3.4. Személyiségvizsgálati módszerek

Átírás

1 184 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata 3.4. Személyiségvizsgálati módszerek A színkulcs-teszt A módszer eredete A színkulcs-teszt (The Colour Keys Method; Vass 2007f, 2006, megjelenés előtt) az egyik legérdekesebb kifejezéspszichológiai módszer. Olyan rajzteszt, amely több részfeladatot tartalmaz, és elsősorban a színek egyedi értelmezésére épül. Célja a személyiség több szempontú vizsgálata az énkép és a testséma, a pszichoszomatikus tünetképzés, a pszichodinamika, az életút, a tárgykapcsolatok, a párkapcsolat és a szexualitás, az élet különböző területivel való elégedettség és az affektív működések szempontjaiból. Ezeket a sokfelé elágazó területeket a teszt azért képes hitelesen feltérképezni, mert az univerzális és a kulturális színszimbolika (lásd Vass, 2006) helyett a színek egyedi jelentését használja fel, amely csak a vizsgált személyre jellemző, idiografi kus mintázat. A teszt nevét éppen erről az egyedi interpretációs mintázatról kapta (Rapp, 2001). Magának a színkulcsnak az összeállítása a teszt egyik részfeladata, és csak a feladatsor legvégén szabad felvenni, amikor a vizsgált személy már megrajzolta az előző részfeladat okat. A tesztet a vizsgálatvezető közösen értelmezi a vizsgált szemé llyel. A folyamat közvetlenül átvezet a terápiás intervencióba, és általában több ülésen keresztül tart. A teszt különleges hozama, hogy már a tesztfelvétel közben elgondolkoztatja és gyakran pszichoterápiás értékű felismerésekre vezeti rá a vizsgált személyt; emellett olyan mennyiségű és olyan jellegű diagnosztikus anyaggal szolgál, amelyet nehéz vagy egyenesen lehetetlen lenne más módszerrel feltárni. Az előzmények között mindenekelőtt Wolfgang Rapp (2001) belgyógyász és pszichoanalitikus professzor metódusát kell felsorolni, amelyet Farbspiel (Game of Colours) néven ismertetett. Rapptól származik az ötlet, hogy a színek egyedi értelmezéséhez először színes rajzokat kell kérni a vizsgált személytől, majd ezután bizonyos ingerszavakhoz kell színeket hozzárendelni. Önálló módszert fejlesztett ki Judit Alvernaz-Nagy (2010) Metanoia Mentoring Method néven. A módszer elsősorban a coaching céljait szolgálja, és a színkulcsok módszerét is felhasználja. A színek értelmezéséhez támpontokat adott a többdimenziós rajzteszt ( fejezet) is, valamint a Psychogalaxy-kutatás ( fejezet) színtesztje. A Psychogalaxy-vizsgálatban (Vass, 2009d, 2009f, 2010e) interneten rajzoltak színes képeket az önkéntes jelentkezők, és az eredményeket számítógépes algoritmusok értékelték ki objektív módszerekkel. Az alább bemutatott metódust a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének Projektív Rajzvizsgálati Kutatóműhelyében dolgoztuk ki, egyetemi hallgatók és továbbképzési résztvevők bevonásával, a Psychogalaxy-kutatás színpszichológiai eredményeit is felhasználva (Vass, 2010e). A végleges forma kialakítását

2 Személyiségvizsgálati módszerek 185 kliensekkel és hallgatói csoportokkal történő tesztfelvételek, esettanulmányok és szupervíziós csoportok előzték meg. A módszer új elemei: (1) az alkalmazott színskála, (2) a standard hívószavak listája, (3) a színkulcs-teszt egyedi hívószavakat is alkalmaz, (4) felhasználja a Psychogalaxy 8465 főre épülő, normatív adatait, (5) eltérőek a részfeladatok a Farbspiel-teszttől (1, 8, 9. feladat), (6) alapvető eltérés az SSCA módszer alkalmazása, amelyek közül különösen az alábbiak hozzájárulását kell kiemelni: az egészleges elemzés szabad benyomás-módszere, az Elkisch- és a Minkowska-típusok használata, az érzelmihangulati tónus, a globális harmónia és az integráció, a négy képi alapjellemző, a motoros és kinesztetikus empátia, a kommunikációs elemzés és az enaktív-ikonikusszimbolikus elemzés. Az alkalmazott színskála kialakítását előtanulmányok és empirikus vizsgálatok előzték meg. A végső változat 18 színt tartalmaz, amely abból a szempontból optimális, hogy azon a számon belül van, amelyet még világosan el tud különíteni a vizsgált személy, és ugyanakkor már alkalmas a belső világ differenciált ábrázolására (a magyarázatot lásd a 10. feladat értelmezésénél). Az egyes árnyalatok kiválasztásához a klinikai tapasztalatokat és a színkulcsok-tesztre kapott visszajelzéseket vettük figyelembe. A kiválasztott színeket használtuk fel a Psychogalaxy nagymintás vizsgálataihoz, amely normatív értékei miatt végül standard skálává alakította a színskálát. Az alkalmazott színek a következők (a pontosság kedvéért RGB értékekkel): fehér (255, 255, 255), fekete (0, 0, 0), szürke (153, 153, 153), olívazöld (128, 128, 64), citromsárga (255, 255, 0), halványsárga (255, 255, 153), narancs (255, 153, 0), rózsaszín (255, 153, 255), sötétvörös (203, 0, 0), világospiros (255, 0, 0), sötétlila (128, 0, 128), világoslila (204, 102, 255), sötétkék (0, 51, 204), világoskék (153, 203, 255), sötétzöld (0, 128, 0), világoszöld (4, 255, 0), sötétbarna (102, 50, 0), világosbarna (154, 102, 51). A tesztfelvételhez olyan színes ceruzákból javasolt összeállítani egy állandó készletet, amelyek (a) elég vastagok ahhoz, hogy a vizsgált személy kényelmesen dolgozhasson velük, (b) háromszögletűek ugyanebből az okból, (c) ugyanolyan színű a külső burkolatuk, mint a ceruzabél. Érdemes nagyon jó minőségű ceruzákkal dolgozni, mert ha szívesen rajzol velük a vizsgált személy, akkor több projektív tartalom jelenik meg a rajzokban. A tesztfelvétel módszere A szükséges eszközök: hét darab A4-es méretű fehér papírlap, egy A3-as méretű fehér papírlap és 18 darab színes ceruza (lásd fent). A teszt összesen tíz részfeladatot tartalmaz, amelyek instrukciói az alábbiak. 1. Egyedi hívószavak választása. (a) Klienssel dolgozva a terapeuta kiválaszt három (vagy több) hívószót, amelyek a terápia adott pontján, pszichodinamikai

3 186 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata szempontból kulcsfontosságúak. Ezeket az első feladatban csak feljegyzi, és majd csak a 9. feladatban használja fel. (b) Ha tesztfelvételre nem pszichoterápiás helyzetben vagy csoportos tesztfelvétel esetén kerül sor, akkor a vizsgálatvezető a következő instrukciót alkalmazza: Válassz három fogalmat, ami rólad szól, személyes, specifi kus és számodra nagyon fontos. Írd le ezt a három szót az első lapra. Példák: álmatlanságom, ekcémás tüneteim, párkapcsolati szakításom. 2. A színek kipróbálása. Vegyen elő egy újabb lapot. Ismerkedjen meg rajta a színekkel. 3. Testséma. Rajzolja le saját testét úgy, ahogyan érzi és átéli. Kérem, kerülje a fényképszerű ábrázolást. Minden színt használhat. 4. Felettes én, én, ösztönén. A személyiségben három lelki dimenziót különböztetünk meg. (a) A felettes én: itt található a lelkiismeret, a tilalmak, az ideálok, az erkölcs és a társadalmi elvárások. (b) Az én: ez a központja az Ön személyiségének, itt van az észlelés és a mozgás kontrollja és itt történik a felettes én, az ösztönén és a környezeti elvárások közötti egyensúly kialakítása. (c) Az ösztönén: itt vannak az ős-ösztönök, a szükségletek, az energia, a szenvedély és a szexualitás. Rajzolja le ezt a há rom dimenziót úgy, ahogyan önmagában észleli és átéli. Használja a színeket. Ha kész, írja oda ceruzával az egyes dimenziók nevét. 5. Színpreferencia. Vegyen elő egy újabb lapot. Jelezze a lap bal oldalán a színesekkel, hogy mely színek tetszenek Önnek, jobb oldalán pedig, hogy melyek nem tetszenek. Kérem, írja oda: Tetszik, Nem tetszik. 6. Önéletrajz színekkel. Ezen a lapon különböző életszakaszok szerepelnek. Ábrázolja színekkel a lap alsó felén saját életútját, ahogyan az egyes szakaszokat átélte. A vizsgálatvezető a 35. ábrán látható diagramot veszi elő, amelynek vízszintes tengelyén a vizsgált személy életkora szerinti beosztást készíti el. 7. Kapcsolataim. Ábrázolja színes vonalakkal a lap felső felén az Ön számára legfontosabb emberekkel kialakított kapcsolatait az egyes életszakaszoknak megfelelően, például apa, anya, testvérek, barátok, barátnők, partner stb. A középvonal felett a pozitív kapcsolatokat ábrázolja, alatta a negatívakat, a középvonalon a semlegeseket. A kapcsolatok időben változhatnak. Írja oda a színes vonalakhoz a személy nevét. 8. Életem fontos területei. Ábrázolja színes vonalakkal, időrendben a lap felső részén a következőket: (a) testi egészségem, (b) életerőm, energiám, (c) lelki panaszaim, tüneteim alakulása (mindet; felfelé csökken a tünet, lefelé erősödik), (d) munkával kapcsolatos elégedettségem, (e) önmagammal kapcsolatos elégedettségem, (f) párkapcsolati elégedettségem, (g) mennyire voltam szeretve. 9. Az egyedi hívószavak színasszociációi. Vegyen elő egy újabb lapot, de ezúttal függőleges tartásban. Írja le a bal felső sarokba a következő szavakat: (a terapeuta által választott szavak). Válasszon mindegyikhez színt és jelezze a

4 Személyiségvizsgálati módszerek 187 szó mellett valamilyen módon a színes ceruzákkal. Egy vagy két színt válaszszon minden szóhoz. Kérem, tiszta színeket használjon, kerülje az egymásra fi rkálást, maszatolást! Csoportos tesztfelvétel esetén a második mondat a következőképpen módosul: Írja le a bal felső sarokba azt a három szót, amit a gyakorlat elején felírt. 10. A standard hívószavak színasszociációi. Húzzon egy vonalat a harmadik szó alatt. Húsz szót sorolok fel. Kérem, írja le őket a lap bal szélén egymás alá, egyenletesen elosztva őket: boldogság, gyengédség, szégyen, düh, szomorúság, undor, remény, szeretet, szerelem, barátság, fájdalom, szexualitás, magány, szorongás, jelenlegi (legutóbbi) partnerem, ideális partnerem, apa, anya, én, hangulatom az utóbbi időben. Válasszon mindegyikhez színt és jelezze a szó mellett valamilyen módon a színes ceruzákkal. Egy vagy két színt válasszon minden szóhoz. Kérem, tiszta színeket használjon és kerülje az egymásra fi rkálást, maszatolást. Ha kész: Most ellenőrizze, volt-e olyan szín bármelyik rajzban, amit nem használt fel egyik szóhoz sem (beleértve az első hármat is). Rajzoljon egy kis téglalapot ezekkel a színekkel ugyanerre a papírlapra. Ha ez is kész: Írja a kimaradt színek mellé azt a három hangulatot vagy érzést (nem főnevet), ami erről a színről először az eszébe jut. Ha ez a feladat is elkészül, akkor a vizsgálatvezető is ellenőrzi, talál-e olyat, amit a kliens nem vett észre ( elfojtott színek ) és ezekhez is asszociációt kér. Tapasztalataink szerint az esetek 30 százalékában fordulnak elő kimaradt színek. 35. ábra. A 6, 7. és 8. feladatokhoz alkalmazott séma

5 188 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata Pszichológiai értelmezés Ha a szituáció, a vizsgált személy intellektusa, introspekciós készsége és motivációja lehetővé teszi, akkor a vizsgálatvezető a háttérben marad, és csak instruálja a vizsgált személyt arra, hogyan kell értelmezni a tesztet. Az eljárás célja, hogy a vizsgált személy maga jöjjön rá az összefüggésekre, mert az így létrejött felismerések tartósabb változáshoz vezetnek. A vizsgálatvezető irányítja a megértést, kérdéseket tesz fel és csak ritka esetben nyilvánul meg szakértői szerepben. A teszt értelmezése az utolsó feladattal, a színkulcsokkal kezdődik, és a továbbiakban sem a számozást, hanem az alább megadott sorrendet követi. A vizsgált személy megkeresi, hogy mely fogalmakat kötnek össze a színek. Ehhez kigyűjti azokat a színeket, amelyek több szónál is előfordultak, beleértve az első három szót és a kimaradt színekhez tartozó szavakat is. Először a teljesen azonos színeket keresi meg, majd a rokon színekhez tartozó szavakat is leírja az azonos színek mögé, zárójelben. A vizsgálatvezető nem ad magyarázatot arra, hogy miért tartoznak össze az adott fogalmak, hanem engedi, hogy a vizsgált személy keressen magyarázatot az összetartozásra. A vizsgálatvezető közben fi gyel arra is, hogy előfordulnak-e szokatlan, furcsa összefüggések, melyek esetleg tünetekre, pszichodinamikai összefüggésekre vagy pszichopatológiára utalnak. Ebben segítséget nyújtanak a Psychogalaxy-kutatás normatív adatai, amelyek megmutatják, hogy adott fogalom és szín összetartozása elvárható, gyakori válasz-e, vagy idiografi kus jelenség. Ezt követi a színpreferencia (5. feladat) értelmezése, amelyben a vizsgált személy megkeresi, milyen fogalmak kapcsolódnak a három legkedveltebb és a három legnegatívabb színhez. A vizsgálatvezető továbbra sem ad kész magyarázatot, hanem a vizsgált személyt dolgoztatja. A következő lépés a 2. feladat elemzése. Ez a feladat csak látszólag volt a színek kipróbálása, valójában a teszt integráns része: egy teljes értékű, színes fi rkateszt. A vizsgálatvezető és a vizsgált személy közösen megkeresi a kép öt legfontosabb jellemzőjét. A módszer akkor működik a legjobban, ha a vizsgálatvezető elő tud venni más teszteket, és konfrontálja a vizsgált személyt azzal, hogy másokhoz képest miben egyedi az adott rajz (kontrasztok módszere, Vass, 2006). A tapasztalatok szerint a kliensek nagyon kíváncsian és motiváltan vesznek részt mindebben, és örülnek annak is, hogy beavatódnak a pszichológiai műhelytitkokba. Az egészleges elemzés más, jól működő szempontja a méret, a strukturáltság vizsgálata. A rajz lehet elengedett vagy túlszabályozott, lendületes vagy gátolt, rendezett vagy rendezetlen, kusza vagy strukturált, rigid vagy fellazult, érzelmes vagy racionális típusú (lásd Minkowska tipológiáját: Vass, 2006, ). Elgondolkodtató megkeresni, hogy milyen érzelem tartozik a legnagyobb színfolthoz, a legkisebbhez, az átfi rkálthoz vagy azokhoz a foltokhoz, amelyek jelentésteli módon különböznek a többitől (lásd a spontán figyelmi fókusz módszerét a 2.1. fejezetben).

6 Személyiségvizsgálati módszerek 189 Az értékelés a testsémával (3. feladat) folytatódik. Megfigyeléseink szerint háromféle típusú emberrajz fordul elő: (a) absztrakt ábrázolás, (b) fotorealisztikus szándékú (nem megvalósítású) emberalak, és (c) szubjektív testképábrázolás. A túlságosan realisztikus válasz általában elkerülés, mert a vizsgált személy nem azt rajzolja le, ahogyan átéli testét, hanem megmarad a külsődleges jegyeknél. Elkerülő válasz a nagyon absztrakt ábrázolás is, de nem annyira, mint a fotorealisztikus rajz. A legjobban természetesen a harmadik típus értelmezhető az öt legfontosabb jellemző módszerével, kinesztetikus empátiával, kommunikációs elemzéssel és az emberrajzteszt klasszikus szempontjainak felhasználásával. Érdekes megfigyelés, hogy gyakran sokkal expresszívebb a figura mozdulata, testtartása (36. ábra), mint a hagyományos emberrajzokban. 36. ábra. A testséma expresszív ábrázolása A testsémát is megvizsgáljuk a színkulcsok felhasználásával: melyik testrész milyen színnel készült, ehhez milyen fogalmak tartoznak és mit jelentenek az adott testrészszel összefüggésben. Melyik testrészt tartja a vizsgált személy énje fontos részének és melyiket utasítja el? A realisztikusan színezett testrészek (például bőr, haj, cipő, egyes ruhadarabok) színét többnyire nem értelmezzük, a vizsgálatvezető inkább a szokatlan színhasználat jelentéstöbbletét keresi, a kliens bevonásával. A felettes én-, én- és ösztönén-rajzban (4. feladat) a vizsgálatvezető az előzőekhez hasonlóan jár el: a vizsgált személlyel együtt értékeli a rajzot mint egészet. Az

7 190 A képi kifejezéspszichológia gyakorlata egészleges leíró jelzők után együtt értékelik a részek méretét (ami természetesen nem mutatja egy az egyben az adott instancia mennyiségét, viszont tájékoztat a vsz. belső tapasztalatairól); a részek viszonyát, kapcsolódását egymáshoz (elszigetelt, integrált, koherens, kiegyensúlyozott, harmonikus vagy diszharmonikus, zaklatott, nyugodt stb.), dominanciáját, szokatlanságát (melyik a leginkább furcsa, melyik szokványos), végül a színek jelentését az egyes részekben (a meghatározó színekhez milyen fogalmak tartoznak). Végül az önéletrajzot, a kapcsolatok alakulását és a fontos területeket (6 8. feladat) értékeli közösen a vizsgálatvezető (terapeuta) és a kliens. A tesztnek ez a része már a rajzolás során elgondolkodtatja a klienst, élettörténete újragondolására és újrastrukturálására készteti. A papíron világosan, feketén-fehéren, egymás mellett és egymással konfrontálódva jelennek meg azok a pozitív és negatív élmények, amelyeknek már az egyszerű externalizációja is pszichoterápiás hatású. A teszt után a kliens sokkal világosabban tájékozódik életében, emberi kapcsolataiban és érzelmi világában, mint előtte. Az utolsó három rajz feldolgozása általában több ülést is igénybe vesz, megnyitja a klienst és rendkívül gazdag anyagot szolgáltat a terapeuta számára is a kliens mélyebb megértéséhez. Összefoglalva a fejezetet, a színkulcs-teszt olyan módszer, amelyben a diagnosztikus megismerés a teszt kiértékelésével terápiás intervencióba megy át. A vizsgálatvezető (terapeuta) feladata nem a rajzok értelmezése, hanem a kliens rávezetése saját felismeréseire (amihez viszont kifejezéspszichológiai ismeretek szükségesek). A módszer összetett jellege miatt általában egynél több ülést igényel, azonban diagnosztikus és terápiás hozama is ennek megfelelő A többdimenziós rajzteszt módszere 18 A módszer eredete A többdimenziós rajztesztet (MDZT, Mehrdimensionale Zeichentest, Multidimensional drawing test) René Bloch (1968a, 1968b, 1973) dolgozta ki. Az alábbiakban ismertetjük a teszt instrukcióját és kiértékelésének alapjait. Bloch eredeti módszerének 19 közlése mellett saját, módszertani kiegészítéseinket is bemutatjuk (lásd erről Vass, 2005b, 2006, 2009e, 2011b). 18 A fejezet a következő tanulmány átdolgozott változata: Vass Z. (2011): A többdimenziós rajzteszt. Flaccus, Budapest. 19 Köszönöm Dr. René Blochnak a Párizsban lefolytatott beszélgetéseket és szakmai támogatását, valamint Prof. Dr. Wolfgang Sehringernek, hogy Heidelbergben rendelkezésemre bocsátotta egyedülálló magánkönyvtárát.