cikk (1) bekezdés b) pont i.: a szállítási rendszerüzemeltető engedélyezett vagy célbevétele vagy mindkettő

Átírás

1 Publikációs dokumentum az Európai Bizottság összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 2017/460 rendeletének 30. cikk (1) bekezdés b) pont i.-iv.) alpontjai szerint közzéteendő információkról Jelen dokumentum (a továbbiakban: Publikációs dokumentum) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 2017/460 Európai Bizottság rendeletének (a továbbiakban: TAR NC vagy network code) 30. cikk (1) bekezdés b) pont i.-iv.) alpontjai szerinti, díjidőszak előtt közzéteendő információit tartalmazza. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a 2017/18-as gázév szállítási rendszerüzemeltetési díjai kapcsán a publikációs kötelezettséget a fenti pontok vonatkozásában december 31-ig az Európai Bizottság (DGENER) ENER/b2/BK/cs/s(2017) iktatószámú levelében foglalt állásfoglalása (1. számú melléklet) és az Agency for the Cooperation of Energy Regulators TAR NC Task Force bizottságában kialakult konszenzus alapján teszi meg. A Hivatal a TAR NC 30. cikk (1) bekezdése szerint döntött a publikáció végrehajtójáról, amely döntését a 5517/2017. számú határozatban (2. számú melléklet) tette közzé, és amely értelmében a közzétételért felelős entitás a Hivatal lett. A Hivatal jelen dokumentuma megfelel a TAR NC 31. és 32. cikkeiben foglalt publikációs kritériumoknak. A 31. cikk alapján a Hivatalnak a magyar mellett angol nyelven is elérhetővé kell tennie a publikációs dokumentumot. A Hivatal a publikáció során a jelen dokumentumban hivatkozott egyéb szabályozási dokumentumokat is a publikációs anyag részének tekinti, és azokat magyar és angol nyelven egyaránt elérhetővé teszi. A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetőktől a publikáció végrehajtása érdekében dokumentumokat kért be és egyúttal tájékoztatta az engedélyeseket a publikáció formájáról és főbb tartalmi elemeiről. A Hivatal a Publikációs dokumentumot magyar nyelven készítette el, melynek fordítása az angol nyelvű változat. Jelen publikáció nem vonatkozik a szállítási rendszerüzemeltetők TAR NC hatálybalépése előtt kötött hosszú távú földgázszállítási szerződéseire. 1. Definíciók Jelen dokumentumban foglalt fogalmak értelmezésekor a Hivatal mind a TAR NC szerinti, mind a hatályos, szektorspecifikus magyar szabályozásra figyelemmel volt a publikáció természetéből fakadóan. A Publikációs dokumentumban a magyar szabályozásban eddig 1

2 nem vagy más értelemben használt TAR NC szerinti fogalmakat a Hivatal kiemelte és megmagyarázta. A publikációs anyagban bemutatott adatokat a földgázellátásról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) szerinti szállítási rendszerüzemeltetési díjak alapját képező költség- és árbevétel-igény adatok együttesen adják. Jelen publikációban a TAR NC szerinti nem szállítási szolgáltatásokra vonatkozó információk nem jelennek meg cikk (1) bekezdés b) pont i.: a szállítási rendszerüzemeltető engedélyezett vagy célbevétele vagy mindkettő A magyar szállítási rendszerüzemeltetési díjakra vonatkozó szabályozás árbevétel garancia nélküli, túlnyomórészt bevételsapka típusú ösztönző szabályozás. A szállítási rendszerüzemeltetők engedélyezett bevétele, avagy a magyar terminológia szerint a két rendszerüzemeltető együttes indokolt árbevételigénye a 2017/18-as gázév országosan egységes szállítási rendszerüzemeltetési díjait illetően: MFt. Megjegyzés #1: A Hivatal a 2017/18-as gázévre vonatkozó szállítási díjakat a Módszertani útmutató a földgáz rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről a közötti árszabályozási ciklusban (a továbbiakban: Módszertani Útmutató II.) című szabályozási dokumentum alapján állapította meg. Megjegyzés #2: A fenti érték nem tartalmazza a meglévő hosszú távú szerződések árbevételigényét cikk (1) bekezdés b) pont ii.: az i. alpontban említett bevételek egyik évről a másikra történő változására vonatkozó információk A szállítási rendszerüzemeltetési díjak karbantartására vonatkozó részletes szabályokat a Módszertani Útmutató II. dokumentum tartalmazza, amely kitér az éves egyszeri korrekcióként figyelembe vett valamennyi indokolt költséget módosító tényezőre (pl.: infláció, hatékonyságnövelési tényező, elvonandó pótdíjak) és azok alkalmazásának módjára is. A 2. pontban említett bevételek egyik évről a másikra történő változására vonatkozó információk a Módszertani Útmutató II. dokumentumban foglaltakkal összhangban a magyar terminológia szerint az alábbiak: 3.1. Indexálás az engedélyes indokolt működési költségeinek (MK) meghatározásához 2

3 Mivel a költségek a gázév során folyamatosan merülnek fel, ezért a Hivatal a költségeket a díjalkalmazási időszak közepére indexálja. Az induló díj megállapítása során a Hivatal a évi költségeket június 30-i árszintűnek tekintette, az induló díj alkalmazásakor pedig a január 1-jétől október 31-ig tartó díjidőszak közepe május 15-e volt. Az index-szel a Hivatal minden esetben a január 1-jétől hatályos díjak alapjául meghatározott működési költségeket szorozza meg: MK tárgyév = MK induló (1 + index_mk i ) Az indexálásra, azaz a költségek időbeli változásának figyelembevételére a Hivatal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) (márciusi) Inflációs jelentés című kiadványában publikált, nyilvánosan elérhető inflációs mutatókból (MNB infláció ) számított láncindexet alkalmazza. A Hivatal a számítások során a tárgyévet érintő inflációs mutatókat időarányosan veszi figyelembe, ezzel összességében lefedve a május 15-étől (első díjmegállapítási időszak közepe) a tárgyév közepéig tartó időszakot (minden év március 31-e), ugyanakkor a tárgyévet megelőző gázévre a díjmegállapításnál előrejelzésként figyelembe vett inflációs mutatót a tárgyévi inflációs láncindex (index_mk i ) meghatározásakor a tény inflációs mutatóval (MNB infláció_tény_i ) helyettesíti. Amennyiben az MNB által kiadott inflációs mutató (MNB infláció ) évenként meghaladja a Hivatal által az egyes díjmegállapítási időszakokra a szállításirendszerüzemeltetőre meghatározott hatékonyságjavulási elvárás (k) %-ban kifejezett értékét, akkor a Hivatal az inflációs láncindex (index_mk i ) számítása során az MNB infláció k értékének megfelelő, korrigált inflációs mutatót veszi figyelembe. Amennyiben MNB infláció k, akkor nem kerül sor az elismert költségtömeg módosítására, mivel a Hivatal legfeljebb k mértékének megfelelő hatékonyságjavulással számol. Az index_mk i meghatározására vonatkozó számítások részletes bemutatását az 3. sz. melléklet tartalmazza. A rendszeres díjkorrekciók alkalmával a nyomásfokozás, a gázfelhasználás ideértve a 3.6 pont szerinti elszámolási különbözetet is és az egyéb üzemeltetési költségek, valamint az engedélyesek 3.11 szerinti, az ott bemutatott módszertan alapján újraszámított működési költségei nem tárgyai a jelen pontban leírt indexálásnak. 3

4 3.2. Jogszabályváltozásból fakadó új feladatok többletköltségeinek figyelembevétele az engedélyes indokolt működési költségeit érintően A díjmegállapítás keretében a Hivatal az engedélyes által a tárgyév kezdetét megelőző március 31-ig bemutatott információk alapján, az árszabályozási ciklus hosszának és a felmerülés periodicitásának figyelembevételével utólag elismerheti azon a tárgyév kezdetét megelőző március 31-ig ténylegesen felmerült működési költségeket (MK extra ), amelyek jogszabályi kötelezettségből fakadóan keletkeztek, korábban nem kerültek figyelembevételre és egyértelműen az adott engedélyesi tevékenységhez rendelhetőek. Az árszabályozási cikluson belül elismert költségek indexálása nem az induló díj alapjául szolgáló költségtömeggel együtt történik, hanem az alábbi módosított index alkalmazásával: 1 + index_mk tárgyév MK extra_tárgyév = MK extra 1 + index_mk elismerés gázéve Az index_mk i meghatározására vonatkozó számítások részletes bemutatását az 3. sz. melléklet tartalmazza Indexálás az engedélyes szabályozás szerinti eszközértékének (RAB), értékcsökkenésének (ÉCS) és tőkeköltségének (TK) meghatározásához A évi eszköz-felülvizsgálat az engedélyesek eszközeinek december 31-i értékének megállapítására irányult. Az induló díj január 1. és szeptember 30. között alkalmazandó, ezért a Hivatal az időszak közepére (2017. május 15.) indexálta azokat. Ennek megfelelően a Hivatal a rendszeres díjmegállapítás során is az időszak közepére indexálja az eszközök értékét. Az index-szel a Hivatal minden esetben a január 1-jétől hatályos díjak megállapításához meghatározott május 15-i árszintre indexált tőkeköltséget és amortizációs költséget szorozza meg: ÉCS tárgyév = ÉCS induló (1 + index_tk i ) TK tárgyév = TK induló (1 + index_tk i ) Az indexálásra, azaz a költségek időbeli változásának figyelembevételére a Hivatal a Magyar Nemzeti Bank (márciusi) Inflációs jelentés című kiadványában publikált, nyilvánosan elérhető inflációs mutatókból (MNB infláció ) számított láncindexet alkalmazza. A Hivatal a számítások során a tárgyévet érintő inflációs mutatókat időarányosan veszi figyelembe, ezzel összességében lefedve a május 15-étől (első díjmegállapítási időszak közepe) a tárgyév közepéig (minden év március 31-e) tartó időszakot, ugyanakkor a tárgyévet megelőző gázévre a díjmegállapításnál 4

5 előrejelzésként figyelembe vett inflációs mutatót a tárgyévi inflációs láncindex (index_tk i ) meghatározásakor a tény inflációs mutatóval (MNB infláció_tény_i ) helyettesíti. Az index_tk i meghatározására vonatkozó számítások részletes bemutatását az 3. sz. melléklet tartalmazza Többletkötelezettséget eredményező, jogszabály, vagy szabályozási dokumentum 1 változásából fakadó beruházások figyelembevétele az engedélyes szabályozás szerinti eszközértékét (RAB), értékcsökkenését (ÉCS) és tőkeköltségét (TK) érintően A rendszeres díjmegállapítás során azon az induló díj elismert költsége számításának alapjául szolgáló eszközértékben nem szereplő, a tárgyévet megelőzően március 31-ig a Hivatalnak bemutatott új beruházás, amely jogszabályi, vagy szabályozási dokumentumban szereplő kötelezettség teljesítéséből fakad. Az alkalmazott módszer lépései: a) Első lépésben a Hivatal megvizsgálja a tárgyévet megelőző március 31- ig történt az indokolt költség számításának alapjául szolgáló eszközértékben figyelembe nem vett tényleges aktiválásokat és azok finanszírozási hátterét. b) Második lépésben a Hivatal számszerűsíti az a) pont szerint korrigált aktiválási érték és a beruházáshoz kapcsolódóan kapott egyéb idegen források 2 különbségét (RAB korrekció ). A b) pont szerinti értékből a Hivatal az alábbiak szerint számítja az eszközhöz kapcsolódó addicionálisan elismert költségek (értékcsökkenés [ÉCS], tőkeköltség [TK]) mértékét: i. az értékcsökkenést érintően: a b) pont szerinti értékből a költségfelülvizsgálat során alkalmazott elvek szerint számolódik, ii. a tőkeköltséget érintően: a b) pont szerinti érték szorozva az induló díjak meghatározása során figyelembe vett hozamtényezővel (TH). TK korrekció = RAB korrekció * TH A TH értéke a szállítási rendszerüzemeltető esetében: 4,620%. A bruttó eszközérték meghatározása úgy történik, hogy a tárgyévet megelőző évre figyelembe vett bruttó eszközértékhez a Hivatal hozzáadja a b) pont szerinti eszközértéket. 1 Szabályozási dokumentum különösen az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat és a GET 82. (2) bekezdés e) pontja szerinti Tízéves fejlesztési terv 2 Kivéve a hitel és a hálózatkiváltások miatt térítésmentesen átvett eszközök értéke, de figyelembe veendő a csatlakozási díjakból finanszírozott, valamint térítésmentesen átvett eszközök értéke. 5

6 3.5. Értékcsökkenés és tőkeköltség Az értékcsökkenés és a tőkeköltség tárgyévre elismert összegét a Hivatal úgy határozza meg, hogy a) első lépésben az induló díjban elismert értékeket megszorozza az index_tk i inflációs láncindex-szel, b) második lépésben az árszabályozási cikluson belül az egyes gázévekre a 3.2. pont i. és ii. alpontja szerint számított tételeket megszorozza a figyelembevétel évétől releváns inflációs láncindexszel. 1 + index_tk tárgyév ÉCS extra_tárgyév = ÉCS extra 1 + index_tk elismerés gázéve 1 + index_tk tárgyév TK extra_tárgyév = TK extra 1 + index_tk elismerés gázéve c) harmadik lépésben összeadja az a) és b) pontok értékét. Az index_tk i meghatározására vonatkozó számítások részletes bemutatását az 3. sz. melléklet tartalmazza Elszámolási különbözet A szállítási rendszerüzemeltető elszámolási különbözetének tárgyévre elismert értéke a következő lépések szerint kerül számszerűsítésre: a) Az árszabályozási ciklus egyes éveire vonatkozó rendszeres díjmegállapítás során az elszámolási különbözet (Ft) számításához a évi induló díj meghatározásának alapjául szolgáló költségekben elismert hálózati veszteség (mennyiség) kerül figyelembevételre. b) A tárgyévre elismert beszerzési ár a GET pontja alapján kiadott Felajánlási rendelet 3 szerinti nem fedezett földgázforrásra érvényes P aktuális import ár adott gázév hónapjaira vonatkozó, előrejelzett értékeinek 4 számtani átlagára. c) A tárgyévre elismert költség az a) és b) pont szerinti értékek szorzataként adódik A nyereség utólagos vizsgálata Az alkalmazott módszer két lépésből áll: 3 Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről 67/2016. (XII. 29.) NFM rendelet. 4 Az előrejelzés az érintett gázévet megelőző 2. negyedév 2. hónapjának napjain a oldalon Dutch TTF Gas Base Load Futures TTF néven közzétett, tárgyhónapra vonatkozó Settlement Price + spread (1,05 EUR/MWh) értékeinek számtani átlagaként adódik, a számolást megelőző hónap utolsó 5 banki napjára vonatkozó hivatalos MNB napi EURHUF (tény) árfolyamainak számtani átlagával Ft/kWh-ra átszámítva. 6

7 a) A Hivatal először megképezi a tárgyévet megelőző évre az érintett társaságokra külön-külön a 4. sz. melléklet szerint számított nyereségkorlát (NYK), valamint az auditált éves beszámolóban az engedélyes tevékenységre kimutatott üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) különbségét. b) Amennyiben az a) pont szerinti különbség negatív (a nyereségkorlátot meghaladó többlet eredmény került realizálásra), akkor a különbség felét (MFtban) a Hivatal az adatok rendelkezésre állását követően a díjszámításkor elismert költséget csökkentő korrekcióként veheti figyelembe (NYV) Díjszámítási hibák A díjak számítása során felmerült számítási hibák helyesbítésének lépései: a) A számítási hibaként azonosított tétel előremutató kezelése - a jogosultság felmerülésének időpontjától - a Módszertani Útmutató II. dokumentum vonatkozó fejezeteiben foglaltaknak megfelelően történik. b) A számítási hibából eredő múltra vonatkozó elszámolás egyszeri korrekciós tételként valósul meg Az árbevételigény korrekciója A Keretrendelet 5 alapján tekintettel az előző rendszeres díjmegállapítás során el nem számolt tételekre korrekciós tételként veendők figyelembe: a) a gázévben beszedett pótdíjak és aukciós bevételek, tekintettel az el nem számolt időszak tételeire (indokolt költség csökkentő tétel), b) a nyereségkorlát túllépés miatti többletnyereségnek az 3.7 pont szerint megállapított összege (NYV) (indokolt költség csökkentő tétel), c) a tárgyévet megelőző, tényadatokkal lezárt elszámolással érintett időszakra elismert beszerzési ár és az ugyanezen időszakra vonatkozó tényleges beszerzési árként elismert ár 6 eltéréséből adódó korrekció, d) a számítási hibák miatti korrekció. További korrekciós tételként vehető figyelembe a díjstruktúra változását eredményező jelentős szabályozásbeli változásból fakadó, a tárgyévet megelőző gázévben keletkezett hiány vagy többlet egyszeri korrekciója. A hiány vagy többlet a 5 A földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és a csatlakozási díjak meghatározásának keretszabályairól szóló 8/2016. (X. 13.) MEKH rendelet. 6 A tárgyévet megelőző, tényadatokkal lezárt elszámolással érintett időszakra a tényleges beszerzési árként elismert ár meghatározása során a P aktuális import ár a földgázellátásról szóló évi XL. törvény pontja alapján kiadott Felajánlási rendelet szerinti nem fedezett földgázforrásra érvényes P aktuális import ár tárgy gázév hónapjaira érvényes, rendelet szerint számított értéke. 7

8 tárgyévet megelőző évre vonatkozó díjmegállapításhoz figyelembe vett becsült és tény naturália adat eltéréséből fakad. A Hivatal a korrekciót több gázévre megbontva is végrehajthatja A díjszámítás során használt (árszabályozási) mennyiségi és naturália adatok A szállítási rendszerüzemeltetési díj elemeinek számszerűsítéséhez a következő fajta a tényleges díjfizetésnél is alapul vett mennyiségi jellemzők meghatározása szükséges: - a Keretrendelet 13. (2) bekezdése szerinti mennyiségi adat a szállítási forgalmi díj esetén a szállított mennyiség (MWh), - a Keretrendelet 13. (2) bekezdése szerinti naturália a szállítási kapacitásdíj esetén az egyes betáplálási és kiadási pont típusok szerinti lekötött kapacitás (kwh/h/év), - a Keretrendelet 13. (2) bekezdése szerinti mennyiségi adat a szagosítási díj esetén a szagosítással érintett mennyiség (MWh). A Hivatal a Keretrendelet 13. (2) bekezdése szerint vizsgálja az egyes évek változásait és indokolt esetben módosítja az induló díj számítása során figyelembe vett szállított mennyiség értékét. Ha nem indokolt a szállított mennyiség módosítása, akkor az induló díj meghatározása során alkalmazott érték változatlanul alkalmazandó. A szállítási mennyiségen belül a hőmérsékletkorrekció úgy alkalmazandó, hogy a földgázelosztással érintett mennyiség tekintetében a tény érték helyett a földgázelosztási díj megállapításához számszerűsített hőmérsékletkorrigált érték kerül figyelembevételre. A díj számításánál figyelembeveendő kapacitáslekötések meghatározásához a Hivatal kiindulási alapként a díjszámítás időpontját megelőző utolsó lezárt gázévben, ( hónap) szerződésben lekötött kapacitások évesített, összesített értékét vizsgálja meg. Az évesítés során a Hivatal figyelemmel van az egyes szezonális faktorokra és a megszakíthatóságra, valamint azon rendszerhasználók sajátosságaira, amelyeknél a nem téli fogyasztási időszakban történő vételezés meghaladja a téli időszakit ( szezonális fogyasztás ). A Hivatal az egy entry-exit zónát alkotó hazai földgázszállítási rendszer és a díjszámítás részletezettsége végett az alábbi külön betáplálási és kiadási pontcsoportok szerint határozza meg a lekötött kapacitások árszabályozás szerinti mértékét: - betáplálási pontok esetén: o import betáplálási pontok, o hazai termelés betáplálási pontjai, o földgáztárolók szállítói betáplálási pontjai. - kiadási pontok, amelyek közül a keverőköri kiadási pont külön kerül figyelembevételre. 8

9 A szagosítással érintett mennyiséget a Hivatal a díjmegállapítást megelőző naptári év szagosítással érintett tény mennyisége alapján állapítja meg. A Hivatal a kapacitások és a mennyiségek (a továbbiakban együtt: teljesítményérték) tekintetében a Keretrendelet 13. (2) bekezdése alapján a kereskedelmi üzemben nem, vagy túlnyomó többségében ki nem használt rendszerek (a továbbiakban: kihasználatlan rendszerek) esetén az induló díjban figyelembe vett teljesítményértékeket módosíthatja, amennyiben a díjszámítás időpontját megelőző utolsó lezárt gázévben ( hónap) a kihasználatlan rendszereken kereskedelmi szállítás történt. Amennyiben ezeken a rendszereken kereskedelmi szállítás nem vagy kis mértékben történt, úgy a Hivatal az induló díjban meghatározott teljesítményértékeket veszi figyelembe. A Hivatal az Áralkalmazási rendelet a szerinti szezonális kapacitásokat a kiadási ponti kapacitások között veszi figyelembe. Az alaprendszer vonatkozásában az összekötő vezetékek használatából az összekötő vezetékeken adódó teljesítményértékeket a Hivatal nem veszi figyelembe. A mennyiségi adatok meghatározása során figyelemmel kell lenni az indokolt árbevételigényben elismert mennyiségarányos költségek korrekciójára is olyan módon, hogy ezen költségek változásának mértéke kerüljön rávetítésre a mennyiségi adatokra is A mennyiségarányos költségek közül a nyomásfokozás, a gázfelhasználás és az egyéb üzemeltetési költségek A nyomásfokozás költségét, a gázfelhasználás költségét és az egyéb mennyiségarányos üzemeltetési költségeket a rendszeres díjmegállapítás alkalmával az induló díj számításakor alkalmazott, tény szállított mennyiségen és tény költségen alapuló módszertan szerint újra kell számolni. A számítás során tekintettel kell lenni az induló díjak megállapításánál alkalmazott mennyiség és a rendszeres díjmegállapítás során figyelembe vett mennyiség, illetve a saját gázfelhasználás esetén az elszámolási különbözetnél alkalmazott földgázár változására. A Hivatal a saját gázfelhasználás árának meghatározása során megvizsgálja az adó jellegű tételek indokoltságát. 3.. Szagosítás 7 A földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak, valamint a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályairól szóló 11/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet. 9

10 A szagosítás költségének a rendszeres díjmegállapítás alkalmával történő korrekciója során a szagosító anyag beszerzési árának, a szagosítási normának és a szagosított földgáz mennyiségének változása kerül figyelembevételre. A szagosításhoz kapcsolódó egyéb működési költségek a 3.1. pont szerint indexálásra kerülnek A díjelemek számszerűsítése A szállítási kapacitásdíjak az induló díjak megállapításakor használt, korrigált állandó (forgalomfüggetlen) költségek és az évesített kapacitások hányadosaként adódnak. A kapacitások megállapításakor a Hivatal pontcsoportok vagy pontok szerinti ösztönzőket alkalmazhat, melynek mértékét indokolt esetben az árszabályozási cikluson belül módosíthatja. A szállítási forgalmi díj az induló díjak megállapításakor használt, korrigált forgalomfüggő költség és a szállított mennyiség hányadosaként adódik. A szagosítási díj az induló díjak megállapításakor használt, korrigált költségek és a szagosítással érintett mennyiség hányadosaként adódik. Megjegyzés: A Publikációs dokumentum 3. pontja szerinti szabályok nem vonatkoznak a meglévő hosszú távú szerződésekre cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (1): a szabályozott eszközérték részét képező eszköztípusok és azok összesített értéke Az értékelés alá vont eszközök esetén a főbb eszközcsoportok: - nagynyomású földgázszállító vezetékek - kompresszorállomások - kompresszor gépegységek - csomópontok - gázátadó állomások - egyéb technológia (szakaszoló, leágazó, görényváltó állomás, mérőállomás) - fizikai hírközlési eszközök (vezetékek, switchek) - vezetékkészlet - szolgalmi jog - szagosítási technológia Az egyéb, újraértékeléssel (lásd részletesen jelen dokumentum 6.2. pontja) nem érintett eszközök esetében mint például szoftverek, informatikai (IT) és egyéb eszközök a szabályozás a rendelkezésre álló számviteli adat alapján határozta meg a figyelembe vett szabályozási eszközértéket. 10

11 A 2017/18-as gázév szállítási rendszerüzemeltetési díjai MFt nettó szabályozási eszközérték árszabályozás szerinti értékcsökkenésére (lásd: jelen dokumentum 6.4. pont) és megtérülésére (lásd: jelen dokumentum 5. pont) biztosítanak fedezetet. Megjegyzés #1: Az értékelés alá nem vont eszközök a fentiektől eltérő módon kerültek meghatározásra. A szabályozás szerinti RAB (és ÉCS) meghatározásakor a csatlakozási díjakból, vagy hálózatfejlesztésre adott, vissza nem térítendő támogatásból megvalósult eszközökre a szállítási rendszerüzemeltetési díjak nem adnak fedezetet. Megjegyzés #2: A fenti érték nem tartalmazza a meglévő hosszú távú szerződések eszközértékét. Megjegyzés #3: Az eszközérték meghatározásának részleteit a 6. pont tartalmazza cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (2): a tőkeköltség és kiszámításának módszertana A szállítási rendszerüzemeltetési díjak meghatározásakor figyelembe vett tőkeköltség kiszámításának módszertanát a 4. sz. melléklet tartalmazza. A szállítási rendszerüzemeltetési díjak meghatározásakor figyelembe vett tőkeköltség hozamtényezője: 4,62% A tőkeköltség a - 4. pont szerinti - szabályozott eszközérték és a tőkeköltség hozamtényezőjének szorzata, értéke: MFt. Megjegyzés: A fenti érték meghatározása során a meglévő hosszú távú szerződések nem kerültek figyelembevételre cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (3): a tőkeköltségek Ezen pont tekintetében a network code által megfogalmazott tőkeköltségek alatt mind a tőke hozamát, mind az eszközök értékcsökkenését szerepelteti a Hivatal Az eszközök induló értékének meghatározására szolgáló módszerek Az eszközök árszabályozási periódusra vonatkozó induló értékének meghatározása során szétválasztásra kerültek az eszközök aszerint, hogy értéküket átértékeléssel 11

12 érdemes meghatározni vagy sem, vagyis az átértékelés ad reálisabb képet az eszközről vagy a számviteli érték. Azon eszközöknél vagy eszközcsoportoknál, melyeknél nem szükséges az átértékelés, az indokoltsági vizsgálatot követően számviteli érték alapján került megállapításra az eszközök elfogadott értéke. Az átértékelés alá vont eszközök esetében egy újraelőállítási érték meghatározására szolgáló módszertan került kiválasztásra a szabályozási eszközérték és az értékcsökkenés megállapítása érdekében. A módszertanra vonatkozó döntés alapján a nettó eszköz alapú értékelés szerint került meghatározásra az elfogadott eszközérték Az eszközök újraértékelésére szolgáló módszertanok A nettó eszközalapú értékelés az engedélyes leltárából kiindulva, a műszaki paraméterek, az eszköz története és a piaci árszínvonal figyelembevételével állapítja meg az adott eszköz értékét. Az értékelt eszközök köre túlnyomó részt a befektetett tárgyi eszközök közé tartozik. Az eszközök jelenértékének megállapítására szolgáló metodikák közül a folyamatos üzemelést ( going concern ) feltételező megközelítés alapján került meghatározásra az eszközérték átértékelés alá vont része. A going concern alapján történő vagyonértékelés abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalat az eszközöket hosszú távon is a jelenlegi célra fogja használni. Ennek megfelelően az érték megállapítása arra irányul, hogy az adott felhasználás szempontjából, az adott eszköz jelenleg milyen piaci értéket képvisel. A jelenérték megállapítása két lépésben történt, először megállapításra került az adott eszköz újraelőállítási (egység)költsége, majd - az eszközök karakterisztikájára tekintettel - ebből került levezetésre a jelen(legi) érték. Az újraelőállítási költség az adott vagyontárgy előállítására, helyszínre szállítására, felszerelésére, üzembe helyezésére és próbaüzemelésére vonatkozó összes költségének figyelembevételével történt. A jelenérték levezetése nem kizárólagosan a számviteli amortizáció alapján készült el, hanem az eszköz történetét alapul véve, amely során figyelembe kellett venni az esetleges haváriák, meghibásodások, javítások, felújítások, rekonstrukciók és cserék történetét, és ezek kihatását az értékre, továbbá a fizikai elhasználódást és az erkölcsi avulást. Ennek megállapítása során a vizsgálat tekintettel volt az eszközök történetére vonatkozóan rendelkezésre álló adatokra.

13 A nagy elemszámú eszközlista miatt a vagyonértékelés módosított ABC elemzés szerint történt. E szerint a nagy értékű vagyontárgyak tételesen, míg az eszközcsoportra megállapított küszöbértéket nem meghaladó vagyontárgyak összevontan, vagy egységes számítási elv szerint csoportszinten összevontan kerültek értékelésre. A nettó eszköz alapú módszer (költség módszer) abból a feltételezésből indul ki, hogy az eszköz helyettesítési ára annak ismételt megépítésekor jelentkező költségekkel egyenlő. Az alkalmazott módszertan a használati érték, más néven a méltányos piaci érték módszere, amely az újraelőállítási költséget csökkenti az eszköz elhasználódásának mértékével. A módszer nem vizsgálja a jövedelemtermelő képességet és az eszköz keresleti és kínálati viszonyait. A módszer bevett értékelési eljárás a szállítási rendszerüzemeltetők eszközértékének meghatározása során A 20 évnél régebbi eszközök elemzési lehetőségei és módszere, a kihasználatlan eszközök Szakértői vizsgálat alapján a 20 évnél idősebb eszközök kiemelt kezelésére nem volt szükség, a dokumentációk kellő mértékű rendelkezésre állása miatt a 6.2. pont szerinti módszertan alkalmazható volt az eszközök körén. A kihasználatlan eszközök esetén a szakértő átértékelést nem alkalmazott, az eszközérték megállapítására a számviteli adatok alapján került sor Az újraelőállítási költség (értékek) meghatározásának további specifikumai Az újraelőállítási költség az a becsült költség, amellyel az értékelt eszköz pontos másolata vagy másodpéldánya, folyó árakon, az értékelés időpontjában, ugyanazon anyagok, alkatrészek, mérnöki előírások, gyártási szabványok, tervek, elrendezés és munkaminőség felhasználásával elkészíthető. A reprodukált eszköz megtestesíti a vizsgált vagyontárgy valamennyi hiányosságát, előnyeit és avulásait. A szakértői vizsgálat során olyan hatékonysági változások csökkentő hatása nem került figyelembevételre, mely alapján a mai technológiával egy kedvezőbb, olcsóbb műszaki megoldással helyettesíthető az adott eszköz, de azok a többletráfordítások sem kerültek figyelembevételre, amelyeket a mai technológia a beruházás tényleges megvalósításakor érvényes állapothoz képest indokolna Az eszközérték alakulásának magyarázata 13

14 A Hivatal az eszközérték meghatározása során a fentiek szerinti módszertanokat tekintette irányadónak. A módszerek eredményeinek vizsgálata során, illetve a kapott eredmények alátámasztása érdekében tekintettel volt az engedélyesek számviteli értékeire, illetve a korábbi szabályozási periódusokban meghatározott eszközérték és értékcsökkenés mértékére. A vizsgált időszakban a szállítási rendszerüzemeltetői engedélyesek tény beruházási és értékcsökkenési adatai alapján korrigált szabályozási eszközérték alátámasztotta a Hivatal által megállapított, januári induló eszközértéket. Ezen utóbbi érték tekinthető a 2017/18-as gázévre vonatkozó adat alapjának. A szabályozás a os periódusban nem tartalmazott külön ösztönzőt a hálózatfejlesztési beruházásokra, ezt a megkülönböztetés-mentességet a évi induló díjakra vonatkozó szabályozás is tartalmazta Értékcsökkenési leírási időszakok és összegek eszköztípusonként Az értékcsökkenés mértékének meghatározása A földgáz rendszerüzemeltetők indokolt költségeinek meghatározása (a továbbiakban: Módszertani Útmutató) című szabályozási dokumentum B5. fejezete alapján, az alábbiak szerint történt. Az elismerendő amortizációs költségek mértéke az újraelőállítási érték és a gazdaságilag hasznos élettartam hányadosaként állt elő. A vagyonértékeléshez hasonlóan azon eszközök kerültek figyelembevételre az amortizáció megállapításánál, melyek még a gazdaságilag hasznos élettartamon belül vannak, mert a gazdaságilag hasznos élettartamon túli eszközök pótlására már megképződött a fedezet, és a fedezet elszámolása ismételten nem indokolt. A Hivatal az egyéb, átértékelés alá nem vont eszközök értékcsökkenését a szállítási rendszerüzemeltetők számviteli kimutatásaiból kiindulva határozta meg. A gazdaságilag hasznos élettartam az egyes eszközök esetében: Megnevezés Hasznos élettartam év Távvezetékek 50 Épület 50 Gépészet 30 Kompresszor gépegységek 20 Gázátadó állomások 30 Egyéb technológia - gépészet 30 Szolgalmi jog 50 Céltámogatás 33 14

15 Szagosítási technológia 20 Szagosítás tartályok 10 Hírközlőhálózat vezetékei 25 A 2017/18-as gázév szállítási rendszerüzemeltetési díjai MFt értékcsökkenésre nyújtanak fedezetet. A szabályozás szerinti eszközértéket jelen dokumentum 4. pontja tartalmazza cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (4): működési költségek A 2017/18-as gázév szállítási rendszerüzemeltetési díjai MFt működési költségre nyújtanak fedezetet. Megjegyzés: A fenti érték nem tartalmazza a meglévő hosszú távú szerződések működési költségét cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (5): ösztönző mechanizmusok és hatékonysági célok A magyar szabályozás az alábbi célokat és ösztönzési mechanizmusokat fogalmazza meg a szállítási rendszerüzemeltetési díjak árszabályozásával kapcsolatban A földgáz-szabályozás az alábbi célokat fogalmazza meg általánosságban az árszámítással kapcsolatban: A GET rendelkezése értelmében a rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid- és hosszútávon gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze A rendszerhasználó és rendszerüzemeltető közötti kockázatmegosztás kezelésére a Keretrendelet az alábbi szempontokat fogalmazza meg: Az árszabályozási cikluson belül a rendszeres ármegállapítás minden naptári év október 1-jei hatályba léptetéssel történik. A rendszerhasználati díjakat az aktualizált indokolt költségek és a földgáz mennyiségi és naturália adatok hányadosaként kell számítani. 15

16 Az induló díjak megállapítása során a figyelembevételre kerülő kapacitás-lekötések mértékéről az érintettek érdekeire tekintettel, mérlegeléssel kell dönteni olyan módon, hogy a fizikai és a lekötött kapacitás eltéréséből fakadó kockázatot meg kell osztani a rendszerüzemeltető és a felhasználó között. A rendszeres ármegállapítás során figyelemmel kell lenni a megelőző időszakra megállapított díjak szintjére és szerkezetére, valamint a legutolsó rendelkezésre álló naturália és mennyiségi adatokra. A rendszeres ármegállapítás során a figyelembe vehető kapacitáslekötések mértékéről az érintettek érdekeire tekintettel, mérlegeléssel kell dönteni olyan módon, hogy a fizikai és a lekötött kapacitás eltéréséből fakadó kockázatot meg kell osztani a rendszerüzemeltető és a felhasználó között. A mennyiségi változásokból fakadó kockázatok csökkentése érdekében az árszabályozási ciklus első évét követő évek díjtételeit az ármegállapítással érintett évet megelőző év tényleges mennyiségi adataira, vagy a tény adatok alapján számított hőmérséklet korrigált mennyiségre alapozva, az induló díjak megállapítása során figyelembe vett és az árszabályozási időszak további időszakára várható tendenciákra, valamint az indokolt árbevételigényben elismert mennyiségarányos költségek változására is figyelemmel kell megállapítani Hatékonyságjavulási elvárás: A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési díjak megállapítása során a Módszertani Útmutató II. dokumentumban foglaltak szerint az engedélyesek indokolt működési költségeinek megállapításakor százalékos értékben meghatározott ún. hatékonyságjavulási elvárást alkalmaz. A hatékonyságnövelési elvárás a költségek árszabályozás által elvárt, feltételezett csökkenését fejezi ki, melynek mértéke az árszabályozási ciklus során az alkalmazás előtt meghirdetésre kerül. A hatékonyságnövelési elvárás figyelembevételére az indexálással együtt, azaz a költségek növelése mellett kerül sor Az inflációs index meghatározásának részletei: A költségek időbeli változásának figyelembevételére a Hivatal a Magyar Nemzeti Bank (márciusi) Inflációs jelentés című kiadványában publikált, nyilvánosan elérhető inflációs mutatókból (MNB infláció ) számított láncindexet alkalmazza. A Hivatal a számítások során a tárgyévet érintő inflációs mutatókat időarányosan veszi figyelembe, ezzel összességében lefedve a május 15-étől (első díjmegállapítási időszak közepe) a tárgyév közepéig tartó időszakot (minden év március 31-e), ugyanakkor a tárgyévet megelőző gázévre a díjmegállapításnál előrejelzésként figyelembe vett inflációs mutatót a tárgyévi inflációs láncindex (index_mk i ) meghatározásakor a tény inflációs mutatóval (MNB infláció_tény_i ) helyettesíti. 16

17 Amennyiben az MNB által kiadott inflációs mutató (MNB infláció ) évenként meghaladja a Hivatal által az egyes díj-megállapítási időszakokra engedélyes-típusonként meghatározott hatékonyságjavulási elvárás (k) %-ban kifejezett értékét, akkor a Hivatal az inflációs láncindex (index_mk i ) számítása során az MNB infláció k értékének megfelelő, korrigált inflációs mutatót veszi figyelembe. Amennyiben MNB infláció k, akkor nem kerül sor az elismert költségtömeg módosítására, mivel a Hivatal legfeljebb k mértékének megfelelő hatékonyságjavulással számol A nyereség utólagos vizsgálata: Az árszabályozás a tárgyévi rendszeres ármegállapítás során vizsgálja az engedélyes által a tárgyévet megelőzően a szabályozott tevékenységéből realizált üzemi (üzleti) eredményének és az adott naptári évre a megfelelő korrekciós értékekkel számított szabályozás szerinti megtérülésnek (szabályozás szerinti eszközérték és hozamtényező szorzata) viszonyát. Amennyiben a számviteli érték meghaladja a szabályozás szerintit, a különbség (fele) elvonásra kerül. Az alkalmazott módszer két lépésből áll: a) A Hivatal először megképezi a tárgyévet megelőző évre az érintett társaságokra külön-külön a 4. sz. melléklet szerint számított nyereségkorlát (NYK), valamint az auditált éves beszámolóban az engedélyes tevékenységre kimutatott üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) különbségét. b) Amennyiben az a) pont szerinti különbség negatív (többlet eredmény került realizálásra), akkor a különbség felét (MFt-ban) a Hivatal az adatok rendelkezésre állását követő díjszámításkor elismert költség csökkentő korrekcióként veheti figyelembe (NYV). Megjegyzés: A fenti módszertanok nem vonatkoznak a meglévő hosszú távú szerződések költségeire és árbevételére cikk (1) bekezdés b) pont iii. alpont (6): inflációs mutatók Az egyes inflációs mutatók kiszámítási módja és értéke: 17

18 9.1. A működési költségekre vonatkozó 2017/2018-as gázévre érvényes inflációs mutató a 3. sz. mellékletben szereplő képlet alapján a következők szerint került kiszámításra: 2,6 1,5 index_mk = ( ) 7,5 + ( 3 1,5 ) 3 = 1, 06% MK 2017/18 = MK induló (1 + 0,0106) Az indexálással érintett költségsorok: Üzemeltetési költségek (ide értve a nyomásfokozás költségét is) Üzletág irányítás Egyéb bevételek egyéb ráfordítások szaldója 9.2. A tőkeköltségre és értékcsökkenési leírásra vonatkozó 2017/2018-as gázévre érvényes inflációs mutató a 3. sz. mellékletben szereplő képlet alapján a következők szerint került kiszámításra: index_tk = (( 2,6 ) 7,5 + ( 3 ) 3) 0,6 = 1, 43% ÉCS 2017/18 = ÉCS induló (1 + 0,0143) Az indexálással érintett költségsor: Értékcsökkenési leírás Megjegyzés: A fenti értékek nem vonatkoznak a meglévő hosszú távú szerződések költségeire és díjaira cikk (1) bekezdés b) pont iv. alpont: szállítási szolgáltatásból származó bevétel A szállítási rendszerüzemeltetők évi bevétele (amely a szállítási kapacitásdíjból, a szállítási forgalmi díjból és a szagosítási díjból származó bevételt foglalja magába): 63,247 MFt. 18

19 1. számú melléklet 19

20 20

21 2. számú melléklet 21

22 22

23 23

24 24

25 3. számú melléklet Az inflációs láncindex meghatározása I. Működési költségek A 2017/2018-as gázévre: ahol: index_mk = ( MNB infláció k becs 2017 ) 7,5 + ( MNB infláció k becs 2018 ) 3 index_mk gázévre (%) MNB infláció_becs2017 a működési költségekre vonatkozó inflációs mutató a 2017/2018-as a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2018 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) k a III.2.1 pont szerinti hatékonyságjavulási elvárás (%) A 2018/2019-es gázévre: MNB infláció_tény2017 infláció tény2017 k index_mk = 7,5 + (MNB infláció_becs2018 k) + ( MNB infláció k becs 2019 ) 3 ahol: index_mk gázévre (%) MNB infláció_tény2017 a működési költségekre vonatkozó inflációs mutató a 2018/2019-es a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2018 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2019 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) k a III.2.1 pont szerinti hatékonyságjavulási elvárás (%) A 2019/2020-as gázévre: MNB inflációtény2017 k index_mk = ( ) 7,5 + (MNB infláció_tény2018 k) 25

26 ahol: index_mk gázévre (%) MNB infláció_tény2017 +(MNB infláció_becs2019 k) + ( MNB infláció_becs 2020 k ) 3 a működési költségekre vonatkozó inflációs mutató a 2019/2020-as a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_tény2018 kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2019 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_becs2020 kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) k a III.2.1 pont szerinti hatékonyságjavulási elvárás (%) A október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra: ahol: MNB inflációtény2017 k index_mk 2020 = ( ) 7,5 + (MNB infláció_tény2018 k) +(MNB infláció_tény2019 k) + ( MNB infláció_becs 2020 k ) 10,5 index_mk 2020 a működési költségekre vonatkozó inflációs mutató a október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra (%) MNB infláció_tény2017 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_tény2018 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_tény2019 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2020 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) k a III.2.1 pont szerinti hatékonyságjavulási elvárás (%) II. Szabályozás szerinti eszközérték, értékcsökkenés A 2017/2018-as gázévre: ahol: index_tk = (( MNB inflációtény2017 ) 7,5 + ( MNB infláció becs 2018 ) 3 ) 0,6 26

27 index_tk (%) MNB infláció_becs2017 az eszközértékre vonatkozó inflációs mutató a 2017/2018-as gázévre a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_becs2018 kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) 0,6 korrekciós tényező: a beruházási árindex/fogyasztói árindex arányainak 15 éves átlaga A 2018/2019-es gázévre: ahol: index_tk (%) MNB infláció_tény2017 index_tk = (( MNB inflációtény ( MNB infláció becs 2019 ) 3) 0,6 ) 7,5 + MNB infláció_becs2018 az eszközértékre vonatkozó inflációs mutató a 2018/2019-es gázévre a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2018 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2019 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) A 2019/2020-as gázévre: ahol: index_tk (%) MNB infláció_tény2017 index_tk = (( MNB inflációtény2017 ) 7,5 + MNB infláció_tény2018 +MNB infláció_becs ( MNB infláció becs 2020 ) 3) 0,6 az eszközértékre vonatkozó inflációs mutató a 2019/2020-as gázévre a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_tény2018 kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2019 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2020 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) 27

28 A október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra: ahol: index_tk 2020 = (( MNB inflációtény2017 ) 7,5 + MNB infláció_tény2018 +MNB infláció_tény ( MNB infláció becs 2020 ) 10,5) 0,6 index_tk 2020 az eszközértékre vonatkozó inflációs mutató a október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra (%) MNB infláció_tény2017 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_tény2018 kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című MNB infláció_tény2019 kiadványában publikált évi tény inflációs mutató (%) MNB infláció_becs2020 a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi előrejelzett inflációs mutató (%) 28

29 4. számú melléklet A rendszerüzemeltetői engedélyesek engedélyköteles tevékenysége által szabadon elérhető nyereség felső korlátjának (NYK) számítása I. Minden egyes rendszerüzemeltető esetében az árszabályozási ciklus egyes éveire vonatkozóan: 2017-re: NYK = TK x (1 + MNB infl_2017 ) + TP 2018-ra: NYK = TK x (1 + MNB infl_2017 ) x (1 + MNB infl_2018 ) + TP 2019-re: NYK = TK x (1 + MNB infl_2017 ) x (1 + MNB infl_2018 ) x (1 + MNB infl_2019 ) + TP 2020-ra: NYK = TK x (1 + MNB infl_2017 ) x (1 + MNB infl_2018 ) x (1 + MNB infl_2019 ) x (1 + MNB infl_2020 )) + TP ahol: NYK: szabadon elérhető nyereségkorlát, TK: a szállítási rendszerüzemeltető hazai célú földgázszállítási és rendszerirányítási tevékenysége részére az induló díjak megállapításánál kalkulált tőkeköltségelem, amelynek kiszámítási módja a következő: TK = TIE i x TH ahol TIE i : a évi eszköz- és költség-felülvizsgálatba bevont rendszerüzemeltetői engedélyes azon év végi, valamint évben dokumentáltan aktiválásra kerülő tárgyi eszközeinek és immateriális javainak nettó értéke az összekötő-vezetékek értéke nélkül, amelyeket az eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján a Hivatal indokoltnak minősített, TH: a Hivatal által az induló díjak megállapítása során figyelembe vett reál hozamtényező, százalékban kifejezve (szállítási rendszerüzemeltető esetén: 4,620%). MNB infl_2017 : a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény infláció, százalékban kifejezve, MNB infl_2018 : a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény infláció, százalékban kifejezve, MNB infl_2019 : a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény infláció, százalékban kifejezve, MNB infl_2020 : a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentés című kiadványában publikált évi tény infláció, százalékban kifejezve, TP: a évi induló díjszámításban nem szerepeltetett, a 3.2 pont szerint figyelembe vett új beruházások, valamint a 3.9. pont d) alpont szerinti eszközök tőkeköltsége. 29

30 II. A szállítási rendszerüzemeltetők engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető évi nyereségkorlát (NYK) kiszámítására 2017-ben az alábbi képlet alkalmazandó az adott társaságra: 2016-ra: NYK = TK 2016 x 1,018 + TP ahol: NYK: a évi szabadon elérhető nyereségkorlát, TK 2016 : az adott hatósági áras engedélyes adott tevékenységére kalkulált súlyozott tőkeköltségelem számítási módja TK 2016 = TIE 2010 x [i x THSZ_B + (1-i) x TH SZ ] ahol: TIE 2010 : a évi eszköz- és költség-felülvizsgálatba bevont adott hatósági áras engedélyes azon év végi, valamint a évben dokumentáltan aktiválásra került tárgyi eszközeinek és immateriális javainak áprilisi árszintre átszámított (átértékelt) nettó értéke, a szállítási rendszerüzemeltető esetén az összekötő-vezetékek értéke nélkül, amelyeket a évi eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján a Hivatal indokoltnak minősített [meghatározásánál a hatósági áras engedélyes általános működését lehetővé tévő eszközök (például irodaház) értékének arányos részét is figyelembe vette], i: arányszám, amely a Hivatal részére megküldött, a nyereségkorlát számítással érintett évre vonatkozó összesített mennyiségi adatok és az azonos naptári évben az alaprendszeren szállított összes mennyiség alapján kerül kiszámításra, figyelemmel a földgázszállítók közötti kiegyenlítő mechanizmusra is, THSZ_B: az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátása mértékéig a tőkeköltség reál hozamtényezője 0%, TH SZ : a tőkeköltség reál hozamtényezője a szállítási rendszerüzemeltetők által végzett tevékenység esetében minden felhasználó ellátása tekintetében 8,78%. 1,018: a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet 3. melléklete pontjában található, 2016-ra vonatkozó képlet részeként számított árindex, TP: A évi induló díjakban nem szerepeltetett, az árszabályozásban december 31-ig figyelembe vett új beruházások tőkeköltsége. 30

31 5. számú melléklet A hozamtényező számításának módszertana I. A tőke hozama A tőkeköltség a beruházások végrehajtásához szükséges finanszírozási források költsége, amelyet a földgázipari engedélyesi tevékenység végzéséhez szükséges eszközökben lekötött tőke használatáért kell fizetnie a társaságoknak a tőketulajdonosok részére. A tőke használatáért fizetett díj és a tőke aránya a hozam. A tőkeköltség a saját tőke (amelyet a tulajdonosok biztosítanak a társaság részére) és az idegen tőke (amelyet a társaságok hitelezői biztosítanak az engedélyes tevékenység végzése érdekében) költségéből tevődik össze. A súlyozott átlagos tőkeköltség (weighted average cost of capital, WACC), mint az idegen tőke és a saját tőke elvárt hozamának súlyozott átlaga széles körben alkalmazott módszer az árszabályozási gyakorlatban a szabályozói eszközérték hozamtényezőjének meghatározására. A WACC alapformulája az alábbi: WACC = E V r e + D V r d ahol E V D V : a saját tőke aránya, : az idegen tőke aránya, r e : a saját tőke elvárt hozama, r d : az idegen tőke elvárt hozama. A tőke hozamának megállapítása során az elmúlt négy év átlagára vonatkozó historikus adatok kerülnek felhasználásra. II. A saját tőke elvárt hozama A saját tőke elvárt hozama a tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model, CAPM modell) segítségével kerül meghatározásra. A CAPM modell alapfeltevése, hogy minden eszköz elvárt hozama három tényező függvénye: a kockázatmentes hozamé, a piaci portfólió hozamáé és az eszköz kockázati mérőszámáé (az ún. bétáé). Egy eszköz kockázati prémiuma a piaci kockázati prémium és az eszköz nem diverzifikálható kockázatát mérő béta szorzata. 31