Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. Ismétlődő mozdulatok értékelése

Átírás

1 Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése

2 Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981) 0. Bevezetés 1. Tárgy 2. Alkalmazási terület 3. Fogalom meghatározások 4. Általános irányelvek

3 3. Fogalom meghatározások I. 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések) 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje

4 3. Fogalom meghatározások II. 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális) 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások) 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszűntethető

5 4. Általános irányelvek 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása 4.2 A munkakörnyezet kialakítása 4.3 A munkafolyamat kialakítása

6 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása Kialakítás a testméretek figyelembevételével Igénybevétel csökkentése Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerők Testmozgások összhangja Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa Kezelőelemek száma, típusa, működtető testrész

7 4.2 A munkakörnyezet kialakítása A, munkatér méretei B, szellőzés C, munkahelyi klíma D, világítás E, munkatér, munkaeszköz színe F, akusztika G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések H, veszélyes anyag, sugárzás I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatások ellen

8 4.3 A munkafolyamat kialakítása A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén) B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén) C, tevékenységcsere D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott) Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell: E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és éjszaka F, az egyéntől, illetve életkortól függő teljesítőképesség elérése G, az egyéni fejlődés

9 Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés célja A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése. Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása. A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével. Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése Stb..

10 Az ergonómiai program várható eredményei Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások Növekvő munkahatékonyság Javuló egészségi állapot Csökkenő hiányzás és fluktuáció Javuló alkalmazotti morál

11 Példa ergonómiai akciók követésére Szakérői felmérés Dolgozói felmérés Új projektek Kockázat felmérés Prioritások Intézkedés Orvosi felmérés Események Kockázat értékelés

12 Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése Előzetes értékelés Módszer kidolgozása Pilot study Munkahelyek felvételezése Értékelés Megvalósítás Ellenőrző vizsgálat

13 Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése tapasztalatok Tervezési fázisban optimális Rendszerszemléletű alkalmazás ("minden mindennel összefügg") Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti munkahelyek tesztelése) Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA)

14 Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése Fejlesztési javaslatok Áttervezés, módosítás Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek Szervezés, ellátás Munkarend Védőfelszerelés Szociális szolgáltatások Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete

15 A 80:20-as Pareto szabály Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges. Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz 20% A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani 80%

16 Alkalmazható módszerek Ellenőrzőlista GME list Check-Points Szubjektív fáradtságérzés megítélése Video playback Toyota módszer Kérdőív Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)

17 Nyak hát Kar könyök kéz Derék Comb térd Leírás 1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például: a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például GME ergonómiai ellenőrzőlista a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol vagy térdel? 4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével? 5. Dolgozik a vállával és a kezeivel? 6. A feladatok többségét kinyújtott és megfeszített karral végzi? 7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli? 8. Tart kinyújtott kézzel súlyos P tárgyakat vagy eszközöket? 9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg kell fognia súlyokat? 11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám használata a kezet vagy a csuklót? 14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely? Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás Váltogatják a különböző munkahelyeket? Jelölje a terhelt testtájakat! Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel, Kövesse a fehér mezőket jobbra! világítással vagy a környezettel? A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett Használnak személyes munkavédelmi eszközöket, szempontok közül? bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ha igen, jelölje azt pipával Ön felügyeli a munkáját? Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!

18 Ergonómiai ellenőrző listák Anyagmozgatás és tárolás Kéziszerszámok Termelő berendezések biztonsága Munkahely kialakítás fejlesztése Világítás Építmények Veszélyes anyagok és tényezők kezelése Jóléti létesítmények Munkaszervezet

19 Kéziszerszámok Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak? A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják? Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak? Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak? Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához? A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő szerszámokat)?

20 Termelő berendezések biztonsága Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől? A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből? A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól? A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet? A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve? A természetes elvárásoknak megfelelően kell a kezelőszerveket működetni?

21 Munkahely kialakítás fejlesztése A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik? Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelőszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben? A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához? A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőszervek könnyen elérhetőek? Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?

22 Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I. Rongycsavarás Rossz vibráció Könyök kint Vállak túl magasan / alacsonyan Komfort zóna Rossz rálátás

23 Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II. Hajlított csukló Törzscsavarás Fenék fent Álló- ülőmunka Vízszintes távolság Statikus munka

24 PROBLÉMA GÉP EGYENES VONALÚ SZERSZÁM A CÉL 900-OS ELFORDÍTÁSA GÉP GÉP

25 A látás és a fej-nyak helyzete

26 Az optimális munkamagasság

27 A csukló helyzete

28 A fizikai teljesítmény befolyásoló tényezői és a szabványok EN 547-1, EN 547-1, EN Az emberi test méretei EN A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése Testtartás és mozgások EN A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása EN A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok Erőkövetelmények EN A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei 3. rész: Kezelőelemek EN A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése Testméretek

29

30 A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei Tervezzünk természetes testhelyzetekre Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra Alkalmazzunk megfelelő háttámaszt ülő testhelyzetben Biztosítsuk az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet Kerüljük a fej és törzs előredőlését, a felemelt felsőkart igénylő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására.