TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 11. ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA 2004 SZEPTEMBER SZÁMOK PIACOK EMBEREK. LIPÉCZ GYÖRGY: Adótáblák és társadalmi viszonyok

Átírás

1 ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA SZÁMOK PIACOK TUDOMÁNYOS EMBEREK KÖZLEMÉNYEK LIPÉCZ GYÖRGY: Adótáblák és társadalm vszonyok BÖCSKEI ELVIRA: Unós támogatások elszámolás buktatók SZEGÕ ANDREA: Munkaerõpac és deregulácó PAPP FERENC: Ellátás Lánc Menedzsment KOVÁCS EDITH, DUDÁS JÁNOS: Matematka, logka eszmeuttatások KELEN ANDRÁS: Szocográa a kézmûves masszõzök vlágáról SZEPTEMBER

2 EDDIG MEGJELENT KÖTETEINK: Globalzácó, átalakulás, vállalat környezet (000) Átmenet, elzárkózás, versenyképesség (000) Verseny Európa küszöbén (00) Nemzetköz kapcsolatok külgazdaság (00) Oktatás, kutatás, gyakorlat (00) Ks- és középvállalkozások Magyarországon (00) Specal ssue: On the Way to the European Unon (angol nyelven, 00) Inormácó, tudás, versenyképesség (003) Fatal kutatók két nemzedéke (003) Európazácó, globalzácó, reormok (003) A vlág 00 után (004) Ft

3 SZÁMOK PIACOK EMBEREK A Magyar Tudomány Napa országos rendezvénysorozat keretében, az Általános Vállalkozás Fõskolán, 000. nov tartott tud yos knerenca anyaga ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA Budapest, 004 szeptember

4 SZERKESZTETTE: G. Márkus György õskola tanár, Általános Vállalkozás Fõskola LEKTORÁLTÁK: Báthor Zsuzsanna õskola adunktus, beegyzett könyvvzsgáló Lpécz György, a közgazdaságtudomány kanddátusa, tanszékvezetõ õskola tanár, Általános Vállalkozás Fõskola G. Márkus György, a poltkatudomány kanddátusa, õskola tanár, Álatlános Vállalkozás Fõskola Szegõ Andrea, a szocológa kanddátusa, tanszékvezetõ õskola tanár, Általános Vállalkozás Fõskola KIADJA AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA Felelõs kadó: Antal János õttkár Felelõs szerkesztõ: G. Márkus György Kadványszerkesztõ: Németh Zsuzsa Nyomda elõkészítés: Somogyvár Gyuláné ISSN:

5 TARTALOM Lpécz György: A progresszív övedelemadó, az nlácó és a makroszntû 7 övedelemelosztás Böcske Elvra: Számvtel dlemmák. A vssza nem térítendõ elesztés 9 támogatások elszámolásának buktató Szegõ Andrea: Változások a oglalkoztatáspoltka szervezetrendszerében 7 hazánkban és unós sznten Papp Ferenc: Az Ellátás Lánc Menedzsment ellegzetessége Magyarországon 37 Kovács Edth: Sztochasztkus kapcsolatok elemzése során elmerült problémák 47 és ezek kezelésére alkalmas alternatív módszerek Dudás János: Statsztka módszer mennység smérvek üggetlenségének 63 vzsgálatára Kelen András: Szocográkus bestárum a prostítúcó emancpáltabb 83 határterületerõl TÓTH ANTAL EMLÉKDÍJAS SZAKDOLGOZAT Verbász Beáta: A rendszer tragédáa. Az 968-as gazdaság reorm elõzménye, bendítása és kudarca VÁLLALKOZÁSSZERVEZÕ SZAKOS VÉGZÕS HALLGATÓK SZAKDOLGOZATAINAK ANNOTÁCIÓI Füz Andrea: Családtámogatás a lakosság övedelemadó-rendszerben 5 Gulyás Edt: A Treasury-tevékenység bemutatása a Magyar Külkereskedelm Bank Rt-n keresztül 5 Farkas Gábor: Az üzlet tervezés bemutatása a Magyar Vllamos Mûvek Rt-nél 6 Konnert Olíva: A multnaconáls vállalatok htelezés hpermarkete 8 Rnkócz-Kovács Dánel: Magyarország nyíltvégû beektetés alapok, 9 az alapkezelõk helyzete és klátása Szalók Krsztna: Mért obb a telesítménymenedzsment-rendszer? 9 Kukucska Szlárd: A Dunaerr Lemezalakító Kt. vagyon, pénzügy, övedelm 30 helyzetének elemzése Kurucz Judt: Hogyan orognak a ogaskerekek? A Postabank-Leasng Rt. 3 mûködésének bemutatása Tumpek Adren: A pálnka múlta, elene, övõe 3 Pápa Kataln: Gépármû-orgalmazás és szervzelés az Európa Unóban 33 és Magyarországon

6 Laczkó Rta: A magyar monetárs poltka célktûzésenek és 34 ornt-eszköztárának bemutatása Thany Zsuzsanna: Magyarország lakásnanszírozás az Európa Unó 36 küszöbén Kocss Dóra: A Robert Bosch Elektronka Kt. HR stratégááról 37 Werly Szlva Anna: A Gyors-Ház Kt. üzlet tervenek elemzése 38 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKOS VÉGZÕS HALLGATÓK SZAKDOLGOZATAINAK ANNOTÁCIÓI Gellért Anna: Az Útterv esélye 40 Fáth Mklós. A közös agrárpoltka hatása a magyar búza- 40 és kukorcatermesztésre Fülöp Ankó: Külkereskedelem és vám az unós csatlakozás során 4 Gárdony Erka: Kaszkadõr dublõr veszélyszínész 4 Gyurcsó Ákos: Törökország kurdkérdés 4 Jagascs Zsuzsanna: Az élethosszg tartó tanulás az Európa Unóban 43 és Magyarországon Incze Nkoletta: Alkalmazkodás és toleranca 45 Kardos Orsolya: A vasút közlekedés szabályozása az Európa Unóban 46 valamnt a csatlkozás hatása a haza vasútra Jene Gzella: A regonáls poltka alakulása a Nyugat-Dunántúl Régóban 47 és ennek hatása Zalaszentgrót statsztka körzetére Csatár Réka: A kulturáls örökségvédelem európa unós gyakarlata 48 és a csatlakozásból eredõ haza eladatok Debreczen Krsztna: Kína a XXI. század nagyhatalma? 49 Drexler András: Az ENSZ békeenntartó tevékenysége 49 Fár Eleonóra Anna: Patkák marketnge 50 Fenyõalv György: A magyar ngatlaneleszõ pac helyzete Budapesten 5 az EU-csatlakozás határán Antal Éva Magdolna: A német egység létreöttének olyamata 5 Helmut Kohl szemével Bab Nkolett: Európa ú pénze: az Euró 53 Bácska Nóra: Az észak-korea atomegyver program és a 00-es nukleárs 54 válság elõzménye, megoldásának lehetõsége Bánhd Zsuzsanna: Hogyan adunk el boágyat a marketng segítségével 55 Baranya Zoltán: Az Euró múlta, elene és õvõe a dollár árnyékában 56 Berta Zsuzsanna: Személyek szabad mozgása az Európa Unóban 57 Borbény Laura: A kskörös térség bemutatása a térség helyzetelemzésén 58 és területelesztés koncepcóán keresztül Buru Orsolya: A transznaconáls vállalatok elõdéstörténete, és szerepe 59 a magyar gazdaságban

7 ELÕSZÓ A szerkesztõ azzal büszkélkedk s azzal aánla az ÁVF Tudományos Közleményenek ú számát az olvasóközönség gyelmébe, hogy: kevés tudományos olyórat, kevés szerzõ kollektíva létezk Magyarországon, amely a témák és zsánerek olyan széles választékát kínála el, mnt ahogy azt most m tesszük. Tartalm skálánk egyk végponta körül helyezkednek el az elvont matematka összeüggéseket megvlágító a lakusnak sznte msztkusnak tûnõ számokkal, betûelekkel, különbözõ okú egyenletekkel és demonstrácókkal operáló tanulmányok: Kovács Edth opusza a sztochasztkus kapcsolatok elemzésével kapcsolatban és az oroszlánkörmet megmutató Dudás János hallgató értekezése a mennység smérvek üggetlenségérõl. A másk végpontot Kelen tanár úr szocográáa képvsel, amelyet hosszabb belgum tartózkodása elõtt testált ránk. Õ a prosttúcó emancpáltabb határvdékeként a budapest masszõz-vlág általános ellemzõt, saátos, pkáns típusat, és egyén, ntm részletet úgy tárgyala, hogy azokat a magyar és a vlágrodalom eles mûvevel llusztrálva egyrészt a klasszkus és a modern szocológa ogalm eszköztárába, másrészt magyar és nemzetköz történelm összeüggésekbe lleszt be. A tanulmányból k-k érdeklõdésének megelelõen elmélet és/vagy gyakorlat következtetéseket vonhat le. A matematka absztrakcók és a nagyon s valóságos emberpac között tematkus mezõben már közgazdaságlag s ól értelmezhetõ pacokról szólnak a tanulmányok. Lpécz György dolgozatából kvláglk, hogyan beolyásola a progresszív övedelemadó a lakosság és a költségvetés között úraelosztás vszonyokat. Szegõ Andrea a globáls kaptalzmus ellegzetességet vzsgálva, a magyar és a nyugateurópa tapasztalatok nyomán emel k a deregulácót mnt meghatározó munkaerõpac trendet, amelyet a prvatzácó és a decentralzácó valamnt a lexblzálás olyamata kísérnek. Rámutat a magán- és a közszéra ú típusú kapcsolódásának elere. Papp Ferenc az Ellátás Lánc Menedzsment bemutatásával llusztrála: csak az automatzált elektronkus kereskedelm rendszerek képesek vevõk tömegenek ndvdualzált kezelésére. Böcske Elvra a ks- és középvállalatok szemszögébõl mutat rá a térítésmentes unós támogatások elszámolásának szabályara és buktatóra. Felhíva a pályázatot nyert vállalkozók gyelmét arra a rendkívül komplex számvtel eltételrendszerre, amelynek betartása nélkül nem lehetnek skeresek. Verbász Beáta a társadalomtudomány munkákra elaánlott Tóth Antal Emlékdíal ktüntetett végzõs hallgató szakdolgozata az 968-as mechanzmus-reorm történetével, átogó értékelésével, hatásaval és ellehetlenülésével oglalkozk. Beeezésképpen harmnchét végzõs ÁVF-dák dcséretes, lletve eles osztályzatú szakdolgozatának annotácót közölük. Budapest, 004. úlus G. Márkus György

8 7 Lpécz György * A PROGRESSZÍV JÖVEDELEMADÓ, AZ INFLÁCIÓ ÉS A MAKROSZINTÛ JÖVEDELEM-ÚJRAELOSZTÁS A progresszív övedelemadó konstrukcóa saátos módon beolyásola a övedelmek makroszntû úraelosztását a lakosság és a költségvetés között. Az alábbakban azt vzsgáluk, hogy a nomnálövedelem változása nlácós körülmények között hogyan vezet automatkusan a övedelmek átcsoportosításához. A telesség génye nélkül rövden összeoglaluk a progresszív adórendszer matematka szerkezetét, smertetük a margnáls adó, az átlagadó, a teles adó ogalmát, egymással való kapcsolatat, mad bemutatunk két egyszerû módszert, amellyel az adótöbblet keletkezése, reálértékének alakulása, valamnt az adóteher változása általános ormában elemezhetõ és értékelhetõ. Ennek segítségével néhány ellegzetes esetet mutatunk be. Példa a progresszív övedelemadó és az nlácó kapcsolatára Nézzünk egy egyszerû, de a valóságos vszonyokhoz közelálló példát. Az tt szereplõ adótábla számat oguk használn a tovább példákban s. Egy országban egy adott évben (bázsévben) a személy övedelemadó margnáls kulcsa a következõk voltak (%): 0 és 600 eft között 0%; 600 és 00 eft között 30%; 00 eft ölött 40%. Az adótábla a következõ évben (a tárgyévben) nem változott. Egy egyénnek 3000 eft övedelme volt az elsõ évben. A következõ évben 0%-os volt a nomnálövedelemnövekedés és 0%-os volt az nlácó s, a bruttó reálövedelem tehát nem változott. A kérdésünk az, hány eft-tal változott az egyén által zetett adó reálértéken számítva? Ez egyben azt a makroökonóma kérdést s elent, hogy hogyan változott az adózók és a költségvetés között úraelosztás. Az elsõ évben a 3000 eft övedelem adóa 00 eft volt, am 34%-os átlagos adóterhet elent. A következõ évben a 3600 eft övedelem adóa 60 eft volt, am 35%-os átlagos adóterhet elent. (Tehát az átlagos adóteher százalékponttal emelkedett) A nomnáls nettó övedelem Az elsõ évben: A következõ évben: 980 eft 340 eft * Fõskola tanár, tanszékvezetõ, Általános Vállalkozás Fõskola

9 8 A másodk év adó reálértéke: 60 eft /, = 050 eft. Ez az elõzõ évhez képest 30 eft-tal több. Tehát, bár a bruttó reálövedelem nem változott, az adózó egyén 30 eft-tal több adót zetett reálértéken számítva, azaz, a nettó reálövedelme 30 eft-tal csökkent. Az állam (a költségvetés) és az állampolgár között a övedelemadó progresszvtása matt úraelosztás ment végbe az állam avára. Hogyan értékelhetõ ez az eredmény? Elõször s különbséget kell tenn az egyén és az összesség, azaz, a makrosznt között. Az egyénre nézve elogadható, hogy a nagyobb övedelembõl zetett nagyobb adó nem elent eltétlenül nagyobb áldozatot a övedelem csökkenõ határhaszna matt. A progresszvtás végsõ soron az egyének között egyenlõ tehervselés elvén nyugszk, az egészre nézve azonban, az egyének összessége és az állam között osztozkodásra nézve ennek az elvnek nncs relevancáa. Makrosznten tehát az a kérdés merül öl: ha nõ az összövedelem, akkor mlyen arányban osztozzon a növekményen a lakosság és a költségvetés? Az adóüggvények A progresszvtás hatásanak elemzéséhez vegyük szemügyre az adórendszer matematka szerkezetét, azaz, vzsgáluk meg az adó üggvények között összeüggéseket. A zetendõ adót az egyes sávokhoz tartozó adókulcsokkal, az úgynevezett margnáls kulcsokkal szokás megadn. Ábrázoluk az adóalap üggvényében a margnáls kulcsokat, a ent példában szereplõ adótábla alapán. A vízszntes tengelyen az adóalap, a üggõleges tengelyen a margnáls kulcsok %-ban szerepelnek. Margnáls kulcsok Margnáls kulcs % Ma rg nál s kul cs (% ) Mnt az könnyen belátható, a zetendõ adó meghatározása a szakaszos üggvénygörbe alatt terület meghatározását elent. Az adó tehát nem más, mnt a margnáls adó üggvény határozott ntegrála 0-tól az adott övedelemszntg. Maga az adóüggvény lneárs szakaszokból áll, sávonként eltérõ meredekséggel. Az adóüggvény derválta a margnáls adó, azaz, az adóüggvény meredekségét a margnáls adó (más néven határadó) ada meg.

10 9 Teles adó Adóalap (Ezer Ft) Adó (Ezer Ft) Fontos mutató még az átlagadó, azaz, a teles adónak az egységny övedelemre utó része. Ennek a üggvénynek a grakona (lásd az ábrát) a másodk sávtól kezdve sávonként eltérõ paraméterû hperbolákból áll, a üggvény egésze monoton növekvõ, azaz: az átlagadó az elsõ sávban konstans, azután a övedelemmel együtt nõ. Átlagadó 35,0 33,0 3,0 9,0 7,0 5,0 3,0,0 9,0 7,0 5,

11 0 Ha az adóalapot a-val, az adót T-vel elölük, akkor a ent üggvények közt kapcsolatokat ormálsan így írhatuk öl: A margnáls adó: ll. a teles adó a Az átlagadó A progresszvtásból akadó hatások változatlan sávhatárok és adókulcsok esetén Változatlan adótábla esetén elhasználva a ent összeüggéseket, követve a bevezetõ példa számításának menetét, íruk el általánosabb ormában az adótöbblet reálértékét. A következõ elöléseket oguk használn: a: adóalap (övedelem) a bázsdõszakban t : az adott övedelemsznten érvényes margnáls adó, s: az adott övedelemsznthez tartozó alsó sávhatár : : az s sávhatárhoz tartozó összes adó : : az nlácós ráta (= CPI ) g : a övedelem növekedés rátáa * : a reálértékre utal Az adó nagyság a bázsévben: Az adó nagysága a következõ évben, ha a övedelem (+g)-szeresére nõ: A T tehát a tárgyév adó nagyságát a bázsév övedelem, ll. adóalap (a) üggvényében ada meg. Határozzuk most meg a tárgyév adó reálértékét, azaz, a bázsdõszak áran számított értékét. Ehhez (+ )-vel kell osztan. Így a bázsév és a tárgyév adó egyaránt a bázsév áran van számba véve, tehát vehetük a kettõ különbségét:

12 (*) vagy: A a reáladótöbblet üggvény, értéke a bázsdõszak övedelemtõl lneársan ügg, és hasonlóan a teles adó üggvényéhez, ez s lneárs szakaszokból áll. Jelentõsen egyszerûsödk a képlet két ontos specáls esetben: A övedelem és az ár növekedése egyorma, azaz g =. Ekkor a másodk tag 0, tehát az adótöbblet az adott sávon belül nem ügg az adóalap nagyságától, csak a legutolsó sávhatártól és az ahhoz tartozó kumulált adótól. Nncs nlácó, azaz üggetlenül s könnyen belátható: = 0. Ekkor az elsõ tag lesz 0, és így a reáladó növekedése, amnt ez a képlettõl Fontos kérdés, hogy az adótöbblet üggvény növekvõ-e vagy csökkenõ. A (*) képletbõl leolvasható, hogy ez g és vszonyától ügg. n Ha a g >, akkor az a-tól üggõ rész együtthatóa poztív n Ha a g <, akkor az a-tól üggõ rész együtthatóa negatív Ez arra híva öl a gyelmet, hogy a progresszvtással összeüggõ övedelem-átcsoportosítás alapvetõen és elsõsorban a nomnálövedelem növekedésétõl ügg. Ezt csak módosíta az nlácó mértéke. Ebbõl az következk, hogy ha a bruttó reálövedelem nem változk, ahogy a bevezetõ példában eltételeztük, a döntõ kérdés az, hogy a nomnálövedelem hogyan alakul. Ahhoz hogy a reáladótöbbletet a övedelem üggvényében ábrázolhassuk, tovább kegészítésekre van szükség. A entebb ormulánk ugyans csak akkor érvényesek, ha a megnövekedett övedelem nem kerül át a következõ sávba. Meg kell tehát vzsgálnunk a övedelem- és árnövekedés hatását a elsõ sávhatárt megelõzõ övedelemtartományban.a követõ sávbel változókat vesszõvel különböztetük meg. Képletenk most így alakulnak: (**)

13 A (**) reáladótöbblet-üggvény az övedelemtartományban érvényes. Egy adott sávban az adótöblet-üggvény meredeksége tehát n az alsó sávhatár ölött tartományban az övedelemsznt alatt, n a elsõ sávhatár elõtt övedelemsznt ölött pedg * Most már meg tuduk razoln az T üggvény grakonát, és a bázsdõszak övedelem (adóalap) üggvényében elemezn tuduk az adózó és a költségvetés között osztozkodást. Néhány ellegzetes eset ábrázolása és elemzése Nézzük elõször azt az esetet, amkor mnd a övedelem, mnd az általános árszínvonal 0%-kal nõ, tehát a reálövedelem változatlan. Reál-adótöbblet Reáladó-többlet (ezer Ft) Adóalap A grakon mnden sávban vzszntes szakasszal kezdõdk, aztán a elsõ sáv elõtt szakaszokon 0 %-os meredekségûvé válk, hszen, mnt a képletbõl kolvasható, ezen a szakaszon a meredekség éppen a két egymást követõ margnáls kulcs különbsége lesz, am a példabel adótábla szernt mndkét szakaszra valóban 0 %. A következõ változat legyen az, hogy a övedelemnövekedés továbbra s 0%-os, de a nlácó legyen csak 0%. Az egyes sávok õ szakasza (az alsó sávhatár után szakaszok) így már nem vízszntesek, hanem poztív meredekségûek a (*) képlet alapán.és sávról sávra egyre meredekebbek A sávhatár elõtt szakaszok pedg a (**) képlet szernt meredekebbek a õ szakaszoknál.

14 3 00 Reál-adótöbblet (Jövedelemnövekedése 0%, áremelkedés 0%) Reáladó-többlet (ezer Ft) Adóalap Ha továbbra s 0%-os a nomnálövedelem-növekedés, vszont nncs nlácó, akkor az ábra ellege nem változk, de meredekebbek lesznek az egyes szakaszok. Tehát egyre nagyobb ütemben csoportosul át övedelem a költségvetés avára. 80 Reál-adótöbblet (Jövedelemnövekedése 0%, áremelkedés 0%) Reáladó-többlet (ezer Ft) Adóalap

15 4 És végül nézzük meg azt az esetet, amkor az nlácó nagyobb a övedelemnövekedésnél. Legyen g = 0, és = 0,5. Ez érdekes és nem várt grakont eredményez: egyes övedelmektartományokban a reáladó-többlet negatív, más tartományokban poztív. Ugyans, mvel g <, a õ szakaszok negatív meredekségûek, ahogy ezt a (*) képlet elemzése kapcsán megállapítottuk. A elsõ sávhatárt megelõzõ szakaszok vszont a választott ráták mellett tehát nem általánosan, nem mnden g és érték mellett, poztív meredekségûek. Az 00 eft-os övedelemnél pl. (am sávhatár), kereken 7 ezer a reáladótöbblet, mközben a bruttó reálövedelem s csökkent 4%-kal! 3000 eft övedelem mellett vszont a reáladó eft-tal csökkent. 0 Reál-adótöbblet (Jövedelemnövekedése 0%, áremelkedés 5%) 5 Reáladó-többlet (ezer Ft) Adóalap A progresszvtásból akadó hatások változó sávhatárok és adókulcsok esetén Bonyolultabbá válk a helyzet, ha egyk évrõl a máskra nemcsak a övedelmek és az árak, hanem az adótábla s változk, ha tehát változnak a sávok s és a kulcsok s. Az elemzés olytatására két út kínálkozk: n A entebb számításank továbbvhetõk, azaz: meghatározhatuk valamlyen árszínvonal- és övedelem-növekedés esetére az adótöbblet reálértékét. n Ha magát az adótáblát akaruk értékeln az egyén adózetõk szempontából, akkor elegendõ az nlácó hatásával oglalkozn, hszen ha nem lenne nlácó, akkor a két tábla összehasonlítása nem okozna problémát. Az nlácó hatása úgy szûrhetõ k, hogy a sávhatárokat megszorozzuk a ogyasztó árndex-szel. Példaként vegyük a 004-es magyar személy övedelemadó táblát és egy a elen sorok írásakor megelent 005-re vonatkozó változtatás avaslatot. (Megegyzendõ, hogy a példa nem alkalmas a konkrét gazdaságpoltka következtetések levonására, mert az adóalap meghatározása, a különbözõ csoportok által gény bevehetõ kedvezmények, ll. azok eltétele lényegesen beolyásolhaták az adóterhek alakulását, megoszlását.)

16 5 A 004-es adótábla Sáv Határok A sávhatárg Margnáls Ezer Ft zetendõ adó kulcs , , ,38 Egy elõzetes avaslat a 005-ös adótáblára * Sáv Határok A sávhatárg Margnáls Ezer Ft zetendõ adó kulcs , , , ,48 A számítások ormáls levezetését és elemzését már nem részletezzük, csak a számítások eredményét smertetük. Az alább táblázat egy 7%-os keresetnövekedés és az általános árszínvonal 5%-os növekedésének hatását mutata az adó növekményére reálértéken, a avasolt adótábla alapán. 00 Reál-adótöbblet 005-ben egy elõzetes adótábla-avaslat szernt g = 7%, π = 5% 80 Ez er Ft es adóalap (ezer Ft) * (Az MSZP parlament rakcóának avaslata, 004. úlus, lásd pl. Magyar Hírlap úlus 0.)

17 6 Látható, hogy kb. 600 eft-os övedelemg az adóteher-növekmény az elõzõ évhez képest a avaslattevõk várakozásaval ellentétben poztív, ezt követõen kb. 300 eft-g negatív, aztán a magasabb övedelmeknél végg poztív, mégpedg a övedelemmel együtt növekvõ mértékben. A 48%-os kulcs hatására a 6000 /,07 = 5600 eft-os övedelemsznttõl kezdve gyorsabban nõ. Ez a módszer az elõzõ év övedelem üggvényében mutatta meg adott növekedés és nlácós ráta mellett a következõ év reáladó-többlet nagyságát. A másk alkalmazható módszer arra a kézenekvõ megontolásra épül, hogy ha a bázsév sávhatárokat megszorozzuk az árndex-szel, (a kulcsokat változatlanul hagyva) akkor az így kapott táblázat a bruttó reálkereset változatlansága esetén az adó reálértékét s változatlanul hagya. Más szóval: az lyen ndexált adósávok mellett az nlácót ellentételezõ nomnálövedelem-növekedés nem vezet adóteher-növekedéshez. Az adóteher tehát csak a reálövedelem növekedése révén következhet be. Most a tárgydõszak árakon számolunk, és az összehasonlítás alap az ndexált bázsdõszak táblával kszámolt adó vagy az így kszámolt átlagadókulcs. Az átlag-kulcsok összevetése 34,0 3,0 30,0 8,0 Százalék 6,0 4,0,0 0,0 8,0 6,0 Átlag 005 (elõzetes) 004-es ndexált átlag ös adóalap (ezer FT) A vastagabb vonal a 004-es ndexált adótáblával számolt adókulcsokat mutata, míg a vékonyabb a 005-re avasolt adótábla szernt átlagokat. A két görbe között különbség tehát azt tesz láthatóvá a 005- ös övedelmek üggvényében, hogy mennyben különbözk a 005-ös tábla a 004-estõl, ha az nlácó hatásától eltekntünk. A két görbe között üggõleges eltérést egy másk ábrán mutatuk meg:

18 7 Az átlagadó változása az elõzõ évhez képest (%-pontban) Változás (Százalékpont) 0,6 0,4 0, 0,0-0, -0,4-0,6-0,8 -,0 -, -,4 -, ös adóalap (ezer Ft) A reálövedelem növekedésének a hatása közvetlenül nem olvasható le az így készült ábrák alapán, ezek csak azt mutaták, hogy bármely adott 005-ös övedelemsznt esetén az elõzõ év adótábla alapán mennyvel lenne nagyobb (vagy ksebb) az adóteher. A következtetés tt s hasonló, mnt a korább módszernél: 600 eft-os övedelemszntg az adóteher nem ksebb az elõzõ évnél, változatlan, vagy keezetten magasabb. 600 eft ölött kb eft-g az adóteher alacsonyabb, és csak 6300 eft ölött lesz magasabb. Tehát éppen egy alacsonyabb övedelemtartományban (amely több, több mnt egy mlló embert érnt) lenne az átlagos adóteher magasabb. Ennek oka az, hogy a legalsó 8000 eft-os sávhatárt változatlanul hagya a avaslat, tehát nncs megszorozva a 005-re várt ogyasztó árndexszel Az adóbevétel nagyságát, valamnt azt, hogy a különbözõ rányú változások az adózók mlyen széles körét érntk, a ent elemzetteken túl a övedelemeloszlás s beolyásola. Az alább hsztogram alapán például megállapítható, hogy az év 600 eft alatt övedelemmel rendelkezett 003-ban kereken 3,6 mlló egyén, az adózók kereken 80%-a. A 6000 eft ölött övedelemmel rendelkezõk aránya pedg csak -%, az összövedelembõl és a bezetett összes adóból való részesedésük természetesen ennél óval nagyobb. Adóalap-megoszlás Magyarországon 003-ban 4,50 Az adózók egységny sávszélességre utó száma (ezer õben) 4,00 3,50 3,00,50,00,50,00 0,50 0, Adóalap (ezer Ft) Forrás: APEH

19 8 Az nlácó kszûrése mellett a reálövedelem általános szntemelkedésének a hatása s gyelembe vehetõ. Hszen, mnt említettük, az, hogy a nagyobb övedelemnek nagyobb hányada az adó, az önmagában véve összeegyeztethetõ az egyenlõ tehervselés elvével, ha a övedelem csökkenõ határhasznára s tekntettel vagyunk. De ezt az elvet nem érnt az a kérdés, hogy növekvõ reálövedelembõl összességében hogyan változzon a költségvetés és az adózók közt osztozás. Itt azonban nncs általános elv, mnt ahogy a progresszvtás mértékére sncs. Elvekben elképzelhetõ, hogy egy általános nomnálövedelememelkedés esetén ne az árndex-szel szorozzuk be a sávhatárokat, amkor ndexáluk az adótáblát, hanem a nomnálövedelem ndexével. Az így ndexált adótábla olyan összehasonlítás alapot elentene, amely összességében nem változtatna az adózók és a költségvetés közt osztozás arányán. Itt azonban olyan tovább problémák merülnek öl, amelyek már túlmutatnak elen elemzésünk kereten. FELHASZNÁLT IRODALOM Allen, R. G. D.: Mathematcal Analyss or Economsts. London, New York, 956. Lpécz György (és szerzõ kollektíva): Az 988-as adóreorm közgazdaság értékelése. Gazdaságkutató Intézet, Budapest, 989. Stgltz, J. E.: A kormányzat szektor gazdaságtana. KJK-KERSZÖV Jog és Üzlet kadó Kt., Budapest, 000.

20 9 Böcske Elvra * SZÁMVITELI DILEMMÁK A VISSZA NEM TÉRÍTENDÕ FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSÁNAK BUKTATÓI A ks- és középvállalatok unós támogatása 004. máus -étõl Magyarország teles ogú taga lett az Európa Unónak. Már a csatlakozást megelõzõen az érdeklõdés középpontába kerültek az Unós támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok. Aggodalommal néz(t)ünk elébe, hogy vaon a haza gazdaság szereplõk képesek lesznek-e éln a lehetõséggel. Fokozottan gaz ez a ks- és középvállalkozások esetében, ahol nem áll rendelkezésre külön team, akk csak pályázat írásokkal oglalkoznának. A teles skerhez azonban nem elégséges a támogatások elnyerése, elszámolásuk tekntetében a törvény eltételeknek teles mértékben meg kell, hogy elelenek. Az 004. év XXXIV.tv. a ks- és középvállalkozásokról, elõdésük támogatásáról meghatározza a vállalkozások típusat méretek szernt. Így a magyar támogatáspoltkában s megkülönböztetük a mkro-, ks- és középvállalkozások kategórát. n Mkro-vállalkozások esetén: alkalmazottak száma maxmum 0 õ. n Ksvállalkozások esetén: alkalmazottak száma -50 õ, éves nettó árbevétel legelebb 700 mlló Ft, vagy mérlegõösszeg legelebb 500 mlló Ft. n Középvállalkozások esetén: alkalmazottak száma 5-50 õ, éves nettó árbevétel legelebb mlló Ft, vagy mérlegõösszeg legelebb.700 mlló Ft. Az Európa Unóban a ks- és középvállalkozások kategórába azon vállalkozások tartoznak, amelyekben a oglalkoztatottak száma kevesebb mnt 50 õ, éves nettó árbevétele legelebb 40 mlló Eurónak megelelõ orntösszeg, vagy mérlegõösszege legelebb 7 mlló Euró, és nem tartoznak egy vagy több nagyvállalkozáshoz. Ezen eltételek mellett még elõírás, hogy abban az állam, az önkormányzat tuladon részesedése egyzet tõke vagy szavazat og alapán külön-külön vagy együttesen sem halada meg a 5%-ot. * Fõskola adunktus, gazdaság gazgató, Általános Vállalkozás Fõskola

21 0 Az Európa Unó krtérumrendszere alapán: n Mkro-vállalkozások esetén: alkalmazottak száma maxmum 0 õ; n Ksvállalkozások esetén: alkalmazottak száma maxmum 50 õ, éves orgalom nem halada meg a 7 mlló Eurót, vagy mérlegõösszeg kevesebb mnt 5 mlló Euró; n Középvállalkozások esetén: alkalmazottak száma õ, éves orgalom kevesebb, mnt 40 mlló Euró, vagy mérlegõösszeg kevesebb, mnt 7 mlló Euró. Mndezen eltételekbõl ól látható, hogy a már említett vállalkozó kör vszonylag ks létszámmal, alacsony bevétel orrással és vagyonnal rendelkezk. Így egy-egy támogatás elnyerése hosszú távon meghatározhata a vállalkozás tovább mûködésének skerességét. A pályázatok során a támogatások különbözõ típusaval találkozunk, a pénzösszeg olyósítása dõben eltérõ lehet, így számos problémával kell szembenéznük. Nncsen egységesen kalakított álláspont a támogatások dõbel olyósítására vonatkozóan, így kétségessé válhat, hogy az amúgy ks vagyonnal rendelkezõ társaságok képesek-e elõre megnanszírozn egy-egy nagyobb volumenû beruházást. A másk õ problémát az okozhata, hogy a számvtel törvény által kötelezõen elõírt könyvvzsgálatot csak az 50 mlló Ft éves nettó árbevétel elett kell alkalmazn. Így a számvtel szabályok betartása hátrányt szenvedhet. A könyvelõ személyét sokszor a szükséges rossz, a elesleges pénzkadás kategóráába sorola a vállalkozás vezetõe könyvvzsgálóról nem s beszélve, nem gondolva arra, hogy a számvtel rend be nem tartása, a hányos bzonylatolás, a nem ellenõrzhetõ telesség, a vállalkozás gazdaság olyamatanak átteknthetetlensége órás kockázatot hordoz magában. A vállalkozás olytatásának elve veszélybe kerülhet, az a támogatás orrás, amely ú lehetõségeket retett, könnyen a teles csõd elé sodorhata a vállalkozást. Az unós támogatások elsõsorban vssza nem térítendõ elesztés támogatások. Az Európa Unós szabályok lehetõvé teszk a támogatás más ormát s, így többek között a kamattámogatás, a vsszatérítendõ támogatások, a tõkerészesedés, garanca nyútását s. Ezen támogatás ormák várhatóan csak 007-tõl elennek meg Magyarországon. Így ezen tanulmányban a elenleg aktuáls vssza nem térítendõ elesztés támogatással kívánok oglalkozn, amennyben azok egy konkrét proekt megvalósítására vonatkoznak. Mnden egyes óváhagyott proekt megvalósítására vonatkozóan a támogatást nyútó szervezet és a kedvezményezett szerzõdést köt. Ezen támogatás szerzõdés képez a megvalósítás nyomon követésének, nanszírozásának és madan ellenõrzésének alapát. Mvel nem került bevezetésre egységes támogatás szerzõdés sablon az európa unós támogatásokra, ezért ezekre vonatkozóan az államháztartás rendérõl szóló 7/998. kormányrendelet az ránymutató. A támogatás szerzõdésrõl A támogatás szerzõdésnek mnmálsan az alább eltételekrõl kell rendelkezne: a támogatás ormáa (vssza nem térítendõ, vagy vsszatérítendõ támogatás), a proekt megvalósításának kezdete és beeezése, mûködtetés kötelezettség esetén annak dõtartama, a támogatás maxmáls összege és aránya, a költségek elszámolhatóságának szabálya, a kzetések kérelmezésének olyamata, eltétele, a vonatkozó, állam támogatásokkal kapcsolatos szabályok, a vonatkozó, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok, a vonatkozó, táékoztatással és nylvánossággal kapcsolatos kötelezettségek, dokumentácós kötelezettségek, a támogatás kzetésének elüggesztésére lletve a támogatás vsszazetésére vonatkozó szabályok,