Tartalom február XVIII. évfolyam 2. szám. Kereskedelmi tevékenység elemzése Adósarok: A traszferár-nyilvántartás 2018.

Átírás

1 2018. február XVIII. évfolyam 2. szám Tartalom Kereskedelmi tevékenység elemzése Adósarok: A traszferár-nyilvántartás évi szabályai Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő

2 E-Controlling Több mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: január 31. Kereskedelmi tevékenység elemzése Az értékesítést a kereslet határozza meg, míg a beszerzések mennyiségét az értékesítés határozza meg. A sikeres értékesítés megfelelő mennyiségű és összetételű raktárkészletet igényel. Mindez komoly erőforrások mozgósítását igényli a cégtől, ami miatt célszerű elemezni a kereskedelmi tevékenységet. A jelen cikk a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos mutatószámok és elemzési technikákat kívánja bemutatni. A kereskedelmi vállalkozások tevékenységének jellegéből következik, hogy forgóeszközei nagyrészt készletekben, ezen belül is árukészletben testesül meg. A kereskedelemben az áru a vásárolt készleteknek az a része, melyet a vállalkozás változatlan formában történő továbbértékesítésre szerez be. A vevő érdeke, hogy a kereskedő minél nagyobb árukészlettel, minél bővebb áruválasztékkal rendelkezzen. A kereskedelmi vállalkozás célja, hogy készleteinek értéke ne haladja meg azt a szintet, mellyel jó színvonalon biztosítja a vevő igényeinek kielégítését, és nem jelent finanszírozási gazdaságos optimális szintet, mert a készlettartásnak nagy a költségigénye. Az értékesítés meghatározza a készletezést, befolyásolja az árubeszerzési tevékenységet, ugyanakkor az értékesítési folyamat sikere függ az árukészletek nagyságától és összetételétől, az árubeszerzés színvonalától. A hatékony készletgazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy: A vállalkozás rendszeresen elemezze és értékelje a készletek nagyságának és összetételének alakulását, az árukészlet és a forgalom változását, a változások összefüggéseit. A megfigyelés egy időpontra vagy egy időszakra vonatkozhat. Az árukészlet minden időpontban mérhető, egy-egy időpont készletét időponti készletnek nevezzük. Az időponti készlet nagyságát megállapíthatjuk: 2

3 a könyvelésből, számítással (könyv szerinti készlet), tényleges leltárfelvétel alapján (leltár szerinti készlet); az időponti készlet lehet: nyitókészlet: a vizsgált időszak első napján rendelkezésre álló készletmennyiség, zárókészlet: a vizsgált időszak utolsó napján rendelkezésre álló készletmennyiség. A nyitó és zárókészlet számításához az áruforgalmi mérlegsort használjuk. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + beszerzés = eladás + zárókészlet Az egyenlet baloldalát árualapnak, az áruértékesítéshez szükséges árufedezetnek nevezzük. Az időszak jobb oldalának legjelentősebb összetevője az értékesítés, ami az áruforgalom célja. A zárókészlet emelkedése nem feltétlenül jelent gazdálkodási hiányosságot, mivel a következő időszaki forgalom sikeres lebonyolítása minimális készlet igényel. A gyakorlatban az áruforgalmi mérlegsort ellenőrzési célokra használják fel, hiszen a modern számítástechnikai támogatással az adatok kinyerhetők. Egy gazdasági év, félév, negyedév, hónap készletállományát időszaki készlettel jellemezhetjük. Az idő szaki készlet az a készletállomány, amely az időszak alatt a vállalkozás rendelkezésére áll. Ezt a készletet nevezzük átlagkészletnek. Az átlagkészlet számítása történhet: egyszerű számtani átlaggal, kronologikus átlaggal. Kronologikus átlag: A kronologikus átlag számítását akkor alkalmazzuk, ha az adott időszakon belül több készletadat áll rendelkezésünkre. kronologikus átlag = Nyitó készlet 2 + időszaki készletek + n 1 Záró készlet 2 Az áruforgalom és készlet viszonyát, a készletek megtérülési gyorsaságát a forgási sebesség mutatóival elemezzük. Forgási sebesség mutatók: Forgási sebesség fordulatokban = Értékesítési forgalma Átlagkészlet Forgási sebesség fordulatokban: azt mutatja meg, hogy a vizsgált időszakban (év, félév, negyedév, hónap) hányszor térültek meg a vállalkozás készletei az árbevételből. Kedvezőnek tekinthetjük a fordulatok számának emelkedését. Forgási sebesség napokban /tárolási nap/: azt mutatja meg, hogy az átlagkészlet hány napi forgalom lebonyolításához elegendő, azt az időtartamot mutatja, amely a beszerzés és értékesítés között eltelik. Kedvezőnek tekinthetjük, ha a napok száma csökken. Átlagkészletezés napokban = Vizsgált időszak napjai Fordulatok száma 3

4 A készletgazdálkodás hatékonysága szempontjából az a kedvezőbb, ha a készletek gyorsabban térülnek meg, vagyis: nagyobb a fordulatok száma az előző időszakhoz viszonyítva, kisebb a forgási sebesség napokban mért mutató az előző időszakhoz viszonyítva. A gyorsabb forgási sebesség előnyei: kisebbek a készlettartás költségei, kisebb a készletbiztosítás díja, kisebb a kamatköltség, ha a készletet hitelből finanszírozzák, kisebb a helyigény, jobb az eladótér hatékonysága, gyorsabban változtatható, frissíthető a készlet választéka. A gyors forgási sebesség hátrányai: nagyobb beszerzési költségek /szállítási költség, kisebb árengedmény/ esetleg hiányos kínálat /hiányos árumennyiség, hiányos választék/ A forgási sebesség alakulására ható tényezők: a forgalom nagysága, összetétele és változása a készletek nagysága, összetétele és változása A készletek elemzéséhez használható egyéb mutatók: Készlethatékonyság = Átlagkészletezés napokban = Átlagkészlet Értékesítési forgalom Készletváltozás %-a Forgalomváltozás %-a A készlethatékonyság azt mutatja meg, hogy 100 Ft forgalom lebonyolításához milyen mennyiségű árukészletre van szükség, illetve 100 Ft forgalom lebonyolításához mennyi készletre van szükség. A készlethatékonyság akkor kedvező, ha változatlan forgalom mellett csökken az igénybevett készlet nagysága, illetve egy adott készlettartás mellett nő a forgalom. Készletrugalmasság (készletvonzat): a készletrugalmassági (készletvonzat) mutatója azt fejezi ki, hogy az árbevétel egy %-os változása az átlagkészlet hány %-os változása mellett valósul meg. A kereskedelmi tevékenység elemzése során a legfontosabb az árrés nagyságának alakulásának vizsgálata. Az árrés az értékesítés árbevételének az eladott áruk beszerzési értékének különbözete. Az árréstömeg két részre osztható: költségfedezeti és eredményfedezeti részekre. Az árréstömegnek fedezetet kell nyújtani a beszerzési értéken túl további költségekre és a tulajdonsok által elvárt eredményre is. Az árrés alakulásának elemzése három tényező együttes hatásának kimutatásával végezhető általában a láncbehelyettesítés módszerével: 4

5 1. Az árbevétel-változás hatása az árréstömegre: Á á = sz 0 ( q 1 p 1 ) sz 0 ( q 0 p 0 ) Ahol: Á á : az árbevétel-változás hatása az árréstömegre sz 0 : bázis időszaki átlagos árrésszint, % q 1 p 1 : bázis időszaki árbevétel q 0 p 0 : tárgy időszaki árbevétel Az értékelés alapján a növekvő árbevétel emelkedő árréstömeget eredményez a többi tényező változatlansága mellett. 2. Az árbevétel összetételének változás hatása az árréstömegre: Á ö = sz 0 ( q 1 p 1 sz 0 ) sz 0 ( q 1 p 1 ) Ahol: Á ö : az árbevétel összetételváltozás hatása az árréstömegre sz 0 : bázis időszaki fajlagos (egyedi) árrésszint, % A realizált árrés nagyságára hatással van az árbevétel összetétele. Az árbevétel árrés tartalmát befolyásolja, hogy az értékesítés belső szerkezete az alacsonyabb vagy magasabb haszonkulcsú termék felé tolódik el. Az összetételváltozás hatása a megváltozott belső szerkezetű árréstömeg és a változatlan belső szerkezetű árrés-tartalma közötti különbözeteként számszerűsíthető. 3. Az árintézkedések hatása az árréstömegre: Á i = sz 1 ( q 1 p 1 ) sz 0 ( q 1 p 1 sz 0 ) Ahol: Á i : az árintézkedés hatása az árréstömegre sz 1 : tárgy időszaki átlagos árrésszint, % Az áruk árának gazdasági társaságok az esetek túlnyomó többségében saját hatáskörben állapítják meg. Az árképzésre természetesen hatással vannak a versenytársak által kialakított árak. Az árdifferenciálás eszközével élhetnek a vállalkozások annak érdekében, hogy megkülönböztessék saját terméküket a versenytársakéhoz képest. Az ár meghatározásánál olyan haszonkulcsot kell meghatározni, amely lehetőséget biztosít a működési költségek fedezetére, illetve a szükséges eredmény eléréséhez. 5

6 Mintafeladat Egy áruház forgalmi és készletadatai: Megnevezés Forgalom (besz. áron) 20X1. év 20X2. év Fordulat Forgalom (fogy. áron) Átlagkészlet (besz. áron) Adatok ezer Ft-ban Árrésszint % Élelmiszer ,3 Ruházat , ,0 Iparcikk , ,0 Összesen A beszerzési áras árindex 105%. 20X2-ben az élelmiszer áruk árának átlagos áfatartalma 17,3%. A ruházati és iparcikk termékek 27%-os áfakulcs alá tartoznak. Feladat: a) Számítsa ki a készletgazdálkodás elemzéséhez szükséges mutatókat és indexeket! Értékelje a kapott eredményt! b) Számszerűsítse az egyes befolyásoló tényezők átlagkészletre gyakorolt hatását! Az elemzéshez szükséges, hogy az adatok azonos tartalommal rendelkezzenek. A két időszak forgalom adatai beszerzési, illetve fogyasztói áron állnak rendelkezésre. Így a tárgyi időszaki adatokat át kell fordítani fogyasztói árról beszerzési árra. Megnevezés Forgalom (fogy. áron) Áfa Nettó ÁRRÉS Beszerzési ár Élelmiszer Ruházat Iparcikk Összesen Az élelmiszerek esetében az átlagos forgalmi adókulcs alapján, 100% 17,3% = 82,7%-át kellene venni a fogyasztói áron számolt forgalomnak. A számszerűsített nettó árbevétel 10,3%-a lesz az árrése az élelmiszer értékesítésnek mindezek alapján E Ft-ot kapunk. A ruházati és iparcikk esetében egyszerű a feladat, a forgalom összegét 1,27-tel elosztva meg kapjuk a nettó árbevétel öszszegét, majd a megkapott összeget a megadott árrésszinttel megszorozva kapjuk meg a két termékcsoport árrésösszegét. A fenti számítás elvégzésével a rendelkezésre álló adatok azonos bázison található, így már korrekt mutatószámok számszerűsíthetők. 6

7 Bázis időszak: Az átlagkészlet az egyes termékcsoportoknál a következők: Élelmiszer: Ruházat: Iparcikk: / 17 (fordulatok száma) = E Ft / 7,4 = E Ft / 7,8 = E Ft A bázis évben az átlagkészlet nagyságának pénzben kifejezett érték a három tétel összege, azaz E Ft. Mindebből számszerűsíthetjük az átlagos forgási sebességet is: /8 861 = 9,25 fordulat. Fontos a hatékony kereskedelmi tevékenységhez, hogy minél előbb képesek legyünk értékesíteni a meglévő készleteinket. Ennek mérésére az átlagos raktározási, készleten tartási idő szolgál: Élelmiszer: Ruházat: Iparcikk: 365 / 17 (fordulatok száma) = 21,47 nap 365 / 7,4 = 49,32 nap 365 / 7,8 = 46,79 nap Mindezek alapján átlagosan cégszinten: 365/9,25 = 39,44 nap a készletezési idő. Tárgyidőszak A rendelkezésre álló adatok alapján a az egyes termékcsoportoknál forgási sebesség a következő módon alakul: Élelmiszer: / (átlagkészlet) = 18,85 Ruházat: / = 9,41 Iparcikk: / = 9,95 A tárgy évben az átlagkészlet nagyságának pénzben kifejezett érték a három tétel összege, azaz E Ft. Mindebből számszerűsíthetjük az átlagos forgási sebességet is: /8 750 = 11,46 fordulat. Az előző időszakhoz hasonlóan az átlagos raktározási, készleten tartási idő következőképp alakult: Élelmiszer: Ruházat: Iparcikk: 365 / 18,85 (fordulatok száma) = 19,36 nap 365 / 9,41 = 38,80 nap 365 / 9,95 = 36,68 nap Mindezek alapján átlagosan cégszinten: 365/11,46 = 31,84 nap a készletezési idő. A két időszakot vizsgálva megállapíthatjuk a cég mindhárom termékköre esetében kedvezően alakult a készletállományának a forgási sebessége, illetve az átlagos raktározási ideje. Mindez alapján valószínűsíthető, hogy a cég likviditása javult, illetve készletek forgása gyorsult kvázi sikeresebb az értékesítési tevékenység. 7

8 A kapott eredmények összefoglalása: Megnevezés Forgalom (besz. áron) 20X1. év 20X2. év Fordulat Forgás, nap Forgalom (besz. áron) Átlagkészlet Átlagkészlet Fordulat Forgás, nap Élelmiszer , ,85 19,36 Ruházat ,4 49, ,41 38,80 Iparcikk ,8 46, ,95 36,68 Összesen ,25 39, ,46 31,84 A rendelkezésre álló adatok a cég esetében a készletrugalmasság következőképp alakul: Átlagkészletezés napokban = (8 570 / 8 861) 1 ( / ) 1 = 0,166% A mutató értelmezése szerint az árbevétel 1%-os növekedése 0,166%-os átlagkészletcsökkenést okoz. Mindezek alapján megállapítható, hogy az átlagkészlet E Ft E Ft = 291 E Ft csökkent, ami kedvező a vállalkozás számára. A kedvező folyamat a több elemből tevődik össze: 1. A készletárváltozás hatása Az árváltozás hatásának számszerűsítéshez szükséges a bázis szintű átlagkészlet meghatározása, amelyet a következő módon tudunk számszerűsíteni: E Ft 1,05 = e Ft. A rendelkezésünkre álló információ szerint a beszerzési árra esetében megállapított árindex 105% 1. Árváltozás hatása = E Ft E Ft = E Ft 2. A volumenváltozás hatása A tisztán mennyiségi változás hatásának kimutatásához szükséges a volumenváltozás százalékos arányát. A forgalomváltozás hatásából az árváltozást kiszűrjük, akkor a volumenváltozást kapjuk meg. Volumenváltozás = 1,198 / 1,05 = 114,10% A bázis szintű készletállomány értéke = E Ft 1,141 = E Ft Volumenváltozás hatása = E Ft E Ft = E Ft A hatékonyabb és nagyobb volumenű értékesítési tevékenység mellett az átlagkészlet is növekedett. 1 (q 0 p 0 ) p 1 / p 0 = q 0 p 1 így (q 0 p 1 ) (q p ) = változatlan mennyiség mellett az árváltozást tükrözi 0 0 8

9 Mindez még nem jelent negatív megítélést a vállalkozás szempontjából, ahogy korábban is rögzítésre került. Az ár és a volumen együttes módosulásának miatti készletigény = ,05 = +62 E Ft 3. Az összetételváltozás hatása A vállalkozás háromfajta termékkört kíván értékesíteni, amelyek más-más haszonkulcs (árréstömeg) mellett történik az értékesítés. A hedonista működés szerint a maximális profit nyilván akkor realizálódik, amikor kizárólag csak a legkedvezőbb hasznú termékből történne értékesítés. A gyakorlatban ez kivitelezhetetlen, azonban lehet optimalizálni a jövedelmezőség mértékét az értékesítés összetételének megfelelő megválasztásával. Az összetételváltozás számszerűsítéséhez szintén célszerű kiküszöbölni az árváltozás hatását, emiatt termékcsoportonként kalkulálni kell a bázis szintű átlagkészletet. Élelmiszer: Ruházat: Iparcikk: / 17,0 = E Ft / 7,4 = E Ft / 7,8 = E Ft Ezek alapján a bázis szintű átlagkészlet nagysága E Ft. Mindezek alapján számszerűsíthető az összetételváltozás hatása: Összetételváltozás hatása = E Ft (98 238/9,25) = +16 E Ft A kapott eredmény alapján megállapítható, hogy a két időszak között gyakorlatilag minimális eltolódás tapasztalható, az átlagkészletben 16 E Ft-os növekedést okozott. Kimondható, hogy a cég gyakorlatilag nem változtatott arányaiban az értékesítési struktúrán. 4. A készletintézkedések hatása A készletintézkedések gyűjtőfogalomként kezelendő. Ebbe a fogalomba szokás érteni az analízis során az utánpótlási idő változását, a választék bővítését, a kereslet felmérését, az immobiliáktól való megszabadulást, a beszerzési munka elégtelenségét vagy javulását, az ütemezés változását stb. A hatást akkor lehetséges számszerűsíteni, amikor forgalom növekedésével a készletek növekedése tapasztalható. Jelen esetben ez a következő: Készletintézkedések hatása = E Ft E Ft = E Ft Mindezek alapján a hatásokat aggregáljuk, akkor a következőt kapjuk: = 291 E Ft Az elemzés eredményeként azt kaptuk, hogy az átlagkészletcsökkenés elsősorban a fentiekben bemutatott készletintézkedések hatására tudta mérsékelni az átlagkészleteket. Mind az ár, mind volumen és összetétel esetében készletnövelő hatása volt. 9

10 Adósarok: A traszferár-nyilvántartás évi szabályai A transzferár dokumentációs kötelezettségeket szabályozó új NGM Rendelet [32/2017 (X.18.)] jelentős változásokat és többletadminisztrációt hoz a multinacionális cégcsoportokhoz tartozó hazai vállalkozások életében. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 22/2009. PM Rendelet. Az új magyarországi TP Rendelet kihirdetése beleillik abba a folyamatba, amelyet az OECD 2014-ben indított a BEPS akcióterv keretein belül el a társasági adóalap kreatív csökkentésének és a nyereség átcsoportosításának megakadályozására irányult. Az akcióterv célként fogalmazza meg, hogy az egyes országok olyan szabályozást alkossanak meg, amelynek köszönhetően a transzferár dokumentációk átfogó és hiteles képet nyújtanak a multinacionális vállalatcsoport működéséről, az értékteremtés folyamatáról, illetve a csoporton belüli ügyletek nyomon követhetőségéről. Ennek nyomtatékosítása érdekében az OECD egy háromszintű dokumentációs kötelezettség bevezetésére tett javaslatot. Ennek vadonatúj pillérje az ún. Országonkénti Jelentés, amelynek szabályait a magyar törvényalkotás már korábban törvényben rögzítette. A most megjelent Rendelet többek között a másik két pillér, a fődokumentum ( master file ) és helyi dokumentum ( local file ) tartalmi elemeit szabályozza, követve az OECD iránymutatásait. A fődokumentumot nem csak a külföldi tulajdonú, de a magyar irányítású vállalatcsoportoknak is készítenie kellene, tehát e tekintetben az adminisztrációs kötelezettség minden olyan magyar vállalkozást érinteni fog, amelynek vannak kapcsolt vállalkozásai és a vállalatcsoport mérete miatt dokumentációs kötelezettség terheli. A fődokumentumnak a vállalatcsoport egészének felépítésére, működésére és főbb funkcióira vonatkozóan kellene általános információkat tartalmaznia. Így a fődokumentum részét kellene, hogy képezze például a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc, a csoport tömör funkcionális elemzésének, a jelentős üzleti átszervezések (felvásárlások, üzletág értékesítések), a csoport immateriális javainak, a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeinek, valamint a csoport pénzügyi és adózási helyzetének bemutatása. A helyi dokumentum két alrészből állna: az adózó általános bemutatásából (pl. ügyvezetés felépítése, szervezeti ábra, stratégia, versenytársak), valamint egy ügyletspecifikus részből (tartalmi szempontból ez a rész gyakorlatilag megfelelne a jelenleg hatályos szabályok alapján készítendő transzferár nyilvántartásnak). Az adatbázis-kutatásokat legalább háromévente, míg az ezekben kiválasztott összehasonlító vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente szükséges frissíteni. Az adatbázis-lekereséseket mostantól oly módon lesz szükséges dokumentálni, hogy azt az adóhatóság is utólag rekonstruálni tudja, vagy ha a visszakövetés technikai okokból nem lehetséges, a keresési lépéseket hiánytalanul dokumentálni kell. Ez rákényszeríti az adózókat arra, hogy ezeknek a feltételeknek megfelelő adatbázist használjanak a transzferár dokumentációk elkészítése során. 10

11 Az új Rendelet értelmében az ún. alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásoknak minősülő ügyletek esetén az eddigi 3 10%-os tartomány helyett a 3% és 7% közötti felár minősül majd szokásos piaci haszonkulcsnak. Ennek megfelelően ez lesz az egyik feltétele annak, hogy az adózó választása alapján egyszerűsített nyilvántartást készíthessen az ilyen típusú ügyletekre vonatkozóan. A dokumentációk módosítására úgy lesz lehetőség, hogy az adózó módosító dokumentumot készít, amelyben megnevezi a módosítással érintett nyilvántartást és bemutatja a módosítás tartalmát, dátumát. Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások a következők: I. Információ-technológiai szolgáltatások: 1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01) 2. Információ-technológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02) 3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03) 4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09) 5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11) II. Ingatlanügyletek 1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) III. Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység 1. Jogi tevékenység (TESZOR 69.10) 2. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.20) 3. Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.30) 4. Piac-, közvélemény-kutatás (TESZOR 73.20) IV. Oktatási tevékenység 2. Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.60) V. Adminisztratív szolgáltatások 1. Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1) 2. Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20) VI. Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás 1. Raktározás, tárolás (TESZOR 52.10) 2. Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41) 3. Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2) VII. Egyéb 1. Egyéb szálláshelyszolgáltatás (TESZOR 55.9) 2. Üzemi étkeztetés (TESZOR ) 3. Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR ) 11

12 A hatályban lévő PM rendelet alapján a Tao. 18. (2) bekezdésében nevesített hagyományos módszerek alkalmazása során a szokásos piaciár-tartományt az összehasonlítás során felhasznált minta középső felének (interkvartilis tartomány) figyelembe vételével volt szükséges meghatározni. Ez alól kivételt jelentett az összehasonlító árak módszere, amelyre a fenti korlátozás nem terjedt ki, így a teljes minta tartománya figyelembe vehető volt a szokásos piaciár-tartomány meghatározása során. Az NGM-rendelet alapján azonban ez a kedvezmény kikerült a szabályozásból, így minden nevesített módszer esetén kötelezővé vált az interkvartilis tartomány használata, abban az esetben, ha a már a PM-rendeletben is bevezetett feltételek nem teljesülnek maradéktalanul. Ezen feltételek annyiban módosulnak, hogy ezentúl az összehasonlító elemzésnek legalább 10 vállalat legalább három pénzügyi évre vonatkozó adatait vagy több mint 30 megfigyelést kell figyelembe vennie. Következésképpen, ha az összehasonlítás során felhasznált minta nem tartalmaz legalább 30 megfigyelést, akkor az úgynevezett interkvartilis tartomány használata kötelező minden nevesített módszer alkalmazása esetén. Pozitívumként lehet kiemelni, hogy a nyilvántartás és az azt alátámasztó dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető. Javasolt, hogy a dokumentáció angol, német, francia vagy magyar nyelven készüljön el (ellenkező esetben az adóhatóság kérheti a dokumentáció fordítását, ami indokolatlan többletköltséget eredményezhet). A helyi dokumentumot a korábbi szabályhoz hasonlóan a bevallás benyújtásáig kell elkészíteni, (de nem kell azt benyújtani az adóhatóság felé) és az új transzferár-rendelet lehetőséget ad arra, hogy a még rendelkezésre nem álló fődokumentum hiányában (az anyavállalati határidőket is szem előtt tartva) a helyi dokumentum képezze a nyilvántartást az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belüli időszakban. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott vála szok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling Szakmai folyóirat XVIII. évfolyam 2. szám február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B TEX 2000 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12

13 Rendszerezze pénzügyi adatait gyorsan, hatékonyan! Excel pénzügyeseknek Az Excel használatára napjainkban szinte mindenkinek szüksége van, de kiemelt fontossággal bír a cég pénzügyeit intéző kollégák számára. Online szeminá riumunk segítségével az alapvető táblázatkezelési ismereteken túlmutatva, a pénzügyi feladatok megoldására koncentrálva, sok gyakorlati példával illusztrálva tárgyaljuk az alapfunkciókat, statisztikai alkalmazásokat, kimutatáskészítést, pénzügyi függvényeket, beruházások megtérülésének elemzését és az értékpapírok kockázatát és hozamát. E-szemináriumunk segítségével megmutatjuk, hogyan teheti napi munkáját gyorsabbá és hatékonyabbá az Excel eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem használt funkciói segítségével. Excel pénzügyeseknek 5 hetes kényelmesen elvégezhető online továbbképzés az Excel programot pénzügyi célokra felhasználók részére Szerző: Dr. Pétery Kristóf PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, számos elektronikus, informatikai tematikájú szakkönyv szerzője. Időpont: március 13-tól öt héten át ( heti 1 db lecke) A továbbképzés ára: Ft + áfa Miért ajánljuk? Mert a képzés elvégzésével széleskörű ismereteket szerezhet az Excel pénzügyi funkcióiról. Mert a megszerzett tudással gyorsan és egyszerűen tudja elkészíteni a munkavégzéséhez szükséges számításokat, kalkulációkat. Mert Ön dönti el, hogy mikor foglalkozik az online tananyag elsajátításával és ellenőrzőtesztek segítségével tesztelheti saját tudását. Mert a tanfolyam elvégzése után névre szóló tanúsítványt kap. Mert a tanfolyam elvégzésével növelheti munkaerőpiaci értékét. Jelentkezzen e-szemináriumunkra, hogy munkáját gyorsabbá, hatékonyabbá tegye! A képzésről bővebb információt olvashat a oldalon. Jelentkezzen a magazinban található megrendelőlap kitöltésével.