Mikotoxinok hatása az életminőségünkre

Átírás

1 ACTA AGRARIA KAPOSVÁRIENSIS (2018) Vol 22 No 2, Kposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kr, Kposvár DOI: /k.2273 Mikotoxinok htás z életminőségünkre Kovács Melind1, 2, * 1 Kposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kr, Mikotoxinok z Élelmiszerláncn Kuttócsoport; 2 MTA-KE-SZIE Mikotoxinok z Élelmiszerláncn Kuttócsoport, 7400 Kposvár, Gu S. u. 40. ABSTRACT - Mycotoxins ffecting qulity of life Author(s): Melind Kovács 1,2 Affilition(s): (1)Kposvár Universty Fculty of Agriculturl nd Environmentl Sciences, Mycotoxins in the Food Chin Reserch Group; (2)MTA-KE-SZIE Mycotoxins in the Food Chin Reserch Group,7400 Kposvár, Gu S. street 40., Hungry The pper is written version of the scientific presenttion given on the nnul meeting of the Regionl Committee of the Hungrin Acdemy of Sciences in Pécs (on 22 Ferury of 2018 in Pécs). The numer of people dying s result of foodorne diseses is out The glol urden of foodorne diseses cused in 2010 ws 33 million DALYs (Disility-Adjusted Life Yer). Mycotoxins re secondry metolites of fungi, found ll round the world s nturl contminnts, still unvoidle in the humn food chin. This pper provides current dt on the worldwide occurrence of mycotoxins nd introduces their humn helth nd food sfety risks. It summrizes humn exposure dt in Europe determined y multi-iomrker nlyses using humn urine smples. It highlights the importnce of multi-mycotoxin exposure ssessments ecuse of the complexity of mycotoxin interctions. Multi-mycotoxin contmintion, the co-contmintion of emerging nd msked mycotoxins mkes the continuous monitoring nd revision of limit vlues necessry. Keywords: mycotoxins, humn exposure, humn helth effects, interctions ÖSSZEFOGLALÁS A közlemény z MTA Pécsi Területi Bizottság (PAB) éves közgyűlésén (Pécs, feruár 22.) elhngzott tudományos elődás nyg. Az élelmiszer eredetű megetegedéseknek évente k hlálos áldozt vn, megetegedések gzdsági htás is jelentős, k. 33 millió egészséges életév veszteséget (Disility-Adjusted Life Yer, DALYs) okoz. A mikotoxinok penészgomák szekunder nygcsere termékei, természetes környezetszennyező nygok, melyeket m még nem lehet kiikttni z élelmiszerláncól. A közlemény dtokt mutt e tkrmányok mikotoxin szennyezettségére vontkozón, ismerteti mikotoxinok élelmiszeriztonsági kockáztát. Példákt szolgáltt európi országok lkosságánk mikotoxin expozíciójár, vizeletmintákn iomrkerek mérése lpján. Kiemeli multitoxikus htások jelentőségét, z *CORRESPONDING AUTHOR Kposvári Egyetem, Agrár és Környezettudományi Kr 7400 Kposvár, Gu S. u. 40., E-mil: kovcs.melind@ke.hu 33

2 KOVÁCS egyes mikotoxinok interkciójánk onyolultságát. A multitoxikus htások, módosított és kötött (mszkolt), vlmint z ún. emerging mikotoxinok együttes szennyezése szükségessé teszi folymtos monitorozást és htárértékek időszki felülvizsgáltát. (Kulcsszvk: mikotoxin, humán expozíció, egészségügyi htások, interkciók) BEVEZETÉS Az évszázd kihívás z emerek megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges és iztonságos élelmiszerrel vló ellátás. Az élelmiszer és táplálkozás szervezetünk számár nélkülözhetetlen táplálónyg forrást jelenti, de túl ezen, ngyon fontos társdlmi, csládi esemény, z életminőség egyik fontos eleme, egyen hgyományok és szokások őrizője. Az élelmiszer előállítás gzdsági lppillér is. Ismert ugynkkor, hogy szervezetre káros nygok tö mint 70%- táplálékkl illetve z ivóvízzel jut e szervezetünke. Ennek megelőzését szolgálj z élelmiszeriztonság, melynek lényege, hogy z élelmiszer ne legyen ártlms fogysztó egészségére, h zt szokásos módon készíti és fogysztj el (FAO/WHO, 1969) en jelent meg második Eurorometer jelentés, mely összegzi z uniós fogysztók élelmiszerekkel összefüggő kockáztokról szóló vélekedéseit (EC, 2010). Az Európi Unió 27 tgállmánk evonásávl készült felmérés, 15 év feletti fogysztók nynyelvükön folyttott személyes interjúj lpján. Közel 27 ezer emert kérdeztek meg. Az élelmiszerekkel kpcsoltos tpsztltikr vontkozó kérdés esetéen válszdók tösége z ételt és z étkezést z élvezettel, például friss és ízletes élelmiszerek kiválsztásávl (58%) vgy csládi és ráti kören vló étkezés örömével (54%) hozz öszszefüggése. A válszdók 37%-át fogllkozttj z élelmiszeriztonság kérdése. Más kockáztokkl összehsonlítv tö uniós polgár gondolj úgy, hogy gzdsági válság (20%) és környezetszennyezés (18%) ngyo vlószínűséggel gykorol htást z életükre, mint z élelmiszer áltl okozott egészségkárosodás esetleges kockázt (11%). Az élelmiszerekkel kpcsoltos lehetséges kockáztok mitt ggódó személyeket jon ggsztj z élelmiszerek vegyi szennyezése, mint kteriális szennyezés vgy z egészségügyi és táplálkozástni kérdések. Tö mint 200 élelmiszer eredetű megetegedés ismert. A legtö emer élete során leglá egyszer szemekerül élelmiszeriztonsági prolémávl. Minden 10. emer évente megetegszik fertőzött vgy szennyezett élelmiszer fogysztás mitt. Ennek évente k hlálos áldozt vn, közülük k gyermek. A megetegedések gzdsági htás is jelentős, k. 33 millió 34

3 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE egészséges életév veszteséget okoz (Disility-Adjusted Life Yer, DALYs) (WHO, 2015). A MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE A mikotoxinok penészgomák másodlgos nygcsere termékei, természetes környezetszennyező nygok. Kilkulásuk feltétele penészgomáknk növényeken vló elszporodás, mjd dott környezeti körülmények htásár gom másodlgos nygcserére tér át és mérgező htású vegyületeket termel. Ezek szám tö ezer, de komoly állt- vgy humánegészségügyi htás k. 20 mikotoxinnk vn. Az áltluk előidézett megetegedések mikotoxikózisok. Az élelmiszertermelés teljes vertikumán megtlálhtók, mennyiségüket számos iológii, környezeti, technológii és emeri tényező efolyásolj. A növények penészgom fertőződése egy onyolult gzdnövény - penészgom interkciót eredményez. Az, hogy penészgom mikor és miért tér át másodlgos nygcsere folyttásr, részleteien még nem ismert. A védekezés, megelőzés lpj penészgom fertőzés megkdályozás, csökkentése. Az emer szervezetée mikotoxinok ejuthtnk közvetlenül, szennyezett növényi eredetű élelmiszerek fogysztásávl, vgy állti eredetű élelmiszerekkel, h tkrmány jvsolt htárértékeken felüli mennyiségen trtlmz toxint és z kkumulálódik z állt fogysztásr kerülő szerveien, szöveteien (pl. máj, zsír, hús), vgy kiválsztódik tejjel vgy tojássl. Ez utói, z ún. crry over ritk, csk néhány mikotoxinr és néhány állti termékre jellemző (pl. z fltoxin M1 megjelenése tejen). Joint Expert Committee on Food Additives (JECFA) WHO és FAO tudományos tnácsdó testülete, mely felméri mikotoxinok okozt kockáztot. Ezek lpján z Egyesült Állmokn Food nd Drug Administrtion (FDA), míg z Európi Unión z Európi Közösség (EK) állpítj meg szályozott vgy jánlti értékeket. Az EK tnácsdó testülete Europen Food Sfety Authority (EFSA), mely Európán fő kockáztecslésért felelős intézmény. Az EU-n mikotoxinokr vontkozó htályos jogszályok, illetve jánlások: Regultion (EC) No 1881/2006, Directive 2002/32/EC, Recommendtions 2006/576/EC és 2013/165/EU. Ezek lpján szályozás lá eső, vgy jánlti htárértékekkel rendelkező mikotoxinokról eszélünk. Évek ót BIOMIN kuttóközpontj végzi legteljese körű monitorozást kész tkrmányok és lpnygok mikotoxinok szennyezettségre vontkozón ( A legúj, 2017-en ¾ évet felölelő, 69 országot érintő, mintáól elvégzett nlízis 35

4 KOVÁCS eredményei lpján korái évekhez hsonló tendenci látszik: leggykori szennyező deoxinivlenol (DON), ezt követi zerlenon (ZEA) és fumonizinek (FUM). Az eltérő éghjlti viszonyok mitt jelentősek regionális eltérések, hiszen z egyes penészgomák szporodás és toxintermelése eltérő környezeti feltételek mellett következik e. A pozitivitás z dott nlitiki módszerrel még kimutthtó legkise mennyiséget jelent ez ngyon gyorsn fejlődő módszereknek és eszköz háttérnek köszönhetően egyre kise (1 ár). Ennél informtív megengedhető htárérték feletti, kockáztot jelentő minták rány (1 ár). Ezek rány Európán láthtón lcsony, tendenci itt is hsonló: DON ZEA FUM. A DON trichotecén toxinok közül kevésé toxikusk közé trtozik, de immunszuppresszív htású. A ZEA toxicitás is lcsony, de ösztrogén htást vált ki szervezeten. A FUM toxicitás ngyo, és fő képviselőjük FB1 potenciálisn rákkeltő (IARC, 1993). Ezek vizsgáltok felhívják figyelmet z dott időszkn ngyo kockáztnk kitett régiókr, vlmint, z éves dtok összevetése hosszútávon klímváltozássl kpcsoltos eltéréseket is jelezhetik. Felhívják figyelmet továá rr is, hogy mikotoxinok sosem önmgukn fordulnk elő, hnem mindig multi-toxikus htássl kell számolnunk. Egy-egy mint átlgosn 33 mikotoxint trtlmzott és minták 97%-án mikotoxinok, illetve metolitok szám 10 és 60 között változott. Egy hzi sertéstelepen közvetlenül z álltok áltl elfogysztott tkrmány minták mikotoxin szennyezettségének felmérése zt muttt, hogy vizsgált minták tösége 74 mikotoxint, illetve metolitot trtlmzott. A három leggykori Fusrium toxin átlg koncentrációi 2016-n és 2017-en ngyon jól muttják z időjárás htását: 2016-n 2017-es évhez képest melege és cspdékos nyár szignifikánsn ngyo mennyiségeket eredményezett (2. ár). Bár egyik mint sem muttott egy mikotoxin esetéen sem htárérték feletti szennyezettséget, z eredmények felhívják figyelmet folymtos monitorozás szükségességére (Szó-Fodor és mtsi. 2018). Élelmiszerekre vontkozón hsonlón átfogó és rendszeres monitorozást nem végeznek. Az egyes élelmiszerek z lái mikotoxinokt trtlmzhtják leggykrn: tej és tejtermékek (AFM 1), hús és hústermékek (OTA), tojás (DON, AFB 1, CPA), gonmgvk (AFB 1, Fusrium toxinok, OTA), oljos mgvk (AFB 1), or, szőlő (OTA), sör (OTA, AFB 1, Fusrium toxinok), gyümölcsök, gyümölcslevek, fűszerek (OTA, citrinin, ptulin, Fusrium toxinok), kávé, kkó (OTA) (Glvno és mtsi., 2015). 36

5 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE 1: A pozitív minták %-os rány Afltoxin Zerlenon DON T-2 toxin Fumonizin Ochrtoxin A közép-európ É-Európ D-Európ világ átlg Európ átlg 1: A kockáztot jelentő minták rány (%) Afltoxin Zerlenon DON T-2 toxin Fumonizin Ochrtoxin A Európ Afrik Ázsi É-Amerik K-D-Amerik 1. ár. A BIOMIN 2017-es felméréséen pozitív és kockáztot jelentő tkrmányminták %-os rány Figure 1. Rtio (%) of positive smples (1. ) nd of those of risk (1. ) ccording to the mycotoxin survey of BIOMIN in 2017; Közép-Európ (Centrl Europe), É-Európ (Northern Europe), D-Európ (Southern Europe), világ átlg (world verge), Európ átlg (Europen verge), Európ (Europe), Afrik (Afric), Ázsi (Asi), É-Amerik (North Americ), K-D-Amerik (Centrl nd South Americ) 37

6 µg/kg µg/kg µg/kg KOVÁCS növendék hízó 1 hízó 2 vemhes szopttó 2. ár: Hzi sertés tkrmányok DON (2), ZEA (2) és FB1 (2c) szennyezettsége 2016-n és 2017-en Figure 2. DON, ZEN nd Fumonisin B1 (2, 2 nd 2c respectively) contmintion of complete feed for pigs in2016 nd 2017; növendék (growing pigs), hízó 1, hízó 2 (fttening pigs 65 kg, kg), vemhes (pregnnt), szopttó (lctting) 38 2c

7 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE A legngyo kockáztot gonmgvk, zokon elül is kukoric és úz jelentik. Ezek kifejezetten érzékenyek Fusrium fjokr, melyek már szántóföldön fertőzik növényt, és etkrítás után, nem megfelelő tárolási körülmények között is képesek tová szporodni és toxint termelni. Vlmint zért is, mert ezekől sokt fogysztunk. Az Európi Unió országin működik z ún. Gyors veszélyt-jelző rendszer (Rpid Alert System on Food nd Feed, RASFF), hová tgállmok hldéktlnul jelentik z élelmiszerekől és tkrmányokól szármzó, z emeri egészséget közvetve vgy közvetlenül érintő veszélyt. Az információt minden tgállm megkpj, illetve egy központi dtázisn mindenki számár hozzáférhetőek. A mikotoxin szempontjáól kockáztot jelentő élelmiszerek tö mint 90%- fltoxin szennyezettséget mutt, z érintett élelmiszerek töségen hrmdik országokól érkező oljos mgvk, szlt zöldségek, gyümölcsök, fűszerek. A ejelentések tösége htárról vló visszfordításról szól. MIKOTOXINOKRA VISSZAVEZETHETŐ HUMÁN MEGBETEGEDÉSEK Fejlett országokn lkosság táplálkozásár ngyon változtos étrend jellemző. A szupermrketeknek, kiskereskedéseknek érdeke megfelelni legszigorú minőségi és iztonsági előírásoknk. Fejlődő, vgy elmrdott országokn, illetve régiókn lkosság táplálkozás egyoldlú, sját előállítású, vgy helyileg eszerzett lpnygokr épül, ezek kevéssé ellenőrzöttek. Éppen ezeken z országokn hiányzik z élelmiszeriztonsági kockáztot jelentő nygokr (pl. mikotoxinokr) vontkozó törvényi szályozás, htárértékek megállpítás, etrttás. Dél-Afrikán z 1 főre jutó npi kukoric fogysztás átlgosn 110 g. Ez eseten lcsony toxin szennyezettség esetén is meghldhtj npi toxinfelvétel FAO és WHO közös szervezete JECFA áltl meghtározott tolerálhtó htárértéket, mely 2 µg/testsúly kg/np. Ugynkkor éppen ezek zok területek, hol mgs toxin szennyezettséggel kell számolni. Míg z európi országokn lkosság tolerálhtó htárérték mx. 10%-át veszi fel npont, ddig z elmrdott régiókn htárérték töszörösét fogysztják ( µg/testsúly kg/np) (Mrss, 1997). A kukoric egyoldlú fogysztásávl összefüggően kilkuló multifktoriális etegségcsoport Afrikán z friki Fusrium kukoric etegség elnevezést kpt ( The Africn Fusrium / mize disese). A korán ismeretlen eredetűnek trtott megetegedések hátteréen kukoric FB1 szennyezettsége mellett egyé tényezők is szerepelnek: kukoricán lévő 39

8 KOVÁCS egyé mikotoxinok (főként zerlenon, trichotecének és fltoxin), kukoric lcsony fehérje és vitmintrtlm, vlmint egyé hjlmosító htások. A etegek véréől ki lehetett muttni FB1-et. Ismerve zt, hogy FB1 kis mértéken szívódik fel és viszonylg gyorsn kiürül, ez zt jelzi, hogy ezek z emerek folymtosn, viszonylg ngy expozíciónk vnnk kitéve (Dutton, 2009). Fejlődő országok elmrdott régióin még m is előfordulhtnk kut megetegedések. A legutói súlyos eset Kenyán történt, 2004-en, kut fltoxin mérgezés, helyileg termesztett és nem megfelelően tárolt kukoric fogysztását követően. 317 eteget regisztráltk kut heptitis-sel, közülük 125-en meghltk. A megvizsgált minták tö mint 50%-án z AFB1 trtlom meghldt megengedett htárértéket (20 µg/kg), számos eseten szoros mennyiséget mértek (Azziz-Bumgrtner és mtsi. 2005). KOCKÁZATBECSLÉS A kockáztecslés korszerű élelmiszeriztonsági rendszer lpját képezi. Célj, tudományos ismeretekre lpozv meghtározni zt, hogy z élelmiszeren vizsgált egészségkárosító nyg (pl. mikotoxin) milyen mértéken vn jelen, és ez z elfogysztott mennyiség, vlmint z illető nyg toxicitás függvényéen milyen mértékű és milyen jellegű egészségkockáztot jelent (3. ár). 3. ár. A kockáztecslés fő elemei Figure 3. Min components of risk ssessment; Környezeti terhelés (environmentl exposure), szennyezettség felmérése (ssessment of contmintion), fogysztás ecslés (ssessment of consumption), komplex toxikológii elemzés (complex toxicologicl chrcteristion), iomrkerek (iomrkers) 40

9 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE A Kposvári Egyetemen kuttásink fő irány tö mint 20 éve kockáztecsléshez dtokt szolgálttni. A környezeti terhelés meghtározásához tkrmányok és élelmiszerek mikotoxin trtlmánk monitorozását végezzük, toxikológii vizsgáltokkl pedig tolerálhtó htárértékek meghtározáshoz szolgálttunk lpdtokt. A kockáztecslés legtö izonytlnsággl terhelt tényezője fogysztás ecslése, zz, hogy dott élelmiszerféleségől mennyit fogysztunk. Az expozícióecslés pontos és ngyon fontos lehetősége iomrkerek lpján történő felmérés. Az élelmiszerminták mikotoxin trtlmánk monitorozás ngyon hsznos kockáztos földrjzi területek meghtározásán, de fogysztási dtok nehéz ecslése mitt nem d pontos tájékozttást tényleges mikotoxin felvételre. A humn expozícióecslés sokkl pontos vizeletminták mikotoxin trtmánk meghtározás lpján, mely m z egyetlen vlidált, elfogdott módszer z expozíció ecslésen. Számos felmérés igzolt zt, hogy z emerek is folymtosn ki vnnk téve mikotoxinok htásánk. A mi modern nlitiki módszerek elterjedésének köszönhetően nő zoknk felméréseknek szám, melyek zt igzolják, hogy szervezet multi-toxikus htásoknk vn kitéve. Ennek ok: dott környezeti feltételek tö penészgom elszporodásánk kedveznek. Egy-egy penészgom egyszerre tö mikotoxint is termel. Az álltok tkrmány töféle lpnygól kerül összeállításr, melyek különöző toxinokt trtlmzhtnk. Ezek földrjzi eredete is eltérő lehet. Még onyolult helyzet z emer esetéen, hiszen táplálékok köre sokkl tág, pl. z élvezeti termékek vgy fűszerek is számos mikotoxinnl lehetnek szennyezettek (kávé, pprik, sör, üdítő itlok). Egy németországi tnulmányn egészséges emerek vizeletmintájáól végeztek multitoxin nlízist (23 mikotoxinr ill. metolitr). A minták 87%- pozitív volt, és ezen elül minták tö mint fele egynél tö toxint trtlmzott. A leggykori mikotoxinok DON és nnk metolitji voltk. Az átlgos expozíció lcsony volt (0,52 g/kg testsúly/np), de számítások szerint vizsgált egyedek 12%- esetéen DON terhelés meghldt megállpított tolerálhtó htárértéket (1 g/kg testsúly/np, SCF, 2002) (Gerding és mtsi. 2014). Hsonló felméréseket tö európi országól is pulikáltk. Az 1. táláztn hivtkozott szkirodlmk európi országokn végzett felmérések eredményeit trtlmzzák, kiemelve zt, hogy vizsgált egyedek hány %- esetéen hldt meg evitel tolerálhtó htárértékeket. Az egyes t- 41

10 KOVÁCS nulmányok eredményei nehezen összehsonlíthtók, hiszen z egyes országokn eltérő módszertnnl dolgoztk, pl. vizsgált vont egészséges emerek kiválsztásánk kritériumi, egyedszám, vizelet mintvételezésének módj, mikotoxin nlitik, st.. Ezek módszertni eltérések szignifikánsn efolyásolják kpott eredményeket. Ez felhívj figyelmet rr is, hogy ngy szükség lenne egységes módszertn kidolgozásár és nnk lklmzásár rendszeres monitorozás keretéen. 1. tálázt Vizeletminták DON trtlm lpján számított DON expozíció néhány európi országn TDI Ország PDI 1 2 felett Hivtkozás (%) Ausztri 3 0,38-2,2 33 Wrth et l. (2012) Belgium 4 0,03-10, Heyndrickx et l. (2015) Egyesült Királyság 5 0,008-1, Turner et l. (2010) Horvátország 6 0,1-33,1 48 Srknj et l. (2012) Olszország 7 5,9 6 Solfrizzo et l. (2014) Spnyolország 8 0,06-1,07 8 Rodriguez-Crrso et l. (2014) Svédország 9 0,002-5,448 1 Wllin et l. (2013) (1) PDI = prole dily intke (µg/kg testsúly/np), (2) TDI = 1 µg/kg testsúly/np (SCF, 2002) Tle 1. Humn DON exposure in some Europen countries clculted y the DON content of urine smples; (3) Austri, (4) Belgium, (5) United Kingdom, (6) Croti, (7) Itly, (8) Spin, (9) Sweden MIKOTOXINOK LEHETSÉGES KÖLCSÖNHATÁSAI A multi-mikotoxin szennyezettség felveti toxinok interkciójánk kérdését. Tö toxin együttes htás nem ecsülhető előre z egyes toxinok önálló htás lpján, hiszen zok egymás htását felerősíthetik, vgy ntgonist módon is hthtnk. Az interkció jellegét számos tényező efolyásolj: álltfj, életkor, toxinkoncentráció, htás időtrtm, z érintett/vizsgált szerv, vizsgált prméter, st. (Grenier és Oswld, 2011). Az irodlmi dtok lpján z együttes htás z esetek töségéen jelentőse, mint zt két toxin különkülön kifejtett htás lpján ecsüljük ( Az egész tö, mint részek összessége, Arisztotelész, BC). A prolémkör felveti tolerálhtó htárértékek és szályozás megfelelő voltánk kérdését, tekintettel rr, hogy ezek mikotoxinok önálló toxicitás lpján kerültek meghtározásr. Hogyn efolyásolhtják egyes toxin kölcsönhtások mikotoxinokr meghtározott tolerálhtó értékeket? A multitoxikus htásokt vizsgáló kísérleteket összevetve zt tpsztltuk, hogy kevés z lcsony dózisú mikotoxin kölcsönhtás vizsgált. A legtö 42

11 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE dt fltoxinr vontkozik, kevesen vizsgálták Fusrium toxinok együttes htását. Ezért vizsgált soroztot indítottunk el leggykori Fusrium toxinok együttes htásánk megismerésére. A vizsgáltok egy részéen in vitro cito- és genotoxicitási teszten vizsgáljuk mikotoxinok önálló, kettős és hárms kominációin koncentráció és z expozíciós idő függvényéen kifejtett htást. A vizsgáltok másik részéen izonyos toxin kominációkt álltkísérleteken tesztelünk. Ezek eredményeit részletesen pulikációink muttják e (Hfner és mtsi. 2016; Kchlek és mtsi. 2017; Szó és mtsi. 2018; Szó-Fodor és mtsi. 2015). Eredményeink igzolják multitoxikus htások onyolultságát. Egy toxikus molekul tö mechnizmust is érint sejt vgy szervezet szintjén, ugynkkor egy dott sejtválszr más toxikus vegyületek is htnk. Minden egyes toxin molekul esetéen meg kell vizsgálni toxin és cél sejt molekuláris interkcióját. Ezek együttes htását rendszeriológii szemlélettel, rendszeriológi módszereivel (genomik, trnszkriptomik, proteomik, metolomik = omikák ) lehet megközelíteni. AKTUÁLIS KIHÍVÁSOK A MIKOTOXIN KUTATÁSOKBAN A kuttások egyik kiemelt kérdésköre továr is fentieken vázolt interkciók prolémköre. A mikotoxinokr vontkozó kockáztecslést ugynis megnehezíti mikotoxinok együttes előfordulás, köztük kilkuló interkciók onyolult, előre nehezen meghtározhtó volt. A helyzetet tová onyolítj z, hogy számos olyn metolitot tláltk tkrmány és élelmiszer lpnygokn, melyek rutin nlitiki módszerekkel nem mutthtók ki, mert különöző módon kötött, vgy módosult formán vnnk jelen, viszont gyomor éltrktusn emésztőenzimek htásár felszdulnk és felszívódnk. Ez zt eredményezi, hogy z expozíció mgs (kár 30-40%-l), mint zt mikotoxin nlitiki eredmények lpján ecsüljük. Ez mgyráztot dht rr, hogy miért okoznk egyes mikotoxinok lcsony koncentráción is súlyos tüneteket. A helyzetet tová onyolítj z ún. emerging mikotoxinok jelenléte. A leggykrn fertőző Fusrium penészgomák ugynis klsszikus toxinok mellett (trichotecének, zerlenon, fumonizinek) társ-szennyezőként más, kevéssé ismert toxikus másodlgos nygcseretermékeket is termelnek, ezeket szkirodlom emerging mikotoxinokként említi. Mivel kut toxikózist áltlán nem okoznk, rutin mikotoxin nlitiki vizsgáltok során áltlán nem vizsgálják. Gykori előfordulásuk mg/kg mennyiségen ugynkkor kockáztuk felmérését teszi indokolttá. 43

12 KOVÁCS Kihívást jelent klímváltozás is. Mivel penészgomák szporodás és toxintermelése döntően környezeti hőmérséklettől és cspdék mennyiségétől függ, ngyon vlószínűsíthető mikotoxin profil megváltozás. A mikotoxin kérdés gloális összefogást igényel, nemcsk z egyes tudományterületek (mikológi, iokémi, növény kórtn, nlitiki kémi, molekuláris iológi, toxikológi, élelmiszertudomány, orvostudomány, klímkuttás, ökológi, st.) között, hnem kuttásn dolgozók és gykorlti szkemerek, joglkotásn, szályozásn, finnszírozásn st. illetékes emerek és szervezetek között is. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A témához kpcsolódó kuttásokt, vlmint pulikációk megjelenését következő projektek támogtták: TÁMOP A-11/1/KONV , GINOP , GINOP , EFOP VEKOP IRODALOM Azziz-Bumgrtner, E., Lindlde, K., Gieseker, K, Rogers, H.S., Kieszk, S., Njpu, H., Schleicher, R., McCoy, L.F., Misore, A., DeCock, K., Ruin, C., Slutsker, L. (2005) Cse-control study of n cute fltoxicosis outrek, Keny, Environ. Helth Persp., 113(12): DOI: /ehp.8384 BIOMIN, World Mycotoxin Survey, The Glol Thret, Jnury to Septemer Dutton, M.F. (2009) The Africn Fusrium/mize disese. Mycotoxin Res., 25: DOI: /s Europen Commission (2010) Specil Eurorometer. Food-relted risks. Report. pp. 78. FAO/WHO (1969) Generl principles of food hygiene CAC/RCP , rev-4 in 2003 Glvno, F., Ritieni, A., Piv, G., Pietri, A. (2005) Mycotoxins in the humn food chin. In: The mycotoxin lue ook (ed.: Diz, D.), Nottinghm University Press, Nottinghm, Englnd, Gerding, J., Crmer, B., Humpf, H. U. (2014) Determintion of mycotoxin exposure in Germny using n LC-MS/MS multiiomrker pproch. Mol. Nutr. Food Res., DOI: /mnfr Grenier, B., Oswld, I.P. (2011) Mycotoxin co-contmintion of food nd feed: met-nlysis of pulictions descriing interctions. World Mycotoxin J., DOI: /wmj Hfner, D., Szó, A., D Cost, L., Szó-Fodor, J., Tornyos, G., Blochné Bodnár, Zs., Öleiné Horvtovich, K., Bloghné Zándoki, E., Bót, B., Kovács, M. (2016) Individul nd comined effects of feed rtificilly contminted with with fumonisin B 1 nd T-2 toxin in wened rits. World Mycotoxin J., DOI: /wmj Heyndrickx, E., Sioen, I., Huyrechts, B., Clleut, A., De Henuw, S., De Seger, S. (2015) Humn iomonitoring of multiple mycotoxins in the Belgin popultion: Results of the BIOMYCO study. Environ. Int., DOI: /j.envint IARC (1993) Toxins derived from Fusrium moniliforme: fumonisins B1 nd B2 nd fusrin C. IARC Monogr. Evl. Crcinog. Risk Hum.,

13 MIKOTOXINOK HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGÜNKRE Kchlek, M., Szó-Fodor, J., Blochné Bodnár, Zs., Horvtovich, K., Kovács, M. (2017) Preliminry results on the interctive effects of deoxynivlenol, zerlenone nd fumonisin B1 on porcine lymphocytes. Act Vet. Hung., DOI: / Mrss, W. F. O. (1997) Risk ssessment of fumonisins produced y Fusrium moniliforme in corn. Cerel Res. Comm., Rodriguez-Crrsco, Y., Molto, J. C., Mnes, J., Berrd, H. (2014) Exposure ssessment pproch through mycotoxin/cretinine rtio evlution in urine y GC MS/MS. Food Chem. Toxicol., DOI: /j.fct Srknj, B., Wrth, B., Uhlig, S., Ai, W.A., Sulyok, M., Klpec, T., Krsk, R., Bnjri, I. (2013) Urinry nlysis revels high deoxynivlenol exposure in pregnnt women from Croti. Food Chem. Toxicol., DOI: /j.fct Scientific Committee on Food (SCF): Opinion of the Scientific Committee on Food on Fusrium toxins. Prt 6: Group evlution of T-2 toxin, HT-2 toxin, nivlenol nd deoxynivlenol. SCF/CS/CNTM/MYC/27 Finl 27 Ferury 2002, Brussel, Belgium Solfrizzo, M., Gmcort, L., Visconti, A. (2014) Assessment of multi-mycotoxin exposure in Southern Itly y urinry multi-iomrker determintion. Toxins, DOI: /toxins Szó, A., Szó-Fodor, J., Féel, H., Mézes, M., Blogh, K., Bázár, Gy., Kocsó, D., Omerlfroug Ali, Kovács, M. (2018) Individul nd comined effects of fumonisin B1, deoxynivlenol nd zerlenone on the heptic nd renl memrne lipid integrity of rts. Toxins, 10(1): 4. DOI: /toxins Szó-Fodor, J., Kchlek, M., Cseh, S., Somoskői, B., Szó, A., Blochné Bodnár, Zs., Tornyos, G., Mézes, M., Blogh, K., Glávits, R., Hfner, D., Kovács, M. (2015) Individul nd comined effects of suchronic exposure of three Fusrium toxins (fumonisin B, deoxynivlenol nd zerlenone) in rit ucks. J. Clin. Toxicol., 5: 264. DOI: / Szó-Fodor J., Bót B., Mihucz G., Sulyok, M., Tenke J., Kovács M. (in press) Hzi sertés tkrmányok multi-mikotoxin szennyezettségének felmérése. Mgyr Álltorvosok Lpj Turner, P. C., Hopton, R. P., Lecluse, Y., White, K. L. M., Fisher, J., Leilly, P. (2010) Determinnts of urinry deoxynivlenol nd de-epoxy deoxynivlenol in mle frmers from Normndy, Frnce. J. Agric. Food. Chem., DOI: /jf100892v Wllin, S., Hrdie, L. J., Kotov, N., Lemming, E. W., Nlsen, C., Ridefelt, P., Turner, P. C., White, K. L. M., Olsen, M. (2013) Biomonitoring study of deoxynivlenol exposure nd ssocition with typicl cerel consumption in Swedish dults. World Mycotoxin J., DOI: /wmj Wrth, B., Sulyok, M., Fruhmnn, P., Berthiller, F., Schuhmcher, R., Hmetner, C., Adm, G., Frohlich, J., Krsk, R. (2012) Assessment of humn deoxynivlenol exposure using n LC MS/MS sed iomrker method. Toxicol. Lett., DOI: /j.toxlet World Helth Orgniztion (2016) 10 fcts on food sfety. 45