Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium OM azonosító: Esztergom, Szent István tér 6. PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium OM azonosító: Esztergom, Szent István tér 6. PEDAGÓGIAI PROGRAM 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 I. Helyzetelemzés Intézményi összetevők: Környezeti jellemzők... 7 II. A kollégium nevelési céljai, alapelvei... 7 a) Alapelvek... 7 b) Értékek:... 8 c) Célok... 8 III. Végrehajtandó nevelési feladatok A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés IV. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai elvei a.) A tanulók életrendjének pedagógiai elvei b.) A tanulók tanulásának pedagógiai elvei c.) A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei V. Kollégiumi foglalkozások Felkészítő-fejlesztő foglalkozások Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A foglalkozástípusok időkeretei VI. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenységek Tehetséggondozás, és felzárkóztatás Pályaválasztás és önálló életkezdés VII. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok VIII. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei IX. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei X. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése XI. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége XII. Követelmények A kollégiumi nevelőtanárral szembeni követelmények A kollégium nem pedagógus dolgozóival szembeni követelmények Kollégiumunkban a nevelőtanár munkájának szakmai tartalma: A kollégiumi élet szervezésének követelményei XIII. Gyermek-és ifjúságvédelem Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok XIV. Kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium kapcsolatrendszere az iskolákkal Intézményünk egyéb külső kapcsolatai Kapcsolat a szülőkkel XV. Hagyományos rendezvények Nemzeti ünnepek, megemlékezések XVI. Pedagógiai továbbképzések

3 XVII. Záradék a) A program felülvizsgálatának módja b) Érvényességi rendelkezések számú melléklet: A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma A tematikus csoportfoglalkozások éves óraterve számú melléklet Szabadon választható foglalkozások terve Társadalomismereti kör Zenei képességfejlesztő foglalkozás Informatikai foglalkozás Háztartási ismeretek

4 Bevezető A pedagógiai program a kollégium stratégiai szakmai alapdokumentuma. Ez az alapdokumentum meghatározza a kollégiumban folyó szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a kollégiumban folyó szakmai fejlesztés irányait, melyeket diákjaink jellembeli, szellemi, testi fejlődésének szolgálatába állítunk. Az általános emberi értékeket, az európai kultúra hagyományait és erkölcsi normáit vettük alapul és szándékozunk alkalmazni nevelő tevékenységünkben. Munkánk során elemeztük a jelenlegi helyzetet, következtetéseket vontunk le, meghatároztuk a lehetséges irányokat és ütemeztük feladatainkat közép-, és hosszútávon. Összeállítása során az alábbi szempontok emelhetők ki: - Teljes körű célirányos helyzetelemzés. - Humánerőforrás áttekintés, feladat hozzárendelés, tantestületi egyeztetés. - A korábbi, intézményi pedagógiai program értékeinek, tematikájának áttekintése, a hasznosítható elemek számbavétele, rangsorolása. - A tervezett, beépítendő elemek összegyűjtése. - A pedagógiai program megújulása. - A korábbi pedagógiai program átírása, új elemekkel való kibővítése, aktualizálása. - Szakmai tantestületi egyeztetések, kiegészítések. - A kapcsolódó iskolák pedagógiai programjai. - Tartalmi és formai megfelelés esetén a dokumentáció intézményi szintű elfogadása. A pedagógiai program összeállítása során a jogi hátteret az alábbi jogszabályok alkották: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, - 229/2012(VIII.28) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/2012 (X.8) EMMI rendelet, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 4

5 I. Helyzetelemzés 1. Intézményi összetevők: a) Alapadatok: Név: Kőrösy László Középiskolai Kollégium Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ( től) Gazdálkodási jogkör: részben önállóan gazdálkodó Elhelyezhető maximális tanulólétszám: 81 fő Jelenlegi tanulólétszám: 55 fő b) Nevelőtestület: Létszáma: 4 fő, ebből csoportvezető nevelők száma 3 fő A pedagógusok képesítés szerinti összetétele: - Egyetemi végzettséggel rendelkezik: 3 fő - Főiskolai végzettséggel rendelkezik: 1 fő Szakos összetétel: Pedagógia-mérnök-tanár Biológia-rajz Földrajz-rajz Történelem 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő Nevelőtestületünk nemek szerinti összetétele: 2 nő, 2 férfi A nevelőtestület döntő többsége hosszú évek óta dolgozik pedagógusként, így jól ismeri a kollégiumi élet belső világát, munkájában törekszik a szakmai igényességre. Kiegyensúlyozott munkakapcsolatban állnak egymással, az együtt meghatározott célok eléréséért közösen munkálkodnak. c) Tanulói összetétel: Kollégiumunk tanulóinak nemek szerinti megoszlása: 45 % leány és 55 % fiú. A gyermekek többsége - 69%-a - Komárom-Esztergom megyében, és elsősorban kistelepülésen lakik. Életkoruk éves korig terjed. Diákjaink létszáma 7 középiskola tanulóiból tevődik össze. A korábbi bizonytalan időszak után, ma közel 70 %-os férőhely-kihasználtsággal működik a kollégium. Diákok megoszlása intézménytípusnak megfelelően: Gimnázium 12 % Szakközépiskola 19 % Szakiskola 38 % Speciális Szakiskola 26 % 5

6 d) Működési feltételek Az épület jellemzői Az épületet 1964-ben építették, 5 szintes, 2000/2001-es tanévben teljes rekonstrukció történt az épületen. Az épület helyiségei, gépészeti berendezései a korszerű kollégiumi ellátás minden feltételével rendelkezik. Diákjaink háromágyas szobákban laknak, esztétikusan és praktikusan berendezett körülmények között. Szintenként egy nevelői szoba, két (egy 15 és egy 25 férőhelyes) tanulóhelyiség, vizesblokk, mellékhelyiség, teakonyha, mosókonyha áll a gyermekek rendelkezésére. Az intézmény külön könyvtárral is rendelkezik, mely irodalmi, kulturális foglalkozások megtartására ad lehetőséget. Az ebédlőben mely egyben rendezvény is, történik az egész tanulóközösségre vonatkozó programok lebonyolítása. A bútorzat jellemzői Az intézmény újszerű bútorzattal van felszerelve, mely otthonos környezetet biztosít a tanulók számára. Szakmai jellegű eszközök jellemzői Könyvtárunk könyvállományának folyamatos fejlesztésére rendkívül nagy szükség lenne. A kollégiumon belül szűkösek a sportolási lehetőségek, mivel nincs tornatermünk, sportpályánk, viszont kialakításra került egy nagyméretű kondi-terem. Kollégiumunkban biliárdasztal áll a gyerekek rendelkezésére, melyet tanulóink szabadidejükben használhatnak. Az épület belső udvarral rendelkezik, azonban annak egyik fele gazdasági udvar, a másik fele pedig parkosított terület. Egy kisebb sportpálya kialakítására feltétlenül szükség lenne. Épület működtetése A kollégium épületét, a kisegítő dolgozók foglalkoztatását szeptember 1-től Esztergom Város Önkormányzata végzi. Személyi feltételek: Nevelőtestületünk létszáma - a tanulói létszámhoz igazodva a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az ügyviteli feladatokat 1 fő kollégiumi titkár látja el. e) A nevelőmunka jellemzői Diákjaink többsége a év közötti korosztályba tartozik, ezért pedagógiai programunk készítésénél fokozottan figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Feladataink eredményes megvalósítása érdekében egyaránt érvényesülnek úgy a közösségi, mint a személyes, egyéni törődést nyújtó pedagógiai módszerek. Mindig szem előtt tartjuk, hogy a konkrét munka, az egész tevékenységrendszerünk a legfontosabb értékmérője kollégiumunknak. Az intézményben, 3 csoportban folyik a tanulók nevelése. A tanulócsoportok azonos nemű, több évfolyamon, több intézménytípusban tanuló gyermekekből tevődik össze. Az intézmény - alapfeladatának megfelelően - szorgalmi időszakban folyamatos működésű, éppen ezért állandó pedagógiai és egészségügyi felügyeletet biztosítunk a gyermekek számára. 6

7 A pedagógiai tevékenység egyéni és csoportos foglalkozások keretében történik, mely foglalkozások időszaka igazodik a tanulók iskolai feladataihoz, ill. a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában meghatározott tartalmi elemekhez és időkeretekhez. Nevelőmunkánk során biztosítjuk a diákjogok és kötelezettségek érvényesülését, segítjük a tanulókat a kollégiumon belül működő diákönkormányzat - mint demokratikus mikro-társadalom - kiépítésében, működtetésében. A kollégiumi diákönkormányzat folyamatosan és felelősségteljesen részt vesz a kollégium életének szervezésében, az önkiszolgáló tevékenységek végrehajtásában. 2. Környezeti jellemzők Diákjaink szüleivel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Nélkülözhetetlennek tartjuk a rendszeres és kölcsönösen tájékoztatást. A szülőknek minden évben összevont értekezletet tartunk, melyen ismertetjük kollégiumi életet, nevelői tevékenységünket, belső működési rendünket. A szülők nagy része igényli a fegyelmezett munkára, igényességre nevelő pedagógiai foglalkozásokat, melyekben kiemelt helyet foglal el a tanulást segítő tevékenység. Munkánk során szoros kapcsolatban állunk a kollégiumi ellátásban érdekelt iskolákkal, rendszeresek az intézményvezetőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való konzultációk. A fenntartóval (KLIK) jó a kapcsolatunk, pedagógiai tevékenységünk, működésünk segítőszándékú támogatói. II. A kollégium nevelési céljai, alapelvei Kollégiumunk, mint a köznevelési intézményhálózat speciális feladatokat ellátó része - kiegészítve az iskolai és szükség szerint pótolva az otthoni nevelést -, tervszerű, differenciált és szakszerű pedagógiai tevékenység keretében végzi munkáját. Tevékenységünk révén hozzájárulunk az iskolázottsági és kulturális különbségek enyhítéséhez, otthont adunk, bizonyos esetekben - elsősorban állami gondoskodásban részesülő tanulóknál - felvállalunk családot helyettesítő szerepeket, elősegítjük a felnőtt életre való felkészülést. Ezen kötelezettségeink alapján, és az ennek való megfelelés érdekében határozzuk meg kollégiumunk céljait és feladatait. a) Alapelvek A kollégiumunk nevelési alapelvként a következőket határozza meg: - Tiszteletben tartjuk az alapvető emberi szabadságjogokat, erkölcsi normákat, a demokratikus és humanista alapelveket. - A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősségnek, bizalomnak és szeretetnek kell áthatnia. - A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal hatékony együttműködést folytatunk a gyermekek érdekeit figyelembe véve. - A pedagógiai tevékenységünket az intellektuális igényességnek, kulturált stílusnak kell jellemeznie. - Az állami gondoskodásban részesülő tanulóknak a törvényben előírt otthon jellegű ellátást biztosítunk, szükség esetén pótoljuk a családi nevelést. - Figyelembe vesszük a diákönkormányzat által képviselt általános tanulói igényeket. - A nevelőtevékenységünk során építünk a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére. - A nevelési folyamat szervezésénél és végrehajtásánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. 7

8 b) Értékek: A kollégiumi nevelés során alapvető értékeknek tekintjük: az egymáshoz való alkalmazkodást, erkölcsös, becsületes emberi magatartást, az egymás iránti felelősséget, segítségnyújtást, a másság elfogadását, a haza, a szülőföld tiszteletét, a nemzetiségekhez való pozitív viszonyt, a felelősségvállalást, kötelességtudatot, az önbecsülést, az önbizalmat, a család védelmét, a szülőkről, testvérekről való gondoskodást, az etnikai, világnézeti, vallási toleranciát, a fegyelmezettséget, pontosságot, szorgalmat, kitartást, akaraterőt, a környezettudatos szemléletet, környezetünk megóvását, az egészséges életmódot. c) Célok Kollégiumunk általános célja, hogy sajátos eszközeinkkel segítsük a diákok harmonikus és egészséges fejlődését, tanulásukat bővítsük, támogassuk a sikeres életpályára való felkészülésüket, fejleszszük és bontakoztassuk ki személyiségüket. Kollégiumunknak az eddigi hagyományokra és tapasztalatokra alapozottan egy olyan gyermekcentrikus pedagógiai tevékenység megvalósítása a célja, amelyben a tanuló személyisége az életkori sajátosságainak, adottságainak megfelelően teljesebbé, érettebbé válhat, figyelembe véve az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszerét, helyzetét, továbbá a nevelőtestület szakmai kompetenciáját, képességeit, tanulóink neveltségi állapotát, személyiségjegyeik sokszínűségét. Ennek alapján az alábbi konkrét célokat határozzuk meg a kollégium számára: - Otthonos, családias légkör kialakítása, melyben megvalósítható a szeretettel, törődéssel, az egyénre való odafigyeléssel történő személyiségformálás, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, a családi környezet elvárásait. - Tanulóink tanulmányi teljesítményének emelése. - A hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való fokozott egyéni törődés. - A tehetséges tanulók felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik fejlesztése. - A helyes erkölcsi értékrend kialakítása és fejlesztése, - A szociális viselkedés, a demokrácia szabályainak elsajátíttatása. - Az egészséges életmód kialakítása és tudatosítása. - A szabadidő tartalmas eltöltése. - Szűkebb és tágabb környezetünk védelme, ápolása. - Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése. - A pályaválasztás segítése. - A társadalmi beilleszkedés elősegítése. 8

9 III. Végrehajtandó nevelési feladatok A kollégium által kitűzött nevelési célok megvalósítása érdekében pedagógiai tevékenységünk során a következő feladatokat kell megoldanunk: 1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányok a alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az 9

10 emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változáso- 10

11 kat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 10. Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 11

12 IV. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai elvei a.) A tanulók életrendjének pedagógiai elvei - egészséges életmód, életritmus kialakítása, - az iskolai életrend figyelembe vétele, - a szülői elvárások figyelembe vétele, - egyéni és a közösségi érdekek összehangolása, - a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása, továbbá - helyes életmódminta nyújtása. b.) A tanulók tanulásának pedagógiai elvei - a tanulás a tanuló kötelessége, - a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége, - az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele, - az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele, - a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni, - a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni, valamint - a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható. c.) A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei - szükséges szabadidőt biztosítani, - minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat révén fel kell kínálni a neki való programot, - a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek. V. Kollégiumi foglalkozások 1. Felkészítő-fejlesztő foglalkozások - Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos tanulószobai foglalkozás (kötelező, tanulást segítő foglalkozás). A foglalkozás célja a tanuló napi tanulmányi munkájának átfogó, szükség szerinti differenciált, személyre szabott pedagógiai támogatása. Az intézmény pedagógusai számára ezért alapvető feladatként fogalmazódik meg a tanuláshoz szükséges feltételek folytonos biztosítása a tanulók számára, szükség esetén felkészült szaktanári támogatás nyújtása, illetve a korábban kijelölt tanórai feladat (pl. írásbeli házi feladat) elkészültének elősegítése és ellenőrzése, a hibák kijavítása. Jellemző formái: stúdiumi csoportos foglalkozás, szobai tanulás. Nevelőmunkánk során tudatosítani kell a diákokban, hogy elsődleges kötelességük a tanulás. A tanárok fontos feladata a stúdium ideje alatt a nyugodt felkészülés biztosítása, az elsajátított ismeretek ellenőrzése, szükség esetén a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések, az előnyös tanulási módszerek megtanítása, begyakoroltatása. Fontos feladatunk az igényességre, pontosságra és az egyre nagyobb önállóságra való törekvés elérése tanulóink körében. Tanulmányi munkájukat rendszeresen (naponta) ellenőrizni és értékelni kell, kiemelten az eredményességet és az eredménytelenséget. Diákjainkat hozzá kell segíteni ahhoz, 12

13 hogy sikeresen befejezzék tanulmányaikat, képességeikhez mérten a legjobb eredményt érjék el, valamint a továbbtanulási szándék váljon életprogramjukká. - Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása (kötelező vagy választható, tanulást segítő foglalkozás). A foglalkozások kiemelt célja a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása, értékteremtő, konstruktív kikapcsolódási lehetőségek nyújtása a diákok számára. A pedagógus feladata ebben az esetben a tanuló tevékenységének orientálása, tehetsége kibontakozásának szakszerű segítése. Formája: egyéni vagy csoportos foglalkozás. - A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása (tanulást segítő foglalkozás). A foglalkozás célja a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával, az adott iskolai tantárgyból, vagy szakterületről. A pedagógus szabad választása alapján, vagy szükség esetén kötelezetten (bukásveszély), de mindig a csoporthoz, vagy egyénhez igazított tantantárgyi oktatás keretében célzott módon segíti a tanulókat a tananyag elsajátításában, iskolai számonkérésre való felkészülésben. - A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök (tanulást segítő foglalkozás). A foglalkozás célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése új ismeretek átadása révén. - A csoportfoglalkozás elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése (kötelező foglalkozások). - Tematikus csoportfoglalkozások a rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezett foglalkozások (kötelező foglalkozások). - Egyéni foglalkozáson (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére (tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások). Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. A pedagógusok ennek keretében az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítését, nevelését, motiválását, értékelését végzik. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelezően, illetve a többi tanuló esetében egyéni döntés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben folyamatosan követhetően rögzítésre kerülnek a tanulóval kapcsolatos tapasztalatok, a fejlődés látható irányai, illetve a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek. Formája: egyéni, vagy kiscsoportos elbeszélgetés, személyiségfejlesztő foglalkoztatás. Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók lelki problémáival, beilleszkedési nehézségeivel, a hátrányos helyzetű gyerekek családi hátterével. Ez utóbbi különösen összetett, bonyolult feladat, hiszen az utóbbi években egyre több a hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetett kollégista, akiknek a szüleik munkanélküliek, elváltak, alkoholisták, stb. Ezek a tanulók, - közöttük az állami gondoskodásban élő gyerekek - sok esetben a beilleszkedés nehézségeivel nem tudnak egyedül megbirkózni, szükségük van a pedagógus szakmai segítségére. A hátrányos helyzetű tanulóink egy része veszélyeztetett is valamilyen szinten. Növendékeink közül többen otthonról hozzák a negatív mintát (az alkoholizálást, a csavargásra való hajlamot, az antiszociális magatartási formákat), melyek ellen küzdenünk kell és sajátos nevelési módszerekkel, egyéni törődéssel orvosolni kell a problémákat. Gyermekvédelmi munkánknak két legfontosabb eleme a prevenció és a korrekció, ahol a megelőzést tekintjük elsődlegesnek. Az időben történő és helyesen végrehajtott beavatkozás révén védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Mindezt tapintatosan, nagy empátiakészséggel, humánusan kell végeznünk. Feltétlenül ismernünk kell kollégistáink baráti környezetét, külső kapcsolatait, az otthoni körülményeket. E foglalkozás keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni 13

14 gondjaikat feltárják, s ezekre a tanár megoldási javaslatot adjon. Nevelőinknek az eredményesebb gyermekvédelmi munka érdekében - belső továbbképzés keretében - meg kell ismerniük a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényi előírásokat. Tudnunk kell, hogy a törvény megalkotásával, elfogadásával hazánk - a jövő nemzedékéért érzett felelősségtől vezérelve - megtette a legjelentősebb, legfontosabb lépést a Gyermekek jogairól szóló Egyezményben, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak megvalósítása érdekében. - Kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása (kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások). - Kollégiumi diákfórumok (kollégiumi közgyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések, kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások). 2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások - A szabadidős foglalkozásokon hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. - A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, a vállalkozói és a gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. - A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. - A szabadidős foglalkozások szervezésénél jelentős szerepet kell elfoglalni a rendszeres sportolásra nevelésnek. A testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében ki kell használnunk a kollégiumon belüli, és a városban diákjaink számára elérhető sportegyesületek, egyéb intézmények nyújtotta lehetőségeket. A kollégiumon belül - a diákönkormányzat aktív részvételével- szervezett vetélkedők, versenyek fontos szerepet töltenek be az egészséges versenyszellem kialakulásában, a sikerélmény biztosításában, a közösségi összetartozás erősítésében. Ilyen rendezvényeken szükségszerűen létrejön a kommunikáció, mely megfelelő irányítással fejlesztő hatású a tanuló önkifejező eszközrendszerében. A serdülőnek nagy igénye van saját önálló véleményének kialakítására, ezek a rendezvények alkalmasak arra is, hogy véleményét kifejthesse a közösség előtt, ugyanakkor módja van mások értékrendszerét megérteni. A szabadidős foglalkozások lehetőséget nyújtanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére is, a természeti és tárgyi környezet megóvási módjainak megismerésére. - Tanulóink mindennapos feladata szobáik rendben tartása, a szekrények, ágyak, könyvespolcok rendjének biztosítása. Fontos feladatunk megtanítani a gyerekeket arra, hogyan kell kitakarítani szobájukat, hogyan kell rendben tartani személyes dolgaikat. Az önkiszolgáló munka szervezésében, végrehajtásában aktívan vegyenek rész a diákönkormányzat tagjai, tisztségviselői. Fontos, hogy az ilyen jellegű önkiszolgáló munkát irányító, szervező tanár ellenőrizzen, értékeljen. 3. A foglalkozástípusok időkeretei A kollégium tanévenként foglalkozás felosztást készít, melyben meghatározza a pedagógus munkaidőkeret felhasználásának foglalkozási kereteit típusok szerint. Ennek alapja a tanulói létszám, illetve az ebből levezethető kollégiumi csoportok száma. A rendelkezésre álló pedagógusórák felosztásának elve: A jogszabályok értelmében kollégiumi csoportonként heti 24 óra felkészítő foglalkozást szervezünk. 14

15 Egyéb pedagógiai tevékenységek: Pedagógiai felügyelet (nappal, ill. éjszaka) A kollégiumi felügyeletet végző nevelőtanár gondoskodik többek között a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: - visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, ill. az esetleges károkozás megelőzése érdekében, - folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, - időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok betartása céljából, A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata megszervezni: - a napirend szerinti tevékenységeket, (ébresztő, esti pihenő, étkeztetés) - a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, - a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, VI. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenységek 1. Tehetséggondozás, és felzárkóztatás A tehetséggondozás a személyiség egészének fejlesztésével összhangban zajlik az érintett iskolákkal, a családdal együttműködve. A kollégiumban zajló programok: vers és prózamondás, sportversenyek, pályázatok, kiállítások, kollégiumi programokban való szerepvállalás, diák- önkormányzati munka a tehetségazonosítást szolgálják. A tehetséggondozás szakkörök, diákkörök foglakozásain zajlik, kiemelkedő tehetségeinket szakemberek bevonásával fejlesztjük. A tehetséggondozás folyamatát értékeljük. A tanulók támogatást kapnak hátrányaik kompenzálásához, feltérképezzük, elemezzük a tanulási nehézségek okát, figyelembe véve az egyéni problémákat. Beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolával. Felzárkóztató programot szervezünk az iskolai követelményekkel összehangoltan. Folyamatosan követjük a tanulás eredményességét, a havi iskolai átlagok kiértékelése alapján aktualizáljuk, módosítjuk a segítségnyújtás, fejlesztés formáit. Kiemelt feladatunk a tanulás tanítása, a tantárgyaknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása. A korrepetálásokat a tanulási igényekhez igazítjuk. 15

16 2. Pályaválasztás és önálló életkezdés A tanulóknak olyan értékes életvezetési modellt nyújtunk, amely segíti pályaorientációjukat. Társadalmi elvárás a versenyhelyzetben való megmérettetésre való felkészültség, az ehhez nélkülözhetetlen kulcskompetenciák megszerzése, a felelős döntések meghozatalára való érettség. Az intézmény pályaorientációs munkaterve alapján szervezett foglalkozásokon bővítjük a tanulók ismereteit a választható pályákkal kapcsolatban, tájékozódunk elképzeléseikről, terveikről, segítséget nyújtunk a kompetenciáknak, érdeklődésnek megfelelő irány kiválasztásában, a még fejlesztendő készségek korrekciójában, fejlesztjük a diákok önismeretét. A tanulók elsajátítják a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, az alapvető erkölcsi normákat. Segítséget kapnak az egészséges és kulturális életmód kialakításához. Egymáshoz való viszonyukban toleranciára, empátiára neveljük őket, társadalmi szemléletüket a szolidaritás kell, hogy jellemezze. Elsajátítják az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességeket, együttműködésre törekszenek. VII. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A kollégium kiemelten foglalkozik a tanulók egészségének megőrzésével, fizikai erőnlétük növelésével, az egészséges életmód kialakításával. Ennek alapján főbb feladataink: - A mindennapos testmozgás biztosítása Tanulóinkat ösztönözzük a mindennapos testmozgásra, sporttevékenység folytatására, a kollégiumi konditerem használatára. - Személyi higiénés szokások kialakítása és ellenőrzése Figyelemmel kísérjük tanulóinak higiénés szokásait, a tisztasághoz és rendhez való viszonyát, környezetének rendben tartását. - Egészséges táplálkozás A helyes táplálkozási szokások kialakítása, a rendszeres és egészséges étkezés ellenőrzése. - Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése Fokozott hangsúly helyezünk az egészségtelen életmód, a különféle drogok, az egészségre, a szellemi és testi fejlődésre káros élvezeti szerek elleni küzdelemre. Mentálhigiénés foglalkozások, meghívott előadók segítik a tanulókat az ilyen káros szokások kialakulásának megelőzésében. - Deviáns, antiszociális viselkedési formák megelőzése Feladatunk az egészséges pszichés fejlődés biztosítása, az egymás elfogadásának, a mások iránti tolerancia, a konfliktus-megoldási stratégiák kialakítása. 16

17 VIII. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A közösségfejlesztés közös feladat. Az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. Közösség-szervezési elveink: - alapvető emberi értékek érvényesülése, képviselete, - önmaguk és mások elfogadása, - szociális érzékenység, - következetesség, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, - pedagógiai tudatosság és szakszerűség elve. Módszereink: változatos tevékenységi formákkal (csoportmunka, differenciált és egyéni munka, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése, a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, közös programok (csoport és kollégiumi szinten egyaránt), kirándulások, séták, versenyek szervezése, a diák-önkormányzat bevonása a meglevő közösségi közösségépítő tevékenységekbe. Eszközeink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző közösségi tevékenységi formák szervezése, sokoldalú és változatos fogalakozások megvalósítása az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése érdekében. környezetvédelmi oktatási program kollégiumi alkalmazása, mint önálló intézményi innováció, közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára. 17

18 IX. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei A kollégium egészségnevelési programja határozza meg azokat a rövid-, és hosszú távú feladatokat, melyek elősegítik az egészségfejlesztési, környezeti nevelési célok elérését: alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket, lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére. Alapelvünk, hogy tanulóink harmonikus és stressz-mentes körülmények között, egészséges életfeltételek biztosítása mellett, helyesen kialakított napirend alapján vegyenek részt a kollégiumi élet mindennapjaiban. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként kíván működni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. E kívánalom teljesülése azonban csak jelentős fejlesztés árán megvalósítható, jelenleg a lakhatási feltételek több helyütt messze nem felelnek meg az elvárható szintnek. A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos szemléletmódra neveli a tanulókat azért, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. X. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése Pedagógiai munkánk elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az értékelés révén fogalmazzuk meg a nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintjét, a célhoz való közelítését, ill. a cél és a valóság összevetésével újabb feladatra, cselekvésre ösztönzünk a hatékonyság, eredményesség növelése érdekében. A tanulók kollégiumban végzett tevékenységét folyamatosan kell ellenőriznünk, értékelnünk oly módon, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülő számára tájékozódási pontot jelentsen. - Az ellenőrzést, ill. értékelést - tárgyától függően különböző időintervallumokra vonatkozóan végezzük el. A ciklikusság eldöntése és alkalmazása a csoportvezető tanár feladata. Diákjaink tanulmányi, közösségi, önkiszolgáló, stb. munkáját és egyéb tevékenységét naponta kell ellenőrizni és értékelni. A csoport életével kapcsolatos értékelést minden hónap végén kell elvégezni. - A nagyobb időszakra szóló összegző értékelést a nevelőtestület közösen végzi. A kollégium tanulóközösségének értékelésére félévkor és a tanév végén kerül sor. 18

19 XI. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben: elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat, képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására, sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével, kialakul reális énképe, társadalomképe, rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel, tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra, képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére, másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi, ismeri nemzetünk, nemzetiségeink múltját, kulturális és történelmi hagyományait. A kollégium minőségirányítási program foglalja rendszerbe: - a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések eljárásrendjét illetve azok értékelésének szempontjait, - a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt terület a kollégiumi tehetséggondozásban illetve a hátrányok leküzdésében vállalt szerep, de szerepet kap a pedagógus egyéb nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott tudásának hasznosulása is, - a kollégium teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszonyt elősegítő vezetői magatartás, - a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők visszacsatolásának értékelési módját, - az intézményi önértékelést, - a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendjét. 19

20 XII. Követelmények 1. A kollégiumi nevelőtanárral szembeni követelmények A hatékony nevelőmunka alapfeltétele a rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező pedagógus. Különösen fontos, hogy: Jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában. Egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen. Rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon. Tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők, pedagógusok), ill. a településen lévő intézményekkel (iskola, kulturális, sport, stb. intézményei). Nevelőtestületi együttműködésben végzett szakmai tevékenysége legyen a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele. 2. A kollégium nem pedagógus dolgozóival szembeni követelmények - A hatékony, gyermekközpontú működéshez a nem pedagógus kollégiumi dolgozóknak is hozzá kell járulniuk a gyermekek ellátásáért végzett felelősségteljes munkájukkal. - Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező, így a nevelési célok és alapelvek betartása számukra is kötelező érvényű. 3. Kollégiumunkban a nevelőtanár munkájának szakmai tartalma: Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nevelési céljainak való megfelelés, Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés. 20

21 Kompetencia területek 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A kollégiumi csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, kollégiumi csoportvezetői tevékenység Főbb szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a kollégiumi felkészítő, fejlesztő és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a kollégiumi, illetve foglalkozási csoporthoz, valamint a témakörhöz, ismeretanyaghoz? Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív nevelés-oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási, lakhatási környezetet kialakítani, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, és amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből érkezett társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg pedagógiai munkájában a közösségfejlesztés (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? 21

22 Kompetencia területek 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Főbb szempontok Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és a megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes neveltségére, tudására és a kollégiumi, illetve foglalkozási csoport jellemzőire? 5. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális ismeretanyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ- kommunikációs technológiák között? 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen esetekben alkalmazza a nevelési és a tanulásitanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? 22

23 Kompetencia területek 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Főbb szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (az életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal a kommunikációja kollégiumi foglalkozásokon, egyéb kollégiumi tevékenységek során (pl. kollégiumi élet szervezése közben). Mennyire vált ki a kommunikációjával együttműködést? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmények pedagógusaival? Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? Reális önismerettel rendelkezik-e? Képes-e önreflexióra, önfejlesztésre? Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai, kollégiumpedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában megjelenő változásokat? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható? 4. A kollégiumi élet szervezésének követelményei A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a sajátos tanulói, szülői, iskolai igényeket is. A diákok napi életének kereteit úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Az életrend legyen rugalmas, vegye figyelembe a tanulók szokásait. - Figyelembe kell vennünk a különböző iskolatípusokba járó tanulók eltérő szükségleteit is. (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola). A többféle iskolatípus más-más követelményrendszerrel él, ezért munkánkban nagy hangsúlyt kell helyeznünk az egyénre szabott szocializáció szervezésére. 23

24 - A kollégium mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátása az önkiszolgáló munka, mely az önállóságra nevelés jelentős eszköze. Fontos, hogy minden tanulónak legyen hasznos, folyamatosan végzett, erejéhez mért és rendszeresen ellenőrzött feladata. (Pl. rendezvények szervezése, lebonyolítása, ügyeletesi rendszer kialakítása, szintenkénti ügyelet szilencium alatt, szobák, közösségi helyiségek rendben tartása, stb.) - Kollégiumunk belső életének megszervezésénél meghatározó szerepet kell betöltenie a diákönkormányzatnak. Részt kell vennie a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diákönkormányzati munka a demokratikus joggyakorlás színterét kell, hogy alkossa. Fontos, hogy segítse a helyes kritikai szellem alakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését, a tervezés-döntés-felelős-végrehajtás-ellenőrzés-értékelés, valamint a vezetés képességeinek kialakulását. - Tudatosítanunk kell diákjainkban, hogy a megbízatások nem csak munkát, hanem a közösség előtt való állandó szereplést is jelentenek. Ezen kívül a diákönkormányzat tagjai képviselik kollégiumunkat házon kívül is, diáktalálkozókon, vezetőképző táborokban, stb. - Biztosítanunk kell a vitakészség, érvelési, tárgyalási kultúra fejlesztését, melyeket rendszeres összejöveteleken, megbeszéléseken lehet megvalósítani. Meg kell tanulniuk diákjainknak, hogy az érvek súlya és minősége dönt el egy-egy vitát, és nem az indulat, a durva hangnem. - Kollégiumunk a meglévő hagyományait folyamatosan ápolja, ill. fokozatosan újakat épít ki, ezzel is erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását, a kollégiumhoz való kötődést. - A tevékenységi formák megvalósításában a tanulói öntevékenységen alapuló eseményeket, programokat helyezzük előtérbe. Ennek alapján, a rendezvényeken a szereplési alkalmak sok-sok önkifejezési lehetőséget nyújtanak a diákoknak. XIII. Gyermek-és ifjúságvédelem A hátrányos, halmozottan tanulók száma évről évre nő kollégiumunkban. A családi helyzet romlásából (munkanélküliség, alkoholizmus a családban, szociális problémák stb.) kialakul a neveltségi hátrány, amely a kollégiumban hatványozottan csapódik le. A kollégistáink többsége felzárkóztatásra, kompenzációra, védelemre szorul. Pedagógiai tapintatra, empátiára van szükség a tanulók családi helyzetének feltárásához, megismeréséhez, a lelki sérülések, problémák kezeléséhez. Szükség esetén együttműködünk az iskolák gyermek és ifjúságvédelmi felelősével, iskolaorvossal, pszichológussal, gyermekjóléti szolgálattal. Két alapvető feladatot kell ellátnunk, egyrészt megelőzni tanulóink további testi, lelki károsodását, másrészt a már bekövetkezett sérüléseket orvosolni, megszüntetni. A két legkényesebb elem munkánk során a prevenció és a korrekció. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Munkánk során kialakítjuk a kollégisták képességét arra, hogy elkerüljék a környezet egészséget és biztonságot veszélyeztető helyeit és helyzeteit. Ennek érdekében a tanulók tájékoztatást kapnak a jogaikról és jogaik érvényesítésének lehetőségeiről, igyekszünk minél több ismeretet eljuttatni hozzájuk a dohányzás, az alkohol és kábítószer fogyasztás testi és lelki károsító hatásáról. Célunk, hogy értelmes alternatívákat kínáljunk számukra a deviáns, destruktív és anyagilag fenntarthatatlan szó- 24

25 rakozási formák helyett, valamint az, hogy az ilyen magatartásformákat hatékonyan felismerjék, és társaiknak történő segítségnyújtással, vagy a tanárok, illetve szakember bevonásával kezelni is tudják. A kollégiumban a gyermek-és ifjúságvédelemi tevékenység a csoportvezető tanárok irányításával folyik, valamint napi szintű adatvezetés történik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatosan. Nevelőink személyesen elbeszélgetésekkel, vagy a szülőkkel összehangolt találkozókon igyekeznek az esetlegesen kialakult konfliktus - vagy válsághelyzetet megoldani. Ifjúságvédelmi tevékenységünk központi feladatai: prevenció, szakemberek segítségének igénybevétele, az állami gondozottakkal való fokozott törődés, kapcsolattartás a városi ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési szervezetekkel. A tanulók mentális és testi egészségének megőrzése érdekében éves prevenciós tervet dolgoztunk ki, amely alapján havi rendszerességgel, szakemberek segítségét igénybe véve kerítünk sort a megelőzés fontosságának megerősítésére. Az előadások, foglalkozások főbb témái: - szenvedélybetegségek (szerencsejáték, alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, internetfüggőség), - agresszió-, konfliktuskezelés, bűnmegelőzés, - foglalkoztatottság, munkanélküliség. A kollégiumi csoportvezető nevelőtanár egyéni beszélgetések során figyelemmel kíséri a rábízott tanulók életvitelét, programját, tanácsaival segít. Szükség esetén pszichológus vagy nevelési szaktanácsadó igénybevételére is sor kerül. Az ifjúságvédelmi szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartást a kollégium fontos feladatának tekinti. XIV. Kapcsolattartás és együttműködés formái 1. A kollégium kapcsolatrendszere az iskolákkal Tanulóink 6 középfokú intézményben végzik tanulmányaikat, többségük gyalogosan könnyen megközelítheti iskoláját. Az épület előtt nem messze található buszmegállótól percek alatt elérhető a távolabb fekvő közoktatási intézmények is könnyen megközelíthetők. A kollégium alapvető célja szerint az oktatási folyamat kiegészítő intézménye, amely lehetővé teszi a távolabb lakó diákok számára is a szabad iskolaválasztás megvalósítását. Az évek óta trendszerűen csökkenő gyermeklétszám a kollégiumi nevelés terén nem demográfiai okokkal magyarázható, hiszen a város középiskolás tanulólétszáma jelentősen nem csökken. A csökkenés oka az az esetenként téves szülői, tanulói megközelítés, hogy a bejárással a tanulók jobban járnak. A napi sokszor több órás utazás helyett a kollégium hasznos alternatívákat nyújt a diákoknak a szabad idő eltöltése terén. Szorosan együttműködünk az érdekelt iskolákkal, az ott tanító pedagógusokkal, osztályfőnökökkel. Az iskolai szülői értekezleteken a kollégiumi tanárok szülőként, a félévi és az év végi osztályozó 25

26 konferenciákon konzultációs jogkörrel vesznek részt. A kollégium hívja és várja az osztályfőnököket, iskolaigazgatókat rendezvényein, valamint hétköznapokon. A beiskolázás és a kollégium és a partnerintézmények kapcsolatrendszerének javítása, valamint a hatékonyabb információáramlás érdekében minden partner-középiskola mellé egy kapcsolattartó személyt jelölünk ki a kollégium tantestületéből, aki személyes megjelenésével egyes alkalmakkor (beiratkozás, nyílt nap) részletesebb felvilágosítással áll az iskola diákjai, és a szülők rendelkezésére az intézménnyel és tevékenységeivel kapcsolatban. Ilyen alkalmakkor elérhetővé tesszük a kollégiumot bemutató brosúrát, amely tartalmazza az intézmény elérhetőségeit és a további információhoz jutási lehetőségeket is. A kapcsolattartás formái: szabad bejárás, nyitott és közösen szervezett kulturális és sportrendezvények, információ csere, rendszeres fórumok, hagyományt ápoló ünnepek, fogadóóra, nyílt nap. 2. Intézményünk egyéb külső kapcsolatai A kollégium kulturális funkcióit nemcsak önállóan, hanem a város egyéb, széles körű közművelődési palettájára támaszkodva valósítja meg. Ennek érdekében szorosan együttműködik a városi, megyei és egyéb fenntartású kulturális szervezeteivel és intézményeivel, valamint civil szervezeteivel. Rendszeres a kapcsolatunk a Magyar Vöröskereszttel - számukra rendszeres véradóhelyet biztosítunk és ezzel egyidejűleg tájékoztatót is tartanak nagykorú tanulóink számára a véradásról. A Gyermekjóléti Szolgálattal és a tanulók lakhelye szerinti önkormányzatokkal együttműködve igyekszünk megoldást találni a diákok egyéni és családi válsághelyzeteire. Jó kapcsolatot építettünk ki a Városi Rendőrkapitánysággal, így rendszeresen tartanak bűnmegelőzési előadásokat a kollégiumba. 3. Kapcsolat a szülőkkel Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel (törvényes képviselőkkel) való eredményes együttműködésre. A szülőket szükség esetén írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről. A személyes találkozások érdekében az iskolai szülői értekezletek előtti órákban a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők - előzetes egyeztetés után - bármikor felkereshetik gyermekük tanárát vagy az igazgatót. A csoportvezető tanárok - indokolt esetben - kötelesek írásban értesíteni a szülőket gyermekük kollégiumi magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Amennyiben szükséges, találkozót kérnek a szülőtől. 26

27 XV. Hagyományos rendezvények - Ismerkedési-est formájában minden évben (október elején) rendezünk egy zenés-táncos összejövetelt, az elsős tanulóknál érezhető kezdeti feszültségek feloldása, ill. beilleszkedésük megkönynyítése céljából. - Minden tanév elején a kollégium újonnan bekerülő diákjainak városismereti-vetélkedőt - Gólyatúra szervez a diákönkormányzat. - Az elsősök avatását Mikulás napján rendezik a diákönkormányzat tagjai, ill. a felsőbb éves tanulók vidám, szórakoztató előadás és játékos vetélkedő formájában. - Meghitt karácsony-estet szervezünk - ünnepi műsorral egybekötve - a diákönkormányzat aktív részvételével. - Évente műveltségi vetélkedőket tartunk diákjainknak, melyeken a komoly szellemi igénybevételt tréfás ügyességi feladatok beiktatásával színesítjük. - Minden tanévben, tavasszal, megszervezzük a Sportos- Torkos Hetet, melyen évről-évre nagy örömmel vesznek rész diákjaink. - Folyamatosan zajlik a " Tiszta szobákért, esztétikus környezetért" kitűzött verseny, melynek eredményét rendszeres időszakokban értékeljük és díjazzuk. - Végzős diákjaink részére ünnepséget, búcsúztatót tartunk. - Minden évben megemlékezünk névadónkról, Kőrösy Lászlóról. - A kollégium sajátos eszközei segítségével tartja meg nemzeti ünnepeinket. Nemzeti ünnepek, megemlékezések Október 6. Megemlékezünk meg az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. Október 23. Emlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról. Irodalmi összeállítás keretében. Január 23. A Magyar Kultúra Napja alkalmából irodalmi összeállítás a diákok közreműködésével. Február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól. Március 15. Megemlékezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Április 16. A Holocaust áldozataira egy aktuális film megtekintésével emlékezünk. 27

28 XVI. Pedagógiai továbbképzések - A nevelőtestület valamennyi tagjának tovább kell képeznie magát szaktárgyi területén. - A szervezett (szakvizsgával záruló) továbbképzéseken elsősorban az a pedagógus vesz részt, aki nem rendelkezik megfelelő szintű szakképesítéssel, ill. kellő szakmai ismerettel a bentlakásos intézmények pedagógiájára vonatkozóan. - A nevelőtestület belső továbbképzéseket szervez szakmai témakörökben. - A pedagógusoknak a kollégium, ill. saját szakmai irodalmi anyagát felhasználva rendszeresen képeznie kell önmagát. A képzési program végrehajtása során a nevelési feladatok folyamatosságának biztosítása érdekében - feltétel, hogy évente legfeljebb két pedagógus vehet részt iskolai jellegű, költségtérítéses szakmai továbbképzésen. A kollégiumunk nevelési tevékenysége számára továbbképzési szakterületek: szakterületen történő továbbképzés, nevelőtanári posztgraduális képzés, számítástechnika, gyermek- és ifjúságvédelem drog-prevenció tanulásmódszertan 28

29 XVII. Záradék a) A program felülvizsgálatának módja A program felülvizsgálatát kérheti: - A nevelőtestület 2/3-a. Kötelező felülvizsgálni a programot, amennyiben: A kollégium vezetésében változás áll be. A nevelőtestület személyi összetételében legalább 50%-os változás következik be. A fenntartó megváltozása esetén. b) Érvényességi rendelkezések A jelen pedagógiai program érvényességi ideje: szeptember 12-től határozatlan ideig tart. Esztergom, szeptember 12. Jóváhagyólag elfogadta: Benda János igazgató Módosítva: Foglalkozások bővítése miatt: szeptember 15. Benda János igazgató 29