Projektív anya-gyermek rajzok

Átírás

1 174 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata 8. Merre fordulnak a figurák? Lehetséges rajzi válaszok: nem fordulnak kölcsönösen egymás felé; mindketten egymás felé fordulnak; csak a fiú fordul a lány felé; csak a lány fordul a fiú felé. Ez a szempont a kapcsolódási törekvés egyik jelzése lehet (lásd a 10. szempontot is). 9. Melyik fél nagyobb, erősebb, dominánsabb? A fiú dominánsabb; a lány dominánsabb; egyformán dominánsak. Az észlelt dominancia a rajz globális jellemzője, amelyet nehéz lenne részletekkel kifejezni. A szempont kifejezi, hogy a vizsgált személy kit észlel irányítónak, meghatározónak a kapcsolatban, illetve milyen szerepelvárásokkal rendelkezik. 10. Melyik fi gura akar a másikkal kapcsolódni? A fiú akar jobban kapcsolódni a lányhoz; a lány akar jobban kapcsolódni a fiúhoz; egyformán akarnak kapcsolódni. A kapcsolódási törekvés a dominanciához hasonlóan globális rajzi jellemző, amely sokféle egyedi fenomenológia formájában jelenhet meg. Pszichológiai jelentése a pozitív értelemben a párkapcsolat létesítésének és fenntartásának, megtartásának igényéhez kapcsolódik, de átvezet a megkapaszkodás és a függőség területére is. A kiértékelést a vizsgálatvezető a 2.1. fejezetben ismertetett, rendszerelemzési szemléleti keretben végzi. Az emberpár-rajzok elemzési módszere sok szempontból rokon az anya-gyerek rajzokéval, ezért az olvasó figyelmébe ajánljuk a ábrákat is. Projektív anya-gyermek rajzok Áttekintés Bár az anya és gyermek együttes ábrázolása a képzőművészetben régóta kedvelt téma, a családrajzokban pedig szinte állandó motívum, teszt formájában elsőként Jacquelyn Gillespie (1994) írt róla monográfiát. A könyv érdeme, hogy pszichológiai vizsgálómódszerként kezeli az anya-gyerek rajzokat, problémája viszont a Machovertől örökölt, spekulatív értelmezési metódus. Az alábbiakban ezért inkább azt a kiértékelési metódust mutatom be, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében dolgoztunk ki (Vass, 2003d). A tesztfelvétel módszere A tesztfelvétel során alkalmazott instrukció megegyezik a Gillespie (1989, 1994) által leírt instrukcióval: Rajzolj egy anyát gyermekével. A rajzok A4-es, függőlegesen tartott lapra készülnek, ceruzával. Az instrukció lényeges eleme, hogy a vizsgálatvezető nem a saját anyát vagy gyermeket rajzoltatja le a vizsgált személlyel, hanem általánosan foga lmaz. Amikor elkészült a rajz, saját módszerünk szerint a vizsgálat-

2 Rendszerelemzési módszerek 175 vezető feltesz bizonyos utóteszt-kérdéseket, és lejegyzi a válaszokat. A legfontosabb kérdések a következők: 1. Kik vannak a rajzon? (melyik az anya, melyik a gyerek) 2. Hány évesek? 3. Mit csinálnak éppen? (mindkettő) 4. Ki fordul a másik felé? 5. Ki akar jobban kapcsolódni a másikhoz? 6. Számozd be őket a rajzolás sorrendjében! Ha a vizsgált személy csak fejet vagy pálcikaembert rajzol, akkor a vizsgálatvezető új rajzot kér tőle, ezúttal teljes alakot. Az állat vagy szimbólum ábrázolását azonban el lehet fogadni, mert jól értelmezhető. Tipikus kérdés, hogy a vizsgált személy megkérdezi: saját anyámat rajzoljam? A reakció egy bizonyos kontextusban dependenciát, konkretizálási hajlamot mutathat. A módszer sok esetben már ötéves korú gyermeknél is alkalmazható, de nemcsak gyermekek vizsgálatára alkalmas, hanem adoleszcensek és felnőttek tárgykapcsolati elemzéséhez is kitűnő eszköz. Az egészséges, normális rajz (32. ábra) jellemzője, hogy mindkét figura megjelenik rajta, és legfeljebb kartávolságban helyezkednek el egymástól (meg tudnák érinteni egymást). A tipikus testtartás, cselekvés: (a) az anya és a gyermek egymás mellett áll, (b) az anya a gyermekről gondoskodik valamilyen formában, (c) az anya tartja a gyermeket (karjában, ölében). Pozitív jelzés, ha az anya a gyermekre néz, ha mosolyog és ha meleg a rajz érzelmi-hangulati tónusa. 32. ábra. Egészséges vizsgált személy anya-gyermek rajza

3 176 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata Pszichológiai értelmezés Az értelmezés (33. ábra) természetesen a körülmények és moderátorváltozók feltárásával kezdődik (kontextuselemzés). A következő lépés a folyamatelemzés, amelyben a figurák rajzolási sorrendjének jelentőségét kell kiemelni. Az instrukció sugall egy sorrendet (az anyával kezdést), és tapasztalataink szerint valóban ez az általános szukcesszió, amelynek megváltoztatása pszichodiagnosztikai jelentést hordozhat (részletesen lásd Vass, 2006). 33. ábra. Az anya-gyerek rajzok értelmezésének áttekintése (a formai és tartalmi elemzést lásd a 34. ábrán) A fenomenológiai leírást az intuitív elemzés követi. Az öt legfontosabb jellemző ebben a rajztémában is kiemelt fontosságú. A listák módszeréhez külön szempontokat állítottunk össze az anya-gyermek rajzok témájához (Vass, 2003d). A spontán figyelmi fókusz elemzése során a vizsgálatvezető elsősorban azt keresi, kivel azonosul a rajzoló: a gyermekkel vagy az anyával. A vizualizálási módszer témaspecifi kus szempontja, hogy védelmet ad-e az anya; melyik szereplő a dominánsabb; illetve önérvényesítő vagy dependens gyermekfigura jelenik-e meg a rajzon. Az egészleges elemzésből ki kell emelni az ábrázolási színvonal jelentőségét (hány éves életkornak felel meg a rajz), az érzelmi-hangulati tónust (például dühös, agreszszív; hideg; semleges; meleg) a rajz egészének személyességét vagy személytelenségét.

4 Kapcsolatvizsgálati módszerek 177 Az itemanalízis (34. ábra) formai-szerkezeti elemzési részében a vizsgálatvezető elsőként a rajz típusával foglalkozik (fi rka, pálcikaember, csak fej vagy arc, egész alak, állat, elvont tartalom). A téri elhelyezés értékelése során az anya- és a gyermekfi gura vertikális pozíciója lesz fontos (melyik van feljebb). A méret szempontjából a szokásos elemzést a két figura méretarányának összehasonlításával kell kiegészíteni. A tartalomelemzés során a vizsgálatvezető az interakciókat, a szerepeket, a figurák életkorát vizsgálja, illetve speciális konfl iktusjelzések jelenlétét ellenőrzi. Megvizsgálja, ki akar kapcsolódni kihez, merre irányulnak az egyes szereplők interakciói és kire néznek a figurák. Beszédes szempont a szereplők távolsága egymástól, egymás érintésének módja és mértéke, illetve a megjelenített testtartás, cselekvés tartalma. Az arckifejezés elemzése során a mosoly jelenléte lesz fontos, illetve az esetleges negatív emóciók, nyitott száj ábrázolása. Az anya-gyerek rajzokban számos konfl iktusindikátort ír le a szakirodalom, amelyek azonban csak összefüggésben értelmezhetők. Egyes esetekben, például serdülőknél agressziót vagy rivalizálást jelezhet a gyermek részéről, ha a gyerek nagyobb (magasabb és több teret tölti ki) a rajzon, mint az édesanya. Konfl iktusindikátor lehet kapcsolódás hiánya (minden vonatkozásban), kapcsolódás elkerülésének cselekvéses megjelenítése a rajzban (menekülő fi gura), a nyitott száj vagy a fogak rajza (düh, fájdalom). Szimbiózist, dependenciát jelezhet, ha mindkét alak gyermek, ha gyermeki testarányok vagy infantilis rajzi jegyek vannak jelen a képen (például gombok, köldök), ha a figurák azonosak (self és selfobjekt azonos percepciója), a kapaszkodás, függés, csimpaszkodás megrajzolása vagy a vegyes szukcesszió (váltakozva rajzolja a két alakot). Mindezt természetesen csak az életkor figyelembe vétele mellett lehet értelmezni, hiszen meghatározott életkor alatt a felsorolt jelzések normálisak. Borderline pszichopatológiát jelenthet Gillespie (1994) szerint, ha a rajz egyszerre szoros és távolító jellegű, pszichózisra utalhatnak a bizarr, üres, életidegen rajzok, organicitásra a rotáció és a súlyos szerkezeti hibák, szomatizálásra az ágyban fekvő gyermek, hasításra (splitting), ha az egyik alak jó, a másik rossz. Hozzá kell tenni, hogy ezek a jelzések csak különleges esetekben értelmezhetők, és mindig csak a kontextus fényében, kizárólag konfigurációs elemzéssel. Jelentősen különbözik például a gyermek, a preadoleszcens, az adoleszcens, a felnőtt anya-gyerek rajza, sőt férfiak és nők is más rajzokat készítenek. Általános megfigyelés, hogy hatéves kor előtt nagyon hasonló a két alak, a figurák egymás mellett állnak és gyakran érintkeznek. Az elsőként rajzolt figura az édesanya. Az értékelésben sokat segít, ha a családrajz elemzésében járatos a vizsgálatvezető. A figurák fokozódó differenciálódása az énfejlődés és individualizáció korrelátuma, amelynek során a szimbiózis helyét átveszi a saját, független identitás. A preadoleszcens rajzok meghatározó mögöttes dinamikája, hogy az adoleszcens szeparáció előtt reaktiválódhat a szimbiotikus közelség. Fontos a méretkülönbség értékelése (a gyermek mérete az önértékelés, dominancia mutatója szokott lenni).

5 178 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata 34. ábra. Az anya-gyerek rajzok itemanalízise (az áttekintést lásd a 33. ábrán)

6 Kapcsolatvizsgálati módszerek 179 Fokozatosan nemi jegyek jelennek meg az anyafi gurán (mellek, testalak). Lányok rajzait az anyával azonos arc és hajábrázolás és idealizálás jellemzi ebben az életszakaszban, a fiúk gyakran kihangsúlyozzák az izmokat a fiúalakon, aktivitás közben ábrázolják a figurát, esetleg fegyvereket is szerepeltetnek. A preadoleszcens rajzokban gyakori téma a rivalizálás (elemzési támpont: melyik figura erősebb, dominánsabb). Az adoleszcensek rajzainak fejlődéslélektani és énfejlődése háttértörténése a szeparáció és az identifi káció feladatainak megvalósítása. A fiúk alapvető feladata az anyától történő szeparáció, a lányoknak viszont a szeparációval és az identifi kációval egyszerre kell megbirkózniuk. A vizsgálatvezető elemzi, hogy melyik szereppel azonosul a rajzoló (gyerek vagy anya), illetve hogy tud-e önérvényesítő lenni a serdülő. Felnőttek rajzaiban azt a megfigyelést kell kiemelni, hogy az egészséges, jól működő felnőtt nő többnyire élvezi a testre szabott rajztémát (a rajzkészség miatt persze zavarba jöhet). Gyakori téma az anyai büszkeség és a gondoskodás. Azonosulási zavar, a női identitással és az anyaszereppel való problémák esetén elvont, elkerülő rajzi válaszok születnek (például pálcikaember, absztrakciók és szimbólumok). Végül ki kell emelni néhány megfi gyelési szempontot a férfi ak anya-gyerek rajzaiban. A vizsgálatvezető elemzi, hogy kivel azonosul a vizsgált személy (gyerekszerepben maradt-e), milyen a saját alak arckifejezése (elégedett-e szerepével a vizsgált személy), valamint a dominancia-szubmisszió, dependencia-autonómia képi megnyilvánulási formáit. Összefoglalva a fejezet tartalmát, az emberpár és az anya-gyerek diád motívuma a kapcsolatvizsgálathoz ad gazdag eredményekhez vezető, projektív eszközöket. A két teszt kiértékelése is sokban hasonlít egymáshoz. A fejezet bemutatta a két teszt instrukcióit és legfontosabb kiértékelési szempontjait. A spekulatív elemzés elkerüléséhez ajánlott az objektív szemlélet és a rendszerelemzési megközelítés alkalmazása Internetes kapcsolatvizsgálat: a Psychogalaxy-módszer Áttekintés A Psychogalaxy kutatást Dr. Sváb Péter és Dr. Vass Zoltán indította el március 31-én, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének együttműködésével, Bagdy Emőke és Vargha András professzorok részvételével, Tekler Vilmos matematikus, Wetzl Márta szociológus, Dr. Mirnics Zsuzsanna pszichológus és számos hallgató önkéntes kutatói közreműködésével, hat év előkészítő munka és számos pszichometriai előteszt után (Vass, 2009d, 2009f; Vass és Sváb, 2011). A kutatás publikált célja, hogy elegendő adat összegyűjtése után, tudományos módszerekkel keresse Magyarország pszichológiai