Fenyőmag vizsgálatok

Átírás

1 A vad károsítása elleni mechanikai védekezés terén a papírbekötéssel, s a homoktakarással értünk el jó eredményeket. Ez évben kezdte meg működését az erdővédelmi jelzöszolgálat. Az erdészetekből havonta beérkező adatokat az Erdővédelmi Állomások feldolgozták és szükség esetén megadták a segítséget az erdőgazdaságoknak. Az évi jelzőszolgálati adatok értékelésének néhány fontosabb megállapítása: a cserebogár pajor károsítás az erdősítésekben az elmúlt évihez viszonyítva fokozódott; tarka égerorrnányossal vagy nyárfacincérrel az ország csaknem minden nyáranyatelepe fertőzött; a fenyőiloncák kártétele átmenetileg csökkent; csökkent a fenyődarázsfélék károsítása is, elsősorban a nagyarányú védekezés következtében; igen nagyarányú a szil gutaütés és ismét nagyobb arányú fenyőpusztulás következett be; a Duna Tisza közi fenyvesekben Pissodes notatus kártétel jelentkezett; nagyarányú volt a vadkár, Ugyancsak ez évben indult meg egy szervezett fény csapdahálózat anyagának kéthetenkénti folyamatos feldolgozása és értékelése, mint a prognóziskészítés egyik alapja. Az Erdővédelmi Állomások dolgozói a kutatómunka mellett munkaidejük 40 százalékában üzemi feladatokat láttak el. Ez részben szaktanácsadásból, részben az elemi károk ellenőrzésébői adódott. Helyszíni felülvizsgálataik alapján az gazdasági évben 18 állami erdőgazdaságban elemi kárként összesen 4878,4 ha-t igazoltak (4559,2 ha aszálykárt, 270,9 ha rovarkárt és 48,3 ha egyéb elemi kárt). A legnagyobb károk a kiskunsági, keletbükki, vértesi, mezőföldi, cserháti és keszthelyi erdőgazdaságokban voltak. Emellett az erdőgazdaságok megsegítésére nagyarányú üzemi védekezési kísérleteket állítottunk be a börzsönyi és a mátrafüredi állami erdőgazdaságokban a lucfenyő gubacstetű és a cserebogár elleni védekezés nagyüzemi megoldására. A pilisi erdőgazdaság területén cserebogárpajor ellen Aldrinos és Dieldrines védekezési kísérleteket hajtottunk végre. Mélyhatású szerrel permetezési kísérleteket végeztünk az Alföldön fellépő Pissodes notatus kártétele ellen. Szisztematikus fungiridával négy helyen kísérletet szerveztünk csemetedólés ellen. Számos helyszínelést végeztünk a tavaszi araszoló és Lophyrus károsítás területén.» Pártunknak a közelmúltban lezajlott VIII. kongresszusán ismételten kifejezésre jutott az az igény, hogy a kutatást jobban össze kell hangolni a gyakorlattal. Az Erdészeti Tudományos Intézet évi téma tervét is a gyakorlati erdőgazdálkodás igényeinek fokozottabb figyelembevételével kívánjuk kialakítani. Elsősorban az erdőhasználat és gépesítés gyors fejlődését biztosító kutatásokat szándékozunk fejleszteni. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a kutatók az elért eredményeket olyan állapotban adják át a gyakorlatnak, hogy azok a termelésben felhasználhatók legyenek. Nagy örömünkre szolgál, hogy egyes erdőgazdaságok kutatómunkánk gyakorlati felhasználására alkalmas eredményeit késlekedés nélkül megvalósítják. A Keletbükki Erdőgazdaság például máris alkalmazza a vágástéri feltárás és időjárástól független faanyagmozgatás kérdésében elért eredményeinket. Az erdőgazdaságok egész sora bevezette az általunk javasolt vadkárelhárítási eljárásokat. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság ismételten sürgeti mykorrhiza oltóanyag rendelkezésre bocsátását. És lehetne számos további példát felsorolni. Mindez arra mutat, hogy a tudomány a mi területünkön is termelőerővé válik, s ez szükségessé teszi kutatómunkánk még jobb megszervezését és az eddiginél sokkal gyorsabb ütemű fejlesztését. Fenyőmag vizsgálatok Dr. I A E J A I Z O l T i N A tématervi fenyőmag vizsgálatok gyakran szolgáltatnak olyan adatokat is, amelyek közlésére a témával kapcsolatos beszámolókban sem hely, sem összefüggésbeli lehetőség nincs, pedig ezek a melléktermékek" többnyire közvetlen gyakorlati felhasználásra valók. Ezért most összegyűjtve, egyéb kisebb fenyőmag vizsgálatok társaságában kerülnek közreadásra. Erdeifenyő magkihozatal gyors becslése A magtermésbecslés a várható termés mennyiségi viszonyairól nyújt felvilágosítást. Megállapítja, hogy a kérdéses fafaj hektáronként mennyi termés-

2 Az előpergetés ott, ahol nincs kézi gyors pergető márpedig tudomásunk szerint üzemeink ilyennel sehol sem rendelkeznek, meglehetősen vesz igénybe, nem beszélve a gondos mérésekről, szárnytalanításról, sok időt sel rendelkezik. Ez a szám önmagában nem elegendő azonban ahhoz, hogy pontos begyűjtési tervet készíthessünk, mert a termésben több és kevesebb mag is lehet. Ezért az általános begyűjtés előtt próba gyűjtést célszerű végezni és előpergetéssel meghatározni a fafaj idényre vonatkozó magkihozatali százalékát. tisztításról, ami viszont aprólékos, laboratóriumi munkát jelent. A kihozatal felől gyakran már érés előtt tájékozódni kell, amikor a tobozt pergetni még nem lehet. Mindezen esetekben és amikor gyors eredményre van szükség, a tobozmetsző kést alkalmazhatjuk. K. Pentz már évtizedekkel ezelőtt megállapította, hogy a hosszában kettévágott erdeifenyő toboz vágáslapján található telt magvak száma alapján meghatározható a hektoliterre vonatkozó magkihozatal. Eszerint 3 4 mag 0,7 kg-os, 4 5 mag 0,8 kg-os, 5 6 mag 0,9 kg-os és 6 7 mag 1 kg-os magkihozatalt jelent. A Pentz-skálát veszi át Tyszkiewicz is és alkalmazását a Grajewski mérnök által tervezett metszőkés bemutatásával ajánlja lengyel kollégái számára. Hopkins 1956-ban ismerteti H. Osborne amerikai szakfelügyelő kését, s ugyanebben az évben közli Buszewicz és Holmes korrelációs táblázatát az átmetszett és a tobozban levő összes mag közötti összefüggésre vonatkozóan. Ilyen tapasztalatok alapján fogtunk hozzá 1959-ben e gyors közelítő módszer hazai alkalmazásához. A metszőkést a Grajewski-minta után el (1. ábra), készítettük a vizsgálatokat pedig a kámoni és bajti plantázsanyagon, valamint az üzemi tobozmintákon végeztük el. Összesen 70 mintát vizsgáltunk meg. 1 ábra. Tobozmetsző kés Meghatároztuk az átmetszett magvak számát, a tiszta magkihozatali százalékot és az egy tobozra vonatkozó összes telt mag számát. A kapott adatokat melyek táblázatbeli közlésére helyhiány miatt nincs módunk grafikonra hordtuk (2. ábra) és megkaptuk az összefüggést kifejező görbéket. A tobozon-

3 2. ábra. A magszám (toboz és tiszta mag kihozatali százalék} az átmetszett magvak függvényében kénti magszemszám, valamint az átmetszett magszemszám összefüggése lineáris. Az egyenes egyenlete: y = 5,8 x + 0,08 ahol y = tobozonként! telt mag száma, x = átmetszett telt mag száma. Az összefüggés durva közelítéssel azt mutatja, hogy a toboz átmetszésekor körülbelül minden 6. mag kerül átvágásra. A telt magszemszám szerinti összefüggés elsősorban a kutatókat érdekli. A gyakorlat nem ezzel, hanem a nyers toboz-súlyra vonatkoztatott tiszta magkihozatali százalékkal dolgozik. Ennek összefüggése az átmetszett magszámmal, 1,8%-os kihozatalig, szintén lineáris. Egyenlete: y == 0,345 x + 0,375 ahol y = magkihozatali százalék, x = átmetszett telt mag száma. A két tényező közötti kapcsolat megközelítően azt mutatja, hogy minden átmetszett telt maggal kb. 0,35 /o~kal emelkedik a tiszta magkihozatali százalék. Négynél több átvágott mag esetén viszonylag fokozottabban emelkedik a magkihozatali százalék. Az eljárás a következők szerint alkalmazható. A metszőkést rugólapból vagy bárdból bármely köszörűs kialakíthatja, a többi tartozékot pedig akármelyik gépműhely. A lényeg az, hogy a késnek oldalmozgása ne legyen és szilárdan álló asztalra legyen felcsavarozva. A vizsgálatkor minden egyes tételből legalább 20 tobozt kell pontosan, tengelye mentén hosszában átvágni. Metszés után óvatosan felemelve a két fél tobozt, megszámoljuk a ténylegesen átvágott, valamint a metszés által szabaddá tett telt magvakat. A kapott számokból átlagot képezünk, s a közölt képletek vagy görbék segítségével megállapíthatjuk a kívánt mutató értékét. Az eredmények természetesen csak közelítőek, hiszen a tobozsúly és tobozméret, víztartalom, ezermagsúly változékonyság befolyást gyakorolnak reá. Ha pl. a toboz kicsi és könnyű, á magvak pedig normális méretűek, a becsléssel kapott kihozatal kisebb lesz, mint a tényleges. Megfordítva, ha szembetűnően aprók a magvak, akkor becslésünk minden valószínűség szerint kissé túlzó lesz.

4 Ezeket az összefüggéseket egyelőre csak az erdeifenyőre nézve ismerjük. Gyűjtjük azonban már a feketefenyő adatokat is, mert ez a faj is számításba jöhet e módszernél. A többi fontosabb fenyőfajaink átmetszése már körülményesebb és sokkal kevésbé megbízható adatokat nyújt. A begyűjtés időtartama és a mag élettartama közötti összefüggés Az erdei- és feketefenyő toboz begyűjtés időtartamával kapcsolatos vélemények megoszlóak. Egyesek szerint a korábbi gyűjtésű anyag kevésbé tárolható, mások viszont az ellenkezőjét állítják. Ezért 1958-ban a kerekegyházi kísérleti erdészet területén december 1-től kezdődően a teljes maghullásig minden hónapban 2 kg-nyi tobozt gyűjtöttünk be, két erdeifenyő és két feketefenyő anyafáról. A tobozt laboratóriumban kipergettük és a magot áprilisában PVC zacskóban, hűtőszekrényben 2 6 C -on tároltuk IX. 1-én a csíráztatást megismételtük és az alábbi eredményeket kaptuk. 1. táblázat Tárolt erdei- és feketefenyő mag minősége a begyűjtés időpontjának függvényében A begyűjtés időpontja Fafaj Csíráztatás ideje XII I II III. 1. Csir. erély kép. erély Csir. kép. erély kép. erély kép. Ef IV IX Ff IV IX A táblázat áttekintéséből kitűnik, hogy szignifikáns különbség sehol sincs. Az erdei- és feketefenyő mag minőségét és élettartamát három és fél éves időtartamra tehát nem befolyásolta az, hogy december 1. után mikor gyűjtötték be. Fenyőmagvak tárolása műanyag ban A ráckevei magtárolóban jelenleg ez az egyetlen az országban kb db 7,8 literes patentzáras üvegben tárolják a fenyőmagot. Évenként mintegy üveg ürítésére és újratöltésére kerül sor. E művelet közben nagyon sok eltörik, azonkívül tisztításuk és az üres üvegek tárolása is sok gondot okoz. Ugyancsak kedvezőtlen az üveges megoldás hasznos térkihasználása is. A ráckevei pincében durva becslés szerint a 70 m 3 -t kitevő magkészlet 700 m 2 teret vesz igénybe. Ez 10%-os helykihasználást jelent, ami igen rossz arány, különösen ha a mesterséges hűtés bevezetésére, mint igen fontos fejlesztési feladatra gondolunk. Mindezek előrebocsátása után érthető, hogy jobb megoldást kerestünk és figyelmünk az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben oly elterjedt műanyagok felé fordult. Ezek alkalmazásában láttuk a felsorolt műszaki fogyatékosságok teljes, vagy részleges felszámolását és nem utolsó sorban a legolcsóbb megoldást. Műanyag fóliában sikeresen tároltak gabonát, kukoricát, babot és borsót, kísérleti célra fenyőmagot. Mi is éveken át tároltunk kis PVC zacskóban, hűtőszekrényben fenyőmagot, teljes sikerrel.

5 ben. A Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutatóintézet véleménye szerint számunkra a polivinilklorid (PVC), polietilén (PE) és poliamid (PA)^"jöhetnek számításba. A PA-t mindjárt kiejtettük a lehetséges variációk közül, mert merev és csak a másik kettőt próbáltuk ki. A PVC és a PE okba kg erdeifenyő, feketefenyő, lucfenyő és vörösfenyő magot töltöttünk és erősítésül jutaot alkalmaztunk. A okat polcokra fektettük és a polcok lábait egérelhárító bádog-gallérokkal szereltük fel. Ellenőrzésül üvegekbe is Ilyen előzmények után fogtunk hozzá az üzemi jellegű kísérletekhez helyeztünk el a megfelelő készletekből magot. A tárolás tavasszal történt, s a téli magszétosztás időpontjáig két havonként vettünk mintákat. Az eredményeket a 2. táblázat Fafaj tartalmazza. Vizsg. időpontja Erdeifenyő IV 24. VII. 21. IX. 21. Fenyőmagvak tárolása PVC és PE okban, valamint üvegben, Ráckevén 1959-ben PVC 2. táblázat Víztartalom Csir. erély Csir. képesség 8,8 8,5 9,7 PE 8,8 8,7 9,8 Üveg PVC 8,8 9, PE Üveg PVC PE Üveg XI. 21. I ,7 9,2 9,2 9,7 8, Feketefenyő V ,5 9,5 9, VII ,6 10,0 10, IX ,1 12, XI ,4 10, I ,3 10,6 10, Lucfenyő V ,8 9,8 9, VII ,1 10,4 9, IX ,8 11, XI ,7 10, I ,9 11,0 11, Vörösfenyő V ,9 8,9 8, VII ,9 9,0 9, IX ,0 10, XI ,3 10, I ,2 11,3 9, A víztartalom értékei változóak. Általában mindenütt csekély emelkedés mutatkozik, ami valószínűleg a lélegzéssel hozható összefüggésbe. Ez ugyanistekintve hogy a pince hőmérséklete nyáron a 15 C -ot is elérheti, meglehetősen intenzív lehetett. A csírázási erély a VII. 21-i vizsgálat során, különösen az erdeifenyőnél, de némileg a lucfenyőnél is, észrevehetően alacsonyabb, mint a betároláskor volt. Később pedig újra eléri az eredeti szintet. Ez a jelenség csírázási évi ritmus néven ismert tulajdonsága egyes fajok magjának. Egyébként az egyes edényzetekben tárolt magvak csírázási erélye nem mutat olyan jellegzetes eltérést, melynek alapján bármelyiket is jobbnak, vagy rosszabbnak minősíthetnénk. A csírázóképesség eredményei még egyöntetűbbek.

6 Ráckevén már folytak kísérletek, amikor az akkor még üzemben levő csákánydoroszlói magtároló üveghiány miatt nehéz helyzetbe került, 1860 kg, erdeifenyő mag számára nem volt hely üvegekben. Ekkor azt javasoltuk, hogy PVC okat alkalmazzanak. így történt, hogy a fennmaradt készlet 62 db kettősfalú PVC ban (á 30 kg) került tárolásra. A ok betonpadlóra kerültek, minden különösebb egér elleni védelem nélkül. A vizsgálatok befejeztéig szerencsére nem is történt kár. Egyidejűleg kontrollként üvegekbe is került mag. A készletet mely egy tételből állt a tároláskor, VIII. 18, X. 13-án és I. 13-án mintáztuk meg. Minden ból vettünk próbát, de ezeket hármasával összevontuk. Az 1 3, 4 6, és számú ok a második mintázás után piacra kerültek, ezért ezek harmadik vizsgálata hiányzik. A víztartalmat e kísérleteknél technikai okokból nem vizsgálhattuk meg. Az eredményeket a 3. táblázat tünteti fel. Kísérleti tárolás kettős PVC ban és ellenőrző üvegben, Csákánydoroszlón 1959-ben Cs ír ázá si erély 3. táblázat erdeiíenyővel, Csírázóképesség Minta PVC ban Üvegben PVC ban Üvegben száma VIII. X. I. VITI. X. I. VIII. X. I. VIII. X. I ' * & : i j & 4S>v 55> ^ %Q \ 1«> ' 1& 11 %<a ^ %c ^. SVA ' Átlag A csákánydoroszlói eredmények megbízhatósága sokkal nagyobb, mint a. ráckeveieké, mert itt egyetlen készletből mintája került vizsgálatra. A csírázási erély a VIII. 18-i vizsgálatkor meglehetősen alacsony volt. Ez nemcsak a fentemlített csírázási évi ritmusnak tulajdonítható, hanem az is közrejátszott, hogy a postán Ráckevére szállított minták a nagy hőségben közben kissé megromlottak. A csírázási erély adatok a PVC ra és üvegre vonatkozóan később egyre közelednek egymáshoz. A csírázóképességben mindössze 1 2% különbség mutatkozik.

7 Az eredmények egybevetéséből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. A PVC és PE ok a négy fajra vonatkozóan biológiai szempontból és legalább is egy évi időtartamra egyenértékűek a patentzáras üvegekkel. Műszaki szempontból a PVC alkalmasabb, mint a PE, mert erősebb, s nem szakad olyan könnyen. A jutaos erősítő burkolás rossz megoldás, mert a ok néhány hónap alatt megpenészednek és szétmállanak. Előnyösebb a kettős PVC alkalmazása. A műanyag ot gondosan többszörösen kell lekötni, Használat előtt átvizsgálni, hogy nem sérült-e és a rágcsálók elleni védekezést mindenképpen meg kell oldani. A többéves műanyagos tárolást sajnos nem lehetett zavartalanul kipróbálni, mert a készletek állandóan változtak. A kicsiben hűtőszekrényben történt vizsgálatok azonban arra engednek következtetni, hogy ennek semmi akadálya sincs. Az alkalmazásba vételt illetően semmi esetre sem javasoljuk, hogy a ráckevei magtároló álljon át műanyagokra. Ez itt aligha lenne rentábilis. Az azonban bizonyos, hogy leendő hűtött magtárolónkban üvegekkel nem dolgozhatunk a rossz térkihasználás és szétpattanás veszélye miatt. Ide tehát ha még jobb, merev falú olyan edényzetet időközben nem találunk, melynek előnyét közgazdasági számítás is bizonyítja ezt javasoljuk. Fenyőmag szikkasztás Ismeretes, hogy a sikeres magtárolás egyik előfeltétele a megfelelő alacsony víztartalom, mely a mag szikkasztásával érhető el. Vincent szerint erdei és lucfenyőre nézve a 6 8, vörösfenyőre pedig a 7 10 %-os magnedvesség a legkedvezőbb. A Petkus-gyár (NDK), a C. Restle^cég (NSZK) különféle légcirkulációs szikkasztó berendezéseket gyárt, de már infravörös szárítással is foglalkoztak. A ráckevei magtároló készülékkel nem rendelkezik, s a szikkasztás ma is külterjesen, ponyván történik. Az évente szikkasztásra kerülő magmennyiség a magtároló közlése szerint q, s a napi szikkasztható mennyiség az adottságoknak megfelelően kb. 1 5 q. Ez napfényes szellős napot jelent, ami nem minden betárolási idényben március, április áll rendelkezésre, s emiatt a tárolás késő tavaszig, sőt nyárig is elhúzódhat. Ennek következménye fokozott minőségi romlás, azonkívül tapasztalataink szerint a madarak is sok magot elfogyasztanak. További hátrány a viszonylag nagy munkaerő szükséglet. A ponyván történő szikkasztás még igen kedvező időjárás esetén is lassú. Egyik alkalommal megvizsgáltuk a szikkadás folyamatát 30 C -os hőmérséklet és szellős időjárás mellett és a 3. ábrán látható eredményeket kaptuk. Mint az ábrából kitűnik, az erdei- fekete-, vörösfenyő esetében még 30 C -os hőségben is 5 óra kell, amíg 10% alá csökken a víztartalom. Külterjes szikkasztásnál még az is hátrányos, hogy sohasem tudható, hogy mikor éri el a nedvességtartalom csökkenés a megkívánt szintet, mert a külső tényezők állandóan változnak. Géppel ez nem fordulhat elő, mert a szárító tényezők állandósága és ismerete következtében előre meghatározható, hogy egy adott víztartalmú magot mennyi ideig kell szikkasztani. A nyármag kísérleti pergetésére készített géppel mely lényegében egy szitapalástú dobból és fűthető ventillátorból áll végzett két próbaszikkasztásunk pl. azt mutatja, hogy 10%-ig óránként kb. 1,5%-kal, utána pedig kb. 0,8%-kal csökken a víztartalom (lásd 3. ábra).

8 . 1 1,, 0 / ő szikkoc/ós farfama/dra 3. ábra. Fenyőmag szikkasztás szabadban (30 C -on) és kísérleti uxyármag pergetővel E szerény adatok is világosan mutatják a gépesített szikkasztás előnyét és rávilágítanak arra is, hogy a probléma milyen egyszerű eszközökkel megoldható, ha már kész külföldi gép beszerzésére nem telik. Üvegben tárolt fenyőmag kallója A gyakorlati készletnyilvántartások a kallót, az esetleges súlyapadást figyelembe veszik. Ilyen veszteség, mint ezt méréseink erdei-, fekete-, luc- vörösfenyő magra vonatkozóan egy éven át végezve bizonyítják, üveges tárolásnál nincs, tehát itt kallóval számolni nem kell és nem is szabad. és Az éjszakai kiszállítás bevezetésének lehetőségeiről Dr. SZEPESI LÁSZLÓ Minden új gazdasági év első és gyakran legnehezebb problémája az őszitéli anyagmozgatás megszervezése. Különösen nagy probléma olyan helyeken, ahol nagy mennyiségű fülledékeny faanyagot kell a tavasz elejéig leszállítani. Időjárásunk alakulása a kritikus október 1. és március 31. között nagyon rapszodikus, ezért a szállítást csak igen nagy hibahatárral lehet megtervezni. Másrészt nem rendelkezünk olyan tökéletes kiszállító eszközzel, amely többé-kevésbé érzéketlen volna az útviszonyok forgalomképességének ingadozására. Mindez nagy anyagi nehézségeket támaszt a téli időszak anyagmozgatásának szerve-