolán kívüli magas szintű nemes cselekedetért Nevelőtestületi dicséret: Félévkor, év végén példamutató magatartásért, szorgalomért, tanulmányi munkáért Osztályfőnöki dicséret: Példás magatartásért, szorgalomért, megbízatások példás teljesítéséért Szorgalommal bekövetkezett és tartósnak látszó jelentős javulásért Szaktanári dicséret: Egyes tantárgyakból kimagasló eredmény eléréséért Napköziben tanúsított példás magatartásért, szorgalomért Büntetés:

107 (Lehet szóbeli és írásbeli.) Szaktanári intő: Sorozatos elégtelen feleletért, ha hanyagság miatt van Órai, napközis munkát zavaró magatartásért Osztályfőnöki intő: Az iskola rendjének sorozatos megszegéséért Osztályfőnöki rovó: Olyan magatartásért, amellyel tudatosan és sorozatosan megszegi a házirendet, többszöri figyelmeztetés ellenére. Igazgatói intő: Olyan vétségért, amelyért már osztályfőnöki rovót kapott (súlyosabb esetben az előző fokozat elhagyható, javasolt rossz magatartás minősítése) Igazgatói rovó: Annak a tanulónak, aki már kimerítette az előző büntetési formákat és továbbra is tudatosan vét a házirend szabályai ellen. (javasolt rossz magatartás minősítése) (Mindezeket megelőzhetik a szóbeli és írásbeli figyelmeztetők) A magatartás értékelésének elvei Magatartási normatívák Szépen, kulturáltan beszél Viselkedése tisztelettudó, udvarias, türelmes Tiszteli és segíti társait, valamint az osztály- és iskolaközösségét Iskoláshoz méltóan öltözködik, jelenik meg, (haj-, köröm-, arc-, és szemfestés nélkül jár iskolába, ruházata szerény, ízléses), ruházatát, környezetét rendben tartja Tudatosan alkalmazza, következetesen betartja az iskola házirendjét Csak betegség, vagy komoly ok esetén hiányzik Iskolán kívül, nyilvános helyen is betartja a kulturált viselkedés szabályait

108 Pontosan érkezik az iskolai foglalkozásra Értékelés: Minősítés Példás: Jó: Változó: Rossz: Értelmezés Ha a normákat maradéktalanul, mindig betartja. Néha vét a követelmények ellen. Gyakran figyelmeztetni kell. Tudatosan megszegi a magatartási normákat, másokat is zavar, veszélyeztet viselkedésével A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom normatívái: Órákon aktív Felszerelése, házi feladata nem hiányzik Szorgalmi feladatot szívesen vállal. (Előadások tartása, szervezése, sportkultúrtevékenységek, beteglátogatások, tablók, faliújságok készítése, stb.) Rendszeresen részt vesz az iskolai TDK fordulókon Adottságainak megfelelően készül és indul az iskolai, kerületi, fővárosi és országos tanulmányi versenyeken Minősítés Értelmezés Jó: Néha vét a követelmények ellen. Változó: Gyakran figyelmeztetni kell. Hanyag: Tudatosan megszegi a szorgalmi normákat, másokat is zavar a tanulásban, szorgalmi munkájában viselkedésével A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít,

109 - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: a. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - tanítói, szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők, illetve - nevelőtestületi dicséretet kaphatnak. c. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók is oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet ők a ballagásukon az iskola közössége előtt vehetnek át. d. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

110 Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni. Az iskolai elmarasztalások formái: - tanítói, szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

111 3. A Túristvándi Molnár Mátyás Általános Iskola nemzetiségi nevelést oktatást megvalósító pedagógiai programja Cigány nemzetiségi oktatás Iskolánk az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára külön oktatási, nevelési programot kínál. A program létjogosultságát, aktualitását az adja, hogy tanulólétszámunk jelentős hányada cigány származású, másrészt ezek a gyerekek otthonról nem kapnak megfelelő indíttatást, ösztönzést, iskolai helyzetüket, esélyeiket a halmozottan hátrányos helyzet, az ismerethiány, a másság határozza meg. A cigány kisebbségi oktatás A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység. Célunk: Tanulóink gyakorolhassák a másság elfogadását. Alakuljon ki bennük egyfajta nyitottság, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. A cigányok és a nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigány-kultúra műveltségi anyagával, értékeivel. Feladatunk: Cigány hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése. A cigány tanulók hátrányainak csökkentése, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére.

112 CIGÁNY NÉPISMERET Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés a fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek...). A témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak. Fejlesztési követelmények Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Iskolánkban az 1-8.osztályokban nemzetiségi cigány (roma népismeret)oktatás van,melyet heti 1,évi 36 órában tartunk,valamint heti 2 tanórában ( pl. vizuális kultúra, ének- zene,tánc és dráma stb.)keretében kissebségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola. Évente egy alkalommal a Molnár Mátyás Hét keretein belül iskolánkban megrendezésre kerül a már hagyománnyá vált gyermekek által is kedvelt roma népismereti vetélkedő. Két részből tevődik össze egy elméleti (játékos gondolkodtató feladatok,a tanult tananyagból ), valamint játékos ügyességi vetélkedőből. Itt készítenek a tanulók bokolyit (cigánypogácsát) roma zenére táncolnak valamint megismerkednek a hagyományos roma mesterségekkel pl: kosárfonás, fafaragás is. A vetélkedő végül eredményhirdetéssel zárul. A cigány népismeret témakörei a) A cigányság tárgyi és szellemi kultúrája nyelvhasználati sajátosságok, nyelvjárások, nyelvváltozatok, vizuális kultúra (képzőművészet, népművészet, filmművészet), ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek.

113 b) A cigányság történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja a cigányság magyarországi történelme és irodalma, történelmének, irodalmának korszakai; oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor. 1. évfolyam Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal. Dramatizálás, szituációs játékok. Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése. Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása. Témakörök Cigány gyermekirodalom Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek Tartalmak Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek. Ördög-, tündér-, állat- és tréfás mesék. Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi). Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján. Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei). 2. évfolyam Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús - táplálkozás, bunda - melegedés stb.). Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése.

114 Az aszimmetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. Témakörök Cigány gyermekirodalom Kötődés a természethez Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek, mesék, történetek. Ördög-, tündér-, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly). A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében. Az aszimmetrikus ritmusok. Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő). Ritmusgyakorlatok. Magyar és nemzetközi cigánydalok. A továbbhaladás feltételei Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban. A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús - táplálkozás, bunda - melegedés). Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése, részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő stb.) felismerése. A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel.

115 3. évfolyam Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín-, magasság, ritmikusság). Témakörök Cigány gyermekirodalom Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal Az autentikus és a népies műzene Tartalmak Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi). Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás kuruzslás? Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók). Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata. A továbbhaladás feltételei Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább egy cigány mesemondó megnevezése. Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése.

116 4. évfolyam Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk. Témakörök Tartalmak Gyermekirodalom Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről. Híres emberek, nevezetes események A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: akikre büszkék lehetünk... család, nemzetség. Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz. A továbbhaladás feltételei Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. Önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján. A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása. Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is. Legalább 3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban.

117 5-8. évfolyam Célok és feladatok A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal - egyrészt - segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, - másrészt - erősíteni identitástudatukat. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg az 5. évfolyamon: a cigányság különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigányábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyam feladata továbbá a cigányság kisebbségjogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt.

118 Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylatban is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére.

119 4. A Túristvándi Molnár Mátyás Általános Iskola Kömörői Tagintézményének Boldog Iskola programban való részvétele Kömörői Tagintézmény Boldog Iskola pályázaton való részvétele A Jobb Veled a Világ Alapítvány által működtetett Boldogság Intézet nyílt pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli nevelési-oktatási intézmények számára Boldog Iskola és Örökös Boldog Iskola cím elnyerésére, illetve a Boldog Iskola cím meghosszabbítására. Tagintézmény a pályázati anyagok benyújtása után bekerült a Boldog Iskola programba a 2017/2018-as tanévben. A pályázat célja: Az Alapítvány egyik kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az általános iskolai korosztály számára kidolgozott Boldogságóra programmal. A Boldogságórák célja: A Boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem, hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget.a teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit. Az egyes témakörök sorrendben: 1.Boldogságfokozó hála 2.Optimizmus gyakorlása 3.Kapcsolatok ápolása 4.Boldogító jócselekedetek 5.Célok kitűzése és elérése 6.Megküzdési stratégiák 7.Apró örömök élvezete 8.Megbocsátás 9.Testmozgás 10.Fenntartható boldogság Az alapítvány minden témakörhöz biztosítja a tagintézmény számára az elméleti hátteret, havonta 1db óravázlatot, 3 szabadon választható feladatot és az adott témához ingyenesen letölthető dalokat. Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élmény gazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak. Kömörő, szeptember 01. Prof. Dr. Bagdy Emőke a Boldogságóra program fővédnöke Molnárné Baráth Katalin tagintézmény vezető