Tartalom március XVIII. évfolyam 3. szám. Az élőmunka termelékenységének elemzése Adósarok: Fejlesztési adókedvezmények a társasági adóban

Átírás

1 2018. március XVIII. évfolyam 3. szám Tartalom Az élőmunka termelékenységének elemzése Adósarok: Fejlesztési adókedvezmények a társasági adóban Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő

2 E-Controlling Több mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: február 28. Az élőmunka termelékenységének elemzése A vállalkozások hatékonyságát már nemcsak a vezetők dicsekvő szavai, hanem a hatékonyság mérésének objektív alapokra helyezése is alátámaszthatja. Egy jól irányított vállalkozás hatékonyságát méréssel lehet igazolni, és az eredmények elemzésével lehet a további haladás irányát. A jelen számban az élőmunka hatékonyságának mérésére használt mutatók kerülnek bemutatásra, különös tekintettel a munkaidő kihasználásra. A rendszerváltás utáni időszak társadalmi, gazdasági változásai jelentős módon átalakították a munka világát. A piacgazdaságra való áttérés, a magántőke térnyerése nemcsak a vállalatok, vállalkozások formáinak, működési módjának megváltoztatását igényelte, hanem a vállalatirányítás, a menedzsment egyes funkcionális részterületeinek fejlesztését és újradefiniálását is. A humán menedzsment előtérbe kerülése és felértékelődése a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban egyértelműen elfogadott technika. Az előbbi időszak alatt az alkalmazott munkakörének kialakításával, az egyéni karrierépítéssel, a szervezet magatartásával és annak flexibilis változtatásával, a munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos technikák előtérbe kerültek, új dimenziót kaptak. A szervezetek jellege, nagysága a kiéleződött verseny következtében jelentősen megváltozott. Azok a munkaszervezetek bizonyultak eredményesnek, amelyek képesek voltak a piac kihívásaira gyorsan és flexibilisen reagálni, továbbá aktívan stimulálni a kialakuló folyamatokat. Jellemző tendencia a menedzsment méretének csökkenése, a sok kis szervezet együttműködésén alapuló gazdasági tevékenység, a nagy komplex rendszerek helyett. A sikeres karrierek folyamatos fejlődést, változást igényelnek az egyes emberektől is. Az alkalmazással kapcsolatos elvárások, módszerek és gyakorlat alapvetően változott. 2

3 Tapasztalatok azt mutatják, hogy sikeres és sikertelen vállalatok között általában nem a műszaki technológiai fejlettségben keresendők a különbségek, hanem a szervezetben dolgozó humán erőforrás minőségében. Az emberi erőforrások fejlettsége és az adott ország gazdaságának teljesítőképessége közötti kapcsolat azt mutatja, hogy a gazdasági növekedésnek meghatározó eleme a munkaerő fejlettsége. A humán erőforrás önmagában nem hat automatikusan a növekedésre, hanem csak akkor, ha megfelelően gazdálkodnak vele. Az emberi erőforrás menedzsment (EEM) meghatározására a következő munkadefiníciót alakítottuk ki: Az emberi erőforrás menedzsment a menedzsment azon funkciója, amely az emberekkel mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik, melynek célja, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását a szervezeti és az egyéni célok egyidejű, magas szintű megvalósítása érdekében. (Gyökér, 2004) A hagyományos controlling módszerek olyan mutatók felhasználására építenek, amelyek az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos költség adatokra, a tevékenységek mérhető eredményeire, pénzügyi adatokra építenek. Az emberi erőforrások területén számolni kell azzal a ténnyel, hogy a tevékenység eredményei között, amelyet az előbbiekben bemutattunk, számos olyan eredményfaktor van, amely nem számszerűsíthető. Az emberi erőforrások ráfordításainak és értékének megállapítása során is felmerül a mérhetőség problémája. A területen hosszabb ideje folynak kutatások az emberi erőforrások költségszámítása és számvitele (Human Resource Costing and Accounting) során. A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy a gazdasági növekedés néhány fontos forrása korlátozottan áll rendelkezésre (pl. alapanyag), egyes erőforrások nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére (jól képzett munkaerő, korszerű technológia), a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg. Emellett a külső piaci feltételek változásai miatt még a korábban már elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. Mindezekből következik, hogy a mindenkori elemző munkának fontos feladata vizsgálni a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. Ez azért is fontos, mert a számviteli beszámoló kiegészítő mellékletében és a hozzá tartozó üzleti jelentésben indokolt öszszefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és alakulását. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. A hatékonyság ezért a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyiségével mérhető. Képlete: Gh = H / E Gh = gazdasági hatékonyság, H = hozam (eredmény), E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás). A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb). Az élőmunka hatékonyságának mérőszámai azt kívánják megmutatni, hogy 1 fő alkalmazott milyen nagysági termelési értéket állít elő. A mutató emelkedése, minél nagyobb összege a hatékonyság növekedéséről árulkodik az elemző számára. 3

4 Egy főre jutó bruttó termelési érték = Bruttó termelési érték Létszám Egy főre jutó anyagmentes termelési érték = Anyagmentes termelési érték Létszám Egy főre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték Létszám Egy főre jutó hozzáadott érték = Hozzáadott érték Létszám A bérhatékonyság mutató a vállalkozásnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A mutató értéke vállalkozások összehasonlítására is alkalmas. A mutatószám számszerűsítésénél az elemző döntésétől függően a vetítési alapként a személyi jellegű ráfordítások és a bérköltség is szerepelhet. Nettó termelési érték Bérhatékonyság 1. = Bérköltség Bérhatékonyság 2. = Nettó termelési érték Személyi jellegű ráfordítások A munkaidő-kihasználás elemzése A munkaidő az a törvényben rögzített időtartam, amelyet a munkavállaló munkaszerződésben rögzített tevékenység céljából a munkahelyén eltölt. A munkaidő alatt a dolgozónak a munkáltató rendelkezésére kell állnia, hogy a munkaköri leírásban rögzített feladatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket ellássa. A munkahelyen eltöltött idő akkor is munkaidőnek számít, ha a dolgozó önhibáján kívül nem végez munkát (állásidő). A törvényi előírás szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak napi munkaideje 8 óra, amelynél a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása speciális munkakörülmények miatt rövidebb vagy részben vagy egészben készenléti munkakörben hosszabb, de napi 12 órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthat. A vállalkozások tehát a törvényi, illetőleg a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott keretek között adhatják meg munkakörökre a munkaidőt, amelyet munkarend szerinti kötelező munkaidőnek nevezünk. A vállalati gyakorlatban a munkarend szerinti idő meghatározása általában napra vonatkozóan, a törvényben megállapított 8 órával történik, ezért a napi kötelező munkaidőt a munkarend szerinti napi kötelező munkaidő meghatározás mellett a munkanap törvényes hosszának is nevezhetjük. Mindezek alapján a munkarend szerinti munkanapok számának meghatározása a következőképpen történik: Naptári napok száma Heti pihenőnapok (általában szombat, vasárnap) száma Munkaszüneti napok száma (fizetett ünnepnapok) Munkarend szerinti munkanapok (Törvényes munkanapok) 4

5 A munkarend szerinti munkanapokon a munkavállaló munkaidőbeosztása szerint munkavégzésre kötelezett, az állományi létszám által teljesíthető napok számát mutatják. A munkavállalók azonban nem jelennek meg minden egyes munkanapon, a munkarend szerinti napok egy részén hiányoznak. A munkaidő-kihasználás elemzése során vizsgálható, hogy hogyan változott a munkarend szerinti napokon belül a teljesített napok, valamint az egész napos távollétek nagysága és aránya. Teljesített munkanap mindaz a naptári nap, amelyen a munkavállaló munkavégzésre megjelent. Az egész napos távollétek elemzéséhez az összetételének, okainak vizsgálata mellett a munkaerő-felhasználási mutatót alkalmazhatjuk a következő összefüggés szerint: Munkaerő-felhasználási mutató, % = Teljesített napok száma Munkarend szerinti napok száma Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaerő-felhasználási mutatót, számszerűsítjük az egész napos távollétek vagy hiányzók arányát: 100% Munkaerő-felhasználási mutató = Egésznapos távollétek aránya, % A mutató értékelése mellett a részletes vizsgálatot érdemes elvégezni az egész napos távollétek fajtái szerint. Az elemzések szerint vállalattól függő és független okokra vezethető vissza az egész napos távollétek számának bázishoz vagy a tervhez képesti változása. Az egész napos távollét olyan munkarend szerinti munkanapot jelent, amikor a munkavállaló akár igazoltan, akár igazolatlanul nem jelent meg, függetlenül attól, hogy a távollét időtartamára részesül-e munkabérben vagy sem. Az egész napos távollétek fajtái a következők: Fizetett szabadság (amely lehet rendes és rendkívüli szabadság). Nem szabadság jellegű fizetett egész napos távollét; ezek általában állampolgári vagy társadalmi kötelezettségek teljesítésére, valamint más személyes okra vezethetők vissza, pl.: kötelező orvosi vizsgálat stb. A fentieken kívül ebbe a kategóriába tartoznak az átmeneti munkaidő-csökkenés vagy tartós üzemszünet miatti távollétek. Betegség miatti egész napos távollét; betegszabadság, táppénzes napok. Engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét; általában fizetés nélküli szabadság. Igazolatlan egész napos távollét. Az egész napos távollétek, hiányzások elemzése kiegészíthető az egy napra jutó hiányzási költség számszerűsítésével. Az egy napra jutó hiányzási költséget a következőképpen állapíthatjuk meg: Éves összes kieső idő költsége Éves összes kiesett munkanap A számlálóban a szabadság, egyéb fizetett távollét (kötelező munkahelyi képzés, egészségügyi vizsgálatok), betegszabadság címén fizetett összegeket célszerű figyelembe venni. Ez a mutató alkalmas arra, hogy kimutassa az egész napos távollétek tényleges költségét, mérhetővé tegye a hiányzások jövedelmezőségre gyakorolt hatását. A mutató alkalmassá válik arra, hogy felhívja a figyelmet a munkaerő-felhasználás mértékének alakulására. Az egész napos távolléteken túl a munkavállalók egy része rövidebb-hosszabb ideig munkanap közben is hiányzik, ezt hívjuk törtnapi kiesésnek. Törtnapi távollét, a munkavállaló olyan távolléte, amikor a 5

6 munkára megjelenik, de a munkaidő teljes hosszát valamilyen ok miatt akár igazoltan, akár igazolatlanul nem tölti a munkahelyén. A munkaidő elemzésekor célszerű vizsgálni az egész napos távollétek elemzésén kívül a törtnapi kiesés nagyságának és arányának alakulását is. A tényezők számszerűsítéséhez a következő mutatók használhatók: Munkanap átlagos hossza, óra/nap = Teljesített órák száma túlórák nélkül Teljesített napok száma A munkanap átlagos hossza azt fejezi ki, hogy a teljesített munkanapokon a munkavállalók átlagosan hány órát dolgoztak. Ha a munkanap törvényes hosszából (a 8 órából) levonjuk a munkanap átlagos hosszát, megkapjuk a törtnapi kiesés nagyságát. A munkanap átlagos hossza kiszámítható a túlórák figyelembevételével is, de az így megállapított mutató nem használható fel a törtnapi kiesés elemzésére. A törtnapi távollétek vizsgálatához a munkanap átlagos hosszán kívül számszerűsítjük a munkaidő-kihasználás mértékét is: vagy ahol: Munkaerő-kihasználási mutató, % Munkaerő-kihasználási mutató, % Munkanap átlagos hossza Munkanap törvényes hossza Teljesített órák száma Teljesíthető órák száma Teljesíthető órák száma = Teljesített napok száma Munkanap törvényes hossza Amennyiben 100%-ból kivonjuk a munkaidő-kihasználási mutatót a törtnapi kiesés arányát kapjuk: 100% Munkaidő-kihasználási mutató = Törtnapi kiesés aránya, % A törtnapi távollétek esetében indokolt a hiányzások fajtánkénti vizsgálata, ami alapján intézkedéseket foganatosíthatott volna a vállalkozás ezeknek a csökkentésére. A munkaidő elemzése során az eddig megállapított mutatószámokon túlmenően számszerűsíthető még a munkaidőalap-kihasználási mutató, amely az egész napos és a törtnapi távollétek együttes arányának vizsgálatához kapcsolódik. Munkaerő-kihasználási mutató, % = Teljesített órák száma Munkaidő alap A munkaidőalap a munkarend szerinti napoknak, illetve a munkanap törvényes hosszának 8 óra/nap szorzata, tulajdonképpen a munkarend szerinti idő órában kifejezve. A munkaidőalap-kihasználási mutató felhasználásával meghatározható a törtnapi és egész napos távollétek együttes aránya: 100% Munkaidőalap-kihasználási mutató = Összes távollét aránya, % A munkaidőalap-kihasználási mutató együttesen mutatja az egész- és törtnapi távollétek arányát, nyilvánvaló, hogy meghatározható összefüggés érvényesül a munkaerő-felhasználási mutató, a munkaidő-kihasználási mutató és a munkaidőalap-kihasználási mutató között, a következők szerint: Munkaerő-felhasználás Munkaidő-kihasználás = Munkaidőalap-kihasználás 6

7 Mintafeladat Egy feldolgozóipari vállalkozásnál az alábbi információkkal rendelkezik: Megnevezés Bázis év Tárgy év Fizikaiak átlagos állományi létszáma (fő) Munkarend szerinti munkanapok száma (nap/fő) Egy fizikai által teljesített munkanapok (nap/fő) Munkanap átlagos haszna (ó/fő) 7,85 7,90 Teljes termelési érték folyó áron (E Ft) , Átlagos árindex (%) 108,0 Feladat: Elemezze az egyes munkaügyi tényezők változásának hatását a termelési értékre! Megoldás: Munkaerő-felhasználási mutató (bázis év) = Munkaerő-felhasználási mutató (tárgy év) = Az elemzések elvégzéséhez a következő információkra van szükség: 1. Teljesített órák száma 226 nap 254 nap = 88,98% 224 nap 253 nap = 88,54% Bázis időszak: 280 fő 254 nap/ó 0,8898 7,85 ó/fő = óra Tárgy időszak: 272 fő 253 nap/ó 0,8854 7,90 ó/fő = ,2 óra 2. Termelési érték változatlan áron számítva Bázis időszak: Ft Tárgy időszak: /1,08 = Ft 3. 1 fizikai órára jutó termelési érték Bázis időszak: Ft / óra = 1 850,00 Ft/ó Tárgy időszak: Ft / ,2 ó = 1 966,54 Ft/ó Az élőmunka hatékonyságának vizsgálata miatt az ár változatlansága mellett vizsgáljuk a teljesítmény változását. A teljesítmény mérése szempontjából fontos megvizsgálni azt, hogy a rendelkezésre álló munkaerő-forrás produktuma milyen hatást gyakorol a termelési érték változására. 7

8 Az elemzett vállalkozás esetében a termelési érték a tárgy időszak és a bázis időszak között = Ft növekedést mutat. Az elemzésünk célja az lenne, hogy határozzuk meg milyen tényezők vannak befolyással a változásra. Az elemzés során a láncbehelyettesítési módszert használjuk: 1. A rendelkezésre álló létszám változása: ( ) 254 0,8898 7, = Ft 2. Munkarend szerinti munkanapok számának változása: 272 ( ) 0,8898 7, = Ft 3. Munkaerő felhasználás változása: (0,8854 0,8898) 7, = Ft 4. Munkanap átlagos hosszának változása (tört napi kiesés): ,8854 (7,90 7,85) = Ft 5. 1 fizikai órára jutó termelési érték változása: ,8854 7,90 (1 966, ) = Ft Az elemzés eredményeképp azt láthatjuk, hogy a jelentőst javulást okoz a napi munkaidő hatékonyabb kihasználása, a 0,05 órával jobb kihasználás 5,6 M Ft pozitív hatást jelentett a termelési érték változásában. A létszám sajnálatos csökkenése értelemszerűen negatív hatást gyakorol a termelési értékre. Hasonló hatást vált ki a törvényes munkanapi számának 1 napi csökkenése, illetve a munkaerő-felhasználás mu tató minimális kedvezőtlen irányba történő változása. Összeségében a legnagyobb változást az alkalmazottak hatékonyságában bekövetkezett változás jelentett, hiszen az egy órára jutó termelési érték 116,5 Ft/órás javulása 56 M forintot meghaladó növekedést eredményezett. 8

9 Adósarok: Fejlesztési adókedvezmények a társasági adóban A naptári év szerinti üzleti évvel rendelkező gazdasági társaságok a beszámolókészítés időszakában vannak és közeleg a társasági adó bevallásának elkészítési határideje is. Az adókedvezmények között kiemelt szerepet kaphat a fejlesztési célú kedvezmények érvényesíthetősége. A számított adó legfeljebb 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény. Tehát fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nincs 100 százalékos mértékű adókedvezmény és a számított adó nullára nem csökkenthető. A 80%-os korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény többek között a következő beruházások üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén vehető igénybe: jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísér leti fejlesztést szolgáló beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, munkahelyteremtést szolgáló beruházás, a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás. A tárgy évtől nemcsak a több részletben fizetett támogatást, hanem a jövőben fizetendő támogatást is diszkontálni kell a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenérték meghatározásával. Hatályát veszti az adókedvezmény diszkontálására vonatkozó azon előírás, amely annak jelenértékét az adókedvezmények érvényesítésének különböző időpontjaiban irányadó leszámítolási kamatlábbal határozta meg. 9

10 Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata, amennyiben a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat; b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését. Fejlesztési adókedvezmény vehető továbbá igénybe a jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás, üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. Az adókedvezményt a XI. 24. után megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni. A társasági adó törvénybe új fogalomként került bevezetésre a termék-diverzifikációt eredményező in duló beruházás és az új innovációt eredményező induló beruházás. A törvény 4. 33a. pontja alapján termékdiverzifikációt eredményező induló beruházás, olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak. Új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: a regionális állami támogatásokról ( ) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak [Tao. tv a. pont]. Az adózó 2017-től 13 adóéven át érvényesíthet adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 12 adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben ve heti igénybe. Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak: a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, b) bekerülési értékét, c) hasznos élettartamát, d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát. 10

11 Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a beruházás megnevezését, határozattal jóváhagyott adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap); b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken; d) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát. A Tao. törvény szerint a beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie: a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát és a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy az adózó választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy b) a személyi jellegű ráfordítást, és a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy az adózó választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített személyi jellegű ráfordítást attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. (9) és (14) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott vála szok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Controlling Szakmai folyóirat XVIII. évfolyam 3. szám március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B TEX 2000 Bt. Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 11

12 Rendszerezze pénzügyi adatait gyorsan, hatékonyan! Excel pénzügyeseknek Az Excel használatára napjainkban szinte mindenkinek szüksége van, de kiemelt fontossággal bír a cég pénzügyeit intéző kollégák számára. Online szeminá riumunk segítségével az alapvető táblázatkezelési ismereteken túlmutatva, a pénzügyi feladatok megoldására koncentrálva, sok gyakorlati példával illusztrálva tárgyaljuk az alapfunkciókat, statisztikai alkalmazásokat, kimutatáskészítést, pénzügyi függvényeket, beruházások megtérülésének elemzését és az értékpapírok kockázatát és hozamát. E-szemináriumunk segítségével megmutatjuk, hogyan teheti napi munkáját gyorsabbá és hatékonyabbá az Excel eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem használt funkciói segítségével. Excel pénzügyeseknek 5 hetes kényelmesen elvégezhető online továbbképzés az Excel programot pénzügyi célokra felhasználók részére Szerző: Dr. Pétery Kristóf PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, számos elektronikus, informatikai tematikájú szakkönyv szerzője. Időpont: március 13-tól öt héten át ( heti 1 db lecke) A képzés elindulása után is várjuk jelentkezését! A továbbképzés ára: Ft + áfa Miért ajánljuk? Mert a képzés elvégzésével széleskörű ismereteket szerezhet az Excel pénzügyi funkcióiról. Mert a megszerzett tudással gyorsan és egyszerűen tudja elkészíteni a munkavégzéséhez szükséges számításokat, kalkulációkat. Mert Ön dönti el, hogy mikor foglalkozik az online tananyag elsajátításával és ellenőrzőtesztek segítségével tesztelheti saját tudását. Mert a tanfolyam elvégzése után névre szóló tanúsítványt kap. Mert a tanfolyam elvégzésével növelheti munkaerőpiaci értékét. Jelentkezzen e-szemináriumunkra, hogy munkáját gyorsabbá, hatékonyabbá tegye! A képzésről bővebb információt olvashat a oldalon. Jelentkezzen a magazinban található megrendelőlap kitöltésével.