A deformációs energia eloszlásának identifikációja járműtest deformáció esetén
|
|
- Márta Faragó
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A deformációs energia eloszlásának identifikációja járműtest deformáció esetén Harmati István Rövid András Várlaki Péter Széchenyi István Egyetem, Matematika és Számítástudomány Tanszék, Győr 926, Egyetem tér 1. ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék, Budapest 1111, Bertalan L. u. 1. ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék, Budapest 1111, Bertalan L. u. 1. ( Kivonat A járművek deformációs folyamatának modellezése fontos szerepet játszik mind a balesetelemzésben, mind pedig a biztonságos jármű megtervezésében. A deformáció során elnyelt energia és az annak megfelelő energia ekvivalens sebesség (EES) szintén nagy jelentőséggel bír. Ezen mennyiségek egzakt meghatározása vagy mérése rendkívül bonyolult, szinte lehetetlen feladat, egyrészt a feladat komplexitása, másrészt a szükséges paraméterek kellően pontos ismeretének hiánya miatt. Célunk a járműtest által elnyelt energia minél pontosabb, megbízhatóbb becslése és a deformációs folyamat energiaviszonyait legalább jellegében leíró, alacsony komplexitású modell kidolgozása. 1. BEVEZETÉS Az EU útjain évente mintegy 1,3 millió közlekedési baleset történik, ezek több mint 4 halálos áldozatot és 1,7 millió sérültet követelnek. Az EU által 21-ben kiadott Fehér Könyv irányelveinek megfelelően az akkori adatokhoz képest 21-re 5%-kal kell csökkenteni a közlekedésbaleseti halálesetek számát (hazánkra némileg enyhébb szabályozás vonatkozik, 21-ig 3%-kal, 215-ig 5%-kal kell csökkenteni ezen értéket). A csökkenés elsősorban a közlekedési morál javításával érhető el, de igen nagy szerepük van az egyre fejlődő járműbiztonsági rendszereknek is. Ez magába foglalja mind az aktív biztonság (baleset megelőzés, vezetési kultúra), mind a passzív biztonság (a megtörtént balesetben lehetőleg minél kisebb emberi sérülés történjen) növelését. A gyártók mind az aktív, mind a passzív biztonsági rendszereket fejlesztik. Az aktív biztonsági rendszerek közé sorolhatók a többi jármű mozgását és az útviszonyokat is elemző intelligens járművezérlési rendszerek, míg a passzív biztonsági rendszerek közé tartoznak a biztonsági öv, a különféle légzsákok, és az ún. energia elnyelő elemek, energia elnyelő zónák. Ez utóbbiak az ütközés előtti mozgási energia átalakulásakor keletkező deformációs energia elnyelésére szolgálnak, így megóvják az utasteret az ütközés súlyosabb következményeitől, legalábbis egy bizonyos sebesség határáig. A felsoroltak mindegyikének fejlesztése rendkívül bonyolult mérnöki feladat, melyek megoldásában felhasználják a tapasztalati adatokat, a vizsgált rendszert legalább közelítőleg leíró matematikai modelleket, és természetesen a szimulációs eljárások eredményeit. A tapasztalati adatok származhatnak valódi balesetekből, ekkor viszont csak kevés paraméter ismert, és ezek értéke is bizonytalan. Ezért megfelelőbb, ha jól megtervezett, ismert paraméterekkel rendelkező, legalább elvileg megismételhető törési próbákat hajtanak végre. Ennek során a vizsgált jármű és az ütközési folyamat minél több paraméterét regisztrálják, majd az elméleti szimulációs modell viselkedését az itt mért adatokkal hasonlítják össze. Ezek a kísérletek azonban egyrészt rendkívül költségesek, évente csak néhány ezret végeznek el belőlük, másrészt a rendszer minden egyes paraméterét szinte lehetetlen egyszerre mérni az ütközési folyamat igen rövid időtartama alatt. Ezért az egyes részfolyamatokra és azok paramétereire vonatkozó modellezési eljárások és becslési módszerek kiemelt fontosságúak. 2. FEM ÉS ENERGIAHÁLÓ ALAPÚ MODELLEK A deformációs energiát leíró, a mai napig használt módszerek két fő csoportba sorolhatók. Az elsőt alkotják a véges elemes módszerek (FEM), melyek általában igen pontosak és jól használhatóak a deformációs folyamat modellezésénél, viszont igénylik a járműtest és az ütközés paramétereinek rendkívül aprólékos ismeretét, amely az esetek nagy részében nem áll rendelkezésünkre. Ezen felül, ha kellően pontos eredményeket szeretnénk, akkor a módszer komplexitása is igencsak megnő (Griškevičius [23]). A véges elemes szimulációkban a gépkocsi modellje ritkán tartalmaz 5 elemnél kevesebbet. A modell időfüggő dinamikai folyamatot ír le, és számos érintkezési feltételt kell kezelnie. A számításkor nemlineáris anyagtörvényeket kell alkalmazni, hiszen az ütközés során az egyes alkatrészek képlékeny alakváltozást szenvednek. Ráadásul a nagy sebességgel lejátszódó folyamat miatt az anyagjellemzők még az alakváltozás sebességétől is függenek. A futtatás során hatalmas mennyiségű adat keletkezik (pl. minden csomópontban 3 elmozdulás-érték, a feszültségtenzor 9 eleme, stb.), és egy modell több 1 csomópontból áll. A deformációs energia eloszlását, az egyes részek által
2 elnyelt energia mennyiségét az így számított értékekből (erő, elmozdulás) határozzák meg, természetesen sok más jellemzővel együtt. A differenciálegyenleteken alapuló véges elemes leírás általános, minden területen használható modellt eredményez, bár ez a modell rendkívül bonyolult és nagy számításigényű. Azonban itt is komoly szerepet kap a heurisztika, a mérnöki tapasztalat, pl. a véges elem háló megalkotásában. A deformációs energiát meghatározó módszerek másik csoportjának az úgynevezett "energiaháló" alapú modelleket tekinthetjük. A FEM alapú leiráshoz képest ezek a csak egy konkrét részproblémát (energia eloszlás) kezelő heurisztikus modellek jóval kisebb komplexitásúak, de természetesen nem nyújtanak teljes körű leírást a jármű deformációjáról. Ezek jól megtervezett, ismert (laboratóriumi) körülmények között elvégzett töréstesztek eredményein alapuló, alacsony komplexitású modellek. Általában a maximális deformáció, a maradandó deformáció és a deformáció alakja alapján határozzák meg az elnyelt energiát általában viszonylag egyszerűbb összefüggések alapján (Campbell [1974], Strother [1986], Strother [1998]). A következőkben néhány, a második csoportba tartozó, a szakirodalomban használt modellt ismertetünk és javaslatot teszünk újabb, a lágy számítási módszereken (Soft Computing) alapuló kvázi-heurisztikus leírásokra is. 3. GYAKORIBB ERŐMODELLEK Az ütközés (az egyszerűség kedvéért merev falnak ütközés) során a jármű kinetikus energiája deformációs energiává alakul. Természetesen más jellegű jelenségekben is disszipálódik az energia (pl. hang: csattanás az ütközéskor), de ezek jóval kisebb mértékben kapnak szerepet, mint a deformáció, ezért a könnyebbség kedvéért ezeket most elhanyaguljuk. Az energiamegmaradás elve szerint tehát E kin = 1 δ m w 2 mv2 = f(x)dx (1) ahol δ m a maximális deformáció, f pedig a jármű egységnyi szélességében fellépő erő. Az alábbi modellek az f erőre adnak különféle formulákat. Ezek közül a legegyszerűbbet ismertetjük részletesebben, a többinél csak magát az erőt leíró függvényt adjuk meg. 3.1 Lineáris erő modell Ezen modell alapfeltevése szerint a jármű egységnyi szélességére ható erő arányos a deformáció mértékével, azaz f = K x (2) ahol K az adott járműre jellemző merevség. A deformációs folyamat során az összenyomódási fázis után egy visszalökődési rész következik. A modell feltevése szerint a maximális deformáció ilyen módon a visszaalakuló (δ ) és a maradandó deformáció (δ r ) összegére bontható: δ m = δ + δ r (3) Azt is feltesszük, hogy δ állandó, azaz független a maradandó deformáció nagyságától. Ebből az is következik, hogy egy bizonyos v sebességhatárig a jármű nem szenved maradandó alakváltozást, hiszen 1 2 mv2 = 1 K 2 K(δ + δ r ) 2 v = m (δ + δ r ) (4) vagyis az ütközési sebesség lineáris függvénye a maradandó (tehát a szakértő által látható, elemezhető, mérhető) deformációnak. A szokásos jelölésekkel (Campbell együtthatókkal) felírva: v = b + b 1 δ r (5) Könnyen belátható, hogy hasonló összefüggés érvényes a maradandó deformáció és a fellépő erő között is, tehát az erő is lineáris függvénye a maradandó deformációnak: f = m(b b 1 + b 2 1δ r ) = A + Bδ r (6) A fenti formulák alapján már egyszerűen meghatározható a jármű w szélességéhez tartozó maximális elnyelt energia: E d = 1 w fδ m dw = 1 w ( A B + Aδ r + 1 ) 2 Bδ2 r dw (7) Ebből láthatjuk, hogy ezen modell feltevéseit és egyszerűsítéseit elfogadva a maradandó deformáció nagyságának ismeretében meghatározható a járműtest által elnyelt energia és így az ütközési sebesség is. Ez az egyik legszélesebb körben használt modell, ez adja több szimulációs program alapját is (pl. CRASH, SMAC). Talán meglepő, de ez az egyszerű modell elég jól közelíti a meglehetősen komplex valóságot. Emori a töréstesztek alapján lineáris összefügést fedezett fel a maradandó deformáció nagysága és a sebesség között (Emori [1968]), majd Campbell az (5) összefüggést feltételezve kísérleti eredmények alapján határozta meg a b és b 1 együtthatókat (Campbell [1974]). 3.2 Bilineáris erő modell A bilineáris modell két konstans merevségű modellből áll össze. Az alacsonyabb sebességtartományokra egy k 1 merevségű lineáris modell érvényes, egészen egy bizonyos x BL maradandó deformációig, ezután a bilineáris forma érvényes egy kisebb k 2 értékkel (Strother [1986], Neptune [1999], Varat [1994]). { k f(x) = 1 (x + x ) ha x x BL (8) k 1 (x BL + x ) + k 2 (x x BL ) ha x > x BL Az energia pedig: w E d = 1 2 k 1(x + x ) 2 dw w k 1 k 2 (x x BL ) 2 dw (9) 2 (a második tag természetesen x < x BL esetén -nak értendő). 3.3 Erő-telítődési modell Ez tulajdonképpen a bilineáris modell speciális esete, amikor k 2 =. Vagyis most az erő a maradandó deformációig növekszik, utána viszont állandó marad. Ezt a modellt sikerrel alkalmazták frontális, oldalirányú és hátsó ütközések
3 vizsgálatánal (Strother [199], Woolley [1991], Strother [1998], Welsh [1999]). { k(x + x ) ha x x f(x) = S (1) k(x S + x ) ha x > x S Az energia pedig: w E d = 1 2 k(x + x ) 2 dw w k 2 (x x S) 2 dw (11) (a második tag, hasonlóan az előzőhöz, x < x S esetén - nak értendő). 3.4 Hatvány modell Nagy számú törésteszt bizonyítja, hogy a merevség a deformáció nagyságával (mélységével) csökken. Hasonló igaz az erőkre is: bár az erő növekszik a deformáció nagyságával, a növekedés üteme (meredeksége) csökken, amíg a maximális erőt el nem éri. Ez adja az elvi alapját ennek a modellnek. Az egységnyi szélességre jutó erő: f(x) = f 1 n k n (x + x ) n (12) 4. ENERGIAHÁLÓK A baleseti statisztikákat vizsgálva kitűnik, hogy a leggyakrabban előforduló típus a frontális ütközés. Ennek megfelelően a deformációs modellek (és a járműgyártók) elsősorban a jármű eleje által elnyelt energiára koncentrálnak, illetve ezen rész energiaelnyelő képességeit próbálják leírni, majd ennek segítségével fejleszteni. A legegyszerűb módszer természetesen a vizsgált deformált járműtest összehasonlítása olyan más, hasonó deformációt szenvedett járművekkel, melyek esetében ismertek az ütközés körülményei (pl. töréstesztek adatai). 4.1 A Campbell modell Az első, energiahálót használó modell Campbell nevéhez fűződik. Azt feltételezte, hogy az elnyelt deformációs energia a jármű teljes szélességében egyenletesen oszlik el. További feltevése volt, hogy a jármű a kis sebességű ütközést maradandó deformáció nélkül vészeli át, ezen sebesség fölött pedig a maradandó deformáció és a sebesség kapcsolata lineáris (Campbell [1974]). Mint láttuk, ez a modell egy nagyon egyszerű dinamikai erőmodellből származtatható. Front of the vehicle 25% 25% 25% 25% % 25% 5% 75% 1% 1. ábra. Energiaeloszlás a jármű teljes szélességén Campbell modell 4.2 A Röhlich modell Ez a Campbell-modell továbbfejlesztésének tekinthető. Már nem tételezi fel az egyenletes eloszlást a jármű szélességében, hanem az egyre kifinomultabb töréstesztek eredményeire alapoz, ennek megfelelően pontosabb eredményeket is szolgáltat, mint például a jármű ütközés előtti sebessége. Front of the vehicle 32.5% 17.5% 17.5% 32.5% % 25% 5% 75% 1% 2. ábra. Energiaeloszlás a jármű teljes szélességén Röhlich modell 4.3 A Schaper modell A Schaper által kidolgozott módszer alapja az volt, hogy az FMVSS (Federal Motor Vehicle Safety Standards) előírásait teljesítő járművek hasonló deformációs karakterisztikával bírnak. Számos töréstesztet analizálva néhány jellegzetes zónát definiált a járműtesten, és ezeken a tartományokon határozta meg a deformációs energiát. Back of the car 1% 3% 1% 1% 3% 1% 35% 3% 35% 7.5% 12.5% 1% 2% 2% 1% 12.5% 7.5% 3. ábra. Felülnézeti energiaeloszlás a Schaper modell alapján: egyenes és oldalirányú ütközés Back of the car 3% 4% 3% 3% 4% 3% 4. ábra. Felülnézeti energiaeloszlás a Schaper modell alapján: ferde ütközés 5. A DEFORMÁCIÓS FOLYAMAT HEURISZTIKUS MODELLJE Az előzőektől eltérően olyan modellt szeretnénk alkotni, amely a teljes deformációs folyamat során információt nyújt az elnyelt energia eloszlásáról és nem csak a végeredménnyel foglalkozik (Harmati [27b], Harmati [27a]). A töréstesztekből és a balesetek elemzéséből az alábbiakra lehet következtetni: Egy-egy cella energia elnyelő képessége a deformációs folyamat során nem jellemezhető állandó értékkel. A cellák energia elnyelő képessége erősen irányfüggő: előfordulhat, hogy egyik irányban könnyebben, míg más irányban jóval nehezebben deformálhatóak. Bizonyos esetekben fontos lehet szomszédos cellák közötti energiaterjedés (nyíróerők) A fentieknek megfelelő modell rövid leírása a következő: tekintsük a járműtest kétdimenziós derékszögű rácshálóval történő felbontását (felülnézetből, a jármű hossztengelyével párhuzamos és arra merőleges élekkel). A felosztást az egyes részek energia elnyelési képességét figyelembe véve Front of the car Front of the car
4 tesszük meg úgy, hogy egy-egy cella közelítőleg homogén legyen. A felbontást természetesen három dimenzióban is megtehetjük, ekkor a járműtestet a felülnézeti kép mélységében is cellákra osztjuk fel. A deformációs energia modellezéséhez minden egyes cellához rendelhetünk egyegy függvényt, amely leírja az adott rész energia elnyelési tulajdonságát. A deformáció során a cella elnyelési képessége erősen változhat, bizonyos mennyiségű elnyelt energia után hasonló mértékű deformáció csak jóval nagyobb energia befektetéssel érhető el, vagyis a cella tulajdonképpen telítődni kezd. Ezen jelenség leírására egy monoton csökkenő függvényt választunk: a cella a beérkező energia egyre kisebb hányadát képes elnyelni, a többi egyszerűen átfolyik rajta, és a szomszédos cellák bemenetét képezi. Egyszerű választás lehet egy szakaszonként lineáris vagy szigmoidszerű függvény. A pontosabb közelítés érdekében akár vehetjük néhány ilyen típusú függvény konvex kombinációját is. A cella által elnyelt energia tulajdonképpen az így definiált elnyelési függvény integráljaként adódik. Tény, hogy a járműtest felosztásával kapott cellák energia elnyelési tulajdonsága erősen irányfüggő: a cellát valamilyen irányban könnyű, míg egy másik (pl. az előzőre merőleges) irányban jóval nehezebb deformálni, vagyis hasonló mértékű deformáció eléréséhez jóval nagyobb bemeneti energiára van szükség. Ezért célszerűnek tűnik minden egyes cellához több, a szóba jöhető ortogonális irányoknak megfelelő függvényt definiálni. Célszerű itt a felosztásnál alkalmazott rácsháló tengelyeivel párhuzamos irányokat használni. Ezen irányok fogják szolgáltatni a rácstengelyekkel nem párhuzamos külső hatások felbontásával keletkező komponensek irányait is, így ferde ütközés esetén az energiaeloszlás az egyes komponensek hatásainak összegeként értelmezhető. A közúti balesetek jelentős része a frontális ütközés valamely formája (teljes vagy részleges átfedéssel), így szükséges ezzel külön is foglalkozni. Teljesen átfedő ütközésnél a jármű teljes szélességében roncsolódik (pl. falnak vagy másik járműnek csapódik). Ekkor az energiaterjedés folyamata leírható az egymás mellett álló cellák közötti energiaátvitel elhanyagolásával is, hiszen a deformációs energia nagy része becsapódás irányának megfelelően az egymás mögött álló cellákon halad végig. Részlegesen átlapoló ütközés esetén (pl. fának ütközik a jármű) viszont fontos szerepet kap az egymás melletti cellák közötti energiaátvitel is, tulajdonképpen a külső hatás által deformált cella húzza maga után a vele szomszédosakat. Ezt a hatást a következőképpen vehetjük figyelembe: egy cella által átengedett energia (a bejövő és az elnyelt különbsége) a vele szomszédos cellákkal való kapcsolatának szorosságát jellemző súlyok arányában oszlik el a szomszédjai között. 6. A DEFORMÁCIÓS FOLYAMAT FUZZY MODELLJE Az előző részben leírtak megvalósíthatók a felosztott járműtesthez rendelt fuzzy szabálybázis segítségével is (Harmati et al. [28]). Ebben az esetben az egyes cellákhoz nem energia elnyelési függvényt rendelhetünk, hanem a cella éppen aktuális, energiaelnyelés szempontjából lényeges tulajdonságát, vagyis azt, hogy milyen mértékben képes még energia elnyelésére. Általában persze a cella 5. ábra. Frontális ütközés modellje kisebb sebesség 6. ábra. Frontális ütközés modellje nagyobb sebesség 7. ábra. Féligátlapoló ütközés modellje kisebb sebesség 8. ábra. Féligátlapoló ütközés modellje nagyobb sebesség valamilyen köztes állapotban van a telített és az üres állapotok között, melyet jellemezhetünk úgy is, mint bizonyos mértékben telített és bizonyos mértékben üres. Ezek után a cellák ezen szélsőséges állapotaihoz rendelhetünk szabályokat, úgy kezelve az energiaátvitelt, mintha az kvantumokban történne: Ha egy cella üres, akkor a következő inputot elnyeli. Ha egy cella telített, akkor a következő inputot átereszti.
5 Empty (E) Saturated (S) 9. ábra. A cellaállapot fuzzy partíciója Egy ilyen szabálybázist szemléltet három egymást követő cella esetére a 1. táblázat. Itt E az üres, S a telített cellát jelöli, a konzekvens részen, ha az adott cella átengedi az inputot és 1, ha elnyeli. Ezen szabályokból Takagi Sugeno fuzzy következtetési eljárással kaphatjuk meg az általános esetre érvényes formulát. Rule Antecedent Consequent 1 E E E 1 2 E E S 1 3 E S S 1 4 E S E 1 5 S E E 1 6 S E S 1 7 S S E 1 8 S S S 1. táblázat. Fuzzy szabálybázis három egymást követő cella esetén 11. ábra. Energiaeloszlás azonos telítődési szinteknél ábra. Energiaeloszlás azonos telítődési szinteknél 3 Általánosan az elnyelt energia egységnyi inputra történő megváltozása x : n 1 x = (µ E 1 (x 1 ),..., µ E n (x n ) µ S j (x j ))u (13) j=1 x i. koordinátája: i 1 x i = µ E i (x i ) µ S j (x j ))u (14) j=1 ahol µ E i és µ S i az i. cella üres (empty, E) és a telített (saturated, S) tulajdonságának tagsági függvényei. Ezzel az eljárással energia adagonként (kvantumonként) megkaphatjuk az addig elnyelt energia éppen aktuális megváltozását, ehhez az adott állapotot hozzávéve pedig az éppen aktuális eloszlását. Példaként egy 8 cellából álló rendszer energia eloszlásának változását mutatjuk be. A ábrákon a cellák telítődési szintje azonos, míg a ábrákon a második cella telítődési szintje 25%-kal, a harmadiké és a negyediké 5%-kal nagyobb, mint a többié. 13. ábra. Energiaeloszlás eltérő telítődési szinteknél ábra. Energiaeloszlás eltérő telítődési szinteknél ábra. Energiaeloszlás eltérő telítődési szinteknél 3 ÖSSZEGZÉS 1. ábra. Energiaeloszlás azonos telítődési szinteknél 1 Röviden ismertettük a járműtest deformáció során elnyelt deformációs energia meghatározásának és modellezésének
6 energiaháló alapú főbb modelljeit. Javaslatot tettünk a deformációs folyamat energiaviszonyait egyszerű meggondolások alapján közelítőleg leiró heurisztikus és fuzzy modell megalkotására. Jellegében mindkét modell jól írja le az energiaeloszlást, de a konkrét mérési adatokkal történő kvantitatív vizsgálat, a modellek validálása még a további kutatómunka része. M. Huang Vehicle Crash Mechanics CRC Press, 22. HIVATKOZÁSOK K. Campbell. Energy basis for collision severity SAE, 74565, R. Emori Mechanics of automobil collision 1st International Conference on Vehicle Mechanics, Wayne State University, Detroit, Michigan, July, J.A. Neptune A comparison of crush stifness characteristics from partial-overlap and full-overlap frontal crash tests SAE, , K.J. Welsh Crush energy and structural characterization SAE, , March C.E. Strother, R.W. Kent, and C.Y. Warner Estimating vehicle deformation energy for vehicles struck in the side SAE, 98215, C.E. Strother, R.L. Woolley, and M.B. James A comparison between NHTSA crash test data an CRASH3 frontal stiffness coefficients SAE, 911, 199. C.E. Strother, R.L. Woolley, and M.B. James Crush energy in accident reconstuction SAE, 86371, R.L. Woolley, C.E. Strother, and M.B. James Rear stiffness coefficients derived from barrier test data SAE, 9112, M.S. Varat, S.E. Husher, and J.F. Kerkhoff An analysis of trends of vehicle frontal impact stiffness SAE, 94914, I.Á. Harmati, A. Rövid, L. Szeidl, and P. Várlaki Energy distribution modeling of car body deformation using fuzzy control and LPV representations 8th WSEAS International Conference on Applied Informatics and Communications, Rhodes, Greece, August, 28, pages I. Harmati and P. Várlaki Identification of energy distribution for crash deformational processes of road vehicles Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 4, No. 2, 27, pages I. Harmati and P. Várlaki Estimation of energy distribution for car body deformation 3rd International Symposium on Computational Intelligence and Intelligent Informatics, Agadir, Morocco, March 28 3, 27. H. Steffan, B.C. Geigl, A. Moser, and H. Hoschopf Comparison of 1 to 1 km/h rigid barrier impacts, Paper No. 98-S3-P-12. P. Griškevičius, and A. Žiliukas The crash energy absorption of vehicles front structures Transport, Vol. 18., No. 2., 23., pages P. Baranyi TP model transformation as a way to LMI based controller design IEEE Transactions on Industrial Electronics, 51(2), 24, pages A. Rövid, A.R. Várkonyi-Kóczy, P. Várlaki and P. Michelberger Soft computing based car body deformation and EES determination for car crash analysis Proceedings of the Instrumentation and Measurment Conference, 24. R.M. Brach (ed.) Accident Reconstruction: Crash Analysis SAE, 21.
Járműtest energiaabszorpciós deformációs modelljeinek identifikációja
Harmati István Árpád Járműtest energiaabszorpciós deformációs modelljeinek identifikációja Tézisfüzet Témavezető: Dr. Várlaki Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Járműváz- és Könnyűszerkezetek
Fuzzy operátoros módszerek alkalmazása az intelligens járműinformatikai rendszerekben
Fuzzy operátoros módszerek alkalmazása az intelligens járműinformatikai rendszerekben Előzmények, célkitűzések Az intelligens járműinformatikai rendszerek folyamatos információt (diagnózist) biztosítanak
Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások
Ütközések vizsgálatához alkalmazható számítási eljárások Az eljárások a kiindulási adatoktól és a számítás menetétől függően két csoportba sorolhatók. Az egyik a visszafelé történő számítások csoportja,
T Témavezető: Dr. Michelberger Pál. egyetemi tanár, akadémikus. Zárójelentés
Járműváz-szerkezetek terhelésének modellezése és alkalmazása élettartam-számításokra fuzzy szabálybázison alapuló valamint statisztikai módszerek segítségével T042896 Témavezető: Dr. Michelberger Pál egyetemi
Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában
Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,
CAD technikák Mérnöki módszerek gépészeti alkalmazása
Mérnöki módszerek gépészeti alkalmazása XI. előadás 2008. április 28. MI A FEM/FEA? Véges elemeken alapuló elemzési modellezés (FEM - Finite Element Modeling) és elemzés (FEA - Finite Element Analysis).
Egy nyíllövéses feladat
1 Egy nyíllövéses feladat Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 / 1 ] Igencsak tanulságos, ezért részletesen bemutatjuk a megoldását. A feladat Egy sportíjjal nyilat
Irányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI. 1. Bevezetés
TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Dr. Goda Tibor egyetemi docens Gép- és Terméktervezés Tanszék 1. Bevezetés 1.1. A végeselem módszer alapjai - diszkretizáció, - szerkezet felbontása kicsi szabályos elemekre
A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására
Intelligens közlekedési rendszerek hazai bevezetésének várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására ECALL WORK-SHOP 2013. NOVEMBER 12. Dr. Jankó Domokos Biztonságkutató Mérnöki Iroda
Járműdinamikai rendszerek integrált fuzzy - sztochasztikus modellezése és identifikációja
Járműdinamikai rendszerek integrált fuzzy - sztochasztikus modellezése és identifikációja T 042826 Témavezető: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár, MTA doktora Zárójelentés I. Előzetes célkitűzések A korábbi
A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Rugalmasan ágyazott gerenda. Szép János
Rugalmasan ágyazott gerenda vizsgálata AXIS VM programmal Szép János 2013.10.14. LEMEZALAP TERVEZÉS 1. Bevezetés 2. Lemezalap tervezés 3. AXIS Program ismertetés 4. Példa LEMEZALAPOZÁS Alkalmazás módjai
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Földstatikai feladatok megoldási módszerei Földstatikai alapfeladatok Földnyomások számítása Általános állékonyság vizsgálata Alaptörés parciális terhelés alatt Süllyedésszámítások Komplex terhelési esetek
Kvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek szimuláció Kovács Zoltán Szervezési és Vezetési Tanszék E-mail: kovacsz@gtk.uni-pannon.hu URL: http://almos/~kovacsz Mennyiségi problémák megoldása analitikus numerikus szimuláció
5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Descartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer
Descartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer A derékszögű koordináta-rendszerben a sík minden pontjához egy rendezett valós számpár rendelhető. A számpár első tagja (abszcissza) a pont y tengelytől mért
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
Matematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
A talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
CrMo4 anyagtípusok izotermikus átalakulási folyamatainak elemzése és összehasonlítása VEM alapú fázis elemeket tartalmazó TTT diagramok alkalmazásával
CrMo4 anyagtípusok izotermikus átalakulási folyamatainak elemzése és összehasonlítása VEM alapú fázis elemeket tartalmazó TTT diagramok alkalmazásával Ginsztler J. Tanszékvezető egyetemi tanár, Anyagtudomány
Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata
Gyalogos elütések szimulációs vizsgálata A Virtual Crash program validációja Dr. Melegh Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Vida Gábor BME Gépjárművek tanszék Budapest, Magyarország Ing.
Fuzzy rendszerek és neurális hálózatok alkalmazása a diagnosztikában
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fuzzy rendszerek és neurális hálózatok alkalmazása a diagnosztikában Cselkó Richárd 2009. október. 15. Az előadás fő témái Soft Computing technikák alakalmazásának
Ipari kemencék PID irányítása
Ipari kemencék PID irányítása 1. A gyakorlat célja: Az ellenállással melegített ipari kemencék modelljének meghatározása. A Opelt PID tervezési módszer alkalmazása ipari kemencék irányítására. Az ipari
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
Számítási intelligencia
Botzheim János Számítási intelligencia Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Graduate School of System Design, Tokyo Metropolitan University
1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1
numerikus analízis ii 34 Ezért [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet = r (m 1) n = r m + n 1 19 B - SPLINEOK VOLT: Ω n véges felosztás S n (Ω n ) véges dimenziós altér A bázis az úgynevezett egyoldalú
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
FÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA
FÉLMEREV KAPCSOLATOK NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA Vértes Katalin * - Iványi Miklós ** RÖVID KIVONAT Acélszerkezeti kapcsolatok jellemzőinek (szilárdság, merevség, elfordulási képesség) meghatározása lehetséges
Lemez- és gerendaalapok méretezése
Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén
(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.
Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria
Forgalmi modellezés BMEKOKUM209
BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 Szimulációs modellezés Dr. Juhász János A forgalmi modellezés célja A közlekedési igények bővülése és a motorizáció növekedése
Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Mérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
Mesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Valószínűségi hálók - következtetés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Következtetés
A végeselem módszer alapjai. 2. Alapvető elemtípusok
A végeselem módszer alapjai Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor 2. Alapvető elemtípusok - A 3D-s szerkezeteket vagy szerkezeti elemeket gyakran egyszerűsített formában modellezzük rúd, gerenda, 2D-s elemek,
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
Volatilitási tőkepuffer a szolvencia IIes tőkekövetelmények megsértésének kivédésére
Volatilitási tőkepuffer a szolvencia IIes tőkekövetelmények megsértésének kivédésére Zubor Zoltán MNB - Biztosításfelügyeleti főosztály MAT Tavaszi Szimpózium 2016. május 7. 1 Háttér Bit. 99. : folyamatos
Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények
Függvények Függvények értelmezése Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
B/16. számú melléklet Önéletrajz sablon
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Tímea Fülep Cím(ek) 3, Törökugrató u. 3., 1118, Budapest, Magyarország Telefonszám(ok) +36 96 50 3308 Mobil: +36 70 210 4319 Fax(ok) +36 1 436
Projektfeladatok 2014, tavaszi félév
Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Gyakorlatok Félév menete: 1. gyakorlat: feladat kiválasztása 2-12. gyakorlat: konzultációs rendszeres beszámoló a munka aktuális állásáról (kötelező) 13-14. gyakorlat:
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
CHARACTERIZATION OF PEOPLE
CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"
Algoritmusok Tervezése. Fuzzy rendszerek Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése Fuzzy rendszerek Dr. Bécsi Tamás Bevezetés Mese a homokkupacról és a hidegről és a hegyekről Bevezetés, Fuzzy történet Két értékű logika, Boole algebra Háromértékű logika n értékű
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
Mit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás
Kísérlettervezés - biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás A matematikai-statisztika feladata tapasztalati adatok feldolgozásával segítséget nyújtani
Biomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
Matematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
Útjelzések, akadályok felismerése valós időben
Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Dr. Hidvégi Timót Széchenyi István Egyetem Győr, 9026, Egyetem tér 1. hidvegi@sze.hu 1. Bevezető Sajnos a közúton a balesetek egy része abból adódik, hogy
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
A maximum likelihood becslésről
A maximum likelihood becslésről Definíció Parametrikus becsléssel foglalkozunk. Adott egy modell, mellyel elképzeléseink szerint jól leírható a meghatározni kívánt rendszer. (A modell típusának és rendszámának
Poncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
Vasúti teherkocsi tömbkerekek hőterhelése és törésmechanikája
JUHÁSZ Gábor István, OROSZVÁRY László BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gép- és Terméktervezés Tanszék Vasúti teherkocsi tömbkerekek hőterhelése és törésmechanikája XVII. econ Konferencia
MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2012/2013-as tanév 1. forduló haladók III. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 0/03-as tanév. forduló haladók III. kategória Megoldások és javítási útmutató. Egy kör kerületére felírjuk -től 3-ig az egészeket
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén
Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert
Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését és elfordulását.
10. számú mérnöki kézikönyv Frissítve: 2016. Február Síkalap süllyedése Program: Fájl: Síkalap Demo_manual_10.gpa Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 2. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.
Regresszió Csorba János Nagyméretű adathalmazok kezelése 2010. március 31. A feladat X magyarázó attribútumok halmaza Y magyarázandó attribútumok) Kérdés: f : X -> Y a kapcsolat pár tanítópontban ismert
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására
Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka
PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. KOPÁSI KÁROSODÁSI FOLYAMATOK MODELLEZÉSE Modeling of Damage Accumulation Occurring during Wear Process Kovács Tünde, Horváth László,
DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján
Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján Eur.Ing. Frank György c. docens az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke SzVMSzK mérnök szakértő (B5) A lövedékálló
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
Differenciaegyenletek
Differenciaegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2009/10 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciaegyenletek 2009/10 tanév, I. félév 1 / 11
ACTA ACADEMIAE PAEDAGOGICAE AGRIENSIS
Separatum ACTA ACADEMIAE PAEDAGOGICAE AGRIESIS OVA SERIES TOM. XXII. SECTIO MATEMATICAE TÓMÁCS TIBOR Egy rekurzív sorozat tagjainak átlagáról EGER, 994 Egy rekurzív sorozat tagjainak átlagáról TÓMÁCS TIBOR
Fázisátalakulások vizsgálata
Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk
A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
A közúti közlekedésbiztonság aktuális kérdései
A közúti közlekedésbiztonság aktuális kérdései Prof. Dr. Holló Péter az MTA doktora, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Tartalom 1. A közúti biztonság Magyarországon 2016-ban
DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
Egy szervo-pneumatikus rendszer direkt modellezése és robusztus szabályozása. Ph.D. tézisfüzet
Bdaesti Műszaki és Gazdaságtdományi Egyetem Mechatronika, Otika és Géészeti Informatika Tanszék Egy szervo-nematiks rendszer direkt modellezése és robszts szabályozása Ph.D. tézisfüzet Széll Károly Témavezető:
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
Matematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi